UNGHERIA › RENDELET 99 2004

 

99/2004. (VI. 3.) FVM rendelet

Módositotta 52/2008. (IV 24) FVM rendelet

Módositotta 72/2008. (VI 14) FVM rendelet

Módositotta 156/2008. (XI 26) FVM rendelet

 

a borok előállításáról

A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 57. §-a (1)

bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

 

I. Cím

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

A rendelet tárgya

 

1.§

Ez a rendelet szabályozza a must és bor előállítására és kezelésére felhasználható kiegészítő és 

segédanyagokat, illetve eljárásokat, a tartósított must, a sűrített must, a szeszezett must, a töményített must és bor,

továbbá a párlási bor előállításának szabályait, a borpárlat kezelésénél felhasználható anyagok és eljárások

szabályait, a mintavétel rendjét, valamint a borok vizsgálatának módszereit.

 

2. §

(1) Az egyes borászati termékek kémiai jellemzőit e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) A borok általános vizsgálati eljárásait e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(3) A borok mikrobiológiai vizsgálati eljárásait e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(4) A borászati eljárások és kezelések meghatározását e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

(5) A technológiai kiegészítő, segéd- és adalékanyagokat e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

Fogalommeghatározások

 

3. §

1. Töppedt szőlő: élettanilag a teljes érésen túljutott, a vízvesztés következtében az értékes alkotórészek

betöményedésével jellemezhető szőlőtermés, amelyet a Botrytis cinerea még nem támadott meg, és amelynek

cukortartalma legalább 272 g/l.

2. Tartósított must: az a must, amely megengedett fizikai vagy kémiai módszert alkalmazva erjedésmentesen

tárolható.

3. Szőlőcefre (törkölyös must vagy törkölyös bor): bogyózott vagy zúzott szőlő, amely a szőlő erjedésmentes,

erjedő vagy kierjedt levét részben vagy egészben, továbbá a szőlőfürt szilárd részeit tartalmazza.

4. Hibás must vagy bor: az a rendellenes színű, hibás illatú, hibás ízű vagy zamatú must, illetve bor, amely az

engedélyezett eljárások alkalmazásával és anyagok használatával megjavítható vagy meggyógyítható, továbbá az az

ecetesedésnek indult bor is, amelynek illósav-tartalma, ecetsavban kifejezve literenként aszúbor esetén a 2,0

grammot, vörös- és sillerbor esetén az 1,2 grammot, fehér- és rozébor esetén pedig az 1,08 grammot meghaladja, de

a 3,0 grammot nem éri el.

5. Romlott must vagy bor: az engedélyezett eljárások alkalmazásával és anyagok használatával nem javítható,

vagy nem gyógyítható must vagy bor, vagy amelynek illósav-tartalma ecetsavban kifejezve meghaladja a 3 g/l-t.

6. Mustjavítás: a must cukortartalmának növelése az összes alkoholtartalom növelése céljából, az e rendelet

előírásai szerint engedélyezett mértékben és anyagokkal.

7. Palackállóság: palackálló az a bor, amely szakszerű szállítási, tárolási és fogyasztási körülmények mellett a

vonatkozó termékleírásokban meghatározottak szerint tiszta és üledékmentes marad, érzékszervi tulajdonságai

hátrányosan nem változnak meg.

8. Semleges alkohol: olyan etil-alkohol, amelynek minőségét az 1623/2000/EK rendelet írja elő.

9. Nyersalkohol: olyan etil-alkohol, amelyet kizárólag erjesztett szőlő eredetű alapanyagokból nyernek egyszeri

lepárlással úgy, hogy a desztillátum alkoholtartalma legalább 52% vol.

10. Törkölypálinka vagy törkölypárlat: olyan szeszes ital, amelyet a törkölyből közvetlen lepárlással készítenek, és

megfelel az 1576/89/EGK rendelet előírásainak. Az előállításhoz nem használható olyan eljárás, amelynél először

nyersalkoholt készítenek, majd azt visszahígítják és újrapárolják.

11. Boralkohol: olyan etil-alkohol, amelyet kizárólag borból, aljborból, borseprőből vagy desztilláláshoz

felerősített borból nyernek lepárlással vagy újralepárlással úgy, hogy a desztillátum alkoholtartalma több mint 86%

vol, és kevesebb mint 96% vol.

12. Borpárlat: olyan szeszes ital, amelynek előírásait a vonatkozó rendelet tartalmazza, továbbá amelyet

lepárlással borból nyernek. Ha ezt az italt érlelik, akkor kerülhet „borpárlat” néven forgalomba, ha az érlelési idő

legalább olyan hosszú, mint a 16. pontban leírt termékek esetén.

13. Brandy vagy weinbrand: olyan szeszes ital, amelynek előírásait a vonatkozó rendelet tartalmazza.

Különleges megkülönböztetésre használható jelzések: VS, VSOP és XO.

Ezen jelzések használatáról a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja javaslata alapján az OBI határozatot hoz. A határozat kiadásához az OBB javaslatain kívül szükséges a minimális érlelési idő igazolása a következők szerint.

Különleges jelzés Minimális érlelési idő

VS 2 év

VSOP 3 év

XO 6 év

Az érlelés alatt 1000 liternél kisebb tölgyfahordóban történő érlelést kell érteni.

Az érlelési idő az elegyítéshez felhasznált brandy tételek térfogatban számított súlyozott érlelési ideje.

14. Törkölyalkohol: olyan etil-alkohol, amelyet kizárólag szőlőtörkölyből nyernek párlással úgy, hogy a

desztillátum alkoholtartalma legalább 52% vol.

15. Seprőalkohol: olyan etil-alkohol, amelyet kizárólag borseprőből nyernek párlással úgy, hogy a desztillátum

alkoholtartalma legalább 52% vol.

16. Elemi minta: a halmazból egyszerre kiemelt termékegyed, vagy a halmazban lévő és az abból egyszerre kivett

termékegyedek.

17. Minta: a halmazból, tételből minősítés céljára elkülönített termékmennyiség, az elemi minták összessége.

18. Ellenminta: a halmazból, tételből a mintával azonos időben és módon vett és lezárt minta, mely a mintaadónál

marad.

19. Átlagminta: több tartályból álló tétel esetén az egyes tartályokból, azok térfogatának arányában elkülönített és

összekevert termékből vett minta.

20. Húzott minta: a nagyobb tartályokban lévő tétel minden rétegéből, a mintavételhez használt eszköz (cső)

egyenletes mozgatásával, húzásával vett minta.

21. Vizsgálat: a megmintázott termékhalmaz hivatalosan elfogadott módszerrel történő - érzékszervi, fizikai,

kémiai, kiszerelési, jelölési, mikrobiológiai, toxikológiai, radiológiai - vizsgálata a fogyaszthatóság,

forgalmazhatóság engedélyezésének érdekében.

22. Seprőtlenítés: az az erjesztés utáni művelet, amellyel az élesztősejteket és az egyéb üledéket eltávolítják a

pezsgőből. A seprőtelenítés tartályban végzett pezsgőerjesztés esetén szűréssel, szeparálással történik. A palackban

végzett pezsgőerjesztés esetén a seprőtelenítés történhet transzváz (transvasier) eljárással, ami a palackok

összeürítését követő nyomás alatti szűrést, szeparálást jelenti, vagy hagyományos seprőtelenítéses eljárással

(degorzsálással), ami a palack nyakára ülepített (tömörített) és esetleg fagyasztott seprő eltávolítását jelenti.

23. Borüledékek: mindazok a mikrobiológiai, kémiai és fizikai eredetű részecskék, amelyek a stabilizált, szűrt

borban szaporodás, kicsapódás vagy utószennyeződés útján nemkívánatos elváltozást (opálosság, porosság,

zavarosság) okoznak, függetlenül attól, hogy a részecskék a borban leülepednek vagy lebegve maradnak.

24. Biológiai üledékek: élő és holt élesztőgombasejtek, baktériumsejtek vagy sejthalmazok, valamint

penészgombafonalak.

25. Kémiai üledékek: a bor természetes oldott anyagainak környezeti hatásokra bekövetkező kicsapódásai,

kristályos vagy amorf részecskék formájában.

26. Fizikai üledékek: a tiszta borba technológiai szennyeződés útján bekerült oldhatatlan részecskék, többnyire

derítőszerek, szűrőanyagok, dugópor vagy dugóbevonat.

Magyarország szőlőtermesztési övezetbe sorolása

 

4. §

Magyarország területe a C.I.b. szőlőtermesztési övezetbe tartozik, ez alapján az alábbi borászati előírásokat

kell alkalmazni:

Megnevezés Jellemző

Természetes alkoholtartalom, legalább:

asztali borok esetén:

7,70% vol. (13 mustfok); 10 éves átmeneti időszak után (8,00% vol. 13,50 mustfok);

Természetes alkoholtartalom, legalább:

minőségi borok esetén:

9,00% vol.;

Összes alkoholtartalom, asztali borok esetén legfeljebb: 15,00% vol.;

Összes alkoholtartalom, minőségi borok esetén legalább: 9,00% vol.;

Tényleges alkoholtartalom, asztali borok esetén legalább: 9,00% vol.;

Mustjavítás cukorral asztali és minőségi borok esetén legfeljebb: 2,00% vol.;

Alkoholtartalom kiegészítésének felső határa asztali és minőségi borok esetén: 12,50% vol. (19,5 mustfok)

Savtartalom kiegészítése asztali és minőségi borok esetén must: 1,50 g/l;

Csak rendkívüli időjárás esetén bor: 2,50 g/l;

 

A borászati termékek mintavétele

 

5. §

A borászati termékek hatósági ellenőrzése során alkalmazott mintavételre vonatkozó szabályokat alkalmazni

kell a hatóság által vett, illetve a termelő, előállító vagy forgalmazó által a hatóságnak minősítés céljára beküldött

mintákkal kapcsolatban is. A hatósági mintavétel során jegyzőkönyvet kell készíteni. A termék előállítója,

forgalmazója által beküldött mintáknál a minősítendő termékkel való azonosságért a minta beküldője felel.

 

6. §

(1) Az ellenőrzött termékből az ellenőrzés céljával összhangban, véletlenszerűen, a mennyiségtől függetlenül

úgy kell mintát venni, hogy az a vizsgálat elvégzéséhez elegendő legyen. Ha a termékből a mintavételhez szükséges

mennyiség nem áll rendelkezésre, kisebb mennyiség is lehet mintavételi alap. Ezt a mintavételi jegyzőkönyvben

rögzíteni kell. A mintába - a csomagolás és jelölés vizsgálata kivételével - csak ép, sérülésmentes csomagolási

egységek kerülhetnek.

(2) Az ellenőrzött termékhalmazt úgy kell megválasztani, hogy azonos termelői helyen gyártott termékből álljon.

A tárolás és a szállítás során a tartályban lévő termék minden egysége termékhalmaznak minősül.

 

7. §

(1) A mintavétel során meg kell állapítani a tétel mennyiségét és a tárolás körülményeit, majd ezt követően -

figyelembe véve, hogy a mintavétel az előállítónál, forgalmazónál vagy vendéglátóhelyen történik - meg kell

határozni a mintavétel módját, az elemi minták, illetve a minták számát és mennyiségét.

(2) A mintavételhez csak tiszta eszközt (lopó, mintavevő cső, palack, átlag- és húzott mintához alkalmazott edény)

lehet használni, és azt a mintavétel előtt a mintázandó termékkel legalább kétszer át kell öblíteni.

