Alfold › ALFOLD OEM

CSONGRÁD O.E.M.

HAJÓS BAJA O.E.M.

IZSÁKI ARANY SÁRFEHÉR O.EM.

KUNSÁG O.E.M.

MONOR O.E.M.

SOLTVADKERTI EZERJÓ O.E.M.


IGNETI IZSAK

VIGNETI IZSÁK

CSONGRÁD

Csongrádi Borvidék

O.E.M. (Minőségi Bor)

CSONGRÁG TERMÉKLEÍRÁS

Legge n. XVIII 2004

Modificata dalla Legge n. XXXIX 2009

Modificato dal Decreto n. 178 IX 4 2009

Decreto FVM n. 97 VI 3 2004

Decreto FVM n. 99 VI 3 2004

Modificato dal Decreto FVM n. 9 II 3 2006

Modificato dal Decreto FVM n. 35 V 4 2007

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 16 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 99 VII 30 2009

Decreto FVM n.127 IX 29 2009

Modificato dal decreto VFM n. 134 X 14 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 64 V 12 2010

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 14 2011

Modificato dal Decreto VM n. 1 I 11 2011

Atto specifico 2012

(fonte Kormany.hu)

 

I. NÉV

 

Csongrád,

Csongrádi

Oltalom alatt álló eredetmegjelölés

II. A BOROK LEÍRÁSA

 

II/1. Szőlőből készült termékek kategóriái: bor

 

a) Fajtabor vagy küvé.

b) Fehérbor,

rozébor,

vörösbor.

c) Száraz, félszáraz, félédes vagy édes bor.

 

II/A. Analitikai előírások

Bortípus:

fehér:

Minimális összes alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Tényleges alkohol-tartalom: 9,00 – 15,00% vol.;

Összes sav-tartalom: 3,50,00 - 8,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

 

rozé :

Minimális összes alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Tényleges alkohol-tartalom: 9,00 – 15,00% vol.;

Összes sav-tartalom: 3,50,00 - 8,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

 

vörös:

Minimális összes alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Tényleges alkohol-tartalom: 9,00 – 15,00% vol.;

Összes sav-tartalom: 3,50,00 - 8,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,20 g/l;

 

A borok kén-dioxid- és cukortartalmának kialakítása a mindenkor hatályos jogszabályban megfelelően történhet.

 

II/1B. Érzékszervi jellemzők

Bortípus:

fehér:

érzékszervi jellemzők

Zöld – halvány szalmasárga – szalmasárga szinű, üde, fehéborok, a hordós érlelés nyomait nélkülöző illat- és izvilággal, primer aromahangsúllyal.

Meghatározó jegyük a fűszeres, virágos vagy gyümölcsös illat.

Száraz, félédes vagy édes fehérborok.

 

rozé :

Világos, rózsaszínű, könnyed, alacsony savérzető, visszafogott gyümölcsös illataromájú, a hordós érlelés nyomait nélkülöző illat- és ízvilággal.

 

vörös:

Halvány rubin – erőteljesebb rubin – rubin színű egyszerű, gyümölcsös, minimális tölgyfa és tannin aromájú vörösborok, a borvidékre jellemző esetenkénti alacsony savtartalommal, rövid határidejű fogyasztásra elkészítve, közepes alkoholtartalommal.

 

III. KÜLÖNÖS BORÁSZATI ELJÁRÁSOK

 

Kötelezően alkalmazandó borászati eljárások:

bortípus:

fehér:

a szőlőt a szüret napján fel kell dolgozni,

a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető.

 

rozé:

a szőlőt a szüret napján fel kell dolgozni,

a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel.

 

vörös:

a szőlőcefrét héjon kell erjeszteni,

a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető

 

IV. KÖRÜLHATÁROLT TERÜLET

 

A körülhatárolt terület meghatározása:

Csongrád megye:

Ásotthalom, Balástya, Bordány, Csengele, Csongrád, Domaszék, Forráskút, Hódmezővásárhely, Kistelek, Mórahalom, Öttömös, Pusztamérges, Pusztaszer, Ruzsa, Szatymaz, Szeged, Üllés, Zákányszék, Zsombó

településeknek a szőlő termőhelyi kataszter szerint I. és II. osztályú határrészeibe tartozó területei.

 

V. MAXIMÁLIS HOZAM

 

A termőhelyen a Csongrád(i) oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borok valamennyi bortípusának készítéséhez olyan terület termése használható, amelynek termésátlaga nem haladja meg a

14.300 kg/ha (ami megfelel 100 hl/ha seprős újbornak)

mennyiséget sem gépi, sem kézi szüret esetén.

 

VI. ENGEDÉLYEZETT SZŐLŐFAJTÁK

 

Bortípus:

fehér:

Chardonnay, Cserszegi fűszeres, Ezerfürtű, Hárslevelű, Irsai Olivér, Kövidinka, Generosa, Olasz rizling, Muscat ottonel, Pozsonyi fehér, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sauvignon blanc, Szürkebarát, Tramini, Zöld veltelini.

 

rozé:

Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Kékfrankos, Kékoportó, Pinot noir és Zweigelt.

 

vörös:

Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Kékfrankos, Kékoportó, Pinot noir és Zweigelt.

 

VII. KAPCSOLAT A FÖLDRAJZI TERÜLETTEL

 

1. A körülhatárolt terület bemutatása

A Csongrád(i) oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borok termelésére lehatárolt terület Magyarország déli részén, a Tisza folyó két partján mintegy 100 km-es hosszban helyezkedik el. Nyugatról és északról Duna-Tisza Közi Homokhátság, keletről a Maros-Körös köze, délről az országhatár határolja.

A termőhely környezeti jellemzőit alapvetően a sík, alföldi jelleg, és a térséget átszelő folyók, a Tisza, a Körös, és a Maros, illetve ezek mellékfolyói határozzák meg.

A tengerszintfeletti magasság 120 m alatti, a területek többségén alig haladja meg a 100 m-t.

A Csongrád(i) borok termőhelyeinek főként az öntés talajon található lepelhomoktalajok a jellemzők. Kisebb részben barna erdőtalajok, csernozjom, réti talajok is fellehetők.

A homoktalajok sajátossága, hogy gyorsan melegednek, világos színük miatt a napsugárzást jobban visszaverik, ami elősegíti a szőlő érését is, valamint kvarctartalmuk miatt immunisak a filoxéra szempontjából.

A termőhely klimatikus viszonyait a Magyarországon uralkodó kontinentális éghajlat határozza meg. Egyes években mediterrán hatások tapasztalhatók.

A napfényes órák átlaga 2.200, itt a legmagasabb Magyarországon.

A csapadék átlagos évi mennyisége 450-500 mm, de a területet átszelő folyók (Tisza, és a Tisza holtágai, a Körös és a Maros) kedvezően hatnak a talaj vízellátottságára és optimális páraviszonyokat teremtenek a szőlő fejlődéséhez és éréséhez.

 

2. A borok leírása

Az ökológiai környezet - a homok talajok és az öntés altalajok kölcsönhatásának köszönhetően jelentős hatással van a borok jellemzőire.

Ez a tipikusság elsősorban a könnyű, mérsékelt savtartalmú, lágyabb, alkoholban mérsékelten gazdag borokat jelent.

Az itt termelt fehér és rozé borok zamatban gazdagok, illatuk intenzív. Rendszerint alacsonyabb alkoholtartalom és lágyabb karakter jellemzi őket.

A vörös borok mélyszínűek, tanninjaik határozottak, gyorsan fejlődnek.

Mindegyik típusnál megfigyelhető az ásványi anyag- érzet visszafogottsága.

Az ökológiai sajátosságok a borokban is jól megmutatkoznak.

Az itt termelt borok zamatban és színanyagokban gazdagok, lágyabb karakterűek, testesek, harmonikusak.

Az engedélyezett fajta összetétel minden fogyasztónak kínál igényének megfelelő fajbort az előzőekben említett alaptulajdonságokkal.

Az éghajlati, talaj és fajta tulajdonságokból eredően az itt előállított borok többsége elsősorban a hétköznapok fogyasztására való tételek.

 

3. Az okszerű kapcsolat bemutatása és bizonyítása

A termőhely nagy hagyományokkal rendelkezik a szőlő- és borkultúra területén.

Az itteni szőlőkultúrát a folyók árterében ősidők óta lakó különféle civilizációk és kultúrák teremtették meg.

Itt találhatók Magyarország legöregebb ligeti szőlő tőkéi, melyek a Tisza árterében díszlenek ma is.

A szőlőtermesztést - a homokterületek filoxéra-immunitása miatt - a filoxéra-vész (1875-től) szinte teljesen érintetlenül hagyta.

A termőhely humán tényezőinek hatása az alábbi területeken nyilvánul meg:

- az ökológiai viszonyok potenciáljához illeszkedő fajtaszerkezet tudatos kialakítása (hagyományos és új fajták)

- az ökológiai és részben piaci sajátosságokhoz illeszkedő szőlészeti és borászati technológia kialakítása

- az ökológiai és piaci sajátosságokhoz illeszkedő üzemi és integrációs szerkezet kialakítása

A termőhely borai elsősorban rövidebb érlelésre és korábbi elfogyasztásra javasoltak.

Az ökológiai környezet számos, ehhez a termőhelyhez kötődő fajta elterjedését eredményezte (Kadarka, Kékfrankos, Kövidinka, stb.).

A borvidéken a hagyományos szőlő feldolgozás és borkészítés technológiája mellett egyre nagyobb szerepet kap a piaci igényekhez igazodó, azt kiszolgáló reduktív technológia alkalmazása a fehér és rozé borok esetében, valamint a friss, a szőlő gyümölcs jellegét hangsúlyozó vörösborok készítésében.

A Csongrádi borvidéken fontos szerepet tölt be a szőlészet és borászat tevékenység.

A természeti tényezők igen kedvezőek a szőlő növény termesztéséhez, míg más növény féleség kultúrában tartásához csak korlátozott mértékben alkalmas.

A térség termelői ennek felismerésével nagy felületen végeztek telepítést.

Ezt a termelést a térség alacsony ipari tevékenysége is indokolta.

Így a szőlőtermelés gazdasági súlya egyre növekedett.

Ezzel óriási jelentőségő társadalmi hatást váltott ki, hiszen a térségben fontos népességmegtartó és eltartó szerepe alakult ki, ami rendszerváltást követően a birtok rendszer átalakításával erőteljesen megnövekedett.

Ennek eredményeként a pincészetek a kornak megfelelő felújítást kaptak, továbbá új pincészetek is létre jöttek, ami a korábbi mennyiségi szemléletből a minőségi bortermelés fejlődését segíti elő.

Mindezek együttes érvényre jutásának eredménye, hogy a szőlő és bortermeléshez kapcsolódó borturizmus, idegenforgalom előtérbe került és fokozatos fejlődése tapasztalható napjainkban is, amely a borvidék fejlődésének meghatározó szegmensévé vált.

Az egyre magasabb értékű borok előállításának emberi feltételei biztosítottak, ugyanis egyre magasabb képzettségű és végzettségű emberek dolgoznak a szőlő és bortermelés területén, akik már magas fokú szakmai tudással és felkészült marketing tevékenységre alkalmas ismeretekkel rendelkeznek.

Ezeknek a szakembereknek köszönhető, hogy a borvidéken megjelentek az új fajták, azok termesztéséhez és feldolgozásához szükséges technikák és technológiák.

 

VIII. TOVÁBBI FELTÉTELEK

 

1. Címkézés

1.1. Az oltalom alatt álló eredet megjelölés kifejezés helyett használható a védett eredetű bor hagyományos kifejezés is.

1.2. Kisebb földrajzi egység jelölésére a település neve csak akkor tüntethető fel a címkén, ha a szőlő 100 %-ban a feltüntetendő kisebb földrajzi egység által lehatárolt termőhelyen termett.

A címkén történő megjelentetés betűmérete nem lehet nagyobb az eredetmegjelölés betűméreténél.

1.3. Fajtanév, hagyományos kifejezés, a bor színére utaló vagy egyéb korlátozottan használható kifejezés csak úgy tüntethető fel, amennyiben betűtípusából, betűméretéből, vagy betűszínéből adódóan nem nagyobb az eredetmegjelölés betűméreténél.

 

2. Borok kiszerelése

A borokat közvetlenül a tároló tartályból, palackból és egyéb erre alkalmas eszköz közbeiktatásával abban az esetben lehet forgalomba hozni, ha azt a termelő saját pincéjében, saját termelésű borával, helyben fogyasztás céljából teszi.

Nagy és kiskereskedelmi forgalomba, valamint vendéglátó egységek részére a borok palackban, műanyag kannában és Bag in Box kiszerelésben hozhatók forgalomba.

 

3. A kiszerelésre vonatkozó szabályok

A termékek kiszerelése csak az illetékes hegyközség által nyilvántartásba vett palackozóban végezhető. Termőhelyen kívüli kiszerelés csak 48 órával a kiszerelés előtt megtett bejelentés esetén lehetséges. A bejelentést a Csongrádi Borvidék Hegyközségi Tanácsához kell megtenni.

A termőhelyről történő kiszállítást követően 90 napon belül meg kell történnie a kiszerelésnek.

 

4. Az illetékes helyi borbíráló bizottság

A Csongrád(i) oltalom alatt álló eredetmegjelölésű jelzéssel ellátott termékek érzékszervi  bírálatát a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal végzi.

5. A címkén feltüntethető kisebb földrajzi egységek

A Csongrád(i) oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel a borvidékhez tartozó települések nevei, mint a Csongrád lehatárolt termőhelynél kisebb földrajzi egységek tüntethetők fel.

 

6. A szőlőművelés előírásai

6.1. Művelésmód és ültetvénysűrűség

A 2011. december 31-e előtt telepített meglévő szőlőültetvények esetében – azok művelésmódjától vagy ültetvénysűrűségétől függetlenül - az onnan származó szőlőből az ültetvény kivágásáig készülhetnek Csongrád(i) oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termékek. 2011. decemebr 31-e után létesített ültetvény esetében csak a következő művelésmódokkal telepített ültetvényből származó szőlőből készülhetnek Csongrád(i) oltalom alatt álló eredetmegjelölés jelzéssel ellátott borok:

takarásos fejművelés

ernyőművelés

Moser, javított Moser művelés

egyesfüggöny művelés

sylvoz művelés

Az ültetvénysűrűség a 2011. december 31-e után létesített ültetvény esetén legalább 3.300 tőke/ha.

A sor és tőtávolság meghatározásánál az egyenletes sor és tőtávolság mellett az ikersoros, és/vagy ikertőkés telepítés is elfogadható.

A sortávolság legalább 1,00 m, legfeljebb 3,60 m lehet, tőtávolság legalább 0,60 m, legfeljebb 1,20 m lehet. Ikertőkés ültetvényben a tőtávolság átlagos értéke az irányadó.

A tőketerhelés beállítása során a tőkénként meghagyott élő, világos rügyek száma – bármely művelésmód esetén - nem haladhatja meg a 16 élő világos rügy/m2 értéket.

A termelési célok eléréséhez szükséges végleges termésmennyiség beállítását a vegetációs időszakban a szükséges mértékben elvégzett fürtszabályozással kell megvalósítani.

 

6.2. A szüret időpontja, módja és a szőlő minősége

A szüret kezdési időpontját az illetékes hegyközség választmánya határozza meg, amit az augusztus 1-től hetenként végzett próbaszüret alapján állapít meg.

Az a termék, ami a hegyközség által meghatározott szüret kezdési időpontja előtt szüretelt szőlőből készült, Csongrád(i) oltalom alatt álló eredetmegjelölésű kategóriában nem kaphat származási bizonyítványt és Csongrád(i) oltalom alatt álló eredetmegjelölésű jelzésűként nem hozható forgalomba.

A szüret időpontját a hegyközségek hirdetmény útján teszik közzé.

 

6.3. A Csongrád(i) oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termékek előállításához felhasználható szőlő minimális cukortartalma és potenciális alkoholtartalma:

Termékkategória és terméktípus:

 

fehér:

a szőlő minimális potenciális alkohol tartalma: 9,00% vol.

a szőlő minimális cukortartalma: 16,40° MM.

rozé:

a szőlő minimális potenciális alkohol tartalma: 9,00% vol.

a szőlő minimális cukortartalma: 16,40° MM.

vörös:

a szőlő minimális potenciális alkohol tartalma: 9,00% vol.

a szőlő minimális cukortartalma: 16,40° MM.

 

Csongrádi oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termékek előállításához mind a kézi, mind a gépi szüret alkalmazható.

 

7. Termék előállítás a lehatárolt termőterületen kívül:

Bács Kiskun megye:

Bácsalmás, Bácsszőlős, Csikéria, Jánoshalma, Kelebia, Kéleshalom, Kunbaja, Kunfehértó, Mélykút, Tompa,

 

Pest megye:

Abony, Albertirsa, Bénye, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Dány, Gomba, Hernád, Inárcs, Jászberény, Jászszentandrás, Kakucs, Kóka, Monor, Monorierdő, Nagykáta, Nagykőrös, Nyársapát, Ócsa, Örkény, Pilis, Tóalmás, Tápiószentmárton, Tápiószele, Újlengyel,

 

Bács Kiskun megye:

Apostag, Dunapataj, Dunavecse, Dömsöd, Harta, Solt, Ráckeve, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Tököl,

 

Bács Kiskun megye:

Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák, Kunszentmiklós, Orgovány, Páhi, Szabadszállás,

 

Bács Kiskun megye:

Ballószög, Bugac, Felsőlajos, Fülöpjakab, Helvécia, Jakabszállás, Kecskemét, Kerekegyháza, Kiskunfélegyháza, Kunbaracs, Kunszállás, Ladánybene, Lajosmizse,

 

Bács Kiskun megye:

Akasztó, Bócsa, Csengőd, Imrehegy, Fülöpszállás, Kaskantyú, Kecel, Kiskőrös, Pirtó, Soltszentimre, Soltvadkert, Tabdi, Tázlár,

 

Bács Kiskun megye:

Balotaszállás, Csólyospálos, Harkakötöny, Jászszentlászló, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kisszállás, Móricgát, Szank, Zsana,

 

Jasz-Nagykun-Szolnok megye:

Cibakháza, Cserkeszőlő, Csépa, Kocsér, Lakitelek, Nagyrév, Nyárlőrinc, Szelevény, Szentkirály, Tiszaalpár, Tiszajenő, Tiszaföldvár, Tiszainoka, Tiszakécske, Tiszakürt, Tiszasas, Tiszaug településeken.

