del Pannonia › DEL DUNANTUL OEM OFJ

PANNON O.E.M.

PÉCS O.E.M.

SZEKZÁRD O.E.M.

TOLNA O.E.M.

VILLANY O.E.M.

DUNÁNTÚL OFJ

VIGNETI CSILLAGVOLGY VILLANY

VIGNETI CSILLAGVÕLGY VILLANY

 

 

PANNON

Pannon Borvidéki regió

O.E.M. (Minőségi Bor)

Pannon termékleírás

Legge n. XVIII 2004

Modificata dalla Legge n. XXXIX 2009

Modificato dal Decreto n. 178 IX 4 2009

Decreto FVM n. 97 VI 3 2004

Decreto FVM n. 99 VI 3 2004

Modificato dal Decreto FVM n. 9 II 3 2006

Modificato dal Decreto FVM n. 35 V 4 2007

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 16 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 99 VII 30 2009

Decreto FVM n.127 IX 29 2009

Modificato dal decreto VFM n. 134 X 14 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 64 V 12 2010

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 14 2011

Modificato dal Decreto VM n. 1 I 11 2011

Decreto specifico FVM 142/2008n.n. 31 X

Modificato atto 28 junius 2012 

(fonte Kormany.hu)

 

I. NÉV

 

Pannon

oltalom alatt álló eredetmegjelölés

 

II. A BOROK LEÍRÁSA

 

II/1. Szőlőből készült termékek kategóriái: bor

Pannon bor bortípusai:

 

Fehér

Rozé

Vörös

 

II/1A. Analitikai előírások

 

fehér:

Összes alkoholtartalom  minimum: 9,00% vol.

Tényleges alkoholtartalom minimum: 9,00% vol.;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Összes savtartalom minimum: 4,50 g/l;

Összes kénessav tartalom maximum(mg/l): *;

 

A *-al jelölt esetekben a hatályos jogszabályok szerint kell eljárni.

 

II/1B. Érzékszervi jellemzők

Fehér:

Zöldes fehértől, sárgászöldön keresztül egészen az arany színig a fajtára és az előállítás módjára jellemző a szín jellemzi. Illatában a visszafogott diszkréttől az illatos fajtákra jellemző nagyon intenzív illatok is megtalálhatók.

A Pannon fehérborra jellemző az összetett sav tartalom.

A gyümölcsös íz és a harmónia minden itt készült borban felfedezhető.

Rozé:

A hagymahéj színtől a bazsarózsaszínen át a szamócaszínig sokféle árnyalat fellelhető. Illatában a fajtára jellemző illatokat találunk, amit a bor előállítási technológia minden esetben igyekszik megőrizni.

Savérzete elegáns, nem túl magas savtartalommal, ami jól jellemzi a Pannon rozét.

Vörös :

Színe a pirostól a rubin, bíborvörösön át az egészen sötét mélyvörösig, szinte feketéig minden színárnyalatban előfordulhat a fajta és az előállítás módjától függően. Illatára a gyümölcsösség, főként a piros bogyós gyümölcsök jellemzőek.

A finom és az erőteljesebb hordós érlelésből származó illatok és ízek is felfedezhetők.

A Pannon vörösborok tüzesek, lekerekedett savúak, tanninban gazdagok.

 

III. KÜLÖNÖS BORÁSZATI ELJÁRÁSOK

 

A szőlő művelésmódja, térállása:

A 2009. július 31-e előtt telepített szőlőültetvények esetében bármilyen, korábban engedélyezett művelésmódú és telepítési sűrűségű szőlőültetvényről származó szőlőből készülhet Pannon oltalom alatt álló eredetmegjelöléses borászati termék a 2035/2036-os borpiaci évig.

 

Új ültetvényekre vonatkozó szabályok:

A 2009. augusztus 1-e után létesített ültetvények esetében:

- A tőkehelyek száma nem lehet alacsonyabb, mint 3.300 db/ha.

- A kialakítható sortávolság nem lehet kevesebb, mint 2 méter, illetve több mint 3,5 méter,

- A kialakítható tőtávolság nem lehet kevesebb, mint 0,6 méter, illetve több mint 1,2 méter,

- az egyes függöny művelésmód kivételével valamennyi művelésmód engedélyezett.

 

 

IV. KÖRÜLHATÁROLT TERÜLET

 

A Pannon Borvidéki Régió (a továbbiakban: Pannon Borrégió):

 

Pécsi Borvidék:

Baranya Megye:

Szigetvári körzet:

telepűlések: Helesfa, Kispeterd, Mozsgó, Nagypeterd, Nyugotszenterzsébet, Szigetvár;

Pécsi körzet:

telepűlések: Boda, Cserkút, Hosszúhetény, Ivánbattyán, Keszü, Kisjakabfalva, Kiskassa, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Mecseknádasd, Pécs, Pécsvárad, Szemely;

Versendi  körzet:

telepűlések: Babarc, Bár, Bóly, Dunaszekcső, Hásságy, Lánycsók, Máriakéménd, Mohács, Monyoród, Nagynyárád, Olasz, Szajk, Szederkény, Versend.

 

Szekszárdi Borvidék:

Tolna Megye:

telepűlések: Alsónána, Alsónyék, Báta, Bátaszék, Decs, Harc, Kadasd, Kéty, Medina,

Őcsény, Sióagárd, Szálka, Szekszárd, Várdomb, Zomba.

 

Tolnai Borvidék:

Fejér Megye:

Tamási körzet:

telepűlések: Aba, Igar, Lajoskomárom, Mezőkomárom, Szabadhidvég, Seregélyes,

Tolna Megye:

Tamási körzet:

telepűlések: Felsőnyek, Iregszemcse,  Magyarkeszi, Nagyszékely, Nagyszokoly, Ozora, Pincehely, Regöly, Simontornya, Tamási, Tolnanémedi;

Tolnai Körzet:

telepűlések: Bikács, Bölcske, Dunaföldvár, Dunaszentgyörgy, Fácánkert, Gyönk, Györköny, Kisszékely, Kölesd, Madocsa, Nagydorog, Paks, Sárszentlőrinc, Tengelic, Tolna;

Völgységi Körzet:

telepűlések: Aparhant, Bátaapáti, Bonyhád, Bonyhádvarasd, Duzs, Gráboc, Györe, Hidas, Högyész, Izmény, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Lengyel, Mórágy, Möcsény, Mucsfa, Mucsi, Nagymányok, Tevel, Váralja, Závod;

 

Villány Borvidék:

Baranya Megye:

telepűlések: Bisse, Csarnóta, Diósviszló, Harkány, Hegyszentmárton, Kistótfalu, Márfa,

Nagytótfalu, Siklós, Szava, Túrony, Vokány, Kisharsány, Nagyharsány, Palkonya, Villány, Villánykövesd.

 

borvidéki települések I. és II. szőlő termőhelyi kataszterében sorolt területei.

 

V. MAXIMÁLIS HOZAM

 

Pannon borászati termék előállítása esetén azon a lehatárolt termőhelyen lévő szőlőültetvények termése használható fel, melynek termésmennyisége legfeljebb

14,00 t/ha szőlőből nyer legfeljebb 100,00 hl/ha seprős újbor.

 

VI. ENGEDÉLYEZETT SZŐLŐFAJTÁK

 

Förösehér:

Chardonnay, Cirfandli, Cserszegi fűszeres, Csomorika, Csabagyöngye, Furmint, Hárslevelű, Karát, Királyleányka, Irsai Olivér, Juhfark, Leányka, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Nektár, Pinot blanc, Rajnai rizling, Sárfehér, Sárga muskotály, Sauvignon blanc, Szürkebarát, Tramini, Zefír,Zenit, Zöld Veltelíni;

Rozé:

Blauburger, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Domina, Hamburgi Muskotály, Kadarka, Kékfrankos, Merlot, Menoire, Pinot noir, Kékoportó, Zweigelt, Syrah, Rubintos, Blauer frühburgunder;

Vörös:

Blauburger, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Domina, Hamburgi muskotály, Kadarka, Kékfrankos, Menoire, Merlot, Pinot noir, Kékoportó, Zweigelt, Syrah, Rubintos, Blauer frühburgunder.VII. KAPCSOLAT

 

A FÖLDRAJZI TERÜLETTEL

 

VII/1. A körülhatárolt terület bemutatása

Földrajzi környezet

A Pannon borrégió, a Duna, a Dráva és a Balaton által határolt dombvidéken és a közülük kiemelkedő Villányi-hegység illetve a Mecsek déli oldalain négy borvidéket foglal magába.

A Pécsi, a Villányi, a Szekszárdi a Tolnai borvidéket.

A tagolt felszínnek köszönhető a táj mikroklímája változatos. A tolnai és a baranyai dombvidék alapkőzete agyagos, homokos üledéktalaj, amit lösz és vályog borít. Sok helyen lösz és vályogtalaj fedi a Villányi hegység és a Mecsek mészkőtömbjeit is.

Talaját tekintve a Pannon borrégió a szőlőtermesztés számára nagyon kedvező.

Az éghajlata kontinentális, amit délről bejövő mediterrán hatások nagymértékben befolyásolnak.

Az évi átlaghőmérséklet 10-12 oC, a napsütéses órák száma éves átlagban meghaladja 2000 órát, a csapadék mennyisége néhány kivételtől eltekintve 600 mm körül alakul.

Éghajlata és időjárása mind a fehér, mind a kékszőlő termesztéséhez kiválóan alkalmas.

 

Emberi tényező:

Területe Magyarország egyik legrégebbi bortermelő vidéke.

Először a kelták, majd a rómaiak honosították meg hazánk területén, így Pannóniában a szőlőtermesztést.

Az előkerült leletek is alátámasztják a bortermelés jelentőségét ezen a területen.

A szőlőműveléshez és bortermeléshez kitűnő alapot nyújtó természeti adottságokat megfigyeltek az itt élő emberek már ezekben a korokban is.

A kora középkortól kezdődően több írásos emlék számol be az itt készült borokról. Az Árpádkorban a szép számmal alapított apátságok mindegyikében megtalálhatjuk a jól művelt szőlőket.

A szőlőkultúra virágzását csak a török háborúk akadályozták, mintegy 150 évig.

A XVIII. században a borrégió területére települt németek tovább fejlesztették a helyi borkultúrát. Az ekkor betelepülő rácok pedig elterjesztették a Kadarka termesztését, amelyből új eljárással, héjon erjesztéssel készítettek vörösbort.

A XVIII. századi újra telepítések idején vált meghatározóvá a több tucat termesztett fajta közül két vörösbort adó szőlőfajta a törökök elől menekülő rácok által a Balkánról hozott Kadarka és a német telepesek által Villányban meghonosított, állítólag portugál eredetű Kékoportó.

A régió inkább vörösborairól ismert, de a siklósi, valamint a tolnai és mecseki területeken fehér fajták voltak többségben: Olaszrizling, Hárslevelű, Cirfandli és a Furmint.

A Kadarkával meghonosodott a balkáni eredetű vörösbor készítési eljárás is.

A megtaposott kékszőlőt Szekszárdon a szőlőben álló tanyán Villányban a falu határában lévő pincesoron épült présházban nagyméretű fakádakban erjesztették.

Az erjedés befejeződése után a törkölykalap tetejét sárral betapasztották és egy hónapig így érlelték. Ezután kerültek a borok a hordókba.

A Dél-Dunántúlon készítettek sillernek vagy fuchsli-nak nevezett rövidebb héjon áztatással világosabb, piros színű, kellemes friss ízű borokat is.

A Pannon Borrégió területén vörös és fehér borokat is termelnek, de a hangsúly a vörösborok felé tolódott el napjainkra.

A XX. század elején még a Kadarka és a Kékoportó volt a vörösborok alapja, az elmúlt évtizedekben a Kadarkát felváltotta a Kékfrankos és tért hódítottak a nemzetközi fajták: Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc, Merlot.

Ez utóbbiakból sokszor új fahordóban érlelt bordói típusú cuveé borok készülnek.

A fehér fajták közül az Olaszrizling, a Hárslevelű, a Rajnai rizling és a Chardonnay a meghatározó.

 

VII/2. A borok leírása

A Pannon borrégió borairól általánosan elmondható, hogy mediterrán típusúak. Illatuk, ízük a fatára jellemző, erősen gyümölcsös jellegű, amellett általában nagy testű borok. Az alkoholtól tüzesek, a borban a savak lekerekedettek, érett bársonyos tanninokat tartalmaznak.

Piacuk nemcsak Magyarország, hanem az Európai Unió többi országa is, sőt az USA is.

 

VII/3. Az okszerű kapcsolat bemutatása és bizonyítása

A Pannon borrégió területének talajadottságai, a mediterrán hatásokkal kiegészülő kontinentális éghajlat, az itt uralkodó időjárási viszonyok Magyarország legalkalmasabb szőlőtermő területévé teszik ezt a régiót.

Különösen alkalmas ez a terület olyan szőlő termesztésére, ami nagy minőségű vörösborok alapja.

Kissé hűvösebb völgyeiben megtermő fehérszőlőből pedig kiváló illatos fehérborok készülnek.

A Pannon borrégió területén élő emberek magukban hordozzák az évszázados szőlőtermesztés ismereteit és szeretetét.

A Pannon borrégió területére betelepülő sváb emberek a szőlőtermesztés és borkészítés mai alapjait elterjesztettek itt.

Az ismeretek a családokban öröklődnek.

A rendszerváltozás után létrejövő családi borászatok új alapokra helyezték a borkészítést és magasabb minőségű termékeket tudtak előállítani, aminek piacát is megtalálták.

A Pannon egy olyan eredetmegjelölés, mely egyesíti a négy borvidék tulajdonságait. Például a szekszárdi fűszereket a pécsi és tolnai illatokkal, savakkal, és a villányi testtel.

Egyre nagyobb mennyiségben hoznak forgalomba Pannon néven borokat a borászatok nemcsak Magyarországon, hanem Európai Unió országaiban is.

 

VIII. TOVÁBBI FELTÉTELEK

 

VIII./1. Jelölési szabályok

a) A Pannon oltalom alatt álló eredetmegjelőlés mellett nem jelölhető kisebb földrajzi egység

b) A Pannon oltalom alatt álló eredetmegjelőlés kifejezés helyettesíthető a „Pannon bor védett eredetű” kifejezéssel.

c) A jelölés az alábbi ábrával egészíthető ki:

Omissis………………………

 

d) A jelölhető hagyományos kifejezések, egyéb korlátozottan használható kifejezések, illetve a készítési módra utaló kifejezések, és egyéb, szabályozottan használható kifejezések:

fehér:

késői szüretelésű bor:

olyan bor, amelyet az általános szüreti időszak után szüretelt, érett szőlőből állítottak elő, és amelynek természetes alkoholtartalma legalább 12,08% vol. 

A must cukortartalma legalább 204,50 g/l;

válogatott szüretelésű bor:

olyan bor, amelyet a tőkén teljesen beérett szőlőből kiválogatott, egészséges, részben túlérett bogyóiból állítottak elő, és amelynek természetes alkoholtartalma legalább 12,08% vol.

A must cukortartalma legalább 204,50 g/l;

töppedt szőlőből készült bor:

olyan szőlőbogyók felhasználásával előállított bor, amelynek élettanilag a teljes érésen túljutott, a vízvesztés következtében az értékes alkotórészek betöményedésével jellemezhető szőlőtermés, amelyet a Botrytis cinerea még nem támadott meg és amelyek természetes alkoholtartalma legalább 12,83% vol.;

újbor vagy primőr:

a szüret évében palackozott újborok jelölésére használható;

Szűretlen:

a szűretlen kifejezés azokon a borokon tüntethető fel, amelyek vagy hosszabb, többéves érlelés során váltak palackéretté, mivel a labilitást okozó anyagok kiváltak belőle, vagy a derítések által kerültek tükrös állapotba, s amelyek esetében a technológia során mellőzték a szűrést;

Muskotály;

a muskotály kifejezés olyan tájborok és m.t. minőségi borok esetén használható, amelyek legalább 85%-ban a következő szőlőfajták közül egynek vagy többnek a terméséből készülnek:

Csabagyöngye,

Cserszegi fűszeres,

Hamburgi muskotály,

Irsai Olivér,

Nektár,

Ottonel muskotály,

Sárga muskotály,

Zefír.

