BUKK O.E.M.
DEBRŐI HÁRSLEVELŰ O.E.M.
MÁTRA O.E.M.
VIGNETI HEVES
BÜKK
Bükki Borvidék
O.E.M. (Minőségi Bor)
BÜKK TERMÉKLEÍRÁS
Legge n. XVIII 2004
Modificata dalla Legge n. XXXIX 2009
Modificato dal Decreto n. 178 IX 4 2009
Decreto FVM n. 97 VI 3 2004
Decreto FVM n. 99 VI 3 2004
Modificato dal Decreto FVM n. 9 II 3 2006
Modificato dal Decreto FVM n. 35 V 4 2007
Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 16 2009
Modificato dal Decreto FVM n. 99 VII 30 2009
Decreto FVM n.127 IX 29 2009
Modificato dal decreto VFM n. 134 X 14 2009
Modificato dal Decreto FVM n. 64 V 12 2010
Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 14 2011
Modificato dal Decreto VM n. 1 I 11 2011
(fonte Kormany.hu)
I. NÉV
Bükk
Bükki
Oltalom alatt álló eredetmegjelölés.
II. A BOROK LEÍRÁSA
II/1. Szőlőből készült termékek kategóriái: bor
Bortípusok:
Fehér,
Rozé,
Vörös.
II/1A. Analitikai előírások:
Fehér:
Minimális összes alkohol-tartalom: 9,00% vol.;
Minimális tényleges alkohol-tartalom: 9,00% vol.;
Összes sav-tartalom: 4,60 – 9,00 g/l;
Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;
Maximális összes cukortartalom: *;
Maximális összes kénessav-tartalom: *.
Rozé :
Minimális összes alkohol-tartalom: 9,00% vol.;
Minimális tényleges alkohol-tartalom: 9,00% vol.;
Összes sav-tartalom: 4,60 – 9,00 g/l;
Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;
Maximális összes cukortartalom: *;
Maximális összes kénessav-tartalom: *.
Vörös.
Minimális összes alkohol-tartalom: 9,00% vol.;
Minimális tényleges alkohol-tartalom: 9,00% vol.;
Összes sav-tartalom: 4,60 – 9,00 g/l;
Maximális illósav-tartalom: 1,20 g/l;
Maximális összes cukortartalom: *;
Maximális összes kénessav-tartalom: *.
* a vonatkozó hatályos jogszabályok szerint
II/1B. Érzékszervi jellemzők
Fehér:
Friss, üde jellegű, hosszú ízű, fajtabor esetében a fajtára jellemző gyümölcs és egyéb illa-tokkal, ízekkel. Száraz, félszáraz, félédes és édes kategóriában is készíthető fehérbor.
Rozé:
Kékszőlőből készült friss, üde gyümölcs illatokkal, gyümölcs ízekkel (málna, őszibarack, meggy, ribizli, szamóca stb.), esetleg virág aromákkal rendelkező könnyed, élénk savakkal bíró friss bor, mérsékelt fanyarsággal.
Vörös:
Fajtaborok esetében a fajtára jellemző illatok, ízek, lekerekedett savakkal, házasított borok esetében a fajták házasítási arányától függő tannintartalommal, bársonyos ízzel, testességgel rendelkező borok, gyümölcs (meggy, málna, dió, ribizli stb.) és fűszeres (fahéj, vanília, csokoládé, dohány stb.) aromákkal bíró vörösborok száraztól az édes kategóriáig.
III. KÜLÖNÖS BORÁSZATI ELJÁRÁSOK
Kötelezően alkalmazandó borászati eljárások:
Fehér:
a szőlőt a szüret napján fel kell dolgozni;
a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető;
kötelező a must tisztítása.
Rozé:
a szőlőt a szüret napján fel kell dolgozni;
a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető;
kötelező a must tisztítása.
Vörös:
a szőlőt a szüret napján fel kell dolgozni;
a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető.
A szőlőtermesztés szabályai:
1. A szőlő művelésmódja:
a. Meglévő ültetvény esetén:
művelésmódtól függetlenül bármely ültevényről szüretelhető védett eredetű klasszikus bor a szőlő az ültetvény fennmaradásáig.
b. Új ültetvény esetén:
Guyot,
középmagas kordon,
alacsony kordon,
ernyő,
legyező,
fej és bakművelés
2. A szőlőültetvény tőkesűrűségére vonatkozó szabályok:
a. Meglévő ültetvény esetén: a térállástól függetlenül bármely ültetvényről szüretelhető védett eredetű klasszikus bor készítésére alkalmas szőlő az ültetvény fenntartásáig.
b. Új ültetvény esetén:
i. tőkesűrűség legalább 3.700 tőke/ha,
ii. tőketávolság legalább 0,8 m.
3. a szüret módja:
gépi vagy kézi
4. a szüret időpontjának meghatározása:
hegyközség közleménye
5. A szőlő minimális cukortartalma (potenciális alkoholtartalomban kifejezve):
9,00% vol. (15,00° MM).
IV. KÖRÜLHATÁROLT TERÜLET
Borsod-Abaúj-Zemplén megye:
Aszaló, Barabás, Bogács, Borsodgeszt, Bükkaranyos, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Edelény, Emőd, Harsány, Kács, Kisgyőr, Kistokaj, Mályi, Megyaszó, Mezőkövesd, Miskolc, Nyékládháza, Sály, Szikszó, Tard, Tibolddaróc és Vatta
települések, a szőlő termőhelyi kataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
V. MAXIMÁLIS HOZA
Fehér,
Rozé,
Vörös:
kézi szüret esetén: 13,60 t/ha szőlő;
gépi szüret esetén: 13,10 t/ha szőlő;
vagy 100,00 hl/ha seprős újbor,
VI. ENGEDÉLYEZETT SZŐLŐFAJTÁK
Fehér:
Chardonnay, Cserszegi Fűszeres, Ezerfürtű, Furmint, Hárslevelű, Irsai Olivér, Királyleányka, Leányka, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Pinot blanc, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sárga muskotály, Sauvignon, Szürkebarát, Tramini, Zenit, Zengő, Zöld veltelíni.
Rozé:
Bíborkadarka, Kékoportó, Blauburger, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Merlot, Pinot Noir, Syrah, Turán, Zweigelt.
Vörös:
Bíborkadarka, Kékoportó, Blauburger, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Kékfrankos, , Menoire, Merlot, Pinot noir, Syrah, Turán, Zweigelt.
VII. KAPCSOLAT A FÖLDRAJZI TERÜLETTEL
1.A körülhatárolt terület bemutatása
Természeti tényezők
A Bükk hegység Déli oldalán (az ún. szoknya területeken) tengerszint felett 150 és 250 m magasságban helyezkedik el a borvidék szőlőterületének 90%-a.
Általában riolittufán kialakult lösz, fekete nyiroktalajok, barnaföldek és agyagbemosódásos erdőtalajok találhatók a körülhatárolt területen.
A borvidék klímáját legjobban a Bükk befolyásolja, védelmet nyújtva az Északi hidegektől.
Az éghajlata kevésbé kiegyenlített és esetenként kemény tél is előfordul.
Ilyenkor csak a jó fekvés( 150 m tengerszint feletti magasság) és a hideg levegő szabad lefolyása menti meg az ültetvényeket a komoly károktól.
A tavasz általában későn köszönt be és nem ritkák az október végi fagyok sem.
Az utóbbi évtizedben közel 1 fokkal nőtt az átlaghőmérséklet, emiatt a szüret ideje szeptemberre változott.
Az évi napfénytartam 1950-2000 óra körül alakul évente. A csapadék 500-550 mm évente.
Az éghajlata száraz, hűvös és csapadékszegény. A szőlőterületek jellemzően elkülönülten , általában fennsíkokon vagy Ny-i, DNy-i lejtőkön díszlenek.
Emberi tényezők
A vadszőlők nyomai már évezredekkel ezelőtt is megtalálhatóak voltak a Bükk lejtőin.
A termesztett szőlőkről először az Örsúr nemzetségbelieknél olvashattunk.
Az első írásos emlékek a 14. században keletkeztek. 1503-ban II. Ulászló erősítette meg Miskolc város borszabadalmát.
A 18. században a mai borvidéken keresztül vezetett a Lengyelországig húzódó borút.
A legnagyobb termőterület a 19.század első felére alakult ki, ami a filoxéra járvány után szinte teljesen megszűnt. Később a területeket újra beültették, nagy részüket azonban más növényekkel hasznosították.
A szőlőkataszter I. és II. osztályú területei mintegy 17.000 ha-t érintenek. Ennek egy tizede sincs betelepítve.
A betelepített területek nagy része fennsíkon vagy enyhe lejtőn találhatóak.
A filoxéra vész után pontusi és orientalis fajták uralták a területeket (Furmint, Hárslevelű, Leányka).
1945 után nagyon sok fajtát ültettek a borvidéken, csaknem 100%-ban fehér Szőlőt.
Fiatal borvidékről lévén szó (1970-ben lett borvidék) elsősorban a 20. században telepített fehér szőlőfajták a meghatározóak. 1980-tól létesültek az első kék szőlő ültetvények.
Mára a fehér és kék szőlő aránya 70-30 %. A borvidék elsősorban a korai és középkorai illatos fajták termesztésére alkalmas.
2. Borok leírása
A Bükki borokra jellemző a könnyed frissesség, élénk savasság, íz- és aromagazdagság.
A mustok viszonylag nagy savtartalma aszályos években is kitűnő borok előállítását teszi lehetővé.
A kék fajtákból élénk savú, könnyű vörösborok készülnek, melyeket nem lehet hosszú évekig fahordóban érlelni.
A borok ízvilágára a gyümölcsösség jellemző (alma, citrus, szilva).