(3) Tartályban, tartálykocsiban lévő termékből húzott mintát, a szállítóhordókból pedig - azonos tétel esetén -

átlagmintát kell venni. Vezetékből mintát venni nem szabad.

(4) A mustból vett mintát, ha a mintavétel célja a cukorösszetétel meghatározása, 140 g/dm3-es nátrium-hidroxid

oldattal (14% m/m), egyéb esetben 1 g/l kénes savnak megfelelő kálium-metabiszulfittal kell tartósítani. A

tartósítószer teljes mennyiségét fel kell oldani. A tartósítást, valamint a tartósítószer megnevezését a mérgezés

veszélyére való figyelmeztetéssel a minta címkéjén és a mintavételi jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

(5) Amennyiben az (1)-(4) bekezdésekben leírt feltételek nem állnak fenn, a mintavevő ezektől eltérhet, amit

jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

 

8. §

(1) A hatósági mintát és az ellenmintát úgy kell lezárni (pecséttel, viaszpecséttel vagy kengyelszerűen

elhelyezett ragasztószalaggal), hogy a mintához a zárás megsértése nélkül ne lehessen hozzáférni. A mintát

sorszámmal kell ellátni.

(2) A mintán fel kell tüntetni:

a) a tulajdonos, az előállító, a forgalmazó vagy a minta beküldője megnevezését (név, cím),

b) a termék megnevezését, évjáratát,

c) a mintavétel helyét, időpontját és módját,

d) a minta által képviselt mennyiséget,

e) a mintavevő, az ellenőrzött vagy a minta beküldője aláírását és pecsétjét.

9. § A mintavétel során eljáró személy köteles arról gondoskodni, hogy a vett minta sértetlenül, változás,

károsodás nélkül, azonosítható módon, a lehető legrövidebb idő alatt kerüljön a laboratóriumba. A minta minőségéért

a vizsgálat elvégzéséig a laboratórium felel.

 

10. §

(1) A hatósági mintavétel során az ellenőrzéssel megbízott személy köteles az ellenőrzöttet figyelmeztetni

arra, hogy ellenmintára tarthat igényt. Az ellenminta tárgyi feltételeit az ellenőrzött köteles biztosítani. Az

ellenmintát az eljárás befejezéséig az ellenőrzött köteles vizsgálatra alkalmas állapotban megőrizni. Az ellenminta

laboratóriumi vizsgálatra történő szállításáról az ellenőrzöttnek kell gondoskodnia.

(2) Ha az ellenőrzött az ellenmintára nem tart igényt, ezt a tényt a mintavételi jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

(3) Nem tarthat ellenmintára igényt az ellenőrzött a helyszínen vele egyetértésben megállapított és

jegyzőkönyvben felvett hiányosság, valamint közegészségügyi, illetve mikrobiológiai vizsgálatra történő mintavétel

esetén.

 

11. §

(1) A laboratóriumba beérkezett mintákról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásban a minta vételének

és beérkezésének időpontját, továbbá a minta azonosításához szükséges minden adatot fel kell tüntetni.

(2) A vizsgálat eredményéről a laboratórium elemzési jegyzőkönyvet állít ki, amelyben a mért adatok mellett a

meghatározáshoz használt vizsgálati módszert is fel kell tüntetni.

(3) A minta vizsgálatát az e rendeletben szabályozott analitikai vizsgálatok szerint kell elvégezni.

(4) A minta vizsgálatára az előírttól eltérő módszer is használható, ha ehhez az ellenőrzött, illetve a vizsgálatot

kérő is hozzájárul.

 

A minta vizsgálata

 

12. §

(1) A hatóság köteles az általa vett vagy hozzá beküldött mintát - ha ez hatáskörébe tartozik - megvizsgálni

és a vizsgálat eredményéről az ellenőrzöttet vagy a vizsgálatot kérőt értesíteni.

(2) Az ellenőrző hatóságnak a vizsgálat eredményéről hozott határozata csak a mintával azonos jelölésű

termékhalmazra, illetve a szállítmány teljes mennyiségére vonatkozhat.

 

II. Cím

BORÁSZATI TERMÉKEK

 

I. Fejezet

AZ ASZTALI BOR, TÁJBOR, M.T. MINŐSÉGI BOROK

 

Az asztali bor, tájbor, m.t. minőségi bor cukortartalma

 

13. § (1) A cukortartalom szerint a következő asztali bor, tájbor, m.t. minőségi bor, m.t. különleges minőségű

bortípusokat lehet megkülönböztetni:

a) száraz,

b) félszáraz,

c) félédes,

d) édes.

(2) Száraz bor az, amelynek cukortartalma:

a) legfeljebb 4,00 g/l, vagy

b) legfeljebb 2,00 g/l-rel haladja meg a borkősav g/l-ben kifejezett, titrálható savtartalmat, de legfeljebb 9,00 g/l lehet;

 

(3) Félszáraz bor az a bor, amelynek cukortartalma:

a) meghaladja a 4,00 g/l-t, de legfeljebb 12,00 g/l, vagy;

b) legfeljebb 4,00 g/l-rel haladja meg a borkősav g/l-ben kifejezett titrálható savtartalom kétszeresét, de legfeljebb 18,00 g/l.

 

(4) Félédes bor az, amelynek cukortartalma meghaladja a (3) bekezdésben meghatározott értéket, de legfeljebb

45,00 g/l.

(5) Édes bor az, amelynek cukortartalma meghaladja a 45,00 g/l-t.

 

Asztali bor

 

14. §

Az asztali bor érzékszervi jellemzői a következők:

a) színe: a jelzett színnek (fehér, rozé, vörös) és a bor jellegének megfelelő;

b) tisztasága: legalább tiszta, üledékmentes;

c) illata: egészséges, a bor elnevezésének és jelölésének megfelelő;

d) íze, zamata: egészséges, a bor elnevezésének és jelölésének megfelelő.

 

Tájbor

 

15. §

A tájbor előállítására alkalmas szőlőtermőhelyeket a borok eredetvédelmének szabályairól szóló FVM

rendelet határozza meg.

 

16. §

A tájborok érzékszervi jellemzői a következők:

a) színe: a jelzett színnek (fehér, rozé, vörös) és a bor jellegének megfelelő;

b) tisztasága: legalább tiszta, üledékmentes;

c) illata: egészséges, a bor elnevezésének és jelölésének megfelelő, a tájra és a fajtajellegre jellemző borillat;

d) íze, zamata: egészséges, a bor elnevezésének és jelölésének megfelelő, és a fajtára jellemző.

 

Meghatározott termőhelyről származó minőségi bor (m.t. minőségi bor)

 

17. §

(1) A hegyközségi tanács a borvidék rendtartásában határozza meg a művelésre vonatkozó, a Btv.-ben

meghatározottakon túli előírásokat, amelyek az m.t. minőségi borok lehető legjobb minőségének biztosításához

szükségesek.

Az m.t. minőségi bor rendtartását a miniszter külön rendeletben hirdeti ki.

(2) M.t. minőségi bor csak a meghatározott termőhelyen belül szüretelt szőlőből, e szőlő szőlőmusttá való

feldolgozásával, majd az így nyert szőlőmust borrá való feldolgozásával, valamint ezeknek a termékeknek borrá

vagy pezsgővé való feldolgozásával készíthető azon a meghatározott termőhelyen belül vagy az azzal szomszédos

termőhelyen, ahol a felhasznált szőlőt szüretelték.

A hegyközség és borászati hatóság ellenőrzésével M.t.  minőségi bort más területen is elő lehet állítani.

A Soproni Borvidék esetében szomszédos termőhelynek kell tekinteni az Osztrák Köztársaság területén található “Neusiedlersee, Neusiedlersee-Hügelland és Mittelnurgenland” borvidékeket. 

(3) M.t. minőségi bort a Btv. 13. § (3) bekezdésben meghatározott seprős újborban számolt hozamszinten lehet

nyilvántartásba venni.

 

18. §

Az M.t. minőségi bor érzékszervi jellemzői a következők:

a) színe: hibátlan, a jelzett színnek (fehér, rozé, siller, vörös) és a bor jellegének megfelelő;

b) tisztasága: legalább „tiszta” tisztasági fokozatú, üledékmentes, muzeális borokban a hosszú érlelésből adódó

természetes üledék - pl. borkőkiválás, színanyagkiválás - megengedett;

c) illata: egészséges, a bor elnevezésének és jelölésének megfelelő, a termőhelyre és a fajtára (fajtákra), esetleg a

készítés módjára jellemző borillat;

d) íze, zamata: egészséges, a bor elnevezésének és jelölésének megfelelő, a termőhelyre és a fajtára (fajtákra),

esetleg a készítés módjára jellemző.

 

Az M.t. minőségi bor visszaminősítése

 

19. §

(1) A borkészítés szakaszában a termelőnek lehetősége van arra, hogy ne igényelje egy olyan borászati

termék m.t. minőségi borrá minősítését, amely szüreti vagy termelési jelentésében m.t. minőségi bor készítésére

alkalmas termékként szerepel, illetve, hogy M.t. minőségi bort asztali borrá visszaminősítsen.

(2) A borkészítés szakaszában a termelőnek lehetősége van arra, hogy ne igényelje egy olyan borászati termék

védett eredetű borrá minősítését, amely szüreti vagy termelési jelentésében védett eredetű bor készítésére alkalmas

termékként szerepel, és ezt m.t. minőségi borrá vagy asztali borrá visszaminősítse.

(3 A borászati hatóság a forgalmazás szakaszában visszaminősíthet Magyarországon forgalmazott, magyar származású M.t. minőségi bort vagy védett eredetű bort. Visszaminősítésre különösen akkor kerülhet sor, ha megállapítható, hogy a bor a raktározás vagy szállítás folyamán olyan változásokat szenvedett, amelyek károsan befolyásolták vagy

módosították az

M.t. minőségi bor vagy a védett eredetű bor jellemző tulajdonságait, vagy törvényellenesen jelölték

M.t. minőségi borként vagy védett eredetű borként.

(4) A visszaminősítés tényét fel kell tüntetni a visszaminősített bort birtokban tartó üzem nyilvántartásában.

 

Az M. t. minőségi bor típusai

 

20. §

(1) Az m.t. minőségi bor típusai a következők:

a) késői szüretelésű,

b) válogatott szüretelésű,

c) töppedt szőlőből készült,

d) jégbor,

e) főbor,

f) muzeális bor,

g) bikavér.

(2) Késői szüretelésű: az a bor, amelyet a borvidék általános szüreti időszaka után szüretelt érett szőlőből állítottak

elő, és amelynek mustja legalább 19,00 tömegszázalék cukrot tartalmazott.

(3) Válogatott szüretelésű: bor az, amelyet a tőkén teljesen beérett szőlőből kiválogatott (az éretlen, a beteg, a

penészes fürtök különválasztásával), egészséges, részben túlérett bogyóiból állítottak elő, és amelynek mustja

legalább 19,0 tömegszázalék cukrot tartalmazott.

(4) Töppedt szőlőből készült bor (Ausbruch): olyan M.t. minőségi bor, amelyet túlérett vagy részben töppedt

szőlőbogyók felhasználásával állítottak elő, és amelynek mustja legalább 20,00 tömegszázalék cukrot tartalmazott.