 

8. Hagyományos és egyéb kifejezések

8.1. Hagyományos kifejezések

a) „Siller”

b) „Védett eredetű bor”

 

8.2. Egyéb, korlátozottan használható kifejezések:

a) „Barrique”:

olyan bor, amelynek legalább egyharmadát legalább hat hónapig 350 liternél nem nagyobb térfogatú, tölgyfahordóban tárolták, amely esetében a 606/2009/EK bizottsági rendelet I.

A melléklete táblázatának 38. sorában szereplő technológiát nem alkalmazták.

A barrique kifejezés fehér és vörös borok esetén használható.

 

b) „Muskotály”:

Legalább 85 %-ban a Cserszegi fűszeres, Irsai Olivér, Muscat ottonel, Tramini fajták közül egynek, vagy többnek a terméséből készült bor.

 

c) „Küvé”:

kettő vagy több fajta bor házasításával készített bor. Szinonim megjelölésként a „házasítás” kifejezés is alkalmazható.

A „küvé” kifejezés helyett szinonimaként a „cuvée” kifejezés használható

 

f) „Újbor”:

a szüret évében palackozott bor.

Szinonim megjelölésként az „primőr” kifejezés is  használható.

 

IX. ELLENŐRZÉS

 

1. A termékleírás ellenőrzésére kijelölt szervezetek:

A termékleírás betartásának hatósági ellenőrzését a hatályos jogszabály által kijelölt hatóságok végzik el.

1.1. Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Központ Borászati Igazgatóság

1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.

Tel: +36 1 346-09-30, Fax: +36 1 212 49 78

e-mail: bmi@mgszh.gov.hu

Web: http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/obi

 

1.2. Kormányhivatalok:

Omissis………………………

 

2. Az ellenőrzések köre:

- A borászati termék analitikai és érzékszervi tulajdonságainak vizsgálata forgalomba hozatal előtt,

- A borászati terméket előállító üzem adminisztratív ellenőrzése a gazdasági akta alapján, illetve helyszíni vizsgálata kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján,

- Kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján érzékszervi és analitikai vizsgálata forgalomba hozott borászati termékek esetén,

- Származási bizonyítványok valóságtartalmának ellenőrzése.

 

X. A HEGYKÖZSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE

 

Omissis………………………

 

Az éves ellenőrzési program alapelvei:

Csongrád termékleírás

a szőlőtermesztés esetében évente a szőlőültetvények összes területének legalább 5%-ára terjedjen ki,

 

a borászati termék előállítás esetében az összes nyilvántartott borászati üzem legalább 10%-ára terjedjen ki, 

HAJÓS - BAJA

Hajós-Bajai Borvidék

O.E.M. (Minőségi Bor)

HAJÓS – BAJA TERMÉKLEÍRÁS

Legge n. XVIII 2004

Modificata dalla Legge n. XXXIX 2009

Modificato dal Decreto n. 178 IX 4 2009

Decreto FVM n. 97 VI 3 2004

Decreto FVM n. 99 VI 3 2004

Modificato dal Decreto FVM n. 9 II 3 2006

Modificato dal Decreto FVM n. 35 V 4 2007

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 16 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 99 VII 30 2009

Decreto FVM n.127 IX 29 2009

Modificato dal decreto VFM n. 134 X 14 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 64 V 12 2010

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 14 2011

Modificato dal Decreto VM n. 1 I 11 2011

 (fonte Kormany.hu)

 

I. NÉV

 

Hajós-Baja

változatok: Hajós-Bajai

Oltalom alatt álló eredetmegjelölés

 

II. A BOROK LEÍRÁSA

 

II/1. Szőlőből készült termékek kategóriái: bor

Bortípusok:

fehér,

rosé,

vörös.

 

II/1.A. Analitikai előírások

Bortípus:

fehér:

Maximális összes alkohol-tartalom: 15,00% vol.;

Minimális tényleges alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Minimális összes sav-tartalom: 3,50 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Összes cukortartalom (g/l): *;

Maximális összes kénessavtartalom (mg/l): *;

 

rosé:

Maximális összes alkohol-tartalom: 15,00% vol.;

Minimális tényleges alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Minimális összes sav-tartalom: 3,50 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Összes cukortartalom (g/l): *;

Maximális összes kénessavtartalom (mg/l): *;

 

vörös:

Maximális összes alkohol-tartalom: 15,00% vol.;

Minimális tényleges alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Minimális összes sav-tartalom: 3,50 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,20 g/l;

Összes cukortartalom (g/l): *;

Maximális összes kénessavtartalom (mg/l): *;

 

* a hatályos jogszabályok szerint

 

II/1.B. Érzékszervi jellemzők:

fehér:

Zöldes-fehér, halvány szalmasárga színű, intenzív illatú, könnyű, gyakran lágy savú, száraz vagy félédes borok, melyek meghatározó jegye a virágos vagy gyümölcsös illat.

 

rosé:

Halvány rózsaszín, rózsaszín, halvány ibolya, hagymahéj vagy lazac színű, könnyed, élénk savérzetű, rendkívül gyümölcsös illatú borok, a hordós érlelés nyomait nélkülöző illat- és ízvilággal

 

vörös:

Üde, gyümölcsös vörösborok: erőteljesebb rubin, sötét rubinszínű, egyszerű, gyümölcsös, fiatalos, minimális tölgyfa és tannin aromájú vörösborok, jellemzően élénk savtartalommal és alacsony alkoholtartalommal.

Közepesen telt és testes vörösborok: sötét rubin, halvány gránát színű, fűszeres illat karakterű, telt ízű, határozott tannintartalmú, részleges vagy fahordós érlelésű borok, melyekben a tölgyfa íz nem uralkodó. 

 

II/2. Szőlőből készült termékek kategóriái: pezsgő

II/2.A. Analitikai előírások:

fehér:

Minimális összes alkohol-tartalom: 11,30% vol.;

Minimális tényleges alkohol-tartalom: 10,00% vol.;

Minimális összes sav-tartalom: 5,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 0,80 g/l;

Összes cukortartalom (g/l): *;

Maximális összes kénessavtartalom: 185 mg/l;

Minimális cukormentes extrakt: 16,00 g/l;

Minimális palacknyomás: 3,00 bar;

 

rosé:

Minimális összes alkohol-tartalom: 11,30% vol.;

Minimális tényleges alkohol-tartalom: 10,00% vol.;

Minimális összes sav-tartalom: 5,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 0,80 g/l;

Összes cukortartalom (g/l): *;

Maximális összes kénessavtartalom: 185 mg/l;

Minimális cukormentes extrakt: 16,00 g/l;

Minimális palacknyomás: 3,00 bar;

 

vörös:

Minimális összes alkohol-tartalom: 11,30% vol.;

Minimális tényleges alkohol-tartalom: 10,00% vol.;

Minimális összes sav-tartalom: 5,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 0,80 g/l;

Összes cukortartalom (g/l): *;

Maximális összes kénessavtartalom: 185 mg/l;

Minimális cukormentes extrakt: 16,00 g/l;

Minimális palacknyomás: 3,00 bar;

 

* a hatályos jogszabályok szerint

 

II/2.B. Érzékszervi jellemzők

fehér:

Színe: zöldes-fehér, őszibarack, halvány szalmasárga

Illata: intenzív gyümölcsös, virágos

Íze és zamata: üde, élénk, harmonikus savérzetű

Gyöngyözése: egyenletes, tartós;

 

rosé:

Színe: halvány rózsaszín, hagymahéj vagy lazac szín

Illata: határozott gyümölcsre emlékeztető

Íze és zamata: harmonikus, finom savérzetű

Gyöngyözése: finom, tartós;

 

vörös:

Színe: rubin, sötét rubin

Illata: intenzív, fiatalos, gyümölcsös illatjegyek

Íze és zamata: fűszeres, gyümölcsös, karakteres

Gyöngyözése: tartós, egyenletes.

 

III. KÜLÖNÖS BORÁSZATI ELJÁRÁSOK

 

Kötelezően alkalmazandó borászati eljárások:

fehér:

a szőlőt a szüret napján fel kell dolgozni,

musttisztítás;

 

rosé:

a szőlőt a szüret napján fel kell dolgozni,

musttisztítás,

préselés csak szakaszos üzemű préssel;

 

vörös:

héjon erjesztés,

préselés csak szakaszos üzemű préssel.

 

PEZSGŐRE VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK  

Fehér:

csak a termékleírásnak megfelelő alapbor használható,

a tirázslikőr összetevői: alapbor, répacukor, sűrített szőlőmust, finomított szőlőmust sűrítmény,

az erjedés folyamatának ellenőrzése a küvé összeállítása előtt és után,

a szén-dioxid képződés csak hűtéssel, vagy egyéb fizikai eljárással befolyásolható,

tárolás 20Cº-os zárt tárolóedényben, legalább 3.0 bar nyomáson;

 

rosé:

csak a termékleírásnak megfelelő alapbor használható,

a tirázslikőr összetevői: alapbor, répacukor, sűrített szőlőmust, finomított szőlőmust sűrítmény,

az erjedés folyamatának ellenőrzése a küvé összeállítása előtt és után,

a szén-dioxid képződés csak hűtéssel, vagy egyéb fizikai eljárással befolyásolható,

tárolás 20Cº-os zárt tárolóedényben, legalább 3.0 bar nyomáson;

 

vörös:

csak a termékleírásnak megfelelő alapbor használható,

a tirázslikőr összetevői: alapbor, répacukor, sűrített szőlőmust, finomított szőlőmust sűrítmény,

az erjedés folyamatának ellenőrzése a küvé összeállítása előtt és után,

a szén-dioxid képződés csak hűtéssel, vagy egyéb fizikai eljárással befolyásolható,

tárolás 20Cº-os zárt tárolóedényben, legalább 3.0 bar nyomáson.

 

A szőlőművelés szabályai:

1. A szőlőültetvény művelésmódjára vonatkozó szabályok:

a. 2011. december 31. előtt telepített ültetvény esetén: bármilyen.

b. 2012. január 1. után létesített ültetvény esetén:

takarásos fejművelés,

alacsony és középmagas kordon,

bakművelés,

ernyő művelés,

Moser művelés,

Sylvoz művelés,

javított Moser művelés,

egyes függöny művelés

 

2. A szőlőültetvény tőkesűrűségére vonatkozó szabályok:

a. 2011. december 31. előtt telepített ültetvény esetén: bármilyen. 

b. 2012. január1. után létesített ültetvény esetén:

- tőkesűrűség: legalább 3.300 tőke/ha

- sortávolság: 1.00-3.60m

- tőtávolság: legalább 0.6-1.20m (ikertőkés ültetvény esetén a tőtávolság átlagos értéke az irányadó)

 

3. Rügyterhelés: l

egfeljebb 12 élő világos rügy/m²

 

4. A szüret időpontjának meghatározása: az illetékes hegyközség választmányának döntése alapján, amit az augusztus 1-étől heti rendszerességgel elvégzett próbaszüret alapján állapít meg.

 

5. A szőlő minősége:

A szőlő minimális potenciális alkohol tartalma:

fehér: 9,00% vol.;

rozé: 9,00% vol.;

vörös: 9,00% vol.;

pezsgő; 9,00% vol.;  

A szőlő minimális Cukortartalma:

fehér: 16,40° MM;

rozé: 16,40° MM;

vörös: 16,40° MM;

pezsgő; 16,40 voMM;

 

IV. KÖRÜLHATÁROLT TERÜLET

 

Bács-Kiskun megye:

Baja, Bátmonostor, Borota, Császártöltés, Csátalja, Csávoly, Dávod, Dusnok, Érsekcsanád, Érsekhalma, Hajós, Nagybaracska, Nemesnádudvar, Rém, Sükösd, Vaskút,

településeknek a szőlő termőhelyi kataszter szerinti I. és II. osztályú határrészei.

 

V. MAXIMÁLIS HOZAM

 

fehér: 14.30 t/ha szőlő vagy 100,00 hl/ha seprős újbor;

rozé: 14.30 t/ha szőlő vagy 100,00 hl/ha seprős újbor;

vörös: 14.30 t/ha szőlő vagy 100,00 hl/ha seprős újbor;    

pezsgő; 14.30 t/ha szőlő vagy 100,00 hl/ha seprős újbor.

 

VI. ENGEDÉLYEZETT SZŐLŐFAJTÁK

 

Bor:

fehér:

Chardonnay, Cserszegi fűszeres, Irsai Olivér, Kövidinka, Ottonel muskotály, Olasz rizling, Pinot blanc, Rajnai rizling, Sauvignon blanc, Szürkebarát;

 

rozé:

Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Pinot noir, Zweigelt;

 

vörös:

Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Pinot noir, Zweigelt;

 

pezsgő;

fehér:

Chardonnay, Olasz rizling, Pinot blanc, Rajnai rizling, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Pinot noir;

 

rozé:

Chardonnay, Olasz rizling, Pinot blanc, Rajnai rizling, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Pinot noir;

 

vörös:

Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Pinot noir, Pinot blanc;

 

VII. KAPCSOLAT A FÖLDRAJZI TERÜLETTEL

 

1. A körülhatárolt terület bemutatása

Természeti viszonyok

A Hajós-Baja oltalom alatt álló eredetmegjelölés területe Magyarország déli részén, a Telecskai dombok északi nyúlványain helyezkedik el.

Nyugatról a Duna folyó, északról és keletről a Duna-Tisza-Közi Homokhátság, délről az országhatár határolja.

A termőtáj kialakításában a Duna folyó meghatározó szerepet játszott. A folyó szabályozását követően alakult ki a folyó jelenlegi medre.

A termőhely környezeti jellemzőit alapvetően a változatos domborzati viszonyok határozzák meg.

A tengerszint feletti magasság a területek többségén 150 m.

A domborzat jellemzően észak-nyugat, dél- kelet irányú váltakozó domb-völgy vonulatokkal jellemezhető, ami kedvező fekvéseket biztosít a szőlő ültetvények számára.

A szintkülönbségek a 10-20 métert is meghaladhatják.

A területek lejtése 2-10%.

A Hajós-Baja oltalom alatt álló eredetmegjelölés termőhelyeinek a főként a lösz alapon található meszes lepelhomoktalajok a jellemzők (humuszos és futó homok), valamint a kisebb részben barna erdőtalajok, csernozjom, réti és öntéstalajok is fellelhetőek.

A termőhely klimatikus viszonyait a Magyarországon uralkodó kontinentális éghajlat határozza meg.

Erre leginkább a forró nyarak és a hideg telek jellemzők. Mind az éghajlati viszonyok, és a viszonylag kis tengerszint feletti magasság miatt gyakorik a tavaszi és az őszi fagyok is.

Az átlaghőmérséklet 11-12º C körüli.

A napfényes órák átlaga 2000 óra felett van évente. A csapadék átlagos évi mennyisége 450-500 mm, ami kielégíti a szőlő igényeit, de éves eloszlása nem egyenletes.

 

Emberi tényezők

A termőhely nagy hagyományokkal rendelkezik a szőlő- és borkultúra területén.

Az itteni szőlőkultúra – ahogyan általában a magyarországi is – a római korra vezethető vissza.

A Hajós-Bajai borvidék területe az antik Római Birodalom határterületén feküdt (a Duna folyó jelentette a „ limest “, a Birodalom határát), de annak hatása erre a térségre is kiterjedt.

A középkori szőlőkultúrát a XVI-XVII. századi török uralom visszavetette, ami a lakosság számának drasztikus csökkenését és a termelés visszaesését hozta magával.

A török kiűzését követően németajkú családok – főként a sváb lakosok betelepítése volt meghatározó a szőlőtermelés újjászületésében és a termőhelyre jellemző pincekultúra és borkészítés technológiájának megteremtésében.

A szőlőtermesztést a filoxéra-vész – a homokterületek filoxéra-immunitása miatt – a homokos területekre terelte, de a szőlőrekonstrukciók során kiemelkedő termőhelyi adottságú parcellák ismételten hasznosításra kerültek. 1904-ben középfokú szakoktatás indult Baján.

A II. világháború után nagy pincészetek alakultak ki és a szőlőtermesztés is átalakult.

Az egykor szinte kizárólagos hagyományos fajták (Ezerjó, Kadarka, Kövidinka, Mézes) mellett a Kékfrankos, Leányka, Muscat Ottonel, Olaszrizling telepítése is elindult.

Uralkodóvá váltak a szélesebb sorközű és magas művelések különböző formái.

Az 1970-es évek végétől további fajtaváltás (világfajták telepítése pl. Chardonnay, Cabernet sauvignon, stb.), felületbővítés és művelésmód váltás mellett megindult a nagy kapacitású modernizált borászati üzemek kiépítése.

 

2. A borok leírása

Az ökológiai környezet hatására testes, mérsékelt savtartalmú, lágyabb, alkoholban gazdag borok készíthetők a borvidéken.

A lösz altalaj tápanyag-szolgáltató és víztartó képessége sajátos tartalmat ad az itt termett szőlőnek, a meszes altalaj hatására a boroknál ásványos jegyek tapasztalhatók.

A fehér és rosé borok illatanyaga intenzív, a borok zamatban gazdagok.

A vörös borok általában gyümölcsösek, mély színűek, csersavaik határozottak, fejlődésük lassú.