3. A bükki borvidék sajátosságainak bemutatása és igazolása
A Kelet-Bükk lábánál található domboldalakon és fennsíkokon viszonylag kiegyenlített klímán évről-évre magas mustfokokkal és élénk savakkal rendelkező szőlőből íz és zamatgazdag borok készülnek.
A terület egy részén minerális jellegek is fellelhetők.
A hideg Észak-keleti szelek hatására szép savgerincű borokat kóstolhatunk.
Szüret idején rendszerint keleti anticiklon alakítja az időjárást, emiatt gyakran töpped és túlérik a termés.
A magas mustfokok is elsősorban ennek köszönhetőek.
A Bükk lábánál található „nyirok” talajok jó vízmegtartó képességgel bírnak, ami elősegíti a növények kiegyensúlyozott fejlődését a viszonylag alacsony éves csapadék miatt.
A talaj hatására az íz és aroma-gazdagság mellett „földízűek” lesznek az óborok.
Az üde és friss borok nem érlelhetők hosszú évekig oxidatív körülmények között, mivel közepes cukormentes extraktjuk ezt nem engedi meg.
A borvidéken termett borokban található savak 3-4 hónapos érlelés után szépen lekerekednek.
VIII. TOVÁBBI FELTÉTELEK
VIII/1. Jelölési szabályok
a) Az oltalom alatt álló eredet megjelölés kifejezés helyett használható a “védett eredetű bor” hagyományos kifejezés is.
b) Bortípus-specifikus jelölési szabályok:
fehér:
muskotály:
Legalább 85 %-ban a
Cserszegi fűszeres, Irsai Olivér, Muscat Ottonel, Sárga muskotály, Tramini.
felsorolt szőlőfajták közül egynek, vagy többnek a terméséből készült bor.
Főbor:
olyan bor:
amely legfeljebb 45 hl/ha hozamú ültetvényről származik
amelynek természetes alkoholtartalma legalább 15,12 térfogatszázalék
amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 11,50% vol. térfogatszázalék
amelyet forgalomba hozatal előtt legalább két évig érleltek (ebből egy évig fahordóban), és
termelésének további részletes szabályait a használatát lehetővé tevő termékleírás rögzíti.
késői szüretelésű bor:
olyan bor, amelyet az általános szüreti időszak után szüretelt, érett szőlőből állítottak elő, és amelynek természetes alkoholtartalma legalább 12,08% vol.
A must cukortartalma legalább 204,50 g/l;
barrique:
barrique-ban erjesztett, hordóban erjesztett,
barrique-ban érlelt, hordóban érlelt:
olyan bor, amelynek legalább egyharmadát 350 liternél nem nagyobb térfogatú, új tölgyfahordóban tárolták, amely esetében tölgyfadarabokat a bor érlelése és készítése során nem alkalmaztak, valamint a bor a forgalomba hozatali engedély megszerzéséhez szükséges minősítés során az érlelésre jellemző érzékszervi tulajdonságokkal rendelkezik.
Használható egyéb kifejezések;
fahordós érlelésű bor:
amely 6 hónapos ászkolás után új fahordóban (nem barrique hordó) és régebbi hordóban kapott érlelést.
első szüret, virgin vintage:
kifejezés a termőre fordulás utáni első évben szüretelt szőlőből készült borok esetében használható;
újbor, primőr:
a szüret évében palackozott újborok jelölésére használható;
termőhelyen palackozva:
kifejezés akkor használható, ha a bor 100%-ban az adott OEM, vagy OFJ szerinti területről származik, és a palackozás az adott OEM- vagy OFJ szerinti területen belül történik.
Ó:
a szüretet követő legalább harmadik évben palackozott bor
muzeális bor:
Legalább öt éven keresztül palackban érlelt bor.
rozé:
első szüret;
virgin vintage;
újbor, primőr;
termőhelyen palackozva.
vörös:
siller:
A rövid áztatási időnek köszönhetően nagyon világos színű vörösbor;
főbor;
késői szüretelésű bor;
barrique;
fahordós érlelésű bor;
első szüret, virgin vintage;
újbor, primőr;
termőhelyen palackozva;
Ó;
muzeális bor.
c) A feltüntethető kisebb földrajzi egységek neve, körülhatárolásuk és feltüntetésük szabályai (minden bortípusra érvényes):
Települések:
Aszaló, Barabás, Bogács, Borsodgeszt, Bükkaranyos, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Edelény, Emőd, Harsány, Kács, Kisgyőr, Kistokaj, Mályi, Megyaszó, Mezőkövesd, Miskolc, Nyékládháza, Sály, Szikszó, Tard, Tibolddaróc, Vatta
VIII/2. Az illetékes helyi borbíráló bizottság kijelölése:
a Bükki Borvidék Borbíráló Bizottság.
VIII/3. Nyilvántartások, adatszolgáltatások, bejelentések:
a) nyilvántartások:
i) a keletkezett származási bizonyítványok (szőlő és borszármazási) példányai
ii) forgalomba hozatali engedélyek másolatai
iii) a Bükki Borvidék Hegyközségi Tanácsa által meghatározott helyszíni szemlékről szóló
iv) jegyzőkönyvek, dokumentumok
v) pincekönyv
vi) a szőlőterület és pince helye szerint illetékes hegybíró által oltalom alatt álló eredetmegjelöléses termék előállítójáról, a hegyközségi informatikai rendszerben (továbbiakban: HEGYIR) vezetett nyilvántartások (ültetvény és pince kataszter)
vii) az érzékszervi minősítést végző Bükki Borvidék Borminősítő Bizottságának minősítési jegyzőkönyve alapján készült BBHT titkári határozat
viii) az ellenőrzésről készült dokumentumok, jegyzőkönyvek
b) bejelentések.
A termelési szándék bejelentése:
A Bükk oltalom alatt álló eredet megjelölés használatának feltétele, hogy a termék előállításának megkezdésekor – ide értve a szőlő alapanyag termelését is – a termelő köteles a szándékát a hegyközségnek bejelenteni
IX. ELLENŐRZÉS
1. A termékleírás ellenőrzésére kijelölt szervezetek:
A termékleírás betartásának hatósági ellenőrzését a hatályos jogszabály által kijelölt hatóságok végzik el.
Jelenleg hatályos jogszabályok szerinti hatóság:
(1) Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Központ Borászati Igazgatóság
1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.
Tel: +36 1 346-09-30, Fax: +36 1 212 49 78
e-mail: bmi@mgszh.gov.hu
Web: http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/obi
(2) Kormányhivatalok:
Omissis………………….
2. Az ellenőrzések köre és módja:
- A borászati termékek analitikai és érzékszervi tulajdonságainak vizsgálata forgalomba hozatal előtt;
- A borászati terméket előállító üzem adminisztratív ellenőrzése a gazdasági akta alapján, illetve helyszíni vizsgálata kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján;
- Kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján érzékszervi és analitikai vizsgálat a forgalomba hozott borászati termékek esetén;
- származási bizonyítványok valóságtartalmának ellenőrzése.
X. A HEGYKÖZSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE
Omissis……………………
DEBRŐI HÁRSLEVELŰ
O.E.M. (Minőségi Bor)
D.H.C Districtus Hungaricus Controllatus
Egri Borvidék
DEBRŐI HÁRSLEVELŰ TERMÉKLEÍRÁS
Legge n. XVIII 2004
Modificata dalla Legge n. XXXIX 2009
Modificato dal Decreto n. 178 IX 4 2009
Decreto FVM n. 97 VI 3 2004
Decreto FVM n. 99 VI 3 2004
Modificato dal Decreto FVM n. 9 II 3 2006
Modificato dal Decreto FVM n. 35 V 4 2007
Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 16 2009
Modificato dal Decreto FVM n. 99 VII 30 2009
Decreto FVM n.127 IX 29 2009
Modificato dal decreto VFM n. 134 X 14 2009
Modificato dal Decreto FVM n. 64 V 12 2010
Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 14 2011
Modificato dal Decreto VM n. 1 I 11 2011
Atto specifico 102/2009 (VIII.05) FVM Rendelet
Modificato 61/2010 (V 11) FVM Rendelet
Modificato 05/06/2012
(fonte Kormany.hu)
I. NÉV
Debrői Hárslevelű
Oltalom alatt álló eredetmegjelölés.
II. A BOROK LEÍRÁSA
II/1. Szőlőből készült termékek kategóriái: bor
Bortípusok:
classicus,
superior.
II/2. Analitikai előírások
Bortípus:
classicus:
Minimális összes alkohol-tartalom: 12,00% vol.;
Minimális tényleges alkohol-tartalom: 11,00% vol.;
Minimális összes sav-tartalom: 4,60 g/l;
Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;
Maximális összes cukortartalom: *;
Maximális összes kénessav-tartalom: *.
Superior:
Minimális összes alkohol-tartalom: 12,50% vol.;
Minimális tényleges alkohol-tartalom: 11,00% vol.;
Minimális összes sav-tartalom: 4,60 g/l;
Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;
Maximális összes cukortartalom: *;
Maximális összes kénessav-tartalom: *.
* a hatályos jogszabályok szerint
II/3. Érzékszervi jellemzők
classicus:
Hárslevelű alapú házasítás. Friss gyümölcs, barack és hársfavirág illattal és ízekkel, valamint gazdag mézes ízekkel rendelkező száraz, félszáraz, félédes vagy édes fehérbor.
Superior:
Hárslevelű alapú házasítás. Hársfavirág, érett gyümölcs és mézes illattal és ízzel rendelkező gazdag, telt, testes érett és érlelt száraz, félszáraz, félédes vagy édes fehérbor.
III. KÜLÖNÖS BORÁSZATI ELJÁRÁSOK
kötelezően alkalmazandó borászati eljárások:
classicus:
a szőlőt a szüret napján fel kell dolgozni
a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető,
kötelező a must tisztítása
a bor legalább 85%-ban tartalmazza a Hárslevelű fajta borát.