A muskotály kifejezés használható pezsgő és gyöngyöző bor esetében is;

Cuvée vagy küvé:

a küvé vagy cuvée kifejezés több szőlőfajta felhasználásával készült tájbor és m.t. minőségi borok, védett eredetű esetében tüntethető fel. A küvé fajtaösszetételére vonatkozó adatokat (szőlőfajták megnevezése, %-os részaránya) a forgalomba hozatali engedélyhez csatolni kell.

A fogyasztók tájékoztatása érdekében a küvét alkotó szőlőfajták nevét a címkén csökkenő részarányuk sorrendjében fel lehet tüntetni;

Barrique:

olyan bor, amelynek legalább egyharmadát 350 liternél nem nagyobb térfogatú, új tölgyfahordóban tárolták, amely esetében tölgyfadarabokat a bor érlelése és készítése során nem alkalmaztak, valamint a bor a forgalomba hozatali engedély megszerzéséhez szükséges minősítés során az érlelésre jellemző érzékszervi tulajdonságokkal rendelkezik.

Használható egyéb kifejezések:

barrique-ban erjesztett;

hordóban erjesztett” (fa fajtájának feltüntetésével);

barrique-ban érlelt;

hordóban érlelt (fa fajtájának feltüntetésével);

barrel aged;

 

Rozé:

válogatott szüretelésű bor;

Cuvée vagy küvé;

Szűretlen;

újbor vagy primőr;

 

vörös:

siller:

A rövid áztatási időnek köszönhetően nagyon világos színű vörösbor;

válogatott szüretelésű bor;

késői szüretelésű bor:

töppedt szőlőből készült bor:

Cuvée vagy küvé;

Szűretlen;

újbor vagy primőr;

Barrique;

Muskotály;

a muskotály kifejezés olyan tájborok és m.t. minőségi borok esetén használható, amelyek legalább 85%-ban a következő szőlőfajták közül egynek vagy többnek a terméséből készülnek:

Hamburgi muskotály,

A muskotály kifejezés használható pezsgő és gyöngyöző bor esetében is;

 

e) “Termőhelyen palackozva”, „termelői palackozás” és „pinceszövetkezetben palackozva” kifejezés valamennyi Pannon boron feltüntethető.

f) A rozé kifejezés helyettesíthető a rosé, a küvé kifejezés pedig a cuvée, vagy házasítás kifejezéssel.

 

VIII./2. Kiszerelésre vonatkozó szabályok:

Valamennyi kiszerelési mód engedélyezett kivétel: a Pannon késői szüretelésű bort, Pannon válogatott szüretelésű bort, Pannon töppedt szőlőből, készült borokat csak üvegpalackban lehet forgalomba hozni.

Ez alól kivételt képeznek az adott termőhelyen belül a termelő által, saját pincéjében, helyben fogyasztásra értékesített saját termelésű borai.

 

VIII./3. Az illetékes helyi borbíráló bizottság kijelölése:

Az érzékszervi minősítést végző szerv:

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Borászati Igazgatóság.

 

 

VIII./4. Szüret módja:

 

Kézi és gépi szüret megengedett minden Pannon oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borászati termék esetén.

Ez alól kivételt jelent a válogatott szüretelés, késői szüretelésű és töppedt szőlőből készült kifejezéssel megkülönböztetett Pannon bor, mely csak kézzel szüretelhető.

 

VIII./5. Szőlő minősége:

Pannon borok az alábbi természetes minimális cukortartalmú szőlőből készíthetőek:

A szőlő minimális természetes cukortartalma és minimális potenciális alkoholtartalma

 

Fehér, rozé, vörösbor 151,50 g/l, 9,00% vol.

 

VIII./6. Szüret időpontjának meghatározása:

A szüret időpontjának meghatározásában a Pannon Borrégiót alkotó hegyközségi tanácsok választmányai az illetékesek. Választmányi üléseiken hozott határozataikkal, melyet a hegyközségeik részére azonnal átadnak.

 

VIII./7. Nyilvántartások, adatszolgáltatások, bejelentések:

A). Nyilvántartások

Pannon borok készítése esetén a szőlőültetvényre és borászati üzemre vonatkozó különös nyilvántartások a következők:

a) keletkezett származási bizonyítványok (szőlő- és borszármazási) példányai;

b) forgalomba hozatali engedélyek másolatai;

c) Hegyközségi Tanács/Hegyközség által meghatározott helyszíni szemlékről szóló jegyzőkönyvek, dokumentumok;

d) pincekönyv;

e) Szőlőterület illetve pince helye szerint illetékes hegybíró által az oltalom alatt álló eredetmegjelöléses előállítójáról, a hegyközségi informatikai rendszerben (továbbiakban: HEGYÍR), vezetett nyilvántartások (ültetvénykataszter, pincekataszter)

e) az érzékszervi minősítést végző Tolnai Borminősítő Bizottságának minősítési és a minta hitelesítő jegyzőkönyve;

B). Bejelentések

a). Termelési szándék bejelentése

Az Oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borászati termék termelésének - beleértve a szőlő alapanyag termelést is – a termelő a termelés megkezdésekor köteles a területileg illetékes hegyközségnél termelési szándékát bejelenteni.

A bejelentés mindaddig érvényes, míg a termelő ezen szándékát módosító nyilatkozatot nem tesz a területileg illetékes hegyközségnél,

b) Kiszerelés előzetes bejelentése:

A lehatárolt területen kívüli palackozó az oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borászati termék kiszerelésének megkezdése előtt legkésőbb 8 nappal köteles bejelenteni a palackozás tényét a Pannon Borrégió titkárának.

c) Pannon oltalom alatt álló eredetmegjelölésű bort előállítani csak a Tolnai, a Szekszárdi, a Pécsi, a Villányi borvidékek, a termékleírás IV. fejezetében felsorolt, borvidéki településein engedélyezett, valamint: Fejér megye Dég településén.

 

IX. ELLENŐRZÉS

 

1. A termékleírás ellenőrzésére kijelölt szervezetek:

A termékleírás betartásának hatósági ellenőrzését a hatályos jogszabály által kijelölt hatóságok végzik el.

Jelenleg hatályos jogszabályok szerinti hatóságok:

Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Központ Borászati Igazgatóság

1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.

Tel: +36 1 346-09-30, Fax: +36 1 212 49 78

e-mail: bmi@mgszh.gov.hu

Web: http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/obi

 

1.2 Kormányhivatalok:

Omissis…………………

 

2. Az ellenőrzések köre:

- A borászati termékek analitikai tulajdonságainak vizsgálata forgalomba hozatal előtt;

- A borászati terméket előállító üzem adminisztratív ellenőrzése a gazdasági akta alapján, illetve helyszíni vizsgálata kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján;

- Kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján érzékszervi és analitikai vizsgálat a forgalomba hozott borászati termékek esetén;

- Származási bizonyítványok valóságtartalmának ellenőrzése.

 

X. A HEGYKÖZSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE

 

 

Omissis…………………

PÉCS

Pécsi Borvidék

O.E.M. (Minőségi Bor)

Pécs termékleírás

Legge n. XVIII 2004

Modificata dalla Legge n. XXXIX 2009

Modificato dal Decreto n. 178 IX 4 2009

Decreto FVM n. 97 VI 3 2004

Decreto FVM n. 99 VI 3 2004

Modificato dal Decreto FVM n. 9 II 3 2006

Modificato dal Decreto FVM n. 35 V 4 2007

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 16 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 99 VII 30 2009

Decreto FVM n.127 IX 29 2009

Modificato dal decreto VFM n. 134 X 14 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 64 V 12 2010

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 14 2011

Modificato dal Decreto VM n. 1 I 11 2011 

(fonte Kormany.hu)

 

I. NÉV

A terméket jelölő földrajzi név, mint eredetmegjelölés: Pécs, Pécsi

 

II. A BOROK LEÍRÁSA

 

1. Szőlőből készült termékek kategóriái: bor

Bortípusok:

fehér,

rozé,

vörös.

 

1/A. Analitikai előírások

fehérbor:

Minimális Összes alkoholtartalom: 9,00% vol.

Minimális tényleges alkoholtartalom: 9,00%vol.;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Minimális Összes savtartalom: 4,60 g/l;

Maximális összes cukortartalom: *;

Maximális összes kénessav tartalom: *.

 

Rozébor:

Minimális Összes alkoholtartalom: 9,00% vol.

Minimális tényleges alkoholtartalom: 9,00%vol.;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Minimális Összes savtartalom: 4,60 g/l;

Maximális összes cukortartalom: *;

Maximális összes kénessav tartalom: *.

 

Vörösbor:

Minimális Összes alkoholtartalom: 9,00% vol.

Minimális tényleges alkoholtartalom: 9,00%vol.;

Maximális illósav-tartalom: 1,20 g/l;

Minimális Összes savtartalom: 4,60 g/l;

Maximális összes cukortartalom: *;

Maximális összes kénessav tartalom: *.

 

* A hatályos jogszabályok szerint.

 

1/B. Érzékszervi jellemzők

Fehér:

Zöldesfehértől, sárgászöldön keresztül egészen az arany színig a fajtára és az előállítás módjára jellemző szín. Fajtabor esetében a fajtára jellemző gyümölcs és egyéb illatok, zamatok, házasított bor esetében a fajták házasítási arányából következően eltérő jellegű telt hosszú ízű bor, száraz, félszáraz, félédes és édes kategóriában.

Rozé:

Kékszőlőből készült friss, üde gyümölcs illatokkal, gyümölcs ízekkel, amit a bor előállítási technológia minden esetben igyekszik megőrizni. A hagymahéj színtől a bazsarózsaszínen át a szamócaszínig sokféle árnyalat elfogadott. Savérzete elegáns, nem túl magas savtartalommal bíró friss bor, mérsékelt fanyarsággal.

Vörös:

Sötét rubin – halvány gránát – erőteljesebb gránát színű, intenzív gyümölcsös, esetenként fűszeres illataromájú, telt ízű, élénk savú, közepes tannintartalmú vörösborok, gyakran mediterrán jelleggel és közepes, esetenként magas alkoholtartalommal.

 

III. KÜLÖNÖS BORÁSZATI ELJÁRÁSOK

 

Kötelezően alkalmazandó borászati eljárások

Fehér:

a szőlőt a szüret napján fel kell dolgozni;

a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető;

Rozé:

a szőlőt a szüret napján fel kell dolgozni;

a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető;

Vörös:

a szőlőcefrét héjon kell erjeszteni;

a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető

 

Késői szüretelésű bor”, „válogatott szüretelésű bor” hagyományos kifejezéssel, valamint „töppedt szőlőből készült bor” korlátozottan használható kifejezéssel ellátott „Pécsi” borok előállítása során a must természetes alkoholtartalmának növelése és a bor édesítése tilos.

 

1/A. Szőlőtermesztés, művelésmód, ültetvénysűrűség

Az alábbi művelésmóddal termelt szőlőből készülhetnek az oltalom alatt álló eredetmegjelöléses borászati termékek:

A 2009. augusztus 1-e után telepített ültetvények esetében az alábbi művelésmódok és telepítési sűrűség engedélyezett:

Bakművelés

Alacsony,- középmagas- és magas kordon

Ernyőművelés

Egyes függöny

Guyot

 

Telepítési sűrűség: minimum 3.300 tő / hektár.

A 2009. július 31. előtt telepített szőlőültetvények esetében bármilyen, korábban engedélyezett művelésmódú és telepítési sűrűségű szőlőültetvényről származó szőlőből készülhet oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borászati termék az ültetvénytermesztésben tartásáig.

 

1/B. Szüret módja és a szőlő minősége

Kézi- és gépi szüret megengedett, kivételt a késői szüretelésű borok melyek csak kézzel szüretelhetők.

Pécsi borok az alábbi természetes minimális potenciális alkoholtartalmú szőlőből készíthetőek:

 

A szőlő minimális természetes cukortartalma, és potenciális alkoholtartalma

Pécsi Bor: 151,50 g/l, 9,00% vol.

 

IV. KÖRÜLHATÁROLT TERÜLET

 

Baranya Megye:

Szigetvári körzet:

telepűlések: Helesfa, Kispeterd, Mozsgó, Nagypeterd, Nyugotszenterzsébet, Szigetvár;

Pécsi körzet:

telepűlések: Boda, Cserkút, Hosszúhetény, Ivánbattyán, Keszü, Kisjakabfalva, Kiskassa, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Mecseknádasd, Pécs, Pécsvárad, Szemely;

Versendi  körzet:

telepűlések: Babarc, Bár, Bóly, Dunaszekcső, Hásságy, Lánycsók, Máriakéménd, Mohács, Monyoród, Nagynyárád, Olasz, Szajk, Szederkény, Versend.

települések szőlő termőhelyi kataszter szerint I. és II. osztályú határrészeibe tartozó területekről származó szőlő termése használható fel Pécs oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borászati termékek előállítására.

 

V. MAXIMÁLIS HOZAM

 

bor:

fehérbor:

14,00 t/ha, 100 hl/ha seprős újbor;

rozébor:

14,00 t/ha, 100 hl/ha seprős újbor;

vörösbor:

14,00 t/ha, 100 hl/ha seprős újbor;

 

VI. ENGEDÉLYEZETT SZŐLŐFAJTÁK

 

Pécs oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borászati termékek az alábbi fajtákból készíthetők (egy fajtából vagy a felsorolt fajták házasításával):

 

Fehér:

Chardonnay, Cirfandli, Csomorika, Cserszegi fűszeres, Furmint, Hárslevelű, Irsai Olivér, Juhfark, Királyleányka, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Pinot blanc, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sauvignon blanc, Szürkebarát, Tramini, Zenit, Zengő, Zöld veltelini;

Rozé:

Blauburger, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Kékfrankos, Menoir, Merlot, Pinot noir, Kékoportó, Rubintos, Syrah, Zweigelt;

Vörös:

Blauburger, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Kékfrankos, Menoir, Merlot, Pinot noir, Kékoportó, Rubintos, Syrah, Zweigelt .

 

VII. KAPCSOLAT A FÖLDRAJZI TERÜLETTEL

 

1. A körülhatárolt terület bemutatása

Emberi tényezők

A Pécsi borvidéken kettős szőlőkultúra nyomait lehet felfedezni. Az egyik a kelta - görögöktől eltanult, a másik pedig az itáliai, a rómaiaktól fennmaradt szőlőművelés.

Utóbbi a szerémségi származású Probus császárnak köszönhető, aki feloldotta a provinciákban a szőlőtelepítési tilalmat és elindította az újratelepítést Kr.u. 280 - ban.

A honfoglalás korában sem lankadt a szőlőművelés, a magyarok itt fejlett szőlőművelést és borkészítést találtak, bár a Fekete-tenger és Kaukázus érintkezési sávjából már jelentős, a rómaiakétól eltérő, szőlő- és borfogyasztó tapasztalatokkal érkeztek.

A szőlőtermesztés helyi jelentőségét és hatását a hunok, avarok és frankok idejéből is több feljegyzés tanúsítja.

A Pécsváradi Apátság alapítólevele ennek jeles bizonyítéka.

Baranya neve is a szőlőre utalhat, egyik eredet értelmezése „Bor anyja”. A korabeli írások általában a megyét jelölik meg, nem beszélnek borvidékekről, de a térségben Pécset és Szekszárdot kiemelik, mint szőlőtermesztő városokat.

Az Árpád házi királyok uralkodása alatt a külföldi szerzetesek nagy kiterjedésű erdőségek irtásához kezdtek, hogy a területet földművelésre alkalmassá tegyék.

A pécsi bor becsületét mutatja, hogy Sulyok György pécsi püspök végrendeletében János királyra hagyományozza 100 akó borát "mint egyetlen értékes tulajdonát".

A pécsi bor kiválóságára mutat az a tény, hogy a királyi udvar innen szerezte be a borát a török előtti évtizedekben.

A bortermelés súlypontja a 16-17. századra Baranya és Somogy megyére esett, annak ellenére, hogy ekkor már török kézre került.

A hódoltság alatt lassú változás indult meg a bor termelésében, a korábban fehér borairól nevezetes vidéken. Ennek oka az egyre nagyobb számban betelepülő rác népesség volt, amely magával hozta a vörösbort adó Kadarka szőlőt és a hozzá kapcsolódó borkészítési kultúrát.

1694-ben Baranya megye önálló címert kapott, amelyen a várfalon álló két férfialak egy rúdon hatalmas szőlőfürtöt (heveng) tart.

A heveng úgy készült, hogy ősszel erős kökényágakra érett fürtöket aggattak, hogy betöppedjen és eltartható legyen.

