WORLD WINES' GEOGRAPHICAL INDICATIONS-VINI DEL MONDO CON INDICAZIONI GEOGRAFICHE-Sauro Avezza-

ETYEK BUDA O.E.M.

MÓR O.E.M.

NESZMÉLY O.E.M.

PANNONHALMA O.E.M.

SOPRON O.E.M.

DUNÁNTÚL O.F.J.

VIGNETI MOR

VIGNETI MÓR

ETYEK BUDA

Etyek-Budai Borvidék

O.E.M. (Minőségi Bor)

Etyek-Buda termékleírás

Legge n. XVIII 2004

Modificata dalla Legge n. XXXIX 2009

Modificato dal Decreto n. 178 IX 4 2009

Decreto FVM n. 97 VI 3 2004

Decreto FVM n. 99 VI 3 2004

Modificato dal Decreto FVM n. 9 II 3 2006

Modificato dal Decreto FVM n. 35 V 4 2007

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 16 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 99 VII 30 2009

Decreto FVM n.127 IX 29 2009

Modificato dal decreto VFM n. 134 X 14 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 64 V 12 2010

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 14 2011

Modificato dal Decreto VM n. 1 I 11 2011

(fonte Kormany.hu)

I. NÉV

Etyek-Buda

Etyek-Budai

oltalom alatt álló eredetmegjelölés

II. A BOROK LEÍRÁSA

II/1. Szőlőből készült termékek kategóriái:

bor:

fehèr,

rozé,

vörös,

friss.

II/1A. Analitikai:

fehér:

Összes alkoholtartalom minimum: 9,00% vol.

Tényleges alkoholtartalom minimum: 9,00% vol.*;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l **;

Összes savtartalom: 4,60 - 9,00 g/l;

Összes kénessav tartalom (mg/l): ***;

Összes cukortartalom (g/l): ****.

Rozé:

Összes alkoholtartalom minimum: 9,00% vol.

Tényleges alkoholtartalom minimum: 9,00% vol.*;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l **;

Összes savtartalom: 4,60 - 9,00 g/l;

Összes kénessav tartalom (mg/l): ***;

Összes cukortartalom (g/l): ****.

vörös:

Összes alkoholtartalom minimum: 9,00% vol.

Tényleges alkoholtartalom minimum: 9,00% vol.*;

Maximális illósav-tartalom: 1,20 g/l **;

Összes savtartalom: 4,60 - 9,00 g/l;

Összes kénessav tartalom (mg/l): ***;

Összes cukortartalom (g/l): ****.

Friss:

Összes alkoholtartalom minimum: 9,00% vol.

Tényleges alkoholtartalom minimum: 9,00% vol.*;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l **;

Összes savtartalom: 4,60 - 9,00 g/l;

Összes kénessav tartalom (mg/l): ***;

Összes cukortartalom (g/l): ****.

*Kivétel:

Etyek-Budai bor musttal történő édesítése esetén a tényleges alkoholtartalom minimum 6,00% vol. lehet.

**Kivétel:

„Válogatott szüretelésű bor”, „késői szüretelésű bor” hagyományos kifejezés, valamint „töppedt szőlőből készült bor” és „jégbor” korlátozottan használható egyéb kifejezések feltüntetése esetén a megengedett

maximális illósavtartalom 2,00 g/liter.

*** Összes kénessavtartalom a hatályos jogszabályoknak megfelelően.

**** Cukortartalom a 607/2009/EK bizottsági rendelet XIV. melléklet „B” részének táblázata szerint.

II/1B. Érzékszervi jellemzők

Bortípus: érzékszervi jellemzők;

fehér:

Zöldessárgától az aranysárga színvilágig változó színű fehérbor.

Diszkrét, magas illatintenzitású bor, melyben a fehér virágokra (bodza, hársfavirág, akác) jellemző illatjegyek, valamint a gyümölcsös (fehérhúsú barack) illatjegyek jelennek meg.

Ízérzetben az üde gyümölcsösséget a markáns, ugyanakkor érett és elegáns savak teszik teljessé.

rozé:

A lazacszíntől a világospiros színig terjedő rozébor.

Intenzív és komplex illataromáiban a piros húsú gyümölcsök (szeder, málna) illatai jellemzők. Ízében a gyümölcsösség mellett az üdeséget az érett savak biztosítják, melyek elegáns tanninokkal társulnak.

vörös:

Színe a vöröstől a rubinvörös színig terjed.

Gyümölcsös illatú vörösbor, melyben a piros húsú bogyós gyümölcsök (szeder, meggy, málna) illata jelenik meg. Ízében a közepes tannintartalom és alkoholtartalom könnyedséget kölcsönöz a vörösbornak.

Savai harmonikusan simulnak a gyümölcsös ízekkel (szeder, málna, ribizli, meggy).

Friss:

Zöldessárgától a szalmasárga színig terjedő fehérbor, melynek illatára a frissesség és a gyümölcsös könnyedség jellemző.

A készítéshez használható fajták házasításából készült bor üde, markáns, ugyanakkor érett savai gyümölcsösséggel párosulva teszik egésszé a bort.

II/2. Szőlőből készült termékek kategóriái:

Pezsgő:

II/2A. Analitikai előírások

fehér:

Összes alkoholtartalom minimum: 9,50% vol.

Tényleges alkoholtartalom minimum: 9,50% vol.;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Összes savtartalom: 5,00 - 9,00 g/l;

Összes kénessav tartalom (mg/l): *;

Összes cukortartalom (g/l): **.

rozé:

Összes alkoholtartalom minimum: 9,50% vol.

Tényleges alkoholtartalom minimum: 9,50% vol.;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Összes savtartalom: 5,00 - 9,00 g/l;

Összes kénessav tartalom (mg/l): *;

Összes cukortartalom (g/l): **.

* Összes kénessav-tartartalom a hatályos jogszabályoknak megfelelően.

** Cukortartalom a 607/2009/EK bizottsági rendelet XIV. melléklet „A” részének táblázata szerint.

II/2B. Érzékszervi jellemzők

Bortípus: érzékszervi jellemzők;

fehér pezsgõ;

Színe halványzöld, kristályos csillogású, illata a fajtagazdagság miatt mindig üde, illatos, enyhén aromatikus.

Ízben az érett savstruktúra dominál, savai stílusára a frissesség, ropogósság jellemző, mely egyszerre légies, ami acélos textúrával párosul.

Az Etyek-Budai fehér pezsgőkre egyedien jellemző a fajták sokszínűségéből eredő illat és ízkomplexitás, a lendületes savtartalom, mely minden estben egy gyümölcsös ízzel párosul.

rozé pezsgõ;

Az Etyek-Budai rozé pezsgők színanyag mennyisége bár nem magas, de mindig élénk lazac- és hagymahéj színűek, csillogó, bíboros árnyalattal.

Az Etyek-Budai pezsgők illatában a piros bogyós gyümölcsökre (cseresznye, meggy) jellemző intenzív gyümölcsösség jelenik meg, mely az ízben is folytatódik.

Magas savtartalmú, érett savak jellemzőek ízében az Etyek-Budai rozé pezsgőre, amiben a fanyarság, kesernyésség semmilyen módon sem jelenik meg.

II/3. Szőlőből készült termékek kategóriái:

minőségi pezsgő:

II/3A. Analitikai előírások

fehér minőségi pezsgő:

Összes alkoholtartalom minimum: 10,00% vol.

Tényleges alkoholtartalom minimum: 9,50% vol.;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Összes savtartalom: 4,60 - 9,00 g/l;

Összes kénessav tartalom (mg/l): *;

Összes cukortartalom (g/l): **.

rozé minőségi pezsgő:

Összes alkoholtartalom minimum: 9,50% vol.

Tényleges alkoholtartalom minimum: 9,50% vol.;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Összes savtartalom: 5,00 - 9,00 g/l;

Összes kénessav tartalom (mg/l): *;

Összes cukortartalom (g/l): **.

* Összes kénessav-tartalom a hatályos jogszabályoknak megfelelően.

** Cukortartalom a 607/2009/EK bizottsági rendelet XIV. melléklet „A” részének táblázata szerint.

II/3B. Érzékszervi jellemzők

fehér minőségi pezsgő:

A fehér minőségi pezsgők halványzöld színűek enyhe aranysárga árnyalattal. Illatában a fehér húsú gyümölcsök (barack, nektarin, alma, körte, licsi) karaktere köszön vissza, amely a hosszú érlelés következtében kiegészül a kekszes, pörkölt illatokkal.

Az Etyek-Budai fehér minőségi pezsgő savtartalma bár magas, de savai nem élesek, jól integrálódnak a minőségi pezsgő textúrájába.

Az Etyek-Budai fehér minőségi pezsgők érlelésével fokozódó krémes zamatuk mellett sem vesztik el ízükben a fehér húsú gyümölcsökre jellemző zamatosságukat.

rozé minőségi pezsgő:

Színükre a lazacszín jellemző enyhén rózsaszínes bíboros árnyalattal.

Piros húsú gyümölcsökre (cseresznye, meggy, áfonya, szeder) jellemző közepes intenzitású illatukat az érlelés során kialakuló pörkölt mogyoróra jellemző illatok egészítik ki.

Ízükben a gerincet adó savtartalom mellett a piros bogyós gyümölcsök íz világa dominál.

III. KÜLÖNÖS BORÁSZATI ELJÁRÁSOK

1.bor:

fehér bor:

rozé bor:

vörös bor:

Kötelezően alkalmazandó borászati eljárások:

nincs;

nem engedélyezett borászati eljárások (a hatályos jogszabályokon túl):

„Késői szüretelésű bor”,

„jégbor”,

„válogatott szüretelésű bor”,

„töppedt szőlőből készült bor”

kifejezés feltüntetésével, valamint dűlőnév feltüntetéssel megkülönböztetett borok természetes alkoholtartalmának növelése és édesítése.

friss:

Kötelezően alkalmazandó borászati eljárások:

legalább 2, legfeljebb 4 fajta házasítása

nem engedélyezett borászati eljárások (a hatályos jogszabályokon túl):

nincs;

2. pezsgő:

fehér pezsgõ:

rozé pezsgõ:

Kötelezően alkalmazandó borászati eljárások:

nincs;

nem engedélyezett borászati eljárások (a hatályos jogszabályokon túl):

nincs;

3. minőségi pezsgő:

fehér minőségi pezsgő:

rozé minőségi pezsgő:

Kötelezően alkalmazandó borászati eljárások:

nincs;

nem engedélyezett borászati eljárások (a hatályos jogszabályokon túl):

nincs;

A szőlőtermesztés szabályai:

1. Művelésmód:

a. A 2010. augusztus 1. előtt telepített szőlőültetvények esetében bármilyen, korábban engedélyezett művelésmódú szőlőültetvényről származó szőlőből készülhet Etyek-Buda oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borászati termék a szőlőültetvény termésben tartásáig.

b. 2010. augusztus 1-je után telepített szőlőültetvények esetében:

i. Ernyő

ii. Moser

iii. Sylvoz

iv. Alacsony- középmagas- és magaskordon

v. Guyot

vi. Egyesfüggöny

vii. Fejművelés

viii. Bakművelés

2. Telepítési sűrűség:

a. 2010. augusztus 1. előtt telepített szőlőültetvények esetében bármilyen, korábban engedélyezett telepítési sűrűségű szőlőültetvényről származó szőlőből készülhet Etyek-Buda oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borászati termék a szőlőültetvény termésben tartásáig.

b. 2010. augusztus 1-e után telepített ültetvények esetében: minimum 3.300 tő / hektár.

3. Szüret módja: kézi és gépi, kivétel a

„válogatott szüretelésű bor”,

„jégbor”,

„töppedt szőlőből készült bor”

kifejezéssel jelölt borok, valamint a „Crémant”

kifejezéssel jelölt minőségi pezsgő, amelyek csak kézzel szüretelhetők.

4. A szőlő minimális cukortartalma (természetes alkoholtartalomban és cukortartalomban kifejezve):

a. borok:

i. fehérbor: 9,00% vol., 151,50 g/l*;

ii. rozébor: 9,00% vol., 151,50 g/l*;

iii. vörösbor: 9,00% vol., 151,50 g/l*;

iv. friss: 10,00% vol., 168,10 g/l*;

* Kivétel: dűlőnév feltüntetéssel ellátott borok: 11,50% vol., 193,60 g/l;

b. pezsgők:

i. fehér pezsgő: 9,00% vol-, 151,50 g/l;

ii. rozé pezsgő: 9,00% vol., 151,50 g/l;

c. minőségi pezsgők:

i. fehér minőségi pezsgő: 9,00% vol., 151,50 g/l;

ii. rozé minőségi pezsgő: 9,00% vol., 151,50 g/l-

5. A szüret időpontjának meghatározása:

A szüret kezdési időpontját az Etyek-Budai borvidék Hegyközségi Tanácsa évente határozza meg. Határozatát a hegyközségi tanács alapszabálya szerint közzé teszi.

IV. KÖRÜLHATÁROLT TERÜLET

A körülhatárolt terület meghatározása:

Pest megye:

Budajenő, Budakeszi, Pilisborosjenő, Telki, Tök, Páty, Üröm, Budapest - XXII. Kerület, Budafok valamint

Fejér megye:

Etyek, Bicske Csabdi, Páty, Alcsútdoboz, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Martonvásár, Tordas, Vál, Gárdony, Kápolnásnyék, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Velence települések

szőlő termőhelyi kataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

V. MAXIMÁLIS HOZAM

bor:

fehérbor*:

kézi szüret: 13,60 t/ha, gépi szüret: 13,10 t/ha vagy 100 hl/ha seprős újbor;

rozébor*:

kézi szüret: 13,60 t/ha, gépi szüret: 13,10 t/ha vagy 100 hl/ha seprős újbor;

vörösbor*:

kézi szüret: 13,60 t/ha, gépi szüret: 13,10 t/ha vagy 100 hl/ha seprős újbor;

friss:

kézi szüret: 13,60 t/ha, gépi szüret: 13,10 t/ha vagy 100 hl/ha seprős újbor;

pezsgõ:

fehérpezsgõ:

kézi szüret: 13,60 t/ha, gépi szüret: 13,10 t/ha vagy 100 hl/ha seprős újbor;

rozépezsgõ:

kézi szüret: 13,60 t/ha, gépi szüret: 13,10 t/ha vagy 100 hl/ha seprős újbor;

minőségi pezsgő:

fehér minőségi pezsgő:

kézi szüret: 13,60 t/ha, gépi szüret: 13,10 t/ha vagy 100 hl/ha seprős újbor;

rozé minőségi pezsgő:

kézi szüret: 13,60 t/ha, gépi szüret: 13,10 t/ha vagy 100 hl/ha seprős újbor;

* Kivétel:

dűlőnév feltüntetéssel megkülönböztetett borok, melyeknél:

kézi szüret esetén 11,00 t/ha, gépi szüret esetén 10,5 t/ha, vagy 80 hl/ha seprős újbor lehet a maximális terméshozam.

VI. ENGEDÉLYEZETT SZŐLŐFAJTÁK

bor:

fehér:

Chardonnay, Királyleányka, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sárga muskotály, Sauvignon, Szürkebarát, Tramini, Zenit, Cserszegi fűszeres, Irsai Olivér, Zöld veltelíni, Pinot blanc, Chasselas, Juhfark, Karát, Zefír, Viognier, Zengő, Pintes, Mátrai muskotály, Ezerfürtű, Kéknyelű, Budai, Góhér, Sárfehér, Furmint, Hárslevelű, Ezerjó, Piros bakator, Zöldszilváni, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Kékoportó, Kadarka, Merlot, Pinot noir, Zweigelt, Syrah, Kék bakator, Csókaszőlő.

rozé:

Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Kékoportó, Kadarka, Merlot, Pinot noir, Zweigelt, Syrah, Kék bakator, Csók.v

Vörös:

Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Kékoportó, Kadarka, Merlot, Pinot noir, Zweigelt, Syrah, Kék bakator, Csókaszőlő.

friss:

Chardonnay, Irsai Olivér, Szürkebarát, Olasz rizling, Sauvignon blanc, Zöld veltelíni, Zengő, Cserszegi fűszeres, Királyleányka

pezgõ:

fehér pezsgõ:

rozépezgõ:

minőségi pezsgő:

fehér minőségi pezsgő:

Chardonnay, Királyleányka, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sárga muskotály, Sauvignon, Szürkebarát, Tramini, Zenit, Cserszegi fűszeres, Irsai Olivér, Zöld veltelíni, Pinot blanc, Chasselas, Juhfark, Karát, Zefír, Viognier, Zengő, Pintes, Mátrai muskotály, Ezerfürtű, Kéknyelű, Budai, Góhér, Sárfehér, Furmint, Hárslevelű, Ezerjó, Piros bakator, Zöldszilváni, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Portugieser, Kadarka, Merlot, Pinot noir, Zweigelt, Syrah, Kék bakator, Csókaszőlő.

rozé minőségi pezsgő:

Chardonnay, Királyleányka, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sárga muskotály, Sauvignon, Szürkebarát, Tramini, Zenit, Cserszegi fűszeres, Irsai Olivér, Zöld veltelíni, Pinot blanc, Chasselas, Juhfark, Karát, Zefír, Viognier, Zengő, Pintes, Mátrai muskotály, Ezerfürtű, Kéknyelű, Budai, Góhér, Sárfehér, Furmint, Hárslevelű, Ezerjó, Piros bakator, Zöldszilváni, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Portugieser, Kadarka, Merlot, Pinot noir, Zweigelt, Syrah, Kék bakator, Csókaszőlő.

VII. KAPCSOLAT A FÖLDRAJZI TERÜLETTEL

1. Etyek-Budai bor

1.1. A körülhatárolt terület bemutatása

A Dunántúli-középhegység északkeleti területein, a Gerecse-hegység déli részétől a Velencei- és a Budai-hegységig húzódik az Etyek-Budai lehatárolt termőterület, melyek domb-és hegyoldalain, illetve fennsíkjain történik a szőlőtermesztés.

A termőterület a szőlőtermesztés északi részén, a 47.szélességi fokon helyezkedik el.

Talaját tekintve Etyek-Buda meghatározó talajtípusa a magas mésztartalmú barna erdőtalaj, mely többségében mészkő alapon alakult ki .

Etyek-Buda klímája – északi elhelyezkedéséből és dombvidéki jellegéből adódóan - a magyarországi átlagnál hűvösebb, hiszen az évi középhőmérséklet 9,5-10,5 °C.

Az évi átlagos csapadékmennyiség 650 mm, melynek legnagyobb része a vegetációs időszak alatt hullik le.

Etyek-Buda klímájának fontos közös vonása, hogy a borvidék egész területén folyamatos széljárás jellemző, az uralkodó szélirány az észak-nyugati szél, mely mindig hűvös légtömegeket szállít a borvidékre.

Az Árpád kor óta fejlett szőlő- és borkultúrával rendelkező Etyek-Budán a jelenleg hagyományos szőlészeti és borászati eljárások kialakulására fontos hatást gyakoroltak a vidék történelmi változásai, és az itt letelepedett különböző ajkú nemzetiségek.

Valamennyi népcsoport magával hozta egyedi borászati kultúráját, mely gazdagította Etyek-Buda sokszínűségét.

Ezt a sokszínűséget leginkább az itt termesztett nagy számú fajta jelképezi a legjobban, melyek az évszázadok folyamán honosodtak meg a vidéken.

A nagyszámú fajta használatát magyarázza, hogy a helyi termelők az évjárathatásokat mérsékelendő, mindig a magas minőségű borok előállításához szükséges minőségű alapanyagot tudjanak előállítani.

A fajták sokszínűségének kialakulásában meghatározó szerepet töltöttek be a honfoglaló magyarok, akik által Etyek-Budára behozott szőlőfajtákat az évezredek folyamán szelektálták a helyi termelők.

E fajták számos leszármazottját a mai napig termesztik a vidéken, mely fajták egyike az elnevezésében a borvidék nevére utaló Budai.

A török hódoltságot követően a vidéken letelepedett német ajkú lakosság honosította meg a kékszőlők közül a Kékoportó, mai nevén a Portugieser fajta termesztését, és vele együtt a vörösborkészítés áztatásos eljárását.

A filoxéra vészt követően a helyi borászok olyan nyugati fajtákat vontak termesztésbe, amelyek jól alkalmazkodtak a helyi ökológiai adottságokhoz, és a belőlük készült borokban felfedezhették Etyek-Buda termőterületének egyedi jellemzőit.

Így vonták termesztésbe a XIX. század végén, a XX. század elején az Olasz rizlinget, Szürkebarátot, illetve a borvidéken meghatározó Chardonnay fajtát.

A XX. században az itt élő borászok fokozatosan orientálódtak az aromatikus fajták termesztésének irányába (pl.: Sauvignon, Ottonel muskotály). Közülük több új nemesítésű, a helyi ökológiai adottságokhoz szelektált fajta termesztésbe került (pl.: Irsai Olivér, Zenit).

Az aromatikus fajták térnyerésével együtt a gyors,oxigéntől elzárt technológia vált meghatározóvá a borvidéken.

1.2. A borok leírása

Az Etyek-Budai boroknak közös jellemző tulajdonsága a borok illat-és zamatgazdagsága. Ízében és illatában egyaránt a harsány gyümölcsösség jellemző, melynek komplexitását az Etyek-Budai borokra jellemző ásványosság teszi komplexé.

Magas savtartalma ellenére savai érettek, üdék, mely az Etyek-Budai borok frissességét garantálja.

1.3. Az okszerű kapcsolat bemutatása és bizonyítása

Etyek-Buda hegyvidéki kitettsége miatti hűvös éghajlatát fokozzák azok az észak-nyugati légáramlatok, melyek a folyamatos légmozgást biztosítanak a borvidéken.

A nyári melegben a friss szellőknek köszönhetően a szőlők savai élénkek maradnak. A folyamatos légmozgásnak köszönhetően a lombfalat könnyen átjárja a szél.

A szőlő növényen tehát a gombás fertőzések kialakulásához kedvezőtlenek az adottságok, a szőlőket egészségesen és épen lehet beszüretelni.

Az ősz folyamán jellemző hűvös hajnalok alatt a szőlő lehűl, így alacsonyabb hőmérsékleten kerül feldolgozásra.

Ezek a természeti tényezők hozzájárulnak az Etyek-Budai boroknak a gyümölcsösségéhez és friss savstruktúrájához, hiszen az alacsony hőmérsékleten betakarított szőlőben a szállítás és a feldolgozás folyamán az oxidációs folyamatok lassabbak.

Ezt a természeti hatást fokozza a borvidéken évszázadok folyamán meghonosodott borászati gyakorlat, miszerint a szőlőt a lehető leggyorsabban kell feldolgozni a szüretet követően.