A termőhely borait hordós és palackos érlelést követően javasolt forgalomba hozni.

 

3. Kapcsolat a termőhely, emberi tényezők és a termék között

Az ökológiai környezet jelentős hatással van a borok jellemzőire.

Ez a tipikusság elsősorban testes, mérsékelt savtartalmú, lágyabb, alkoholban gazdag borokat jelent.

A homoktalajok sajátossága, hogy gyorsan melegednek, világos színük miatt a napsugárzást jobban visszaverik, ami elősegíti a szőlő érését is. Ugyanakkor a lösz altalaj tápanyag-szolgáltató és víztartó képessége sajátos tartalmat ad az itt termett szőlőnek, a meszes altalaj hatására a boroknál ásványos jegyek tapasztalhatók.

A talaj és a klimatikus viszonyok következtében a fehér és rosé borok illatanyaga intenzív, a borok zamatban gazdagok.

A vörös borok általában gyümölcsösek, mély színűek, csersavaik határozottak, fejlődésük lassú.

A termőhely borait hordós és palackos érlelést követően javasolt forgalomba hozni.

A Hajós-Bajai borvidék igen fontos szerepet tölt be a magyar mezőgazdaság szőlészeti és borászati ágazatában.

A szőlőtermelés gazdasági súlya mellett óriási jelentőségű társadalmi hatását tekintve is, hiszen a térségben fontos népességmegtartó szerepe van.

A szőlő és bortermelés és az ahhoz kapcsolódó borturizmus, idegenforgalom fokozatos fejlődése tapasztalható napjainkban is. Itt található Magyarország legnagyobb pincefaluja, a Hajósi Pincefalu.

A termőhely humán tényezőinek hatása az alábbi területeken nyilvánul meg:

- az ökológiai viszonyok potenciáljához illeszkedő fajtaszerkezet tudatos kialakítása (hagyományos és új fajták )

- az ökológiai és részben piaci sajátosságokhoz illeszkedő szőlészeti és borászati technológia kialakítása

- az ökológiai és piaci sajátosságokhoz illeszkedő üzemi és integrációs szerkezet kialakítása

 

PEZSGŐKÉSZÍTÉS KAPCSOLATA A FÖLDRAJZI TERÜLETTEL

1. A körülhatárolt terület bemutatása

Természeti viszonyok

A Hajós-Baja oltalom alatt álló eredetmegjelölés területe Magyarország déli részén, a Telecskai dombok északi nyúlványain helyezkedik el. Nyugatról a Duna folyó, északról és keletről a Duna-Tisza-Közi Homokhátság, délről az országhatár határolja.

A termőtáj kialakításában a Duna folyó meghatározó szerepet játszott. A folyó szabályozását követően alakult ki a folyó jelenlegi medre.

A termőhely környezeti jellemzőit alapvetően a változatos domborzati viszonyok határozzák meg.

A tengerszint feletti magasság a területek többségén 150 m.

A domborzat jellemzően észak-nyugat, dél- kelet irányú váltakozó domb-völgy vonulatokkal jellemezhető, ami kedvező fekvéseket biztosít a szőlő ültetvények számára.

A szintkülönbségek a 10-20 métert is meghaladhatják.

A területek lejtése 2-10%.

A Hajós-Baja oltalom alatt álló eredetmegjelölés termőhelyeinek a főként a lösz alapon található meszes lepelhomoktalajok a jellemzők (humuszos és futó homok), valamint a kisebb részben barna erdőtalajok, csernozjom, réti és öntéstalajok is fellelhetőek.

A termőhely klimatikus viszonyait a Magyarországon uralkodó kontinentális éghajlat határozza meg.

Erre leginkább a forró nyarak és a hideg telek jellemzők. Mind az éghajlati viszonyok, és a viszonylag kis tengerszint feletti magasság miatt gyakorik a tavaszi és az őszi fagyok is.

Az átlaghőmérséklet 11-12º C körüli. A napfényes órák átlaga 2000 óra felett van évente.

A csapadék átlagos évi mennyisége 450-500 mm, ami kielégíti a szőlő igényeit, de éves eloszlása nem egyenletes.

 

Emberi tényezők

A termőhely nagy hagyományokkal rendelkezik a szőlő- és pezsgőkultúra területén.

Az itteni szőlőkultúra – ahogyan általában a magyarországi is – a római korra vezethető vissza.

A Hajós-Bajai borvidék területe az antik Római Birodalom határterületén feküdt ( a Duna folyó jelentette a „ limest “, a Birodalom határát), de annak hatása erre a térségre is kiterjedt.

A középkori szőlőkultúrát a XVI-XVII. századi török uralom visszavetette, ami a lakosság számának drasztikus csökkenését és a termelés visszaesését hozta magával.

A török kiűzését követően németajkú családok – főként a sváb lakosok betelepítése volt meghatározó a szőlőtermelés újjászületésében és a termőhelyre jellemző pincekultúra és borkészítés technológiájának megteremtésében.

A szőlőtermesztést a filoxéra-vész – a homokterületek filoxéra-immunitása miatt – a homokos területekre terelte, de a szőlőrekonstrukciók során kiemelkedő termőhelyi adottságú parcellák ismételten hasznosításra kerültek. 1904-ben középfokú szakoktatás indult Baján.

A II. világháború után nagy pincészetek alakultak ki és a szőlőtermesztés is átalakult.

Az egykor szinte kizárólagos hagyományos fajták (Ezerjó, Kadarka, Kövidinka, Mézes) mellett a Kékfrankos, Leányka, Muscat Ottonel, Olaszrizling telepítése is elindult.

Uralkodóvá váltak a szélesebb sorközű és magas művelések különböző formái.

Az 1970-es évek végétől további fajtaváltás (világfajták telepítése pl. Chardonnay, Cabernet sauvignon, stb.), felületbővítés és művelésmód váltás mellett megindult a nagy kapacitású modernizált borászati üzemek kiépítése.

A borvidék területén a Hosszúhegyi Állami Gazdaság 1975-ben kezdett pezsgőt készíteni.

A 80-as évekre a termelés elérte a 25 millió palackot évente. Ennek nagy része orosz típusú tankpezsgőként került piacra.

Készült az üzemben hosszabb érlelési idővel készített tankpezsgő is.

A Carmen pezsgőcsaládnak rosé és vörös tagja is került forgalomba.

A 2000-es évek közepétől egy családi borászat klasszikus palackérlelésű pezsgőt állít elő.

 

2. A borok leírása

Az alapborok elsősorban testes, mérsékelt savtartalmú, lágyabb, alkoholban gazdagok.

Az alapboroknál ásványos jegyek tapasztalhatók.

A fehér és rosé alapborok illatanyaga intenzív, zamatban gazdagok.

A vörös alapborok általában gyümölcsösek, mély színűek, csersavaik határozottak.

 

3. Kapcsolat a termőhely, emberi tényezők és a termék között

Az ökológiai környezet jelentős hatással van az alapborok jellemzőire.

Ez a tipikusság elsősorban testes, mérsékelt savtartalmú, lágyabb, alkoholban gazdag alapborokat jelent.

A homoktalajok sajátossága, hogy gyorsan melegednek, világos színük miatt a napsugárzást jobban visszaverik, ami elősegíti a szőlő érését is.

Ugyanakkor a lösz altalaj tápanyag-szolgáltató és víztartó képessége sajátos tartalmat ad az itt termett szőlőnek, a meszes altalaj hatására az alapboroknál ásványos jegyek tapasztalhatók.

A talaj és a klimatikus viszonyok következtében a fehér és rosé alapborok illatanyaga intenzív, az alapborok zamatban gazdagok.

A vörös alapborok általában gyümölcsösek, mély színűek, csersavaik határozottak, fejlődésük lassú.

A termőhely humán tényezőinek hatása az alábbi területeken nyilvánul meg:

- az ökológiai viszonyok potenciáljához illeszkedő fajtaszerkezet tudatos kialakítása (hagyományos és új fajták )

- az ökológiai és részben piaci sajátosságokhoz illeszkedő szőlészeti, borászati és pezsgő készítési technológia kialakítása

- az ökológiai és piaci sajátosságokhoz illeszkedő üzemi és integrációs szerkezet kialakítása.

 

VIII. TOVÁBBI FELTÉTELEK

 

VIII.1. Jelölési szabályok

a. Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés kifejezés a “védett eredetű bor” kifejezéssel helyettesíthető.

b. A küvé szó a házasítás szóval helyettesíthető.

c. Fajtanév, hagyományos kifejezés, egyéb korlátozottan használható kifejezés vagy a bor színére utaló kifejezés csak az eredetmegjelölésnél használt betűméretnél kisebb betűmérettel és attól halványabb színárnyalattal jeleníthető meg.

d. A feltüntethető kisebb földrajzi egységek neve:

Baja, Bátmonostor, Borota, Császártöltés, Csátalja, Csávoly, Dávod, Dusnok, Érsekcsanád, Érsekhalma, Hajós, Nagybaracska, Nemesnádudvar, Rém, Sükösd, Vaskút.

 

A jelölhető hagyományos kifejezések, egyéb korlátozottan használható kifejezések, illetve készítési módra utaló kifejezések, valamint egyéb, szabályozottan használható kifejezések:

barrique:

barrique-ban erjesztett, hordóban erjesztett,

barrique-ban érlelt, hordóban érlelt:

olyan bor, amelynek legalább egyharmadát 350 liternél nem nagyobb térfogatú, új tölgyfahordóban tárolták, amely esetében tölgyfadarabokat a bor érlelése és készítése során nem alkalmaztak, valamint a bor a forgalomba hozatali engedély megszerzéséhez szükséges minősítés során az érlelésre jellemző érzékszervi tulajdonságokkal rendelkezik.

Használható egyéb kifejezések;

küvé vagy cuvée:

több szőlőfajta házasításából nyert bort jelölhet, amelyen a fogyasztók tájékoztatása érdekében a küvét alkotó szőlőfajták nevét a címkén csökkenő részarányuk sorrendjében fel lehet tüntetni.

Muskotály (csak a fehér borok):

korlátozottan használható kifejezés használatának feltételei:

i) fajta feltüntetése nem engedélyezett,

ii) a bor legalább 85%-ban Sárgamuskotályból, Ottonel muskotály, Irsai Olivér, Nektár vagy Cserszegi fűszeres áll.

primőr, újbor:

a szüret évében palackozott újborok jelölésére használható;

Késői szüretelésű bor:

olyan bor, amelyet az általános szüreti időszak után szüretelt, érett szőlőből állítottak elő, és amelynek természetes alkoholtartalma legalább 12,08% vol. 

A must cukortartalma legalább 204,50 g/l;

Jégbor:

túléretten, megfagyottan szüretelt és préselt szőlőbogyók felhasználásával előállított bor:

amelynek természetes alkoholtartalma legalább 16,66 % vol

amelyet igazoltan legfeljebb -7°C-os hőmérsékleten szüreteltek.

A jégbor készítésére vonatkozó szándékot legalább 48 órával a tervezett szüreti időpont előtt be kell jelenteni az ültetvény területe szerint illetékes hegybíró részére.

Prémium:

legfeljebb 60 hl/ha seprős újbor hozamú

szőlőültetvény terméséből készítik

 

Siller (cask a vörös borok):

A rövid áztatási időnek köszönhetően nagyon világos színű vörösbor;

 

VIII.2. A kiszerelésre vonatkozó szabályok (minden termékkategória és bortípus esetén):

a) A Hajós-Bajai borvidék területén lévő pincészetben – helyben fogyasztás esetén – a saját előállítású borokat közvetlenül a tároló edényből vagy palackból lehet forgalomba hozni.

b) Nagy- és kiskereskedelmi forgalomba, valamint vendéglátó egységek részére a borok kizárólag üvegpalackban hozhatók forgalomba.

c) A borok palackozása csak a Hajós-Bajai borvidék hegyközsége által nyilvántartásba vett palackozóban végezhető. Termőhelyen kívüli kiszerelés csak 48 órával a kiszerelés előtt megtett bejelentés esetén lehetséges.

A bejelentést a Hajós-Bajai Borvidék Hegyközségi Tanácsához kell megtenni.

A kiszerelésnek a termőhelyről való kiszállítást követő 90 napon belül meg kell történnie.

 

VIII.3.Az illetékes helyi borbíráló bizottság kijelölése:

a Hajós-Bajai Borbíráló Bizottság

 

VIII.4. Nyilvántartások, adatszolgáltatások, bejelentések:

a) Nyilvántartások

keletkezett származási bizonyítványok (szőlő- és borszármazási) példányai;

forgalomba hozatali engedélyek másolatai;

a helyszíni szemlékről szóló jegyzőkönyvek, dokumentumok;

pincekönyv;

szőlőterület illetve pince helye szerint illetékes hegybíró által az oltalom alatt álló eredetmegjelöléses/oltalom alatt álló földrajzi jelzéses termék előállítójáról, a hegyközségi informatikai rendszerben (továbbiakban: HEGYÍR), vezetett nyilvántartások (ültetvénykataszter, pincekataszter)

az érzékszervi minősítést végző Helyi Borminősítő Bizottság minősítési jegyzőkönyve alapján készült tikári határozat.

az ellenőrzésről készült dokumentumok, jegyzőkönyvek

 

b) Bejelentések

Termelési szándék bejelentése: a Hajós-Baja oltalom alatt álló eredet megjelölés használatának feltétele, hogy a termelő a termék előállításának megkezdésekor – ideértve a szőlő alapanyag termelést is – a termelő köteles e szándékát a hegyközségnek bejelenteni.

A bejelentést a tevékenység megkezdésének évében április 30-ig kell megtenni, a bejelentés visszavonásig érvényes.

Borvidéken kívüli szőlőfeldolgozás bejelentése: a borvidéken kívüli szőlőfeldolgozásának szándékát a termelő a Hajós-Bajai Borvidék Hegyközségi Tanácsának köteles bejelenteni.

A bejelentést a tevékenység megkezdésének naptári évének június 30. napjáig kell megtenni, a bejelentés a soron következő borpiaci évre érvényes.

Kiszerelés előzetes bejelentése: a bort kiszerelésre a borvidékről kiszállítani a bor előállítójának előzetes bejelentése után lehet.

A borászati vállalkozás a kiszállított bor kiszerelési szándékáról 48 órával annak megkezdése előtt köteles értesíteni a Hajós-Bajai Borvidék Hegyközségi Tanácsát.

 

VIII.5. Termék előállítása a lehatárolt termőterületen kívül:

Bócsa, Kecel, Kéleshalma, Kiskőrös településeken.

 

IX. ELLENŐRZÉS

 

1. A termékleírás ellenőrzésére kijelölt szervezetek:

A termékleírás betartásának hatósági ellenőrzését a hatályos jogszabály által kijelölt hatóságok végzik el.

Jelenleg hatályos jogszabályok szerinti hatóságok:

1.1 Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Borászati Igazgatóság

1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.

Tel: +36 1 346-09-30, Fax: +36 1 212 49 78

e-mail.: bmi@mgszh.gov.hu

Web.: http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/obi

 

1.2 Kormányhivatalok:

Omissis……………………..

 

2. Az ellenőrzések köre:

- A borászati termékek analitikai tulajdonságainak vizsgálata forgalomba hozatal előtt;

- A borászati terméket előállító üzem adminisztratív ellenőrzése a gazdasági akta alapján, illetve helyszíni vizsgálata kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján;

- Kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján érzékszervi és analitikai vizsgálat a forgalomba hozott borászati termékek esetén;

- származási bizonyítványok valóságtartalmának ellenőrzése; a helyi borbíráló bizottság működésének ellenőrzése.

 

X. A HEGYKÖZSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE

 

 

Omissis………………………

IZSÁKI ARANY SÁRFEHÉR

Kunsági Borvidék

O.E.M. (Minőségi Bor)

IZSÁKI ARANY SÁRFEHÉR TERMÉKLEÍRÁS

Legge n. XVIII 2004

Modificata dalla Legge n. XXXIX 2009

Modificato dal Decreto n. 178 IX 4 2009

Decreto FVM n. 97 VI 3 2004

Decreto FVM n. 99 VI 3 2004

Modificato dal Decreto FVM n. 9 II 3 2006

Modificato dal Decreto FVM n. 35 V 4 2007

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 16 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 99 VII 30 2009

Decreto FVM n.127 IX 29 2009

Modificato dal decreto VFM n. 134 X 14 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 64 V 12 2010

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 14 2011

Modificato dal Decreto VM n. 1 I 11 2011

Atto specifico FVM 11/2006 – 03/02/2006

(fonte Kormany.hu)

 

I. NÉV

 

Izsáki Arany Sárfehér

Oltalom alatt álló eredetmegjelölés

 

II. A BOROK LEÍRÁSA

 

II. Szőlőből készült termékek kategóriái: bor

Típusa: fehérbor

 

II/A. Analitikai előírások

Fehér:

Minimális összes alkohol-tartalom: 9,87% vol.;

Minimális tényleges alkohol-tartalom: 9,87% vol.;

Minimális összes sav-tartalom: 4,50 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

 

A borok kén-dioxid és cukortartalma hatályos jogszabályok szerint.

 

II/B. Érzékszervi jellemzők

fehérbor:

Halványzöld, halvány szalmasárga színű, diszkrét gyümölcs (birsalma, vadkörte) és mezei virágillatú, a termőhelyre, a fajtára és a készítés módjára jellemző borillat, karakteres savú és mérsékelt alkoholtartalmú, neutrális fehérbor. Cukortartalmuk szerint száraz vagy félszáraz bor.

 

III. KÜLÖNÖS BORÁSZATI ELJÁRÁSOK

 

Kötelezően alkalmazandó borászati eljárások:

kézi szüret;

a szőlőt a szüret napján fel kell dolgozni;

a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető;

must tisztítása;

a must szabályozott erjesztése legfeljebb 15 oC-on, épített, vagy természetes pincében.