(5) Jégbor (Eiswein, Icewine): olyan M.t. minőségi bor, amelyet túléretten, megfagyottan szüretelt és préselt

szőlőbogyók felhasználásával állítottak elő, és amelynek mustja legalább 25,00 tömegszázalék, 282 g/l cukrot

tartalmazott.

(6) Főbor: az eredetvédett

termőhely legfeljebb 7,00 tonna/hektár szőlő, illetve 50,00 hl/hektár must hozamú ültetvényéről származó, túlérett, tőkén töppedt, illetőleg aszúsodott termésének legalább 23,00 tömegszázalékos természetes eredetű cukortartalmú mustjából készült,

a termőhelyre jellemző sajátosságú, legalább 11,50 vol.%

tényleges alkoholtartalmú bor, amelyet forgalomba hozatal előtt legalább 2 évig érleltek, melynek tényét az illetékes hegybíró a szőlő szüreti jelentése alapján ellenőrzött és igazolt.

Jelzésére használható a „reserve” kifejezés.

(7) A muzeális bor: olyan M.t. minőségi bor, amelyeket legalább öt évig palackban érleltek.

(8) Bikavér: kizárólag az Egri és a Szekszárdi borvidéken szüretelt legalább három, vörösbort adó szőlőfajtából

készült, legalább egy évig fahordóban érlelt, száraz vörösbor, melynek földrajzi eredetét a borkészítésre felhasznált

szőlőfajtákat, a szőlőtermesztés és a borkészítés technológiáját, valamint kiszerelését az Egri bikavér esetén az Egri

Borvidék Hegyközségi Tanácsa, a Szekszárdi bikavér esetén a Szekszárdi Borvidék Hegyközségi Tanácsa

rendtartásaiban rögzítették.

 

II. Fejezet

GYÖNGYÖZŐ BOR

 

21. §

Az 1493/1999/EK rendelet I. mellékletének 17. pontját kell alkalmazni a gyöngyöző bor előállítására. A

gyöngyöző bornak minden egyéb tekintetben meg kell felelnie az asztali borra vonatkozó rendelkezéseknek.

Az M.t. minőségi gyöngyöző bornak meg kell felelnie az m.t. minőségi borra vonatkozó rendelkezéseknek.

 

III. Fejezet

SZÉN-DIOXID HOZZÁADÁSÁVAL KÉSZÜLT GYÖNGYÖZŐ BOR

 

22. §

Az 1493/1999/EK rendelet I. mellékletének 18. pontját kell alkalmazni a szén-dioxid hozzáadásával készült

gyöngyöző bor előállítására. A szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző bornak minden egyéb tekintetben meg

kell felelnie az asztali borra vonatkozó rendelkezéseknek.

 

IV. Fejezet

HABZÓBOR

 

23. §

(1) Az 1493/1999/EK rendelet I. mellékletének 16. bekezdését kell alkalmazni a habzóbor előállítására. A

habzóbor az asztali borban oldott cukorból készült likőrrel ízesíthető, borpárlat esetleges hozzáadásával.

(2) Habzóbortípusok a cukortartalom szerint a következők:

 

a) brut nature habzóbo: amelynek cukortartalma 3,00 g/l-nél kevesebb, és amelyhez a szén-dioxiddal való telítést

követően nem adtak cukrot;

b) extra brut habzóbor: amelynek cukortartalma 6,00 g/l-nél kevesebb;

c) brut habzóbor: amelynek cukortartalma 15,00 g/l-nél kevesebb;

d) különlegesen száraz (extra dry) habzóbor: amelynek cukortartalma 12,00-20,00 g/l;

e) száraz (dry, sec) habzóbor: amelynek cukortartalma 17,00-35,00 g/l;

f) félszáraz (medium dry, demi sec) habzóbor: amelynek cukortartalma 33,00-50,00 g/l;

g) édes (sweet, doux) habzóbor: amelynek cukortartalma 50,00 g/l-nél több.

 

(3) Ha a termék cukortartalma lehetővé is tenné a (2) bekezdésben meghatározott típusok közül kettőnek az

alkalmazását, a termelő csak az egyik típus használatát választhatja. A cukortartalom jelölésére kizárólag ezen

kifejezések valamelyike használható.

 

24. §

A habzóbor érzékszervi jellemzői 8-10 °C hőmérsékleten vizsgálva:

a) színe: hibátlan, a jelzett (fehér, rozé, vörös) színnek megfelelő,

b) tisztasága: tükrös, átlátszó, üledékmentes,

c) illata: egészséges, tiszta, az elnevezésre jellemző,

d) íze és zamata: egészséges, tiszta, az elnevezésnek megfelelő,

e) gyöngyözése: finom, tartós.

 

V. Fejezet

PEZSGŐ

 

25. §

(1) A pezsgőkre vonatkozó előírásokat az 1493/1999/EK rendelet V. mellékletének H. és I. pontjai, továbbá

VI. mellékletének K. pontja tartalmazza.

(2) A pezsgők kategóriái a következők:

a) pezsgő,

b) minőségi pezsgő,

c) meghatározott termőhelyről származó (a továbbiakban: M.t.) minőségi pezsgő,

d) illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgő,

e) illatos szőlőfajtából készült M.t. minőségi pezsgő.

(3) A termelői pezsgő olyan M.t. minőségi pezsgő, amely megfelel az alábbi feltételeknek:

a) a terméket a palackban történő második alkoholos erjesztéssel teszik pezsgővé;

b) a termék a küvé összeállításától számítva legalább kilenc hónapon át megszakítás nélkül a borseprőn marad

ugyanabban az üzemben, ahol a küvé készül;

c) a terméket degorzsálással választják el a borseprőről;

d) ugyanabban a gazdaságban - ideértve a termelői csoportokat is - termelt szőlőből állítják elő, amelyben a

termelő az M.t. minőségi pezsgők gyártására szánt szőlőből bort készít;

e) az előző bekezdésben hivatkozott termelő olyan címkével ellátva értékesíti és forgalmazza termékét, amely

jelöli a gazdaságot és a szőlőfajtát.

(4) Illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgők és illatos szőlőfajtából készült M.t. minőségi pezsgők az alábbi illatos szőlőfajtákból készíthetők:

Ottonel muskotály, Sárga muskotály, Irsai Olivér, Csabagyöngye, Mátrai muskotály, Pölöskei muskotály, Cserszegi fűszeres, Tramini, Müller Thurgau (rizlingszilváni), Zefir.

(5) A pezsgőtípusok a cukortartalom szerint a következők:

a) brut nature pezsgő: az a pezsgő, amelynek cukortartalma 3,00 g/l-nél kevesebb, és amelyhez a pezsgősítést

követően nem adtak cukrot;

b) extra brut pezsgő: az a pezsgő, amelynek cukortartalma 6,00 g/l-nél kevesebb;

c) brut pezsgő: az a pezsgő, amelynek cukortartalma 15,00 g/l-nél kevesebb;

d) különlegesen száraz (extra dry) pezsgő: az a pezsgő, amelynek cukortartalma 12,00-20,00 g/l;

e) száraz (dry, sec) pezsgő: az a pezsgő, melynek cukortartalma 17,00-35,00 g/l;

f) félszáraz (medium dry, demi sec) pezsgő: az a pezsgő, amelynek cukortartalma 33,00-50,00 g/l;

g) édes (sweet, doux) pezsgő: az a pezsgő, melynek cukortartalma 50,00 g/l-nél több.

(6) Ha a termék cukortartalma lehetővé is tenné a fenti típusok közül kettőnek az alkalmazását, a termelő csak az

egyik típus használatát választhatja. A termék cukortartalmának a jelölésére csak ezek a kifejezések használhatók.

 

26. §

A pezsgő érzékszervi jellemzői 8-10 °C hőmérsékleten vizsgálva a következők:

a) színe: hibátlan, a jelzett (fehér, rozé, vörös) színnek megfelelő,

b) tisztasága: tükrös, átlátszó, üledékmentes,

c) illata: egészséges, tiszta, az elnevezésre jellemző,

d) íze és zamata: egészséges, tiszta, az elnevezésnek megfelelő,

e) gyöngyözése: finom, tartós.

 

VI. Fejezet

TOKAJI BORKÜLÖNLEGESSÉGEK

 

27. §

Tokaji borkülönlegességek a tokaji szamorodni, a tokaji máslás, a tokaji fordítás, a tokaji aszú és aszúeszencia és a tokaji eszencia.

 

Tokaji szamorodni

28. §

(1) Cukortartalom szerint a tokaji szamorodni típusai a következők:

a) száraz tokaji szamorodni: 10 g/l cukortartalomig,

b) édes tokaji szamorodni: 10 g/l cukortartalom felett.

(2) A tokaji szamorodni érzékszervi jellemzői a következők:

a) színe: a világossárgától az aranysárgáig;

b) tisztasága: tiszta, de a palackban az érlelésből származó esetleges finom porszerű kiválás megengedett;

c) illata: egészséges, a tokaji borkülönlegességekre jellemző szamorodni és érlelési illat;

d) íze, zamata: egészséges, harmonikus, a készítési módra, a tokaji borkülönlegességekre jellemző szamorodni és érlelési íz és zamat.

 

Tokaji máslás

29. §

(1) Cukortartalom szerint a tokaji máslás típusai a következők:

a) száraz tokaji máslás: legfeljebb 10 g/l cukortartalomig,

b) édes tokaji máslás: 10 g/l cukortartalom felett.

(2) A tokaji máslás érzékszervi jellemzői:

a) színe: a világossárgától a borostyánsárgáig,

b) tisztasága: tiszta, a palackban való érlelésből származó esetleges finom porszerű kiválás megengedett;

c) illata: egészséges, a tokaji borkülönlegességekre jellemző máslás és érlelési illat;

d) íze, zamata: egészséges, harmonikus, a készítési módra, a tokaji borkülönlegességekre jellemző máslás és érlelési íz és zamat.

 

Tokaji fordítás

30. § (1) Cukortartalom szerint a tokaji fordítás típusai a következők:

a) száraz tokaji fordítás: legfeljebb 10 g/l cukortartalomig,

b) édes tokaji fordítás: 10 g/l cukortartalom felett.

(2) A tokaji fordítás érzékszervi jellemzői a következők:

a) színe: a világossárgától az aranysárgáig;

b) tisztasága: tiszta, de a palackban érlelésből származó esetleges finom porszerű kiválás megengedett;

c) illata: egészséges, a tokaji borkülönlegességekre jellemző fordítás és érlelési illat;

d) íze, zamata: egészséges, harmonikus, a készítési módra, a tokaji borkülönlegességekre jellemző fordítás és érlelési íz és zamat.

 

Tokaji aszú és aszúeszencia

31. § (1) A tokaji aszú puttonyszám szerint lehet:

e) az előző bekezdésben hivatkozott termelő olyan címkével ellátva értékesíti és forgalmazza termékét, amely

jelöli a gazdaságot és a szőlőfajtát.

a).3 puttonyos, amely legalább:

60,00 g/l természetes cukrot

25,00 g/l cukormentes extraktot,

b) 4 puttonyos, amely legalább:

90,00 g/l természetes cukrot

30,00 g/l cukormentes extraktot,

c) 5 puttonyos, amely legalább:

120,00 g/l természetes cukrot

35,00 g/l cukormentes extraktot,

d) 6 puttonyos, amely legalább:

150,00 g/l természetes cukrot

40,00 g/l cukormentes extraktot,

e) a tokaji aszúeszencia:

a kiemelkedő minőségű, kiválóan alkalmas területről és évjáratból származó aszúbor, amely legalább

180,00 g/l természetes cukrot

45,00 g/l cukormentes extraktot

(2) A tokaji aszú érzékszervi jellemzői a követkesők:

 

 

a) színe: a sárgától a mély borostyánsárgáig;

b) tisztasága: tiszta, a palackban érlelésből származó esetleges finom porszerű kiválás megengedett;

c) illata: egészséges, a tokaji borkülönlegességekre jellemző aszú és érlelési illat;

d) íze, zamata: egészséges, harmonikus, a tokaji borkülönlegességekre jellemző aszú és érlelési íz és zamat.