Ez a gondolkodásmód része annak a helyi borászati tapasztalatnak és szaktudásnak, ami az Etyek-Budai borok minőségét garantálja.

A barna erdőtalajok vízmegtartó képességének köszönhetően a nyári melegben is megfelelő a szőlő növény vízellátása.

A hegy- és domboldalakon a napfény nagyobb beesési szöggel érkezik a talajfelszínre, illetve a szőlőnövényre.

E két természeti tényező együttesen garantálja a szőlő növény folyamatos, kiegyensúlyozott fejlődését.

A jellemzően magas lombfalnak köszönhetően a fotoszintézis intenzív, így a szőlők korábban, és magas cukorfokkal szüretelhetők.

2. Etyek-Budai pezsgő

2.1. A körülhatárolt terület bemutatása

A Dunántúli-középhegység északkeleti területein, a Gerecse-hegység déli részétől a Velencei- és a Budai-hegységig húzódik az Etyek-Budai lehatárolt termőterület, melyek domb- és hegyoldalain, illetve fennsíkjain történik a szőlőtermesztés.

A termőterület a szőlőtermesztés északi részén, a 47.szélességi fokon helyezkedik el.

Talaját tekintve Etyek-Buda meghatározó talajtípusa a magas mésztartalmú barna erdőtalaj, mely többségében mészkő alapon alakult ki.

Etyek-Buda klímája – északi elhelyezkedéséből és dombvidéki jellegéből adódóan - a magyarországi átlagnál hűvösebb, hiszen az évi középhőmérséklet 9,5-10,5 °C.

Az évi átlagos csapadékmennyiség 650 mm, melynek legnagyobb része a vegetációs időszak alatt hullik le.

Az Árpád kor óta fejlett szőlő- és borkultúrával rendelkező Etyek-Budán a pezsgőgyártás kultúrájának kialakulása a XIX. század végére tehető. Etyek-Budán a pezsgőgyártás története szorosan összekapcsolódik Törley József pezsgőgyáros nevével, aki a XIX. század második felében felvásárolt területeire alapozva, 1882-ben telepítette champagne-i pezsgőgyárát Etyek-Budára.

Felismerte, hogy az etyeki szőlőkből kitűnő pezsgő alapbort készíthet és a budafoki (promontoriumi) pincék alkalmasságát a pezsgő előállítására.

Az Etyek-Budai szőlőtermesztés felvirágoztatása ennek tudható be, a 1910-es évek elején már 2 millió palack pezsgő készült Etyek-Budai borokból.

Törley József mellett pezsgőmestere, a később Etyek-Budán saját pezsgőgyárat alapító Louis Francois is jelentős szerepet játszott az Etyek-Budai pezsgőkészítés hagyományának kialakításában.

A második világháborút követően a Hungarovin budafoki pincészete vált a pezsgőkészítés központjává.

A pezsgőgyártás újabb fejlődésnek indult, a tradicionális pezsgőkészítési módszer mellett bevezették a transvaze eljárást és a tartályos pezsgőkészítési eljárást is.

Napjainkban a Hungarovin jogutódja, a borvidéken a legnagyobb szőlőterülettel rendelkező Törley Pezsgőpincészet szőlőtermesztési technológiáját célzottan a pezsgőgyártási minőségi követelményekhez igazítva, változatlanul mindhárom gyártási eljárást alkalmazva folytatja a pezsgőgyártási hagyományokat.

Az Etyek-Budai pezsgőkészítés egyediségét a fajtaösszetételben fedezhetjük fel.

Az Etyek-Budai pezsgők egyedi és alapvető jellemzője, hogy nagyon széles szőlőfajta választéka van.

A pezsgőtermelő fő borvidékekre a világban az jellemző, hogy csak néhány szőlőfajta honosodott meg a területen, főleg azok, melyek képesek voltak sok esetben egy szűk klimatikus viszonyhoz adaptálódni.

Ezzel szemben az Etyek-Budai borvidéken engedélyezett fehér szőlőfajta mindegyike alkalmas fehér pezsgő készítésére.

Vezető szerepet ugyanakkor a Chardonnay, Chasselas, Zöld veltelíni, Olaszrizling, Zenit, Királyleányka fajták töltenek be, melyek az összes szőlőterület 60%-át tették ki.

A nagyszámú fajta használatát magyarázza, hogy a helyi termelők az évjárathatásokat mérsékelendő, mindig a magas minőségű pezsgő alapborok előállításához szükséges minőségű alapanyagot tudjanak előállítani.

A fehér szőlőfajták felsorolása után nem szabad kihagyni a kékszőlők, azon belül is a Pinot noir fontosságát, amely tökéletes alapanyaga mind a fehér, mind a rosé pezsgőknek.

2.2. A borok leírása

Az Etyek-Budai pezsgők közös jellemző tulajdonsága a pezsgők illat- és zamatgazdagsága, valamint frissessége. Ízében és illatában egyaránt a harsány gyümölcsösség és a komplexitás jellemző. Savai stílusára a frissesség, ropogósság jellemző, mely egyszerre légies, ami acélos textúrával párosul.

2.3. Az okszerű kapcsolat bemutatása és bizonyítása

Az Etyek-Budai pezsgő készítése során alkalmazott három pezsgőkészítési technológiának használatát mindig is egy széles fajtakör biztosította.

Ezzel lehetett és lehet a mai napig biztosítani azt, hogy különböző stílusú és cukortartalmú pezsgők készíthetők e szőlőkből.

Ehhez társul a talajok magas mésztartalma, mely a klímával együtt hozzájárul ahhoz, hogy a pezsgőalapborok savtartalma magas, azaz a pezsgőkészítés szempontjából optimális legyen.

Az éves csapadék elegendő a szőlő megfelelő ütemű éréséhez, de nem túl sok ahhoz, hogy gombás fertőződést okozzon a szőlőn.

A lankás lejtőkön szinte állandóan fújó szél pedig abban segít, hogy még a nedves szőlőt is felszárítsa és segítse az esetleges permetezés hatékonyságát.

Az ősz folyamán jellemző hűvös hajnalok alatt a szőlő lehűl, így alacsonyabb hőmérsékleten kerül feldolgozásra.

Ezek a természeti tényezők hozzájárulnak az Etyek-Budai pezsgők gyümölcsösségéhez és friss savstruktúrájához, hiszen az alacsony hőmérsékleten betakarított szőlőben a szállítás és a feldolgozás folyamán az oxidációs folyamatok lassabbak.

Mindezen hatások következtében lehetőség van arra, hogy még a kedvezőtlen őszi időjárás beállta előtt egészséges fürtöket szüreteljünk, mely szőlőkből kierjedt bor érzékszervileg megfelel a pezsgőalapbor kívánalmainak.

Ezeknek színe világos, illatban a fajtagazdagság miatt mindig üdék, illatosak, enyhén aromatikusak. Ízben a meszes talajnak köszönhetően savtartalomban gazdagok, pH-juk alacsony, savai stílusára a frissesség, ropogósság jellemző, mely egy légies, ugyanakkor acélos textúrával párosul.

Így az Etyek-Budai alapborokból készülő pezsgőkre egyedien jellemző a fajták sokszínűségéből eredő illat és ízkomplexitás, a lendületes savtartalom, mely minden estben egy gyümölcsös ízzel párosul.

3. Etyek-Budai minőségi pezsgő

3.1. A körülhatárolt terület bemutatása

Etyek-Buda a Dunántúli-középhegység északkeleti területein, a Gerecse-hegység déli részétől a Velencei- és a Budai-hegységig húzódik az Etyek-Budai lehatárolt termőterület, melyek domb- és hegyoldalain, illetve fennsíkjain történik a szőlőtermesztés.

A termőterület a szőlőtermesztés északi részén, a 47.szélességi fokon helyezkedik el.

Talaját tekintve Etyek-Buda meghatározó talajtípusa a magas mésztartalmú barna erdőtalaj, mely többségében mészkő alapon alakult ki.

Etyek-Buda klímája – északi elhelyezkedéséből és dombvidéki jellegéből adódóan - a magyarországi átlagnál hűvösebb, hiszen az évi középhőmérséklet 9,5-10,5 °C.

Az évi átlagos csapadékmennyiség 650 mm, melynek legnagyobb része a vegetációs időszak alatt hullik le.

Az Árpád kor óta fejlett szőlő- és borkultúrával rendelkező Etyek-Budán a pezsgőgyártás kultúrájának kialakulása a XIX. század végére tehető.

Etyek-Budán a pezsgőgyártás története szorosan összekapcsolódik Törley József pezsgőgyáros nevével, aki a XIX. század második felében felvásárolt területeire alapozva, 1882-ben telepítette champagne-i pezsgőgyárát Etyek-Budára.

Felismerte, hogy az etyeki szőlőkből kitűnő pezsgő alapbort készíthet és a budafoki (promontoriumi) pincék alkalmasságát a pezsgő előállítására.

Az Etyek-Budai szőlőtermesztés felvirágoztatása ennek tudható be, a 1910-es évek elején már 2 millió palack pezsgő készült Etyek-Budai borokból.

A második világháborút követően a Hungarovin budafoki pincészete vált a pezsgőkészítés központjává. A pezsgőgyártás újabb fejlődésnek indult, a tradicionális pezsgőkészítési módszer mellett bevezették a transvaze eljárást és a tartályos pezsgőkészítési eljárást is.

A sziklába vájt budafoki pincerendszer különösen optimális feltételeket biztosít a minőségi pezsgők előállításához szükséges hosszú idejű érleléséhez.

Az Etyek-Budai minőségi pezsgőkészítés egyediségét a fajtaösszetételben fedezhetjük fel.

Az Etyek-Budai minőségi pezsgők egyedi és alapvető jellemzője, hogy nagyon széles szőlőfajta választéka van.

Ezzel szemben az Etyek-Budai borvidéken engedélyezett fehér szőlőfajta mindegyike alkalmas fehér pezsgő készítésére.

Vezető szerepet ugyanakkor a Chardonnay, Chasselas, Zöld veltelíni, Olaszrizling, Zenit, Királyleányka fajták töltenek be, melyek az összes szőlőterület 60%-át tették ki.

A fehér szőlőfajták felsorolása után nem szabad kihagyni a kékszőlők, azon belül is a Pinot noir fontosságát, amely tökéletes alapanyaga mind a fehér, mind a rozé pezsgőknek.

3.2. A borok leírása

Az Etyek-Budai minőségi pezsgőkre az illatok közepes intenzitása, de elegáns gyümölcsössége, ízükre pedig a gerincet adó savtartalom mellett a feszesség és az érlelési potenciál a jellemző. Savai stílusára a frissesség, ropogósság jellemző, mely egy légies, ugyanakkor acélos textúrával párosul.

3.3. Kapcsolat a termőhely és a minőségi pezsgő minősége között

Az évtizedek alatt az Etyek-Budai termelőknek az a megállapítása alakult ki, hogy egy minőségi pezsgő érlelhetőségéhez minden hibától mentes, egészséges, ép fürtökre és nemzetközi fajtatulajdonságokkal bíró fajtákra van szükség.

Az Etyek-Budai fehér minőségi pezsgők minőségét a termőhelyből származó adottságokon túl az érlelési idő is jelentősen befolyásolja.

Ilyen nemzetközi szőlőfajta többek között a régóta meghonosodott Chardonnay vagy a Pinot noir is, de megtalálható az Etyek-Budai borvidéken mind az Olaszrizling, mind pedig a nemzetközi reputációval bíró Rajnai rizling is.

Az Etyek-Budai borvidék minőségi pezsgőinek egyik záloga az összetett és fent említett környezeti tényezőkön túl azonban az, hogy több olyan fajta is szerepel a fajtaválasztékban, mely jellemzően magas savtartalmú bort képes produkálni, mely kiváló a pezsgőkészítés szempontjából.

E fajták pedig még korai szüreti időpont esetében is megőrzik a szőlőfajta karakterét anélkül, hogy megjelennének a zöld, éretlen szőlőre jellemző illat és ízjegyek.

Ráadásul így sok esetben az évjárat negatív hatásaitól függetlenül is előállítható a fogyasztó számára a megfelelő minőségű és stílusú minőségi pezsgő.

Etyek-Buda talajának mészköves alapkőzete keveredik a lösszel és vályogtalajjal, így a pezsgő savtartalma bár magas, de savai nem élesek, jól integrálódnak a pezsgő textúrájába.

A minőségi pezsgőknek az Etyek-Budai mészkőbe vájt érlelő pincék biztosította alacsony hőmérsékletnek és páradús levegőnek köszönhetően az érlelés alatt nem csak a minőségi pezsgőkre jellemző kekszes illatok és krémes zamatok kialakulnak, hanem az Etyek-Budai minőségi pezsgők még érlelt állapotukban sem vesztik el a szőlőfajta karakterüket. Így ízben bár zamatuk az érleltség jeleit mutatja, de egyben fellelhető bennük egy a fehér húsú gyümölcsökre jellemző zamatosság is.

Az Etyek-Budai rozé minőségi pezsgők szempontjából a már említett éghajlat, talaj és csapadékviszonyokon kívül kiemelt jelentősége van annak, hogy már nagyon korai szürettel is biztosítható a magas savtartalmú és érett tannintartalmú szőlőalapanyag.

VIII. TOVÁBBI FELTÉTELEK

VIII/1. Jelölési szabályok:

a) Az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” kifejezés valamennyi a magyar nyelvben meghonosodott melléknév-képzős változatának feltüntetése engedélyezett;

b) Az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” kifejezés helyettesíthető a „védett eredetű bor” kifejezéssel;

c) Az „Etyek-Buda” oltalom alatt álló eredetmegjelölés, valamint valamennyi a VIII/2. pontban körülírt kisebb földrajzi egységek nevének melléknévi képzős változata használható jelölés;

d) Valamennyi Etyek-Budai boron kötelező az évjárat feltüntetése;

e) Rozé kifejezés helyettesíthető a rosé kifejezéssel;

f) A küvé vagy cuvée kifejezés több szőlőfajta házasításából nyert bort jelölhet, amelyen a küvét alkotó szőlőfajták részarányuk csökkenő sorrendjében feltüntethetők amennyiben mindegyik fajta részaránya eléri az 5%-ot;

g) siller hagyományos kifejezés helyettesíthető a „kástélyos” kifejezéssel;

h) A „Etyek-Budai borvidék” kifejezés használata engedélyezett valamennyi Etyek-Budai borászati terméken;

i) Jelölhető hagyományos kifejezések, egyéb korlátozottan használható kifejezések, illetve a készítési módra utaló kifejezések, illetve egyéb, szabályozottan használható kifejezések:

a. bor:

fehér bor:

barrique:

olyan bor, amelynek legalább egyharmadát 350 liternél nem nagyobb térfogatú, új tölgyfahordóban tárolták, amely esetében tölgyfadarabokat a bor érlelése és készítése során nem alkalmaztak, valamint a bor a forgalomba hozatali engedély megszerzéséhez szükséges minősítés során az érlelésre jellemző érzékszervi tulajdonságokkal rendelkezik.

Használható egyéb kifejezések:

barrique-ban erjesztett;

hordóban erjesztett (fa fajtájának feltüntetésével);

barrique-ban érlelt;

hordóban érlelt (fa fajtájának feltüntetésével);

barrel aged;

első szüret vagy virgin vintage:

kifejezés a termőre fordulás utáni első évben szüretelt szőlőből készült borok esetében használható;

újbor vagy primőr:

a szüret évében palackozott újborok jelölésére használható;

Szűretlen:

a szűretlen kifejezés azokon a borokon tüntethető fel, amelyek vagy hosszabb, többéves érlelés során váltak palackéretté, mivel a labilitást okozó anyagok kiváltak belőle, vagy a derítések által kerültek tükrös állapotba, s amelyek esetében a technológia során mellőzték a szűrést;

töppedt szőlőből készült bor;

olyan szőlőbogyók felhasználásával előállított bor, amelynek élettanilag a teljes érésen túljutott, a vízvesztés következtében az értékes alkotórészek betöményedésével jellemezhető szőlőtermés, amelyet a Botrytis cinerea még nem támadott meg és amelyek természetes alkoholtartalma legalább 12,83% vol.;

Muzeális bor:

Legalább öt éven keresztül palackban érlelt bor.

késői szüretelésű bor:

olyan bor, amelyet az általános szüreti időszak után szüretelt, érett szőlőből állítottak elő, és amelynek természetes alkoholtartalma legalább 12,08% vol.

A must cukortartalma legalább 204,50 g/l;

válogatott szüretelésű bor:

olyan bor, amelyet a tőkén teljesen beérett szőlőből kiválogatott, egészséges, részben túlérett bogyóiból állítottak elő, és amelynek természetes alkoholtartalma legalább 12,08% vol.

A must cukortartalma legalább 204,5 g/l;

Jégbor:

túléretten, megfagyottan szüretelt és préselt szőlőbogyók felhasználásával előállított bor:

amelynek természetes alkoholtartalma legalább 16,66 % vol

amelyet igazoltan legfeljebb -7°C-os hőmérsékleten szüreteltek.

A jégbor készítésére vonatkozó szándékot legalább 48 órával a tervezett szüreti időpont előtt be kell jelenteni az ültetvény területe szerint illetékes hegybíró részére.

Muskotály:

a muskotály kifejezés olyan tájborok és m.t. minőségi borok esetén használható, amelyek legalább 85%-ban a következő szőlőfajták közül egynek vagy többnek a terméséből készülnek:

Cserszegi fűszeres,

Irsai Olivér,

Mátrai muskotály,

Nektár,

Ottonel muskotály,

Sárga muskotály,

Zefír.

A muskotály kifejezés használható pezsgő és gyöngyöző bor esetében is;

Cuvée vagy küvé:

a küvé vagy cuvée kifejezés több szőlőfajta felhasználásával készült tájbor és m.t. minőségi borok, védett eredetű esetében tüntethető fel.

A küvé fajtaösszetételére vonatkozó adatokat (szőlőfajták megnevezése, %-os részaránya) a forgalomba hozatali engedélyhez csatolni kell.

A fogyasztók tájékoztatása érdekében a küvét alkotó szőlőfajták nevét a címkén csökkenő részarányuk sorrendjében fel lehet tüntetni;

Körzet, település és dűlőnév feltüntetése;

vörös bor:

barrique;

barrique-ban erjesztett,

hordóban erjesztett (fa fajtájának feltüntetésével);

barrique-ban érlelt;

hordóban érlelt (fa fajtájának feltüntetésével);

első szüret vagy virgin vintage;

újbor vagy primőr;

Szűretlen;

töppedt szőlőből készült bor;

Muzeális bor;

késői szüretelésű bor;

válogatott szüretelésű bor;

jégbor;

siller vagy kástélyos:

A rövid áztatási időnek köszönhetően nagyon világos színű vörösbor;

Cuvée vagy küvé;

Körzet, település és dűlőnév feltüntetése;

rozé bor:

első szüret vagy virgin vintage;

újbor vagy primőr;

Szűretlen;

Cuvée vagy küvé;

Körzet, település és dűlőnév feltüntetése;

friss:

Körzet, település és dűlőnév feltüntetése;

b. pezsgõ:

fehér pezsgõ:

Muskotály;

Palackban erjesztett;

Cuvée vagy küvé;

rozé pezsgõ:

Palackban erjesztett;

Cuvée vagy küvé;

c. minőségi pezsgő:

fehér minőségi pezsgő:

Blanc de blanc :

kifejezés olyan minőségi pezsgő esetében tüntethető fel, amely 100%-ban Chardonnay szőlőfajtából származó küvéből készült;

Blanc de noir:

kifejezés olyan minőségi pezsgő esetében tüntethető fel, amely 100%-ban a Pinot noir szőlőfajta gyors feldolgozásával nyert küvéből készült;

Nyerspezsgő :

kifejezés olyan palackban erjesztett minőségi pezsgő esetében tüntethető fel, amelyhez expedíciós likőrt egyáltalán nem adtak;

Muskotály ;

Crémant:

kézi szüret

egész szőlőfürtök vagy bogyózott szőlő préselésével előállított a kinyert mustmennyiség maximum 100 l/150 kg szőlő

a kén-dioxid tartalom maximum 150 mg/l

cukortartalom max. 50g/l

a második alkoholos erjesztés palackban történt

legalább ugyanazon gazdaságban kilenc hónapon keresztül seprőn marad a pezsgő

seprőtlenítés degorzsálással

a címkén az OEM-hez vagy annak egy kisebb egységéhez kell kapcsolódnia

Palackban erjesztett:

a második alkoholos erjesztés palackban történt

a küvében végbemenő, szén-dioxid-képződést szolgáló erjedés kezdetétől – a gazdaságban történő érlelési időt is beleszámítva – legalább kilenc hónap telt el

a szekunder fermentáció és a küvé seprőn érlelési ideje legalább 90 nap

a terméket szűréssel, transzvázé eljárással vagy degorzsálással seprőtlenítik

Termelői pezsgő:

a terméket a palackban történő második alkoholos erjesztéssel teszik pezsgővé;

a termék a küvé összeállításától számítva legalább kilenc hónapon át megszakítás nélkül a borseprőn marad ugyanabban az üzemben, ahol a küvé készül;

a terméket degorzsálással választják el a borseprőről;

ugyanabban a gazdaságban - ideértve a termelői csoportokat is - termelt szőlőből állítják elő, amelyben a termelő az OEM pezsgők gyártására szánt szőlőből bort készít;

a címkén jelölik a gazdaságot és a szőlőfajtát.

Hagyományos módszerrel palackban erjesztett,

Hagyományos módszer (méthode traditionelle),

Klasszikus módszer (méthode classique),

klasszikus hagyományos módszer;

Cuvée vagy küvé;

rozé minőségi pezsgő:

Nyerspezsgő;

Palackban erjesztett;

Termelői pezsgő;

Hagyományos módszerrel palackban erjesztett,

Hagyományos módszer (méthode traditionelle),

Klasszikus módszer (méthode classique),

klasszikus hagyományos módszer;

Cuvée vagy küvé;

VIII/2. Az „Etyek-Buda” eredet-megjelöléssel együtt feltüntethető, a lehatárolt termőhelynél kisebb földrajzi egységek az alábbiak:

Körzetek:

„Buda”:

Pest megye:

Budajenő, Budakeszi, Pilisborosjenő, Telki, Tök, Üröm, Páty települései, valamint

Fejér megye:

Bicske és Csabdi települései.