A középkorban Pécs történetén végigvonul a szőlő kultikus szeretete.

A Mecsek lankái - Daindolok, Aranyhegy, Makár, Bálics, Donátus, Tettye – mind szőlőtől díszlenek, földesurak és püspökök versengenek a nagy jövedelmet hozó kocsmáltatás jogáért. Patrícius, iparos, kereskedő – mind szőlővel bír, s tavasztól őszig műveli, csak szüret után tér vissza iparát folytatni.

Ők az igazi pécsi polgárok, a pécsi tükék (a tőke szóból).

A Rákóczi szabadságharc bukása után a császár német telepeseknek adományozta az itteni elnéptelenedett falvakat. Ők folytatták a Kadarka termesztését, s meghonosították szülőföldjük fajtáit is – ugyanakkor már gondosabb borkezelést alkalmaztak, mint a rácok.

Sok helyütt a Kadarka kék bogyóit összetörve rögtön különválasztották a mustot a törkölytől, rózsaszín, siller vagy kástélyos bort, sőt fehérbort is lehetett így készíteni belőle.

A XIX. században a balkáni borkészítést finomították a fehérbor készítéssel kapcsolatos eljárásokkal, pl. a törkölyén megerjedt bort néhány nap vagy egy hét múlva hordókba szűrték és pincékben érlelték tovább.

A német telepesek a piacra való termelés szemléletét hozták be a térségbe – s a bor iránti fokozódó igény miatt újabb területeket vontak be a szőlőtermelésbe.

A pécsi székeskáptalan a Mecsekalján a tokajihoz hasonló aszú készítése érdekében 1753-ban tokaji vesszőkkel telepíti újra a Pécs határában lévő Szentmiklósi hegyet.

Ehhez Tokaji vesszőt, sőt még tokaji földet is hozattak nem tudva, hogy a száraz klíma nem alkalmas az aszúképződésre.

Valószínűleg ekkor került e borvidékre a Furmint fajta.

1780-ban Mária Terézia Pécset szabad királyi város rangjára emelte, így az összes kocsma is a város tulajdonába került. A város és több mint 10 mecsekaljai település címerében szerepel szőlő motívum.

Az 1830-35-ös évek forradalmi változást hoztak: megjelentek az ültetvényekben a karók, az addigi gyalogművelés helyett.

A baranyai bor egyre több piacot hódított meg, erre épült a 19. századi bányászati, ipari és kereskedelmi fejlődés.

A növekvő termelés, a külföldi és az igényesebbé váló belföldi piac egyre nagyobb és magasabb szintű termelést követelt meg.

Ekkor és ezért hozatta be a pécsi káptalan saját használatára az azóta pécsi specialitássá vált fajtát, az osztrák eredetű Cirfandlit, amely a borvidék különlegességévé vált.

1859-ben Gazdasági Lapok néven új folyóirat indult, amely a korszerű technológiák széleskörű terjesztését segítette.

1887-93 között a filoxéravész következtében a szőlő 80%-a kipusztult, s ezzel a török idők óta uralkodó Kadarka termelésének kora is leáldozott.

A filoxéravész a pécsi ipart is sújtotta, hiszen elapadt a szőlőből iparba áramló tőke, majd az ipari bevételből újabb szőlőt telepítő több százéves hagyomány.

A szőlőterületek újratelepítését követően a tüzes, fűszeres fehérborok váltak ismét mértékadókká a borvidéken.

A szőlő rekonstrukció érdekében Pécs városa 1888-ban amerikai szőlőtelepet, 1892-ben Pécsi Szőlészeti és Borászati Felügyelőséget, 1896-ban Vincellériskolát hozott létre.

Az 1893. XXIII. törvénycikk végrehajtási rendeletében a jelenlegi Pécsi borvidék még „Villány-pécsi borvidék” részeként szerepel; magába foglalja Baranya vármegye egész területét és Somogy vármegyének a Balatonmelléki borvidék alá nem tartozó részét.

A világháborúk pusztításait követően vált külön a Pécsi borvidék a Villányitól.

A második világháború után a II. szőlőrekonstrukció érdekében 1949-ben hozták létre a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet Pécsi Kísérleti Telepét, amely fontos bázisa lett a térség szőlőtermesztésének.

Az intézmény első igazgatója, Dr. Németh Márton ampelográfus nevéhez fűződik a világszerte számon tartott   

szőlőgénbank létrehozása.

Az intézményben dolgozott Király Ferenc a Zenit, Zengő, Zeus, Zefír és Zéta fajták „szülőatyja”, aki a Furmint klónszelekciójával is foglalkozott.

A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal Pécset 1987-ben a „Szőlő és a Bor Nemzetközi Városa” címmel tüntette ki.

Jelentős a vidék kádáripara, a települések közül Mecseknádasd emelhető ki e vonatkozásban. Jelenleg több vállalkozás is foglalkozik koracél ill. barrique hordó készítéssel.

 

Természeti tényezők

A Mecsek és Tolna-Baranyai dombság középtáj, hazánk legdélibb területei közé tartozik (45o45’ és 46o20’ északi szélesség között).

A Pécsi Borvidék Baranya megyében a 600 méter fölé magasodó, kelet-nyugati irányú Mecsek hegység északi szelektől védett déli kitettségű lejtőin, a Szederkény és Mohács környéki szelíd dombok oldalain, illetve a Zselic délkeleti lankáin található. A borvidék kelet-nyugati irányban Dunaszekcsőtől Szigetvárig több mint 80 km hosszan nyúlik el.

A Pécsi borvidék szőlőültetvényei 110-300 méter tengerszint feletti magasságban találhatók, zömmel azonban a 180-270 méter közötti területeken települtek.

A Mecsek hegység erősen érezteti hatását az éghajlatra.

A Pécsi borvidék hazánk egyik legmelegebb borvidéke. Klímája, időjárása szubmediterrán jellegű, időjárását döntően az atlantikus és mediterrán hatás alakítja. ( A Pécsi és Versendi körzetek klímája szélsőségektől mentes szubmediterrán jellegű, míg a Szigetvári körzetben az atlantikus klímahatás érvényesül.)

Baranyában a tél enyhe, az országban ebben a tengerszint feletti magasságban a legenyhébb. Ez elsősorban a kontinentális hatás alatt lévő területekhez képest azt eredményezi, hogy a nyugalmi időszak hőmérsékleti középértéke kb. 1 oC-al magasabb sok év átlagában.

Az erős felmelegedések már kora tavasszal beköszöntenek, különösen a kedvező déli fekvésekben – a szőlő vegetációjára, a tenyészidő hosszára ez kedvező hatású.

Pécsett pl. 3-6 nappal hosszabb a vegetációs időszak, mint Kecskeméten.

A fagymentes napok száma a déli határvidéken átlagosan 210 nap. Az észak felől emelkedő 200-300 m relatív magasságú „fal” (Mecsek hegység) kedvező helyi klimatikus hatása nemcsak a szélárnyék keltő szerepében van, de az erdőfelszín kissé magasabb hőmérsékletű hegyi szeleket produkál, amelyek az átmeneti időszakban a fagyveszélyt mérséklik.

A Pécsi borvidéken az évi középhőmérséklet 10,5-10,8 oC.

Rendkívül éles eltérések mutatkoznak az expozícióban. A talaj felszínén ez a különbség elérheti a 20-22 oC-t, és a talaj hőmérsékletében is a 8-10 oC-ot.

A napsütéses órák száma a Dél-Dunántúlon 2000-2070 óra közötti.

Pécs, Mohács termőtájain a déli kitettségű lejtők különösen gazdagok napsütésben.

A kedvező sugárzási viszonyok miatt Baranya megye déli, dél-keleti területei az ország legmelegebb vidékei közé tartoznak.

A Mecsek hegység és az azt körülvevő dombvidékek déli kitettségű lejtőin a megnövekedett besugárzási szög következtében az energia mennyisége is megnő.

A magasabb hegytetőkön hosszabb ideig süt a Nap.

Az évi csapadékmennyiség a borvidéken meghaladja a 600 mm-t.

Bár ez a csapadékmennyiség elegendő a szőlő normális vízellátottságához, kisebb-nagyobb aszálykárral azonban a Pécsi borvidéken minden harmadik évben számolni kell, mivel a csapadékeloszlás esetenként nem kedvező. Hóban szegények a teleink.

A tenyészidőszak legcsapadékosabb hónapja Dél-Dunántúlon tavasszal május-június, ősszel pedig október-november. Az Atlanti óceán hatása a nyár elején, júniusban tapasztalható, a Földközi tenger mediterrán befolyása pedig az őszi, októberi második csapadékmaximumot idézi elő.

Baranya megye egész területén jellemző a kettős maximum.

Uralkodóan nyugatias a légáramlás a régióban, bár a szélirányok az év folyamán változnak.

A Mecsek és a Villányi hegység csapásirányának megegyezősége miatt a két hegység között egy sajátos szélcsatorna hatás érvényesül, amiért a nyári időszakban e vidéken gyakoribbak a zivatarok.

A Kárpát-medence területén a nyár esősebb, rövidebb és kevésbé forró, mint Dél-Európában.

Ezért itt később virágzik és érik a szőlő.

Az őszbe nyúló tenyészidő és a mérsékeltebb szárazság miatt más a fajtaszerkezet, mint a Mediterránumban, s azonos fajták illat- és zamatanyagai sem egyformák.

A hosszú és derűs vénasszonyok nyara igazán csak itt jellemző s a borvidék borainak jellegét leginkább ez az időszak határozza meg.

A Tolna-Baranyai dombság Baranya megye területére eső részén az uralkodó agyagbemosódásos barna erdőtalajok mellett csak kis kiterjedésben fordulnak elő rendzinák, csernozjom barna erdőtalajok, csernozjomok.

A Mecseken a talajképző kőzet a pannon üledék és a lösz (nyugati rész), a magasabb részeken triász mészkő, de foltokban előfordul a permi homokkő (Jakab-hegy) és a permi agyagpala is.

Az erózió miatt megtalálhatók a rendzina fekete és vörösagyagos változatai, a mészkőfelszín werfeni pala málladékai. Helyenként a homokkő márgás és palás rétegekkel váltakozva került a felszínre, itt humuszkarbonát talajok alakultak ki, míg a konglomerátum területén a sziklás váztalajokat a kavicsos váztalajok váltják fel.

A Versendi és Szigetvári körzetekben, valamint a Kelet-Mecsekben a lösz az uralkodó talajképző kőzet.

A permi vörös homokkövön és agyagpalán kialakult talajok mészmentesek, míg a mészkőmálladékokon és löszön képződöttek többé-kevésbé meszesek.

Nagy területen fordulnak elő Baranya megyében löszös üledéken kialakult barnaföldek (Ramann-féle barna erdőtalaj). Ezek túlnyomó része enyhén savanyú kémhatású, illetve felszíntől karbonátos.

Többségük vályog mechanikai összetételű, közepes vagy jó víznyelésű és vízvezető képességű, jó vízraktározó és víztartó képességű.

A löszön kialakult változatok jó termékenységűek.

 

2. A borok leírása

A löszös erdőtalajú körzeteinkben mélyvörös színű, finom tanninokban gazdag, strukturált vörösbort adnak a világfajták: Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Merlot és Pinot noir.

A borvidék fehérbort adó fajtáira jellemző, hogy a mediterrán hatásoknak köszönhetően a savak lekerekedettek, harmonikusak.

A fajtákra jellemző intenzív íz, illat és zamat anyag rendszeresen kialakul.

A borvidék klímája alkalmas késői szüretelésből származó túlérett és töppedt szőlő előállítására.

Ezekből a túlérett szőlőkből borkülönlegességek készíthetőek.

Az évjárat és a szüret időpontjának függvényében a fajták többsége alkalmas fiatal elsődleges aromákkal rendelkező, illetve érlelt testes borok előállítására is.

Az illatos fajtáknál az illat, íz és zamatanyag rendkívül elegánsan jelenik meg.

A bor előállítása fejlett borászati technológiát igényel.

Vörösborszőlő fajtáinkból kiváló minőségű rosé borok állíthatók elő.

Ezek a borok a fajtára jellemző elegáns illat, íz, zamatanyagokkal rendelkeznek.

A borvidék klímája lehetővé teszi a korai szüretet. A mustból Márton napra primőr borok készíthetők.

A löszös erdőtalajú körzeteinkben mélyvörös színű, finom tanninokban gazdag, strukturált vörösbort adó fajtákat termelünk.

A fajták hosszú érlelésre alkalmas, kiváló minőségű, magas alkoholtartalmú vörösborok készítését teszik lehetővé.

 

3. Az okszerű kapcsolat bemutatása és bizonyítása

Baranya megye dombvidéke enyhén lejtős, löszös, jó kitettségű területei a szőlőtermelés jelentős területi tartalékai. Az ökológiai potenciál területi koncentráltsága (a szőlőtelepítésre alkalmas területek aránya a mezőgazdaságilag művelt területhez képest) a Pécsi borvidéken 8%.

Az országban csupán három olyan régiót lehet kiemelni, ahol egységesen jó minőségű területek fordulnak elő, ezek egyike a Mecsek és vidéke.

A homokkő eredetű talajok viszonylag lágy, testes, zamatos, tüzes, olykor különleges mandula ízű, gyorsan fejlődő minőségi bort adnak.

A lösztalajokon színben gazdag, közepes extrakt tartalmú, illatos, zamatos, alkoholban gazdag borok teremnek. Mind-a fehér-, mind a vörösborszőlő fajták termesztésére kiválóan alkalmas területek.

A meszes talajok savban gazdagabb termést adnak, az itt termett borok könnyen kezelhetők.

A humuszban gazdag talajok borainak cser-és színanyagtartalma gazdag, a talajok könnyen felvehető ásványi elemei a borok illat-, íz- és aromaanyagainak meghatározói.

A hagyományos, többnyire löszbe vájt borospincék kielégítik az igényes borászat feltételeit – mivel jó érlelési, tárolási lehetőséget biztosító száraz, egyenletes hűvös és egyenletes légnedvességű helyek.

A szőlő és a bor ismerete és szeretete jellemzi e vidék lakóit. A történelem során sok nemzet keveredéséből létrejött, azok haladó hagyományait ötvöző népesség meghatározza a borvidék szőlőművelésének és borainak sajátos karakterét.

 

VIII. TOVÁBBI FELTÉTELEK

 

1. Szőlőfeldolgozás és termék-előállítás

1/A. Pécsi bor előállítása a Pécsi Borvidékbe sorolt településeken kívül:

Bonyhád, Komló-Mánfa, Ócsárd, Romonya, Szebény.

- Villányi borvidék:

Bisse, Csarnóta, Diósviszló, Harkány, Hegyszentmárton, Kistótfalu, Márfa, Nagytótfalu, Siklós, Szava, Túrony, Vokány, Kisharsány, Nagyharsány, Palkonya, Villány, Villánykövesd

 

2. Kisebb földrajzi egység jelölése

Körzetek, települések:

Pécsi körzet:

Boda, Cserkút, Hosszúhetény, Ivánbattyán, Keszü, Kisjakabfalva, Kiskassa, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Mecseknádasd, Pécs, Pécsvárad, Szemely

Versendi körzet:

Babarc, Bár, Bóly, Dunaszekcső, Hásságy, Lánycsók, Máriakéménd, Mohács, Monyoród, Nagynyárád, Olasz, Szajk, Szederkény, Versend

Szigetvári körzet:

Helesfa, Kispeterd, Mozsgó, Nagypeterd, Nyugotszenterzsébet, Szigetvár

Pécsi OEM, illetve a körzet neve és a településnevek vagy azok i- képzős változata is feltüntethető.

 

3. Kiszerelés, címkézés

3/A. Kiszerelés

Pécsi késői szüretelésű bort, Pécsi válogatott szüretelésű bort, Pécsi töppedt szőlőből készült bort, csak üvegpalackban lehet forgalomba hozni.

Ez alól kivételt képeznek az adott termőhelyen belül a termelő által, saját pincéjében, helyben fogyasztásra értékesített saját termelésű borai.

 

3/B. Címkézés

Az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” kifejezés valamennyi, a magyar nyelvben meghonosodott melléknév-képzős változatának, illetve az Európai Unió bármely hivatalos nyelvén való feltüntetése engedélyezett.

Pécs oltalom alatt álló eredetmegjelölésű boron az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” kifejezés helyettesíthető a „védett eredetű bor” kifejezéssel.