 

Tokaji eszencia

32. § A tokaji eszencia érzékszervi jellemzői a következők:

a) színe: a sárgától a mély borostyánsárgáig;

b) tisztasága: tiszta vagy természetesen zavaros; a palackban való érlelésből származó finom porszerű kiválás megengedett;

c) illata: egészséges, a tokaji borkülönlegességekre jellemző eszenciaillat;

d) íze, zamata: egészséges, harmonikus, a tokaji borkülönlegességekre jellemző eszencia íz és zamat.

 

 

VII. Fejezet

KÜLÖNLEGES LIKŐRBOR TÍPUSOK

Élesztőhártya alatt érlelt borkülönlegességek

 

33. §

Élesztőhártya alatt érlelt borkülönlegesség az, amelynek szesztartalmát borpárlat hozzáadásával, jellegét

pedig a bor szabad felszínén kifejlődött, levegővel érintkező élesztőhártya révén, majd a hártya alól lefejtve

megfelelő érleléssel alakították ki.

 

34. §

Az élesztőhártya alatt érlelt borkülönlegesség érzékszervi jellemzői a következők:

a) színe: jellegének megfelelő;

b) tisztasága: tiszta, üledékmentes;

c) íze, zamata: típusának és elnevezésének megfelelően határozott jellegű, harmonikusan érlelt, fejlett.

 

III. Cím

SZŐLŐ ÉS BOR EREDETŰ BORÁSZATI TERMÉKEK

 

I. Fejezet

SZŐLŐ ALAPÚ ITALOK

 

35. §

Szőlő alapú italokat, szőlőlét, szőlő üdítőitalt kizárólag származási bizonyítvánnyal ellátott szőlőből lehet

készíteni. A részletes minőségi előírásokat a Magyar Élelmiszerkönyv tartalmazza.

 

Alkoholmentesített bor

 

36. §

(1) Alkoholmentesített bor olyan borból készült ital, amely a Btv.-ben szereplő bor fogalmának nem felel

meg, azonban előállítható és forgalmazható, ha az alkoholmentesítés során a bor térfogatcsökkenése a 25%-ot nem

éri el, továbbá:

a) az alkohol eltávolítására kíméletes termikus eljárások, membrános kezelések használhatók;

b) az előállításhoz asztali bort vagy m.t. minőségi bort használtak fel;

c) a készítés során az alkohol eltávolítására folyékony szén-dioxidos extrakció is alkalmazható;

d) az alkoholtartalom kevesebb, mint 0,50% vol.;

e) az „alkoholmentesített bor” jelölést a palackozott termék címkéjén, a tartályon, a csomagolóanyagokon, az

itallapokon és árlistákon fel kell tüntetni.

(2) Alkoholmentesített bort előállítani védett eredetű bor felhasználásával nem lehet.

 

Csökkentett alkoholtartalmú bor

 

37. §

(1) Csökkentett alkoholtartalmú bor olyan borból készült ital, amely a Btv.-ben szereplő bor fogalmának

nem felel meg, azonban gyártható és forgalmazható, ha az alkohol csökkentése során a bor térfogatcsökkenése a

25%-ot nem éri el, továbbá:

a) borból az alkoholtartalom csökkentésére kíméletes termikus eljárások, membrános kezelések használhatók;

b) az előállításhoz asztali bort vagy m.t. minőségi bort használtak fel;

c) a készítés során az alkoholtartalom csökkentésére folyékony szén-dioxidos extrakció is alkalmazható;

d) az alkoholtartalom legalább 0,50% vol. és legfeljebb 4,00% vol. legyen;

e) a „csökkentett alkoholtartalmú bor” jelölést a palackozott termék címkéjén, a tartályon, a csomagolóanyagokon,

az itallapokon és árlistákon fel kell tüntetni.

(2) Csökkentett alkoholtartalmú bor előállításához védett eredetű bort, valamint a tokaji borkülönlegességeket

felhasználni nem lehet.

 

Alkoholmentesített borból készült habzó ital

 

38. § (1)

Alkoholmentes borból készült habzó ital az, amely erjesztéssel vagy szén-dioxid hozzáadásával készül

alkoholmentesített borból, ha a bor alkoholtartalmának térfogatcsökkenése a 25%-ot nem éri el, továbbá:

a) borból az alkohol eltávolítására kíméletes termikus eljárások, membrános kezelések használhatók;

b) az előállításhoz asztali bort vagy m.t. minőségi bort használtak fel;

c) a készítés során folyékony szén-dioxidos extrakció is alkalmazható;

d) az alkoholtartalom kevesebb, mint 0,50% vol. legyen;

e) az „alkoholmentes borból készült habzó ital” jelölést a palackozott termék címkéjén, a tartályon, a

csomagolóanyagokon, az itallapokon és árlistákon fel kell tüntetni.

(2) Alkoholmentes borból készült habzó ital előállításához védett eredetű bort nem lehet felhasználni.

 

Csökkentett alkoholtartalmú borból készült habzó ital

 

39. §

(1) Csökkentett alkoholtartalmú borból készült habzó ital az, amely erjesztéssel vagy szén-dioxid

hozzáadásával készül csökkentett alkoholtartalmú borból, ha a bor térfogatcsökkenése a 25%-ot nem éri el, továbbá:

a) az alkohol eltávolítására kíméletes termikus eljárások, membrános kezelések használhatók;

b) az előállításhoz asztali bort vagy m.t. minőségi bort használtak fel;

c) a készítés során az alkohol eltávolítására folyékony szén-dioxidos extrakció is alkalmazható;

d) az alkoholtartalma legalább 0,50% vol. és legfeljebb 4,00% vol. legyen;

e) a „csökkentett alkoholtartalmú borból készült habzó ital” jelölést a palackozott termék címkéjén, a tartályon, a

csomagolóanyagokon, az itallapokon és árlistákon fel kell tüntetni.

(2) Csökkentett alkoholtartalmú borból készült habzó ital készítésére védett eredetű bort nem lehet felhasználni.

 

II. Fejezet

TOVÁBBI ELŐÁLLÍTÁSI SZABÁLYOK

 

40. §

A 36-39. §-okban szereplő borászati termékeket akkor szabad forgalomba hozni, ha gyártáshoz vizet nem

használtak fel, és édesítés esetén kizárólag szacharózt (répa- vagy nádcukor), sűrített mustot vagy finomított

mustsűrítményt használtak.

III. Fejezet

 

DIABETIKUS BORALAPÚ TERMÉKEK

 

41. § (1) Diabetikus boralapú termék az olyan bor, pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készített habzóbor, amely

összetétele miatt diabéteszesek által is fogyasztható. A csomagoláson, tartályon, itallapokon, valamint árajánlatokon

jelölni kell: „diabéteszesek számára is alkalmas - csak az orvos véleménye alapján”.

(2) Diabetikus boralapú termékben literenként:

a) legfeljebb 4,00 g glukóz;

b) legfeljebb 20,00 g összes cukor (invertcukorként meghatározva);

c) legfeljebb 150 mg az összes kénessavtartalom lehet;

d) a tényleges alkoholtartalom legfeljebb 12,00% vol.

(3) Pezsgő és szén-dioxid hozzáadásával készített habzóbor esetén 1 literben

a) legfeljebb 4,00 g glukóz (szacharózt nem tartalmazhat),

b) legfeljebb 40,00 g fruktóz,

c) legfeljebb 185 mg összes kénessavtartalom lehet,

d) a tényleges alkoholtartalom legfeljebb 12,00% vol.

(4) Az (1) bekezdésben szereplő termékek esetén a tartályokon fel kell tüntetni az összes cukortartalmat

invertcukorban megadva g/l-ben, és ha ez az érték a 4,00 g/l-t meghaladja, a glukóz- és a fruktóztartalmat külön-külön, g/l-ben kell megadni.

Az összes alkohol értéket 1 literre vonatkoztatva kell megadni.

 

IV. Fejezet

SZŐLŐ- ÉS BORALAPÚ ALKOHOLOK ÉS PÁRLATOK

 

42. §

Az e rendelet I. Címe, továbbá a Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-1576/89 vonatkozó előírásai határozzák meg

a szőlő- és boralapú alkoholok és párlatok minőségi követelményeit.

 

43. §

A szőlő- és boralapú alkoholok és párlatok érzékszervi jellemzői a következők:

a) semleges alkohol: kizárólag a nyersanyag ízére jellemző tulajdonságok érezhetők, idegen íz, illat nem

érzékelhető;

b) nyersalkohol: színtelen, az alapanyagra jellemző illatú, ízű, idegen illat íz nem fedezhető fel benne;

c) törkölypálinka, törkölypárlat: színtelen vagy sárgásbarna színű, jellegzetes törköly illatú és ízű, amely

kiegészülhet karakteres szőlőfajták illat- és íz jellemzőivel;

d) szőlőpálinka, szőlőpárlat: színtelen vagy sárgásbarna színű, a szőlőalapanyagra jellemző kellemes boros

jelleggel, esetleg gyenge törköly zamattal;

e) borpárlat: színtelen vagy sárgásbarna színű határozott hibátlan borpárlat jelleggel;

f) brandy vagy weinbrand: jellemző, érett sárgásbarna, borostyán színű, érett harmonikus borpárlat jelleggel;

g) boralkohol: színtelen, semleges vagy borpárlatra jellemző illatú és ízű;

h) seprőalkohol: színtelen vagy sárgásbarna színű, semleges vagy jellegzetesen borseprő illatú és ízű;

i) törkölyalkohol: színtelen, semleges vagy törkölyjellegű illatú és ízű.

 

IV. Cím

ÍZESÍTETT ITALOK

 

I. Fejezet

ÍZESÍTETT BOR (BORAPERITIF)

 

44. §

(1) Az ízesített bor olyan ital, amelyet az 1601/1991/EK rendeletben előírtak szerint készítenek, továbbá:

a) amelyet alkohol hozzáadásával fojtott friss szőlőből nyert mustból, asztali bor előállítására alkalmas borból,

asztali borból, meghatározott termőhelyről származó minőségi borból, likőrborból, pezsgőből, habzóborból,

gyöngyöző borból vagy szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző borból készítenek, szőlőmust, illetve részben

erjedt szőlőmust esetleges hozzáadásával;

b) amelyhez az 1601/1991/EK rendeletben engedélyezett speciális eljárásoknak megfelelően alkoholt adnak;

c) amelyet az 1601/1991/EK rendelet 2. cikk 1. a) pontjában megadott anyagokkal ízesítenek;

d) amelyet általában édesítenek és [a 45. § d)-e) pontjai kivételével] karamellel vagy természetes színezékkel

színeznek;

e) amelynek tényleges alkoholtartalma legalább

14,50 és legfeljebb 22,00 térfogatszázalék;

összes alkoholtartalma az

„extra száraz” megjelölés esetén legalább 15,00  térfogatszázalék,

„száraz” megjelölés esetén legalább 16,00 térfogatszázalék, egyébként legalább 17,500 térfogatszázalék.