Superior:
a szőlőt a szüret napján fel kell dolgozni
a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető,
kötelező a must tisztítása
a bor legalább 85%-ban tartalmazza a Hárslevelű fajta borát.
legkorábban a szüretet követő május 1-én hozható forgalomba
A szőlőművelés szabályai:
1. A szőlőültetvény művelésmódjára vonatkozó szabályok:
a. 2010. augusztus 1-jén már létező ültetvény esetén (classicus és superior borok): művelésmódtól függetlenül bármely ültevényről szüretelhető védett eredetű classicus és superior bor készítésére alkalmas szőlő az ültetvény fennmaradásáig.
b. 2010. augusztus 1-jét követően létesített ültetvény esetén (klasszikus és superior borok):
Guyot,
középmagas kordon,
alacsony kordon,
ernyő, legyező,
fej és bakművelés
2. A szőlőültetvény tőkesűrűségére vonatkozó szabályok.
a. 2010. augusztus 1-jén már létező ültetvény esetén: a térállástól függetlenül bármely ültetvényről szüretelhető védett eredetű classicus és superior bor készítésére alkalmas szőlő az ültetvény fenntartásáig.
b. 2010. augusztus 1-jét követően létesített ültetvény esetén (classicus borok):
i. tőkesűrűség legalább 3.700 tőke/ha,
ii. tőketávolság legalább 0,8 m.
c. 2010. augusztus 1-jét követően létesített ültetvény esetén (superior borok):
i. tőkesűrűség: legalább 4.000 tőke/ha,
ii. tőketávolság legalább 0,8 m.
3. Rügyterhelés:
max. 6 világos rügy/m2
4. A tőkehiány:
a meglévő ültetvények esetében, térállástól és művelésmódtól függetlenül a tőkehiány nem haladhatja meg a telepítéskori tőkeszám 10%-át.
5. A szüret módja:
gépi vagy kézi.
6. A szüret időpontjának meghatározása:
a szőlőfajták szőlőtermésének érettségét az illetékes hegybíró állapítja meg, ennek alapján határozza meg a fajta szüretének első napját.
7. A szőlő minősége (minimális cukortartalma potenciális alkoholtartalomban kifejezve):
a. classicus borok: 10,60% vol. (17° MM);
b. superior borok: 12,83% vol. (20° MM).
IV. KÖRÜLHATÁROLT TERÜLET
A körülhatárolt terület meghatározása:
Heves megye:
Classicus:
Aldebrő, Feldebrő, Tarnaszentmária, Tófalu és Verpelét települések,
a szőlő termőhelyi kataszter szerint I. és II. osztályú határrészeibe tartozó területek,
kivéve Verpelét 080, 0202 , 0120/1, 0120/2, 0120/3, 0160/1 , 0160/2, 0158/1, 0158/2, 0169/2a 0156, 0190/1–185, 0152/1a, 0152/1p, 0140/a, 0140/j helyrajzi számú területeit.
Superior:
Aldebrő, Feldebrő, Tarnaszentmária, Tófalu és Verpelét települések,
a szőlő termőhelyi kataszter szerint I. és II/1. osztályú határrészeibe tartozó területek,
kivéve Verpelét 080, 0202, 0120/1, 0120/2, 0120/3, 0160/1 , 0160/2, 0158/1, 0158/2, 0169/2a 0156 ,
0190/1–185, 0152/1a, 0152/1p, 0140/a, 0140/j helyrajzi számú területeit.
V. MAXIMÁLIS HOZAM
Bortípus:
Classicus:
100 hl/ha seprős bor
kézi szüret esetén: 13,60 t/ha szőlő
gépi szüret esetén: 12,80 t/ha szőlő;
Superior:
60 hl/ha seprős bor
kézi szüret esetén: 9,00 t/ha szőlő
gépi szüret esetén: 8,40 t/ha szőlő;
VI. ENGEDÉLYEZETT SZŐLŐFAJTÁK
Bortípus:
Classicus:
Hárslevelű, Chardonnay, Cserszegi fűszeres, Irsai Olivér, Királyleányka, Leányka, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Pinot blanc, Rajnai rizling, Sárga muskotály, Sauvignon, Szürkebarát, Tramini, Zenit;
Superior:
Hárslevelű, Chardonnay, Cserszegi fűszeres, Irsai Olivér, Királyleányka, Leányka, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Pinot blanc, Rajnai rizling, Sárga muskotály, Sauvignon, Szürkebarát, Tramini, Zenit.
VII. KAPCSOLAT A FÖLDRAJZI TERÜLETTEL
1. Körülhatárolt terület bemutatása
Természeti tényezők
A Debrői Hárslevelű lehatárolt terület, a Mátra a Bükk és az Alföld találkozási vonalán fekszik, 170-220 méter tengerszint feletti magasságban.
A jellemzően déli , dél-nyugati fekvésű dombokon már a XV. század elejétől jelentős szőlőtermesztés folyik.
A termőhelyek talaja Verpelét, Feldebrő, Aldebrő, Tófalu települések határában található részben a volt tenger visszahúzódása után maradó humuszos öntéshomok, valamint az andezit alapkőzeten képződött többféle (ramman, csernozjom, agyagos barna erdőtalaj féleség.
A szőlőültetvények egy-két kivételtől eltekintve fennsíkokon, valamint ezek enyhe déli, dél-nyugati fekvésű lankáin helyezkednek el.
A kialakult talaj szőlőtelepítésre való alkalmasságát tovább fokozza a termőhely határának kedvező domborzati adottsága, a Mátra hegység által nyújtott védettség és a Tarna-völgye éghajlat kiegyenlítő hatása.
Az Eger és a Debrői termőhely környéki dombok és hegyek leginkább a szőlőtermesztésre alkalmasak, más kultúrát, elsősorban szántóföldi növényeket általában veszteségesen lehetett termeszteni korábban és napjainkban is.
A borvidék jellemző meteorológiai adatainak 47 éves átlaga a következő: évi középhőmérséklet 10,65° C, évi csapadékmennyiség átlag: 592,6 mm, napsütéses órák számának éves átlaga: 1964 óra.
A terméknek az alapvetően, vagy kizárólag a földrajzi környezetéből levezethető minőségi jellemzőire, vagy tulajdonságaira vonatkozó adatok
Emberi tényezők
A Debrői Hárslevelű borfajtának az első előállítása Rácz Pál kompolti pincemester nevéhez kötődik.
Az ő leírásából derül ki, hogy a bor már a kezdetek kezdetén is egy Hárslevelűre alapozott házasítás volt.
A többi fajtára elsősorban az évjárat-különbségek kiegyensúlyozásának érdekében volt szükség.
2. A borok leírása
A Debrői Hárslevelű termelésére alkalmas lehatárolt terület a Debrői Hárslevelű boroknak virágillatokban és gyümölcsökben gazdag aromavilágot adományoz. Jellemző továbbá ezen borokra a többi ismert hárslevelűhöz képest teltebb, gazdagabb, hosszabb ízvilág.
A szőlő- és bortermelés északi határához közeli helyzetéből és a hegyi-völgyi szél létéből következően kvázi savassággal hosszú ízekkel rendelkezik.
3. Az okszerű kapcsolat bemutatása és bizonyítása
A lehatárolt terület általános klimatikus adottságait a Mátra-hegység közelsége alakítja leginkább.
Ebből fakad a téli fagyok elleni védettség, a meleg nyári és őszi napok után pedig a „hegyi szélnek” köszönhető hűvös éjszakák biztosítják szőlőinkben a finom elegáns savak és az elsődleges gyümölcs aromák megmaradását.
A debrői talajoknak jó a vízháztartása, valamint az átlagos évi 600 mm csapadéknak köszönhetően a szőlő növény kiegyensúlyozottan, stresszhatásoktól mentesen fejlődik.
Ennek következtében nem alakul ki a vízhiányra visszavezethető éretlen sav a borokban.
VIII. TOVÁBBI FELTÉTELEK
VIII/1. Jelölési szabályok:
a) Az oltalom alatt álló eredet megjelölés kifejezés helyett használható a “védett eredetű bor” hagyományos kifejezés is, a „védett eredetű classicus bor” vagy a „védett eredetű superior bor” módon.
b) Fajtanév, hagyományos kifejezés, egyéb korlátozottan használható kifejezés vagy a bor színére utaló kifejezés csak úgy tüntethető fel, amennyiben betűtípusából, betűméretéből, vagy betűszínéből adódóan nem jelenik meg az eredetmegjelölésnél hangsúlyosabb módon.
c) Superior borok esetén a bor megnevezése* kiegészül a „Superior” kifejezéssel, melyet az eredetmegjelölést követően, azzal azonos tipográfiával kell a címkén feltüntetni.