 

IV. KÖRÜLHATÁROLT TERÜLET

 

A körülhatárolt terület meghatározása

Bács-Kiskun megye:

Izsák, Ágasegyháza, Orgovány, Páhi, Fülöpháza, Fülöpszállás, Szabadszállás, Kunszentmiklós

településeinek szőlő termőhelyi kataszter szerinti I. és II. osztályú határrészeibe tartozó területei.

 

V. MAXIMÁLIS HOZAM

 

A maximális hozam legfeljebb

100 hl/hektár seprős bor lehetséges, ami legfeljebb 14.300 kg/ha termésnek felelhet meg.

 

 

VI. ENGEDÉLYEZETT SZŐLŐFAJTÁK

 

Arany sárfehér

 

VII. KAPCSOLAT A FÖLDRAJZI TERÜLETTEL

 

1. A körülhatárolt terület bemutatása

Természeti tényezők:

A lehatárolt termőterület a Duna-Tisza közén fekszik.

A termőhely környezeti jellemzőit alapvetően az alföldi jelleg határozza meg.

A tengerszintfeletti magasság a területek többségén 120 m-nél kisebb. A domborzat síkvidéki jellegű, a szintkülönbségek a 10-15 métert nem haladják meg.

A termőhely talaja kevéssé változatos, a terület zömén mésztartalmú homoktalajok találhatók (humuszos és futóhomok), altalaj eltemetett mezőségi talaj, helyenként meszes löszfoltokkal.

A homoktalajok sajátossága, hogy gyorsan melegednek, világos színük miatt a napsugárzást jobban visszaverik, ami segíti a szőlő érését is, a 75%-ot meghaladó mértékű kvarctartalmuk miatt immúnisak a filoxéra szempontjából.

A tápanyag-szolgáltató képességük, ásványianyag-tartalmuk kisebb.

A termőhely klimatikus viszonyait a kontinentális éghajlat határozza meg. Erre leginkább a forró nyarak és a hideg telek jellemzők. Mind az éghajlati viszonyok, mind a síkvidéki jelleg és a viszonylag kis tengerszintfeletti magasság miatt egyes évjáratokban a téli fagy lehetséges, de ugyanígy előfordulhatnak tavaszi és az őszi fagyok is.

Az átlaghőmérséklet 10-11 °C körül mozog.

A napfényes órák átlaga 2.000 óra/év.

A csapadék átlagos évi mennyisége 450-500 mm, ami alapvetően kielégíti a szőlő igényeit, de éves eloszlása nem egyenletes.

A terület vízellátása jó, a talajvíz szintje a felszínhez közeli, amit kiegyenlít a talaj vízkészletét alapvetően befolyásoló Kolon-tó.

 

Emberi tényezők:

A lehatárolt terület jellemző szőlőfajtája az Arany sárfehér, amit 1873-ban egy helyi ültetvényből szelektáltak.

A szőlőfajta neve több alkalommal módosult (izsáki sárfehér - 1873, izsáki - 1967, Arany sárfehér - 1999).

A fajtára adaptált speciális művelésmód alakult ki. A fejművelésű tőkéket alacsony terheléssel, rövid, sima csapos metszéssel művelik.

A művelés fontos követelménye a jó kondíció, amit rendszeres szervestrágyázással tartanak fenn.

A síkból kiemelkedő dombokon alkalmazzák a magas kordon művelést, ahol terméskorlátozás mellett, biztosítócsapos metszés alkalmaznak.

Az Izsáki Arany Sárfehér eredetmegnevezés szabályozásának állami elismerésre 2006-ban került sor. (11/2006. /II. 3./ FVM rendelet)

 

2. A bor leírása

A bor halványzöld, vagy halvány-szalmasárga színű, fajta jellegéből adódóan illata egyedi, birsalmára, vadkörtére és gyógynövényekre emlékeztető.

A bor zamatban gazdag, savhangsúlyos és mérsékelt alkoholtartalmú, neutrális.

 

3. Az okszerű kapcsolat bemutatása és bizonyítása

Az ökológiai környezet - elsősorban a felszín közeli talajvízszint és a homoktalajok különleges viszonyának köszönhetően - jelentős hatással van az Arany sárfehér szőlőből készült borok jellemzőire.

Ez a tipikusság elsősorban a különleges savösszetételű és markáns savtartalmú, mérsékelt alkoholtartalmú borokat jelent.

A borok, a homokos talajra jellemzően kisebb ásványi anyag tartalmúak.

A termőhely borai elsősorban rövidebb érlelésre javasoltak.

Az Arany sárfehér - mint a termőhely legfontosabb szőlőfajtája - tradícióit az izsákiak szenvedélyes lokálpatriotizmusának, lelkesedésének, kitartásának és jelentős mértékben nagy elődjük Kostka László kimagasló, eredményes munkásságának köszönheti.

Az izsáki borászati üzemekben lezajlott folyamatos technológiai fejlesztések lehetővé teszik a reduktív technológia alkalmazását.

A fajta jól illeszkedik a térség ökológiai adottságaihoz, termőképességével és a termés minőségével alapját jelenti a helyi lakosok foglalkoztatásának és megélhetésének.

 

VIII. TOVÁBBI FELTÉTELEK

 

1.kiszerelés típusára és a forgalomba hozatal időpontjára vonatkozó szabályok

Bortípus:

fehérbor

A kiszerelés típusára vonatkozó korlátozások:

1. üveg palack

2. termelői borértékesítés esetén legfeljebb 5 liter űrtartalomig bármilyen anyagú kiszerelés;

A forgalomba hozatal legkorábbi dátuma:

szüretet követő év február 1.

 

2. Jelölési szabályok

2.1. Általános jelölési szabályok

Az “oltalom alatt álló eredet megjelölés” kifejezés helyett használható a “védett eredetű bor” hagyományos kifejezés.

 

2.2. A kiszerelésre vonatkozó szabályok

A bor az Izsáki Hegyközség által nyilvántartásba vett palackozóban szerelhető ki.

A palackozásnak a termőhelyről történő kiszállítást követően 90 napon belül meg kell történni.

 

2.3. Az illetékes helyi borbíráló bizottság

A Kunsági Borvidék Helyi Borbíráló Bizottság

 

2.4. A címkén feltüntethető kisebb földrajzi egységek

Település név, mint kisebb fölrajzi egység a címkén nem tüntethető fel.

 

A dűlőnevek az Izsáki Arany Sárfehér oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel együtt tüntethetők fel.

Dűlők:

Izsák – Gedeon,

Izsák – Szajor,

Izsák – Kisizsák,

Izsák – Páskom,

Izsák - Osztály,

 

Dűlő megjelölés csak abban az esetben alkalmazható, ha a bor 100 %-ban a dűlőben termett.

 

2.5. Ellenőrző jegy

A kiszerelésen kötelező az Izsáki Hegyközség által kiadott tanúsító védjegy elhelyezése:

Omissis.......................

 

3. A szőlő művelésmódja, térállása és rügyterhelése

3.1. A szőlőültetvény művelésmódjára vonatkozó szabályok

Az alkalmazható művelésmódok:

fejművelés,

alacsony kordon,

magas kordon művelés.

 

3.2. A szőlőültetvény tőkesűrűségére vonatkozó szabályok

Tőkesűrűség: legalább 4.000 tőke/ha;

Tőketávolság legalább 0,8 m;

A szőlőültetvények létesítésekor és a pótlások alkalmával csak gyökeres dugvány szaporítóanyag használható.

Az ültetvény tőkehiányának mértéke és az idegen tőkék aránya együttesen nem haladja meg a telepítéskori tőkeszám 10%-át.

 

3.3. A szőlőültetvény rügyterhelésére és termésmennyiségre vonatkozó szabály

Az Arany sárfehér szőlőfajta rügyterhelése az alkalmazott művelésmódnak megfelelően állítandó be.

Az ültetvény termésmennyisége nem haladhatja meg a 100 hl/ha mennyiséget.

 

3.4 A szüret időpontjának meghatározása

A szüret kezdési időpontját az augusztus 1-től, hetenként végzett próbaszüret alapján az Izsáki hegyközség választmánya határozza meg.

Az a termék, ami a hegyközség által meghatározott szüret kezdési időpontja előtt szüretelt szőlőből készült, Izsáki oltalom alatt álló eredet-megjelölésű kategóriában nem kaphat származási bizonyítványt és Izsáki oltalom alatt álló eredet-megjelölésű jelzésűként nem hozható forgalomba.

A szüret időpontját a hegyközségek hirdetmény útján teszik közzé.

A szőlő minimális cukortartalma és potenciális alkoholtartalma az alábbi táblázatban meghatározottak szerint alkalmazandó a mindenkor hatályos magyar és EU jogszabályok és előírások alapján.

 

fehérbor:

A szőlő minimális természetes cukortartalma Magyar mustfok ([MM°], 17,5 °C-on): 16,00° MM;

A szőlő minimális potenciális alkoholtartalma ([%vol], 20 °C-on): 9,87% vol.

 

3.5 A szüret módja:

A bor előállításához kizárólag kézi szüretelésből származó szőlő használható.

 

4. Termék előállítása a lehatárolt termőterületen kívül

nincs engedélyezve.

 

5. Nyilvántartások, adatszolgáltatások, bejelentések  

5.1. Nyilvántartások

a) keletkezett származási bizonyítványok (szőlő- és borszármazási) példányai;

b) forgalomba hozatali engedélyek másolatai;

c) helyszíni szemlékről szóló jegyzőkönyvek, dokumentumok;

d) pincekönyv;

e) szőlőterület illetve pince helye szerint illetékes hegybíró által az oltalom alatt álló eredetmegjelöléses termék előállítójáról, a hegyközségi informatikai rendszerben (továbbiakban: HEGYÍR), vezetett nyilvántartások (ültetvénykataszter, pincekataszter);

f) az érzékszervi minősítést végző Kunsági Borvidék Helyi Borminősítő Bizottságának minősítési jegyzőkönyve alapján készült tikári határozat;

g) az ellenőrzésről készült dokumentumok, jegyzőkönyvek

 

5.2. Bejelentések

5.2.1. Termelési szándék bejelentése

Az eredetmegjelölés használatának feltétele, hogy a termék előállításának megkezdésekor – ideértve a szőlő alapanyag termelést is – a termelő köteles e szándékát a hegyközségnek bejelenteni.

A bejelentést a tevékenység megkezdésének évében, április 15-ig kell megtenni, a bejelentés visszavonásig érvényes.

 

5.3. Kiszerelés előzetes bejelentése

A bort palackozásra a lehatárolt területről kiszállítani a bor előállítójának az Izsáki Hegyközséghez tett előzetes bejelentése után lehet.

A borászati vállalkozás a kiszállított bor palackozási szándékáról 48 órával a palackozás megkezdése előtt köteles értesíteni a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsát.

 

IX. ELLENŐRZÉS

 

1. A termékleírás ellenőrzésére kijelölt szervezetek

A termékleírás betartásának hatósági ellenőrzését a hatályos jogszabály által kijelölt hatóságok végzik el.

Jelenleg hatályos jogszabályok szerinti hatóság

Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Központ Borászati Igazgatóság

1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.

Tel: +36 1 346-09-30, Fax: +36 1 212 49 78

e-mail: bmi@mgszh.gov.hu

Web: http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/obi

 

1.2. Kormányhivatalok:

Omissis………………………

 

2. Az ellenőrzések köre:

- A borászati termék analitikai és érzékszervi tulajdonságainak vizsgálata forgalomba hozatal előtt,

- A borászati terméket előállító üzem adminisztratív ellenőrzése a gazdasági akta alapján, illetve helyszíni vizsgálata kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján,

- Kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján érzékszervi és analitikai vizsgálata forgalomba hozott borászati termékek esetén,

- Származási bizonyítványok valóságtartalmának ellenőrzése.

 

X. A HEGYKÖZSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE

 

 

Omissis........................

KUNSÁG

Kunsági Borvidék

O.E.M. (Minőségi Bor)

KUNSÁG TERMÉKLEÍRÁS

Legge n. XVIII 2004

Modificata dalla Legge n. XXXIX 2009

Modificato dal Decreto n. 178 IX 4 2009

Decreto FVM n. 97 VI 3 2004

Decreto FVM n. 99 VI 3 2004

Modificato dal Decreto FVM n. 9 II 3 2006

Modificato dal Decreto FVM n. 35 V 4 2007

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 16 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 99 VII 30 2009

Decreto FVM n.127 IX 29 2009

Modificato dal decreto VFM n. 134 X 14 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 64 V 12 2010

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 14 2011

Modificato dal Decreto VM n. 1 I 11 2011

Atto specifico 30/11/2011

 (fonte Kormany.hu)

 

I. NÉV

 

Kunság,

Kunsági

Oltalom alatt álló eredetmegjelölés.

 

II. A BOROK LEÍRÁSA

 

II. Szőlőből készült termékek kategóriái:

bor,

pezsgő,

szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor.

 

II/1. Szőlőből készült termékek kategóriái: bor

A bor fajtabor vagy küvé

Típusai szerint:

fehér,

rozé,

siller,

vörös,

késői szüretelésű szőlőből készült fehér vagy vörösbor,

válogatott szüretelésű szőlőből készült fehér, rozé vagy vörösbor,

töppedt szőlőből készült fehér vagy vörösbor,

fehér vagy vörös jégbor

 

II/1A. Analitikai előírások

Fehér fajta és küvé borok: 

Minimális összes alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Minimális tényleges alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Minimális összes sav-tartalom: 3,50 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,00 g/l;

 

rozé fajta és küvé borok

Minimális összes alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Minimális tényleges alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Minimális összes sav-tartalom: 3,50 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 0,80 g/l;

 

siller fajta és küvé borok

Minimális összes alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Minimális tényleges alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Minimális összes sav-tartalom: 3,50 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,20 g/l;

 

vörös fajta és küvé borok:  

Minimális összes alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Minimális tényleges alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Minimális összes sav-tartalom: 3,50 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,20 g/l;

 

késői szüretelésű szőlőből készült fehér fajtabor vagy küvé:

Minimális összes alkohol-tartalom: 12,08% vol.;

Minimális tényleges alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Minimális összes sav-tartalom: 3,50 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 0,80 g/l;

 

késői szüretelésű szőlőből készült vörös fajtabor vagy küvé:

Minimális összes alkohol-tartalom: 12,08% vol.;

Minimális tényleges alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Minimális összes sav-tartalom: 3,50 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,20 g/l;

 

válogatott szüretelésű szőlőből készült fehér fajtabor vagy küvé:

Minimális összes alkohol-tartalom: 12,08% vol.;

Minimális tényleges alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Minimális összes sav-tartalom: 3,50 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 0,80 g/l;

 

válogatott szüretelésű szőlőből készült rozé fajtabor vagy küvé:

Minimális összes alkohol-tartalom: 12,08% vol.;

Minimális tényleges alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Minimális összes sav-tartalom: 3,50 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 0,80 g/l;

 

válogatott szüretelésű szőlőből készült vörös fajtabor vagy küvé:

Minimális összes alkohol-tartalom: 12,08% vol.;

Minimális tényleges alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Minimális összes sav-tartalom: 3,50 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,20 g/l;

 

Töppedt szőlőből készült fehér fajtabor vagy küvé:

Minimális összes alkohol-tartalom: 12,83% vol.;

Minimális tényleges alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Minimális összes sav-tartalom: 3,50 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 0,80 g/l;

 

Töppedt szőlőből készült vörös fajtabor vagy küvé:

Minimális összes alkohol-tartalom: 12,83% vol.;

Minimális tényleges alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Minimális összes sav-tartalom: 3,50 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,20 g/l;

 

fehér jégbor:

Minimális összes alkohol-tartalom: 16,66% vol.;

Minimális tényleges alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Minimális összes sav-tartalom: 3,50 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 0,80 g/l;

 

vörös jégbor:

Minimális összes alkohol-tartalom: 16,66% vol.;

Minimális tényleges alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Minimális összes sav-tartalom: 3,50 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,20 g/l;

 

A borok kén-dioxid és cukortartalma hatályos jogszabályok szerint.

 

II/1B. Érzékszervi jellemzők:

Fehér fajta és küvé borok: 

Halványzöld, halvány szalmasárga, erőteljesebb szalmasárga színű, gyakran lágy, alacsony alkoholtartalmú bor, friss, nyári gyümölcs, esetenként citrus karakterrel.

Cukortartalma alapján száraz, félszáraz, félédes vagy édes bor.

 

rozé fajta és küvé borok

Halvány rózsaszín,rózsaszín, halvány ibolya színű, könnyed élénk savérzetű, gyümölcs illatú és ízű.

Cukortartalma alapján lehet száraz, félszáraz, félédes vagy édes bor.

 

siller fajta és küvé borok

Fajtaborok esetében a fajtára jellemző illatú és ízű, házasított borok esetében a fajták házasítási arányától függő jelleggel, lekerekedett savakkal, mérsékelt tannintartalommal, testességgel rendelkező.

Cukortartalma alapján száraz, félszáraz, félédes vagy édes bor.

 

vörös fajta és küvé borok:  

Rubin vagy erőteljesebb rubin színű, intenzív gyümölcs és fűszer aromájú, fiatalos, mérsékelt tannin tartalmú vörösbor, kellemes savérzettel, és alkoholtartalommal.

Cukortartalma alapján száraz, félszáraz, félédes vagy édes bor.

 

késői szüretelésű szőlőből készült fehér fajtabor vagy küvé:

Arany színű, Komplex illatú, telt olajos texturával, fahordós és palackos érlelési ízekkel,

kellemes savérzettel és alkoholtartalommal rendelkező bor, gyakran maradék cukortartalommal.

 

késői szüretelésű szőlőből készült vörös fajtabor vagy küvé:

Rubin vagy sötétvörös színű, komplex illataromájú, telt olajos texturával, fahordós és palackos érlelési ízekkel, kellemes savérzettel és alkoholtartalommal.