A jelölés az alábbi ábrák egyikével egészíthető ki

Omissis…………….

A szabályos (fektetett vagy állított négyzetlap, vagy téglalap alakú) címkék esetében a címke jobb alsó sarkába a kell a grafikát elhelyezni.

Szabálytalan formájú címke esetén a grafikát a címke formájától függően, de annak alsó harmadában kell elhelyezni.

A grafikát az adott címkével harmonizáltan (szín, betűtípus használata) kell elkészíteni és elhelyezni, grafikai megjelenése legalább 2,0 cm, legfeljebb 3,0 cm átmérőjű lehet.

 

4. A jelölhető hagyományos kifejezések, egyéb korlátozottan használható kifejezések, illetve a készítési módra utaló kifejezések, és egyéb, szabályozottan használható kifejezések:

Muskotály:

a muskotály kifejezés olyan tájborok és m.t. minőségi borok esetén használható, amelyek legalább 85%-ban a következő szőlőfajták közül egynek vagy többnek a terméséből készülnek:

Cserszegi fűszeres,

Irsai Olivér,

Ottonel muskotály,

A muskotály kifejezés használható pezsgő és gyöngyöző bor esetében is;

siller:

A rövid áztatási időnek köszönhetően nagyon világos színű vörösbor;

késői szüretelésű:

olyan bor, amelyet az általános szüreti időszak után szüretelt, érett szőlőből állítottak elő, és amelynek természetes alkoholtartalma legalább 12,08% vol. 

A must cukortartalma legalább 204,50 g/l;

válogatott szüretelésű:

olyan bor, amelyet a tőkén teljesen beérett szőlőből kiválogatott, egészséges, részben túlérett bogyóiból állítottak elő, és amelynek természetes alkoholtartalma legalább 12,08% vol.

A must cukortartalma legalább 204,5 g/l;

cuvée:

a küvé vagy cuvée kifejezés több szőlőfajta felhasználásával készült tájbor és m.t. minőségi borok, védett eredetű esetében tüntethető fel. A küvé fajtaösszetételére vonatkozó adatokat (szőlőfajták megnevezése, %-os részaránya) a forgalomba hozatali engedélyhez csatolni kell.

A fogyasztók tájékoztatása érdekében a küvét alkotó szőlőfajták nevét a címkén csökkenő részarányuk sorrendjében fel lehet tüntetni;

szűretlen:

a szűretlen kifejezés azokon a borokon tüntethető fel, amelyek vagy hosszabb, többéves érlelés során váltak palackéretté, mivel a labilitást okozó anyagok kiváltak belőle, vagy a derítések által kerültek tükrös állapotba, s amelyek esetében a technológia során mellőzték a szűrést;

töppedt szőlőből készült:

olyan szőlőbogyók felhasználásával előállított bor, amelynek élettanilag a teljes érésen túljutott, a vízvesztés következtében az értékes alkotórészek betöményedésével jellemezhető szőlőtermés, amelyet a Botrytis cinerea még nem támadott meg és amelyek természetes alkoholtartalma legalább 12,83% vol.;

primőr,

barrique.

 

A cuvée kifejezés helyett használható a küvé és a házasítás.

A primőr bor kifejezés helyett használható az újbor kifejezés.

A barrique kifejezés helyett használható barrique-ban erjesztett, barrique hordóban erjesztett, barrique-ban érlelt vagy barrique hordóban érlelt kifejezések.

Termőhelyen palackozva”, „termelői palackozás” és „pinceszövetkezetben palackozva” kifejezés valamennyi Pécsi boron feltüntethető.

A rose kifejezés helyettesíthető a rozé, a cuvée kifejezés pedig a küvé vagy házasítás kifejezéssel.

A Küvé vagy cuvée bor, több szőlőfajta házasításából nyert bort jelölhet, amelyen a fogyasztók tájékoztatása érdekében a küvét alkotó szőlőfajták nevét a címkén csökkenő részarányuk sorrendjében fel lehet tüntetni.

 

5. Érzékszervi minősítés

Az érzékszervi minősítést a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Borászati Igazgatósága végzi.

 

6. Nyilvántartások, adatszolgáltatások, bejelentések

6.1. Nyilvántartások

Pécsi borok készítése esetén a szőlőültetvényre és borászati üzemre vonatkozó különös nyilvántartások a következők:

a) keletkezett származási bizonyítványok (szőlő- és bor származási) példányai;

b) forgalomba hozatali engedélyek másolatai;

c) Hegyközségi Tanács/Hegyközség által meghatározott helyszíni szemlékről szóló jegyzőkönyvek, dokumentumok;

d) pincekönyv;

e) szőlőterület, illetve pince helye szerint illetékes hegybíró által az oltalom alatt álló eredetmegjelöléses előállítójáról, a hegyközségi informatikai rendszerben  (továbbiakban: HEGYIR), vezetett nyilvántartások (ültetvénykataszter, pincekataszter);

f) az érzékszervi minősítést végző MgSzH Központ Borminősítő Igazgatóság minősítési és a minta hitelesítő jegyzőkönyve;

 

6.2. Bejelentések

Termelési szándék bejelentése

Az Oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borászati termék termelésének - beleértve a szőlő alapanyag termelést is - megkezdésekor köteles a területileg illetékes hegyközségnél termelési szándékát bejelenteni. A bejelentés mindaddig érvényes, míg a termelő a területileg illetékes hegyközségnél, a termelő ezen szándékát módosító nyilatkozatot nem tesz.

Szigorúbb termelési feltételekhez kötött bortípusok termelésének bejelentése

Minden olyan szőlőültetvényt, amelyen kisebb földrajzi egység feltüntetésével (településnévvel megkülönböztetett bor szőlő-alapanyagát kívánják előállítani, a termelő köteles azt, az ültetvény fekvése szerint illetékes hegybírónak, a szüretet megelőző március 15-ig bejelenteni.

Szüret időpontjának meghatározása:

A szüret időpontjának meghatározásában a hegyközségek választmányai az illetékesek a választmányi üléseiken hozott határozataival.

A határozatott a hegyközségek hirdető tábláikon az ülést követő napon megtekintésre kifüggesztik.

Kiszerelés előzetes bejelentése:

A bort palackozásra a borvidékről kiszállítani a bor előállítójának előzetes bejelentése után lehet.

A bort a kiszállítás napjától számított 90 napon belül le kell palackozni, ellenkező esetben a bor a Pécsi eredetmegjelölés használatának jogát elveszíti. A borászati vállalkozás a kiszállított bor palackozási szándékáról 48 órával a palackozás megkezdése előtt köteles értesíteni a bor előállítása szerint illetékes hegyközség hegybíróját és a Pécsi Borvidék Hegyközségi Tanácsát.

 

IX. ELLENŐRZÉS

 

1. A termékleírás ellenőrzésére kijelölt szervezetek:

A termékleírás betartásának hatósági ellenőrzését a hatályos jogszabály által kijelölt hatóságok végzik el.

Jelenleg hatályos jogszabályok szerinti hatóság:

Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Központ Borászati Igazgatóság

1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.

Tel: +36 1 346-09-30, Fax: +36 1 212 49 78

e-mail: bmi@mgszh.gov.hu

Web: http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/obi

 

2. Kormányhivatalok

Omissis……………………….

 

3. Az ellenőrzések köre:

- A borászati termékek analitikai és érzékszervi tulajdonságainak vizsgálata forgalomba hozatal előtt;

- A borászati terméket előállító üzem adminisztratív ellenőrzése a gazdasági akta alapján, illetve helyszíni vizsgálata kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján;

- Kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján érzékszervi és analitikai vizsgálat a forgalomba hozott borászati termékek esetén;

- származási bizonyítványok valóságtartalmának ellenőrzése.

 

X. A HEGYKÖZSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE

 

 

Omissis…………………

SZEKSZÁRD

Szekszárdi Borvidék

 O.E.M. (Minőségi Bor)

Szekszárd termékleírás

Legge n. XVIII 2004

Modificata dalla Legge n. XXXIX 2009

Modificato dal Decreto n. 178 IX 4 2009

Decreto FVM n. 97 VI 3 2004

Decreto FVM n. 99 VI 3 2004

Modificato dal Decreto FVM n. 9 II 3 2006

Modificato dal Decreto FVM n. 35 V 4 2007

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 16 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 99 VII 30 2009

Decreto FVM n.127 IX 29 2009

Modificato dal decreto VFM n. 134 X 14 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 64 V 12 2010

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 14 2011

Modificato dal Decreto VM n. 1 I 11 2011

Modificato dal Decreto VM 128/2012 n. XII 14

Modificato dal Decreto VM 29/2103 n. IV 30

Decreto specifico 01/07/2013

 (fonte Kormany.hu)

 

I. NÉV

 

Szekszárd,

Változat: Szekszárdi oltalom alatt álló eredetmegjelölés

 

II. A BOROK LEÍRÁSA

 

II/1. Szőlőből készült termékek kategóriái: bor

Szekszárdi bor:

Fehér

Rozé

Vörös

Bikavér

 

Szekszárdi prémium bor:

Prémium vörös

Prémium Bikavér

Prémium Óvörös

 

II/1A. Analitikai előírások

 

fehér:

Összes alkoholtartalom  minimum: 9,00% vol.

Tényleges alkoholtartalom minimum: 9,00% vol.;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Összes savtartalom: 4,60 - 10,00 g/l;

Összes kénessav tartalom (mg/l): *;

Összes cukortartalom (g/l): **.

 

rozé:

Összes alkoholtartalom  minimum: 9,00% vol.

Tényleges alkoholtartalom minimum: 9,00% vol.;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Összes savtartalom: 4,60 - 10,00 g/l;

Összes kénessav tartalom (mg/l): *;

Összes cukortartalom (g/l): **.

 

vörös:

Összes alkoholtartalom  minimum: 9,00% vol.

Tényleges alkoholtartalom minimum: 9,00% vol.;

Maximális illósav-tartalom: 1,20 g/l;

Összes savtartalom: 4,60 - 10,00 g/l;

Összes kénessav tartalom (mg/l): *;

Összes cukortartalom (g/l): **.

 

Bikavér:

Összes alkoholtartalom  minimum: 12,08% vol.

Tényleges alkoholtartalom minimum: 12,08% vol.;

Maximális illósav-tartalom: 1,20 g/l;

Összes savtartalom: 4,60 - 10,00 g/l;

Összes kénessav tartalom (mg/l): *;

Összes cukortartalom (g/l): ***.

 

Prémium vörösbor:

Összes alkoholtartalom  minimum: 12,08% vol.

Tényleges alkoholtartalom minimum: 12,08% vol.;

Maximális illósav-tartalom: 1,20 g/l;

Összes savtartalom: 4,60 - 10,00 g/l;

Összes kénessav tartalom (mg/l): **;

Összes cukortartalom (g/l): ***.

 

Prémium Bikavér:

Összes alkoholtartalom  minimum: 12,08% vol.

Tényleges alkoholtartalom minimum: 12,08% vol.;

Maximális illósav-tartalom: 1,20 g/l;

Összes savtartalom: 4,60 - 10,00 g/l;

Összes kénessav tartalom (mg/l): **;

Összes cukortartalom (g/l): ***.

 

Prémium Óvörös:

Összes alkoholtartalom  minimum: 12,08% vol.

Tényleges alkoholtartalom minimum: 12,08% vol.;

Maximális illósav-tartalom: 1,20 g/l;

Összes savtartalom: 4,60 - 10,00 g/l;

Összes kénessav tartalom (mg/l): **;

Összes cukortartalom (g/l): ***.

 

*a hatályos jogszabályoknak megfelelően

** a 607/2009/EK bizottsági rendelet XIV. melléklet „B” részének táblázata szerint

*** a 607/2009/EK bizottsági rendelet XIV. melléklet „B” részének táblázata szerinti száraz kategória

 

II/1B. Érzékszervi jellemzők

fehérbor:

Érettségi állapottól és a szüreti időponttól függően a jellemző szín a zöldesfehértől az aranysárga színig. Illatban meghatározó a fajtától és a technológiától függő könnyű gyümölcsös virágillat, a telt érlelet mézes jellegig.

A lösztalajra jellemző kissé lágyabb karakterű, telt ízű, jó alkohol-cukor-glicerin egyensúlyú fehér borok a borvidék jellemzői.

 

rozébor:

Az egész halvány (hagyma pálhalevél) színtől a halvány pirosig (kettévágott földieper) minden árnyalat megtalálható érettségi állapottól, fajtától függően.

Élénksavú, friss, üde, gyümölcsös karakterű szinte kizárólag reduktív technológiával készülő egyéven belül elfogyasztható rozé borok készülnek a borvidékünkön.

 

vörösbor:

Hagyományos héjon erjesztett rubint és gránát vörös színű, intenzív illatú vörösborok jellemzőek a borvidékünkön. Mélyrétegű magas mésztartalmú lösz talajon lágyabb  karakterű, érett tanninokat bemutató, fahordóban érlelt vörösborokat találhatunk. Kiegyensúlyozott sav-alkohol arány a jellemző.

 

Bikavér:

A színanyag mélytónusú gránát és rubintvörös. Illatban a feketebogyós gyümölcsök és az érett fahordós illatok megtalálhatóak. Határozott, harmonikus sav érzet mellett az érett elegáns ízek dominálnak.

 

Prémium vörösbor:

Válogatott szőlőfürtökből készült, fűszeres, intenzív illatú, mély színű vörösborok tartoznak e kategóriába. Jellemző az érett tanninok jelenléte és a fahordós érlelés íze. Kiegyensúlyozott, lágy, bársonyos vörösborok kategóriája

 

Prémium Bikavér:

Erőteljesebb gránátvörös - gránátvörös színű, nagy formátumú, komplex illataromájú, telt, gazdag ízű borok struktúrájával, tanninhangsúly nélkül. Fontos jegyük a bársonyos, elegáns struktúra.

 

Prémium Óvörös:

Erőteljesebb rubin – rubin - gránátvörös színű vörösbor, melyben a fahordós és palackos érlelésből adódóan a tercier illataromák dominálnak.

Tökéletes íz egyensúllyal rendelkező, fűszeres ízű vörösborok, amelyek kiegyenlített, kellemes, sima érzetet adnak. Fontos jegyük a bársonyos struktúra.

 

III. KÜLÖNÖS BORÁSZATI ELJÁRÁSOK

 

fehérbor,

rozébor,

vörösbor:

Kötelezően alkalmazandó borászati eljárások:

szakaszos üzemű prés használata;

nem engedélyezett borászati eljárások (a hatályos jogszabályokon túl):

borok édesítése.

 

Bikavér:

Kötelezően alkalmazandó borászati eljárások:

szakaszos üzemű prés használata;

Legalább egy évig fahordóban kell érlelni;

Legalább három fajta házasítása kötelező az alábbi kikötésekkel:

Kadarka és Kékfrankos fajták együttes aránya a kész tételre vetítve, legalább 40%.

Blauburger, Menoire, Syrah, Zweigelt, Bíborkadarka, Alibernet, Turán, Tannat, Sagrantino fajták együttes aránya nem haladhatja meg a 10%-ot a kész tételben;

nem engedélyezett borászati eljárások (a hatályos jogszabályokon túl):

borok édesítése.

 

Prémium vörösbor:

Kötelezően alkalmazandó borászati eljárások:

szakaszos üzemű prés használata;

Legalább egy évig fahordóban kell érlelni;

nem engedélyezett borászati eljárások (a hatályos jogszabályokon túl):

borok édesítése.

 

Prémium Bikavér:

Kötelezően alkalmazandó borászati eljárások:

szakaszos üzemű prés használata

legalább egy éves fahordós érlelés

legalább egy éves palackos érlelés

legalább három fajta házasítása kötelező az alábbi kikötésekkel:

Kékfrankos aránya a kész tételre vetítve legalább 35%

Kadarka aránya a kész tételre vetítve legalább 5%

Syrah aránya a kész tételre vetítve legfeljebb 10%

A Bikavér az alábbi fajtákat tartalmazhatja még:

Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Merlot, Pinot noir;

nem engedélyezett borászati eljárások (a hatályos jogszabályokon túl):

borok édesítése.

 

Prémium Óvörös:

szakaszos üzemű prés használata

legalább két éves fahordós érlelés;

nem engedélyezett borászati eljárások (a hatályos jogszabályokon túl):

borok édesítése.