Olyan borok esetén, melyek címkéjén a dűlő mint kisebb földrajzi egység neve szerepel, a bor megnevezésében* ezen egység feltüntetése helyettesíti a Superior kifejezést.
d) Feltüntethető hagyományos kifejezések és korlátozottan használható kifejezések:
i) hagyományos kifejezések: 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet 55. § szerint,
ii) korlátozottan használható kifejezések: 127/2009. FVM rendelet 15. számú melléklete szerint
e) A feltüntethető kisebb földrajzi egységek neve és feltüntetésük szabályai:
i) Települések:
- Feltüntethető településnevek: Verpelét, Feldebrő, Aldebrő, Tófalu
- Eredetazonosság legalább 85 %
ii) Dűlőnevek
- Dűlőnév feltüntetése csak a superior borok címkéjén lehetséges. Eredetazonosság: 100%
- feltüntethető dűlőnevek:
(a) Aldebrő:
Szent Donát-dűlő, Káli-völgy, Poharas-dűlő, Sík-hegy, Uraké
(b) Feldebrő:
Alberki, Bogár-hát, Csepegő, Csonkás, Egri út, Szőlők háta
(c) Tarnaszentmária:
Dobi-oldal, Dobi-tető, Pallag-fő
(d) Tófalu:
Bogár-hát, Petes-alja
(e) Verpelét:
Hagyóka, Kis-hegy, Szent János-dűlő, Királyi-dűlő, Veresi-dűlő, Varjas, Vadas-dűlő, Ácsok, Kerékkötő, Hosszúi-dűlő, Keresztfai-dűlő, Tölgyes-szél, Pallagfő, Kecske-hát, Mátra alja-dűlő, Kő-hegy, Túró-mező, Fekete-oldal, Majka, Tilalmas
iii) Kisebb földrajzi egységek és védjegyek kapcsolata: a részben, vagy teljes egészben egy kisebb földrajzi egység nevéből, vagy az ország egy földrajzi területére vonatkozó hivatkozásból álló lajstromozott védjegyekkel, illetve 2002. május 11. előtt használat útján meghonosodott védjegyekkel jelölt borászati termékek esetében nem kell alkalmazni a bor készítéséhez felhasznált szőlő származására előírt szabályokat.
* a bor megnevezése e rész vonatkozásában az alábbiakból áll: az eredetmegjelölés, valamint a tipográfiájából adódóan címkén az eredetmegjelöléssel azonos hangsúllyal megjelenő, a termékleírásban szabályozott elemek.
VIII/2. A kiszerelésre vonatkozó szabályok:
a).A Védett Eredetű Debrői Hárslevelű csak üvegpalackba kiszerelve hozható forgalomba.
A bort kiszerelni csak a borászati hatóság által engedélyezett és az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa (a továbbiakban: EBHT) által nyilvántartásba vett palackozókban lehet.
b) A palackozási kötelezettség nem vonatkozik az adott termőhelyen belül a termelő által, saját pincéjében, helyben fogyasztásra kerülő, saját termelésű boraira.
A termelő saját termőhelyről származó, saját borát , saját pincében a jogszabályoknak megfelelő termelői borkimérésben is értékesítheti.
c) A lehatárolt területen kívüli kiszerelés csak 48 órával a kiszerelés előtt megtett bejelentés esetén lehetséges.
A termőhelyről történő kiszállítást követően 90 napon belül, az érzékszervi minőség megtartása érdekében meg kell történni a kiszerelésnek.
VIII/3. Az illetékes helyi borbíráló bizottság kijelölése:
az Egri Borvidék Borbíráló Bizottsága.
Az EBHT Rendtartása részeként az EBHT tanácsülése által elfogadott szabályzat szerint végzi a forgalomba hozatali eljáráshoz szükséges, valamint a kereskedelemből származó ellenőrzési minták érzékszervi minősítését.
VIII/4. Nyilvántartások, adatszolgáltatások, bejelentések:
a) Nyilvántartások
i) keletkezett származási bizonyítványok (szőlő- és borszármazási) példányai;
ii) forgalomba hozatali engedélyek másolatai;
iii) az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa által meghatározott helyszíni szemlékről szóló jegyzőkönyvek, dokumentumok;
iv) pincekönyv;
v) szőlőterület illetve pince helye szerint illetékes hegybíró által az oltalom alatt álló eredetmegjelöléses/oltalom alatt álló földrajzi jelzéses termék előállítójáról, a hegyközségi informatikai rendszerben (továbbiakban: HEGYÍR), vezetett nyilvántartások (ültetvénykataszter, pincekataszter)
vi) az érzékszervi minősítést végző Egri Borvidék Borminősítő Bizottságának minősítési jegyzőkönyve alapján készült EBHT tikári határozat.
vii) az ellenőrzésről készült dokumentumok, jegyzőkönyvek
b) Bejelentések
i) Termelési szándék bejelentése:
A Debrői oltalom alatt álló eredetmegjelölés használatának feltétele, hogy a termék előállításának megkezdésekor – ideértve a szőlő alapanyag termelést is – a termelő köteles e szándékát a hegyközségnek bejelenteni.
A bejelentés visszavonásig érvényes
ii) Dűlőnév használatának bejelentése:
A termelő a szüret évének április 30-ig köteles jelentést tenni a hegybírónak amennyiben ültetvényén termett szőlőből készült bor címkéjén fel kívánja tüntetni az adott dűlő nevét.
A bejelentés visszavonásig érvényes
iii) Kiszerelés előzetes bejelentése:
a bort palackozásra a borvidékről kiszállítani a bor előállítójának előzetes bejelentése után lehet.
A bort a kiszállítás napjától számított 90 napon belül le kell palackozni, ellenkező esetben a bor a Debrői eredetmegjelölés használatának jogát elveszíti. A borászati vállalkozás a kiszállított bor palackozási szándékáról 48 órával a palackozás megkezdése előtt köteles értesíteni a bor előállítása szerint illetékes hegyközség hegybíróját és az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsát.
VIII/5. Termék előállítása a lehatárolt termőterületen kívül:
Andornaktálya, Demjén, Eger, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Kerecsend, Kompolt, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szomolya
települések közigazgatási területén.
VIII/6. Ellenőrző jegy:
a kiszerelésen kötelező az EBHT által kiadott tanúsító védjegy elhelyezése.
IX. ELLENŐRZÉS
1. A termékleírás ellenőrzésére kijelölt szervezetek:
A termékleírás betartásának hatósági ellenőrzését a hatályos jogszabály által kijelölt hatóságok végzik el.
Jelenleg hatályos jogszabályok szerinti hatóság:
(1) Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Központ Borászati Igazgatóság
1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.
Tel: +36 1 346-09-30, Fax: +36 1 212 49 78
e-mail: bmi@ nebih.gov.hu
Web: http://www. nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/obi
(2) Kormányhivatalok
Omissis…………………
2. Az ellenőrzések köre és módja:
- A borászati termékek analitikai tulajdonságainak vizsgálata forgalomba hozatal előtt;
- A borászati terméket előállító üzem adminisztratív ellenőrzése a gazdasági akta alapján, illetve helyszíni vizsgálata kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján;
- Kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján érzékszervi és analitikai vizsgálat a forgalomba hozott borászati termékek esetén;
- származási bizonyítványok valóságtartalmának ellenőrzése.
X. A HEGYKÖZSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE
Omissis………………..
Melléklet
„A Debrői Hárslevelű borfajtának hagyományos minőségben történő előállítása
I.
Előállításának története
Amikor 1925-bén a Kompolti Állami Béruradalom pincészetének vezetését és a debrői, mintegy 30 kt Holdas szőlészetének felügyeletét átvettem, utóbbiban mindössze egyetlen tőke hárslevelű volt található.
Ez azért volt hátrányos, mert az ugyancsak az uradalomban Tartozó Debrő melletti sáfrányosi szőlőből származó hárslevelű alapanyagunk - amely a debrőinél jóval kedvezőtlenebb fekvésben volt, kitűnő alapanyagnak bizonyult Feltehető volt tehát, hogy ez az anyag a jó fekvésű debrői szőlőkben még csak javulni fog.
Elhatároztam tehát, hogy hozzálátok a hárslevelűnek Debrőn történő nagyirányú telepítéséhez és egyben felettes hatóságomnál a Muscat Ottonel telepítését is szorgalmaztam, hogy arra az esetre, ha kedvezőtlen évjáratok következnének be, az illat- és zamatanyag, alig érezhető, de mégis természetesnek ható pótlásáról megfelelő módon gondoskodhassam.
Szükségesnek tartottam továbbá a Hárslevelű pinceképessé tétele érdekében még a kisnánai, mintegy 12 kat. holdat kitevő szőlőből a Furmint, Rajnai Rizling és piros Tramini fajtákat is bekapcsolni, ugyancsak gyengébb évjáratok esetén a Muscat Ottonel-nél mondottaknál fogva.
II.
A „Debrői Hárslevelű” borféleség előállításának módszere és elterjedési mértéke
Fentiekből adódóan az iskolázatlan sáfrányosi, majd később debrői hárslevelűt szakszerűen és okszerűen továbbkezeltem, iskoláztam, Kedvezőtlen évjáratokban, amikor az illat- és zamatanyag az alapanyagban nem volt megfelelően kifejlődve, fenti fajtákhoz nyúltam hozzá.
Igy a túlérésben lévő Muscat Ottonel-ből - évjáratoktól függően- mintegy 5-S %-ot adtam hozzá. Lényeges, hogy ez a fajta túlérésben legyen, mert csak így biztosítja a finom, diszkrét jelleget, nem túlérett állapotban ugyanis oly erős illatú, hogy minden mást eltakar és az alapanyag jellegét veszélyesen, megváltoztatja, amely semmiképpen sem lehet cél.
A Muscat Ottonel-en kívül ugyancsak illat- és zamatanyag évjáratonkénti pótlása végett kb. 4-6% Piros Tramini fajta új borát adtam még hozzá.
A bor karakterének javítása alapvetően az Olaszrizling fajta 16 - 20%-ban való” részarányával volt elérhető. Ily módon az idegen fajták arányos gyenge évjáratokban sem haladta meg a 26-27%-ot, míg ó évjáratokban teljesen mellőztem azokat.
Mindenkori célom és törekvésem - amely az igényes piac ízlésével esett egybe — az volt, hogy a Debrői Hárslevelű legalább 13. M-os és legalább 3 súlyszázalék cukrot érjen el.
Ezt a fenti módszerekkel és a szüret helyes időpontjának belátásom szerinti kijelölésével és megválasztásával mindig sikerült elérnem.
Ilyen körülmények között az igényes borkedvelő közönséget évről-évre teljesen azonos minőségű Debrői Hárslevelűvel láthattam el és megítélésem szerint ez az állandó standard - minőség járul hozzá elsősorban e borfajta közkedveltségéhez, sőt külföldi térhódítások is.