„Etyek”:

Pest megyének:

Budapest - XXII. Kerület, Budafok valamint

Fejér megyének:

Alcsútdoboz, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Martonvásár, Tordas, Vál és Etyek települései

„Velence”:

Fejér megyének:

Gárdony, Kápolnásnyék, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Velence települései;

Települések:

Pest megyei települések:

Budajenő, Budakeszi, Pilisborosjenő, Telki, Tök, Üröm, Páty, Budapest - XXII. Kerület, Budafok;

Fejér megyei települések:

Bicske, Csabdi, Alcsútdoboz, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Martonvásár, Tordas, Vál, Gárdony, Kápolnásnyék, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró.

Dűlők:

TELEPÜLÉS: DŰLŐ;

Alcsútdoboz: Göböljárás, Kis-Látó-hegy, Nagy-Látó-hegy;

Bicske: Galagonyás, Málé-hegy, Táborállás;

Budajenő: Körte-völgy, Öreg templom völgy;

Budakeszi: Ochsenzungen;

Etyekç: Anna Hegy, Árok-dűlő, Diófa-árok, Herceg-földek, István-hegy, Káptalan-földek, Kőkaloda-dűlő, Köpeny-dűlő, Orbán. Öreg-hegy, Páskom, Pince-dűlő, Sánc, Sándor-dűlő, Sóskúti úti dűlõ, Szári dűlö, Szép-völgy, Szép-völgy, Tóra dűlő, Új-hegy, Új-hegy, Váli úti dűlő, Vérti úti dűlő, Vérti-határ-dűlő, Vérti-szőlők, Zámori úti dűlő, Zsámbéki úti dűlő;

Gárdony: Agárdi, Csirib aldűlő, Bika-völgy;

Kajászó: Ürge-telek, Paskum;

Kápolnásnyék: Csekés;

Nadap: Csúcsos-hegy;

Pázmánd: Bágyom, Gyulatanya, Jánostanya, Zsidókő-hegy;

Sukoró: Gádé;

Telki: Öreg-hegy;

Tök: Elletések, Hosszú-dűlő, Körtvélyes, Páskom, Somos, Szajkós-kertek, Temetői-dűlő, Völgyút-dűlő;

Vál: Baranya-hegy, Cukor-hegy, Epres-dűlő, Hosszú-dűlő, Öreg-hegy, Szabad-hegy, Új-hegy.

VIII/3. Kiszerelésre vonatkozó szabályok:

Etyek-Budai friss, valamint dűlőfeltüntetéssel megkülönböztetett Etyek-Budai borok, „válogatott szüretelésű bor”, „jégbor”, „késői szüretelésű bor”, „töppedt szőlőből készült bor” kifejezéssel ellátott borok csak üvegpalackban hozhatók forgalomba. Ez alól kivételt képeznek az adott termőhelyen belül, a termelő által, saját pincéjében, helyben fogyasztásra értékesített, saját termelésű borai.

VIII/4. Illetékes helyi borbíráló bizottság:

Az Etyek-Budai borok érzékszervi minősítését a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Borászati Igazgatóság végzi.

VIII/5. Nyilvántartások, adatszolgáltatások, bejelentések:

1. Nyilvántartások

i) keletkezett származási bizonyítványok (szőlő- és borszármazási) példányai;

ii) forgalomba hozatali engedélyek másolatai;

iii) A Etyek-Budai Borvidék Hegyközségi Tanácsa által meghatározott helyszíni szemlékről szóló jegyzőkönyvek, dokumentumok;

iv) pincekönyv;

v) Szőlőterület illetve pince helye szerint illetékes hegybíró által az oltalom alatt álló eredetmegjelöléses termék előállítójáról, a hegyközségi informatikai rendszerben (továbbiakban: HEGYÍR), vezetett nyilvántartások (ültetvénykataszter, pincekataszter)

2. Bejelentések

i) Az Etyek-Buda oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borászati termék termelésének – beleértve a szőlő alapanyag termelést is – megkezdésekor köteles a területileg illetékes hegyközségnél termelési szándékát bejelenteni. Ez a bejelentés visszavonásig érvényes.

ii) Dűlős borok termelésének bejelentése: Minden olyan szőlőültetvényt, amelyen dűlőfeltüntetéssel megkülönböztetett Etyek-Budai bor szőlő-alapanyagát kívánják előállítani, a termelő köteles azt, az ültetvény fekvése szerint illetékes hegybírónak, a szüretet megelőző március 15-ig bejelenteni. A bejelentés mindaddig érvényes, míg a termelő a területileg illetékes hegyközségnél, a termelő ezen szándékát módosító nyilatkozatot nem tesz.

VIII/6. Termék előállítása a lehatárolt termőterületen kívül:

Etyek-Buda borászati termék előállítása a IV. fejezetben meghatározott településeken túl, történelmi okok miatt a következő szomszédos közigazgatási területeken lehetséges:

Budapest összes kerületében,

Fejér megye:

Székesfehérvár, Tabajd, Mány, Óbarok, Szár, Újbarok, Adony, Baracska, Besnyő, Ercsi, Iváncsa, Kulcs, Pusztaszabolcs, Rácalmás, Ráckeresztúr, Vereb,

Pest megye:

Biatorbágy, Budaörs, Diósd, Érd, Sóskút, Tárnok, Budakalász, Páty, Perbál, Tinnye, Zsámbék

Tolna megye:

Zomba-Szentgál

településeken.

VIII/7. Etyek-Budai borok édesítése a IV. fejezetben és a VIII/6. fejezetben meghatározott feldolgozási terület teljes területén lehetséges.

IX. ELLENŐRZÉS

1. A termékleírás ellenőrzésére kijelölt szervezetek:

A termékleírás betartásának hatósági ellenőrzését a hatályos jogszabály által kijelölt hatóságok végzik el.

Jelenleg hatályos jogszabályok szerinti hatóságok:

1.1 Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Központ Borászati Igazgatóság

1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.

Tel: +36 1 346-09-30, Fax: +36 1 212 49 78

e-mail: bmi@mgszh.gov.hu

Web: http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/obi

1.2 Kormányhivatalok:

Omissis…………………

2. Az ellenőrzések köre:

- A borászati termékek analitikai és érzékszervi tulajdonságainak vizsgálata forgalomba hozatal előtt;

- A borászati terméket előállító üzem adminisztratív ellenőrzése a gazdasági akta alapján, illetve helyszíni vizsgálata kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján;

- Kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján érzékszervi és analitikai vizsgálat a forgalomba hozott borászati termékek esetén; származási bizonyítványok valóságtartalmának ellenőrzése.

X. A HEGYKÖZSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE

Omissis…………………

MÓR

Móri Borvidék

O.E.M. (Minőségi Bor)

Mór termékleírás

Legge n. XVIII 2004

Modificata dalla Legge n. XXXIX 2009

Modificato dal Decreto n. 178 IX 4 2009

Decreto FVM n. 97 VI 3 2004

Decreto FVM n. 99 VI 3 2004

Modificato dal Decreto FVM n. 9 II 3 2006

Modificato dal Decreto FVM n. 35 V 4 2007

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 16 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 99 VII 30 2009

Decreto FVM n.127 IX 29 2009

Modificato dal decreto VFM n. 134 X 14 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 64 V 12 2010

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 14 2011

Modificato dal Decreto VM n. 1 I 11 2011

(fonte Kormany.hu)

I. NÉV

Mór,

Móri

A terméket jelölő földrajzi név, mint eredet-megjelölés:

II. A BOROK LEÍRÁSA

Mór oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borászati termékek (továbbiakban: Móri borászati termékek) az alábbiak lehetnek termékkategória és terméktípus szerint:

II/1. Szőlőből készült termékek kategóriái: Mór bor (továbbiakban: Móri bor)

Fehér,

Rozé,

Vörös.

II/1.1. Analitikai előírások

fehérbor:

Összes alkoholtartalom minimum: 9,00% vol.

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Minimális Összes savtartalom: 4,60 g/l;

Maximális Összes savtartalom: 11,0 g/l;

Összes kénessav tartalom (mg/l): a hatályos jogszabályoknak megfelelően;

rozébor:

Összes alkoholtartalom minimum: 9,00% vol.

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Minimális Összes savtartalom: 4,60 g/l;

Maximális Összes savtartalom: 11,0 g/l;

Összes kénessav tartalom (mg/l): a hatályos jogszabályoknak megfelelően;

Vörösbor:

Összes alkoholtartalom minimum: 9,00% vol.

Maximális illósav-tartalom: 1,20 g/l;

Minimális Összes savtartalom: 4,60 g/l;

Maximális Összes savtartalom: 11,0 g/l;

Összes kénessav tartalom (mg/l): a hatályos jogszabályoknak megfelelően;

Fentieken túlmenően a késői szüretelésű, válogatott szüretelésű, illetve töppedt szőlőből készült fehérborok esetében a minimális összes alkoholtartalom 12,83% vol,

a maximális illósav-tartalom pedig 2,00 g/l.

A borok cukortartalma a mindenkor hatályos jogszabályban megjelölt mértéket kerülhet kialakításra.

II/1.2. Érzékszervi jellemzők

Bortípus: érzékszervi jellemzők;

fehérbor:

A fehérborok zöldfehér - szalmasárga - aranysárga, ugyanakkor halvány vagy világos szín, élénk, üde savérzet, virágos illat vagy gyümölcsösség és könnyedség, frissesség jellemzi őket.

A hordós érlelés jegyeit többnyire nélkülözik.

Közepes testesség esetén jellemzően aromatikusak, illetve karakterisztikusak.

Fajtajelölés esetén a fajtajelleg általában jól felismerhető.

Kimagasló évjáratok érési feltételei között a borok késői szüretelésű, válogatott szüretelésű, illetve töppedt szőlőből készült bor jelöléssel hozhatók forgalomba, melyek kimagasló minőségű desszertborok.

Ezen termékek esetében a jellemzően markáns savtartalom és magas alkoholtartalom hosszabb érlelést tesz lehetővé. A hosszabb érlelésnek köszönhetően az érlelés szekunder aromajegyei dominánsan jelennek meg.

Arany-óarany színűek, esetenként mineralitással bírnak.

rozébor:

A rozéborok rózsaszín - ibolya - lazac (hagymahéj) –halvány piros színűek, könnyedek, gyümölcsösek, éven belüli fogyasztásra készülnek.

Vörösbor:

A vörösborok primőr borként, rövid macerációval (5-7 nap), éven belüli fogyasztásra készülnek, könnyűek, egyszerűek, illatukban és zamatukban a piros bogyós gyümölcsökre emlékeztetnek. Színük halvány rubin vörös.

III. KÜLÖNÖS BORÁSZATI ELJÁRÁSOK

A fehérbor, a rozébor és a vörösbor a hatályos jogszabályok szerint állítható elő a következő kikötésekkel:

1.bor:

fehér bor:

rozé bor:

vörös bor:

Kötelezően alkalmazandó borászati eljárások:

szakaszos üzemű prés használata;

nem engedélyezett borászati eljárások (a hatályos jogszabályokon túl):

késői szüretelésű, válogatott szüretelésű, illetve töppedt szőlőből készült borok esetében a borok édesítése.

IV. KÖRÜLHATÁROLT TERÜLET

A termőhely, szőlőtermesztés lehatárolása:

Fejér megye:

Csákberény, Csókakő, Mór, Pusztavám, Söréd, Zámoly települések

szőlő termőhelyi kataszter szerint I. és II. osztályú határrészeibe (Móri borvidék) tartozó szőlőterületekről származó szőlő termése használható fel Mór oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borászati termékek előállítására.

V. MAXIMÁLIS HOZAM

bor:

fehérbor:

kézi szüret: 13,60 t/ha, 100 hl/ha seprős újbor;

rozébor:

kézi szüret: 13,60 t/ha, 100 hl/ha seprős újbor;

vörösbor:

kézi szüret: 13,60 t/ha, 100 hl/ha seprős újbor;

Késői szüretelésű bor, válogatott szüretelésű bor hagyományos kifejezés, valamint töppedt szőlőből készült bor korlátozottan használható kifejezés csak olyan fehérboron tüntethető fel, amely esetében a terméshozam nem haladja meg a 20 hl/ha seprős újbor értéket (5,0 t/ha szőlőtermésben kifejezve).

VI. ENGEDÉLYEZETT SZŐLŐFAJTÁK

Mór oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borászati termékek az alábbi fajtákból készíthetők (egy fajtából vagy a felsorolt fajták házasításával):

fehérbor:

Chardonnay, Cserszegi fűszeres, Ezerjó, Irsai Olivér, Királyleányka, Leányka, Olaszrizling, Ottonel muskotály, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sárga muskotály, Sauvignon blanc, Szürkebarát, Tramini, Zenit, Zöld veltelíni;

rozébor:

Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Merlot, Kékfrankos;

vörösbor:

Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Merlot, Kékfrankos;

Muskotály korlátozottan használható kifejezéssel megkülönböztetett fehérbor az alábbi fajtákból állítható elő:

Legalább 85%-ban az alábbi fajtákból:

Ottonel muskotály, Sárga muskotály, Cserszegi fűszeres, Irsai Olivér

Legfeljebb 15%-ban:

Chardonnay, Ezerjó, Királyleányka, Leányka, Olaszrizling, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sauvignon, Szürkebarát, Tramini.

VII. KAPCSOLAT A FÖLDRAJZI TERÜLETTEL

VII/1. A körülhatárolt terület bemutatása

Természeti tényezők

Fejér megyében, a Vértes és a Bakony hegység közt húzódó Móri-árok Vértes-közeli oldalán fekszik Magyarország egyik legkisebb történelmi borvidéke, a Móri Borvidék.

A borvidék mikroklímájára, uralkodó szélirányára, rányomja bélyegét a Vértes és a Bakony között húzódó Móri árok, mely egy tektonikai törésvonal a Bakony és a Vértes között.

Mai morfológiai jellemzőjét a felső-pliocén–negyedidőszaki felszínformálódás szabta meg kavicssapkás tanúhegyekkel, hosszanti, széles dombhátakkal, tagolt hegylábfelszínekkel, lankás hegylábakkal.

A Vértes alacsony, sasbérces-árkos szerkezetű karsztos középhegység.

Döntő többségben löszön, mészkőtörmelékkel kevert löszön és oligocén homokon alakult ki az agyagbemosódásos barna erdőtalaj, illetve barnaföld.

A dolomiton és mészkövön rendzinatalajok találhatók.

Klímája a szőlőtermesztésnek kedvező, bár hűvösebb az átlagnál. Enyhe tél, és egész évben sok légmozgás jellemzi.

A nap sugarai nyáron a szőlők nagy részét egész nap érik.

Az éves középhőmérséklet 10° C.

A tájat közepes fényviszonyok és 600-650 mm lehullott csapadék jellemzi.

A legtöbb eső nyáron, míg a legkevesebb februárban és márciusban esik.

Az uralkodó szélirány északnyugati. Általában közepesen hűvös és viszonylag csapadékos idő a jellemző.

Emberi tényezők

A vidéken valószínűleg már a római korban is folyt szőlőtermesztés, de a magyar állam megalakulása utáni, XI. századi adománylevelek már egyértelmű bizonyítékai a helyi szőlőkultúrának. Az első írásos emlék a honfoglalás után, a középkorból származik, Csák Miklós nagyúr örökhagyó levelében 1231-ben említik először a vajali (móri) szőlőket.

A török uralom e vidéken a szőlőművelést is rendkívül hátrányosan érintette, mivel a csókakői várban állomásozó török helyőrség kivonulás közben felgyújtotta településeket és ekkor elpusztultak a szőlőültetvények is.

Az ezt követő fellendülésben jelentős szerepe volt a Hochburgok, majd a Lambergek által a környékre telepített kapucinus rendnek és német telepeseknek, akik magukkal hozták korszerűbb eszközeiket és fejlettebb szőlő- és borkultúrájukat.

A móri kapucinusok – akik rendházukat 1694-96 között alapították - szoros kapcsolatban álltak tokaji rendtársaikkal, akik a hagyomány szerint Ezerjó szőlővesszők küldésével segítették a szőlők újratelepítését.

Az Ezerjó – amely ma már a hungaricumok közé tartozik - a 19. századi filoxéra-vészt követő újratelepítések során lett fő szőlőfajta a borvidéken. Mór 1758. évi mezővárossá válásában a szőlészet-borászat fellendülése is nagy szerepet játszott.

A történelmi feljegyzések tanúsága szerint 1834-ben szüreteltek először a borvidéken aszúsodott alapanyagot.

A 19. században a borvidék borai jó szállíthatóságuknak köszönhetően egyre nagyobb mennyiségben kerültek az osztrák piacra.

Bár a vidék első hegyközsége 1882-ben Csákberényben alakult meg, az 1901. évi kérelmezését követően 1928-ban rendeletbe iktatták az önálló Móri Borvidék létrejöttét.

A II. világháborút követően az 1980-as évek végéig a borvidéken a szőlőművelés, feldolgozás technológiai hátterét, a szükséges tárolókapacitásokat és az értékesítési lehetőségek jelentős részét a Móri Állami Gazdaság biztosította.

Az 1980-as évek közepére a szőlőtermő terület elérte a korábbi századokbeli legnagyobb kiterjedését.

A fő értékesítési irány ebben az időszakban a belföldi ellátás mellett a szovjet export volt.

Az 1990. évi rendszerváltást követően az Állami Gazdaságot felszámolták, borászati kapacitásait megszüntették, a privatizációval a borvidék sorsa így újra a helyi döntéshozók, az egyéni gazdák és pincészetek kezébe került.

Ezzel a gazdaság szerkezete is jelentősen megváltozott.

Több családnak vált hivatásává a borászat, így mostanra számos fejlődő pincészet működik Móron és környékén. A borvidék szőlőtermő területe 685 hektárra csökkent.

E családi pincészetek fejlesztéseinek, több évszázados tapasztalatának valamint szakértelmének köszönhetően válnak a Móri borok egyre népszerűbbé a fogyasztók körében.

Ezt a tendenciát bizonyítja az országos és nemzetközi borversenyeken elért számos aranyérem, illetve az értékesítés lehetőségének megnyílása a külföldi piacok felé.

VII/2. A borok leírása, földrajzi környezetből levezethető minőségi tulajdonságok

A móri bor illat- és zamatgazdag, viszonylag magas alkohol és savtartalmú, kellemes hatású, általában száraz. Tüzes, testes karaktere és a savak harmóniája magas fokú élvezetet biztosít.

Különösen a jó évjáratokban garantálja a borok harmóniáját a határozott savakhoz társuló megfelelő testesség.

A móri borokat a szakirodalom leggyakrabban a kemény, markáns, “férfias” jelzőkkel illeti.

Az általában a nagy borokra jellemző gerincesség, testesség, cukor- és savtartalom a vidék borainak meghatározója.

A borok kivételes élvezeti értékét adó savgerincét döntően a talajok magas mésztartalma biztosítja.

A Móri árok huzatos adottságának köszönhető, hogy kevés a szőlőt károsító gombás betegség.

Ennek köszönhetően az évjáratok túlnyomó részében egészséges szőlő kerülhet feldolgozásra.

Az egészséges termésből készített fehérborok kiválóan alkalmasak a hosszabb ideig tartó érlelésre, illetve muzeális borok előállítására is.

Kedvező időjárás esetén az Ezerjó szőlőfürtjei aranysárgára érnek és csodálatos zamattal rendelkeznek.

Egyes évjáratokban a bortytises szőlőszemekből különleges minőségű főbor készíthető.

VII/3. Az okszerű kapcsolat bemutatása és bizonyítása, kapcsolat a termőhely és a Móri bor között

A földrajzi környezet természeti és emberi tényezőinek köszönhetően a Móri Borvidéken évszázadok óta országos viszonylatban is híres bor terem.

A hegyek, dombok déli-délnyugati oldalain a kedvező mezo- és mikroklíma jó termőhelyi viszonyokat alakított ki.

Az árokjelenség sajátos “huzatos” adottsága nagy előnyt jelent a szőlőt károsító gombabetegségek háttérbe szorításában, másrészt a fagyveszélyek mérséklésében vagy elkerülésében, azok gyakoriságának módosításában.

A másik kedvező adottság a peremi szakasz meredek délnyugati lejtőin a kedvező kitettség, a kiváló napfénykihasználás lehetősége.

A móri bor karakterességét mindemellett a talajok viszonylag magas mésztartalma garantálja.

A borvidéken kialakult szőlőművelés és borkészítés sokrétű hagyományos sajátossággal rendelkezik, melyek fontosak tartós hatásukban is.

Az, hogy a szőlőművelésben és feldolgozással kapcsolatban jelentősek az eltérések más borvidéken elterjedt szokásoktól, meghatározható részben azzal, hogy a betelepített németajkú lakosok magukkal hoztak hazájuk tájairól ott kialakult művelési szokásokat, másrészben azzal, hogy a betelepített kapucinus szerzetesek is bevezettek új szőlőtermesztési és borkészítési fogásokat, harmadrészben megemlíthető, hogy a korabeli elszigeteltségek következtében a sajátosságok nagy részben helyileg alakultak ki.

A hagyományos művelésű szőlőkben még ma is alkalmazzák a borvidékre jellemző kopaszmetszéses, karós fejművelést, melynek lényege, hogy a tőkéken a fürtök közelebb kerülnek a nappal átmelegedő talajhoz, mely kedvező beérést és jobb minőséget biztosít.

Ezt a művelési szemléletet a mai napig megőrizték a móri termelők: az alacsony tőkeformák kialakítására törekszik minden termelő a borvidéken.

Emellett a gondos hajtásválogatással, az ún. “gyomlálással” kialakított szellős hajtásrendszer is elősegíti az ép, egészséges szőlő termelését, amely a gyümölcsös Móri borok előállításának záloga.

Az ily módon megtermelt alapanyag kiválóan alkalmas a hosszabb idejű érlelésre, ami a vidéken hagyományosan nagy ászokhordós technológiával történik.

Ennek oka, hogy a fajlagosan kisebb felület lehetővé teszi a hosszabb fahordós érlelést.

Az 1950-es évekig egyeduralkodó, és a borvidék védjegyévé vált Ezerjó fajtát mára több, túlnyomórészt fehér szőlőfajta egészíti ki.

Ilyenek többek között a Zöld veltelíni, Rizlingszilváni, Rajnai rizling, Chardonnay, Leányka, Királyleányka, Sauvignon, Szürkebarát, Tramini, illetve kisüzemi termesztésben néhány kékszőlő fajta. A borvidék ma is legnagyobb súllyal előforduló fajtája az Ezerjó, a terület 32%-án termesztik.

Mindezekből adódóan móri bor alatt ma is mindenütt a „Móri Ezerjó”-t értik, a jó termőhely és a kiváló fajta szerencsés találkozásának „eredményét”.

A szőlőfajtát hazánkban több helyen termesztik de igazi otthonra a Vértes dűlőin talált.