(2) Az ízesített bor előállításához felhasznált bor vagy alkohol hozzáadásával fojtott friss szőlőből nyert must

részarányának legalább 75%-ot el kell érnie a késztermékben.

(3) Ízesített borok készítéséhez csak akkor használható természetazonos, mandula-, sárgabarack- és tojásillatú

vagy ízű aromaanyag keveréke mandula, sárgabarack vagy tojás kiegészítésére, ha ezek a keverékek megfelelnek a

Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-88/388 előírásának, valamint a bor jelölése utal az említett termékek egyikére, és az

érintett üzemek a természetazonos aroma felhasználásáról külön nyilvántartást vezetnek.

(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartásban fel kell jegyezni a felhasznált természetazonos aromával kapcsolatos

adatokat; az üzemben tárolt anyag típusát és mennyiségét, és azt, hogy ezt az anyagot az érintett ital esetében a

tényleges aromához képest kiegészítésképpen használják. A nyilvántartásba be kell jegyezni továbbá ezen anyag

minden készletváltozását. A nyilvántartást évente le kell zárni, és azt az  a borászati hatóság ellenőrzi.

 

45. §

Az ízesített borok típusai a következők:

a) fűszerezett bor,

b) vermut,

c) ürmös bor,

d) keserű ízesített bor,

e) tojásalapú ízesített bor.

 

II. Fejezet

ÍZESÍTETT BORALAPÚ ITAL

 

46. §

(1) Az ízesített boralapú ital olyan ital,

a) amelyet még erjedésben levő újborból, asztali bor készítésére alkalmas borból, asztali borból, meghatározott

termőhelyről származó minőségi borból, pezsgőből, habzóborból, gyöngyöző borból, szén-dioxid hozzáadásával

készült gyöngyöző borból állítanak elő, friss szőlőmust, illetve részben erjedt szőlőmust esetleges hozzáadásával;

b) amelyet a Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-88/388 előírásában meghatározott természetes és természetazonos

aromaanyagokkal és aromakivonatokkal, fűszernövényekkel vagy - fűszerekkel vagy - ízesítő élelmiszerekkel

ízesítenek;

c) amelyet édesíthetnek;

d) amelyet alkohol hozzáadása nélkül készítenek, az 1601/1991/EK rendeletben meghatározott kivételekkel;

e) amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 7,00 térfogatszázalék és legfeljebb 14,50 térfogatszázalék.

(2) Ízesített boralapú ital, továbbá:

a) a fehérborból előállított édesített ízesített boralapú ital, amelyet aszalt szőlőből készült párlat hozzáadása

jellemez, és amelyet kizárólag kardamonkivonattal ízesítenek;

b) a vörösborból előállított édesített ízesített boralapú ital, amelyhez a Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-88/388

előírásának 1. cikk 2. bekezdésének c) pontjában szereplő aromaanyagokat adtak hozzá. Ezek az anyagok kizárólag a

fűszer-, gingzeng-, dió-, citrusféle-, illetve az aromás növényi kivonatok közé tartoznak.

(3) Az ízesített boralapú ital előállítása során felhasznált bornak legalább 50%-os részarányban jelen kell lennie a

késztermékben.

A felhasznált termékek legkisebb természetes alkoholtartalma legalább 7,50 térfogatszázalék.

 

Az ízesített boralapú ital típusai

 

47. §

(1) Az ízesített boralapú italok megnevezése az előállító országban helyettesítheti az „ízesített boralapú ital”

megnevezést vagy kiegészítheti az „ízesített boralapú ital” kifejezést.

(2) Az ízesített boralapú italok típusai a következők:

a) sangria, az 1601/1991/EK rendelet 2. cikk 3. bekezdésének a) pontja szerint,

b) bitter soda az 1601/1991/EK rendelet 2. cikk 3. bekezdésének d) pontja szerint,

c) forralt bor készítésére alkalmas bor (Glühwein) az 1601/1991/EK rendelet 2. cikk 3. bekezdésének f) pontja

szerint.

 

III. Fejezet

ÍZESÍTETT BORALAPÚ KOKTÉL

 

48. §

(1) Az ízesített boralapú koktél olyan ital,

a) amelyet borból vagy szőlőmustból, vagy borból és szőlőmustból állítanak elő,

b) amelyet a Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-88/388 előírásában meghatározott természetes és természetazonos

aromaanyagokkal és aromakivonatokkal, fűszernövényekkel vagy fűszerekkel, vagy ízesítő élelmiszerekkel

ízesítenek;

c) amelyet édesítenek és színeznek;

d) amelyet alkohol hozzáadása nélkül készítenek;

e) amelynek tényleges alkoholtartalma kevesebb, mint 7,00 térfogatszázalék.

(2) Az ízesített boralapú koktél előállításához felhasznált boroknak vagy szőlőmustnak legalább 50%-os

részarányban jelen kell lennie a végtermékben. A felhasznált termékek legkisebb természetes alkoholtartalma

legalább 7,50 térfogatszázalék.

 

Az ízesített boralapú koktélok típusai

 

49. §

(1) Az ízesített boralapú koktél az előállító országban helyettesítheti az „ízesített boralapú koktél”

megnevezést vagy kiegészítheti az „ízesített boralapú koktél” kifejezést.

(2) Az ízesített boralapú koktélok típusai a következők:

a) boralapú koktél (borkoktél) az 1601/1991/EK rendelet 2. cikk 4. bekezdés a) pontja szerint;

b) ízesített gyöngyöző szőlőmust az 1601/1991/EK rendelet 2. cikk 4. bekezdés b) pontja szerint.

 

IV. Fejezet

AZ ÍZESÍTETT ITALOKRA VONATKOZÓ EGYÉB ELŐÍRÁSOK

 

50. §

(1) Az ízesített borok és az ízesített boralapú italok neve kiegészíthető az 1601/1991/EK rendelet 2. cikk 4.

bekezdésében megadott kifejezésekkel.

(2) Ha az ízesített boralapú ital kereskedelmi megnevezése tartalmazza a „pezsgő” kifejezést, a felhasznált pezsgő

mennyisége legalább 95% legyen.

(3) Az ízesített italok készítésére vonatkozó speciális eljárásokat az 1601/1991/EK rendelet tartalmazza.

 

Alkalmazható anyagok és eljárások

 

51. §

(1) Az ízesített italok készítésére felhasznált borok és mustok előállítása és kezelése során alkalmazott

borászati eljárásoknak és gyakorlatnak meg kell felelniük az 1493/1999/EK rendelet szabályozásának.

(2) Az ízesített italok készítése során víz - adott esetben desztillált vagy ásványianyag-tartalmától megtisztított víz

- hozzáadása megengedett, feltéve hogy a víz minősége megfelel az ivóvízzel szemben támasztott élelmezésegészségügyi

követelményeknek, valamint a hozzáadott víz nem változtatja meg az ital jellegét.

 

Előállítás

 

52. §

(1) Az ízesített italok előállításához az a borászati hatóság engedélye szükséges.

(2) Must, bor, illetve szőlő és bor eredetű termék, valamint ízesített ital előállítására és kezelésére az 5. számú

mellékletben meghatározott kiegészítő, segéd-, adalék- és kezelőanyagokat lehet használni.

 

V. Cím

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

53. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény végrehajtásáról szóló 106/1997. (XII. 19.) FM rendelet 1-11. §-ai és 17-21. §-ai hatályukat vesztik.

(2) E rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

- a Tanács 1493/1999/EK rendelete a borpiac közös szervezéséről,

-a Bizottság 1622/2000/EK rendelete a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazásának egyes szabályainak részletes megállapításáról, és közösségi kódex létesítéséről a borászati eljárásokra és kezelésekre.

 

1. számú melléklet a 99/2004. (VI. 3.) FVM rendelethez

 

1. Az asztali borok kémiai jellemzői:

a) Alkoholtartalom:

- természetes alkoholtartalom, legalább 8,00% vol.

- tényleges alkoholtartalom, legalább 9,00% vol.

b) Cukormentes extrakttartalom:

- fehér és rozé, legalább 16,00 g/l

- vörös, legalább 17,00 g/l

c) Titrálható savtartalom (borkősavban kifejezve):

legalább 3,50 g/l (46,6 milliekvivalens/liter)

d) Illósavtartalom (ecetsavban kifejezve):

- fehér és rozé, legfeljebb 1,08 g/l (18,0 milliekvivalens/liter)

- vörös, legfeljebb 1,20 g/l (20 milliekvivalens/liter)

e) Összes kénessavtartalom:

5,00 g/l cukortartalomig

- fehér és rozé, legfeljebb 210 mg/l

- vörös, legfeljebb 160 mg/l

5,00 g/l cukortartalom felett

- fehér és rozé, legfeljebb 260 mg/l

- vörös, legfeljebb 210 mg/l

f) Szabad kénessavtartalom,

legfeljebb 60 mg/l

 

2. A tájborok kémiai jellemzői:

a) Alkoholtartalom:

- természetes alkoholtartalom, legalább 8,00% vol.

- tényleges alkoholtartalom, legalább 9,00% vol.

b) Cukormentes extrakttartalom:

- fehér és rozé, legalább 16,00 g/l

- vörös, legalább 17,00 g/l

- Titrálható savtartalom (borkősavban kifejezve), legalább 3,50 g/l

(46,6 milliekvivalens/liter)

c) Illósavtartalom (ecetsavban kifejezve):

- fehér és rozé, legfeljebb 1,08 g/l

(18,0 milliekvivalens/liter)

- vörös, legfeljebb 1,20 g/l

(20 milliekvivalens/liter)

d) Összes kénessavtartalom:

5,00 g/l cukortartalomig

- fehér és rozé, legfeljebb 210 mg/l

- vörös, legfeljebb 160 mg/l

5,0 g/l cukortartalom felett

- fehér és rozé, legfeljebb 260 mg/l

- vörös, legfeljebb 210 mg/l

e) Szabad kénessavtartalom:

legfeljebb 60 mg/l

f) Szorbinsavtartalom, legfeljebb 200 mg/l

g) Szulfáttartalom (kálium-szulfátban kifejezve), legfeljebb 1,50 g/l

h) Kloridtartalom (nátrium-kloridban kifejezve), legfeljebb 100 mg/l

i) Nátriumtartalom, legfeljebb 60 mg/l

j) Réztartalom, legfeljebb 1,0 mg/l

k) Cinktartalom, legfeljebb 5,0 mg/l

l) Vastartalom, legfeljebb 10 mg/l

m) Ólomtartalom, legfeljebb 0,25 mg/l

n) Metil-alkohol-tartalom:

- fehér és rozé, legfeljebb 100 mg/l

- vörös, legfeljebb 250 mg/l

o) Hidrogén-cianid-tartalom, legfeljebb 0,1 mg/l

p) Egyéb vegyi szennyeződés az élelmiszerek vegyi szennyezettségének megengedhető mértékéről szóló 17/1999. (VI. 16.) EüM rendeletben meghatározottaknak megfelelően.

 

3. Az M.t. minőségi borok kémiai jellemzői:

a) Alkoholtartalom

- természetes alkoholtartalom, legalább 9,00% vol.

- tényleges alkoholtartalom, legalább 9,00% vol.