 

Szőlőtermesztés:

a) Művelésmód, ültetvénysűrűség:

2009. július 31-e után telepített ültetvények esetében:

A tőkehelyek száma nem lehet alacsonyabb, mint 3.300 db/ha.

A kialakítható sortávolság nem lehet kevesebb, mint 1 méter, illetve több mint 3,5 méter,

A kialakítható tőtávolság nem lehet kevesebb, mint 0,6 méter, illetve több mint 1,2 méter,

b./ A borvidék területén engedélyezett:

Fejművelés

Bakművelés

Alacsony kordon (törzsmagasság 60 cm alatt)

Középmagas kordon (törzsmagasság 60-120 cm)

Sylvoz-kordon törzsmagasság (törzsmagasság 130-150 cm)

Guyot-művelés

Ernyőművelés

Moser kordon (törzsmagasság 120-140 cm)

2009. július 31-e előtt telepített szőlőültetvények esetében bármilyen, korábban engedélyezett művelésmódú és telepítési sűrűségű szőlőültetvényről származó szőlőből készülhet Szekszárdi borászati termék.

 

b) A szőlő minimális természetes cukortartalmára vonatkozó előírások

 

Szekszárdi bor:

Szekszárdi fehérbor: 9,00% vol.; 151,50 g/liter; 15,10° MM;

Szekszárdi rozébor: 9,00% vol.; 151,50 g/liter; 15,10° MM;

Szekszárdi vörösbor: 9,00% vol.; 151,50 g/liter; 15,10° MM;

Szekszárdi Bikavér: 12,08%vol.; 203,30 g/liter; 19,00° MM.

 

Szekszárdi Prémium bor:

Prémium vörösbor:

Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Syrah: 13,59% vol.; 227,60 g/liter; 21,00° MM;

Kadarka:12,08% vol.; 203,30 g/liter; 19 MM

Kékfrankos, Menoire, Merlot, Pinot noir: 12,83% vol.;216,00 g/liter; 20,00° MM;

Prémium Bikavér:

Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Syrah: 13,59% vol.; 227,6 g/liter; 21,00° MM;

Kadarka:12,08% vol.; 203,30 g/liter; 19,00° MM;

Kékfrankos, Merlot, Pinot noir: 12,83% vol.; 216,00 g/liter; 20,00° MM;

Prémium Óvörös:

Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Syrah: 13,59% vol.; 227,60 g/liter; 21,00° MM;

Kadarka: 12,08% vol.; 203,3 g/liter; 19,00° MM;

Kékfrankos, Merlot, Pinot noir: 12,83% vol.; 216,0 g/liter; 20,00° MM.

 

c) Szüret időpontja: A szüret időpontját a Hegyközségi Tanács közgyűlése határozza meg, melyet írásban közöl a Szekszárdi borvidék hegyközségeivel. A szüret időpontját a hegyközségek hirdetmény útján teszik közzé.

 

IV. KÖRÜLHATÁROLT TERÜLET

 

A körülhatárolt terület meghatározása:

Tolna Megye:

Alsónána, Alsónyék, Báta, Bátaszék, Decs, Harc, Kéty, Kakasd, Medina, Őcsény, Sióagárd, Szálka, Szekszárd, Várdomb, Zomba

településeknek, a szőlő termőhelyi kataszter szerint I. és II. osztályú határrészeibe tartozó területek.

 

V. MAXIMÁLIS HOZAM

 

bor:

fehérbor:

14,00 t/ha, vagy 100 hl/ha seprős újbor; kézi gépi szüret;

rozébor:

14,00 t/ha, vagy 100 hl/ha seprős újbor; kézi gépi szüret;

vörösbor:

14,00 t/ha, vagy 100 hl/ha seprős újbor; kézi gépi szüret;

Bikavér:

14,00 t/ha, vagy 100 hl/ha seprős újbor; kézi gépi szüret;

Prémium bor:

Prémium vörösbor:

8,0 t/ha, vagy 55 hl/ha seprős újbor; kézi szüret;

Prémium Bikavér:

8,00 t/ha, vagy 55 hl/ha seprős újbor; kézi szüret;

Prémium Óvörös:

8,00 t/ha, vagy 55 hl/ha seprős újbor; kézi szüret.

 

VI. ENGEDÉLYEZETT SZŐLŐFAJTÁK

 

fehérbor:

Bianca, Chardonnay, Cserszegi fűszeres, Ezerfürtű, Hárslevelű, Irsai Olivér, Királyleányka, Leányka, Mátrai Muskotály, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Pinot blanc, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sárga muskotály, Sauvignon, Szürkebarát, Tramini, Viognier, Zefír, Zenit, Zöld szagos, Zöld szilváni, Zöld veltelíni;

 

rozébor:

Blauburger, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Kékoportó, Kékfrankos, Menoire, Merlot, Pinot noir, Syrah, Tannat, Túran, Zweigelt;

 

vörösbor:

Alibernet, Alicante Boushet, Bíbor Kadarka, Blauburger, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Csókaszőlő, Dornfelder, Hamburgi muskotály, Kadarka, Kékoportó, Kékfrankos, Magyar frankos, Medina, Menoire, Merlot, Noir, Pinot noir, Turán, Tannat, Sagrantino, Syrah, Zweigelt,;

 

Bikavér:

Blauburger, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Kékoportó, Kékfrankos, Menoire, Merlot, Pinot noir, Syrah, Zweigelt, Bíborkadarka, Alibernet, Turán, Tannat, Sagrantino;

 

Prémium vörösbor:

Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Kékfrankos, Menoire, Merlot, Pinot noir, Syrah;

Prémium Bikavér:

Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Kékfrankos, Menoire, Merlot, Pinot noir, Syrah;

Prémium Óvörös:

Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Kékfrankos, Menoire, Merlot, Pinot noir, Syrah.

 

kísérleti szőlő:

az osztályba sorolást megalapozó vizsgálat vagy a szőlőtermesztés fejlesztése céljából telepített borszőlőültetvény.

Nemzeti fajtajegyzékből:

Cot (Malbec)

Mészikadarka

 

2. A szőlőtermesztés , borgazdálkodás szabályozása:

 

VII. KAPCSOLAT A FÖLDRAJZI TERÜLETTEL

 

1. A körülhatárolt terület bemutatása

Földrajzi környezet

A borvidék a Szekszárdi dombságon és a Geresdi dombság északkeleti részén terül el.

Az észak-déli csapású dombvidéktől nyugatra a 680 m magas Mecsek hegység nyúlványai, keleti felében pedig a Sárköz síksága, a Gemenci tájvédelmi körzet húzódik, amelyet a Duna folyó határol.

A Szekszárdi borvidék dűlőire a nagy formagazdagság jellemző.

A Szekszárdi Borvidék klímája alakításában az atlanti és a mediterrán hatás a döntő, de jelentős a kontinentális klíma befolyása is. Különösen fontos a Duna éghajlat-befolyásoló hatása a borvidéken.

A hatalmas folyó vízfelszíne visszatükrözi a napsugárzást, illetve a hatalmas víztömeg jelentősen csökkenti a szélsőséges hőmérsékletváltozások hatásait.

A napsütéses órák száma a Szekszárdi Borvidéken sok év átlagát tekintve 2050-2100 óra.

Ez a szőlőre nézve országos viszonylatban is az évek többségében a legkedvezőbb.

A forró, a napfényben gazdag nyár és ősz, a „vénasszonyok nyara” még a kései érésű szőlőfajták Kadarka, Cabernet, Olasz rizling, Rajnai rizling bogyóinak fajtajelleges beérését, szép színének, finom ízgazdagságának kialakulását is lehetővé teszik.

Az évi csapadékmennyiség Szekszárdon átlagosan 598 mm.

Ez a csapadékmennyiség a szőlő normális fejlődéséhez elengedő, az évi középhőmérséklet 11,30° C.

Szekszárdi-dombság különböző, szabálytalan irányú dombhátakból és dombsorokból, valamint zegzugos futású eróziós völgyekből áll. A széles (100-200 m) platójú ép töréslépcsők 100-150 m magasságra emelkednek.

A dombsorokat, völgyközi hátakat asztal sima platókat (20-40 m) lösztakaró borítja, míg a lejtőket, töréslépcsőket és az idősebb deráziós völgyek fenekét vékony (1-7 m) lejtőtörmelékes lösz fedi Jellemzőek a Ramann-féle barna erdőtalajok, különböző mértékben erodált változatai, de gyakoriak a löszkopárok is.

 

Emberi tényező

A mai borvidék területén a szőlőkultúra meghonosodását kedvező természeti adottságok a történelem előtti korokban is lehetővé tették

1845-ben két kőkoporsó (sarkophag) került itt elő, az egyik szépen faragott fehér márványból.

Ennek egyik oldalán kettős kehelyből szerteágazó szőlővessző látható, a levelek között szőlőfürtökkel.

A szőlőág és a koporsóban talált áttört művű üvegtálacska, az ún. "vasdiatrea" felirata - Áldozz a Pásztornak, igyál és élni fogsz! - azt bizonyítja, hogy a kőkoporsóban eltemetett előkelő nő már keresztény volt.

A sarkophagban volt egy üvegkorsó is, melyben olaj - , méz- és borkeveréket találtak.

Ez is bizonyítja, ha nem is a szőlőültetés kezdete, de annak kiterjesztése a rómaiakhoz fűződik.

I. István király Alisca helyén a római Mursa és Aquincum városokat összekötő út mentén új települést hozott létre, amely I. Béla király idejében a Szekszárd nevet kapta.

I. Béla király a szekszárdi bencés apátsági kolostor 1061-ben kelt alapítólevelében az apátság határainak kijelölésénél szőlőskerteket említ: Csint, Bikát, Fövestelket.

Ettől kezdve számos középkori oklevél jelöl Szekszárd környékén szőlőt, bort és musttizedet.

A modern mezőgazdasági módszereket meghonosító szerzetesrend monostora felépítésekor homokkövet a templom altalajából nyertek, s ezzel egyúttal kitűnő és hatalmas pincéket alakíthattak ki.

A tatárjárás után, egy 1267-ből származó oklevél értékes szőlőket említ Szekszárdon. 1272-ben IV. László a legértékesebb birtokrészeként említi a várost környező hegyoldalakon díszlő szőlőket, amikor a szekszárdi apátságot megerősíti birtokaiban.

A bortermelésnek a török uralom sem vetett véget, bár a szőlőskertek sok kárt szenvedtek az itt folyó csaták, harcok nyomán.

A török uralom alatt a hódolt területek magyar bortermelése nagy átalakuláson ment keresztül.

A hódoltság ideje alatt terjedt el a "török szőlő", a "török fekete", mely szerb közvetítéssel kapta a kadarka nevet, mely jó minőségű bort adott.

Ekkoriban terjedhetett el a vörös bor készítésének sajátos módja Magyarországon. Feltehetően a balkáni telepesek, a rácok hozták magukkal az első kácikat.

A felfelé szűkülő kádakba helyezett, összetört szőlőszemeket kocsányostul hagyták megerjedni.

A folyamatot a csömöge mozgatásával segítették és követték.

A forrás után az anyag csaknem száraz tetejét lesározták, a bor pedig mozgásával kiáztatta a további csersavakat és a maradék színanyagot.

Ezzel nehéz sűrű, beltartalma miatt pedig állandó és a szállítás viszontagságait jó bíró bort nyertek.

Elmondhatjuk, hogy ezen eljárás a mai zárt erjesztés előképe.

A hódoltság idején, 1591-ben jegyezte fel báró Wratislaw lengyel főúr magyarországi utazása alkalmával, amikor a környéken megpihent: "Itt kitűnő bor terem, nagyszerűen felüdültünk, sőt palackjainkat is megtöltöttük, amit később nem is bántunk meg...".

A török kiűzésének harcai a XVII. sz. utolsó évtizedében újabb megpróbáltatásokat jelentettek mind a lakosságnak, mind a szőlőknek, borpincéknek.

A lakosság elmenekült a harcok elől, a házakat a katonaság rombolta, a szőlőskertek műveletlenekké váltak.

A felszabadult területek lassanként benépesedtek, az elhagyott földeket művelés alá vonták. Az elnéptelenedett megyékbe külföldi telepesek érkeztek.

Az 1700-as évek elején Hessenből és Pfalzból tömegesen érkeztek a városba német telepesek.

A megújuló életben a szőlőtermelés, a bor jelentős alapot nyújtott. A betelepült sváb lakosság munkaszeretete, szorgalma, a magukkal hozott kultúra előnyösen hatott a szőlőművelés fejlődésére.

A múlt század második felében a borkivitel tételeiben egyre gyakrabban szerepel a szekszárdi bor, amelyet Obert Druit 1865-ben Európa legkiválóbb borai között említ meg.

A szekszárdi bor nagy tisztelője volt Liszt Ferenc is, aki nemcsak ittjártakor fogyasztotta, hanem néhányszor hangversenyútjaira is vitt belőle.

Az 1880-as évek elején Mehrwerth Ignác szekszárdi főjegyző: „Jegyzőkönyv Tolna megye monograhiájának megírásához beszerzett adatokról Szekszárd nagyközséget illetőleg” című munkájában részletesen felsorolja Szekszárd szőlőhegyeit.

A hazánk bortermését visszavető filoxera- és perenoszpórajárvány Szekszárdra az 1880-as évek végén érkezett meg. A mérsékeltebb pusztulás annak volt köszönhető, hogy a megye korán intézkedett a védekezésről. Már 1881-ben megalakult Tolna Vármegye Philoxera Bizottsága, majd 1886-ban Roboz Zoltánt filoxerabiztosnak jelölte ki a vármegye, aki a szaktanácsadás mellett a védekezést szervezte és vezette.

Az újratelepítés a betegségnek ellenálló amerikai alanyokkal új honfoglalás a szekszárdi szőlőhegyeken.

Miután a filoxéra pusztítását kiheverte a borvidék, az országban elsőként itt készítenek mozgófilmet a szőlőtermesztésről, szüretről 1908-ban.

A Pinceszövetkezet 1929. márciusában alakult meg. Az alapszabály a szövetkezet célját Szekszárd és vidéke jellegének megfelelő egységes bor előállításában jelölte meg. Kizárólag a tagjaitól átvett bor kezelését, házasítását végezhette.

1936-ban megalakult a Magyar Szőlősgazdák Országos Borértékesítő Szövetkezete, amely szabott áron felvásárolta a borkínálatot. Ennek érdekében több ezer hl. befogadású állami pincét építettek Bátaszéken.

A háború pusztításai után évekbe telt, amíg újra termelni kezdtek a pincék. 1949-ben megtörtént az államosítás, amely meghatározta a következő negyven évre a borvidék történetét.

A rendszerváltás után megkezdődött a privatizáció, új struktúra alakult ki, amely napjainkban meghatározza a borvidék szerkezetét.

 

2. A borok leírása

A Szekszárdi borok zömét a lekerekedett savszerkezetű érett tannintartalmú borok adják.

A talaj és klimatikus viszonyok következtében a fehér borok könnyűek melyek meghatározó jegye mindig a virágos vagy gyümölcsös illat. A fehér borokban sav- alkohol-glicerin-cukor egyensúly érzékelhető.

A rozéborok könnyedek, élénk savérzetű, gyümölcsös illataromájúak.

A vörösborokat a kiegyensúlyozott, könnyen fogyasztható, telt ízű, a fűszeres ízű nagy formátumú, komplex illataromájú, telt, gazdag ízű elegáns tanninú borok alkotják.

A prémium borok nagy formátumú, komplex illataromájú, telt, gazdag ízű borok, melyben a fahordós és palackos érlelésből adódóan a tercier illataromák dominálnak.

 

3. Az okszerű kapcsolat bemutatása és bizonyítása

A szekszárdi dombság vastag lösztakarója kitűnő alapot biztosít a kékszőlők termesztésének. A löszön mintegy 10.000 évvel ezelőtt, a holocénban löszvályog, homokos-kőzettörmelékes vályogtalaj, kisebb részben pannon homokkal kevert lösz alakult ki.

A szőlőtermesztés szempontjából rendkívül szerencsés, hogy a lösz mindig tartalmaz legalább 5–7% aktív meszet, de előfordulnak talajok akár 10–30% mésztartalommal is.

Ez lényegesen gazdagabb, komplexebb ízvilágot kölcsönöz a bornak.

A Geresdi dombvidékhez tartozó területen már agyagbemosódásos barna erdőtalajok is megjelennek.