VIII. TOVÁBBI FELTÉTELEK

VIII/1. Kisebb földrajzi egységek

VIII/1.1 A Mór oltalom alatt álló eredetmegjelölés mellett használható kisebb földrajzi egységek elnevezése:

A „Mór” eredet-megjelöléssel együtt feltüntethető, a lehatárolt termőhelynél kisebb földrajzi egységek az alábbiak:

VIII/1.1.2. Települések:

Fejér megye:

Csákberény, Csókakő, Pusztavám, Söréd, Zámoly.

VIII/1.2. Kisebb földrajzi egységek feltüntetésének szabályai

Település feltüntetéssel megkülönböztetett Móri borok esetében a szőlő legalább 85%-ának az adott település I. és II. osztályú határrészeibe tartózó ültetvényeiből kell származnia, a feldolgozott szőlő legfeljebb 15%-a Mór lehatárolt termőhely más részeiről is származhat.

VIII/2. A szőlőművelés szabályozása

VIII/2.1. Művelésmód

Móri bor előállítása a 2010. augusztus 1-e után telepített szőlőültetvények esetében az alábbi művelésmódok, telepítési sűrűség és rügyterhelés mellett engedélyezett:

fejművelés

bakművelés

ernyő művelés

alacsony kordon művelés

középmagas kordon művelés

magas kordon művelés

VIII/2.2. Ültetvénysűrűség

Telepítési sűrűség: minimum 3.300 tő/hektár.

VIII/2.3. Rügyterhelés

Móri bor előállítása kizárólag a maximum 10 világos rügy/m2 rügyterhelés esetén engedélyezett.

VIII/2.4. Korábbi telepítésekre vonatkozó szabályok

A 2010. augusztus 1. előtt telepített szőlőültetvények esetében bármilyen, korábban engedélyezett művelésmódú és telepítési sűrűségű szőlőültetvényről származó szőlőből-készülhet Mór oltalom alatt álló eredetmegjelölésű bor a szőlőültetvény termelésben tartásáig.

VIII/3. Szüret szabályozása, a szőlő minősége

VIII/3.1. A szüret módja

Kézi és gépi szüret megengedett minden Móri bor esetén, kivéve a késői szüretelésű, válogatott szüretelésű, illetve töppedt szőlőből készült fehérborokat, melyek esetében csak a kézi szüret megengedett.

VIII/3.2. A szőlő minősége

Móri borok az alábbi természetes minimális cukortartalmú szőlőből készíthetőek:

fehérbor és cuvée: 151,50 g/l, 9,00% vol, 14,90° MM;

rozébor és cuvée: 151,50 g/l, 9,00% vol, 14,90° MM;

Vörösbor és cuvée: 151,50 g/l, 9,00% vol, 14,90° MM;

Fentieken túlmenően a késői szüretelésű, válogatott szüretelésű, illetve töppedt szőlőből készült fehérborok esetében a szőlő minimális természetes cukortartalma:

216 g/liter, potenciális alkoholtartalma 12,83% vol, magyar mustfoka 20 MM.

VIII/3.3. A szüret időpontjának szabályozása

A szüret kezdési időpontját az adott hegyközség választmánya augusztus 20-ig évente meghatározza.

Az a borászati termék, ami a választmány által meghatározott szüret kezdési időpontja előtt szüretelt szőlőből készült, „Mór” névvel nem kaphat származási bizonyítványt és Mór oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel nem hozható forgalomba.

A szüret időpontját a hegyközségek hirdetmény útján teszik közzé. Rendkívüli körülmények (pl. időjárás, fertőzés) esetén az előzőektől el lehet térni.

VIII/4. Fajták jelölésére vonatkozó szabályok

Móri borászati termékeken a fajta és azoknak, a borkészítésre alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásáról szóló mindenkori tagállami szabályozásban meghatározott szinonimáinak feltüntetése valamennyi termékkategória esetében engedélyezett az alábbi korlátozásokkal és kiegészítésekkel:

Egy fajta feltüntetése esetén 85%-ban az adott szőlőfajtából kell készíteni a terméket.

Több fajta feltüntetése esetén 100%-ban a feltüntetett fajtákból kell készíteni a terméket.

„Muskotály” korlátozottan használható kifejezéssel megkülönböztetett Móri boron, fajta feltüntetése nem engedélyezett.

VIII/5. Kifejezések további szabályozása

VIII/5.1. Móri bor címkéjén feltüntethető hagyományos, előállításra utaló és korlátozottan használható egyéb kifejezések:

fehérbor:

Muzeális bor:

Legalább öt éven keresztül palackban érlelt bor.

Birtokbor;

Öreg tőkék bora;

első szüret vagy virgin vintage:

kifejezés a termőre fordulás utáni első évben szüretelt szőlőből készült borok esetében használható;

újbor vagy primőr:

a szüret évében palackozott újborok jelölésére használható;

Muskotály;

töppedt szőlőből készült bor;

késői szüretelésű bor:

olyan bor, amelyet az általános szüreti időszak után szüretelt, érett szőlőből állítottak elő, és amelynek természetes alkoholtartalma legalább 12,08% vol.

A must cukortartalma legalább 204,50 g/l;

válogatott szüretelésű bor:

A must cukortartalma legalább 204,5 g/l;

Cuvée vagy küvé:

a küvé vagy cuvée kifejezés több szőlőfajta felhasználásával készült tájbor és m.t. minőségi borok, védett eredetű esetében tüntethető fel.

A küvé fajtaösszetételére vonatkozó adatokat (szőlőfajták megnevezése, %-os részaránya) a forgalomba hozatali engedélyhez csatolni kell.

A fogyasztók tájékoztatása érdekében a küvét alkotó szőlőfajták nevét a címkén csökkenő részarányuk sorrendjében fel lehet tüntetni;

újbor vagy primőr:

a szüret évében palackozott újborok jelölésére használható;

„barrique”:

Használható egyéb kifejezések:

barrique-ban erjesztett;

hordóban erjesztett (fa fajtájának feltüntetésével);

barrique-ban érlelt;

hordóban érlelt (fa fajtájának feltüntetésével);

barrel aged;

rozébor:

birtokbor;

Öreg tőkék bora;

első szüret vagy virgin vintage;

Cuvée vagy küvé;

újbor vagy primőr:

vörösbor:

birtokbor;

Öreg tőkék bora;

első szüret vagy virgin vintage;

Cuvée vagy küvé;

újbor vagy primőr:

Szűretlen:

barrique.

Fentieken túlmenően a késői szüretelésű, válogatott szüretelésű, illetve töppedt szőlőből készült fehérborok címkéjén a primőr vagy újbor kifejezés nem használható.

VIII/6. Kiszerelés és forgalomba hozatal

A késői szüretelésű, válogatott szüretelésű, illetve töppedt szőlőből készült fehérborokat csak üvegpalackban lehet forgalomba hozni.

Ez alól kivételt képeznek az adott termőhelyen belül a termelő által, saját pincéjében, helyben fogyasztásra értékesített saját termelésű borai.

A késői szüretelésű, válogatott szüretelésű, illetve töppedt szőlőből készült fehérborokat a szüretet követő borpiaci évtől lehet forgalomba hozni.

VIII/7. Címkézés

Az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” kifejezés valamennyi, a magyar nyelvben meghonosodott melléknév-képzős változatának és az Európai Unió bármely hivatalos nyelvén engedélyezett a feltüntetése.

Mór oltalom alatt álló eredetmegjelölésű boron az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” kifejezés helyettesíthető a „védett eredetű bor” kifejezéssel.

A „Mór” oltalom alatt álló eredetmegjelölést helyettesítheti a „Móri”, illetve a „Móri borvidék” megjelölés. Valamennyi, a VIII/1.1.2. pontban körülírt település nevének –i képzős változata használható jelölés.

Valamennyi primőr vagy újbor boron kötelező az évjárat feltüntetése.

Évjárat feltüntetés esetén az adott bornak 85%-ban az adott évjáratból kell származnia. Kivételt jelent a primőr vagy újbor, valamint a „virgin vintage” vagy „első szüret” mely esetében 100%-ban az adott évjáratból kell a származnia a bornak.

„Termőhelyen palackozva”, „termelői palackozás” és „pinceszövetkezetben palackozva” kifejezés valamennyi Móri boron feltüntethető.

A rozé kifejezés helyettesíthető a rosé, a küvé kifejezés pedig a cuvée kifejezéssel.

A Küvé vagy cuvée bor, több szőlőfajta házasításából nyert bort jelölhet, amelyen a fogyasztók tájékoztatása érdekében a küvét alkotó szőlőfajták nevét a címkén csökkenő részarányuk sorrendjében fel lehet tüntetni. Amennyiben a fajták neve feltüntetésre kerül, akkor az összes, a küvét alkotó fajta neve kötelezően feltüntetendő.

Öreg tőkék bora kifejezés akkor tüntethető fel, ha egy adott bor legalább 85%-ban 40 évesnél idősebb szőlőültetvényről származik.

Birtokbor kifejezés használata Móri boron akkor engedélyezett, ha a bor alapanyagául felhasznált szőlő 100%-ban a pincészet által művelt területről származik.

Családi vállalkozások esetében a közvetlen hozzátartozók által művelt szőlőterületről származó boron is feltüntethető a birtokbor kifejezés.

VIII/8. Nyilvántartások, Adatszolgáltatások, bejelentések

VIII/8.1. Nyilvántartások

Mór oltalom alatt álló eredetmegjelöléses borászati termékek készítése esetén a szőlőültetvényre és borászati üzemre vonatkozó különös nyilvántartások a következők:

a) keletkezett származási bizonyítványok (szőlő- és borszármazási) példányai;

b) forgalomba hozatali engedélyek másolatai;

c) Móri Borvidék Hegyközségi Tanácsa által meghatározott helyszíni szemlékről szóló jegyzőkönyvek, dokumentumok;

d) pincekönyv;

e) Szőlőterület illetve pince helye szerint illetékes hegybíró által az oltalom alatt álló eredetmegjelöléses termék előállítójáról, a hegyközségi informatikai rendszerben (továbbiakban: HEGYÍR) vezetett nyilvántartások (ültetvénykataszter, pincekataszter).

VIII/8.2. Bejelentések

VIII/8.2.1. Termelési szándék bejelentése

A Mór oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borászati termék termelésének - beleértve a szőlő alapanyag termelést is – megkezdésekor köteles a területileg illetékes hegyközségnél termelési szándékát bejelenteni.

Ezt követően 5 évente április 30-ig kell a bejelentést a területileg illetékes hegyközségnél megtenni.

Minden olyan szőlőültetvényt, amelyen késői szüretelésű, válogatott szüretelésű, illetve töppedt szőlőből készült fehérborok alapanyagát kívánják előállítani, a termelő köteles azt, az ültetvény fekvése szerint illetékes hegybírónak, a szüretet megelőző március 15-ig bejelenteni.

VIII/9. Az illetékes borbíráló bizottság kijelölése

A forgalomba hozatali eljáráshoz szükséges minták érzékszervi minősítését a borászati hatóság (Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Borászati Igazgatóság) végzi.

VIII/10. Termék előállítása a lehatárolt termőterületen kívül

Szőlőfeldolgozás és termék-előállítás helyének meghatározása:

Mór oltalom alatt álló eredetmegjelölésű bort előállítani a IV. fejezetben felsorolt településeken túl, történelmi okok miatt az alábbi felsorolt megyékben és városban lehetséges:

Fejér megye,

Bács-Kiskun megye,

Komárom-Esztergom megye,

Pest megye,

Somogy megye,

Tolna megye,

Veszprém megye,

Budapest.

Fenti szabály alól kivételt jelentenek a késői szüretelésű, válogatott szüretelésű, illetve töppedt szőlőből készült fehérborok, melyeket csak az IV. fejezetben felsorolt településeken lehet feldolgozni.

IX. ELLENŐRZÉS, A BOROK MINTAVÉTELE ÉS ÉRZÉKSZERVI MINŐSÍTÉSE

IX/1. A termékleírás ellenőrzésére kijelölt szervezetek:

A Mór oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borászati termékek termékleírás-betartásának hatósági ellenőrzését a borászati hatóság végzi el.

A jelenleg hatályos jogszabályok szerinti hatóság:

1. Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Borászati Igazgatóság

1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.

Tel.: +36 1 346-09-30

Fax.: +36 1 212 49 78

e-mail.: bmi@mgszh.gov.hu

Web.: http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/obi

2. Kormányhivatalok

Omissis……………………….

3. Az ellenőrzések köre:

- A borászati termékek analitikai és érzékszervi tulajdonságainak vizsgálata forgalomba hozatal előtt;

- A borászati terméket előállító üzem adminisztratív ellenőrzése a gazdasági akta alapján, illetve helyszíni vizsgálata kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján;

- Kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján érzékszervi és analitikai vizsgálat a forgalomba hozott borászati termékek esetén;

- származási bizonyítványok valóságtartalmának ellenőrzése.

X. A HEGYKÖZSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE

Omissis…………………

NESZMÉLY

Neszmélyi Borvidék

O.E.M. (Minőségi Bor)

Neszmély termékleírás

Legge n. XVIII 2004

Modificata dalla Legge n. XXXIX 2009

Modificato dal Decreto n. 178 IX 4 2009

Decreto FVM n. 97 VI 3 2004

Decreto FVM n. 99 VI 3 2004

Modificato dal Decreto FVM n. 9 II 3 2006

Modificato dal Decreto FVM n. 35 V 4 2007

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 16 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 99 VII 30 2009

Decreto FVM n.127 IX 29 2009

Modificato dal decreto VFM n. 134 X 14 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 64 V 12 2010

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 14 2011

Modificato dal Decreto VM n. 1 I 11 2011

(fonte Kormany.hu)

I. NÉV

Neszmélyi

vagy Neszmély

oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy Neszmélyi védett eredetű bor.

II. A BOROK LEÍRÁSA

II/1. Szőlőből készült termékek kategóriái: bor

II/1.1. fehér bor

II/ 1.2. rozé bor

II/ 1.3. vörös bor

II/1A. Analitikai előírások

fehérbor:

Minimális összes alkoholtartalom: 9,00% vol.;

Tényleges alkoholtartalom: 9,00 – 15,50% vol.;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Minimális összes savtartalom: 4,50 g/l;

Maximális összes cukortartalom: 263 g/l;

Rozébor:

Minimális összes alkoholtartalom: 9,00% vol.;

Tényleges alkoholtartalom: 9,00 – 15,50% vol.;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Minimális összes savtartalom: 4,50 g/l;

Maximális összes cukortartalom: 263 g/l;

Vörösbor:

Minimális összes alkoholtartalom: 9,00% vol.;

Tényleges alkoholtartalom: 9,00 – 15,50% vol.;

Maximális illósav-tartalom: 1,20 g/l;

Minimális összes savtartalom: 4,50 g/l;

Maximális összes cukortartalom: 263 g/l;

A borok kén-dioxid és cukortartalma a hatályos jogszabályok szerint.

II/1B. Érzékszervi jellemzők

fehérbor:

A borok színe halványzöldtől a szalmasárga színig terjed.

Száraz, félédes vagy édes fehérborok, élénk savtartalommal, szekunder aromahagsúllyal többnyire hordós érlelés nyomait nélkülöző íz világgal.

A borok meghatározó jegye a fűszeres, virágos vagy gyümölcsös illat.

A fajtajelleg a - házasított borok kivételével - mindig egyértelműen felismerhető.

rozébor:

Halvány rózsaszín – rózsaszín - ibolya vagy lazac (hagymahéj) színű, élénk savérzetű, gyümölcsös illataromájú, a hordós érlelés nyomait nélkülöző illat és ízvilággal.

vörösbor:

Sötét ibolya – rubin – erőteljesebb rubin színű, egyszerű, piros bogyós gyümölcsös karakterű, élénk savérzetű, fiatalos, minimális tölgyfa és tannin aromájú vörösborok, jellemzően friss fogyasztásra elkészítve.

II/2. Szőlőből készült termékek kategóriái: pezsgő

II/2. Neszmélyi pezsgő

II/2A. Analitikai előírások

Minimális összes alkoholtartalom: 9,00% vol.;

Tényleges alkoholtartalom: 9,00 – 11,00% vol.;

Maximális illósav-tartalom: 1,20 g/l;

Minimális összes savtartalom: 5,00 g/l;

Maximális összes cukortartalom: 50 g/l;

A kén-dioxid és cukortartalom a hatályos jogszabályok szerint.

II/2B. Érzékszervi jellemzők

Neszmélyi pezsgő:

Halvány szalmasárga színű, élénk, határozott savú, változatos illataromájú, de leginkább fehér húsú gyümölcskarakterrel.

Közepes intenzitású, tartós gyöngyözéssel.

III. KÜLÖNÖS BORÁSZATI ELJÁRÁSOK

1. Borászati eljárások korlátozása:

Az II/1. Neszmélyi bortípusok édesítése - a pezsgő kivételével - a neszmélyi borvidéken termett mustból származó mustsűrítménnyel, vagy rektifikált mustsűrítménnyel történhet.

A „töppedt szőlőből készült bor”, valamint a „késői szüretelésű bor” kifejezés használata esetén a Neszmélyi bor cukortartalma csak a szőlő természetes éréséből származhat. A fenti borokban sem alkoholtartalom emelés, sem édesítés nem végezhető.

2. Pezsgőkészítés:

a) Pezsgőt csak a klasszikus palackos érlelésű pezsgőkészítés általános módszerei szerint lehet készíteni.

b) A Neszmélyi oltalom alatt álló eredet megjelölésű pezsgő cukortartalma alapján a következő lehet:

brut, száraz, félszáraz, félédes lehet.

3. Művelésmód, ültetvénysűrűség:

2010. augusztus 1. után az alábbi termesztéstechnológiával termelt szőlőből készülhet minden, az II/1. és II/2. pont alá besorolt Neszmélyi oltalom alatt álló eredet megjelölésű bor és pezsgő.

b) Művelésmódok:

Moser,

ernyő,

sylvos,

guyot,

bakművelés,

fejművelés,

alacsony kordon,

középmagas kordon,

magas kordon.

Telepítési sűrűség: minimum 3.333 tőke/ha.

A 2010. augusztus 1. előtt telepített szőlőültetvények esetében a szőlőültetvény termelésben tartásáig bármilyen korábban engedélyezett művelésmódú és telepítési sűrűségű szőlőültetvényről származó szőlőből készülhet a Neszmélyi oltalom alatt álló eredet megjelölésű bor és pezsgő.

IV. KÖRÜLHATÁROLT TERÜLET

A körülhatárolt terület meghatározása:

Az Ászár, Bársonyos, Kerékteleki, Kisbér, Ete, Csép, Nagyigmánd, Császár, Vérteskethely, Neszmély, Dunaszentmiklós, Szomód, Süttő, Lábatlan, Nyergesújfalu, Tát, Tokod, Bajót, Mogyorósbánya, Esztergom, Kesztölc, Tata, Mocsa, Dunaalmás, Vértesszőlős, Kocs, Baj települések

szőlő termőhelyi kataszter szerint I. és II. osztályú határrészeibe tartozó területek.

V. MAXIMÁLIS HOZAM

Neszmélyi bor (fehér, rozé, vörös):

14,00 t/ha, 100 hl/ha seprős újbor;

Neszmélyi bor - településfeltüntetés esetén:

14,00 t/ha, 100 hl/ha seprős újbor;

Neszmélyi bor - dűlőfeltüntetés esetén:

11,50 t/ha, 80 hl/ha seprős újbor;

Neszmélyi pezsgő:

14,00 t/ha, 100 hl/ha seprős újbor.

Késői szüretelésű bor, válogatott szüretelésű bor hagyományos kifejezés, valamint töppedt szőlőből készült bor korlátozottan használható kifejezés csak olyan fehérboron tüntethető fel, amely esetében a terméshozam nem haladja meg a 20 hl/ha seprős újbor értéket (5,0 t/ha szőlőtermésben kifejezve).

VI. ENGEDÉLYEZETT SZŐLŐFAJTÁK

fehérbor:

Chardonnay, Olasz rizling, Sauvignon blanc, Szürkebarát, Cserszegi fűszeres, Irsai Olivér, Fűszeres tramini, Királyleányka,Leányka, Rizlingszilváni, Ezerjó, Rajnai rizling, Ottonel muskotály, Hárslevelű, Sárga muskotály, Pinot noir, Pinot blanc, Juhfark, Zenit;

rozébor:

Cabernet sauvignon, Pinot noir, Merlot, Kékfrankos, Cabernet franc,Zweigelt;

vörösbor:

Cabernet sauvignon, Pinot noir, Merlot, Kékfrankos, Cabernet franc,Zweigelt;

Neszmélyi pezsgő:

Chardonnay, Olasz rizling, Sauvignon blanc, Szürkebarát, Cserszegi fűszeres, Irsai Olivér, Fűszeres tramini, Királyleányka, Ezerjó, Rajnai rizling, Ottonel muskotály, Hárslevelű, Sárga muskotály, Pinot blanc.

VII. KAPCSOLAT A FÖLDRAJZI TERÜLETTEL

A körülhatárolt terület bemutatása

A borvidék éghajlata és időjárási viszonyai kiegyenlítettek. Napsütéses órák száma 1950-2000 óra, csapadék mennyisége 550-650 mm.

Talaja a síkvidéki ászári körzetben főként márga alapon barna erdőtalaj, a hegyvidéki neszmélyi körzetben lösz, mészkő, dolomit és homokkő.

A löszön kiváló minőségű bor terem.

Az ökológiai viszonyok alapján a borvidék szőlőterületei a döntő többségben az I. kataszteri osztályba tartoznak.

A legmagasabb értékszámú területe Dunaszentmiklóson található (366).

A szőlőterületek jelentős része a Gerecse nyugati részén található.

Északról a Duna, nyugatról a Kisalföld határolja.

A Duna mikroklímát hozott létre az északi irányú, enyhe lejtőkön.

A folyó felszínéről visszaverődő napsugarak – kiváltképpen a délutáni órákban – kedveznek a szőlőtermelésnek.

A dombvidéki jelleg, a mérsékelten nedves-hűvös, a magyarországi átlaghoz képest valamivel kevésbé napsütéses időjárás, - amit előnyösen módosít a dunai mikroklíma hatása - kedvez az illatokban és zamatanyagban gazdag borok előállításának.

Természeti és emberi tényezők

A Duna volt a római birodalom határa. A II. században Probus császár parancsba adta az itt állomásozó katonáknak, hogy a Gerecse Dunára néző hegyoldalain szőlőt kell telepíteniük.

Eddig vezetjük vissza a borvidék történetét. Bizonyító értékkel bír a szőlőművelésre egy sírlelet; az Esztergomhoz tartozó Ispita hegyi Szaller-féle szőlőben talált sírkő.