- összes alkoholtartalom, legalább 9,00% vol.

b) Cukormentes extrakttartalom

- fehér és rozé, legalább 19,00 g/l

- siller és vörös, legalább 20,00 g/l

c) Titrálható savtartalom (borkősavban kifejezve),

legalább 4,50 g/l (59,9 milliekvivalens/liter)

d) Illósavtartalom (ecetsavban kifejezve)

- fehér és rozé, legfeljebb 1,08 g/l (18,0 milliekvivalens/liter)

- siller és vörös, legfeljebb 1,2 g/l (20 milliekvivalens/liter)

e) Összes kénessavtartalom

5,0 g/l cukortartalomig

- fehér és rozé, legfeljebb 210 mg/l

- siller és vörös, legfeljebb 160 mg/l

5,0 g/l cukortartalom felett

- fehér és rozé, legfeljebb 260 mg/l

- siller és vörös, legfeljebb 210 mg/l

f) Szabad kénessavtartalom,

legfeljebb 60 mg/l

g) Szorbinsavtartalom, legfeljebb 200 mg/l

h) Szulfáttartalom (kálium-szulfátban kifejezve), legfeljebb 1,5 g/l

i) Kloridtartalom (nátrium-kloridban kifejezve), legfeljebb 100 mg/l

j) Nátriumtartalom, legfeljebb 60 mg/l

k) Vastartalom, legfeljebb 10 mg/l

l) Ólomtartalom, legfeljebb 0,25 mg/l

m) Réztartalom, legfeljebb 1,0 mg/l

n) Cinktartalom, legfeljebb 5,0 mg/l

o) Metil-alkohol-tartalom

- fehér és rozé, legfeljebb 100 mg/l

- siller és vörös, legfeljebb 250 mg/l

p) Hidrogén-cianid-tartalom, legfeljebb 0,1 mg/l

q) Egyéb vegyi szennyeződés az élelmiszerek vegyi szennyezettségének megengedhető mértékéről szóló 17/1999. (VI. 16.) EüM rendeletben meghatározottaknak megfelelően.

 

4. Az M.t. minőségi borok kémiai jellemzői

a) Alkoholtartalom

tényleges alkoholtartalom, legalább 9,00% vol.

b) Természetes alkoholtartalom

- késői szüretelésű, legalább 12,10% vol.

- válogatott szüretelésű, legalább 12,10% vol.

- töppedt szőlőből készült bor, legalább 12,80% vol.

- jégbor, legalább 12,80% vol.

- főbor, legalább 11,50% vol.

c) Cukormentes extrakttartalom, legalább

- késői szüretelésű, legalább 22,00 g/l

- válogatott szüretelésű, legalább 22,00 g/l

- töppedt szőlőből készült bor, legalább 22,00 g/l

- jégbor, legalább 22,00 g/l

- aszúbor legalább 25,00 g/l

- főbor, legalább 22,00 g/l

d) Titrálható savtartalom (borkősavban kifejezve),

legalább 4,50 g/l (59,9 milliekvivalens/liter)

e) Illósavtartalom (ecetsavban kifejezve)

- fehér és rozé, legfeljebb 1,08 g/l (18,0 milliekvivalens/liter)

- siller és vörös, legfeljebb 1,20 g/l (20 milliekvivalens/liter)

- töppedt szőlőből készült bor, legfeljebb 1,50 g/l (25 milliekvivalens/liter)

- jégbor, legfeljebb 1,50 g/l

- aszúbor, legfeljebb 1,50 g/l

- főbor, legfeljebb 1,40 g/l

f) Összes kénessavtartalom

5,0 g/l cukortartalomig

- fehér és rozé, legfeljebb 250 mg/l

- siller és vörös, legfeljebb 200 mg/l

5,1-45,0 g/l cukortartalom esetén

- fehér és rozé, legfeljebb 260 mg/l

- siller és vörös, legfeljebb 210 mg/l

45 g/l cukortartalom felett, legfeljebb 350 mg/l

- töppedt szőlőből készült bor, legfeljebb 400 mg/l

- jégbor, legfeljebb 400 mg/l

- aszúbor, legfeljebb 400 mg/l

- főbor, legfeljebb 400 mg/l

g) Szabad kénessavtartalom, legfeljebb 60 mg/l

h) Szorbinsavtartalom, legfeljebb 200 mg/l

i) Szulfáttartalom (kálium-szulfátban kifejezve), legfeljebb 2,0 g/l

j) Kloridtartalom (nátrium-kloridban kifejezve), legfeljebb 100 mg/l

k) Nátriumtartalom, legfeljebb 60 mg/l

l) Vastartalom, legfeljebb 10 mg/l

m) Ólomtartalom, legfeljebb 0,25 mg/l

n) Réztartalom, legfeljebb 1,0 mg/l

o) Cinktartalom, legfeljebb 5,0 mg/l

p) Metil-alkohol-tartalom

- fehér és rozé, legfeljebb 100 mg/l

- siller és vörös, legfeljebb 250 mg/l

q) Hidrogén-cianid-tartalom, legfeljebb 0,1 mg/l

r) Egyéb vegyi szennyeződés az élelmiszerek vegyi szennyezettségének megengedhető mértékéről szóló 17/1999. (VI. 16.) EüM rendeletben meghatározottaknak megfelelően.

 

5. A habzóborok kémiai jellemzői

a) A cukortartalom a 23. § (2) bekezdésében megadott határértékeinek megengedett eltérése ±2,0 g/l

b) A szén-dioxid gáz túlnyomása a palackban, 20 °C hőmérsékleten 3,0 bar

c) Tényleges alkoholtartalom, legalább 90% vol.

d) Cukormentes extrakttartalom, legalább 16,0 g/l

e) Titrálható savtartalom (borkősavban kifejezve), legalább 5,00 g/l

j) Illósav-tartalom (ecetsavban kifejezve), legfeljebb 1,00 g/l

g) Összes kénessavtartalom, legfeljebb 235 mg/l

h) Szabad kénessavtartalom, legfeljebb 30 mg/l

i) Szorbinsavtartalom, legfeljebb 200 mg/l

j) Szulfáttartalom (kálium-szulfátban kifejezve), legfeljebb 1,5 g/l

k) Kloridtartalom (nátrium-kloridban kifejezve), legfeljebb 100 mg/l

l) Nátriumtartalom, legfeljebb 60 mg/l

m) Vastartalom, legfeljebb 10 mg/l

n) Ólomtartalom, legfeljebb 0,25 mg/l

o) Réztartalom, legfeljebb 1,0 mg/l

p) Cinktartalom, legfeljebb 5,0 mg/l

q) Metil-alkohol-tartalom

- fehér és rozé habzóbor, legfeljebb 100 mg/l

- vörös habzóbor, legfeljebb 250 mg/l

r) Hidrogén-cianid-tartalom, legfeljebb 0,1 mg/l

s) Egyéb vegyi szennyeződés az élelmiszerek vegyi szennyezettségének megengedhető mértékéről szóló 17/1999. (VI. 16.) EüM rendeletben meghatározottaknak megfelelően.

 

6. A pezsgők kémiai jellemzői

a) A cukortartalom a 25. § (5) bekezdésében megadott határértékeinek megengedett eltérése ±2,0 g/l

b) A szén-dioxid gáz túlnyomása a palackban, 20 °C hőmérsékleten:

- pezsgő, illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgő

- illatos szőlőfajtából készült M.t. minőségi pezsgő, legalább 3,0 bar

- minőségi és Mt. minőségi pezsgő, legalább 3,5 bar

- 250 cm3-nél kisebb kiszerelésű bármely pezsgő, legalább 3,0 bar

c) Tényleges alkoholtartalom:

- pezsgő, legalább 9,50% vol.

- minőségi és M.t. minőségi pezsgő, legalább 10,00% vol.

- illatos szőlőfajtából készült minőségi és illatos szőlőfajtából készült M.t. minőségi pezsgő, legalább 6,00% vol.

d) Összes alkoholtartalom:

- illatos szőlőfajtából készült minőségi és illatos szőlőfajtából  készült m.t. minőségi pezsgő, legalább 10,00% vol.

e) Cukormentes extrakttartalom, legalább 16,00 g/l

f) Titrálható savtartalom (borkősavban kifejezve), legalább 5,00 g/l

g) Illósavtartalom (ecetsavban kifejezve), legfeljebb 0,80 g/l

h) Összes kénessavtartalom:

- pezsgő, legfeljebb 235 mg/l

- minőségi pezsgő, M.t. minőségi pezsgő, illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgő,

illatos szőlőfajtából készült M.t. minőségi pezsgő, legfeljebb 185 mg/l

i) Szabad kénessavtartalom, legfeljebb 30 mg/l

j) Szorbinsavtartalom, legfeljebb 200 mg/l

k) Szulfáttartalom (kálium-szulfátban kifejezve), legfeljebb 1,5 g/l

l) Kloridtartalom (nátrium-kloridban kifejezve), legfeljebb 100 mg/l

m) Nátriumtartalom, legfeljebb 60 mg/l

n) Vastartalom, legfeljebb 10 mg/l

o) Ólomtartalom, legfeljebb 0,25 mg/l

p) Réztartalom, legfeljebb 1,0 mg/l

q) Cinktartalom, legfeljebb 5,0 mg/l

r) Metil-alkohol-tartalom

- fehér és rozé pezsgő, legfeljebb 100 mg/l

- vörös pezsgő, legfeljebb 250 mg/l

s) Hidrogén-cianid-tartalom, legfeljebb 0,1 mg/l

t) Egyéb vegyi szennyeződés az élelmiszerek vegyi szennyezettségének megengedhető mértékéről szóló 17/1999. (VI.

16.) EüM rendeletben meghatározottaknak megfelelően.

 

7. A tokaji szamorodni kémiai jellemzői

a) Alkoholtartalom

tényleges alkoholtartalom, legalább 12,00% vol.

b) Cukormentes extrakttartalom, legalább

legalább 30,00 g/l

c) Titrálható savtartalom

legalább 5,50 g/l (59,9 milliekvivalens/liter)

d) Illósavtartalom

legfeljebb 1,50 g/l (25 milliekvivalens/liter)

e) Összes kénessavtartalom

legfeljebb 400 mg/l

f) Szabad kénessavtartalom,

legfeljebb 60 mg/l

g) Szorbinsavtartalom, legfeljebb 200 mg/l

i) Szulfáttartalom (kálium-szulfátban kifejezve),  legfeljebb 2,0 g/l

j) Kloridtartalom (nátrium-kloridban kifejezve), legfeljebb 100 mg/l

k) Nátriumtartalom, legfeljebb 60 mg/l

l) Vastartalom, legfeljebb 10 mg/l

m) Ólomtartalom, legfeljebb 0,25 mg/l

n) Réztartalom, legfeljebb 1,0 mg/l

o) Cinktartalom, legfeljebb 5,0 mg/l

p) Metil-alkohol-tartalom legfeljebb 150 mg/l

q) Hidrogén-cianid-tartalom, legfeljebb 0,1 mg/l

r) Egyéb vegyi szennyeződés az élelmiszerek vegyi szennyezettségének megengedhető mértékéről szóló 17/1999. (VI. 16.) EüM rendeletben meghatározottaknak megfelelően.