Gyakran maradék cukortartalommal.

 

válogatott szüretelésű szőlőből készült fehér fajtabor vagy küvé:

Zöldessárga színű, fajtára jellemző illatú és ízű, élénk savtartalmú, közepesen telt testes és alkoholos karakterű bor. Száraz, félszáraz, félédes vagy édes bor.

 

válogatott szüretelésű szőlőből készült rozé fajtabor vagy küvé:

Halvány rózsaszín – rózsaszín – halvány ibolya színű, elegánsan finom savérzetű, rendkívül gyümölcsös illatú, cukortartalma alapján száraz, félszáraz, félédes vagy édes bor.

 

válogatott szüretelésű szőlőből készült vörös fajtabor vagy küvé:

Sötétrubin vagy sötétvörös színű, gyümölcs, esetenként fűszeres illatú, közepesen testes, lágy karakterű vörösbor, fahordós és palackos érlelési ízekkel, mérsékelt tannin tartalommal.

Cukortartalma alapján száraz, félszáraz, félédes vagy édes bor.

 

Töppedt szőlőből készült fehér fajtabor vagy küvé:

Arany színű, komplex illatú, magas természetes cukortartalmú borok, telt olajos texturával rendelkező, összetett, méz, érett vagy aszalt gyümölcs, esetenként botritisz illatú és ízű, általában félédes vagy édes borok.

 

Töppedt szőlőből készült vörös fajtabor vagy küvé:

Sötétrubin vagy sötétvörös színű, érett, aszalt gyümölcs és/vagy fűszeres illatú, telt, testes, vörösbor, fahordós és palackos érlelési ízekkel, mérsékelt tannin tartalommal, gyakran maradék cukortartalommal.

 

fehér jégbor:

Óarany színű.

Gazdag, komplex illatú, kiemelkedően magas cukortartalmú, „mézédes”, koncentrált ízű, élénk savtartalmú bor.

 

vörös jégbor:

Bronzvörös színű.

Gazdag, komplex illatú, kiemelkedően magas cukortartalmú, „mézédes”, koncentrált ízű, mérsékelt tannin tartalmú bor.

 

II/2. Szőlőből készült termékek kategóriái: pezsgő

Színe szerint lehet fehér, rozé vagy vörös.

 

II/2A. Analitikai előírások

összes alkoholtartalom legalább: 10,00% vol.;

szén-dioxid tartalom (zárt tárolóedényben, 20°C-os hőmérsékleten mért túlnyomás legalább): 3,00 bar;

cukortartalom:

különlegesen száraz (extra dry): 12,00 – 20,00 g/l;

száraz (dry, sec): 17,00 – 35,00 g/l;

félszáraz (medium dry, demi sec): 33,00 – 50,00 g/l;

édes (sweet, doux): 50 g/l-nél több.

Tényleges alkoholtartalom legalább: 9,50% vol.;

Cukormentes extrakttartalom, legalább: 16,00 g/l;

Titrálható savtartalom (borkősavban kifejezve), legalább: 5,00 g/l;

Illósavtartalom (ecetsavban kifejezve), legfeljebb: 0,80 g/l;

Összes kénessavtartalom legfeljebb: 185 mg/l;

Szabad kénessavtartalom, legfeljebb: 50 mg/l.

 

II/2B. Érzékszervi jellemzők

Pezsgő:

A jelzett (fehér, rozé, vörös) színnek megfelelő színű, neutrális vagy a fajtára jellemző illatú és ízű, harmonikus sav érzetű, könnyed, légiesen finom, tartós gyöngyözéssel.

 

II/3. Szőlőből készült termékek kategóriái:

szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor

Színe szerint lehet:

fehér vagy rozé.

 

II/3A. Analitikai előírások

Tényleges alkoholtartalom legalább: 7,00% vol.;

Összes alkoholtartalom legalább: 9,00% vol.;

szén-dioxid tartalom (zárt tárolóedényben, 20°C-os hőmérsékleten mért túlnyomás legalább): 1,00 bar;

Cukormentes extrakttartalom, legalább: 16,00 g/l;

Titrálható savtartalom (borkősavban kifejezve), legalább: 5,00 g/l;

Illósavtartalom (ecetsavban kifejezve), legfeljebb: 0,80 g/l;

Összes kénessavtartalom legfeljebb: 185 mg/l;

Szabad kénessavtartalom, legfeljebb: 50 mg/l.

 

II/2B. Érzékszervi jellemzők

szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor:

Enyhén gyöngyöző, halvány zöldes-sárga – halvány szalmasárga színű, vagy halvány rózsaszín – rózsaszín – halvány ibolya színű, alacsonyabb alkoholtartalmú, határozott savgerincű, száraz, félédes vagy édes, jellemzően friss szőlőillatú és ízű, friss üde borok.

 

 

 

III. KÜLÖNÖS BORÁSZATI ELJÁRÁSOK

 

kötelezően alkalmazandó borászati eljárások:

fehér fajtabor vagy küvé:

a szőlőt a szüret napján fel kell dolgozni;

a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető;

kötelező a must tisztítása;

 

rozé fajtabor vagy küvé:

a szőlőt a szüret napján fel kell dolgozni;

a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető;

kötelező a must tisztítása;

 

siller fajtabor vagy küvé:

a szőlőcefrét héjon kell erjeszteni;

a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető;

 

vörös fajtabor vagy küvé:

a szőlőcefrét héjon kell erjeszteni;

a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető;

 

késői szüretelésű szőlőből készült fehér fajtabor vagy küvé:

a szőlőt a szüret napján fel kell dolgozni;

a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető;

kötelező a must tisztítása;

legkorábban a szüretet követő év március 1-jén palackozható;

3 hónapos fahordós érlelés;

3 hónapos palackos érlelés forgalomba hozatal előtt;

 

késői szüretelésű szőlőből készült vörös fajtabor vagy küvé:

a szőlőcefrét héjon kell erjeszteni;

a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető;

legkorábban a szüretet követő év március 1-jén palackozható;

3 hónapos fahordós érlelés;

3 hónapos palackos érlelés forgalomba hozatal előtt;

 

Válogatott szüretelésű szőlőből készült fehér:

a szőlőt a szüret napján fel kell dolgozni;

a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető;

kötelező a must tisztítása;

legkorábban a szüretet követő év március 1-jén palackozható;

3 hónapos palackos érlelés forgalomba hozatal előtt;

 

Válogatott szüretelésű szőlőből készült rozé:

a szőlőt a szüret napján fel kell dolgozni;

a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető;

kötelező a must tisztítása;

legkorábban a szüretet követő év március 1-jén palackozható;

 

Válogatott szüretelésű szőlőből készült vörös:

a szőlőcefrét héjon kell erjeszteni;

a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető;

legkorábban a szüretet követő év március 1-jén palackozható;

3 hónapos fahordós érlelés

3 hónapos palackos érlelés forgalomba hozatal előtt;

 

Töppedt szőlőből készült fehérbor:

a szőlőt a szüret napján fel kell dolgozni;

a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető;

kötelező a must tisztítása;

legkorábban a szüretet követő év március 1-jén palackozható;

3 hónapos palackos érlelés forgalomba hozatal előtt;

 

Töppedt szőlőből készült vörösbor:

a szőlőcefrét héjon kell erjeszteni;

a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető;

legkorábban a szüretet követő év március 1-jén palackozható;

3 hónapos palackos érlelés forgalomba hozatal előtt;

 

fehér jégbor:

-7° C alatti hőmérsékleten végzett kézi szüret;

a szőlő préselése fagyott állapotban;

 

 

 

 

 

erjesztés a kívánt cukortartalomig;

legalább 6 hónapos palackos érlelés;

 

vörös jégbor:

-7° C alatti hőmérsékleten végzett kézi szüret;

a szőlő préselése fagyott állapotban;

erjesztés a kívánt cukortartalomig;

legalább 6 hónapos palackos érlelés;

 

nem engedélyezett borászati eljárások,

késői szüretelésű szőlőből készült fehér fajtabor vagy küvé,

késői szüretelésű szőlőből készült vörös fajtabor vagy küvé,

Válogatott szüretelésű szőlőből készült fehér,

Válogatott szüretelésű szőlőből készült rozé,

Válogatott szüretelésű szőlőből készült vörös,

Töppedt szőlőből készült fehérbor,

Töppedt szőlőből készült vörösbor,

fehér jégbor,

vörös jégbor:

a must javítása, a bor édesítése.

 

IV. KÖRÜLHATÁROLT TERÜLET

 

A körülhatárolt terület meghatározása:

1. Borvidéki települések:

 

Pest megye:

Cegléd-Monor-Jászági Körzet:

Abony, Albertirsa, Bénye, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Dány, Gomba, Hernád, Inárcs, Jászberény, Jászszentandrás, Kakucs, Kóka, Monor, Monorierdő, Nagykáta, Nagykőrös, Nyársapát, Ócsa, Örkény, Pilis, Tóalmás, Tápiószentmárton, Tápiószele, Újlengyel;

 

Bács Kiskun megye:

Bácskai Körzet:

Bácsalmás, Bácsszőlős, Csikéria, Jánoshalma, Kelebia, Kéleshalom, Kunbaja, Kunfehértó, Mélykút, Tompa;

Duna Menti Körzet:

Apostag, Dunapataj, Dunavecse, Dömsöd, Harta, Solt, Ráckeve, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Tököl;

Izsáki Körzet:

Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák, Kunszentmiklós, Orgovány, Páhi, Szabadszállás;

Kecskemét-Kiskunfélegyháza Körzet:

Ballószög, Bugac, Felsőlajos, Fülöpjakab, Helvécia, Jakabszállás, Kecskemét, Kerekegyháza, Kiskunfélegyháza, Kunbaracs, Kunszállás, Ladánybene, Lajosmizse;

kiskunhalas-Kiskunmajsai Körzet:

Balotaszállás, Csólyospálos, Harkakötöny, Jászszentlászló, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kisszállás, Móricgát, Szank, Zsana;

Kiskőrösi Körzet:

Akasztó, Bócsa, Csengőd, Imrehegy, Fülöpszállás, Kaskantyú, Kecel, Kiskőrös, Pirtó, Soltszentimre, Soltvadkert, Tabdi, Tázlár;

 

Jász-Nagykun-Szolnok megye:

Tisza menti Körzet:

Cibakháza, Cserkeszőlő, Csépa, Kocsér, Lakitelek, Nagyrév, Nyárlőrinc, Szelevény, Szentkirály, Tiszaalpár, Tiszajenő, Tiszaföldvár, Tiszainoka, Tiszakécske, Tiszakürt, Tiszasas, Tiszaug;

települések, a szőlő termőhelyi kataszter szerint I. és II. osztályú határrészeibe tartozó területek.

 

V. MAXIMÁLIS HOZAM

1. BOR:

fehér fajtabor vagy küvé,

rozé fajtabor vagy küvé,

siller fajtabor vagy küvé,

vörös fajtabor vagy küvé:

14,00 t/ha szőlő vagy 100,00 hl/ha seprős újbor;

késői szüretelésű szőlőből készült fehér fajtabor vagy küvé,

késői szüretelésű szőlőből készült vörös fajtabor vagy küvé,

Válogatott szüretelésű szőlőből készült fehér,

Válogatott szüretelésű szőlőből készült rozé,

Válogatott szüretelésű szőlőből készült vörös,

10,00 t/ha szőlő vagy 70,00 hl/ha seprős újbor;

Töppedt szőlőből készült fehérbor,

Töppedt szőlőből készült vörösbor:

fehér jégbor,

vörös jégbor:

6,00 t/ha szőlő vagy 42,00 hl/ha seprős újbor;

 

 

 

 

 

Pezsgő,

Szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözó bor:

14,00 t/ha szőlő vagy 100,00 hl/ha seprős újbor;

 

VI. ENGEDÉLYEZETT SZŐLŐFAJTÁK

 

1. Fehér bor készítéséhez használható fajták:

Arany sárfehér, Chardonnay, Chasselas, Cserszegi fűszeres, Ezerfürtű, Ezerjó, Hárslevelű, Irsai Olivér, Jubileum 75, Karát, Királyleányka, Kövidinka, Generosa, Olasz rizling, Muscat ottonel, Nektár, Pinot blanc, Pozsonyi fehér, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sauvignon blanc, Szürkebarát, Tramini, Zöld veltelini. Zenit, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Hamburgi muskotály, Kadarka, Kékfrankos, Kékoportó, Pinot noir, Zweigelt;

 

2. Rozé, siller vagy vörösbor készítéséhez használható fajták:

Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Hamburgi muskotály, Kadarka, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Pinot noir és Zweigelt;

 

3. Késői szüretelésű szőlőből készült bor készítéséhez használható fajták:

fehér:

Chardonnay, Cserszegi fűszeres, Ezerjó, Hárslevelű, Jubileum 75, Karát, Kövidinka, Generosa, Olasz rizling, Nektár, Pinot blanc, Pozsonyi fehér, Rajnai rizling, Sauvignon blanc, Szürkebarát, Tramini, Zöld veltelini, Zenit;

vörös:

Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Pinot noir és Zweigelt.

 

4. Válogatott szüretelésű szőlőből készült bor készítéséhez használható fajták:

fehér:

Chardonnay, Cserszegi fűszeres, Ezerjó, Hárslevelű, Jubileum 75, Karát, Kövidinka, Generosa, Olasz rizling, Nektár, Pinot blanc, Pozsonyi fehér, Rajnai rizling, Sauvignon blanc, Szürkebarát, Tramini, Zöld veltelini, Zenit;

rozé, vörös:

Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Pinot noir és Zweigelt.

 

5. Töppedt szőlőből készült bor készítéséhez használható fajták:

fehér:

Chardonnay, Cserszegi fűszeres, Ezerjó, Hárslevelű, Jubileum 75, Karát, Generosa, Olasz rizling, Nektár, Pinot blanc, Pozsonyi fehér, Rajnai rizling, Sauvignon blanc, Szürkebarát;

vörös:

Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Merlot, Pinot noir és Zweigelt.

 

6. Jégbor készítéshez használható fajták:

fehér:

Kövidinka, Olasz rizling, Rajnai rizling, Szürkebarát, Tramini, Zöldveltelini;

vörös:

Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos;

 

7. Pezsgő készítéséhez használható fajták:

Arany sárfehér, Chardonnay, Cserszegi fűszeres, Generosa, Irsai Olivér Ezerjó, Olasz rizling, Rajnai rizling, Kadarka, Kékfrankos, Muscat ottonel, Nektár, Pinot noir, Tramini;

 

8. Szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor készítéséhez használható fajták:

Arany sárfehér, Chasselas, Chardonnay, Cserszegi fűszeres, Ezerjó, Irsai Olivér, Királyleányka, Muscat ottonel, Olasz rizling, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Kékfrankos, Zweigelt;

 

VII. KAPCSOLAT A FÖLDRAJZI TERÜLETTEL

 

1. A körülhatárolt terület bemutatása

Természeti tényezők:

A termelésére lehatárolt terület Magyarország középső részén helyezkedik el. Legnagyobb része a Magyar Alföld Duna és Tisza folyók által határolt területén, a Duna-Tisza közén valamint a Tiszazugban terül el. Észak-nyugatról a Csepel-sziget, Északról a Gödöllői-dombság egyes termőhelyei kapcsolódnak hozzá.

A termőhely környezeti jellemzőit alapvetően az alföldi jelleg határozza meg.

A tengerszintfeletti magasság 150 m alatti. A domborzat síkvidéki jellegű, a szintkülönbségek a 10-20 métert nem haladják meg.

A Kunság termőhelyein zömmel mésztartalmú homoktalajok találhatók (humuszos és futóhomok), valamint kisebb részben barna erdőtalajok, csernozjom, réti és öntéstalajok.

A homoktalaj sajátossága, hogy gyorsan melegszik, világos színe a napsugárzást jobban visszaveri, ami segíti a szőlő érését is, valamint 75 %-ot meghaladó kvarctartalma következtében immunis a filoxéra szempontjából.

Ugyanakkor tápanyag-szolgáltató és víztartó képessége, ásványianyag-tartalma kisebb.

A termőhely klimatikus viszonyait a Magyarországon alapvetően uralkodó kontinentális éghajlat határozza meg.

Erre leginkább a forró nyarak és a hideg telek jellemzők.

Az átlaghőmérséklet 10-11° C.

A vegetációs időszakban gyakoriak - július, augusztus hónapban - a hőségnapok.

A napfényes órák átlaga 2.000 óra felett van évente.

A csapadék átlagos évi mennyisége 450-500 mm, ami alapvetően kielégíti a szőlő igényeit, de éves eloszlása nem egyenletes.

 

Emberi tényezők:

 

 

 

 

A termőhely nagy földrajzi kiterjedtsége miatt is nagy hagyományokkal rendelkezik a szőlő- és borkultúra területén.

Az első írásos emlékek szerint 1075-ben már szőlőskertek voltak találhatók a területen.

A középkorban a bortermelés elsődlegesen a helyi igények kielégítését szolgálta.

A török hódoltságot követő időszakban felhagyott homokterületek újrahasznosítása és a futóhomok megkötése érdekében a lehatárolt területen szőlőt telepítettek.

A szőlőültetvényeket a filoxéra-vész (1875-től) szinte teljesen érintetlenül hagyta, és szerepét nagymértékben felértékelte. A XIX. század végén végrehajtott technológia fejlesztések a térség borainál jelentős minőségjavulást eredményeztek.

Az 1900-as évek elejétől a termőhelyekről származó borok piaca és ismertsége jelentősen megnövekedett, melynek következtében a többszörösére nőtt a szőlőültetvények területe.

A jelenleg is folyamatosan megvalósuló technológiai fejlesztések lehetővé teszik a reduktív technológia alkalmazását, napjainkban keresett fehér és rozé borok készítését, valamint a friss, a szőlő gyümölcs jellegét hangsúlyozó vörösborok előállítását.