A sírkövön egy római harcos és egy nő látható, közöttük egy serleget tartó fiúval.

A domborművet szőlőkoszorú övezi.

Az korabeli írások tanúsága szerint a honfoglalás és államalapítás után, mikor is Esztergom lett az ország fővárosa, a Neszmélyt és Dunaalmást övező vidék fénykorát élte.

1422-ben Neszmély még város volt.

A környéket övező szőlők, gyümölcsösök és erdők számos látogatót vonzottak, köztük királyainkat is.

A neszmélyi borok első igazi hírvivője Zsigmond volt, aki hosszabb távollétei alatt is a vidék borait fogyasztotta.

A törökdúlást követően a szőlőtermesztés újra felvirágzott. Mária Terézia idején élénk borkereskedelem folyt a környéken.

A neszmélyi bor, mely a somlói után a legkeményebb, legkarakteresebb bor volt még ebben az időben is, jól bírta a vízi szállítást, így szinte egész Európában ismertté vált.

A klosterneuburgi apátságnak saját pincéje és szőlője volt Dunaalmáson, de a vidék bora még a pápa asztalára is felkerült.

Schams Ferenc (1780-1839) elsőként írta le átfogóan a magyar borvidékek monográfiáját.

Abban az időben a neszmélyi borról azt tartották, hogy csak négy-öt év alatt érik be tökéletesen, s azután minél régebbi, annál tisztább aranyszínben játszik.

Schams Ferenc a következőket írta 1832-ben:

„A neszmélyi bor vitathatatlanul a komáromi ispánság legjobb bora, a legelőkelőbb fehér asztali bora Magyarországnak és mind jósága és tartóssága, mind pedig finoman kellemes hegyíze miatt bel- és külföldön egyaránt ismert.”

A XIX. Század második felében az Eszterházy Uradalmi mintaszőlészet és pincészet Ászáron alapját képezte a 1897-ben felállított neszmélyi borvidéknek.

1905-ben Gróf Eszterházy Ferenc Uradalmi pezsgőgyárat alakított ki a tatai Angolparkban lévő 1772-ben épített pincészetben.

A virágzó szőlő-és bortermelésnek a filoxéravész vetett véget.

A szőlőterület közel a harmadára csökkent, és a homokterületek termesztésbe vonásával a színvonal is erősen visszaesett.

Pozitívumként említhető hogy a filoxéra vész után terjedt el a borvidéken a francia eredetű Olasz rizling, mely itt jó termőhelyre talált.

A korábbi szőlőfajtákat újakkal cserélték fel, háttérbe szorult a Kadarka és a Rácfekete, helyettük a jól bevált Olasz rizlinget, a Mézes fehért és Góhért, Piros veltelinit, Zöldszilvánit és Ezerjót telepítették. A kék szőlők közül termelték még a Kékfrankost és Oportót is.

A borok leírása

A Neszmélyi boroknál a fenti természeti környezet, a történelmi hagyományok, valamint az utóbbi 15-évbe történt fajtaváltás következtében eltérő stílusú borok készítésére van lehetőség.

A sokszínűség alapját a borvidék éghajlati adottságaiból levezethető szép, karakteres savak adják.

A savgerincre épül a különböző talajtani adottságokból adódó testesség, tüzes zamat, amelyek a hosszabb érlelést is lehetővé teszik.

A modern borászati technika a fenti beltartalmi értékekkel rendelkező szőlőkből gyümölcsös illat- és elsődleges zamatanyagokban gazdag üde, friss borok előállításának is kedvez.

A borvidék Neszmélyi OEM borai döntően fajtajelleges, illatban, aromákban gazdag, finom savtartalmú fehér borok, melyek rövid, 1-2 éves fogyasztásra készülnek.

Az ilyen stílusú borokat elsősorban a Chardonnay, Szürkebarát, Irsai Olivér, Cserszegi fűszeres, Sauvignon blanc, Királyleányka fajtákból készítik.

A hagyományos fajták – mint pl. az Olasz rizling, Szürkebarát, Ezerjó, Rizlingszilváni – a fenti stílusban nagyon szép bort adnak, de a borvidék síkvidéki részén kevésbé illatos, inkább fajtajelleges zamatokban gazdag, testesebb stílusban készülnek.

Az okszerű kapcsolat bemutatása

A Neszmélyi bor minden típusára jellemző a karakteres, szép savgerinc.

A határozott savak kialakulásának alapját megteremti a mérsékelten nedves- kiegyenlített időjárás.

A borvidék szőlőtermelői megkeresték azokat a domboldalakat, Dunára néző lejtőket, jó talajadottságú területeket, ahol a karakteres savak mellett a szép íz-, zamatanyagok is kialakulhattak.

A neszmélyi termelők mindig kihasználták a borok magas sav, és gazdag beltartalmi értékei nyújtotta előnyöket.

A középkorban élénk borkereskedelmet folytattak, mert a Neszmélyi bor jó minőségben bírta a hosszú ideig történő vízi (Duna) és szárazföldi szállítást.

Amikor a közízlés a borok hosszú idejű érlelését igényelte, akkor hosszú fahordós érlelés, különleges érlelési zamatanyagok kialakulása után kerültek forgalomba a borok, mint pl. a Neszmélyi Olasz rizling, vagy az Etei Ezerjó.

A kedvező talajadottságú és fekvésű területeken késői érésű, töppedt szőlőből készítettek édes borokat ilyen pl. az Ászári Szürkebarát.

A karakteres savgerinc lehetővé teszi a fajtajelleges, intenzív illatú, üde, friss neszmélyi bor készítését is. Ma piaci igényeknek megfelelően döntően ilyen Neszmélyi borok kerülnek forgalomba.

A neszmélyi borok elismerésé jelzi, hogy1997-ben Angliában, 1999-ben Magyarországon neszmélyi borász nyerte el az év borásza címet. Az „év pincészete” címet pedig neszmélyi borászat nyerte el 2004-ben és 2009-ben.

VIII. TOVÁBBI FELTÉTELEK

1. KISZERELÉS ÉS JELÖLÉSI SZABÁLYOK

1.1. Kiszerelés

A Neszmélyi OEM kategória kiszerelése:

a) A II/1. Neszmélyi borok palackos és hordós kiszerelésben, dobozos kiszerelésben, valamint folyóborként hozhatók forgalomba. Ez alól kivételt képeznek az adott termőhelyen belül, a termelő saját pincéjében, helyben fogyasztásra értékesített saját termelésű borai.

b) A dűlőnév feltüntetéssel készített borok kizárólag palackos kiszerelésben hozhatók forgalomba.

c) A a „ primőr, vagy újbor” egyéb kifejezés feltüntetése esetén tárgyév november 1-től következő év október 31-ig hozható forgalomba a bor.

1.2. Jelölési szabályok

a) A bortípusok készítésekor a jelölhető hagyományos kifejezések, az egyéb korlátozottan használható kifejezések, illetve a készítési módra utaló egyéb kifejezések közül az bortípusonként az alábbiak használata megengedett:

fehérbor:

muzeális bor:

Legalább öt éven keresztül palackban érlelt bor.

első szüret vagy virgin vintage:

kifejezés a termőre fordulás utáni első évben szüretelt szőlőből készült borok esetében használható

újbor vagy primőr:

a szüret évében palackozott újborok jelölésére használható;

barrique:

Használható egyéb kifejezések:

barrique-ban erjesztett;

hordóban erjesztett (fa fajtájának feltüntetésével);

barrique-ban érlelt;

hordóban érlelt (fa fajtájának feltüntetésével);

barrel aged;

töppedt szőlőből készült bor;

késői szüretelésű bor:

olyan bor, amelyet az általános szüreti időszak után szüretelt, érett szőlőből állítottak elő, és amelynek természetes alkoholtartalma legalább 12,08% vol.

A must cukortartalma legalább 204,50 g/l;

cuvée vagy küvé:

a küvé vagy cuvée kifejezés több szőlőfajta felhasználásával készült tájbor és m.t. minőségi borok, védett eredetű esetében tüntethető fel. A küvé fajtaösszetételére vonatkozó adatokat (szőlőfajták megnevezése, %-os részaránya) a forgalomba hozatali engedélyhez csatolni kell.

A fogyasztók tájékoztatása érdekében a küvét alkotó szőlőfajták nevét a címkén csökkenő részarányuk sorrendjében fel lehet tüntetni;

prémium bor:

rozébor:

Cuvée vagy küvé;

vörösbor;

muzeális bor;

első szüret vagy virgin vintage;

cuvée vagy küvé;

prémium bor;

barrique:

b) A település feltüntetéssel készülő II/1. Neszmélyi bor készítésekor a szőlő legalább 85%-ának az adott település I. és II. osztályú határrészeibe tartózó ültetvényeiből kell származnia, a feldolgozott szőlő legfeljebb 15%-a a Neszmélyi lehatárolt termőhely más részeiről is származhat.

c) A dűlőfeltüntetés esetén a feldolgozott szőlő 100 %-ának az adott dűlőből kell származnia.

d) A címkén a hatályos jogszabály által előírtakon és a fenti a) pontban foglaltakon kívül nincs kötelező előírás

2. SZŐLŐFELDOLGOZÁS ÉS TERMÉKELŐÁLLÍTÁS HELYE

A II/1. Neszmélyi borok és a II/2. Neszmélyi pezsgő előállítása a lehatárolt területen belül történhet.

3. A TERMÉK ELŐÁLLÍTÁSRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

3.1. Szőlőtermesztés

3.1.1. Terméshozam korlátozás

a) A II/1. Neszmélyi oltalom alatt álló eredet megjelölésű bor és a II/2.

Neszmélyi pezsgő készítése esetén azon szőlőültetvények termése használható fel, amelynek termésmennyisége maximum 100 hl/ha seprős újbor.

Szőlő értékesítése esetén a szőlőtermés mennyisége maximum14,00 t/ha lehet.

b) A település feltüntetéssel megkülönböztetett II/1.

Neszmélyi oltalom alatt álló eredet megjelölésű borok maximum 14,00 t/ha terméshozamú szőlőből nyert, maximum 100 hl/ha seprős újborból készíthetők.

c) A 4.2. pont alatt felsorolt dűlőnevek feltüntetésével a II/1. pont alatti valamennyi Neszmélyi bortípust el lehet készíteni, amennyiben a termés mennyisége maximum 80 hl/ha seprős újbor, szőlő értékesítése esetén maximum 11,50 t/ha.

d) A „töppedt szőlőből készült bor”, valamint a „késői szüretelésű bor” kifejezés használata esetén a borok maximum 7 t/ha terméshozamú szőlőből nyert, maximum 50 hl/ha seprős újborból készíthetők.

3.1.2. Szüret módja és a szőlő minősége

3.1.2.1. Szüret módja

Kézi és gépi szüret minden II/1. Neszmélyi bortípus esetében megengedett.

Nem lehet gépi szürete alkalmazni a késői szüretelésű, vagy töppedt szőlő szedése esetén, amennyiben a belőle készült Neszmélyi bor nevében a „késői szüretelésű” hagyományos kifejezés, illetve a „töppedt szőlőből készült” egyéb kifejezés szerepel.

3.1.2.2. A szőlő minősége

Neszmélyi OEM-sel ellátott borok az alábbi természetes cukortartalmú szőlőből készíthetők:

fehérbor:

minimum: 153,00 g/l, 9,00% vol.;

maximum: 263 g/l, 15,50% vol.;

rozébor:

minimum: 153,00 g/l, 9,00% vol.;

maximum: 263 g/l, 15,50% vol.;

vörösbor:

minimum: 153,00 g/l, 9,00% vol.;

maximum: 263 g/l, 15,50% vol.;

pezgõ:

minimum: 153,00 g/l, 9,00% vol.;

maximum: 190 g/l, 11,00% vol.;

3.1.3. A szüret időpontjának meghatározása

A szüret legkorábbi időpontját a területileg illetékes hegyközség választmánya határozza meg.

3.2. Borkészítés

3.2.1. Kifejezések feltűntetése a bortípusokon

a)„Cuvée, vagy Küvé” bor készítése minden II/1. pont alá besorolt Neszmélyi oltalom alatt álló eredet megjelölésű bor terméktípus esetében megengedett.

b)„Muzeális bor” hagyományos kifejezéssel az 5 éves vagy 5 évnél idősebb Neszmélyi borok hozhatók forgalomba.

4. FELTÜNTETHETŐ KISEBB FÖLDRAJZI EGYSÉGEK

A Neszmélyi vagy Neszmély eredetmegjelöléssel együtt feltüntethető, a neszmélyi lehatárolt termőhelynél kisebb földrajzi egységek az alábbiak:

4.1. A Komárom – Esztergom megye területén található települések:

Ászár, Bársonyos, Kerékteleki, Kisbér, Ete, Csép, Nagyigmánd, Császár, Vérteskethely, Dunaszentmiklós, Szomód, Süttő, Lábatlan, Nyergesújfalu, Tát, Tokod, Bajót, Mogyorósbánya, Esztergom, Kesztölc, Tata, Mocsa, Dunaalmás, Vértesszőlős, Kocs, Baj

A település névvel csak azokat a borokat lehet forgalomba hozni, amelyek kizárólag az adott település közigazgatási határán belül termett szőlőből készítettek.

4.2. Dűlők:

Borvidéki település: Dűlőnév;

Dunaszentmiklós: Bokrosi-dűlő;

Neszmély:

Előharaszt, Göte-oldal, Határszél, Korma föle, Madari-hát, Meleges-hegy, Pap-hegy, Páskom, Pörösök, Sós-hegy, Ürge-hegy, Várhegy;

Szomód:

Borsos-diós, Kalács-hegy;

Tata:

Grébics-hegy, Látó-hegy, Látó-hegy föle;

5. AZ ILLETÉKES HELYI BORBÍRÁLÓ BIZOTTSÁG KIJELÖLÉSE

A Neszmélyi lehatárolt termőhelyen a borok érzékszervi minősítését a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Borászati Igazgatósága végzi.

6. NYILVÁNTARTÁSOK, ADATSZOLGÁLTATÁSOK, BEJELENTÉSEK

6.1. Nyilvántartások

a) Keletkezett származási bizonyítványok (szőlő és borszármazási) példányi

b) Forgalomba hozatali engedélyek másolatai

c) A Neszmélyi Borvidék Hegyközségi Tanács által meghatározott helyszíni szemlékről szóló jegyzőkönyvek, dokumentumok

d) Pincekönyv

e) A szőlőterület, illetve pince helye szerint illetékes hegybíró által az oltalom alatt álló eredet megjelöléses termék előállítójáról, a HEGYÍR-ben vezetett nyilvántartások (ültetvénykataszter, pincekataszter)

6.2. Adatszolgáltatás

A hatályos törvényi adatszolgáltatási kötelezettségen kívül nincs további előírás.

6.3. Bejelentések

A Neszmélyi oltalom alatt álló eredet megjelölésű „töppedt szőlőből készült bor”, valamint a „késői szüretelésű bor” termelési szándékát a termelő köteles - a szüret előtt legalább 10 nappal - a területileg illetékes hegyközségnél bejelenteni.

Ez a bejelentés csak az érintett szüretre érvényes.

IX. ELLENŐRZÉS

1. A termékleírás ellenőrzésére kijelölt szervezetek:

A termékleírás betartásának hatósági ellenőrzését a hatályos jogszabály által kijelölt hatóságok végzik el.

Jelenleg hatályos jogszabályok szerinti hatóságok:

Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Központ Borászati Igazgatóság

1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.

Tel: +36 1 346-09-30, Fax: +36 1 212 49 78

e-mail: bmi@mgszh.gov.hu

Web: http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/obi

Kormányhivatalok:

Omissis………………

2. Az ellenőrzések köre:

- A borászati termékek analitikai és érzékszervi tulajdonságainak vizsgálata forgalomba hozatal előtt;

- A borászati terméket előállító üzem adminisztratív ellenőrzése a gazdasági akta alapján, illetve helyszíni vizsgálata kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján;

- Kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján érzékszervi és analitikai vizsgálat a forgalomba hozott borászati termékek esetén;

- Származási bizonyítványok valóságtartalmának ellenőrzése.

X. A HEGYKÖZSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE

1.Ellenőrzés rendszere:

Omissis……………….

PANNONHALMA

Pannonhalmi Borvidék

O.E.M. (Minőségi Bor)

Pannonhalma termékleírás

Legge n. XVIII 2004

Modificata dalla Legge n. XXXIX 2009

Modificato dal Decreto n. 178 IX 4 2009

Decreto FVM n. 97 VI 3 2004

Decreto FVM n. 99 VI 3 2004

Modificato dal Decreto FVM n. 9 II 3 2006

Modificato dal Decreto FVM n. 35 V 4 2007

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 16 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 99 VII 30 2009

Decreto FVM n.127 IX 29 2009

Modificato dal decreto VFM n. 134 X 14 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 64 V 12 2010

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 14 2011

Modificato dal Decreto VM n. 1 I 11 2011

Decreto specifico: 142/2008. (X. 31.) FVM rendelet

(fonte Kormany.hu)

I. NÉV

Pannonhalma

vagy Pannonhalmi

oltalom alatt álló eredetmegjelölés

II. A BOROK LEÍRÁSA

II/1. Szőlőből készült termékek kategóriái: bor

Bortípusok:

fehérbor

rozébor

vörösbor

jégbor

főbor

II/1A. Analitikai előírások Borászati termék

Fehérbor:

Összes alkoholtartalom: minimum 9,00% vol.;

Összes sav: 4,0-13,00 g/l;

Tényleges alkoholtartalom: 9,00% - 15,50% vol.;

Illósav maximum: 1,08g/l;

Rozébor:

Összes alkoholtartalom: minimum 9,00% vol.;

Összes sav: 4,0-13,00 g/l;

Tényleges alkoholtartalom: 9,00% - 15,50% vol.;

Illósav maximum: 1,08g/l;

Vörösbor:

Összes alkoholtartalom: minimum 9,00% vol.;

Összes sav: 4,0-13,00 g/l;

Tényleges alkoholtartalom: 9,00% - 15,50% vol.;

Illósav maximum: 1,20g/l;

Jégbor:

Összes alkoholtartalom: minimum 16,66% vol.;

Összes sav: 4,0-13,00 g/l;

Tényleges alkoholtartalom: 9,00% - 15,50% vol.;

Illósav maximum: 1,20g/l;

Főbor:

Összes alkoholtartalom: minimum 15,20% vol.;

Összes sav: 4,0-13,00 g/l;

Tényleges alkoholtartalom: 11,50% - 15,50% vol.;

Illósav maximum: Fehér borok: 1,08 g/l; vörösborok: 1,20 g/l;

A maximum összes kénessav tartalmat (mg/l) és a minimum összes cukortartalmat (g/l) a hatályos jogszabályok alapján kell alkalmazni.

II/1B. Érzékszervi jellemzők

Fehérbor:

Zöldessárgától az aranysárga változó szín, intenzív illat (barack, citrus, körte) és talajadottságok miatt nagyon kellemes savszerkezetű, gyümölcsös borok.

A fajták házasításával még komplettebb illatú és zamatú bor, ahol egyik fajtajelleg sem uralkodik. Fajtajelöléses boroknál egyértelműen felismerhető fajtajelleggel.

Rozébor:

Kékszőlőből készült, halvány rózsaszín – rózsaszín, ibolya vagy lazac (hagymahéj) színű, friss, üde, élénk savakkal bíró, gyümölcsös illatokkal és ízekkel, alacsony tannintartalommal.

Vörösbor:

Színe vöröstől a rubinvörös színig terjed.

A macerációs időtől függően alacsony vagy közepesen tanninhangsúlyos, gazdag borok készülnek, érzékszervileg nagyon sokszínű piros bogyós gyümölcstől a meggy és érett szilvajegyek mentén lekerekedett savakkal jelennek meg vörösborok.

Jégbor:

Kiemelkedő minőségi szőlőalapanyagból egy túlérett jegyek mellett, lendületes, pikáns a fajtára jellemző gazdag gyümölcsös illat- és hosszú íz világ is megjelenik.

Főbor:

A borban egyetlen fajta használata esetében a fajtára jellemző illatok és zamatok, több fajta alkalmazása esetében a komplexitás mellett a bor illatában és zamatában egyaránt a túlérett szőlőre utaló, valamint a nemes rothadásból származó illatok és zamatok uralkodnak.

III. KÜLÖNÖS BORÁSZATI ELJÁRÁSOK

Valamennyi Pannonhalmi bor esetében tilos a 127/2009. (IX.29.) FVM rendelet 28.§ (a) alapján 606/2009/EK bizottsági rendelet I.A melléklete táblázatából a 14., 25., 32. és 40. sorában meghatározott eljárások.

A szőlő feldolgozása során csak szakaszos üzemű prés használata megengedett.

2. A szőlőművelés szabályai:

Az alábbi művelésmóddalal termelt szőlőből készülhetnek a Pannonhalmi borászati termékek:

a.) 2010. augusztus 1-e után telepített ültetvények esetében az alábbi művelésmódok és telepítési sűrűség mellett engedélyezett:

- Alacsony kordon

- Guyot

- Középmagas kordon

- Sylvoz

- Ernyőművelés

- Moser (javított Moser)

- Fejművelés

- Bakművelés

Telepítési sűrűség: minimum 3.300 tő / hektár

b.)A 2010. augusztus 1. előtt telepített szőlőültetvények esetében bármilyen, korábban engedélyezett művelésmódú és telepítési sűrűségű szőlőültetvényről származó szőlőből készülhet Pannonhalmi borászati termék az ültetvény termesztésben tartásáig.

3. Szüret módja és időpontjának meghatározása

Kézi és gépi szüret megengedett minden oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borászati termék esetén. Kivételt képez:

jégbor

főbor

melyek esetében csak kézi szüret engedélyezett.

A szüret legkorábbi időpontját a Pannonhalmi Borvidék Hegyközség választmánya határozza meg.

4. Pannonhalmi borok az alábbi természetes minimális cukortartalmú szőlőből készíthetőek:

A szőlő minimális természetes cukortartalma és potenciális alkoholtartalma:

Fehérbor: 151,50 g/l; 9,00% vol.;

Rozébor: 151,50 g/l, 9,00% vol.;

Vörösbor: 151,50 g/l, 9,00% vol.;

Jégbor: 280,50 g/l, 16,66% vol.;

Főbor: 255,00 g/l, 15,12% vol.

IV. KÖRÜLHATÁROLT TERÜLET

A körülhatárolt terület meghatározása:

Győr-Moson-Sopron Megye:

Bakonypéterd, Écs, Felpéc, Győr-Ménfőcsanak, Győrság, Győrszemere, Győrújbarát, Kajárpéc, Lázi, Nyalka, Nyúl, Pázmándfalu, Ravazd, Románd és Tényő, Pannonhalma

települései (Pannonhalmi Borvidék) a szőlő termőhelyi kataszter szerint I. és II. osztályú határrészeibe tartozó területekről származó szőlő termése használható fel Pannonhalma oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borászati termékek előállítására.