A talajok vízgazdálkodása és tápanyag gazdálkodása nagyon jó kiváló ízvilágú borokat lehet előállítani.

A szelíd dombvonulatok csalogató völgyek, völgykatlanok teszik változatossá a borvidéket, különleges mikroklímájú helyek adnak nagy gazdagságot, a szőlő fejlődéséhez, éréséhez.

A klimatikus tényezők, a domborzat, a talaj, az ökológiai adottságok a Szekszárdi Borvidéken harmonikus környezetet biztosítanak a szőlőnek.

A borvidék mind a minőségi vörösborszőlő-fajták, mind pedig a minőségi fehérborszőlő-fajták termesztésére kiválóan alkalmas.

 

VIII. TOVÁBBI FELTÉTELEK

 

1. Jelölési szabályok:

a) A Szekszárdi oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borok címkéjén cukortartalomnak megfelelő kifejezés feltüntetése a hatályos jogszabályok szerint kötelező.

b) Bikaalak, bikafej, vagy erre emlékeztető figurát ábrázoló kép, valamint a bikavér szó idegen nyelven, vagy bármilyen, a bikavérre utaló magyar vagy idegen nyelvű kifejezés nem jelölhető a Szekszárdi Bikavér címkéjén.

c) Az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” kifejezés valamennyi, a magyar nyelvben meghonosodott melléknév-képzős változatának és az Európai Unió bármely hivatalos nyelvén engedélyezett a feltüntetése.

d) Szekszárd oltalom alatt álló eredetmegjelölésű boron az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” kifejezés helyettesíthető a „védett eredetű bor” kifejezéssel.

e) A „Szekszárd” oltalom alatt álló eredetmegjelölést helyettesítheti a „Szekszárdi”, illetve a „Szekszárdi borvidék” megjelölés.

f) Valamennyi, település nevének –i képzős változata használható jelölés.

g) „Termőhelyen palackozva”, „termelői palackozás” és „pinceszövetkezetben palackozva” kifejezés valamennyi Szekszárdi boron feltüntethető.

h) A rozé kifejezés helyettesíthető a rosé, rose kifejezéssel.

i) A Küvé bor, több szőlőfajta házasításából nyert bort jelölhet, amelyen a fogyasztók tájékoztatása érdekében a küvét alkotó szőlőfajták nevét a címkén csökkenő részarányuk sorrendjében fel lehet tüntetni.

A küvé bor helyettesíthető a cuvée vagy házasítás kifejezéssel.

j) Alibernet, Bíborkadarka, Turán, Tannat és Sagrantino fajták önállóan nem jelölhetőek a címkén.

k) Öreg tőkék bora kifejezés akkor tüntethető fel, ha egy adott bor legalább 85%-ban 40 évesnél idősebb szőlőültetvényről származik.

l) Címkén feltüntethető kifejezések

i) Szekszárdi bor:

A Szekszárdi borok címkéjén feltüntethető a „classicus” kifejezés, azon borokon, mely borok legalább egy hónapos fahordósérlelést kaptak, kiszerelése csak az üvegpalackban történhet.

ii) Szekszárdi Prémium bor:

A Szekszárdi prémium borok címkéjén feltüntethető a „Reserve” és a „Válogatás” kifejezések, azon borokon, mely borok legalább egy évig fahordós érlelést kaptak

 

m) Feltüntethető kisebb földrajzi egységek neve, körülhatárolásuk, és feltüntetésük szabályai:

i) Települések:

Alsónána, Alsónyék, Báta, Bátaszék, Decs, Harc, Kakasd, Kéty, Medina, Őcsény, Sióagárd, Szálka, Várdomb, Zomba

ii) Dűlők:

Településnév: Dűlő név;

Báta:

Cenege, Cserhát, Borzás, Somos, Rigóvár, Szénás, Vakszer, Szilos, Csóka-hegy, Bödei-hegy, Látó-hegy;

Bátaszék:

Rác-hegy, Diós-völgy, Sváb-hegy, Lajvéri-szőlők, Szenta-hegy, Leperd, Nagy-Oros, Kis-Oros, Szentai-hegyhát, Orbán-hegy, Felső-Martinca, Martinca, Közép-hegy, Farkasdi-hegyhát, Farkasd;

Alsónyék:

Bazsó-hegy, Belső-Szeles, Gubac-hegy, Kerek-hegy, Kesztőc, Mórágyi-dűlő, Nyéki-hegy (Felső-hegy, Közép-hegy, Nagy-hegy), Szeles-hát;

Alsónána:

Első-völgy (Erstestal), Erdei-földek (Waldfeld), Felső-Malidol, Kesztőc, Közép-tető (Mittelkopp), Kürtös-hegy (Kortas), Szarvas-tető, Luk (Loch), Malidol, Réz-hegy (Riessberg), Szabad-földek (Freisticker), Várdombi-magaslat (Várdomberhähe) Wiesesticke;

Várdomb:

Bazsó-hegy, Hitteweingarten, Józan, Közép-hegy, Nánai-magaslat, Pilisi-hegy, Temetői-szőlők

Szekszárd:

Agárdi-völgy, Almás, Bagó-völgy, Bakta, Balparászta, Balremete, Baranya-völgy, Batti kereszt, Bence-völgy, Bodzás, Bödő, Cinka, Cserhát, Csötönyi-völgy, Ebes, Előhegy, Faluhely, Fuchs-völgy, Gesztenyés, Görögszó, Gurovica, Gurovica-tető, Gyűszű-völgy, Hidaspetre, Iván-völgy, Jobbparászta, Jobbremete, Kerék-hegy, Leányvár, Lisztes-völgy, Malom-oldal, Mözsi-hegy, Palánki-hegy, Porkoláb-völgy, Sauli-völgy, Strázsa-hegy, Szilfán alul, Tót-völgy, Virág-hegy;

Decs:

Arany-domb, Alsó-hegy, Görögszó, Kút-völgy;

Sióagárd:

Leányvár;

Zomba:

Szentgál, Leányvár;

Szálka:

Pincehegy (Kellerberg).

 

iii) Kisebb földrajzi egység nevét tartalmazó védjegyekkel, illetve 2002. május 11. előtt használat útján meghonosodott védjegyekkel jelölt Szekszárdi bor esetében nem kell alkalmazni a település- és dűlőfeltüntetés általános szabályait.

iv) Településfeltüntetés esetén a feldolgozott szőlőnek legalább 85%-ának, dűlőfeltüntetés esetén a feldolgozott szőlő legalább 95 %-ának az adott egységből kell származnia.

 

n) Feltüntethető szabályozott kifejezések:

 

fehérbor:

újbor vagy primőr:

a szüret évében palackozott újborok jelölésére használható;

Cuvée vagy küvé:

a küvé vagy cuvée kifejezés több szőlőfajta felhasználásával készült tájbor és m.t. minőségi borok, védett eredetű esetében tüntethető fel. A küvé fajtaösszetételére vonatkozó adatokat (szőlőfajták megnevezése, %-os részaránya) a forgalomba hozatali engedélyhez csatolni kell.

A fogyasztók tájékoztatása érdekében a küvét alkotó szőlőfajták nevét a címkén csökkenő részarányuk sorrendjében fel lehet tüntetni;

barrique:

olyan bor, amelynek legalább egyharmadát 350 liternél nem nagyobb térfogatú, új tölgyfahordóban tárolták, amely esetében tölgyfadarabokat a bor érlelése és készítése során nem alkalmaztak, valamint a bor a forgalomba hozatali engedély megszerzéséhez szükséges minősítés során az érlelésre jellemző érzékszervi tulajdonságokkal rendelkezik.

Használható egyéb kifejezések:

barrique-ban erjesztett;

hordóban erjesztett (fa fajtájának feltüntetésével);

barrique-ban érlelt;

hordóban érlelt (fa fajtájának feltüntetésével);

barrel aged;

 

rozébor:

Cuvée vagy Küké;

újbor vagy primőr;

 

vörösbor:

siller vagy kástélyos:

A rövid áztatási időnek köszönhetően nagyon világos színű vörösbor;

Cuvée vagy Küké;

újbor vagy primőr;

barrique:

olyan bor, amelynek legalább egyharmadát 350 liternél nem nagyobb térfogatú, új tölgyfahordóban tárolták, amely esetében tölgyfadarabokat a bor érlelése és készítése során nem alkalmaztak, valamint a bor a forgalomba hozatali engedély megszerzéséhez szükséges minősítés során az érlelésre jellemző érzékszervi tulajdonságokkal rendelkezik.

Használható egyéb kifejezések:

barrique-ban érlelt;

hordóban érlelt” (fa fajtájának feltüntetésével);

barrel aged;

 

Bikavér:

barrique:

olyan bor, amelynek legalább egyharmadát 350 liternél nem nagyobb térfogatú, új tölgyfahordóban tárolták, amely esetében tölgyfadarabokat a bor érlelése és készítése során nem alkalmaztak, valamint a bor a forgalomba hozatali engedély megszerzéséhez szükséges minősítés során az érlelésre jellemző érzékszervi tulajdonságokkal rendelkezik.

Használható egyéb kifejezések:

barrique-ban érlelt;

hordóban érlelt” (fa fajtájának feltüntetésével);

barrel aged;

 

Prémium vörösbor:

Muzeális bor:

Legalább öt éven keresztül palackban érlelt bor;

Főbor:

olyan bor:

- amely legfeljebb 45 hl/ha hozamú ültetvényrıl származik

- amelynek természetes alkoholtartalma legalább 15,12% vol.;

térfogatszázalék

- amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 11,50% vol.;

térfogatszázalék

- amelyet forgalomba hozatal elıtt legalább két évig érleltek (ebbıl egy évig fahordóban), és

- termelésének további részletes szabályait a használatát lehetıvé tevı termékleírás rögzíti.

Öreg tőkék bora:

kifejezés akkor tüntethető fel, ha egy adott bor legalább 85%-ban 40 évesnél idősebb szőlőültetvényről származik.

első szüret vagy virgin vintage:

kifejezés a termőre fordulás utáni első évben szüretelt szőlőből készült borok esetében használható;

válogatott szüretelésű bor:

olyan bor, amelyet a tőkén teljesen beérett szőlőből kiválogatott, egészséges, részben túlérett bogyóiból állítottak elő, és amelynek természetes alkoholtartalma legalább 12,08% vol.

A must cukortartalma legalább 204,5 g/l;

Cuvée vagy Küké;

Dűlő feltüntetés;

késői szüretelésű bor:

olyan bor, amelyet az általános szüreti időszak után szüretelt, érett szőlőből állítottak elő, és amelynek természetes alkoholtartalma legalább 12,08% vol. 

A must cukortartalma legalább 204,50 g/l;

Barrique:

olyan bor, amelynek legalább egyharmadát 350 liternél nem nagyobb térfogatú, új tölgyfahordóban tárolták, amely esetében tölgyfadarabokat a bor érlelése és készítése során nem alkalmaztak, valamint a bor a forgalomba hozatali engedély megszerzéséhez szükséges minősítés során az érlelésre jellemző érzékszervi tulajdonságokkal rendelkezik.

Használható egyéb kifejezések:

barrique-ban érlelt;

hordóban érlelt” (fa fajtájának feltüntetésével);

barrel aged;

 

Prémium Bikavér:

Muzeális bor;

Dűlő feltüntetés;

Barrique:

olyan bor, amelynek legalább egyharmadát 350 liternél nem nagyobb térfogatú, új tölgyfahordóban tárolták, amely esetében tölgyfadarabokat a bor érlelése és készítése során nem alkalmaztak, valamint a bor a forgalomba hozatali engedély megszerzéséhez szükséges minősítés során az érlelésre jellemző érzékszervi tulajdonságokkal rendelkezik.

Használható egyéb kifejezések:

barrique-ban érlelt;

hordóban érlelt (fa fajtájának feltüntetésével);

barrel aged;

 

Prémium Óvörös:

Muzeális bor;

Öreg tőkék bora:

válogatott szüretelésű bor;

Cuvée vagy Küké;

Dűlő feltüntetés;

késői szüretelésű bor;

Barrique:

olyan bor, amelynek legalább egyharmadát 350 liternél nem nagyobb térfogatú, új tölgyfahordóban tárolták, amely esetében tölgyfadarabokat a bor érlelése és készítése során nem alkalmaztak, valamint a bor a forgalomba hozatali engedély megszerzéséhez szükséges minősítés során az érlelésre jellemző érzékszervi tulajdonságokkal rendelkezik.

Használható egyéb kifejezések:

barrique-ban érlelt;

hordóban érlelt (fa fajtájának feltüntetésével);

barrel aged;

 

2. Szőlőfeldolgozás a termőhelyen kívül:

Szekszárdi bor:

Bács-Kiskun megye:

Baja, Bátmonostor, Borota, Csátalja, Érsekcsanád, Izsák, Akasztó, Bócsa, Csengőd, Kaskantyú, Kecel, Kiskőrös, Soltvadkert, Tabdi, Kiskunhalas, Kiskunmajsa,

Baranya megye:

Mecseknádasd, Pécs, Bóly, Dunaszekcső, Hásságy, Mohács,

Fejér megye:

Etyek, Pázmánd,

Somogy megye:

Balatonboglár, Balatonlelle,

Tolna megye:

Bátaapáti, Bonyhád, Fácánkert, Mórágy, Mőcsény, Paks, Tolna.

Szekszárdi Prémium bor:

Tolna megye:

Fácánkert

Baranya megye:

Mecseknádasd

 

3. Kiszerelés:

Szekszárdi Bikavér:

A kiszerelés típusára vonatkozó korlátozások:

Csak üveg palack;

A forgalomba hozatal legkorábbi dátuma:

szüretet követő év december 31;

 

Szekszárdi Prémium vörösbor:

A kiszerelés típusára vonatkozó korlátozások:

0,1875 l, 0,375 l, 0,75 l, 1,5 l, 3 liter űrtartalmú üvegpalackban;

A forgalomba hozatal legkorábbi dátuma:

szüretet követő év december 31;

 

Szekszárdi Prémium Bikavér:

A kiszerelés típusára vonatkozó korlátozások:

0,1875 l, 0,375 l, 0,75 l, 1,5 l, 3 liter űrtartalmú üvegpalackban;

A forgalomba hozatal legkorábbi dátuma:

szüretet követő év december 31;

 

Szekszárdi Prémium Óvörös:

A kiszerelés típusára vonatkozó korlátozások:

0,1875 l, 0,375 l, 0,75 l, 1,5 l, 3 liter űrtartalmú üvegpalackban;

A forgalomba hozatal legkorábbi dátuma:

szüretet követő ötödik év.

 

Ez alól kivételt képeznek az adott termőhelyen belül a termelő által, saját pincéjében, helyben fogyasztásra értékesített saját termelésű borai.

Primőr vagy újbor jelölésű bor a szüretet követő év március 31-ig hozható forgalomba.

 

4. Nyilvántartások, adatszolgáltatások, bejelentések

4.1. Nyilvántartások

Szekszárdi borok készítése esetén a szőlőültetvényre és borászati üzemre vonatkozó különös nyilvántartások a következők:

a) keletkezett származási bizonyítványok (szőlő- és borszármazási) példányai;

b) forgalomba hozatali engedélyek másolatai;

c) Hegyközségi Tanács/Hegyközség által meghatározott helyszíni szemlékről szóló jegyzőkönyvek, dokumentumok;

d) pincekönyv;

e) Szőlőterület illetve pince helye szerint illetékes hegybíró által az oltalom alatt álló eredetmegjelöléses előállítójáról, a hegyközségi informatikai rendszerben (továbbiakban: HEGYÍR), vezetett nyilvántartások (ültetvénykataszter, pincekataszter)

f) az érzékszervi minősítést végző Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Borászati Igazgatóság minősítési és a minta hitelesítő jegyzőkönyve;

 

4.2. Bejelentések

4.2.1. Termelési szándék bejelentése

Az oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borászati termék termelésének - beleértve a szőlő alapanyag termelést is - megkezdésekor köteles a területileg illetékes hegyközségnél termelési szándékát bejelenteni. A bejelentés mindaddig érvényes, míg a termelő a területileg illetékes hegyközségnél, ezen szándékáról módosító nyilatkozatot nem tesz.