A gyöngyöző bor és pezsgő előállítását a termőhely jellegzetes savkarakterű fajtáinak termesztésével alapozták meg a termelők. (pl. Ezerjó, Cserszegi fűszeres, stb.).

A borvidék szlogenje „A Kunsági Bor a Mindennapok Bora” 2000. óta oltalom alatt áll.

A lehatárolt terület termelőit jellemzi az ökológiai viszonyok potenciáljához illeszkedő fajtaszerkezet megválasztása, a hagyományos szőlőfajták és újonnan nemesített fajták területi arányainak tudatos kialakítása, és a piaci sajátosságoknak megfelelő szőlészeti és borászati technológia alkalmazása.

 

2. A borok leírása

A borok gyorsan fejlődnek, mérsékelt savtartalmúak, lágy karakterűek.

A fehér és rozé borok illatanyaga intenzív, a borok zamatban gazdagok.

A vörösborok általában gyümölcsösek, könnyedek, kevésbé mély színűek, csersav tartalmuk kevésbé markáns.

A borok, a meszes homoktalajra jellemzően kevésbé ásványosak.

A válogatott szüretelésű szőlőből készült borok fajtatipikusak, kiegyensúlyozott sav, alkohol cukor harmóniával rendelkeznek.

A késői szüretből származó és töppedt szőlőből készült borok testesek a készítésmódjának és érlelésnek megfelelően karakteresek. Maradék cukrot tartalmaznak.

A jégborok teltek, a maradék cukor taralmuk, savtartalmuk és alkoholtartalmuk következtében édes íz harmóniát mutatnak.

A pezsgők légiesen könnyűek, friss illatúak és élénk savtartalmúak.

A szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző borok friss illatúak, könnyedek.

 

3. Kapcsolat a termőhely, emberi tényezők és a termék között

Az ökológiai környezet - elsősorban a homok talajoknak köszönhetően - jelentős hatással van a borok jellemzőire.

Ez a tipikusság elsősorban a gyorsabban fejlődő, általában könnyű, kisebb savtartalmú, lágyabb, gyors sav-fejlődésű, az évjáratok többségében mérsékelt alkoholtartalmú borokban jelenik meg.

A borok, a homokos talajra jellemzően kisebb ásványi anyag tartalmúak.

A termőhely borai elsősorban rövidebb érlelésre és korábbi elfogyasztásra javasoltak.

Az ökológiai környezet számos, ehhez a termőhelyhez kötődő hagyományos fajta elterjedését eredményezte (Ezerjó, Kadarka, Kövidinka, stb.).

A fajtatipikusság a válogatott szüret alkalmazásával fokozható.

Egyes évjáratokban a szőlők különleges értékeket produkálnak.

A túlérett és a töppedt termésből alkoholban gazdag, telt, testes borok készíthetők, melyek minősége az érlelés során tovább növekszik.

A Könnyű, friss borok kiváló alapanyagául szolgálnak a pezsgő és a szén-dioxid hozzáadásával észült gyöngyöző boroknak.

A Kunsági borvidék igen fontos szerepet tölt be a magyar mezőgazdaság szőlészeti és borászati ágazatában, itt termelik az ország szőlőmennyiségének csaknem felét.

A szőlőtermelés, gazdasági súlya mellett, óriási jelentőségű társadalmi hatását tekintve, hiszen ezen a területen fontos jövedelemteremtő, jövedelem kiegészítő és népességmegtartó szerepe van.

Az ökológiai sajátosságok (pl. homoktalajok, csapadékhiány) miatt a szőlőtermesztés az egyik leggazdaságosabb művelési ág ezen a vidéken. A szőlőtermesztés tájalkotó szerepével hozzájárul a térség vonzerejének kialakulásához.

A szőlőültetvények hatékonyan gátolták és gátolják a futóhomok terjedését, a gyengébb vízháztartású talajokon a szőlőnövény könnyebben jut vízhez, mint más növénykultúrák.

A Kunsági borvidéken telepített szőlőültetvényekben az őshonos, és újonnan nemesített magyar szőlőfajták a meghatározóak.

Kunsági borvidék ismertsége a fogyasztók körében nagy, amit elsősorban a könnyedebb, gyümölcsös, illetve illatos, muskotályos borokkal alapozott meg.

 

VIII. TOVÁBBI FELTÉTELEK

 

1. Általános jelölési szabályok

1.1. A címkén feltüntethető kisebb földrajzi egységek

1.1.1. Településnevek feltüntetése

A Kunsági borvidékhez tartozó települések neve, mint a Kunság lehatárolt termőhelynél kisebb földrajzi egységek tüntethetők fel, kivétel Izsák és Monor települések nevei.

 

1.1.2. Dűlőnevek feltüntetése

A Kunság lehatárolt termőhely megnevezéssel és a településnévvel együtt az alábbi dűlőnevek tüntethetők fel:

Arany-hegy (Ceglédbercel településen),

Fischer-part (Cegléd és Ceglédbercel településen).

 

1.1.3. Körzetnevek feltüntetése

A Kunság lehatárolt termőhely megnevezéssel együtt az alábbi körzetnevek tüntethetők fel:

Kecskemét:

mely magába foglalja a Felsőlajos, Kecskemét, Kerekegyháza, Kunbaracs, Kunszállás, Ladánybene, Lajosmizse településeinek, a szőlő termőhelyi kataszter szerint I. és II. osztályú határrészeibe tartozó szőlőterületek.

 

 

 

Tiszakürt:

mely magába foglalja a Cserkeszőlő, Csépa, Nagyrév, Szelevény, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszasas, Tiszaug településeinek, a szőlő termőhelyi kataszter szerint I. és II. osztályú határrészeibe tartozó szőlőterületek.

 

Körzetnevek feltüntetése esetén a körzethez sorolt település név, mint kisebb földrajzi egység megnevezés nem használható.

 

1.1.4. Kisebb földrajzi egység neve csak akkor tüntethető fel a címkén, ha a termék 100%-ban a feltüntetendő kisebb földrajzi egység által lehatárolt termőhelyről származik.

 

1.2. Fajtanév, hagyományos kifejezés, a bor színére utaló vagy egyéb korlátozottan használható kifejezés feltüntetése

Fajtanév, hagyományos kifejezés, a bor színére utaló vagy egyéb korlátozottan használható kifejezés csak legfeljebb az eredetmegjelölés betűméretével azonos betűmérettel írható a címkére.

 

1.2.1. Hagyományos kifejezések:

a) siller:

A rövid áztatási időnek köszönhetően nagyon világos színű vörösbor;

b) védett eredetű bor:

Az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” kifejezés helyettesíthető a „védett eredetű bor” kifejezéssel.

c) késői szüretelésű szőlőből készült bor:

olyan bor, amelyet az általános szüreti időszak után szüretelt, érett szőlőből állítottak elő, és amelynek természetes alkoholtartalma legalább 12,08% vol. 

A must cukortartalma legalább 204,50 g/l;

d) válogatott szüretelésű bor:

olyan bor, amelyet a tőkén teljesen beérett szőlőből kiválogatott, egészséges, részben túlérett bogyóiból állítottak elő, és amelynek természetes alkoholtartalma legalább 12,08% vol.

A must cukortartalma legalább 204,5 g/l;

 

1.2.2. Egyéb korlátozottan használható kifejezések:

a) „Muskotály”:

Legalább 85 %-ban a

Cserszegi fűszeres, Irsai Olivér, Generosa, Hamburgi muskotály, Nektár, Muscat ottonel, Tramini

felsorolt szőlőfajták közül egynek, vagy többnek a terméséből készült bor.

b) „Primőr”:

a szüret évében palackozott bor.

Szinonim megjelölésként az „újbor” kifejezés is használható.

 

1.3. Az Arany Sárfehér fajtanév a címkén nem tüntethető fel.

1.4. Házasított borok esetén használható

A küvé kifejezés, vagy szinonimájaként a házasítás kifejezés, illetve eredeti írásmóddal a cuvée szó.

 

2. Borok kiszállítása

A termőhelyről történő kiszállítást követően 90 napon belül meg kell történnie a kiszerelésnek.

 

3. A kiszerelésre vonatkozó szabályok

a) A borászati termékek kereskedelmi és vendéglátó szervezetek részére kizárólag üvegpalackban értékesíthető.

b) A bor, pezsgő, szén-dioxid hozzáadással készült gyöngyözőbor palackozását a területileg illetékes hegyközség hegybírója, vagy a Kunsági Borvidék Hegyközségi tanácsa titkára ellenőrizheti.

c) Bor, pezsgő, szén-dioxid hozzáadással készült gyöngyözőbor a Kunsági borvidék hegyközsége által nyilvántartásba vett palackozóban végezhető.

d) Termőhelyen kívüli kiszerelés csak 48 órával a kiszerelés előtt megtett bejelentés esetén lehetséges.

A bejelentést a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsához kell megtenni.

 

4. Az illetékes helyi borbíráló bizottság

A termékek érzékszervi bírálatát a Kunsági Borvidék Helyi Borvizsgáló Bizottsága végzi.

 

5. Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléskifejezés helyett használható a védett eredetű borhagyományos kifejezés is

 

6. A szőlőművelés előírásai

6.1. Művelésmód és ültetvénysűrűség

A 2011. december 31-e előtt telepített meglévő szőlőültetvények esetében - azok művelésmódjától vagy ültetvénysűrűségétől függetlenül - az onnan származó szőlőből az ültetvény kivágásáig készülhetnek Kunság(i) oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termékek.

2011. december 31-e után létesített ültetvény esetében csak a következő művelésmódokkal telepített ültetvényből származó szőlőből készülhetnek Kunság(i) oltalom alatt álló eredetmegjelölésű jelzéssel ellátott termékek:

fejművelés

ernyőművelés

Moser művelés

egyes függöny művelés

sylvoz művelés

Az ültetvénysűrűség a 2012. január 1-e után létesített ültetvény esetén legalább 3.300 tőke/ha.

A sor és tőtávolság meghatározásánál az egyenletes sor és tőtávolság mellett az ikersoros, és/vagy ikertőkés telepítés is elfogadható. A sortávolság legalább 1,00 m, legfeljebb 3,60 m lehet, tőtávolság legalább 0,60 m, legfeljebb 1,20 m lehet. Ikertőkés ültetvényben a tőtávolság átlagos értéke az irányadó.

A tőketerhelés beállítása során a tőkénként meghagyott élő, világos rügyek száma - bármely művelésmód esetén - nem haladhatja meg a 16 élő világos rügy/m2 értéket.

A termelési célok eléréséhez szükséges végleges termésmennyiség beállítását a vegetációs időszakban a szükséges mértékben elvégzett fürtszabályozással kell megvalósítani.

Csak olyan ültetvényről származó szőlő használható fel Kunság(i) oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termékek előállításához, amelynek a tőkehiány mértéke nem haladja meg a 10%-ot.

 

6.2. A szüret időpontja, módja és a szőlő minősége

A szüret kezdési időpontját az illetékes hegyközség választmánya évente határozza meg, amit a minden évben augusztus 1-től hetenként végzett próbaszüret alapján állapít meg.

Az a termék, ami a hegyközség által meghatározott szüret kezdési időpontja előtt szüretelt szőlőből készült, Kunság(i) oltalom alatt álló eredetmegjelölésű kategóriában nem kaphat származási bizonyítványt és Kunság(i) oltalom alatt álló eredetmegjelölésű jelzésűként nem hozható forgalomba.

A szüret időpontját a hegyközségek hirdetmény útján teszik közzé.

 

A termékek előállításához a szőlő minimális cukortartalma és potenciális alkoholtartalma az alábbi táblázatban meghatározottak szerint alkalmazandó a mindenkor hatályos magyar és EU jogszabályok és előírások alapján.

A szőlő minimális természetes cukortartalma Magyar mustfok ([MM°], 17,5 °C-on):

A szőlő minimális potenciális alkoholtartalma ([%vol], 20 °C-on):

Bor: 14,82° MM, 9,00% vol.;

késői szüretelésű szőlőből készült bor: 19,00° MM, 12,08% vol.;

válogatott szüretelésű bor: 19,00° MM, 12,08% vol.;

Töppedt szőlőből készült bor: 20,00° MM, 12,83% vol.;

Jégbor: 25,00° MM, 16,66% vol.;

Pezsgő: 14,82° MM, 9,00% vol.;

Szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor: 14,82° MM, 9,00% vol.;

 

A szőlő szüretelésénél általában, mind a kézi, mind a gépi szüret alkalmazható, de kizárólag kézzel szüretelt szőlőből állítható elő:

késői szüretelésű szőlőből készült bor

válogatott szüretelésű szőlőből készült bor

töppedt szőlőből készült bor

jégbor

 

7. Termék előállítás a lehatárolt termőterületen kívül:

Borota, Csongrád és Hajós települések területén engedélyezett.

 

8. Nyilvántartások, adatszolgáltatások, bejelentések

1. Nyilvántartások

a) keletkezett származási bizonyítványok (szőlő- és borszármazási) példányai;

b) forgalomba hozatali engedélyek másolatai;

c) helyszíni szemlékről szóló jegyzőkönyvek, dokumentumok;

d) pincekönyv;

e) szőlőterület illetve pince helye szerint illetékes hegybíró által az oltalom alatt álló eredetmegjelölésü termék előállítójáról, a hegyközségi informatikai rendszerben (továbbiakban: HEGYÍR), vezetett nyilvántartások (ültetvénykataszter, pincekataszter);

f) az érzékszervi minősítést végző Kunsági Borvidék Helyi Borminősítő Bizottságának minősítési jegyzőkönyve alapján készült tikári határozat;

g) az ellenőrzésről készült dokumentumok, jegyzőkönyvek;

 

2 Bejelentések

2.1. Termelési szándék bejelentése

A Kunság(i) oltalom alatt álló eredetmegjelölés használatának feltétele, hogy a termelő a gazdasági aktát vezető hegybíró részére e szándékát bejelentse.

A bejelentést a tevékenység megkezdésének évében, április 30-ig kell megtenni, a bejelentés visszavonásig érvényes.

 

2.2. Dűlőnév használatának bejelentése:

A termelő a szüret évének április 30-ig köteles jelentést tenni a hegybírónak amennyiben ültetvényén termett szőlőből készült bor címkéjén fel kívánja tüntetni az adott dűlő nevét.

 

2.3. A jégbor készítésére vonatkozó szándékot legalább 48 órával a tervezett szüreti időpont előtt be kell jelenteni az ültetvény területe szerint illetékes hegybíró részére.

 

3. A kiszerelés előzetes bejelentése:

A bort palackozásra a borvidékről kiszállítani a bor előállítójának a telephelye szerint illetékes hegyközséghez történő előzetes bejelentése után lehet.

A borászati vállalkozás a kiszállított bor palackozási szándékáról 48 órával a palackozás megkezdése előtt köteles értesíteni a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsát.

 

IX. ELLENŐRZÉS

 

1. A termékleírás ellenőrzésére kijelölt szervezetek

A termékleírás betartásának hatósági ellenőrzését a hatályos jogszabály által kijelölt hatóságok végzik el.

Jelenleg hatályos jogszabályok szerinti hatóság

 

 

 

 

Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Központ Borászati Igazgatóság

1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.

Tel: +36 1 346-09-30, Fax: +36 1 212 49 78

e-mail: bmi@mgszh.gov.hu

Web: http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/obi

 

2. Kormányhivatalok:

Omissis………………….

 

3. Az ellenőrzések köre és módja:

- A borászati termékek analitikai és érzékszervi tulajdonságainak vizsgálata forgalomba hozatal előtt;

- A borászati terméket előállító üzem adminisztratív ellenőrzése a gazdasági akta alapján, illetve helyszíni vizsgálata kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján;

- Kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján érzékszervi és analitikai vizsgálat a forgalomba hozott borászati termékek esetén;

- származási bizonyítványok valóságtartalmának ellenőrzése.

 

X. A HEGYKÖZSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE

 

 

Omissis………………………

MONOR

Kunsági Borvidék

O.E.M. (Minőségi Bor)

MONOR TERMÉKLEÍRÁS

Legge n. XVIII 2004

Modificata dalla Legge n. XXXIX 2009

Modificato dal Decreto n. 178 IX 4 2009

Decreto FVM n. 97 VI 3 2004

Decreto FVM n. 99 VI 3 2004

Modificato dal Decreto FVM n. 9 II 3 2006

Modificato dal Decreto FVM n. 35 V 4 2007

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 16 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 99 VII 30 2009

Decreto FVM n.127 IX 29 2009

Modificato dal decreto VFM n. 134 X 14 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 64 V 12 2010

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 14 2011

Modificato dal Decreto VM n. 1 I 11 2011

(fonte Kormany.hu)

 

I. NÉV

 

Monor,

Monori

oltalom alatt álló eredetmegjelölés

 

II. A BOROK LEÍRÁSA

 

Szőlőből készült termékek kategóriái: bor.

Bortípusok:

fehér,

rozé,

vörös.

 

Analitikai előírások

fehér:

Minimális összes alkohol-tartalom: 11,00% vol.;

Minimális tényleges alkohol-tartalom: 11,00% vol.;

Minimális összes sav-tartalom: 4,50 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

 

rozé:

Minimális összes alkohol-tartalom: 11,00% vol.;

Minimális tényleges alkohol-tartalom: 11,00% vol.;

Minimális összes sav-tartalom: 4,50 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

 

vörös:

Minimális összes alkohol-tartalom: 11,00% vol.;

Minimális tényleges alkohol-tartalom: 11,00% vol.;

Minimális összes sav-tartalom: 4,50 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,20 g/l;

 

A borok kén-dioxid- és cukortartalmának határértékei a hatályos jogszabályok szerint kerülnek szabályozásra.