V. MAXIMÁLIS HOZAM

Fehérbor: 14,00 t/ha, 100,00 hl/ha;

Rozébor: 14,00 t/ha, 100,00 hl/ha;

Vörösbor: 14,00 t/ha, 100,00 hl/ha;

Jégbor: 6,00 t/ha, 40,00 hl/ha;

Főbor: 6,30 t/ha, 45,00 hl/ha;

VI. ENGEDÉLYEZETT SZŐLŐFAJTÁK

Bor:

Fehér:

Tramini, Rajnai Rizling, Rizlingszilváni, Szürkebarát, Királyleányka, Chardonnay, Sauvignon blanc, Zefir, Irsai Olivér, Cserszegi Fűszeres, Pinot blanc, Zöld Veltelini, Ottonel Muskotály, Leányka, Ezerió, Furmint, Hárslevelű, Viognier, Sárga Muskotaly, Pinot noir, Pátria.

Rozé:

Cabernet Sauvignon, Cabernet franc, Kékfrankos, Merlot, Pinot noir, Zweigelt.

Vörös:

Cabernet sauvignon, Cabernet Franc, Kékfrankos, Merlot, Pinot noir, Zweigelt, Syrah, Turán.

Jégbor:

Fehér:

Olasz Rizling, Rajnai Rizling, Hárslevelű, Sárga Muskotaly, Zöld Veltelini;

Vörös:

Kékfrankos;

Főbor:

Fehér:

Olasz Rizling, Tramini, Rajnai Rizling, Sauvignon blanc, Chardonnay, Szürkebarát, Pinot blanc;

Vörös:

Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc, Kékfrankos, Merlot, Pinot noir.

VII. KAPCSOLAT A FÖLDRAJZI TERÜLETTEL

1. A körülhatárolt terület bemutatása

Természeti tényezők

A borvidék klímájára a Bakony-vidék, részben a Győri medence és a Marcali medence agroökológiai körzete gyakorol hatást.

Időjárási viszonyai kiegyenlítettek, országos viszonylatban közepes fény-, hő- és jó csapadék ellátottsága.

Az évi középhőmérséklet 10°C, az évi átlagos csapadékmennyiség 550-650 mm.

Napfényes órák száma meghaladja az évi 1950-et.

Pannonhalmi-dombság Győr- Moson- Sopron megye déli részén helyezkedik el. Pannonkor végén, de inkább a felsőpliocén elején kéregmozgások indultak meg.

Az egységes pannontábla észak-nyugati és dél-keleti irányú vetődési vonalak mentén összetört. Két fővölgy a Pannonhalmi- völgy és a Tényői-völgy alakult ki és kiemelkedett három vonulat a Pannonhalma, Ravazd-Csanaki és a Sokoró.

A Sokoró alapjáról, amelyről beigazolódott, mezozós vagy paleozós kristályos kőzet, illetve mészkő alapja van.

Erre az alapra települtek a különféle pannon üledéksorok, amelyeknek a valódi vastagságát nagyon változó. (főleg homok, homokkő, agyag, részletesebben, kékes-szürkés színű agyag, finomabb és durvább szemcséjű pannóniai-ponttusi homok, illetve homokkő).

Az üledék-felhalmozódás valószínűleg az alsó pliocénben indult meg a Pannon-tenger sekély vizű parti sávjában, főleg folyóvízi eredettel.

Ezek a kőzetek figyelemmel kísérhetők a pannonhalmi Várhegy falu felőli oldalán húzódó horog mentén is, ahol helyenként több méter magas homokkő falakkal találkozhatunk

Emberi tényezők

A Pannonhalmi-dombság területén a szőlőtermesztés gyökerei a római korig nyúlnak vissza. Írásos feljegyzések I. István király uralkodásától fellelhetők.

Szent István király pannonhalmi alapítólevele 1002-ben kelt, melyben a tized alá eső termények között az első helyen a szőlő (bor) szerepelt.

Szent László 1093-ben készült pannonhalmi birtokösszeíró levele 88 szőlőművest (vinitores) említ a térségben.

A XI. században a szőlőtermesztés elterjesztésében kiemelkedő szerepük volt a francia és olasz telepeseknek, valamint a szerzeteseknek.

Az 1242. évi tatárjárás kevésbé érintette e vidéket, mint az ország más részeit, így szőlőkultúra majdnem változatlan formában tudott tovább virágozni.

A Pannonhalmi Apátság melletti hegyoldalon kivágott erdők helyére szőlőterületek létesültek, melyen a kor legjobb szőlőtermesztési technológiákat használtak.

A XIV. században az országban a pannonhalmi (Győr megyei) borokat kedvelt borok között említik. Ebben az időben a szőlő gyakran szerepelt az oklevelekben, úgymint adományozás, öröklés, adásvétel tárgya. Vilmos apát alatt külön hegyjog volt kialakítva.

A török kiűzése után csak lassan ált helyre a rend, tért vissza az élet a szőlőhegyre. XVII. század közepén az apátság kormányzója kiadta, hogy akik a régi szőlőt rendbe hozzák, azok nyolc évig nem fizetnek tizedet és kilencedet.

Olyan nagymértékű volt a régi szőlők felújítása, hogy 1637-ben tiszttartó ezt mondta „Szent-Mártonnak elegendő szőlőhegye van”. 1712. április 18-án keletkezet hegylevél Szent- Mártonhoz tartózó szőlőhegyek hegymestereinek és szőlősgazdáknak kiadott utasításokat tartalmazott.

A szőlőművelés fokozatosan visszanyerte gazdasági szerepét a XVIII. század elejére, szőlőtermesztés újra fő foglalkozási ággá vált.

A legjobb fajták népszerűsítése már nagyon korán elkezdődött. 1862-ben több szőlőkiállítást is szerveztek, ahol rizlingeket tartották a legalkalmasabbnak a helyi viszonyok közepette.

A szőlőművelés fejlesztését szem előtt tartva a Győrvidéki Gazdasági Egyesület élénk propagandát folytatott, mellyel szőlőtermesztés minden alapvető szabályát igyekezett a lakossággal megismertetni.

Az eredmény nem maradt el, több olyan bor került e borvidékről, amelynek minősége megfelelt akár külkereskedelmi követelményeknek is.

1874-ben pontosan meghatározták fajtákként a tőketerhelést csapra és „csonkásra” történt. Télre takarták a szőlőt, a bakhát magassága 1/2 lábnyi volt.

A bakhátat kétszerre bontották le, először metszéskor, majd kötözéskor. A szőlő zöldmunkáira nagyon nagy gondot fektettek.

A szüret után a karókat kihúzták a szőlő mellől. Az újtelepítéseknél kiadták, hogy kettő és fél lábnyira forgassák meg és trágyázzák. Válogatott szőlőfajtákat soros irányba ültették.

A filoxéra ellen folyamatos tőkepótlást és szénkénegezést végeztek, az 1880-as években alkalmazták a bordói levet, hogy a régi fajtákat termesztésben tudják tartani, annak érdekében, hogy a borminőséget tudják biztosítani a borpiacon. Pannonhalmi főapát elrendelte, hogy a kajári mintaszőlője mellé telepítsenek ellenálló amerikai alanytelepet, hogy megtudják, őrizni a jól bevált, ismert fajtákat.

A filoxéra a borvidék 4694 kataszteri hold területének negyedét hagyta meg, amely a 1935-ben a statisztika adatok alapján 1175 kataszteri holdra eset vissza.

1932-1941 kimutatások alapján legismertebb és legfontosabb palackozott borok –Pannonhalma Gyöngye, Chateau Pannonhalma, Tényői vörös, Tényői Auvergnás a borházasításoknak fontos szerepe volt a borvidéken.

1963-tól kezdődött el a nagyüzemi telepítések, ahol egysége nagy táblákat hoztak létre. A telepítésekkel közel 1080 hektáron történt nagyüzemi termelés és mellette még 300-400 hektáron kistermelők művelték a szőlőt.

A pannonhalmi bencés kultúra 1000 éves történelme során folyamatosan a bor és a szőlő került a középpontba.

A szerzetesek a szőlőtermesztésben a kor legkorszerűbb technológia eszközeit alkalmazták.

A térséget irányították, hogy milyen fajtákat telepítsenek, hogyan készítsék elő a talajt a telepítésre és hogyan védekezzenek a növénybetegségek ellen.

A filoxéravész megjelenésekor a szószékről hirdették a híveknek a védekezés lehetőségeit és elsőként ismerték fel az szőlőoltvány fontosságát, Tényő községben alanytelepet hoztak létre.

Ez a nagy szaktudás tartotta életbe a mai napig a Pannonhalmi borvidéket.

A borok nagy részét már XV. századtól palackba kerültek, így került ki a határokon kívülre is a pannonhalmi bor, természetesen a bencés közösségnek segítségével.

A pannonhalmi borokat nagyon kedveltek voltak Magyarországon is különálló több borszaküzleteket hoztak létre Budán a XVIII. századtól.

Az itt élő embereknek szakértelme miatt mindig eredményesen tudtak termelni, így fontos megélhetés volt a szőlő és a bor.

2. A borok leírása

A tradíció mellett nagyon fontosak az éghajlati tényezők, amely nagyban befolyásolja itt termet borokat.

A pannonhalmi borok egyediségét abból lehet levezetni, hogy a Kisalföld területéből kiemelkedik a Pannonhalmi és Sokorói dombságon, a pannonüledéken megrakodott főleg löszön, löszös-homokon kialakult barna erdőtalajokon folyik a szőlőtermelés.

A fehér és rozé borok kellemes savszerkezetű friss üde illatú borokat terem.

A vörösborok jól iható, elegáns tannintartalmú, de gyümölcsös borok készülnek.

A borvidéken, mint a keleti mind a déli és délnyugati oldalon termelnek szőlőt, de ezt is irányítottan végezték a fajtánként eltérő volt az ültetvény összetétel a keleti oldalra az inkább kisebb savtartalommal érlelődő fajtákat ültették, a déli és nyugati oldalra pedig a késői érésű fehér szőlőfajtákat és kékszőlőket.

A kitettségek figyelembe vételével minden évben jó minőségű borokat lehet készíteni, még a legszélsőségesebb időben is.

3. Az okszerű kapcsolat bemutatása és bizonyítása

A szőlőművelés főleg löszön, löszös-homokon kialakult barna erdőtalajokon folyik.

Fontos megemlíteni, hogy valamennyi borvidéki területen a szőlőnek fontos talajréteg kémhatása lúgos, a talajok meszesek, amely nagyban befolyásolja az itt termett borok minőségét.

A talajadottságok és környezeti feltételekből adódóan egy jó savszerkezetű gyümölcsös fehér és vörösborokat lehet termelni.

A térségben az uralkodó szélirány észak-nyugati, amely folyamatos légmozgást okoz, ez miatt a növény-egészségügyi problémák sokkal nehezebben lépnek fel a szőlőkben, amely nagyban befolyásolja a borminőségét.

A borvidéken I. osztályú szőlő termőhelyi kataszterbe sorolt terület 2734 ha és II. osztályba 500 ha soroltak be.

Az átlagos pontérték 317 pont.

A kiváló adottságok miatt a szőlőtermesztésnek megvannak feltételei, a terület nagyságából adódóan pedig a borvidék fejlődési lehetősége is.

A tradíció alapján, amelyet a Pannonhalmi Apátság feljegyzései esetében a borvidéken, mint a fehér és kékszőlők termesztésének régi múltja van.

A borvidéken az írások alapján a házasított borok fontos szerepet játszottak az értékesítésben. A borvidék fajtaszerkezete nagymértékben változott a kor igényeinek, gazdasági környezetnek, de fontos szerepet töltött be a Rajnai rizling, Olasz rizling és Tramini fajta.

A térségben élő emberek szaktudása és hozzákapcsolódó természeti környezetnek köszönhetően más borvidékektől jól elkülönült borokat lehet készíteni.

Borok piaci sikerét jelzi, hogy az EU-26 tagországon kívül harmadik országokba is elkerülnek a palackos Pannonhalmi borok.

VIII. TOVÁBBI FELTÉTELEK

1. Jelölési szabályok

a) Pannonhalma oltalom alatt álló eredetmegjelölésű boron az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” kifejezés helyettesíthető a „védett eredetű bor” kifejezéssel.

b) a jelölhető hagyományos kifejezések, egyéb korlátozottan használható kifejezések illetve készítési módra utaló kifejezések, illetve egyéb, szabályozottan használható kifejezések

Fehérbor:

késői szüretelésű bor:

olyan bor, amelyet az általános szüreti időszak után szüretelt, érett szőlőből állítottak elő, és amelynek természetes alkoholtartalma legalább 12,08% vol.

A must cukortartalma legalább 204,50 g/l;

válogatott szüretelésű bor:

A must cukortartalma legalább 204,50 g/l;

töppedt szőlőből készült bor:

újbor vagy primőr:

a szüret évében palackozott újborok jelölésére használható;

Szűretlen:

Muskotály;

Cserszegi fűszeres,

Irsai Olivér,

Ottonel muskotály,

Sárga muskotály,

Zefír.

A muskotály kifejezés használható pezsgő és gyöngyöző bor esetében is;

Cuvée vagy küvé:

a küvé vagy cuvée kifejezés több szőlőfajta felhasználásával készült tájbor és m.t. minőségi borok, védett eredetű esetében tüntethető fel.

A küvé fajtaösszetételére vonatkozó adatokat (szőlőfajták megnevezése, %-os részaránya) a forgalomba hozatali engedélyhez csatolni kell.

A fogyasztók tájékoztatása érdekében a küvét alkotó szőlőfajták nevét a címkén csökkenő részarányuk sorrendjében fel lehet tüntetni;

Muzeális bor:

Legalább öt éven keresztül palackban érlelt bor.

Birtokbor:

kifejezés használata Móri boron akkor engedélyezett, ha a bor alapanyagául felhasznált szőlő 100%-ban a pincészet által művelt területről származik.

Barrique:

Használható egyéb kifejezések:

barrique-ban erjesztett;

hordóban erjesztett (fa fajtájának feltüntetésével);

barrique-ban érlelt;

hordóban érlelt” (fa fajtájának feltüntetésével);

barrel aged;

első szüret vagy virgin vintage:

kifejezés a termőre fordulás utáni első évben szüretelt szőlőből készült borok esetében használható;

Rozébor:

újbor vagy primőr;

Szűretlen;

Cuvée vagy küvé;

Vörösbor:

siller:

A rövid áztatási időnek köszönhetően nagyon világos színű vörösbor;

újbor vagy primőr;

Szűretlen;

Cuvée vagy küvé;

válogatott szüretelésű bor:;

töppedt szőlőből készült bor;

Muzeális bor:

Birtokbor:

Barrique;

Jégbor:

Szűretlen;

Cuvée vagy küvé;

Muzeális bor:

Barrique;

Főbor:

késői szüretelésű bor:

válogatott szüretelésű bor:

töppedt szőlőből készült bor:

Szűretlen:

Cuvée vagy küvé;

Muzeális bor:

Barrique;

c) A fajta és évjárat feltüntetés szabályai:

Pannonhalmi borászati termékeken a fajta és azoknak, a borkészítésre alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásáról szóló rendeletben meghatározott szinonimáinak feltüntetése valamennyi termékkategória esetében engedélyezett az alábbi korlátozásokkal és kiegészítésekkel.

„Muskotály” korlátozottan használható kifejezéssel megkülönböztetett Pannonhalmi boron fajta feltüntetése nem engedélyezett.

Muskotály korlátozottan használható kifejezéssel megkülönböztetett Pannonhalmi bor esetén az alapbornak, 85%-ban a Pannonhalmi muskotály bor esetében meghatározott az alábbi fajtákból kell készülnie:

- Irsai Olivér

- Cserszegi fűszeres

- Ottonel muskotály

- Zefír

- Sárga muskotály

Valamennyi rozéboron kötelező az évjárat feltüntetése.

Primőr vagy újbor esetében 100%-ban az adott évjáratból kell a származnia a bornak.

Település feltüntetéssel készülő Pannonhalmi borok esetében a szőlő legalább 85%-ának az adott település I. és II. osztályú határrészeibe tartózó ültetvényeiből kell származnia, a feldolgozott szőlő legfeljebb 15%-a Pannonhalma lehatárolt termőhely más részeiről is származhat.

„Termőhelyen palackozva”, „termelői palackozás” és „pinceszövetkezetben palackozva” kifejezés valamennyi Pannonhalmi boron feltüntethető a hatályos jogszabályban foglaltak betartása mellett.

A rozé kifejezés helyettesíthető a rosé, a küvé kifejezés pedig a cuvée kifejezéssel.

A Küvé vagy cuvée bor, több szőlőfajta házasításából nyert bort jelölhet, amelyen a fogyasztók tájékoztatása érdekében a küvét alkotó szőlőfajták nevét a címkén csökkenő részarányuk sorrendjében fel lehet tüntetni. Fajtanevek csak abban az esetben tüntethetők fel a küvé boron, amennyiben mindegyik fajta részaránya az adott tételben meghaladja az 5%-ot.

2. Kiszerelés:

A fehér, rozé és a vörösbor valamennyi kiszerelési mód megengedett.

A jégbort és a főbort csak üvegpalackban lehet forgalomba hozni.

Ez alól kivételt képeznek az adott termőhelyen belül a termelő által, saját pincéjében, helyben fogyasztásra értékesített saját termelésű borai.

3. Az illetékes helyi borbíráló bizottság kijelölése:

Mezőgazdasági SZakigazgatási Hivatal Borászti Igazgatóság

4. Termék előállítása a lehatárolt termőterületen kívül

Pannonhalmi bor előállítása a lehatárolt területen belül található településeken túl

Győr-Moson-Sopron megye,

Vas megye,

Veszprém megye,

Zala megye,

Fejér megye,

Komárom-Esztergom

megyékben lehetséges.

5. Nyilvántartások, Bejelentések

a)Nyilvántartások

Pannonhalma oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borászati termékek készítése esetén a szőlőültetvényre és borászati üzemre vonatkozó különös nyilvántartások a következők:

i) keletkezett származási bizonyítványok (szőlő- és borszármazási) példányai;

ii) forgalomba hozatali engedélyek másolatai;

iii) Pannonhalmi Borvidék Hegyközsége által meghatározott helyszíni szemlékről szóló jegyzőkönyvek, dokumentumok;

iv) pincekönyv;

v) Szőlőterület illetve pince helye szerint illetékes hegybíró által az oltalom alatt álló eredetmegjelöléses termék előállítójáról, a hegyközségi informatikai rendszerben (továbbiakban: HEGYÍR), vezetett nyilvántartások (ültetvénykataszter, pincekataszter)

b) Bejelentések

A Pannonhalma oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borászati termék termelésének - beleértve a szőlő alapanyag termelést is – megkezdésekor köteles a területileg illetékes hegyközségnél termelési szándékát bejelenteni. Ezt követően 5 évente április 30-ig kell a bejelentést a területileg illetékes hegyközségnél megtenni.

IX. ELLENŐRZÉS

1. A termékleírás ellenőrzésére kijelölt szervezetek:

A termékleírás betartásának hatósági ellenőrzését a hatályos jogszabály által kijelölt hatóságok végzik el.

Jelenleg hatályos jogszabályok szerinti hatóság:

Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Központ Borászati Igazgatóság

1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.

Tel: +36 1 346-09-30, Fax: +36 1 212 49 78

e-mail: bmi@mgszh.gov.hu

Web: http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/obi

1.2 Kormányhivatalok:

Omissis…………………

2. Az ellenőrzések köre:

- A borászati termékek analitikai tulajdonságainak vizsgálata forgalomba hozatal előtt;

- A borászati terméket előállító üzem adminisztratív ellenőrzése a gazdasági akta alapján, illetve helyszíni vizsgálata kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján;

- Kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján érzékszervi és analitikai vizsgálat a forgalomba hozott borászati termékek esetén;

- Származási bizonyítványok valóságtartalmának ellenőrzése.

X. A HEGYKÖZSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE

Omissis…………………

SOPRON

Soproni Borvidék

O.E.M. (Minőségi Bor)

SOPRON TERMÉKLEÍRÁS

Legge n. XVIII 2004

Modificata dalla Legge n. XXXIX 2009

Modificato dal Decreto n. 178 IX 4 2009

Decreto FVM n. 97 VI 3 2004

Decreto FVM n. 99 VI 3 2004

Modificato dal Decreto FVM n. 9 II 3 2006

Modificato dal Decreto FVM n. 35 V 4 2007

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 16 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 99 VII 30 2009

Decreto FVM n.127 IX 29 2009

Modificato dal decreto VFM n. 134 X 14 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 64 V 12 2010

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 14 2011

Modificato dal Decreto VM n. 1 I 11 2011

(fonte Kormany.hu)

I. NÉV

Sopron

Soproni

oltalom alatt álló eredetmegjelölés

II. A BOROK LEÍRÁSA

II/1. Szőlőből készült termékek kategóriái:

bor:

II/1A. Analitikai:

fehér:

Tényleges alkoholtartalom legalább: 9,00% vol.;

Összes alkoholtartalom Legalább: 9,00% vol.

Illósav ecetsavban kif. Legfeljebb: 1,08 g/l **;

Titrálható sav (borkősavban kif.) legalább: 4,50 g/l;

Maximális összes kénessav tartalom (mg/l): *;

Szabad kénessav tartalom: 60 mg/l;

Összes cukortartalom (g/l): *.

Rozé:

Tényleges alkoholtartalom legalább: 9,00% vol.;

Összes alkoholl tartalom Legalább: 9,00% vol.

Illósav ecetsavban kif. Legfeljebb: 1,08 g/l **;

Titrálható sav (borkősavban kif.) legalább: 4,50 g/l;

Maximális összes kénessav tartalom (mg/l): *;

Szabad kénessav tartalom: 60 mg/l;

Összes cukortartalom (g/l): *.

Siller:

Tényleges alkoholtartalom legalább: 9,00% vol.;

Összes alkoholtartalom Legalább: 9,00% vol.

Illósav ecetsavban kif. Legfeljebb: 1,20 g/l **;

Titrálható sav (borkősavban kif.) legalább: 4,50 g/l;

Maximális összes kénessav tartalom (mg/l): *;

Szabad kénessav tartalom: 60 mg/l;

Összes cukortartalom (g/l): *.

vörös:

Tényleges alkoholtartalom Legalább: 9,00% vol.;

Összes alkoholtartalom Legalább: 9,00% vol.;

Illósav ecetsavban kif. Legfeljebb: 1,20 g/l **;

Titrálható sav (borkősavban kif.) legalább: 4,50 g/l;

Maximális összes kénessav tartalom (mg/l): *;

Szabad kénessav tartalom: 60 mg/l;

Összes cukortartalom (g/l): *.