 

8. A tokaji máslás kémiai jellemzői

a) Alkoholtartalom

tényleges alkoholtartalom, legalább 9,00% vol.

b) Összes alkoholtartalom 20° C-on,

legalább 12,00% vol.

c) Cukormentes extrakttartalom, legalább

legalább 23,00 g/l

d) Titrálható savtartalom

legalább 6,00 g/l

e) Illósavtartalom

legfeljebb 1,50 g/l (25 milliekvivalens/liter)

f) Összes kénessavtartalom

legfeljebb 400 mg/l

g) Szabad kénessavtartalom,

legfeljebb 60 mg/l

i) Szorbinsavtartalom, legfeljebb 200 mg/l

j) Szulfáttartalom (kálium-szulfátban kifejezve),  legfeljebb 1,50 g/l

k) Kloridtartalom (nátrium-kloridban kifejezve), legfeljebb 100 mg/l

l) Nátriumtartalom, legfeljebb 60 mg/l

m) Vastartalom, legfeljebb 10 mg/l

n) Ólomtartalom, legfeljebb 0,25 mg/l

o) Réztartalom, legfeljebb 1,0 mg/l

p) Cinktartalom, legfeljebb 5,0 mg/l

q) Metil-alkohol-tartalom legfeljebb 150 mg/l

r) Hidrogén-cianid-tartalom, legfeljebb 0,1 mg/l

s) Egyéb vegyi szennyeződés az élelmiszerek vegyi szennyezettségének megengedhető mértékéről szóló 17/1999. (VI. 16.) EüM rendeletben meghatározottaknak megfelelően.

 

9. A tokaji forditás kémiai jellemzői:

a) Tényleges Alkoholtartalom

tényleges alkoholtartalom, legalább 9,00% vol.

b) Összes alkoholtartalom 20° C-on,

legalább 12,00% vol.

c) Cukormentes extrakttartalom, legalább

legalább 23,00 g/l

d) Titrálható savtartalom

legalább 6,00 g/l

e) Illósavtartalom

legfeljebb 1,50 g/l (25 milliekvivalens/liter)

f) Összes kénessavtartalom

legfeljebb 400 mg/l

g) Szabad kénessavtartalom,

legfeljebb 60 mg/l

i) Szorbinsavtartalom, legfeljebb 200 mg/l

j) Szulfáttartalom (kálium-szulfátban kifejezve),  legfeljebb 1,50 g/l

k) Kloridtartalom (nátrium-kloridban kifejezve), legfeljebb 100 mg/l

l) Nátriumtartalom, legfeljebb 60 mg/l

m) Vastartalom, legfeljebb 10 mg/l

n) Ólomtartalom, legfeljebb 0,25 mg/l

o) Réztartalom, legfeljebb 1,0 mg/l

p) Cinktartalom, legfeljebb 5,0 mg/l

q) Metil-alkohol-tartalom legfeljebb 150 mg/l

r) Hidrogén-cianid-tartalom, legfeljebb 0,1 mg/l

s) Egyéb vegyi szennyeződés az élelmiszerek vegyi szennyezettségének megengedhető mértékéről szóló 17/1999. (VI. 16.) EüM rendeletben meghatározottaknak megfelelően.

 

10 A tokaji aszú kémiai jellemzői:

a) Tényleges Alkoholtartalom

3-6 puttonyosog  legalább 9,00% vol.

Aszúeszencia esetén legalább 6,00% vol.

b) Titrálható savtartalom

legalább 6,00 g/l

c) Illósavtartalom

legfeljebb 2,10 g/l (25 milliekvivalens/liter)

d) Összes kénessavtartalom

legfeljebb 400 mg/l

e) Szabad kénessavtartalom,

legfeljebb 60 mg/l

f) Szorbinsavtartalom, legfeljebb 200 mg/l

g) Szulfáttartalom (kálium-szulfátban kifejezve),  legfeljebb 2,00 g/l

h) Kloridtartalom (nátrium-kloridban kifejezve), legfeljebb 100 mg/l

k) Nátriumtartalom, legfeljebb 60 mg/l

l) Vastartalom, legfeljebb 10 mg/l

m) Ólomtartalom, legfeljebb 0,25 mg/l

n) Réztartalom, legfeljebb 1,0 mg/l

o) Cinktartalom, legfeljebb 5,0 mg/l

p) Metil-alkohol-tartalom legfeljebb 150 mg/l

q) Hidrogén-cianid-tartalom, legfeljebb 0,1 mg/l

r) Egyéb vegyi szennyeződés az élelmiszerek vegyi szennyezettségének megengedhető mértékéről szóló 17/1999. (VI. 16.) EüM rendeletben meghatározottaknak megfelelően.

 

11 A tokaji eszencia kémiai Jellemzői:

a) Tényleges Alkoholtartalom

Összes alkoholtartalom 20° C-on, 1,20% vol-8,00% vol.

b) Összes természetes cukortartalom,

legalább 450,00 g/l

c) Cukormrentes extrakttartalom,

legalább 50,00 g/l

b) Titrálható savtartalom

legalább 8,00 g/l

c) Illósavtartalom

legfeljebb 2,10 g/l (25 milliekvivalens/liter)

d) Összes kénessavtartalom

legfeljebb 400 mg/l

e) Szabad kénessavtartalom,

legfeljebb 60 mg/l

f) Szorbinsavtartalom, legfeljebb 200 mg/l

g) Szulfáttartalom (kálium-szulfátban kifejezve),  legfeljebb 1,50 g/l

h) Kloridtartalom (nátrium-kloridban kifejezve), legfeljebb 100 mg/l

l) Vastartalom, legfeljebb 10 mg/l

m) Ólomtartalom, legfeljebb 0,25 mg/l

n) Réztartalom, legfeljebb 5,0 mg/l

o) Cinktartalom, legfeljebb 5,0 mg/l

p) Metil-alkohol-tartalom legfeljebb 150 mg/l

q) Hidrogén-cianid-tartalom, legfeljebb 0,1 mg/l

r) Egyéb vegyi szennyeződés az élelmiszerek vegyi szennyezettségének megengedhető mértékéről szóló 17/1999. (VI. 16.) EüM rendeletben meghatározottaknak megfelelően.

 

12. Az élesztőhártya alatt érlelt borkülönlegesség kémiai jellemzői

a) Tényleges Alkoholtartalom 20° C-on,

15,00 vol-22,50% vol.

b) Az alkoholtartalom tűréshatárai

legfeljebb± 0,2% vol.

c) cukortartalom,

0-150,00 g/l

d) Cukormrentes extrakttartalom,

legalább 20,00 g/l

e) Titrálható savtartalom

legalább 4,50 g/l

f) Illósavtartalom

legfeljebb 1,08 g/l

g) Összes kénessavtartalom

5 g/l-nél kevesebb maradékcukor-tartalomig 150 mg/l

5 g/l-nél több maradékcukor-tartalom esetén 200 mg/l

h) Szorbinsavtartalom, legfeljebb 200 mg/l

i) Szulfáttartalom (kálium-szulfátban kifejezve),  legfeljebb 1,50 g/l

j) Kloridtartalom (nátrium-kloridban kifejezve), legfeljebb 100 mg/l

k) Vastartalom, legfeljebb 10 mg/l

l) Ólomtartalom, legfeljebb 0,25 mg/l

m) Réztartalom, legfeljebb 5,0 mg/l

n) Metil-alkohol-tartalom legfeljebb 100 mg/l

p) Egyéb vegyi szennyeződés az élelmiszerek vegyi szennyezettségének megengedhető mértékéről szóló 17/1999. (VI. 16.) EüM rendeletben meghatározottaknak megfelelően.

 

13. A borpárlat-típusok kémiai jellemzői

Omissis...........................................

 

14. A szőlő- és boralapú alkoholok és párlatok érzékszervi jellemzői

A szőlő- és boralapú alkoholok és párlatok érzékszervi jellemzőit a Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-1576/89 előírása, az egyéb vegyi szennyeződést az élelmiszerek vegyi szennyezettségének megengedhető mértékéről szóló 17/1999. (VI. 16.) EüM rendeletben meghatározottak szerint kell meghatározni.

 

22. számú melléklet a 99/2004. (VI. 3.) FVM rendelethez

A borok általános vizsgálati eljárásai

Omissis……………………………..

 

3. számú melléklet a 99/2004. (VI. 3.) FVM rendelethez

Mikrobiológiai vizsgálatok

Omissis……………………………………..

 

4. számú melléklet a 99/2004. (VI. 3.) FVM rendelethez

BORÁSZATI ELJÁRÁSOK

 

I

A BORÁSZATI ELJÁRÁSOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

 

1. Asztali bort, meghatározott termőhelyről származó minőségi bort, a Btv.-ben és a végrehajtási rendeletekben szabályozott alapanyagból szabad előállítani.

2. Must, bor, illetve szőlő- és boreredetű termék előállítására és kezelésére az e rendelet 5. számú mellékletében meghatározott kiegészítő, segéd-, adalék- és kezelőanyagokat lehet használni.

3. Must, bor, illetve szőlő és boreredetű termék előállításához csak a Btv.-ben és az e rendelet 4. számú mellékletében meghatározott eljárást szabad alkalmazni.

4. Szőlőléből és sűrített szőlőléből nem készíthető bor, valamint e termékeket borhoz keverni nem lehet. E termékekben alkoholos erjedést beindítani nem lehet. E termékek felhasználását az OBI ellenőrzi.

5. Az engedélyezett borászati eljárások és kezelések kizárólag arra használhatók, hogy biztosítsák a termék borrá való feldolgozását, tartósítását vagy megfelelő érlelését.

 

II.
AZ EGYES BORÁSZATI ELJÁRÁSOK RÉSZLETESEN

 

Mustjavítás

A természetes alkoholtartalom növelését (mustjavítás) az 1493/1999/EK rendelet szerint kell elvégezni.

 

A savtartalom szabályozása

1. A savnövelést az 1493/1999/EK rendelet szerint kell elvégezni. A javítás alkalmazását a hegyközségi tanácsok borvidékenként vagy fajtánként határozzák meg. A savtartalom növelésére kizárólag L-borkősav használható fel. A savnövelésen átesett mustból erjedt borban újabb savnövelés nem lehetséges. A végrehajtott savnövelést, illetve savcsökkentést a szőlő termőhelye szerint illetékes hegyközségnél be kell jelenteni. A borkősavkészletről és annak felhasználásáról nyilvántartást kell vezetni. Olyan must vagy bor felhasználásával, amelynek savtartalmát növelték, védett eredetű bor nem készíthető.

2. A savcsökkentési műveletet az 1493/1999/EK rendelet szerint az e rendelet 5. számú mellékletében meghatározott anyagokkal kell elvégezni. A savtompító segédanyagkészletről és ennek felhasználásáról nyilvántartást kell vezetni.

Sűrítés

1. A sűrítés olyan művelet, ahol a szőlőmustból, asztali borból, asztali bor készítésére alkalmas borból a benne levő víz egy részét eltávolítják.

2. A sűrítés célja lehet sűrített must, töményített bor készítése, az erjesztési célra szánt must cukortartalmának növelése, valamint az asztali bor és asztali bor készítésére alkalmas bor természetes alkoholtartalmának növelése.

Házasítás

1. A házasítást az 1622/2000/EK rendelet szerint kell levégezni.

2. Hibás és beteg bort csak annak megjavítását, illetve gyógyítását követően, az ecetesedésnek indult beteg bort pedig a kóros folyamat megakadályozását követően lehet házasítani.