 

Érzékszervi jellemzők

fehér:

Friss, üde jellegű, fajtabor esetében a fajtára jellemző gyümölcs és virág illatokkal, ízekkel, hosszú ízű, cukortartalma alapján száraz, félszáraz, félédes vagy édes bor.

 

rozé:

Kékszőlőből készült friss, üde gyümölcs illatokkal, gyümölcs ízekkel (málna, őszibarack, meggy, ribizli, szamóca stb.), esetleg virág aromákkal rendelkező könnyed, élénk savakkal bíró friss bor, cukortartalma alapján száraz, félszáraz, félédes vagy édes bor.

 

vörös:

Fajtaborok esetében a fajtára jellemző illatok, ízek, lekerekedett savakkal, házasított borok esetében a fajták házasítási arányától függő tannintartalommal, bársonyos ízzel, testességgel rendelkező borok, gyümölcs (meggy, málna, dió, ribizli stb.) és fűszeres (fahéj, vanília), csokoládé, dohány aromákkal bíró vörösborok, cukortartalma alapján száraz, félszáraz, félédes vagy édes bor.

 

III. KÜLÖNÖS BORÁSZATI ELJÁRÁSOK

 

1. Kötelezően alkalmazandó borászati eljárások

1.1. Fehér és rozé:

kézi szüret,

a szőlőt a szüret napján fel kell dolgozni,

a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető,

must tisztítása,

a must szabályozott erjesztése legfeljebb 20 oC-on,

 

1.2. Vörös:

kézi szüret,

a szőlőt a szüret napján fel kell dolgozni,

héjon erjesztés,

a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető,

fahordós érlelés legalább 3 hónap,

palackos érlelés legalább 3 hónap.

 

2. A szőlőművelés előírásai

2.1 Művelésmód és ültetvénysűrűség

A 2011. december 31-e előtt telepített meglévő szőlőültetvények esetében - azok művelésmódjától vagy ültetvénysűrűségétől függetlenül - az onnan származó szőlőből az ültetvény kivágásáig készülhetnek Monor(i) oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termékek.

2012. január 1-e után létesített ültetvény esetében csak a következő művelésmódokkal telepített ültetvényből származó szőlőből készülhetnek Monor(i) oltalom alatt álló eredetmegjelölésű jelzéssel ellátott termékek:

fejművelés

ernyőművelés

Moser művelés

egyesfüggöny művelés

sylvoz művelés

 

Az ültetvénysűrűség a 2012. január 1-e után létesített ültetvény esetén legalább 3.300 tőke/ha.

A sor és tőtávolság meghatározásánál az egyenletes sor és tőtávolság mellett az ikersoros, és/vagy ikertőkés telepítés is elfogadható. A sortávolság legalább 1,00 m, legfeljebb 3,60 m lehet, tőtávolság legalább 0,60 m, legfeljebb 1,20 m lehet. Ikertőkés ültetvényben a tőtávolság átlaga az irányadó.

 

2.2 Tőketerhelés

A tőketerhelés beállítása során a tőkénként meghagyott élő, világos rügyek száma - bármely művelésmód esetén - nem haladhatja meg a 12 élő világos rügy/m2 értéket.

A termelési célok eléréséhez szükséges végleges termésmennyiség beállítását a vegetációs időszakban a szükséges mértékben elvégzett fürtszabályozással kell megvalósítani.

 

2.3. A szüret időpontja, módja és a szőlő minősége

A szüret kezdési időpontját az illetékes hegyközség választmánya évente határozza meg, amit a minden évben augusztus 1-től hetenként végzett próbaszüret alapján állapít meg.

A szüret időpontját a hegyközségek hirdetmény útján teszik közzé.

 

2.4. A szőlő minimális cukortartalma 16,00° MM,

minimális természetes alkoholtartalom 9,87%vol) 

 

IV. KÖRÜLHATÁROLT TERÜLET

 

Pest megye:

Monor településen a Strázsa-hegy,

Monor, Monorierdő és Bénye településen a Száraz-hegy, Gomba

településen Harc-völgy dőlőknek a borszőlő termőhelyi kataszter szerint I. és II. osztályú határrészeibe tartozó területei.

 

V. MAXIMÁLIS HOZAM

 

A fehér és rozé bortípus esetén:

70 hl/hektár, ami legfeljebb 10.000 kg /ha termésnek felel meg.

A vörös bortípus esetén:

60 hl/hektár, ami legfeljebb 8.600 kg/ha termésnek felel meg.

 

VI. ENGEDÉLYEZETT SZŐLŐFAJTÁK

 

fehér:

Chardonnay, Cserszegi fűszeres, Ezerjó, Hárslevelű, Irsai Olivér, Karát, Kövidinka, Ottonel muskotály, Olasz rizling Rajnai rizling, Sauvignon blanc, Szürkebarát, Zöld veltelíni;

 

rozé:

Blauburger, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Kékfrankos, Kékoportó, Pinot noir, Shiraz, Zweigelt;

 

vörös:

Blauburger, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Kékfrankos, Kékoportó, Pinot noir, Shiraz, Zweigelt;

 

VII. KAPCSOLAT A FÖLDRAJZI TERÜLETTEL

 

1. A körülhatárolt terület bemutatása

Természeti tényezők

A monori szőlők területe a „Magyarország geomorfológiai térképe” szerint a Gödöllő-Monori-dombság nevű geomorfológiai nagytájon, a Cserhát hegység délnyugati szegélyén elhelyezkedő dombvonulaton, átlagosan 200 méter tengerszint feletti magasságban fekszik.

A dombhát délnyugati szomszédságában levő Pesti hordalékkúp síkság nevű és a Pilis-Alpári homokhát nevű geomorfológiai középtájtól Monor határában egy eróziós tereplépcső választja el. Magát a dombvonulatot eróziós völgyekkel tagolt alacsonyabb dombhátak jellemzik.

Ezeken a dombhátakon terül el a termőhely.

A talaj felső-pleisztocén kori 10-30 méter vastagságú típusos lösz, homokos lejtőlösz, löszös homok, valamint futóhomok, illetve szélhordta kötött homok.

A termőréteg rozsdabarna erdőtalaj, illetve karbonátos erdőmaradványos csernozjom talaj, mely nagy mennyiségű dolomitot tartalmaz, kevés illites agyagásványt, viszonylag kis mennyiségű vas és alumíniumtartalom jellemzi.

A dombhátakon a talajvíz mindenütt 10 méternél mélyebben helyezkedik el.

A terület klimatikusan kiválóan alkalmas szőlőtermesztésre.

A hőmérséklet az évszakoknak megfelelően alakul, szélsőséges hőmérséklet-ingadozás nem tapasztalható.

A téli fagy veszélye kicsi, a tavaszi, őszi fagyok a kiemelkedő területeken ritkán fordulnak elő.

A vegetációs időszakban a a napi minimum és maximum hőmérsékletek ingadozása nem jelentős, a nyári hőségnapok száma alacsony. Az éves átlagos hőmérséklet 11,6 Co.

A csapadék eloszlása a vegetációs időszakban kiegyenlített. Az átlagos éves csapadék mennyisége 500 mm/év. Napsütéses órák száma 2000 óra/év.

 

Emberi tényezők

A lehatárolt területen a szőlőtermesztés kezdete a XV. századra tehető, amikor a kiterjedt erdőségek kiirtását követően szőlőtelepítéseket végeztek. A Monor-Strázsahegyen telepített szőlők között hagyományosan löszbe vájt pincék voltak.

A pincék egy része téglával kirakott, de több ma is téglázatlan. A pincék hőmérséklete alkalmas a 10-11° C optimális hőmérséklet biztosítására.

Monor településen mintegy ezer pince található.

A szőlőtermesztés jelenleg a Monor-Strázsahegyen, Gomba Harc-völgy dűlőben főként hagyományos fajtákkal és technológiával folyik.

A Monorierdő, Bénye, települések határában lévő Szárazhegy korszerű ültetvényein a hagyományos magyar fajták mellett a világfajták is megtalálhatók

A termőhely humán tényezőinek hatása az alábbi területeken nyilvánul meg:

Az ökológiai viszonyok potenciáljához illeszkedő fajta kiválasztása.

Az ökológiai és részben piaci sajátosságokhoz illeszkedő szőlészeti és borászati technológia kialakítása.

Az ökológiai és piaci sajátosságokhoz illeszkedő üzemi és integráció szerkezet kialakítása.

Aktív részvétel a borturizmus területén.

 

2. A borok leírása

A borok általános jellemzője, hogy elegáns megjelenésű, alkoholban gazdag, finom savösszetételű, tartalmas, hosszú utóízű, fajtabor esetében a fajtára jellemző virág, gyümölcs illatokkal, ízekkel rendelkezik.

 

3. Az okszerű kapcsolat bemutatása és bizonyítása

Az ökológiai környezet - a monori termőhely fekvésének, a talajok különleges viszonyának köszönhetően - jelentős hatással van az ott termett szőlőből készült borok jellemzőire, amelyek sem a Duna Borrégió szomszédos területein, sem más borvidéken nem reprodukálhatók.

Ez a tipikusság elsősorban a íz- és zamatgazdag összetétel és alacsony savtartalmú, alkoholban gazdag borokat jelent. A borok a talajadottságokból adódóan magasabb ásványi anyag tartalmúak, minerális jegyeket hordoznak.

A termőhely borai fiatalon is fogyaszthatók, de értékeik a hosszabb érlelés során teljesednek ki.

A szőlőtermesztés és a borforgalmazás jelentős jövedelemforrás a térségben, a borhoz kapcsolódó idegenforgalmi lehetőségek, valamint a Budapest, a magyar főváros közelsége, jelentős piaci potenciált jelentenek.

A településeken lévő pincék a borturizmus, és idegenforgalom területén meghatározók.

 

VIII. TOVÁBBI FELTÉTELEK

 

1) Általános jelölési szabályok

a) A címkén feltüntethető kisebb földrajzi egységek

i) Feltüntethető dűlőnevek:

Monor településhez tartozó dűlő Strázsa-hegy, Szárazhegy

Monorierdő településhez tartozó dűlő Száraz-hegy

Bénye településhez tartozó dűlő Száraz-hegy

Gomba településhez tartozó dűlő: Harc-völgy

 

ii) Eredetazonosság: dűlőnév csak abban az esetben tüntethető fel a boron, ha a bor szőlő alapanyaga 100 %-a az adott dűlőben termett.

 

b) A feltüntethető hagyományos kifejezések és egyéb korlátozottan használható kifejezések listája:

i) Hagyományos kifejezés:

védett eredetű bor

ii) Egyéb korlátozottan használható kifejezés:

muskotály:

Legalább 85 %-ban a

Cserszegi fűszeres, Irsai Olivér, Muscat ottonel,

felsorolt szőlőfajták közül egynek, vagy többnek a terméséből készült bor.

Barrique,

barrique-ban erjesztett, hordóban erjesztett,

barrique-ban érlelt, hordóban érlelt:

olyan bor, amelynek legalább egyharmadát 350 liternél nem nagyobb térfogatú, új tölgyfahordóban tárolták, amely esetében tölgyfadarabokat a bor érlelése és készítése során nem alkalmaztak, valamint a bor a forgalomba hozatali engedély megszerzéséhez szükséges minősítés során az érlelésre jellemző érzékszervi tulajdonságokkal rendelkezik.

Használható egyéb kifejezések;

iii) Hagyományos kifejezés, egyéb korlátozottan használható kifejezés vagy a bor színére utaló kifejezés címkén történő megjelentetés betűmérete nem lehet nagyobb az eredetmegjelölés betűméreténél.

 

c) Fajtanév használata

i) Fajtanév, úgy tüntethető fel, amennyiben a címkén történő megjelentetés betűmérete nem nagyobb az eredetmegjelölés betűméreténél.

ii) Több fajtából készült borok esetén használható kifejezés a küvé, cuvée vagy a házasítás szó.

 

A szőlő minimális cukortartalma és potenciális alkoholtartalma az alábbi táblázatban meghatározottak szerint alkalmazandó a mindenkor hatályos magyar és EU jogszabályok és előírások alapján.

 

Fehér, rozé, vörösbor:

A szőlő minimális természetes cukortartalma Magyar mustfok ([MM°], 17,5 °C-on): 16,00° MM;

A szőlő minimális potenciális alkoholtartalma ([%vol], 20 °C-on): 9,87% vol.

 

2) Illetékes helyi borvizsgáló bizottság:

A MONOR oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borok érzékszervi bírálatát a Kunsági Borvidék Helyi Borvizsgáló Bizottsága végzi.

 

3) Termék előállítás a lehatárolt termőterületen kívül:

Tápiószentmárton település területén lehetséges.

4) Nyilvántartások, adatszolgáltatások, bejelentések

a) Nyilvántartások

i) keletkezett származási bizonyítványok (szőlő- és borszármazási) példányai;

ii) forgalomba hozatali engedélyek másolatai;

iii) a Strázshegy, Szárazhegyi Hegyközség, valamint a Bénye-Gombai Hegyközség által meghatározott helyszíni szemlékről szóló jegyzőkönyvek, dokumentumok;

iv) pincekönyv;

v) szőlőterület illetve pince helye szerint illetékes hegybíró által az oltalom alatt álló eredetmegjelöléses termék előállítójáról, a hegyközségi informatikai rendszerben (továbbiakban: HEGYÍR), vezetett nyilvántartások (ültetvénykataszter, pincekataszter)

vi) az érzékszervi minősítést végző Kunsági Borvidék Helyi Borminősítő Bizottságának minősítési jegyzőkönyve alapján készült tikári határozat.

vii) az ellenőrzésről készült dokumentumok, jegyzőkönyvek

 

b) Bejelentések

i) Termelési szándék bejelentése:

A MONOR oltalom alatt álló eredetmegjelölés használatának feltétele, hogy a termék előállításának megkezdésekor – ideértve a szőlő alapanyag termelést is – a termelő köteles e szándékát a hegyközségnek bejelenteni.

A bejelentést a tevékenység megkezdésének évében, április 30-ig kell megtenni, a bejelentés visszavonásig érvényes.

ii) Kiszerelés előzetes bejelentése:

A bort palackozásra az előállítási területről kiszállítani a bor előállítójának a telephely szerint illetékes hegyközséghez történő előzetes bejelentése után lehet.

A borászati vállalkozás a bor kiszállításáról vagy a kiszállított bor palackozási szándékáról 48 órával a kiszállítás, vagy a palackozás megkezdése előtt köteles értesíteni a Szárazhegy-Strázsahegy Hegyközség hegybíróját.

 

IX. ELLENŐRZÉS

 

1. A termékleírás ellenőrzésére kijelölt szervezetek

A termékleírás betartásának hatósági ellenőrzését a hatályos jogszabály által kijelölt hatóságok végzik el.

Jelenleg hatályos jogszabályok szerinti

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Jelenleg hatályos jogszabályok szerinti

Borászati Igagazgatósága

1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.

Tel: +36 1 346-09-30, Fax: +36 1 212 49 78

e-mail: bmi@mgszh.gov.hu

 

1.2. Kormányhivatalok:

Omissis………………………

 

2. Az ellenőrzések köre:

- A borászati termék analitikai és érzékszervi tulajdonságainak vizsgálata forgalomba hozatal előtt,

- A borászati terméket előállító üzem adminisztratív ellenőrzése a gazdasági akta alapján, illetve helyszíni vizsgálata kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján,

- Kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján érzékszervi és analitikai vizsgálata forgalomba hozott borászati termékek esetén,

- Származási bizonyítványok valóságtartalmának ellenőrzése.

 

X. A HEGYKÖZSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE

 

Omissis........................

 

SOLTVADKERTI EZERJÓ

Kunsági Borvidék

O.E.M. (Minőségi Bor)

SOLTVADKERTI TERMÉKLEÍRÁS

Legge n. XVIII 2004

Modificata dalla Legge n. XXXIX 2009

Modificato dal Decreto n. 178 IX 4 2009

Decreto FVM n. 97 VI 3 2004

Decreto FVM n. 99 VI 3 2004

Modificato dal Decreto FVM n. 9 II 3 2006

Modificato dal Decreto FVM n. 35 V 4 2007

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 16 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 99 VII 30 2009

Decreto FVM n.127 IX 29 2009

Modificato dal decreto VFM n. 134 X 14 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 64 V 12 2010

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 14 2011

Modificato dal Decreto VM n. 1 I 11 2011

(fonte Kormany.hu)

 

I. NÉV

 

Soltvadkerti Ezerjó

Oltalom alatt álló eredetmegjelölés

 

II. A BOROK LEÍRÁSA

 

II/1. Szőlőből készült termékek kategóriái: bor

Típusa:

fehérbor

 

II/1/A. Analitikai előírások

Fehérbor:

Minimális összes alkohol-tartalom: 9,87% vol.;

Minimális tényleges alkohol-tartalom: 9,87% vol.;

Minimális összes sav-tartalom: 5,50 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

 

Töppedt szőlőből készült fehérbor:

Minimális összes alkohol-tartalom: 12,83% vol.;

Minimális tényleges alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Minimális összes sav-tartalom: 5,50 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 0,80 g/l;

 

A borok kén-dioxid- és cukortartalma a hatályos jogszabályok szerint.

 

II/1/B. Érzékszervi jellemzők

Fehérbor:

Halványzöld, vagy zöldes-sárga színű, diszkrét szőlővirág illatú, alkoholban gazdag, markánsan savas, fanyar, hosszú utóízzel rendelkező bor.

 

Töppedt szőlőből készült fehérbor:

Arany színű, komplex illatú, magas természetes cukortartalmú borok, telt olajos texturával rendelkező, összetett, méz, érett vagy aszalt gyümölcs, esetenként botritisz illatú és ízű, általában félédes vagy édes borok.

 

II/2. Szőlőből készült termékek kategóriái: pezsgő

Típusa.