Kései szüretelésű bor:

Tényleges alkoholtartalom Legalább: 9,00% vol.;

Összes alkoholtartalom Legalább: 12,08% vol.

Illósav ecetsavban kif. Legfeljebb: 2,00 g/l;

Titrálható sav (borkősavban kif.) legalább: 4,50 g/l;

Maximális összes kénessav tartalom (mg/l): *;

Szabad kénessav tartalom: 60 mg/l;

Összes cukortartalom (g/l): *.

* a vonatkozó hatályos jogszabályok szerint

**Kivétel:

„Válogatott szüretelésű bor”, hagyományos kifejezés, valamint „töppedt szőlőből készült bor” és „jégbor” korlátozottan használható egyéb kifejezések feltüntetése esetén a megengedett

maximális illósavtartalom 2,00 g/liter.

II/1B. Érzékszervi jellemzők

Bortípus: érzékszervi jellemzők;

1.fehér :

Friss, száraz, könnyű fehérborok: halvány színű, üde fehérborok, megfelelő pincetechnikával, rendkívül szép savakat felmutatva; a hordós érlelés nyomait nélkülöző, egyszerű illat- és ízvilággal.

Illatos vagy florális fehér borok: Könnyű vagy közepesen testes, száraz, félédes vagy édes fehérborok, élénk savakat felmutatva, melyek meghatározó jegye mindig a fűszeres, virágos vagy gyümölcsös illat. Főbb jellemzői a tiszta és határozott illatok.

2.rozé:

A rozék könnyedek, gyümölcsösek, savhangsúlyosak.

Rózsaszín, ibolya vagy lazac (hagymahéj) színű, élénk savérzetű, rendkívül gyümölcsös illataromájú, a hordós érlelés nyomait nélkülöző illat és íz világgal. Hosszú lecsengésű utóízzel. Főbb illataromái rózsa, málna, szamóca és eper.

3. siller:

Pirosas színű, élénk, határozott savérzetű, gyakran meggy illataromájú, a hordós érlelés nyomait nélkülöző illat- és ízvilággal. Selymes, hosszú lecsengésű utóízzel.

4. vörös:

Erőteljes rubin vagy gránát színű, nagy formátumú, sokszor fűszeres, jellemzően tölgyfahordóban érlelt vörösborok gazdag ízekkel, mineralitással, esetenként tanninban különös gazdagsággal.

Gránát vörösség

Friss bogyós gyümölcsös fajtajelleg hangsúlyosan jelentkezik.

A primőr jellegű borok esetében megjelennek a másodlagos érlelési jegyek a borvidék jellegzetes bogyós gyümölcsökre jellemző íz világok a háttérben.

A vörösborok érzékszervi jellemzői termőhely szerint változnak. Gyakran hordoznak ásványi anyagos jelleget különösen a köves talajú termőhelyeken.

Színük a rubin vöröstől egészen a prémium hordós érlelésű borok sötét vörös színéig terjed. Savai élénkek több éves hordós érlelésnek köszönhetően cserzőanyagai és savai elegánssá válnak, az illatuk pedig többször fekete ribizlire és vadszederre utal.

5. Kékfrankos:

Sopron elsőszámú bora. Illataromáit fűszeres, sokszor kissé füstös karakter jellemzi. Ízvilágára élénk savérzet, és esetenként mineralitás a jellemző. A savasság és a tannin adta íz szinergizmusából adódóan érett szőlőnél kellemes cserzőanyag tartalom érzékelhető.

A bor eltarthatósága rendkívül jó, 6 – 8 év után is élvezhető.

Színük a siller vöröstől a sötét vörös színig terjed. A reduktív friss kékfrankosok élénk savúak, azonban a többéves érlelésűek sötétek, ízükben a meggy-cseresznye és néha aszalt gyümölcs érezhető, a hordós érlelés hatására vaníliás és csokoládés, ez az illatukban is fellelhető. A köves termőhelyeken termett borok sokszor ásványosak.

6. Kései szüretelésű bor:

Arany színű, telt illat- és ízű, határozott savú, rendkívül gyümölcsös, aszalt gyümölcsös, olajos textúrával rendelkező borok. Mineralitással és mazsolára emlékeztető jegyekkel.

II/2. Szőlőből készült termékek kategóriái:

pezsgő:

II/2A. Analitikai előírások:

fehér:

Természetes alkoholtartalom legalább: 9,00% vol.;

Tényleges alkoholtartalom legalább: 9,00% vol.;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Összes savtartalom : 4,50 g/l;

Túlnyomás a palackban: 3 bar;

Maximális összes kénessav tartalom: 235 mg/l;

Összes cukortartalom (g/l): *.

Rozé:

Természetes alkoholtartalom legalább: 9,00% vol.;

Tényleges alkoholtartalom legalább: 9,00% vol.;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Összes savtartalom : 4,50 g/l;

Túlnyomás a palackban: 3 bar;

Maximális összes kénessav tartalom: 235 mg/l;

Összes cukortartalom (g/l): *.

Vörös:

Természetes alkoholtartalom legalább: 9,00% vol.;

Tényleges alkoholtartalom legalább: 9,00% vol.;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Összes savtartalom : 4,50 g/l;

Túlnyomás a palackban: 3 bar;

Maximális összes kénessav tartalom: 235 mg/l;

Összes cukortartalom (g/l): *.

* a 607/2009/EK bizottsági rendelet XIV. melléklet „A” részének táblázata szerint

II/2B. Érzékszervi jellemzők:

fehér:

Halvány színű, határozott savú, citrusos, gyümölcsös szőlőfajtára jellemző aromájú szerkezet, alapvetően üde jelleg. Jellemzően gyümölcsös aromájú pezsgő. Tartós, jó minőségű gyöngyözéssel.

Rozé:

Vörös:

III. KÜLÖNÖS BORÁSZATI ELJÁRÁSOK

Bor:

fehér:

Kötelezően alkalmazandó borászati eljárások:

a szőlőt a szüret napján kell feldolgozni, vagy max. 12 óra áztatás;

nem engedélyezett borászati eljárások (a hatályos jogszabályokon túl):

folyamatos prés használata a must javítása finomított mustsűrítménnyel

rozé:

Kötelezően alkalmazandó borászati eljárások:

a szőlőt a szüret napján kell feldolgozni, musttisztítás;

nem engedélyezett borászati eljárások (a hatályos jogszabályokon túl):

folyamatos prés használata a must javítása finomított mustsűrítménnyel héjon erjesztés;

vörös:

Kötelezően alkalmazandó borászati eljárások:

minimum 4 nap héjon erjesztés;

nem engedélyezett borászati eljárások (a hatályos jogszabályokon túl):

folyamatos prés használata a must javítása finomított mustsűrítménnyel

Kékfrankos:

Kötelezően alkalmazandó borászati eljárások:

minimum 4 nap héjon erjesztés;

nem engedélyezett borászati eljárások (a hatályos jogszabályokon túl):

folyamatos prés használata a must javítása finomított mustsűrítménnyel

Kései szüretelésű bor:

Kötelezően alkalmazandó borászati eljárások:

Szüretelést követő 1 év után palackozható;

nem engedélyezett borászati eljárások (a hatályos jogszabályokon túl):

folyamatos prés használata must javítás.

Pezsgő:

fehér, rozé, vörös:

Kötelezően alkalmazandó borászati eljárások:

palackos erjesztés;

nem engedélyezett borászati eljárások (a hatályos jogszabályokon túl):

szén-dioxid hozzáadása, mustjavítás finomított mustsűrítménnyel.

A szőlőtermesztés szabályai:

1. művelésmód:

a. 2010. augusztus 1-je előtt telepített ültetvények esetében: bármilyen

b. 2010. augusztus 1-jét követően telepített ültetvények esetében:

i. ernyőművelés,

ii. bakművelés,

iii. alacsony kordon,

iv. középmagas kordon,

v. magas kordon,

vi. soproni szálvesszős.

2. ültetvénysűrűség:

a. 2010. augusztus 1-je előtt telepített ültetvények esetében: bármilyen

b. 2010. augusztus 1-jét követően telepített ültetvények esetében: min. 3.300 tő/ha, max. 10%-os tőkehiány

3. a szüret módja:

gépi vagy kézi

4. a szüret időpontjának meghatározása:

A Hegyközségi Tanács a termelők és felvásárlók képviselőivel egyeztetve javaslatot tesz a Hegyközségek felé a szüret kezdetének időpontjára, melynek figyelembevételével a Hegyközségek döntenek a szüret kezdetéről.

A szüret időpontját a hegyközségek hirdetmény útján teszik közzé.

5. a szőlő minősége (minimális cukortartalma összes alkoholtartalomban kifejezve):

Bor:

fehér :

A szőlő minimális cukortartalma: 14,90 MM fok;

A szőlő minimális potenciális alkoholtartalma: 9,00% vol.;

rozé:

A szőlő minimális cukortartalma: 14,90 MM fok;

A szőlő minimális potenciális alkoholtartalma: 9,00% vol.;

siller:

A szőlő minimális cukortartalma: 14,90 MM fok;

A szőlő minimális potenciális alkoholtartalma: 9,00% vol.;

vörös:

A szőlő minimális cukortartalma: 14,90 MM fok;

A szőlő minimális potenciális alkoholtartalma: 9,00% vol.;

Kékfrankos:

A szőlő minimális cukortartalma: 14,90 MM fok;

A szőlő minimális potenciális alkoholtartalma: 9,00% vol.;

Kései szüretelésű bor:

A szőlő minimális cukortartalma: 19,00 MM fok;

A szőlő minimális potenciális alkoholtartalma: 12,08% vol.;

Pezsgő:

fehér :

A szőlő minimális cukortartalma: 14,90 MM fok;

A szőlő minimális potenciális alkoholtartalma: 9,00% vol.;

rozé:

A szőlő minimális cukortartalma: 14,90 MM fok;

A szőlő minimális potenciális alkoholtartalma: 9,00% vol.;

vörös:

A szőlő minimális cukortartalma: 14,90 MM fok;

A szőlő minimális potenciális alkoholtartalma: 9,00% vol.;

IV. KÖRÜLHATÁROLT TERÜLET

A körülhatárolt terület meghatározása:

Cák, Csepreg, Felsőcsatár, Kőszeg, Kőszegdoroszló, Lukácsháza, Vaskeresztes, Ágfalva, Fertőboz, Fertőendréd, Fertőrákos, Fertőszentmiklós, Fertőszéplak, Harka, Hidegség, Kópháza, Nagycenk, Sopron települések;

a szőlő termőhelyi kataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

V. MAXIMÁLIS HOZAM

V/1. Bor:

fehér: 100 hl/ha seprős újbor, 14,3 tonna/hektár;

rozé: 100 hl/ha seprős újbor, 14,3 tonna/hektár;

siller: 100 hl/ha seprős újbor, 14,3 tonna/hektár;

vörös: 100 hl/ha seprős újbor, 14,3 tonna/hektár;

Kékfrankos: 100 hl/ha seprős újbor, 14,3 tonna/hektár;

Kései szüretelésű bor: 11 t/ha szőlő vagy, 80 hl/ha seprős újbor.

V/2. Pezgõ:

fehér: 100 hl/ha seprős újbor, 14,3 tonna/hektár;

rozé: 100 hl/ha seprős újbor, 14,3 tonna/hektár;

vörös: 100 hl/ha seprős újbor, 14,3 tonna/hektár;

VI. ENGEDÉLYEZETT SZŐLŐFAJTÁK

VI/1. Bor:

fehér:

Zenit, Irsai Olivér, Cserszegi fűszeres, Zöld veltelíni, Chardonnay, Sauvignon, Királyleányka, Pinot blanc, Tramini, Sárga muskotály, Furmint, Korai piros veltelíni, Rajnai rizling, Leányka;

rozé:

Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Merlot, Pinot noir, Zweigelt, Syrah, Blauburger;

siller:

Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Merlot, Pinot noir, Zweigelt, Syrah, Blauburger, Dornfelder;

vörös:

Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Merlot, Pinot noir, Zweigelt, Syrah, Blauburger;

Kékfrankos:

Kékfrankos;

Kései szüretelésű bor:

Zenit, Zöld veltelíni, Chardonnay, Sauvignon, Pinot blanc, Tramini, Sárga muskotály, Furmint, Rajnai rizling, Leányka, Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Merlot, Pinot noir, Zweigelt, Syrah, Blauburger.

VI/2. Pezgõ:

fehér:

Zenit, Irsai Olivér, Cserszegi fűszeres, Zöld veltelíni, Chardonnay, Sauvignon blanc, Királyleányka, Pinot blanc, Tramini, Sárga muskotály, Furmint, Korai piros veltelíni, Rajnai rizling;

Rozé:

Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Merlot, Pinot noir, Zweigelt, Syrah, Blauburger;

vörös:

Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Merlot, Pinot noir, Zweigelt, Syrah, Blauburger, Dornfelder.

VII. KAPCSOLAT A FÖLDRAJZI TERÜLETTEL

1. A körülhatárolt terület bemutatása

a) Természeti tényezők:

A Soproni- és Kőszegi-hegység kifutó lankáin találhatók a szőlők. Az ültetvények 150 és 400 m magasan a tengerszint felett helyezkednek el.

A területek barna erodált erdőtalajok zömmel, de találhatók löszös, sőt erősen kötött agyagtalajok is. Magas a köves területek aránya, ahol pala, mészkő, kalcit illetve kvarcit található.

A borvidék klímájára jelentős befolyásolással bír a Fertő-tó. Kiegyenlített, nem túl hideg tél és mérsékelten meleg nyár valamint az általában szép hosszú ősz biztosítják a jó termést.

A területek általában észak- és dél-nyugatiak, kevésbé fagyzugosak.

A szelek miatt a páratartalom alacsony, kivéve a Fertő-medencét, ahol az őszi reggeli párásodás aszúsodást segít elő. Évi napos órák száma 1900-2000 óra közötti.

Az éves csapadék 550-650 mm.

b) Emberi tényezők:

A soproni borvidék kedvező fekvésének köszönhetően Magyarország egyik legrégibb történelmi hagyományokkal rendelkező bortermő vidéke.

Ie. 300-ban a kelták idejében is szőlőtermelés folyt már e vidéken.

A Rómaiak, majd a kora középkorban is jelentős volt a bor termelés és kereskedelem. Városaink gazdagságát nagyrészt a borkereskedelemnek köszönhetik.

Fontos és jelentős a borvidék történelmébe a pocichterek szőlővel, borral foglalkozók szerepe, akiket tréfásan babtermelőknek is hívtak.

Kiemelkedő jelentőségű továbbá a Kőszegi szőlő jövések könyve, melyben 1740. óta minden év április 24-i szőlőhajtások állapotát rajzolják le.

Napjainkban is fontos szerepet játszik a bor, különösen az idegenforgalomban és a borturizmusban.

Jelentős a szőlőtermelésben, borászatban tevékenykedők száma, akik komoly részt vállalnak környezetük megőrzésében, szépségei megőrzésében.

Nem elhanyagolható a szerepük a környezet egészséges megtartásában, a fenntartható fejlődés megvalósításában.

2. A borok leírása:

A borvidék alkalmas mind száraz és édes fehér-, könnyed rozé-, valamint könnyed és testes vörösborok készítésére.

A soproni borok legfontosabb jellemzője a gyümölcsösség (friss és aszalt gyümölcsök is: meggy, cseresznye, fekete ribizli, vadszeder) és az élénk savérzet.

Ezt sok esetben kiegészítik az érlelési illatok és ízek, valamint az ásványosság.

Az édes borok bizonyos évjáratokban botrytiszes jelleget hordoznak.

3. Az okszerű kapcsolat bemutatása és bizonyítása:

A természeti környezet az Alpok nyúlványai és a Kisalföld találkozása, a változatos domborzati és talajviszonyok, a kiegyenlített klíma, a Fertő-tó nagy vízfelülete e terület alkalmasságát biztosítja kiváló borok termelésére.

Ennek köszönhetően biztosított az itt termő szőlők kellő sav- és cukortartalma.

A Fertő-tó medencéjében az őszi reggeli párásodás következtében a botrytisz is megjelenik.

A köves területeken termett szőlőből készült borokban meghatározó jegy az ásványosság.

Mivel a bor régóta nagy szerepet játszik az idegenforgalomban, fontos, hogy egy-egy bortermelő többféle bort tudjon kínálni vendégei részére.

Ennek köszönhető, hogy a domináns vörösborok mellett száraz és édes fehérborok, rozék, valamint pezsgők is a borvidék kínálatát gazdagítják.

VIII. TOVÁBBI FELTÉTELEK

VIII/1. Jelölési szabályok

a) Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés kifejezés a borok esetében helyettesíthető a védett eredetű bor kifejezéssel

b) Jelölhető hagyományos kifejezések, egyéb korlátozottan használható kifejezések, illetve készítési módra utaló kifejezések, egyéb, szabályozottan használható kifejezések.

bor:

fehér, rozé, siller, vörös, Kékfrankos, Kései szüretelésű bor:

első szüret:

kifejezés a termőre fordulás utáni első évben szüretelt szőlőből készült borok esetében használható;

újbor-primőr:

a szüret évében palackozott újborok jelölésére használható;

szűretlen:

töppedt szőlőből:

jégbor:

túléretten, megfagyottan szüretelt és préselt szőlőbogyók felhasználásával előállított bor:

amelynek természetes alkoholtartalma legalább 16,66 % vol

amelyet igazoltan legfeljebb -7°C-os hőmérsékleten szüreteltek.

A jégbor készítésére vonatkozó szándékot legalább 48 órával a tervezett szüreti időpont előtt be kell jelenteni az ültetvény területe szerint illetékes hegybíró részére.

muzeális bor:

Legalább öt éven keresztül palackban érlelt bor.

válogatott szüretelésű bor:

A must cukortartalma legalább 204,50 g/l;

cuveé-küvé:

a küvé vagy cuvée kifejezés több szőlőfajta felhasználásával készült tájbor és m.t. minőségi borok, védett eredetű esetében tüntethető fel.

A küvé fajtaösszetételére vonatkozó adatokat (szőlőfajták megnevezése, %-os részaránya) a forgalomba hozatali engedélyhez csatolni kell.

A fogyasztók tájékoztatása érdekében a küvét alkotó szőlőfajták nevét a címkén csökkenő részarányuk sorrendjében fel lehet tüntetni;

Pezgõ:

fehér, rozé, vörös:

palackban erjesztett:

a második alkoholos erjesztés palackban történt

a küvében végbemenő, szén-dioxid-képződést szolgáló erjedés kezdetétől – a gazdaságban történő érlelési időt is beleszámítva – legalább kilenc hónap telt el

a szekunder fermentáció és a küvé seprőn érlelési ideje legalább 90 nap

a terméket szűréssel, transzvázé eljárással vagy degorzsálással seprőtlenítik

nyerspezsgő :

kifejezés olyan palackban erjesztett minőségi pezsgő esetében tüntethető fel, amelyhez expedíciós likőrt egyáltalán nem adtak;

blanc de noir :

kifejezés olyan minőségi pezsgő esetében tüntethető fel, amely 100%-ban a Pinot noir szőlőfajta gyors feldolgozásával nyert küvéből készült;

blanc de blanc :

kifejezés olyan minőségi pezsgő esetében tüntethető fel, amely 100%-ban Chardonnay szőlőfajtából származó küvéből készült;

hagyományos módszerrel palackban erjesztett,

hagyományos módszer (méthode, traditionelle),

klasszikus módszer (méthode classique),

klasszikus hagyományos módszer,

cuveé-vagy-küvé,

c) A feltüntethető kisebb földrajzi egységek neve, körülhatárolásuk és feltüntetésük különös szabályai:

i) Településnevek:

ii) Dűlőnevek:

- Sopron: Steiner, Steiger, Harmler, Frettner, Rothepeter, Dudles, Weidengrund, Hard, Kogl

- Fertőboz: Uradalmi-birtok, Apollónia-földek, Gradina

- Harka: Kogl, Nap-hegy

- Fertőrákos: Savanyú-kút/Sauerbrunn, Új-hegy/Neuberg

- Fertőszentmiklós: Arany-hegy, Új-hegy, Közép-dűlő,

- Fertőszéplak: Szentháromság

- Ágfalva: Pótlék-dűlő, Vasút-dűlő,

- Kőszeg: Guba-hegy, Borsmonostori-dűlő, Kövi-dűlő, Napos-tető,

- Vaskeresztes: Niederberg, Bargl, Stirgrom, Kfangen, Waller, Hummerberg,

- Nagycenk: Hard

- Kópháza: Hard

- Csepreg: Hanga, Rámok, Bene-hegy,

- Felsőcsatár: Glavica, Vas-hegy.

iii) Dűlőnév feltüntetésének feltételei: az érintett település nevének feltüntetése kötelező a dűlő név használata esetén.

d) Az évjárat feltüntetése a borok esetében kötelező.

VIII/2. A kiszerelésre vonatkozó szabályok:

Palackos bor esetén üveg és műanyag minden formája használható 2 literig. Pincéből végső fogyasztónak bármely anyagú és kiszerelésű felhasználható.