Az igazi szakértő borászok szerint is, a barackvirág és pergetett méz illata és íze volt jellemző, mely jelleget mindvégig sikerült a borban megőrizni.
Ily módon 1926-tól kezdve évente mintegy 2000 hI. Standard minőségű Debrői Hárslevelűt hoztunk forgalomba és budapesti, iskola utcában lévő borlerakatunk útján, melyből a fővárosi tehetősebb körök, luxus-szállodák és éttermek vásároltak a legnagyobb részben.
Tekintve, hogy kompolti pincénk befogadóképessége csak 4000h1. Volt
így a mutatkozó Debrői Hárslevelű feleslegünket minden évben átadtuk a budafoki Allami Pincegazdaságának, amely ezt a borfajtát főleg külföldön forgalmazta, természetesen hasonló név alatt Noha, mint állami intézmény, semmi pénzt nem költöttünk propagandára, még az árak emelése ellenére sem csökkent, sőt növekedett vásárlókörünk.
III.
Javaslatok a Debrői Hárslevelűnek hagyományos minőségben történő előállítására:
A jelenlegi Hárslevelű még csak meg sem közelítheti a régi minőséget Ennek oka többek között az, hogy a szőlőgazdaságnak minden áron teljesítenie kell mennyiségi tervét, ami feltétlenül a cukorfok és így a minőség rovására megy.
Első javaslatom tehát az, hogy a szüretet általam meghatározandó időpontban hajtsák végre, tekintet nélkül arra, hogy így kevesebb lesz a termés.
Szükség esetén nem szabad visszariadni a gazdaság tervmódosításától sem.
Nem utolsó sorban említem az idegen Muscat Ottonel, Tramini, Olaszrizling szőlőfajták, mint illat- és zamatanyag pótlóknak a szükséges voltát.
Minthogy ezen szőlőfajták maximálisan 25 - 26%-ban lennének képviselve az alapanyagban, ez nem jelentene különösebb költséget és gondot Hangsúlyozni kívánom, hogy ezen szőlőfajtákra nem minden esetben és minden évben lenne szükség, termelésűk azonban minden évben kívánatos volna, mert alkalmazásuk szükségességét csajt utólag lehet megállapítani.
A bor két éves korában éri el a fejlődésének tetőpontját, amikor is palackozva forgalomba hozandó.
Amint látható tehát a Debrői Hárslevelűnek a hagyományos minőségben való fejlesztéséhez semminemű gép- vagy épület-beruházás nem szüksége.
A szőlő rendelkezésre áll, a kellő szakértelem és szakmunkásgárda nem kevésbé.
Az a követelmény, hogy a kompolti pince egy kis részének 1953-ban történt beomlásának újjáépítése, amely feltétlenül szüksége, nem tekinthető beruházásnak, mert az az állagfenntartásnak szerves része.
Ha az állagot 1945 óta fenntartottuk volna, úgy ez nem következett volna be.
MÁTRA
Mátrai Borvidék
O.E.M. (Minőségi Bor)
MÁTRA TERMÉKLEÍRÁS
Legge n. XVIII 2004
Modificata dalla Legge n. XXXIX 2009
Modificato dal Decreto n. 178 IX 4 2009
Decreto FVM n. 97 VI 3 2004
Decreto FVM n. 99 VI 3 2004
Modificato dal Decreto FVM n. 9 II 3 2006
Modificato dal Decreto FVM n. 35 V 4 2007
Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 16 2009
Modificato dal Decreto FVM n. 99 VII 30 2009
Decreto FVM n.127 IX 29 2009
Modificato dal decreto VFM n. 134 X 14 2009
Modificato dal Decreto FVM n. 64 V 12 2010
Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 14 2011
Modificato dal Decreto VM n. 1 I 11 2011
(fonte Kormany.hu)
I. NÉV
Mátra
Mátrai
Oltalom alatt álló eredetmegjelölés
II. A BOROK LEÍRÁSA
II. Szőlőből készült termékek kategóriái: bor
Bortípusok:
Fehér,
Rozé,
Vörös,
Muskotály,
Késői szüretelésű bor,
Siller.
II/A. Analitikai előírások
Bortípusok:
Fehér:
Minimális összes alkohol-tartalom: 9,50% vol.;
Minimális tényleges alkohol-tartalom: 9,50% vol.;
Minimális összes sav-tartalom: 4,00 g/l;
Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;
Maximális összes kénessav-tartalom:
Összes cukortartalom: **;
Rozé:
Minimális összes alkohol-tartalom: 9,50% vol.;
Minimális tényleges alkohol-tartalom: 9,50% vol.;
Minimális összes sav-tartalom: 4,00 g/l;
Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;
Maximális összes kénessav-tartalom: *.
Összes cukortartalom: **;
Vörös:
Minimális összes alkohol-tartalom: 9,50% vol.;
Minimális tényleges alkohol-tartalom: 9,50% vol.;
Minimális összes sav-tartalom: 4,00 g/l;
Maximális illósav-tartalom: 1,20 g/l;
Maximális összes kénessav-tartalom: *.
Összes cukortartalom: **;
Muskotály:
Minimális összes alkohol-tartalom: 9,50% vol.;
Minimális tényleges alkohol-tartalom: 9,50% vol.;
Minimális összes sav-tartalom: 4,00 g/l;
Maximális illósav-tartalom: 1,20 g/l;
Maximális összes kénessav-tartalom: *.
Összes cukortartalom: **;
Késői szüretelésű bor:
Minimális összes alkohol-tartalom: 15,12% vol.;
Minimális tényleges alkohol-tartalom: 9,00% vol.;
Minimális összes sav-tartalom: 4,00 g/l;
Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;
Maximális összes kénessav-tartalom: *.
Összes cukortartalom: **;
Siller:
Minimális összes alkohol-tartalom: 10,60% vol.;
Minimális tényleges alkohol-tartalom: 9,50% vol.;
Minimális összes sav-tartalom: 4,00 g/l;
Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;
Maximális összes kénessav-tartalom: *.
Összes cukortartalom: **;
* A hatályos jogszabály szerint
** a 607/2009/EK bizottsági rendelet XIV. melléklet „B” részének táblázata szerint
II/B. Érzékszervi jellemzők
Fehér fajta és küvé:
Halványzöld - halvány szalmasárga – erőteljesebb szalmasárga – szalmasárga színű, tölgyfás aromák nélküli, gyakranlágy savú és alacsony alkohol tartalmú borok, friss, gyümölcsös és esetenként citrusos karakterrel.
Rozé fajta és küvé:
Halvány rózsaszín – rózsaszín – halvány ibolya színű, könnyed élénk savérzető, rendkívül gyümölcsös illat aromájú, a
hordós érlelés nyomait nélkülöző illat- és íz világgal.
Fogyasztási idejük a szürettel számított egy – másfél év.
Vörös fajta és küvé:
Erőteljesebb rubin – sötét rubin színű, intenzív gyümölcsös, gyakran fűszeres illat aromájú, telt ízű, részleges vagy
minimális fa hordós érlelésű borok, melyekben a tölgyfa íz nem uralkodó.
Jellemzően lágy struktúrájú és jó egyensúllyal rendelkező vörösborok közepes alkoholtartalommal.
Muskotály:
Halvány szalmasárga – szalmasárga – erőteljesebb szalmasárga színű, intenzív muskotályos illat aromájú, gyümölcs ízű, lágy savú borok, gyakran maradékcukorral.
Késői szüretelésű bor:
Arany színű, Komplex illat aromájú, telt olajos textúrával, gazdag íz aromával, fa hordós és palackos érlelési ízekkel,
kellemes sav érzettel és alkohol tartalommal.
Gyakran maradék cukortartalommal.
Siller:
Halványpiros – erőteljesebb piros színű, meggyes – cseresznyés illat aromájú, könnyed élénk sav érzető,
fajtakarakteres, a hordós érlelés nyomait nélkülöző illat- és íz világgal.
III. KÜLÖNÖS BORÁSZATI ELJÁRÁSOK
Kötelezően alkalmazandó borászati eljárások:
Fehér fajta és küvé:
a szőlőt a szüreteléstől számított 24 órán belül fel kell dolgozni
musttisztítás.
Rozé fajta és küvé:
a szőlőt a szüreteléstől számított 24 órán belül fel kell dolgozni;
a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető;
musttisztítás.
Vörös fajta és küvé:
vörösborkészítés héjon erjesztéssel vagy melegítéses eljárással;
préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel.
Muskotály:
a szőlőt a szüreteléstől számított 24 órán belül fel kell dolgozni;
préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel;
musttisztítás
házasítási szabály:
a bor legalább 85%-ban tartalmaz Cserszegi fűszerest, Irsai Olivért, Ottonel muskotályt vagy Sárga muskotály.
Késői szüretelésű bor:
a szőlőt a szüreteléstől számított 24 órán belül fel kell dolgozni;
préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel;
musttisztítása;
legkorábban a szüretet követő év március 1-jén palackozható;
3 hónapos palackos érlelés forgalomba hozatal előtt.
nem engedélyezett borászati eljárások (a hatályos jogszabályokon túl):
édesítés;
mustjavítás.
Siller:
a szőlőt a szüreteléstől számított 24 órán belül fel kell dolgozni;
préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel.
A szőlőművelés szabályai:
1.Művelésmód és ültetvénysűrűség:
Csak olyan ültetvényről származó szőlő használható fel Mátrai oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termékek előállításához, amelynek a tőkehiány mértéke nem haladja meg a 25%-ot.
2. A szőlő rügytehelése:
A tőketerhelés beállítása során a tőkénként meghagyott élő, világos rügyek száma - bármely művelésmód esetén nem haladhatja meg a 16 élő világos rügy/m2 értéket.