Fehér pezsgő

 

II/2/A. Analitikai előírások

Pezsgő:

Minimális összes alkohol-tartalom: 9,87% vol.;

Tényleges alkohol-tartalom: 10,00 – 13,00% vol.;

Minimális összes sav-tartalom: 5,50 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 0,80 g/l;

Maximális összes cukortartalom: 32,00 g/l;

 

A borok kén-dioxid- és cukortartalma a hatályos jogszabályok szerint.

 

II/1/B. Érzékszervi jellemzők

Pezsgő:

Halványzöld, halvány zöldes-sárga színű, tükrös tisztaságú, az Ezerjó fajtajellegének megfelelően diszkréten virágillatú, határozott savú, jellemzően gyümölcsös íz aromájú, üde jellegű, finom, tartós, közepes intenzitású

gyöngyözésű pezsgő.

 

III. KÜLÖNÖS BORÁSZATI ELJÁRÁSOK

 

1.Kötelezően alkalmazandó borászati eljáráso

Fehérbor és töppedt szőlőből készült bor:

kézi szüret,

a szőlőt a szüret napján fel kell dolgozni,

a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető,

must tisztítása,

a must szabályozott erjesztése legfeljebb 18 oC-on.

 

Pezsgő:

alapborként oltalom alatt álló eredetmegjelölésű Ezerjó szőlőből

készült must és/vagy bor használható

erjesztés palackban, vagy tartályban,

a második erjesztés legalább 3 hónapig,

a pezsgő további érlelésének időtartama tartályban legalább 6 hónap,

palackban történő érlelésének időtartama legalább 3 hónap;

 

2. A szőlő művelésmódja, térállása és rügyterhelése

2.1. A szőlőültetvény művelésmódjára vonatkozó szabályok

Az alkalmazható művelésmódok:

fejművelés,

alacsony,

középmagas

magas kordon művelés.

 

2.2. A szőlőültetvény tőkesűrűségére vonatkozó szabályok

Tőkesűrűség: legalább 4.000 tőke/ha;

Tőketávolság legalább 0,8 m;

Az ültetvény tőkehiányának mértéke és az idegen tőkék aránya együttesen nem haladja meg a telepítéskori tőkeszám 10%-át.

 

2.3. A szőlőültetvény rügyterhelésére és termésmennyiségre vonatkozó szabály

Az Ezerjó szőlőfajta rügyterhelése az alkalmazott művelésmódnak megfelelően állítandó be.

Az ültetvény termésmennyisége nem haladhatja meg a 70 hl/ha mennyiséget.

 

2.4. A szüret időpontjának meghatározása

A szüret kezdési időpontját az augusztus 1-től, hetenként végzett próbaszüret alapján az Soltvadkerti hegyközség választmánya határozza meg.

Az a termék, ami a hegyközség által meghatározott szüret kezdési időpontja előtt szüretelt szőlőből készült, Soltvadkerti Ezerjó oltalom alatt álló eredet-megjelölésű

kategóriában nem kaphat származási bizonyítványt és Soltvadkerti Ezerjó oltalom alatt álló eredet-megjelölésű jelzésűként nem hozható forgalomba.

A szüret időpontját a hegyközségek hirdetmény útján teszik közzé.

 

2.5. A szőlő minimális cukortartalma és potenciális alkoholtartalma

az alábbi táblázatban meghatározottak szerint alkalmazandó a mindenkor hatályos magyar és EU jogszabályok és előírások alapján.

 

Fehérbor:

A szőlő minimális természetes cukortartalma Magyar mustfok ([MM°], 17,5 °C-on): 16,00° MM;

A szőlő minimális potenciális alkoholtartalma ([%vol], 20 °C-on): 9,87% vol;

 

Töppedt szőlőből készült bor:

A szőlő minimális természetes cukortartalma Magyar mustfok ([MM°], 17,5 °C-on): 20,00° MM;

A szőlő minimális potenciális alkoholtartalma ([%vol], 20 °C-on): 12,83% vol;

 

Pezsgő:

A szőlő minimális természetes cukortartalma Magyar mustfok ([MM°], 17,5 °C-on): 16,00° MM;

A szőlő minimális potenciális alkoholtartalma ([%vol], 20 °C-on): 9,87% vol;

 

2.6. A szüret módja:

A bor, a töppedt szőlőből készült bor és a pezsgő előállításához kizárólag kézi szüretelésből származó szőlő használható.

 

IV. KÖRÜLHATÁROLT TERÜLET

 

A körülhatárolt terület meghatározása:

Bács – Kiskun megye:

Soltvadkert

településnek szőlő termőhelyi kataszter szerinti I. és II. osztályú határrészeibe tartozó területei.

 

V. MAXIMÁLIS HOZAM

 

A maximális hozam

legfeljebb 70 hl/hektár seprős újbor lehetséges,

ami legfeljebb 10.000 kg/ha termésnek felelhet meg.

 

VI. ENGEDÉLYEZETT SZŐLŐFAJTÁK

 

Ezerjó.

 

VII. KAPCSOLAT A FÖLDRAJZI TERÜLETTEL

 

VII/a: bor

1. A körülhatárolt terület bemutatása

Természeti tényezők:

A lehatárolt termőterület a Duna-Tisza közén fekszik, a termőhely a környezetéből kiemelkedik.

Ökológiai jellemzőit alapvetően az alföldi jelleg határozza meg.

A tengerszintfeletti magasság a területek többségén 110-120 m közötti. A domborzat síkvidéki jellegű, a szintkülönbségek a 10-15 métert nem haladják meg.

A termőhely talaja változatos, a terület zömén mésztartalmú homoktalajok találhatók (humuszos és futóhomok), altalaj eltemetett mezőségi talaj, helyenként meszes löszfoltokkal.

A homoktalajok sajátossága, hogy gyorsan melegednek, világos színük miatt a napsugárzást jobban visszaverik, ami segíti a szőlő érését is, a 75%-ot meghaladó mértékű kvarctartalmuk miatt immúnisak a filoxéra szempontjából.

Az altalaj rendkívül változatos, a tápanyag-szolgáltató képességük, ásványianyag-tartalmuk területenként jelentős eltérést mutat.

A termőhely klimatikus viszonyait a kontinentális éghajlat határozza meg.

Erre leginkább a forró nyarak és a hideg telek jellemzők. Az átlaghőmérséklet 10-11° C körül mozog.

A napfényes órák átlaga 2.100 óra/év.

A csapadék átlagos évi mennyisége 500-550 mm, ami alapvetően kielégíti a szőlő igényeit, de éves eloszlása nem egyenletes.

A terület vízellátása jó, a talajvíz szintje a felszínhez közeli, amit kiegyenlít a város határában fekvő, a talaj vízkészletét alapvetően befolyásoló Büdös-tó.

 

Emberi tényezők:

A gazdálkodás fellendítése érdekében az 1740-es évek elején a báró Orczy család először német és szlovák, majd magyar családokat telepített birtokára, akik kitartó munkával termékeny területté tették a napsütötte és szélhordta homokbuckákat.

A szorgalom tehetséggel párosulva nemzedékről nemzedékre szállt, mely virágzó szőlő- és gyümölcskultúrát teremtett. Ma is ez biztosítja a lakosság nagy részének megélhetését.

A borászok és borbarátok által alakított Krämer Fülöp Borlovagrend tagjai a hagyományok ápolásán túl a soltvadkerti borok jó hírének öregbítését vallják szívügyüknek.

Ezt szolgálják a különböző borversenyek, borbemutatók és borszentelések.

A szőlő és a bor tiszteletét két szobor is reprezentálja.

Az Ezerjó egy magyar történelmi fehérbort adó szőlőfajta, Nógrád- és Hont vármegyékből származik, de az egész országban elterjedt.

Az Ezerjó a Kunsági borvidéken Soltvadkert térségében vált meghatározó fajtává.

 

2. A bor leírása

Halványzöld, vagy zöldes-sárga színű, diszkrét szőlővirág illatú, alkoholban gazdag, kemény, markánsan savas, fanyar, hosszú utóízzel rendelkező bor.

 

3. Az okszerű kapcsolat bemutatása és bizonyítása

A soltvadkerti ezerjót termelők a termőhely megválasztásánál azokat a dűlőket részesítik előnyben, melyek az évszázados tapasztalataik alapján leginkább alkalmasak az Ezerjó termesztésére.

Az ökológiai környezet - elsősorban a homoktalajok különleges viszonyainak köszönhetően - jelentős hatással van az Ezerjó szőlőből készült borok jellemzőire.

A talaj mésztartalma a szőlő savösszetételét kedvezően befolyásolja.

Az altalaj ásványossága a markáns jelleget kihangsúlyozza.

A vegetációs időszakban mért hőösszeg, valamint a napos órák kedvező hatása segíti a szőlők beérését, a cukor tartalom alakulására kedvezően hat.

A szőlőtermesztés technológiája a terméskorlátozás valamint a szüret időpont meghatározása következtében a területre jellemző minőséget eredményez, melyet a helyi termelők a reduktív borkészítés és a hordós érlelés kombinációival tovább növelnek.

Ez a tipikusság elsősorban a különleges savösszetételű és markáns savtartalmú, határozott alkoholtartalmú borokat jelent.

Az Ezerjó - mint a termőhely legfontosabb szőlőfajtája - tradícióit a soltvadkerti gazdálkodók szakmai felkészültségüknek, a szőlőfajta és a termőhely alapos ismeretének köszönhetik.

A soltvadkerti borászati üzemekben lezajlott folyamatos technológiai fejlesztések lehetővé teszik a reduktív technológia alkalmazását.

A fajta jól illeszkedik a térség ökológiai adottságaihoz, termőképességével és a termés minőségével alapját jelenti a helyi lakosok foglalkoztatásának és megélhetésének.

 

VII./b: Pezsgő

1. A körülhatárolt terület bemutatása

Természeti tényezők:

A lehatárolt termőterület a Duna-Tisza közén fekszik, a termőhely a környezetéből kiemelkedik.

Ökológiai jellemzőit alapvetően az alföldi jelleg határozza meg.

A tengerszintfeletti magasság a területek többségén 110-120 m közötti.

A domborzat síkvidéki jellegű, a szintkülönbségek a 10-15 métert nem haladják meg.

A termőhely talaja változatos, a terület zömén mésztartalmú homoktalajok találhatók (humuszos és futóhomok), altalaj eltemetett mezőségi talaj, helyenként meszes löszfoltokkal.

A homoktalajok sajátossága, hogy gyorsan melegednek, világos színük miatt a napsugárzást jobban visszaverik, ami segíti a szőlő érését is, a 75%-ot meghaladó mértékű kvarctartalmuk miatt immúnisak a filoxéra szempontjából.

Az altalaj rendkívül változatos, a tápanyag-szolgáltató képességük, ásványianyag-tartalmuk területenként jelentős eltérést mutat.

A termőhely klimatikus viszonyait a kontinentális éghajlat határozza meg.

Erre leginkább a forró nyarak és a hideg telek jellemzők.

Az átlaghőmérséklet 10-11° C körül mozog.

A napfényes órák átlaga 2.100 óra/év.

A csapadék átlagos évi mennyisége 500-550 mm, ami alapvetően kielégíti a szőlő igényeit, de éves eloszlása nem egyenletes.

A terület vízellátása jó, a talajvíz szintje a felszínhez közeli, amit kiegyenlít a város határában fekvő, a talaj vízkészletét alapvetően befolyásoló Büdös-tó.

 

Emberi tényezők:

A jellegzetes savösszetételű, markáns savtartalmú, diszkréten fajtajelleges, mérsékelt alkoholtartalmú Ezerjó bor kiválóan alkalmas pezsgősítésre.

A 100% Ezerjó pezsgősítésének technológiáját napjainkban dolgozták ki a helyi üzemekben.

A termék egyedi jellegét a modern eljárások alkalmazásával biztosítják.

 

2. A pezsgő leírása

A Soltvadkerti Ezerjó pezsgő fehér – halvány zöldes-sárga színű tükrös tisztaságú, neutrális illataromájú, határozott savú jellemzően gyümölcsös ízű, üde jellegű, közepes intenzitású, tartós gyöngyözésű ital.

 

3. Az okszerű kapcsolat bemutatása és bizonyítása

Az ökológiai környezet - elsősorban a homoktalajok különleges viszonyainak köszönhetően - jelentős hatással van az Ezerjó pezsgő jellemzőire.

A talaj mésztartalma a szőlő savösszetételét kedvezően befolyásolja.

Az altalaj ásványossága a markáns jelleget kihangsúlyozza.

A vegetációs időszakban mért hőösszeg, valamint a napos órák kedvező hatása segíti a szőlők beérését, a cukor tartalom alakulására kedvezően hat.

A szőlőtermesztés technológiája a terméskorlátozás valamint a szüret időpont meghatározása következtében a területre jellemző minőséget eredményez.

A szőlő technológiai érettségben történő szüretelése, és gyors, reduktív technológia szerinti feldolgozása a friss

fajtaillatok megőrzése mellett az elegáns szín kialakítását is biztosítja.

Ez a tipikusság elsősorban az elegáns színű, különleges savösszetételű és markáns savtartalmú pezsgőt jelent.

Az Ezerjó - mint a termőhely legfontosabb szőlőfajtája - tradícióit a soltvadkerti gazdálkodók szakmai felkészültségüknek, a szőlőfajta és a termőhely alapos ismeretének köszönhetik.

A soltvadkerti borászati üzemekben lezajlott folyamatos technológiai fejlesztések lehetővé teszik a reduktív technológia alkalmazását és a pezsgő készítését.

Az Ezerjó pezsgő jól illeszkedik a soltvadkerti ital kínálathoz és hozzájárul a helyi lakosok foglalkoztatásához és alapja megélhetésüknek.

 

VIII. TOVÁBBI FELTÉTELEK

 

1.kiszerelés típusára és a forgalomba hozatal időpontjára vonatkozó szabályok

A kiszerelés típusára vonatkozó korlátozások:

Fehérbor:

üvegpalack;

Pezsgő:

üvegpalack;

A forgalomba hozatal legkorábbi dátuma:

Fehérbor:

nincs korlátozás;

Pezsgő:

nincs korlátozás;

 

2. Jelölési szabályok

2.1. Általános jelölési szabályok

Kisebb földrajzi egység megjelöléseként feltüntethető dűlőnevek:

Csábor,

Szarvaskút-dűlő,

Kútágas-dűlő.

Dűlő megjelölés csak abban az esetben alkalmazható, ha a bor 100%-ban a dűlőből származó szőlőből készült.

 

2.2 Hagyományos kifejezések:

- Védett eredetű

 

2.3. A kiszerelésre vonatkozó szabályok

- A bor a Soltvadkerti Hegyközség által nyilvántartásba vett palackozóban szerelhető ki.

- A palackozásnak a termőhelyről történő kiszállítást követően 90 napon belül meg kell történni.

 

2.4. Az illetékes helyi borbíráló bizottság

- A Kunsági Borvidék Helyi Borbíráló Bizottság

 

3. Termék előállítása a lehatárolt termőterületen kívül

- Nincs engedélyezve.

 

4. Nyilvántartások, adatszolgáltatások, bejelentések

4.1. Nyilvántartások

a) keletkezett származási bizonyítványok (szőlő- és borszármazási) példányai;

b) forgalomba hozatali engedélyek másolatai;

c) helyszíni szemlékről szóló jegyzőkönyvek, dokumentumok;

d) pincekönyv;

e) szőlőterület illetve pince helye szerint illetékes hegybíró által az oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék előállítójáról, a hegyközségi informatikai rendszerben (továbbiakban: HEGYÍR), vezetett nyilvántartások

(ültetvénykataszter, pincekataszter);

f) az érzékszervi minősítést végző Kunsági Borvidék Helyi Borminősítő Bizottságának minősítési jegyzőkönyve alapján készült tikári határozat;

g) az ellenőrzésről készült dokumentumok, jegyzőkönyvek

 

4.2. Bejelentések

4.2.1. Termelési szándék bejelentése

a) Az eredetmegjelölés használatának feltétele, hogy a termék előállításának megkezdésekor – ideértve a szőlő alapanyag termelést is – a termelő köteles e szándékát a hegyközségnek bejelenteni.

b) A bejelentést a tevékenység megkezdésének évében, április 15-ig kell megtenni, a bejelentés visszavonásig érvényes.

 

4.3. Kiszerelés előzetes bejelentése

a) A bort, pezsgőt palackozásra a lehatárolt területről kiszállítani a bor előállítójának az Soltvadkerti Hegyközséghez tett előzetes bejelentése után lehet.

b) A borászati vállalkozás a kiszállított bor palackozási szándékáról 48 órával a palackozás megkezdése előtt köteles értesíteni a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsát.

 

IX. ELLENŐRZÉS

 

1. A termékleírás ellenőrzésére kijelölt szervezetek

A termékleírás betartásának hatósági ellenőrzését a hatályos jogszabály által kijelölt hatóságok végzik el.

Jelenleg hatályos jogszabályok szerinti hatóság

Név:

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Borászati és Alkoholos Italok Igazgatósága

Cím: 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.

Tel: +36 1 346-09-30, Fax: +36 1 212 49 78

E-mail: bmi@mgszh.gov.hu

 

1.2. Kormányhivatalok:

Omissis………………………

 

2. Az ellenőrzések köre:

- A borászati termék analitikai és érzékszervi tulajdonságainak vizsgálata forgalomba hozatal előtt,

- A borászati terméket előállító üzem adminisztratív ellenőrzése a gazdasági akta alapján, illetve helyszíni vizsgálata kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján,

- Kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján érzékszervi és analitikai vizsgálata forgalomba hozott borászati termékek esetén,

- Származási bizonyítványok valóságtartalmának ellenőrzése.

 

X. A HEGYKÖZSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE

 

Omissis………………………

...in production...

visit also EUROPEAN WINES

----

...in lavorazione...

visitate anche EUROPEAN WINES

 

 

VISIT THE SITES BELOW

---

VISITATE I SITI IN CALCE

O

CLICCATE QUI

.