3. Megengedett házasítási arányok a különböző borászati termékkategóriák esetén:

 

Minőségi kategóriák/ Az elnevezésnek megfelelő bor részaránya, minimálisan (%-ban meghatározva)

Asztali bor:

Magasabb minőségi kategóriába tartozó bor  visszaminősítést  követően korlátlanul felhasználható

Termőhely: nem feltüntethető;

szőlőfajta: nem feltüntethető;

évjárat:nem feltüntethető;

Tájbor:

minőségi kategória: 100%;

termőhely: 100%,

szőlőfajta: 85%,

évjárat: 85%;

M.t. minőségi bor:

minőségi kategória: 100%;

termőhely: 100%,

szőlőfajta: 85%,

évjárat: 85%;

M.t. minőségi pezsgő:

minőségi kategória: 100%;

termőhely: 100%,

szőlőfajta: 85%,

évjárat: 85%;

Védett eredetű bor:

minőségi kategória: 100%;

termőhely: 100%,

szőlőfajta: 85%,

évjárat: 100%;

 

4. A 3. bekezdésben szereplő szőlőfajtaarányok arra az esetre vonatkoznak, ha a bor elnevezésében egy szőlőfajta szerepel.

Két fajta megnevezése esetén - minőségi kategóriától függetlenül –

a fajták minimális részaránya külön-külön legalább 15%, együttesen 100% legyen.

Több szőlőfajta esetén az M.t. minőségi borok esetén a küvé (cuvée) megnevezés helyettesítheti a fajtát, ez esetben a fajták részarányára nézve nincs korlátozás.

A házasítás tényét a pincekönyvben a házasítási arányok feltüntetésével kell bejegyezni.

A házasított bor származási bizonyítványán fel kell tüntetni a házasítási arányokat is.

Derítés

1. A derítés a szőlőmust, a részben erjedt szőlőmust, a még erjedésben levő újbor és a bor tisztítása olyan anyagok hozzáadásával, amelyek a szuszpendált részecskéket kicsapják, elősegítve az eltávolítandó részecskék közötti koagulációt és a részecskék szabad ülepedését, mindezeket az üledékbe juttatva.

2. A derítés célja lehet a spontán tisztulás kiegészítése, ha az önmagában nem elégséges. Továbbá elősegítheti a vörösborok bársonyosabb jellegének kialakulását a tanninok és polifenolok egy részének eltávolításával. Tisztíthatók derítéssel a zavaros borok, amelyekben törések, színanyag-kiválások léptek fel.

3. A derítéshez alkalmazott segédanyagoknak meg kell felelniük a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak. A szabad ülepedést elősegítő anyagok között elsődlegesen a bentonitos kezelés emelhető ki, amely a fehérjestabilizálást szolgálja. A koaguláció előidézéséhez csak a 5. számú mellékletben felsorolt segédanyagok használhatók fel.

Kékderítés

1. A kékderítés olyan derítési eljárás, amelynek során sárgavérlúgsót (kálium-hexaciano-ferrátot) vagy kalcium-fitátot használnak a fémek okozta zavarosodás megelőzésére.

2. A kékderítés csak laboratóriumi vizsgálat során végezhető. A vizsgálatokat az OBI, továbbá szaktanácsadói tevékenységük keretében a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Borászati Tanszéke, az SZBKI, az egyetemi és főiskolai szakintézmények, továbbá csak az OBI által arra alkalmasnak nyilvánított laboratóriumokban kékderítési vizsgával rendelkező személyek végzik.

3. Az OBI kérelemre engedélyezheti, hogy a laboratórium kékderítési vizsgálatokat végezzen, ha kékderítési vizsgát tett szakembert foglalkoztat, és a vizsgálat elvégzéséhez megfelelő eszközei vannak.

A kérelemben meg kell jelölni a laboratórium helyét, a vizsgálatok végzésére javasolt személy nevét és szakképesítését. Ha a javasolt személy kékderítési vizsgával nem rendelkezik, vizsgára bocsátását kell kérni.

4. Ha az OBI a kérelmező laboratóriumát alkalmasnak találja a kékderítési vizsgálatok végzésére, a kérelmezőnek igazolást ad ki. Ha a kérelmezőnek megfelelő laboratóriuma van, az OBI a kékderítési vizsgálatok végzésére bejelentett személyt kékderítési vizsgára bocsátja, és az eredményes vizsgáról személyre szóló igazolást állít ki.

5. A kékderítési vizsgabizottság legalább három, legfeljebb öt tagból áll, elnöke az OBI igazgatója. A bizottság összetételét, a vizsga időpontját és helyét az elnök határozza meg. Kékderítési vizsgán az vehet részt, akinek legalább technikusi végzettsége van.

6. A kékderítést csak az elővizsgálati eredményre alapozott írásbeli engedély alapján szabad megkezdeni, amelyet elvégzése előtt legalább három nappal az OBI-nak írásban be kell jelenteni. A végrehajtásra a mintavételtől számított 20 napnál hosszabb idő nem adható.

7. Kékderített bort továbbfeldolgozni csak szűrés után és a vizsgálatokra jogosult laboratórium írásbeli engedélyével lehet.

8. A kiadott írásbeli engedélyekről - az OBI által ellenőrizhető módon - naplót kell vezetni.

9. A kékderítés befejezése után a bornak vasnyomokat kell tartalmaznia.

10. Kálcium-fitátot csak akkor szabad használni, ha minden kezelést az OBI által jóváhagyott borász vagy technikus felügyelete alatt végeznek. A kezelés után a bornak vasnyomokat kell tartalmaznia.

Szűrés

1. A szűrés olyan fizikai eljárás, amelynek alkalmazása során a bort olyan szűrőrétegen juttatják át, amely a szuszpendált részecskéket visszatartja.

2. A szűrés célja lehet a bor megtisztítása, ha az szükséges a bor kezelése során, továbbá a biológiai stabilitás biztosítása a mikrobák eltávolítása révén (steril szűrés).

3. A szűrést az 1493/1999/EK rendelet szerinti, megfelelő segédanyagból létrehozott szűrőlepényen (szűrőrétegen) kell elvégezni. A szűrőanyagoknak meg kell felelniük az élelmezés-egészségügyi előírásoknak.

Borok édesítése

1. A bor édesítése, azaz cukortartalmának kialakítása úgy történik, hogy száraz bort utólag cukortartalmú anyag hozzáadásával, adagolásával édesítik. Az édesítés részletes szabályait az 1493/1999/EK rendelet tartalmazza.

2. A bor cukortartalmának kiegészítését a bor származási igazolványának kiállítására illetékes hegyközségnek be kell jelenteni. Az asztali borok és az m.t. minőségi borok édesítését az 1622/2000/EK rendelet szerint kell elvégezni.

3. A termelő cukortartalom változtatását - ennek megtörténte előtt legalább 15 nappal - írásban be kell jelentenie az illetékes hegyközségnek.

 

III.
TOKAJI BORKÜLÖNLEGESSÉGEK KÉSZÍTÉSE

Az aszúszőlő kezelése

Az aszúszőlő válogatása

A tokaji aszúszem a Tokaj-hegyaljai (Tokaji) borvidék területén termett, ajánlott és engedélyezett szőlőfajták Botrytis cinerea (nemes penésszel) hatására nemesen rothadt szőlőbogyói, amelyek külsőleg hamvas csokoládébarna, belsejükben sárgásbarna, barna színűek.

Az aszúszemek töppedtek, húsállományuk „zsíros” tapintású, felületük, Botrytis cinereá-val különböző mértékben fedett.

Az aszúszemeket szemenkénti válogatással kell szüretelni.

Az aszúszem tárolása

A szemenként válogatott aszúszőlőt a szüret idején külön edényben kell elhelyezni.

A tárolás során az aszúszemek tömörítése, enyhe kénezése, hűtése, védőgáz alatt tartása megengedett.

Eszencia kinyerése

Az eszencia az aszúszemek saját súlya által kinyomott sűrű, nagy cukortartalmú nektárja, amelynek egy részét az aszúborok erjedésének végén vagy az érlelés során az aszúborhoz adnak hozzá, más részét pedig tokaji eszencia néven forgalomba hozzák.

Aszúszem keverése musttal vagy borral

1.Aszúkészítés mértékegysége a puttony és a gönci hordó. Az aszúszőlőt (puttonyokban megadott mennyisége, gönci hordóban megadott mennyiségű) musttal, erjedő musttal (murcival) vagy azonos évjáratú borral kell összekeverni.

Attól függően, hogy 3, 4, 5 vagy 6 tokaji puttonnyi mennyiségű (egy puttony 36 icce, azaz 27,2 l) aszúszőlőt kevernek össze egy gönci hordónyi (136 liter) musttal vagy borral, aszerint készíthető belőle 3, 4, 5 vagy 6 puttonyos aszú.

2. A puttony és a gönci hordó a mennyiségek kifejezésére szolgál. Az aszúszem és a must mennyiségek kimérése korszerű eszközökkel kerül megvalósításra az alábbiak szerint:

Aszúminőség puttonyszám szerint

3 puttonyos aszú: 60 kg (Aszúszem mennyisége) 100 l. (aztatáshoz hassznált, must vagy bor mennyisége)

4 puttonyos aszú: 80 kg (Aszúszem mennyisége) 100 l. (aztatáshoz hassznált, must vagy bor mennyisége)

5 puttonyos aszú: 100 kg (Aszúszem mennyisége) 100 l. (aztatáshoz hassznált, must vagy bor mennyisége)

6 puttonyos aszú: 120 kg (Aszúszem mennyisége) 100 l. (aztatáshoz hassznált, must vagy bor mennyisége)

Aszúeszencia: 120 kg fölött (Aszúszem mennyisége) 100 l. (aztatáshoz hassznált, must vagy bor mennyisége)

Áztatás, aszúszemek feltárása

Az ép vagy feltárt aszúszemeket 12-48 órán keresztül kell áztatni, valamint időnként a keveréket fel kell kavarni.

Sajtolás

Áztatás után a szín aszúmustot le kell ereszteni és az aszúszemeket ki kell préselni. Az aszúmust préselése különleges eljárás, amely nagyon kíméletes, lassú extrakciót kíván meg.

Aszúmust ülepítése

Az aszúmust ülepítése választható eljárás.

Az aszúbor készítésének további szabályai

Erjesztés

Az erjedés beindulhat önmagától, illetve választható eljárás a fajélesztő hozzáadása és az élesztőszaporodást elősegítő, alkoholos erjedést aktiváló anyagok adagolása, valamint az erjedési hőmérséklet szabályozása a megfelelő erjedési folyamathoz szükséges hőmérséklet biztosítása céljából.

Aszúborok érlelése

Az aszúborokat és az aszúeszenciát legalább három évig, ebből legalább két évig kisméretű (68-500 l) tölgyfahordóban kell érlelni.

Házasítás

Az egyöntetűség és a minőségjavítás érdekében végzett műveletek az V. címben meghatározott mérték szerint végezhetők. Az azonos típusú tokaji borkülönlegességek egymás között házasíthatók.

Egyéb borkezelési módszerek

Az egyéb borkezelési módszerek a következők:

derítés,

szűrés,

hidegkezelés.

 

.

...in production...

visit also EUROPEAN WINES

----

...in lavorazione...

visitate anche EUROPEAN WINES

 

 

VISIT THE SITES BELOW

---

VISITATE I SITI IN CALCE

O

CLICCATE QUI