4.2.2. Szekszárdi prémium bor termeléséhez kötött bejelentések:

Minden olyan szőlőültetvényt, amelyen Prémium bortípus szőlő-alapanyagát kívánják előállítani, a termelő köteles azt, az ültetvény fekvése szerint illetékes hegybírónak, a szüretet megelőző március 15-ig bejelenteni. A bejelentés mindaddig érvényes, míg a termelő a területileg illetékes hegyközségnél, ezen szándékáról módosító nyilatkozatot nem tesz.

4.2.3. Kiszerelés előzetes bejelentése:

A palackozó az oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borászati termék kiszerelésének megkezdése előtt legkésőbb 5 munkanappal köteles bejelenteni a palackozás tényét a Hegyközségi Tanács Szekszárd titkárának, amennyiben a kiszerelés a Szekszárdi Borvidék lehatárolt településein kívül történik.

 

5. A borok mintavétele és érzékszervi minősítése

A forgalomba hozatali eljáráshoz szükséges, valamint a kereskedelemből ellenőrzési minták érzékszervi minősítésére kijelölt szervezet a Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Borászati Igazgatóság.

 

IX. ELLENŐRZÉS

 

1. A termékleírás ellenőrzésére kijelölt szervezetek:

A termékleírás betartásának hatósági ellenőrzését a hatályos jogszabály által kijelölt hatóságok végzik el.

Jelenleg hatályos jogszabályok szerinti hatóság:

Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Borászati Igazgatóság

1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.

Tel: +36 1 346-09-30, Fax: +36 1 212 49 78

e-mail: bmi@mgszh.gov.hu

Web: http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/obi

 

1.2 Kormányhivatalok:

Omissis…………………

 

2. Az ellenőrzések köre:

- A borászati termékek analitikai és érzékszervi tulajdonságainak vizsgálata forgalomba hozatal előtt;

- A borászati terméket előállító üzem adminisztratív ellenőrzése a gazdasági akta alapján, illetve helyszíni vizsgálata kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján;

- Kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján érzékszervi és analitikai vizsgálat a forgalomba hozott borászati termékek esetén; származási bizonyítványok valóságtartalmának ellenőrzése.

 

X. A HEGYKÖZSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE

 

 

Omissis…………………

TOLNA

Tolnai Borvidék

O.E.M. (Minőségi Bor)

Tolna termékleírás

Legge n. XVIII 2004

Modificata dalla Legge n. XXXIX 2009

Modificato dal Decreto n. 178 IX 4 2009

Decreto FVM n. 97 VI 3 2004

Decreto FVM n. 99 VI 3 2004

Modificato dal Decreto FVM n. 9 II 3 2006

Modificato dal Decreto FVM n. 35 V 4 2007

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 16 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 99 VII 30 2009

Decreto FVM n.127 IX 29 2009

Modificato dal decreto VFM n. 134 X 14 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 64 V 12 2010

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 14 2011

Modificato dal Decreto VM n. 1 I 11 2011 

(fonte Kormany.hu)

 

I. NÉV

 

Tolna/Tolnai

oltalom alatt álló eredetmegjelölés

 

II. A BOROK LEÍRÁSA

 

II/1. Szőlőből készült termékek kategóriái: bor

Tolnai bor bortípusai:

Fehér

Rozé

Vörös

 

II/1A. Analitikai előírások

fehérbor:

Minimális Összes alkoholtartalom: 9,00% vol.

Minimális tényleges alkoholtartalom: 9,00%vol.;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Minimális Összes savtartalom: 4,50 g/l;

Maximális összes kénessav tartalom: *.

 

rozébor:

Minimális Összes alkoholtartalom: 9,00% vol.

Minimális tényleges alkoholtartalom: 9,00%vol.;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Minimális Összes savtartalom: 4,50 g/l;

Maximális összes kénessav tartalom: *.

 

vörösbor:

Minimális Összes alkoholtartalom: 9,00% vol.

Minimális tényleges alkoholtartalom: 9,00%vol.;

Maximális illósav-tartalom: 1,20 g/l;

Minimális Összes savtartalom: 4,50 g/l;

Maximális összes kénessav tartalom: *.

 

A *-al jelölt esetekben hatályos jogszabályok szerint kell eljárni. A cukortartalom jelölése a hatályos jogszabályoknak megfelelően történhet.

 

II/1B. Érzékszervi jellemzők

 

Fehér:

A fehérborok színe a halványzöldtől az erőteljesebb szalmasárgáig az alkalmazott technológiától függően nagy változatosságot mutat.

Határozott sav szerkezetű, gyümölcsös jellegű, vegetális illat és íz világú többnyire tölgyfás aromák nélküli, egyértelműen felismerhető fajtajelleggel jellemezhető lendületes borok.

A száraz, félédes vagy édes fehérborok, melyek meghatározó jegye mindig a fűszeres, virágos vagy gyümölcsös illat, lágy savérzettel jellemezhetőek.

Rozé:

A rozék színe nagy változatosságot mutat: a halvány rózsaszín, ibolya vagy lazac színűtől az epres, málnás, színig. Általánosan jellemző rájuk a könnyed, élénk, elegáns savérzet, gyümölcsös illataroma, a hordós érlelés nyomait nélkülöző illat- és ízvilág.

Vörös:

A vörösborok színe a halvány rubintól az erőteljesebb rubinon át a gránátvörösig sokféle árnyalatban jelenik meg, megőrizve a fajtára jellemző színt.

A vörösborok egy része gyümölcsös: fiatalos, minimális tölgyfa és tannin aromával, azonnali fogyasztásra elkészítve, alacsony alkoholtartalommal, ezek legfőbb jellemzőjük a lágy, sima struktúra.

A másik része közepesen telt, és testes vörösborok. piros és feketebogyós illataromájú, telt ízű, melyekben a tölgyfa íz, és a tannin nem uralkodó.

Főbb jellemzőjük a gazdag ízvilág és a bársonyos struktúra.

 

III. KÜLÖNÖS BORÁSZATI ELJÁRÁSOK

 

III/1. „Késői szüretelésű bor”, „válogatott szüretelésű bor” hagyományos kifejezéssel, valamint „töppedt szőlőből készült bor” korlátozottan használható kifejezéssel ellátott, valamint a dűlő feltüntetéses Tolnai borok előállítása során a must természetes alkoholtartalmának növelése és a bor édesítése tilos.

 

III/2. A dűlő szelektált borokat legalább hat hónapig tölgyfa hordóban kell érlelni.

A szőlő művelésmódja, térállása:

A 2009. július 31-e előtt telepített szőlőültetvények esetében bármilyen, korábban engedélyezett művelésmódú és telepítési sűrűségű szőlőültetvényről származó szőlőből készülhet Tolnai oltalom alatt álló eredetmegjelöléses borászati termék a 2035/2036-os borpiaci évig.

Új ültetvényekre vonatkozó szabályok:

A 2009. augusztus 1-e után létesített ültetvények esetében:

- A tőkehelyek száma nem lehet alacsonyabb, mint 3.300 db/ha.

- A kialakítható sortávolság nem lehet kevesebb, mint 2 méter, illetve több mint 3,5 méter,

- A kialakítható tőtávolság nem lehet kevesebb, mint 0,6 méter, illetve több mint 1,2 méter,

- Az egyes függöny művelésmód nem engedélyezett

 

 

IV. KÖRÜLHATÁROLT TERÜLET

A körülhatárolt terület meghatározása:

Fejér Megye:

Tamási körzet:

telepűlések: Aba, Igar, Lajoskomárom, Mezőkomárom, Szabadhidvég, Seregélyes;

Tolna Megye:

Tamási körzet:

telepűlések: Felsőnyek, Iregszemcse,  Magyarkeszi, Nagyszékely, Nagyszokoly, Ozora, Pincehely, Regöly, Simontornya, Tamási, Tolnanémedi;

Tolnai Körzet:

telepűlések: Bikács, Bölcske, Dunaföldvár, Dunaszentgyörgy, Fácánkert, Gyönk, Györköny, Kisszékely, Kölesd, Madocsa, Nagydorog, Paks, Sárszentlőrinc, Tengelic, Tolna;

Völgységi Körzet:

telepűlések: Aparhant, Bátaapáti, Bonyhád, Bonyhádvarasd, Duzs, Gráboc, Györe, Hidas, Högyész, Izmény, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Lengyel, Mórágy, Möcsény, Mucsfa, Mucsi, Nagymányok, Tevel, Váralja, Závod;

településeknek, a szőlő termőhelyi kataszter szerint I. és II. osztályú határrészeibe tartozó területek.

 

V. MAXIMÁLIS HOZAM

 

V/1. A bor készítése esetén azon szőlőültetvények termése használható fel, melynek termésmennyisége legfeljebb 14,00 t/ha terméshozamú szőlőből nyert, legfeljebb 100,00 hl/ha seprős újborból állították elő.

 

V/2. Fenti szabály alól kivételt jelentenek a dűlőnév feltüntetéssel, valamint a késői szüretelés hagyományos kifejezéssel megkülönböztetett Tolnai borok, melyek legfeljebb 11,00 t/ha terméshozamú szőlőből nyert, legfeljebb 80,00 hl/ha seprős újborból készíthetők.

 

VI. ENGEDÉLYEZETT SZŐLŐFAJTÁK

 

Tolnai oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borok az alábbi fajtákból készíthetők (egy fajtából vagy a felsorolt fajták házasításával):

 

Tolnai bor:

(ide értve körzet-, település- és dűlőfeltüntetést is)

Fehérbor:

Chardonnay, Cserszegi fűszeres, Ezerfürtű, Ezerjó, Hárslevelű, Irsai Olivér, Királyleányka, Leányka, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Pinot blanc, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Nektár, Sauvignon blanc, Sárga muskotály, Szürkebarát, Tramini, Zöld szilváni, Zöld veltelíni, Zenit, Zengő, Pinot noir, Kadarka.

Rozébor:

Blauburger, Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Dornfelder, Kadarka, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Menoire, Pinot noir, Syrah, Zweigelt.

Vörösbor:

Alibernet, Biborkadarka, Blauburger, Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Dornfelder, Kadarka, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Menoire, Pinot noir, Syrah, Zweigelt.

 

VII. KAPCSOLAT A FÖLDRAJZI TERÜLETTEL

 

VII/1. A körülhatárolt terület bemutatása

Földrajzi környezet

A Tolnai Borvidék Magyarország déli részén, nagyobb részben Tolna megyében kisebb részben Baranya és Fejér megyékben található. A tolnai szőlők többnyire enyhe lejtésű, kedvező, délies kitettségű, védett domboldalakon, lankákon létesültek.

A borvidék legfontosabb és szinte egyeduralkodó felszíni képződménye és így leggyakoribb talajképző kőzete a lösz.

A löszréteg vastagsága például Hőgyésznél eléri a 70 métert. A szőlőültetvények kisebb részben (pl. Pincehely, Hőgyész, Dúzs térségében) homokon települtek.

A Tolnai-dombsághoz és Külső-Somogyhoz tartozó szőlőterületek uralkodó talajtípusai a barnaföldek (Ramann-féle barna erdőtalajok), az agyagbemosódásos barna erdőtalajok, de előfordulnak szőlőültetvények mészlepedékes csernozjom talajokon is.

A Tolnai Borvidék dombos - hegyes területe a többnyire a mérsékelten meleg - mérsékelten nedves éghajlati típusba tartozik.

Elmondható, hogy mind a napfénytartam, mind a napsugárzás havi és évi összege a Tolnai borvidék területén a szőlőtermesztés számára kifejezetten kedvező.

Az évi nappali megvilágítás időtartama 4400 óra, a tényleges napsütéses időszak egész évben elérheti a 2060 órát. Magyarország szőlőtermő tájain a napfénytartam évi összege sokéves átlagban 1800-2070 óra.

Ebből látszik, hogy a Tolnai borvidék nagyon gazdag napfényben.

A másik fontos tényező a hőmérséklet.

A borvidéken az évi középhőmérséklet sokéves átlagban 11,8° C, vegetációs idő alatt viszont 15,8° C.

Az ebből számított teljes hősszeg 3400 oC, a hatásos hősszeg pedig 1300° C. Legcsapadékosabb hónap a május és a június.

Az uralkodó szélirány az északnyugati.

A Tolnai borvidék területének domborzata, talajadottságai, éghajlata és vízrajza alapján a kiváló szőlő termesztő területek közé sorolható.

 

Emberi tényező

A Tolnai borvidéken először a kelták, majd a rómaiak honosították meg a szőlőtermesztést.

Az Árpádkorban a szép számmal alapított apátságok mindegyikében megtalálhatjuk a jól művelt szőlőket, melyért sokat fáradoztak a bencés és cisztercita szerzetesek.

A török megszállás ezen a borvidéken is visszavetette a szőlőtermesztést. Az újrakezdés nyomán viszont jelentős területnövekedés következett be.

A törökkor kereskedői többnyire Tolnán, a vidék borkereskedelmi központjában töltik meg palackjaikat vagy hordóikat, s a bor jól kibírja a szállítást is.

A Dunán elhajózva többen emlegetik, hogy a szépen művelt dombok hazánk legszebb táját mutatják „mind rózsaligetes szőlők díszlenek.

A XVIII. században a megyébe települt németek tovább fejlesztették a helyi borkultúrát.

A Völgységben valószínűleg az ekkor betelepülő rácok terjesztették el a Kadarka termesztését, amelyből új eljárással, héjon erjesztéssel készítettek vörösbort.

A főurak, hogy megkössék a föld megmunkálásához szükséges embereket, a betelepülő németeknek szerződésbe foglalt kedvezményeket adtak.

A telepesek 6 évig mentesültek a tized, a kilenced és a robot alól amennyiben szőlőt telepítettek.

A bortermelés jövedelmező volt, mert termésüket csapszékben maguk mérhették ki Szent Györgytől Szent Mihályig.

A korabeli vélemények szerint a borvidék szőlőterülete a filoxéravészt megelőzően érte el a legnagyobb kiterjedését egész története folyamán.

Az akkori szőlő és bor termelésben a vörösbor dominált.

Feljegyzések tanúskodnak arról, hogy az uralkodó Kadarkának már 6-féle változatáról beszéltek.

A filoxéra vész óriási károkat okozott ezen a borvidéken is. Az ellene való védekezésben a régió élenjáró munkát végzett.

A próbálkozások legsikeresebb módjának a homokra történő telepítés bizonyult.

A világháborúk nyomán a szőlőültetvények újra tönkre mentek. Egybefüggő széles soros ültetvények a nagyüzemek létrejöttével honosodtak meg a borvidéken.

A legrégebbi szőlőhegyek a római kortól, de a többiek is legalább az Árpádkortól megvannak a borkedvelők örömére.

A Tolnai borvidéket az 1998-es bortörvénnyel alakították ki, de az első 1893-as bortörvény a Szekszárdi Borvidéket Tolna megye teljes területében határozta meg, ezért a Tolnai borvidéket is méltán nevezhetjük történelminek.

Ez az évszázados hagyományokra épülő szőlőtermesztés a helyi emberek szaktudásának alapja.

 

VII/2. A borok leírása

A Tolnai borvidéken előállított borok analitikai tulajdonságai a keletkező viszonylag magas alkohol tartalom, a különböző savak kedvező aránya, a testességet okozó anyagok képződése a borvidék klimatikus viszonyainak köszönhető.

A borvidékről kikerült borok magukon viselik az évszázados szőlőtermesztési hagyományokon felnövő és a modern ismereteket megszerző borászok kezének nyomát.

Ez az érzékszervi tulajdonságokban különösen megmutatkozik a borok ízgazdagságában.

Tolnai borokra jellemző a szőlőből származó gyümölcsösség és a finom ászkolásból szármázó illatok és ízek harmóniája. A kiegyensúlyozott sav és extrakt tartalom.

Mindezek a tulajdonságok a Tolnai borokat keresetté teszik Magyarországon kívül az Európai Unió országaiban és kívül is.

 

VII/3. Az okszerű kapcsolat bemutatása és bizonyítása

A Tolnai Borvidék nagyobb dombhátakból és lankás völgyekből áll.

A dombok magassága 150-200 métert is eléri.

A dombokat magas mésztartalmú lösz fedi, ami a barna erdőtalajokkal keveredve a szőlő termesztéséhez kiváló talajt biztosít. Első feltétel tehát adott a kiváló szőlő előállításához.

A szőlőtermesztéshez szükséges minimális teljes hősszeg 2500° C, a minimális hatásos hősszeg viszont 1000° C, az évi középhőmérséklet pedig 9-21° C között kell, hogy legyen.

Ezek a hőmérsékleti tényezők éveken keresztül kedvező hatással vannak az itt termesztett szőlő minőségére.