3. 2012. január 1-e után létesített ültetvényekre vonatkozó szabályok:
a. művelésmód:
i. ernyőművelés
ii. Moser művelés
iii. egyes függöny művelés
iv. sylvoz művelés
v. alacsony és a középmagas kordon
b. Ültetvénysűrűség:
legalább 3.300 tőke/ha.
A sor és tőtávolság meghatározásánál az egyenletes sor és tőtávolság mellett az ikersoros, és/vagy ikertőkés telepítés is elfogadható.
c. sortávolság:
legalább 1,00 m, legfeljebb 3,60 m
d. tőtávolság:
legalább 0,60 m, legfeljebb 1,20 m Ikertőkés ültetvényben a tőtávolság átlagos értéke az irányadó.
4. A szüret időpontjának meghatározása:
A szüret kezdési időpontját az illetékes hegyközség választmánya évente határozza meg.
Az a termék, ami a hegyközség által meghatározott szüret kezdési időpontja előtt szüretelt szőlőből készült, Mátrai oltalom alatt álló eredetmegjelölésű kategóriában nem kaphat származási bizonyítványt és Mátrai oltalom alatt álló eredetmegjelölésű jelzésűként nem hozható forgalomba.
A szüret időpontját a hegyközségek hirdetmény útján teszik közzé.
5. A szőlő minősége és a szüret módja:
a szőlő minimális cukortartalma (minimális potenciális alkoholtartalom):
Fehér fajta és küvé: 9,00% vol. (15,00° MM);
Rozé fajta és küvé: 9,00% vol. (15,00° MM);
Vörös fajta és küvé: 9,00% vol. (15,00° MM);
Muskotály: 9,00% vol. (15,00° MM);
Késői szüretelésű bor: 12,08% vol. (19,00° MM);
Siller: 9,00% vol. (15,00° MM);
a szüret módja:
Fehér fajta és küvé: kézi vagy gépi;
Rozé fajta és küvé: kézi vagy gépi;
Vörös fajta és küvé: kézi vagy gépi;
Muskotály: kézi vagy gépi;
Késői szüretelésű bor: kézi;
Siller: kézi vagy gépi.
IV. KÖRÜLHATÁROLT TERÜLET
A körülhatárolt terület meghatározása:
Heves megye:
Mátrai Körzet:
Abasár, Apc, Atkár, Detk, Domoszló, Ecséd, Gyöngyös, Gyöngyöshalász, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöspata, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Hatvan, Halmajugra, Karácsond, Kisnána, Markaz, Nagyréde, Rózsaszentmárton, Szücsi, Vécs, Visonta,
Nógrád megye:
Pásztó,
Sikvidéki Körzet:
Pest megye:
Budapest-Rákosliget, Kerepes, Kisnémedi, Mogyoród, Őrbottyán, Szada, Vác, Vácegres, Vácrátót, Veresegyház;
Heves megye:
Heves;
Nógrád megye:
Szendehely;
települések szőlő termőhelyi kataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
V. MAXIMÁLIS HOZAM
maximális hozam:
Bortípusok:
Fehér: 140 q/ha szőlő vagy 100 hl/ha seprős újbor;
Rozé: 140 q/ha szőlő vagy 100 hl/ha seprős újbor;
Vörös: 140 q/ha szőlő vagy 100 hl/ha seprős újbor;
Muskotály: 140 q/ha szőlő vagy 100 hl/ha seprős újbor;
Késői szüretelésű bor: 100 q/ha szőlő vagy 70 hl/ha seprős újbor;
Siller: 140 q/ha szőlő vagy 100 hl/ha seprős újbor;
településnév feltüntetése esetén:
Bortípusok:
Fehér: 140 q/ha szőlő vagy 100 hl/ha seprős újbor;
Rozé: 140 q/ha szőlő vagy 100 hl/ha seprős újbor;
Vörös: 140 q/ha szőlő vagy 100 hl/ha seprős újbor;
Muskotály: 120 q/ha szőlő vagy 84 hl/ha seprős újbor;
Késői szüretelésű bor: 80 q/ha szőlő vagy 56 hl/ha seprős újbor;
Siller: 140 q/ha szőlő vagy 100 hl/ha seprős újbor;
dűlőnév feltüntetése esetén:
Bortípusok:
Fehér: 80 q/ha szőlő vagy 56 hl/ha seprős újbor;
Rozé: 80 q/ha szőlő vagy 56 hl/ha seprős újbor;
Vörös: 80 q/ha szőlő vagy 56 hl/ha seprős újbor;
Muskotály: 80 q/ha szőlő vagy 56 hl/ha seprős újbor;
Késői szüretelésű bor: 60 q/ha szőlő vagy 40 hl/ha seprős újbor;
Siller: 80 q/ha szőlő vagy 56 hl/ha seprős újbor;
VI. ENGEDÉLYEZETT SZŐLŐFAJTÁK
Bortípusok:
Fehér:
Chardonnay, Cserszegi Fűszeres, Hárslevelű, Irsai Olivér, Leányka, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Pinot Blanc, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sárga muskotály, Sauvignon, Szürkebarát, Tramini, Zenit, Zöldveltelini, Blauburger, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Syrah, Kékfrankos, Merlot, Pinot noir, Zweigelt;
Rozé:
Blauburger, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Syrah, Kékfrankos, Kadarka, Merlot, Pinot noir, Zweigelt;
Vörös:
Blauburger, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Syrah, Kékfrankos, Kadarka, Merlot, Pinot noir, Zweigelt;
Muskotály:
Cserszegi fűszeres, Irsai Olivér, Ottonel muskotály, Sárga muskotály, Chardonnay, Hárslevelű, Leányka, Olasz rizling, Pinot Blanc, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sauvignon Blanc, Szürkebarát, Tramini, Zenit, Zöldveltelini;
Késői szüretelésű bor:
Chardonnay, Cserszegi Fűszeres, Hárslevelű, Leányka, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Pinot Blanc, Rajnai rizling, Sárga muskotály, Sauvignon Blanc, Szürkebarát, Tramini, Zenit, Blauburger, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Kadarka, Syrah, Kékfrankos, Merlot, Pinot Noir, Zweigelt;
Siller:
Blauburger, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Syrah, Kékfrankos, Kadarka, Merlot, Pinot noir, Zweigelt.
VII. KAPCSOLAT A FÖLDRAJZI TERÜLETTEL
1. A körülhatárolt terület bemutatása
Természeti viszonyok, földrajzi környezet
A Mátrai oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borok termelésére lehatárolt terület Magyarország északi részén helyezkedik el.
Hazánk legmagasabb kelet-nyugati irányban húzódó hegyvidéke a Mátra, melynek napfényben gazdag, déli lejtőin helyezkedik el legnagyobb dombvidéki borvidékünk.
Az északi szelektől védett, részben vulkanikus, részben tápanyagban gazdag, üledékes talajain, kiváló minőségű borszőlő termeszthető.
A borvidék talaji két nagy övezeti csoportba tartoznak! Mezőségi és erdei talajok.
A mezőségi talajok a borvidék alsó részén, az erdei talajok a felső-kivágott erdők helyén alakultak ki.
A termőhely klimatikus viszonyait a Magyarországon alapvetően uralkodó kontinentális éghajlat határozza meg. Erre leginkább a forró nyarak és a hideg telek jellemzik.
A szőlő napfényigényes növény, az asszimilációjához 20-30 ezer lux fényerősség szükséges, ott érzi jól magát, ahol a tenyészidő alatt a napfényes órák száma 1250-1500 között alakul.
Mátraalján csaknem minden évben rendelkezésre áll ez a mennyiség.
Az éves napfénytartam 1900-2000 óra.
Ezek az értékek évjáratok szerint lényegesen változhatnak, de a minimum alá ritkán kerülnek Mátraalján a szőlőtermesztéshez szükséges hőmennyiség elegendő.
A termelés alsó határa a 9-10° C hőmérsékleti izotermáinál húzható meg.
Borvidékünkön az öt éves átlag 10,5° C, a tenyészidőben pedig eléri a 17° C -ot. Sok évben az évi átlag 11° C -főlé emelkedik, ami a kedvező, jó évjáratok fontos jellemzője.
Mátraalján a csapadék mennyiség (356-903 mm).
A június, július, augusztusi csapadék átlaga kedvező melynek minőség és mennyiség növelő hatása van.
A Mátra védő hatása a hőmérséklet alakulását is kedvezően befolyásolja.
Emberi tényezők
A termőhely nagy földrajzi kiterjedtsége miatt is nagy hagyományokkal rendelkezik a szőlő-és borkultúra területén. A Mátraalján már a második évezred legelejétől foglalkoznak a szőlő termesztésével.
Az első írásos emlék 1042 –ből származik, melyben Aba Sámuel alapította bencés kolostorhoz királyi adományozású szőlőbírtok is tartozott.
A későbbiekben is a szőlő és a bor fontos szerepet töltött be a történelem folyamán az itt élő népek számára. XV. Században több település kapott városi jogot, így lakóik a borukkal szabadon kereskedhettek.
Török megszállás követően 1536-ban Szapolyai János király szabad bormérési jogot adott a gyöngyösieknek, amit kifüggesztett borcégérrel jeleztek.
A XVII-XVIII. Század fordulóján a gyöngyösi tanács különféle kedvezményekkel ösztönözte lakóit a szőlőtelepítésre.
A II. Világháború után a kis pincészetek eltűntek, és helyében meghatározó nagy szövetkezetek alakultak. Felgyorsult a szőlőtelepítés mértéke, és a Borvidék közel 8000 ha lett.
A 1990-ben megváltoztak a tulajdonviszonyok, és a szőlők nagy része egyéni tulajdonba kerültek. Kialakultak a családi pincészetek, birtokok, amik mai is meghatározzák a borvidéket.