VIII/3. Az illetékes helyi borbíráló bizottság kijelölése:

a borászati hatóság által működtetett HBB (MGSZH)

VIII/4. Termék előállítása a lehatárolt termőterületen kívül:

a) Az Osztrák Köztársaság területén található „Neusiedlersee”, „Neusiedlersee-Hügelland” , „Mittelburgenland” borvidékek

b) Győr-Moson-Sopron megye:

Bakonypéterd, Écs, Felpéc, Győr-Ménfőcsanak, Győrság, Győrszemere, Győrújbarát, Kajárpéc, Lázi, Nyalka, Nyúl, Pannonhalma, Pázmándfalu, Ravazd, Tényő;

c) Vas megye:

Borgáta, Celldömölk, Kemeneskápolna, Kissomlyó, Mesteri, Bérbaltavár;

d) Zala megye:

Balatongyörök, Cserszegtomaj, Gyenesdiás, Hévíz-Egregy, Rezi, Várvölgy, Vonyarcvashegy, Bak, Becsehely, Csörnyeföld, Dobri, Eszteregnye, Homokkomárom, Kerkateskánd, Lenti, Letenye, Magyarszerdahely, Murarátka, Muraszemenye, Nagykanizsa, Rigyác, Söjtör, Szécsi-sziget, Tormafölde, Valkonya, Zajk, Csáford, Dióskál, Egeraracsa, Galambok, Garabonc, Miháld, Nagyrada, Orosztony, Pakod, Sármellék, Szentgyörgyvár, Vindornyalak, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalakaros, Zalaszabar, Zalaszántó, Zalaszentgrót, Tekenye;

e) Veszprém megye:

Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonrendes, Balatonszepezd, Gyulakeszi, Hegymagas, Káptalantóti, Kisapáti, Kővágóörs, Nemesgulács, Raposka, Révfülöp, Salföld, Szigliget, Tapolca, Alsóörs, Aszófő, Balatonakali, Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonfüred, Balatonkenese, Balatonszőlős, Balatonudvari, Balatonvilágos, Csopak, Dörgicse, Felsőörs, Lovas, Mencshely, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Tihany, Vászoly, Balatoncsicsó, Monoszló, Óbudavár, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon, Zánka, Balatonederics, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Nemesvita, Sáska, Uzsa, Zalahaláp, Csabrendek, Sümeg, Sümegprága, Balatonhenye, Hegyesd, Köveskál, Mindszentkálla, Monostorapáti, Szentbékkálla;

f) Komárom-Esztergom megye:

Ászár, Bársonyos, Császár, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Nagyigmánd, Vérteskethely, Baj, Bajót, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Esztergom, Kesztölc, Kocs, Lábatlan, Mocsa, Neszmély, Nyergesújfalu, Mogyorósbánya, Süttő, Szomód, Tata, Tát, Tokod, Vértesszőlős településein.

IX. ELLENŐRZÉS

1. A termékleírás ellenőrzésére kijelölt szervezetek:

A termékleírás betartásának hatósági ellenőrzését a hatályos jogszabály által kijelölt hatóságok végzik el.

Jelenleg hatályos jogszabályok szerinti hatóság:

(1) Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Központ Borászati Igazgatóság

1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.

Tel: +36 1 346-09-30, Fax: +36 1 212 49 78

e-mail: bmi@mgszh.gov.hu

Web: http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/obi

(2) Megyei Kormányhivatalok:

Omissis…………………………..

2. Az ellenőrzések köre és módja:

- A borászati termékek analitikai és érzékszervi tulajdonságainak vizsgálata forgalomba hozatal előtt;

- A borászati terméket előállító üzem adminisztratív ellenőrzése a gazdasági akta alapján, illetve helyszíni vizsgálata kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján;

- Kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján érzékszervi és analitikai vizsgálat a forgalomba hozott borászati termékek esetén;

- származási bizonyítványok valóságtartalmának ellenőrzése.

X. A HEGYKÖZSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE

Omissis…………………………..

DUNÁNTÚL

O.F.J. Oltalom alatt álló földrajzi jelzést (Tájbor)

DUNÁNTÚL TERMÉKLEÍRÁS

Legge n. XVIII 2004

Modificata dalla Legge n. XXXIX 2009

Modificato dal Decreto n. 178 IX 4 2009

Decreto FVM n. 97 VI 3 2004

Decreto FVM n. 99 VI 3 2004

Modificato dal Decreto FVM n. 9 II 3 2006

Modificato dal Decreto FVM n. 35 V 4 2007

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 16 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 99 VII 30 2009

Decreto FVM n.127 IX 29 2009

Modificato dal decreto FVM n. 134 X 14 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 64 V 12 2010

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 14 2011

Modificato dal Decreto VM n. 1 I 11 2011

(fonte Kormany.hu)

I. NÉV

Dunántúl

változatok: Dunántúli

oltalom alatt álló földrajzi jelzés

II. A BOROK LEÍRÁSA

II/1. Szőlőből készült termékek kategóriái: bor

Bortípusok:

fehérbor,

rozébor,

vörösbor.

II/1A. Analitikai előírások

fehérbor:

Tényleges alkoholtartalom minimum: 9,00% vol.*;

Összes alkoholtartalom minimum: 9,00% vol.

Maximális Illósav tartalom: 1,08 g/l;

Összes savtartalom: 4,00 – 8,50 g/l;

Maximális kénessav tartalom (mg/l): **;

Összes cukortartalom (g/l): **.

rozébor:

Tényleges alkoholtartalom minimum: 9,00% vol.*;

Összes alkoholtartalom minimum: 9,00% vol.

Maximális Illósav tartalom: 1,08 g/l;

Összes savtartalom: 4,00 – 8,50 g/l;

Maximális kénessav tartalom (mg/l): **;

Összes cukortartalom (g/l): **.

võrõsbor:

Tényleges alkoholtartalom minimum: 9,00% vol.*;

Összes alkoholtartalom minimum: 9,00% vol.

Maximális Illósav tartalom: 1,20 g/l;

Összes savtartalom: 4,00 – 7,50 g/l;

Maximális kénessav tartalom (mg/l): **;

Összes cukortartalom (g/l): **.

* Kivétel: Dunántúli bor musttal történő édesítése esetén a tényleges alkoholtartalom minimum 4,50% lehet.

**A borok kén-dioxid- és cukortartalmának kialakítása a mindenkor hatályos jogszabályban megfelelően történhet.

II/1B. Érzékszervi jellemzők

Bortípus: érzékszervi jellemzők;

fehérbor:

Zöldessárgától az aranysárga színvilágig változó színű, könnyed fehérbor, közepes illatintenzitással és lekerekedett savakkal.

rozébor:

A lazacszíntől a világos piros színig terjedő, közepes illatintenzitású rozébor lekerekedett savakkal.

võrõsbor:

Színe a vöröstől a rubinvörös színig terjed. Gyümölcsös illatú vörösbor közepes tannintartalommal, lekerekedett, harmonikus savakkal.

III. KÜLÖNÖS BORÁSZATI ELJÁRÁSOK

1. Különös borászati eljárás nincs meghatározva.

2. A szőlőművelés szabályai:

a) Dunántúli borászati termékek előállítása a 2010. augusztus 1. után telepített szőlőültetvények esetében:

a. művelésmód:

ernyő,

moser,

sylvoz,

alacsony- középmagas és magas kordon,

guyot,

egyesfüggöny,

fejművelés,

bakművelés,

Lyra.

b. Telepítési sűrűség: minimum 3.300 tő / hektár.

b) A 2010. augusztus 1. előtt telepített szőlőültetvények esetében bármilyen, korábban engedélyezett művelésmódú és telepítési sűrűségű szőlőültetvényről származó szőlőből készülhet Dunántúli oltalom alatt álló földrajzi jelzéses borászati termék a szőlőültetvény termésben tartásáig.

3. A szüret módja:

gépi és kézi szüret megengedett

4. A szőlő minősége: (a szőlő minimális cukortartalma potenciális alkoholtartalomban és magyar mustfokban kifejezve)

Fehér: 8,00% vol., 13,40° MM;

rozé: 8,00% vol., 13,40° MM;

võrõs: 8,00% vol., 13,40° MM.

5. A szüret időpontjának meghatározása:

a szüret legkorábbi időpontja minden év augusztus 1.

IV. KÖRÜLHATÁROLT TERÜLET

A körülhatárolt terület meghatározása:

Baranya,

Fejér,

Győr-Moson-Sopron,

Komárom-Esztergom,

Somogy,

Tolna,

Vas,

Veszprém,

Zala megyék

I és II. termőhelyi kataszterbe sorolt területei.

V. MAXIMÁLIS HOZAM

V/1. Bor:

fehér: 120 hl/ha seprős újbor, vagy 17,00 t/ha szőlő kézi szüret esetén, 16,30 t/ha szőlő gépi szüret esetén;

rozé: 100 hl/ha seprős újbor, vagy 17,00 t/ha szőlő kézi szüret esetén, 16,30 t/ha szőlő gépi szüret esetén;

vörös: 100 hl/ha seprős újbor, vagy 17,00 t/ha szőlő kézi szüret esetén, 16,30 t/ha szőlő gépi szüret esetén;

VI. ENGEDÉLYEZETT SZŐLŐFAJTÁK

fehér:

Bacchus, Piros Bakator, Bianca, Blauer Silvaner, Budai, Chardonnay, Chasselas, Csabagyõngye, Cserszegi fűszeres, Csomorika, Ezerfürtű, Ezerjó, Furmint, Hárslevelű, Irsai Olivér, Juhfark, Karát, Kéknyelű, Királyleányka, Korai piros veltelini, Korona, Kövérszõlõ, Kövidinka, Leányka, Nektár, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Pátria, Pinot blanc, Pintes. Piros veltelini, Pölöskei muskotály, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Rozália, Rózsakõ, Sárfehér, Sarga muskotaly, Sauvignon, Semillon, Szürkebarát, Tramini, Viktóriagyöngye,

Vulcanus, Zalagyönye, Zefir, Zengõ, Zenit, Zeus, Zöld veltelini, Zöld szagos, Zöld szilváni, Viognier.

rozé:

Alibernet, Alicante boushet, Bibor Kadarka, Blauburger, Blauer Frühburgunder, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Domina, Kadarka, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Nero, Pinot noir, Rubintos, Syrah, Turán, Zweigelt, Kék Bakator, Dornfelder, Csókaszõlõ, Hamburgi muskotály, Menoire, Sagrantino, Tannat.

vörös:

VII. KAPCSOLAT A FÖLDRAJZI TERÜLETTEL

1. A körülhatárolt terület bemutatása

A Dunántúl oltalom alatt álló földrajzi jelzés lehatárolt termőterülete a Magyarország Dunántúli tájegységének területét foglalja magában.

A kontinentális klíma szubmediterrán jellegét az alábbi két hatás alakítja ki: a nyugatról érkező hegyvidéki-óceáni légáramlat, amely hűvös, nedves levegőt szállít, valamint délről a földközi-tengeri eredetű, mediterrán légáramlat, amely száraz-meleg levegőt szállít a Dunántúlra.

A nyár nedvesebb és kevésbé forró, mint a Földközi-tenger mellékén, ugyanakkor az ősz napos és szárazabb, mint a kontinentális klímájú vidékeken.

Az évi középhőmérséklet 9-11°C, az évi napsütéses órák száma: 1900 óra/év körül alakul.

Az évi csapadékmennyiség 600-800 mm között változik.

Domborzatát tekintve a dunántúli táj dombokkal és közepes magasságú hegyvonulatokkal tagolt terület.

Domborzati adottságából adódóan a legtöbb település közelében kisebb patakok csörgedeznek, illetve nagyobb folyók folynak, esetenként tavak alakultak ki.

Talaját tekintve a Dunántúl lehatárolt termőterület talaja a Rahmann-féle agyagbemosódásos barna erdőtalaj.

Bizonyíthatóan a szőlőtermesztés hagyománya már a római kor előtti keltákra vezethető vissza.

Az egykori Pannónia provincia, azaz a mai Dunántúl, fejlett borkultúráját és borainak kimagasló minőségét bizonyítja, hogy Domitianus császár megtiltotta a területen a szőlőművelést, hiszen az itt termelt borok jelentős versenytárai voltak az itáliai boroknak.

Ezt Probus császár engedélyezte újra, és indultak a Pannóniai borok, azaz a mai Dunántúli borok gyors fejlődésnek.

A Dunántúl szőlőtermesztése a területre érkező magyarok számára is meghatározó szerepű volt, és jelentős gazdasági bevételt jelentett a helyi lakosoknak: mint fontos külkereskedelmi árú nagy mennyiségben szállították a környező országokba.

A török hódítások során bár a terület elnéptelenedett, de az ide érkező rácok számos újfajtát honosítottak meg, közülük a leghíresebb a Kadarka volt.

A török kiűzését követően a Dunántúl szőlőtermelő településein nagy számban megjelenő sváb eredetű lakosok terjesztették el a Dunántúlon a vörösborszőlő termesztését, és fogtak termesztésben olyan fajtákat, mint a Kékoportó. A török kiűzésétől a filoxéra vészig terjedő időszakban a Dunántúli borok keresettek voltak a Habsburg birodalom valamennyi tartományában.

A filoxéra vészt követő rekonstrukció időszakában terjedtek el a termőterületen olyan karakterisztikus fajták, mint az Olasz rizling és a Szürkebarát, illetve a világfajták közül a Chardonnay, melyek magas minőséget biztosító, a termőtájhoz jól alkalmazkodó fajták.

A termesztett fajták tekintetében számos új, a termőhelyhez jól köthető fajta került termesztésbe a Dunántúlon az elmúlt hatvan év folyamán, mint az Irsai Oliver, a Cserszegi fűszeres és a Sauvignon blanc, mely aromatikus fajták elválaszthatatlanok lettek a Dunántúlról, illetve a vörösborszőlő-fajták közül a Merlot és a Cabernet sauvignon, illetve a Cabernet franc.

A rendszerváltozást követő szerkezeti reformoknak, az új aromatikus fajták további térnyerésének, valamint az intenzív marketing munkának köszönhetően Magyarország egyik legkeresettebb tájbora lett a XXI. századra a Dunántúli.

A hazai vevők mellett a Dunántúli bor legfontosabb exportpiacát ma a Skandináv – (Svédország, Finnország) és a Visegrádi országok jelentik.

2. A borok leírása

Függetlenül a dunántúli bor típusától, valamennyi dunántúli borra a diszkrét, közepes illatvilág mellett a lekerekedett savak és a könnyed frissesség jellemző, melyek a dunántúli borokat évszázadok óta jellemezték és amely hírnevet szerzett neki.

3. Az okszerű kapcsolat bemutatása és bizonyítása

A Dunántúl éghajlatát befolyásoló nyugati légáramlatok a nyári időszakban is kellő mennyiségű csapadékot biztosítanak, így az aszály napok száma az azonos szélességi körön fekvő kontinentális területekhez képest alacsony. A barna erdőtalajok vízmegtartó képességének köszönhetően a nyári melegben is megfelelő a szőlő növény vízellátása.

A dunántúli termőterület jellegzetessége, hogy az itt élő emberek a Dunántúlra jellemző közepes (pld.: Kadarka, Kékoportó), illetve késői érésű (pld.: Olaszrizling, Kékfrankos, Szürkebarát) szőlőfajtákat általában a déli, délkeleti, illetve délnyugati kitettségű domb – és hegyoldalakon termesztik.

A mediterrán anticiklonok biztosította napos, hosszú ősz folyamán a domboldalak tövében lévő kisebb patakok, folyók esetleg tavak felületéről visszaverődő napsugarak a szőlő érését segítik elő, így a Dunántúli borok savai lekerekedettek, érettek, rozé- és vörösborok esetében a tanninok selymesek és elegánsak, a borok íz-gazdagok.

A Dunántúli borok ízgazdagsága, és a borászok kereskedelmi szakértelme együttesen teremtette meg a Dunántúli borok hírnevét a hazai és a nemzetközi piacon. A Dunántúli borok minőségének elismerését jelzi, hogy a legrangosabb magyar borászati díjat, az 1991-től évente kihirdetésre kerülő “Év bortermelője”, az elmúlt 19 év alatt 13 alkalommal Dunántúli borász vehette át.

A Dunántúli borok piaci sikerét jelzi, hogy a Dunántúli oltalom alatt álló földrajzi jelzéses borok közel háromnegyede az EU-26 tagországában kerül értékesítésre. A Dunántúli néven értékesített borok mennyisége a magyar borexport közel 10%-át jelenti.

VIII. TOVÁBBI FELTÉTELEK

VIII/1. Jelölési szabályok:

a) a borok esetében az oltalom alatt álló földrajzi jelzés kifejezés helyettesíthető a „tájbor” hagyományos kifejezéssel

b) a jelölhető hagyományos kifejezések, egyéb korlátozottan használható kifejezések, illetve készítési módra utaló kifejezések, illetve egyéb, szabályozottan használható kifejezések:

fehérbor:

első szüret vagy virgin vintage:

kifejezés a termőre fordulás utáni első évben szüretelt szőlőből készült borok esetében használható;

muskotály;

cuvée vagy küvé:

A fogyasztók tájékoztatása érdekében a küvét alkotó szőlőfajták nevét a címkén csökkenő részarányuk sorrendjében fel lehet tüntetni;

szűretlen:

újbor vagy primőr:

a szüret évében palackozott újborok jelölésére használható;

„barrique”:

Használható egyéb kifejezések:

barrique-ban erjesztett;

hordóban erjesztett (fa fajtájának feltüntetésével);

barrique-ban érlelt;

hordóban érlelt (fa fajtájának feltüntetésével);

barrel aged;

első szüret vagy virgin vintage:

kifejezés a termőre fordulás utáni első évben szüretelt szőlőből készült borok esetében használható;

rozébor:

első szüret vagy virgin vintage;

cuvée vagy küvé;

szűretlen;

újbor vagy primőr;

vörösbor:

első szüret vagy virgin vintage;

cuvée vagy küvé;

Szűretlen;

újbor vagy primőr;

barrique;

siller:

A rövid áztatási időnek köszönhetően nagyon világos színű vörösbor;

c) Muskotály korlátozottan használható kifejezés csak az alábbi fajtaösszetételű borokon jelölhető:

i) legalább 85%-ban - nem számítva bele az édesítésre szolgáló termékekből felhasznált mennyiséget - Csabagyöngye, Hamburgi muskotály, Mátrai muskotály, Cserszegi fűszeres, Irsai Olivér, Nektár, Ottonel muskotály, Pölöskei muskotály, Sárga muskotály, Zefír;

ii) legfeljebb 15%-ban:

Bacchus, Piros Bakator, Bianca, Blauer Silvaner, Budai, Chardonnay, Chasselas, Csomorika, Ezerfürtű, Ezerjó, Furmint, Generosa, Hárslevelű, Juhfark, Karát, Kéknyelű, Királyleányka, Korai piros veltelíni, Korona, Kövérszőlő, Kövidinka, Leányka, Olasz rizling, Pátria, Pinot blanc, Pintes, Piros veltelíni, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Rozália, Rózsakő, Sárfehér, Sauvignon, Semillon, Szürkebarát, Tramini, Viktória gyöngye, Vulcanus, Zala gyöngye, Zengő, Zenit, Zeus, Zöld veltelíni, Zöld szagos, Zöld szilváni, Viognier

d) A Dunántúl oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel egy látómezőben feltüntethető a „Transdanubia” kifejezés is.

VIII/2. Kiszerelésre vonatkozó szabályok:

Valamennyi kiszerelési mód megengedett

VIII/3. Az illetékes helyi borbíráló bizottság kijelölése:

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Borászati Igazgatóság.

VIII/4. Nyilvántartások, adatszolgáltatások, bejelentések:

a) Nyilvántartások

i) keletkezett származási bizonyítványok (szőlő- és borszármazási) példányai;

ii) forgalomba hozatali engedélyek másolatai;

iii) A Dunántúl termékleírást benyújtó borvidékek hegyközségi tanácsai által meghatározott helyszíni szemlékről szóló jegyzőkönyvek, dokumentumok;

iv) pincekönyv;

b) Bejelentések

A Dunántúl oltalom alatt álló földrajzi jelzésű borászati termék termelésének – beleértve a szőlő alapanyag termelést is – megkezdésekor köteles a területileg illetékes hegyközségnél termelési szándékát bejelenteni. Ez a bejelentés visszavonásig érvényes.

VIII/5. Termék előállítása a lehatárolt termőterületen kívül:

Dunántúli borászati termékek előállítása csak a lehatárolt területen, valamint történelmi hagyományok miatt az alábbi két szomszédos megye felsorolt településein lehetséges:

Bács-Kiskun megye:

Tiszazug, Kecskemét, Szentkirály, Nyárlőrinc, Helvécia, Ballószög, Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunbaracs, Ladánybene, Lajosmizse, Felsőlajos, Tiszakécske, Lakitelek, Tiszaalpár, Izsák, Páhi, Ágasegyháza, Orgovány, Jakabszállás, Szabadszállás, Fülöpszállás, Dunavecse, Apostag, Kunszentmiklós, Kiskunfélegyháza, Bugac, Kunszállás, Fülöpjakab, Kiskunmajsa, Szank, Móricgát, Jászszentlászló, Csólyospálos, Harkakötöny, Kiskőrös, Kaskantyú, Akasztó, Csengőd, Soltszentimre, Tabdi, Soltvadkert, Bócsa, Tázlár, Kecel, Imrehegy, Solt, Harta, Dunapataj, Kiskunhalas, Zsana, Balotaszállás, Kunfehértó, Pirtó, Kisszállás, Tompa, Kelebia, Csikéria, Bácsszőlős, Bácsalmás, Kunbaja, Jánoshalma, Kéleshalom, Mélykút, Baja, Bátmonostor, Borota, Császártöltés, Csátalja, Csávoly, Dávod, Dusnok, Érsekcsanád, Érsekhalma, Hajós, Nagybaracska, Nemesnádudvar, Rém, Sükösd, Vaskút.

és

Pest megye:

Dány, Monor, Monori erdő, Gomba, Kóka, Tóalmás, Ráckeve, Tököl, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Dömsöd, Ócsa, Inárcs, Kakucs, Hernád, Örkény, Cegléd, Tápiószentmárton, Nyársapát, Csemő, Pilis, Újlengyel, Albertirsa, Ceglédbercel, Abony, Nagykőrös, Kocsér, Tápiószele, Vác, Budapest-Rákosliget, Szada, Veresegyház, Kerepes, Mogyoród, Őrbottyán, Vácrátót, Kisnémedi, Vácegres, Vác, Budajenő, Budakeszi, Páty, Pilisborosjenő, Telki, Tök, Üröm, Budapest XXII. kerület Budafok.

IX. ELLENŐRZÉS

1. A termékleírás ellenőrzésére kijelölt szervezetek:

A termékleírás betartásának hatósági ellenőrzését a hatályos jogszabály által kijelölt hatóságok végzik el.

Jelenleg hatályos jogszabályok szerinti hatóságok:

1.1 Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Borászati Igazgatóság

1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.

Tel.: +36 1 346-09-30

Fax.: +36 1 212 49 78

e-mail.: bmi@mgszh.gov.hu

Web.: http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/obi

Kormányhivatalok:

Omissis……………………

2. Az ellenőrzések köre:

- A borászati termékek analitikai és érzékszervi tulajdonságainak vizsgálata forgalomba hozatal előtt;

- A borászati terméket előállító üzem adminisztratív ellenőrzése a gazdasági akta alapján, illetve helyszíni vizsgálata kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján;

- Kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján érzékszervi és analitikai vizsgálat a forgalomba hozott borászati termékek esetén;

- származási bizonyítványok valóságtartalmának ellenőrzése.

X. A HEGYKÖZSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE

Omissis………………………..

VISIT THE SITES BELOW

---

VISITATE I SITI IN CALCE

CLICCATE QUI

...in production...

visit also EUROPEAN WINES

----

...in lavorazione...

visitate anche EUROPEAN WINES

Mappa del sito