A szőlő szaporítóanyag előállítás és ezen belül a szőlőoltvány készítés nagy szerepet töltöbb be a Mátrai borvidéken.
Kezdete a század elejére nyúlik vissza Abasár és Nagyréde településekre. 1961-ben Gyöngyöshalászon, és Ludason jelentős területe alanytelepeket és európai fajtákból törzsültetvényeket létesítettek.
Ezek a telepek tették később lehetővé, hogy szövetkezetek létrejötte után a szőlőoltvány termelés, Abasáron és Nagyrédén meghatározó termelési tevékenységgé váljon az 1960-as évekre.
Ez alapozta meg a Mátrai Borvidék jelenlegi gazdag fajtaválasztékát.
A Mátrai borvidék igen fontos szerepet tölt be a magyar mezőgazdaság szőlészeti és borászati ágazatában,
A szőlőtermelés, gazdasági súlya mellett, óriási jelentőségű társadalmi hatását tekintve, hiszen ezen a területen fontos jövedelemteremtő, jövedelem kiegészítő és népességmegtartó szerepe van.
A szőlőtermesztés tájalkotó szerepével hozzájárul a térség vonzerejének kialakulásához.
2. Borok leírása
Az ökológiai környezet jelentős hatással van a borok jellemzőire, amelyek más borvidéken nem reprodukálhatók. Ez a tipikusság elsősorban a gyorsabban fejlődő, általában könnyű, lágyabb, gyors sav-fejlődésű, egyes évjáratokban alkoholban gazdag borokat jelent.
A talaj és a klimatikus viszonyok következtében a fehér és rozé borok illatanyaga intenzív, a borok zamatban gazdagok.
A vörösborok általában gyümölcsösek, könnyedebbek, kevésbé mély színűek, csersavaik szintén gyorsan fejlődnek. A borok, ásványi anyag tartalmúk gazdag, a talaj adottság miatt.
A termőhely borai elsősorban rövidebb érlelésre és gyors fogyasztása javasoltak.
Az ökológiai környezet számos, ehhez a termőhelyhez kötődő hagyományos fajta elterjedését eredményezte
A Mátrai borvidéken lezajlott folyamatos technológiai fejlesztések lehetővé teszik a reduktív technológia alkalmazását a fehér és rozé borok esetében, valamint a friss, a szőlő gyümölcs jellegét hangsúlyozó vörösborok készítését.
3. Kapcsolat a termőhely, emberi tényezők és a termék között
A Mátrai borvidék ismertsége a fogyasztók körében nagy, amit elsősorban a könnyedebb, gyümölcsös, illetve illatos, muskotályos borokkal alapozott meg.
Piaci szempontból az itteni borokat jó ár/érték arány jellemzi.
A termőhely humán tényezőinek hatása az alábbi területeken nyilvánul meg:
az ökológiai viszonyok potenciáljához illeszkedő fajtaszerkezet tudatos kialakítása (hagyományos és új fajták);
az ökológiai és részben piaci sajátosságokhoz illeszkedő szőlészeti és borászati technológia kialakítása;
az ökológiai és piaci sajátosságokhoz illeszkedő üzemi és integrációs szerkezet kialakítása.
VIII. TOVÁBBI FELTÉTELEK
1. Általános jelölési szabályok
a. Az oltalom alatt álló eredet megjelölés kifejezés helyett használható a “védett eredetű bor” hagyományos kifejezés is.
b. Fajtanév, hagyományos kifejezés, a bor színére utaló vagy egyéb korlátozottan használható kifejezés csak úgy tüntethető fel, amennyiben betűtípusából, betűméretéből, vagy betűszínéből adódóan nem jelenik meg az eredetmegjelölésnél hangsúlyosabb módon.
c. Házasított borokra vonatkozó szabályok:
i. Használható a küvé, cuvée kifejezés, vagy szinonimaként a házasítás kifejezés.
ii. Fajtanév feltüntetése csak akkor lehetséges, ha a házasításban résztvevő minden fajta aránya eléri egyenként az 5%-ot. Ebben az esetben fajtanevet csak az eredetmegjelölés feltüntetésére használt betűnagyságnak legfeljebb 50%-os betűméretet kitevő betűnagysággal lehetséges feltüntetni.
d. Javasolt a Mátrai Borvidék logóját feltüntetni a cimkén. Minimális méret: 1,5 cm
Omissis……………………
e.Kisebb földrajzi egységek feltüntetésének szabályai:
i. Kisebb földrajzi egység (település, dűlő) neve csak akkor tüntethető fel a címkén, ha termék 100%-ban a feltüntetendő kisebb földrajzi egység, dűlő által lehatárolt termőhelyen termett. A dűlőnevek csak a Mátra eredetmegjelöléssel és a településnévvel együtt tüntethetők fel.
ii. Feltüntethető településnevek:
Abasár, Apc, Atkár, Detk, Domoszló, Ecséd, Gyöngyös, Gyöngyöshalász, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöspata, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Hatvan, Halmajugra, Heves, Karácsond, Kisnána, Markaz, Mogyoród, Nagyréde, Rózsaszentmárton, Szücsi, Vécs, Visonta, Pásztó, Szendehely, Budapest-Rákosliget, Kerepes, Kisnémedi, Mogyoród, Őrbottyán, Szada, Vác, Vácegres, Vácrátót, Veresegyház. Körülhatárolás: közigazgatási határok
iii. Feltüntethető dűlőnevek:
lásd. melléklet. Lehatárolás: lásd. térkép
f. Feltüntethető hagyományos kifejezések és egyéb korlátozottan használható kifejezések:
Fehér:
barrique,
barrique-ban erjesztett, hordóban erjesztett,
barrique-ban érlelt, hordóban érlelt:
olyan bor, amelynek legalább egyharmadát 350 liternél nem nagyobb térfogatú, új tölgyfahordóban tárolták, amely esetében tölgyfadarabokat a bor érlelése és készítése során nem alkalmaztak, valamint a bor a forgalomba hozatali engedély megszerzéséhez szükséges minősítés során az érlelésre jellemző érzékszervi tulajdonságokkal rendelkezik.
Használható egyéb kifejezések;
első szüret vagy virgin vintage:
kifejezés a termőre fordulás utáni első évben szüretelt szőlőből készült borok esetében használható;
újbor vagy primőr:
a szüret évében palackozott újborok jelölésére használható;
Válogatott szüretelésű bor:
olyan bor, amelyet a tőkén teljesen beérett szőlőből kiválogatott, egészséges, részben túlérett bogyóiból állítottak elő, és amelynek természetes alkoholtartalma legalább 12,08% vol.
A must cukortartalma legalább 204,5 g/l;
Szűretlen:
a szűretlen kifejezés azokon a borokon tüntethető fel, amelyek vagy hosszabb, többéves érlelés során váltak palackéretté, mivel a labilitást okozó anyagok kiváltak belőle, vagy a derítések által kerültek tükrös állapotba, s amelyek esetében a technológia során mellőzték a szűrést;
töppedt szőlőből készült bor:
olyan szőlőbogyók felhasználásával előállított bor, amelynek élettanilag a teljes érésen túljutott, a vízvesztés következtében az értékes alkotórészek betöményedésével jellemezhető szőlőtermés, amelyet a Botrytis cinerea még nem támadott meg és amelyek természetes alkoholtartalma legalább 12,83% vol.;
Jégbor:
túléretten, megfagyottan szüretelt és préselt szőlőbogyók felhasználásával előállított bor:
amelynek természetes alkoholtartalma legalább 16,66 % vol
amelyet igazoltan legfeljebb -7°C-os hőmérsékleten szüreteltek.
A jégbor készítésére vonatkozó szándékot legalább 48 órával a tervezett szüreti időpont előtt be kell jelenteni az ültetvény területe szerint illetékes hegybíró részére.
Küvé vagy cuvée bor :
több szőlőfajta házasításából nyert bort jelölhet, amelyen a fogyasztók tájékoztatása érdekében a küvét alkotó szőlőfajták nevét a címkén csökkenő részarányuk sorrendjében fel lehet tüntetni.
Muzeális bor:
Legalább öt éven keresztül palackban érlelt bor.
Főbor:
olyan bor:
- amely legfeljebb 45 hl/ha hozamú ültetvényrıl származik
- amelynek természetes alkoholtartalma legalább 15,12% vol.;
térfogatszázalék
- amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 11,50% vol.;
térfogatszázalék
- amelyet forgalomba hozatal elıtt legalább két évig érleltek (ebbıl egy évig fahordóban), és
- termelésének további részletes szabályait a használatát lehetıvé tevı termékleírás rögzíti.
Rozé:
barrique,
barrique-ban erjesztett, hordóban erjesztett,
barrique-ban érlelt, hordóban érlelt;
első szüret vagy virgin vintage;
újbor vagy primőr;
Válogatott szüretelésű bor;
Küvé vagy cuvée bor.
Vörös:
barrique,
barrique-ban erjesztett, hordóban erjesztett,
barrique-ban érlelt, hordóban érlelt;
első szüret vagy virgin vintage;
újbor vagy primőr;
Válogatott szüretelésű bor;
Szűretlen;
Küvé vagy cuvée bor;
Muzeális bor.
Muskotály:
barrique,
barrique-ban erjesztett, hordóban erjesztett,
barrique-ban érlelt, hordóban érlelt;
első szüret vagy virgin vintage;
újbor vagy primőr;
Válogatott szüretelésű bor;
Szűretlen;
töppedt szőlőből készült bor;
Jégbor;
Küvé vagy cuvée bor;
Muzeális bor;
Főbor.
Késői szüretelésű bor:
barrique,
barrique-ban erjesztett, hordóban erjesztett,
barrique-ban érlelt, hordóban érlelt;
Válogatott szüretelésű bor;
Szűretlen;
töppedt szőlőből készült bor;
Jégbor;
Küvé vagy cuvée bor;
Muzeális bor.
Siller:
barrique,
barrique-ban erjesztett, hordóban erjesztett,
barrique-ban érlelt, hordóban érlelt;
első szüret vagy virgin vintage;
újbor vagy primőr;
Válogatott szüretelésű bor;
töppedt szőlőből készült bor;
Küvé vagy cuvée bor.
2. A kiszerelésre vonatkozó szabályok:
a. A késői szüretelésű bort csak palackban lehet értékesíteni.
A palackozási kötelezettség nem vonatkozik az adott termőhelyen belül a termelő által, saját pincéjében, helyben fogyasztásra kerülő, saját termelésű boraira.
b. A bort kiszerelni csak a borászati hatóság által engedélyezett és a Mátrai Hegyközségi Tanács (a továbbiakban: MHT) által nyilvántartásba vett kiszerelő üzemben lehet.
c. Termőhelyen kívüli kiszerelés csak 48 órával a kiszerelés előtt megtett bejelentés esetén lehetséges.
A bejelentést az MHT-hoz kell megtenni.
A termőhelyről történő kiszállítást követően 90 napon belül meg kell történnie a kiszerelésnek.
3. Az illetékes helyi borbíráló bizottság kijelölése:
a Mátrai Borvidék Helyi Borvizsgáló Bizottsága
4. Nyilvántartások, adatszolgáltatások, bejelentések:
a. Nyilvántartások:
i. keletkezett származási bizonyítványok (szőlő-és borszármazási) példányai,
ii. forgalomba hozatali engedélyek másolatai,
iii. helyszíni szemlékről szóló jegyzőkönyvek, dokumentumok,
iv. pincekönyv,
v. szőlőterület illetve pince helye szerint illetékes hegybíró által az oltalom alatt álló eredetmegjelöléses/oltalom alatt álló földrajzi jelzéses termék előállítójáról, a hegyközségi informatikai rendszerben (továbbiakban: HEGYÍR), vezetett nyilvántartások (ültetvénykataszter, pincekataszter),
vi. az érzékszervi minősítést végző Mátrai Borvidék Helyi Borvizsgáló Bizottságának minősítési jegyzőkönyve alapján készült tikári határozat
vii. az ellenőrzésről készült dokumentumok, jegyzőkönyvek;
b. Bejelentések:
i. Termelési szándék bejelentése:
A Mátra oltalom alatt álló eredetmegjelölés használatának feltétele, hogy a termék előállításának megkezdésekor – ideértve a szőlő alapanyag termelést is – a termelő köteles e szándékát a hegyközségnek bejelenteni.
A bejelentést a tevékenység megkezdésének évében, április 30-ig kell megtenni, a bejelentés visszavonásig érvényes.
ii. Dűlőnév használatának bejelentése:
A termelő a szüret évének április 30-ig köteles jelentést tenni a hegybírónak amennyiben ültetvényén termett szőlőből készült bor címkéjén fel kívánja tüntetni az adott dűlő nevét.
iii. Szüret bejelentése:
A jégbor, kategóriába tartozó borok készítésére vonatkozó szándékot legalább 48 órával a tervezett szüreti időpont előtt be kell jelenteni az ültetvény területe szerint illetékes hegybíró részére.
iv. Kiszerelés előzetes bejelentése:
A bort kiszerelésre a borvidékről kiszállítani a bor előállítójának előzetes bejelentése után lehet.
A borászati vállalkozás a kiszállított bor kiszerelési szándékáról 48 órával a palackozás megkezdése előtt köteles értesíteni a Mátrai Hegyközségi Tanácsot. (Az MHT az ellenőrzött borvidéken kívüli, bort kiszerelő vállalkozás költségviselése mellett ellenőrizheti a kiszerelési tevékenységet.
5. Termék előállítása a lehatárolt termőterületen kívül:
a. Kiszállítás az MHT titkárának tájékoztatását követően lehetséges.
Kiszállító a kiszállítás előtt legalább 48 órával köteles bejelenti az MHT titkárának honnan-hova-milyen fajtát, mustot, alapbort és (szőlő esetén hozzávetőlegesen +/- 15%-kal behatárolható), hogy mekkora mennyiséget kíván kiszállítani.
b. Az előállítás területe:
Bács-Kiskun megye, Heves megye, Komárom-Esztergom megye, Pest megye.
IX. ELLENŐRZÉS
1. A termékleírás ellenőrzésére kijelölt szervezetek:
A termékleírás betartásának hatósági ellenőrzését a hatályos jogszabály által kijelölt hatóságok végzik el.
Jelenleg hatályos jogszabályok szerinti hatóság:
(1) Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Központ Borászati Igazgatóság
1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.
Tel: +36 1 346-09-30, Fax: +36 1 212 49 78
e-mail: bmi@mgszh.gov.hu
Web: http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/obi
(2) Kormányhivatalok:
Omissis……………….
2. Az ellenőrzések köre és módja:
- A borászati termékek analitikai tulajdonságainak vizsgálata forgalomba hozatal előtt;
- A borászati terméket előállító üzem adminisztratív ellenőrzése a gazdasági akta alapján, illetve helyszíni vizsgálata kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján;
- Kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján érzékszervi és analitikai vizsgálat a forgalomba hozott borászati termékek esetén;
- származási bizonyítványok valóságtartalmának ellenőrzése.
X. A HEGYKÖZSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE
Omissis…………………
Melléklet:
jelölhető dűlőnevek
Abasári:
Bánya úti, Egytagos, Első-dűlő, Galagonyás, Hanáké, Kendertábla, Középső-dűlő, Külső-dűlő, Veres úti, Meddőhányó, Réti-dűlő, Sár-hegy (aldűlő: Bika-halom, Cibike, Dobóczi-lapos, Jóvilág, Liba-hegy, Pusztaparlag, Vízi-máj), Rókus, Rózsás, Kócos-dűlő, Peres, Strázsa-hegy, Úrerdő, Veres-kút,
Atkári:
Bánya-tábla, Cseplye, Himfli, Homokosi-tábla;
Ecsédi:
Agrária, Engli, Fáy-szőlők, Gárdony, Homoki-dűlő, Jaj-hegy, Meggyes, Nyárjas, Öreg-hegy, Szent-lapos, Varjas, Cigány-hegy, Fancsali, Gombospuszta, Kócos-dűlő, Peres, Strázsa-hegy;
Gyöngyösi:
Farkasmály, Magdalaki, Érseké, Aranysas, Bene-hát, Sár-hegy, Szurdok-part, Lencse-máj, Rózsa-máj, Kármélus, Epres, Hagyóka, Képesfa, Mély-kúti, Mencses, Öreg-hegy, Száraz-völgy, Úrerdő, Veres-kút;
Gyhalászi:
Alecki, Baktai, Csala, Eb-hát, Gyalog-földek, Jeges, Kármélusi, Kis-Halászi, Kis-Nagy-völgy, Kotyolló, Nagy-völgy, Öreg-Encsi, Öreg-hegy, Papjussi, Ravasz-part, Rókalyuk, Ötödrész, Bernáthegy, Sárgapuszta (aldűlő: Rigó-telep, Juhásztanya, Anna-telep),
Gypatai:
Acélos, Bódics, Borsos, Bőr-kúti-tábla, Csák-berek, Csász-berek, Cserepes, Dobogó, Előmáj, Ereszvény, Fajzati út, Fencel, Gereg, Hajmal, Hótó, Kopár-hegy, Közép-bérc, Labodás-oldal, Meggyes, Peres, Póc-tető, Rédei-határ, Szaló, Szedres, Szoros, Szúri, Tamás-hegy, Tehéntánc, Úrráteszi, Vár mege, Virág-domb;
Gysolymosi:
Bábaharaszt, Bábakő, Duzzasztó, Gyalogföld, Írtvány, Jézuskás, Kis-hegy, Kismál, Körtés, Lapos, Lefelejáró, Mérges, Nagymál, Oroszi, Öreg Bábaharaszt, Páskom, Riviéra, Rózsás, Tamás-körtefa, Tarma, Toka;
Gytarjáni:
Barnatanya, Csipkés, Deli-dűlő, Diós, Fajzat, Fáy-domb, Hajnal-hegy, Halyagos, Király-berek, Lógi, Papjuss, Paskom, Puskor, Puttonyos, Rétföld, Száraz-völgy, Szili-dűlő;
Hármashatár:
Cseri, Felső-cser, Hangács, Homok-dűlő, Körtefa, Tarcód, Galagonyás, Gyémánté, Katona-berek, Kecske-kő, Rózsai-oldal, Tangó, Tavasz-föld, Vitéz-föld, Zsolca;
Markazi:
Alsó-Dolina, Alsótanya, Baksa (aldűlő: Papé), Birka-part, Fehér kereszti dűlő, Felső-Dolina, Galambos, Homok-tető, Humnyiszka, Meddőhányó, Nyiged, Öreg-hegy, Paskom, Plága, Sári-szőlők, Töviskes, Ubocs, Veres-haraszt;
Nagyrédei:
Anna-hegy, Belső-puszta, Csárda-dűlő, Csász-berek, Dejcs, Delijuss, Fáy-birtok, Ferenc-hegy, Fűzi-oldal, Kajnár, Koncó, Külső-puszta, Lajos-hegy, Lubyé, Manósi, Nyúzó, Öreg-hegy, Pirító, Rózsás, Sáros-berek, Új-hegy, Vadalmás-lapos, Vajsz, Zsolca;
Délkelet Mátrai:
Rákos, Rozmaring, Domoszlai-Tag-tető;
Visonta:
Csárdai-csücskő, Csókás, Rókus, Sár-hegy.
...in production...
visit also EUROPEAN WINES
----
...in lavorazione...
visitate anche EUROPEAN WINES
.