A harmadik tényező a lehullott csapadék mennyisége. A borvidéken évente sok éves átlagban 590 mm, a vegetációs időben 450 mm csapadék hull a szőlőre. Ettől nagyobb csapadékra nincs szüksége.

A borvidék kiváló adottságaira a legjobb bizonyíték, hogy a borvidék szőlő és bor termesztése a tárgyi emlékeket tekintve is legalább a Keltákig visszavezethető.

A kiváló szőlőből a borkészítés hagyományait követve és új ismereteket felhasználva a piacon jól eladható, külföldön is keresett borok kerülnek forgalomba a borvidék területén működő borászatoktól.

 

VIII. TOVÁBBI FELTÉTELEK

 

VIII./1. Jelölési szabályok

VIII/1./A A kisebb földrajzi egységek feltűntetésére vonatkozó szabályok

a) Körzet: Völgységi

A körzet települései:

Aparhant, Bátaapáti, Bonyhád, Bonyhádvarasd, Dúzs, Grábóc, Györe, Hidas, Hőgyész, Izmény, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Lengyel, Mórágy, Mőcsény,  Mucsfa, Mucsi, Nagymányok, Tevel, Váralja, Závod

Körzet feltüntetéssel készülő Tolnai borok esetében a szőlő 100%-ának az adott körzet I. és II. termőhelyi kataszteri osztályú határrészeibe tartózó ültetvényeiből kell származnia.

 

b). Települések

Települések:

Aba, Aparhant, Bátaapáti, Bikács, Bonyhád, Bonyhádvarasd, Bölcske, Dunaföldvár, Dunaszentgyörgy, Dúzs, Fácánkert, Felsőnyék, Grábóc, Gyönk, Györe, Györköny, Hidas, Hőgyész, Igar, Iregszemcse, Izmény, Kisdorog, Kismányok, Kisszékely, Kisvejke, Kölesd, Lengyel, Lajoskomárom, Madocsa, Magyarkeszi, Mezőkomárom, Mórágy, Mőcsény, Mucsfa, Mucsi, Nagydorog, Nagyszékely, Nagymányok, Nagyszokoly, Ozora, Paks, Pincehely, Regöly, Sárszentlőrinc, Seregélyes, Simontornya, Szabadhidvég, Tamási, Tengelic, Tevel, Tolnanémedi,Váralja, Závod.

A településfeltüntetéssel megkülönböztetett borok esetében legalább 85%-ban az adott település I és II termőhelyi kataszteri osztályú határrészeibe tartózó szőlőből kell származni a terméknek, legfeljebb 15%-ban a Tolnai Borvidék I. és II. termőhelyi kataszteri osztályú lehatárolt területeinek más részeiről.

 

c). Dűlők:

Bonyhád: Aranybánya, Szőlő-domb

Bonyhádvarasd: Kereszt-dűlő

Lajoskomárom: Fülöp-hegy

Simontornya: Derék-hegy, Mózsé-hegy

Paks: Hideg-völgy, Sánc-hegy

Dűlőfeltüntetéssel megkülönböztetett borok esetén 95%-ban az adott dűlő I és II termőhelyi kataszteri osztályú területeiről kell származnia annak a szőlőnek, amelyből a bor készülhet.

 

VIII/1./B A Tolnai oltalom alatt álló eredetmegjelőlés kifejezés helyettesíthető a „Tolnai védett eredetű” kifejezéssel.

 

VIII/1./C A jelölhető hagyományos kifejezések, egyéb korlátozottan használható kifejezések, illetve a készítési módra utaló kifejezések, és egyéb, szabályozottan használható kifejezések:

 

fehér:

késői szüretelésű:

olyan bor, amelyet az általános szüreti időszak után szüretelt, érett szőlőből állítottak elő, és amelynek természetes alkoholtartalma legalább 12,08% vol. 

A must cukortartalma legalább 204,50 g/l;

válogatott szüretelésű:

olyan bor, amelyet a tőkén teljesen beérett szőlőből kiválogatott, egészséges, részben túlérett bogyóiból állítottak elő, és amelynek természetes alkoholtartalma legalább 12,08% vol.

A must cukortartalma legalább 204,5 g/l;

Muskotály:

a muskotály kifejezés olyan tájborok és m.t. minőségi borok esetén használható, amelyek legalább 85%-ban a következő szőlőfajták közül egynek vagy többnek a terméséből készülnek:

Cserszegi fűszeres,

Irsai Olivér,

Nektár,

Ottonel Muskotály,

Sárga Muskotály.

Cuvée vagy küvé:

a küvé vagy cuvée kifejezés több szőlőfajta felhasználásával készült tájbor és m.t. minőségi borok, védett eredetű esetében tüntethető fel. A küvé fajtaösszetételére vonatkozó adatokat (szőlőfajták megnevezése, %-os részaránya) a forgalomba hozatali engedélyhez csatolni kell.

A fogyasztók tájékoztatása érdekében a küvét alkotó szőlőfajták nevét a címkén csökkenő részarányuk sorrendjében fel lehet tüntetni;

Szűretlen:

a szűretlen kifejezés azokon a borokon tüntethető fel, amelyek vagy hosszabb, többéves érlelés során váltak palackéretté, mivel a labilitást okozó anyagok kiváltak belőle, vagy a derítések által kerültek tükrös állapotba, s amelyek esetében a technológia során mellőzték a szűrést;

töppedt szőlőből készült bor;

olyan szőlőbogyók felhasználásával előállított bor, amelynek élettanilag a teljes érésen túljutott, a vízvesztés következtében az értékes alkotórészek betöményedésével jellemezhető szőlőtermés, amelyet a Botrytis cinerea még nem támadott meg és amelyek természetes alkoholtartalma legalább 12,83% vol.;

újbor vagy primőr:

a szüret évében palackozott újborok jelölésére használható;

első szüret vagy virgin vintage:

kifejezés a termőre fordulás utáni első évben szüretelt szőlőből készült borok esetében használható;

barrique:

olyan bor, amelynek legalább egyharmadát 350 liternél nem nagyobb térfogatú, új tölgyfahordóban tárolták, amely esetében tölgyfadarabokat a bor érlelése és készítése során nem alkalmaztak, valamint a bor a forgalomba hozatali engedély megszerzéséhez szükséges minősítés során az érlelésre jellemző érzékszervi tulajdonságokkal rendelkezik.

Használható egyéb kifejezések:

„Barrique-ban erjesztett” „… hordóban erjesztett” (fa fajtájának feltüntetésével) „hordóban erjesztett”

„barrique-ban érlelt”, „… hordóban érlelt” (fa fajtájának feltüntetésével), „hordóban érlelt”

„barrel aged”,

„hordóban érlelt”

„a fajtájának feltüntetésével) hordóban érlelt”.

 

rozé:

válogatott szüretelésű;

Szűretlen;

Cuvée vagy küvé;

újbor vagy primőr;

első szüret vagy virgin vintage;

 

vörös:

siller:

A rövid áztatási időnek köszönhetően nagyon világos színű vörösbor;

késői szüretelésű:

töppedt szőlőből készült bor;

válogatott szüretelésű;

Szűretlen;

Cuvée vagy küvé;

újbor vagy primőr;

első szüret vagy virgin vintage;

barrique.

 

VIII/1/D. A muskotály korlátozottan használható kifejezés az alábbi feltételekkel tüntethető fel a borászati termékek címkéjén:

Az alapbornak legalább, 85%-ban a következő szőlőfajták közül egynek vagy többnek a terméséből kell készülni: Cserszegi fűszeres, Irsai Olivér, Nektár, Ottonel muskotály, Sárga muskotály.

 

VIII/1./E A Tolnai oltalom alatt álló eredetmegjelölésű bor előállítása csak a felsorolt megyék településein engedélyezett a körülhatárolt területen kívül

Tolna megye:

Alsónána, Alsónyék, Báta, Bátaszék, Decs, Harc, Kakasd, Kéty, Medina, Őcsény, Sióagárd, Szálka, Szekszárd, Várdomb, Zomba és

Baranya megye:

Bisse, Csarnóta, Diósviszló, Harkány, Hegyszentmárton, Kistótfalu, Márfa, Nagytótfalu, Siklós, Szava, Túrony, Vokány, Kisharsány, Nagyharsány, Palkonya, Villány, Villánykövesd Helesfa, Kispeterd, Mozsgó, Nagypeterd, Nyugotszenterzsébet, Szigetvár, Boda, Cserkút, Hosszúhetény, Ivánbattyán, Keszü, Kiskassa, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Mecseknádasd, Pécs, Pécsvárad, Szemely, Kisjakabfalva, Babarc, Bár, Bóly, Dunaszekcső, Hásságy, Lánycsók, Máriakéménd, Mohács, Monyoród, Nagynyárád, Olasz, Szajk, Szederkény, Versend és

Bács-Kiskun megye:

Akasztó, Bócsa, Kecel, Kiskőrös, Soltvadkert és

Fejér megye:

Etyek, Dég és

Pest megye:

Budapest XXII. Kerület, Budafok, Szigetcsép és

Somogy megye:

Balatonboglár.

 

VIII./2. Kiszerelésre vonatkozó szabályok

a). Kiszerelés

Tolnai késői szüretelésű bort, Tolnai válogatott szüretelésű bort, Tolnai töppedt szőlőből, és a dűlőszelektált bort, csak üvegpalackban lehet forgalomba hozni.

Ez alól kivételt képeznek az adott termőhelyen belül a termelő által, saját pincéjében, helyben fogyasztásra értékesített saját termelésű borai.

 

b). Címkézés

Alibernet és Bíborkadarka, fajták nevei a címkén nem jelölhetők.

A lehatárolt termőhelynél kisebb földrajzi egységekről származó Tolnai borokon az évjárat feltüntetése kötelező. Évjárat feltüntetés esetén az adott bornak 85%-ban az adott évjáratból kell származnia.

A Tolnai Primőr vagy újbor esetén az adott bornak 100%-ban az adott évjáratból kell származnia.

Az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” kifejezés valamennyi, a magyar nyelvben meghonosodott melléknév-képzős változatának, illetve az Európai Unió bármely hivatalos nyelvén feltüntetése engedélyezett.

Valamennyi, kisebb földrajzi egység nevének –i képzős változata használható jelölés.

Termőhelyen palackozva”, „termelői palackozás” és „pinceszövetkezetben palackozva” kifejezés valamennyi Tolnai boron feltüntethető.

A rozé kifejezés helyettesíthető a rosé, a küvé kifejezés pedig a cuvée és a házasítás kifejezéssel.

 

VIII./3. Az illetékes helyi borbíráló bizottság kijelölése:

A Tolnai Borvidék Hegyközségi Tanácsa által működtetett helyi borbíráló bizottság.

 

VIII./4. A szüret módja:

Kézi és gépi szüret megengedett minden Tolnai oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borászati termék esetén.

Ez alól kivételt jelent a dűlőszelektált, a válogatott szüretelés, késői szüretelésű és töppedt szőlőből készült kifejezéssel megkülönböztetett Tolnai bor, mely csak kézzel szüretelhető.

 

VIII./5. A szőlő minősége:

Tolna borok az alábbi természetes minimális cukortartalmú szőlőből készíthetőek:

A szőlő minimális természetes cukortartalma és minimális potenciális alkoholtartalma

 

Fehér, rozé, vörösbor 151,50 g/l, 9,00% vol.

 

VIII./6. Szüret időpontjának meghatározása:

A szüret időpontjának meghatározásában a hegyközségi tanács választmánya az illetékes.

A szüret időpontjának meghatározására és kihirdetésére vonatkozó szabályokat a borvidék rendtartása tartalmazza.

 

VIII./7. Nyilvántartások, adatszolgáltatások, bejelentések:

A). Nyilvántartások

Tolnai borok készítése esetén a szőlőültetvényre és borászati üzemre vonatkozó különös nyilvántartások a következők:

a) keletkezett származási bizonyítványok (szőlő- és borszármazási) példányai;

b) forgalomba hozatali engedélyek másolatai;

c) Hegyközségi Tanács/Hegyközség által meghatározott helyszíni szemlékről szóló jegyzőkönyvek, dokumentumok;

d) pincekönyv;

e) Szőlőterület illetve pince helye szerint illetékes hegybíró által az oltalom alatt álló eredetmegjelöléses előállítójáról, a hegyközségi informatikai rendszerben (továbbiakban: HEGYÍR), vezetett nyilvántartások (ültetvénykataszter, pincekataszter)

e) az érzékszervi minősítést végző Tolnai Borminősítő Bizottságának minősítési és a minta hitelesítő jegyzőkönyve;

 

B). Bejelentések

a). Termelési szándék bejelentése

A Tolnai Oltalom alatt álló eredetmegjelölés használatának feltétele, hogy a borászati termék termelésének - beleértve a szőlő alapanyag termelést is – előállításának megkezdésekor a termelő köteles a területileg illetékes hegyközségnél termelési szándékát bejelenteni. A bejelentés mindaddig érvényes, míg a termelő a területileg illetékes hegyközségnél, a termelő ezen szándékát módosító nyilatkozatot nem tesz.

Szigorúbb termelési feltételekhez kötött bortípusok (dűlőnév) termelésének bejelentése

Minden olyan szőlőültetvényt, amelyen dűlő feltüntetésével szőlő-alapanyagát kívánják előállítani és ezt a termelő a címkén is fel akarja tüntetni, a termelő köteles azt, az ültetvény fekvése szerint illetékes hegybírónak, a szüretet megelőző május 15-ig bejelenteni.

b) Kiszerelés előzetes bejelentése:

A lehatárolt területen kívüli palackozó az oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borászati termék kiszerelésének megkezdése előtt legkésőbb 8 nappal köteles bejelenteni a palackozás tényét a Tolnai Borvidék Hegyközségi Tanácsa titkárának.

 

IX. ELLENŐRZÉS

 

1. A termékleírás ellenőrzésére kijelölt szervezetek:

A termékleírás betartásának hatósági ellenőrzését a hatályos jogszabály által kijelölt hatóságok végzik el.

Jelenleg hatályos jogszabályok szerinti hatóság:

1. Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Központ Borászati Igazgatóság

1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.

Tel: +36 1 346-09-30, Fax: +36 1 212 49 78

e-mail: bmi@mgszh.gov.hu

Web: http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/obi

 

2. Kormányhivatalok

Omissis……………..

 

2. Az ellenőrzések köre:

- A borászati termék analitikai tulajdonságainak vizsgálata forgalomba hozatal előtt,

- A borászati terméket előállító üzem adminisztratív ellenőrzése a gazdasági akta alapján, illetve helyszíni vizsgálata kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján,

- Kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján érzékszervi és analitikai vizsgálata forgalomba hozott borászati termékek esetén,

- Származási bizonyítványok valóságtartalmának ellenőrzése,

- A helyi borbíráló bizottság működésének ellenőrzése.

 

X. A HEGYKÖZSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE

 

 

Omissis…………………

VILLÁNY

Villányi Borvidek

O.E.M. (Minőségi Bor)

Villányi termékleírás

Legge n. XVIII 2004

Modificata dalla Legge n. XXXIX 2009

Modificato dal Decreto n. 178 IX 4 2009

Decreto FVM n. 97 VI 3 2004

Decreto FVM n. 99 VI 3 2004

Modificato dal Decreto FVM n. 9 II 3 2006

Modificato dal Decreto FVM n. 35 V 4 2007

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 16 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 99 VII 30 2009

Decreto FVM n.127 IX 29 2009

Modificato dal decreto VFM n. 134 X 14 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 64 V 12 2010

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 14 2011

Modificato dal Decreto VM n. 1 I 11 2011

Modificato dal Decreto VM 128/2012 n. XII 14

Modificato dal Decreto VM 29/2103 n. IV 30

Decreto specifico FVM 91/2005 n. X 18

Modificato dal Decreto FVM 115/10/2007

 (fonte Kormany.hu)

 

<!--[if !supportLists]-->I.            <!--[endif]-->NÉV

 

Villány

Változatok: Villányi

Oltalom alatt álló eredetmegjelölés

 

II. A BOROK LEÍRÁSA

 

II/1. Szőlőből készült termékek kategóriái:

Bor:

Fehér,

vörös,

rozé,

késői szüretelésű bor.

 

Classicus bor:

Fehér,

vörös,

rozé,

késői szüretelésű bor.

 

Prémium bor:

Fehér,

vörös,

késői szüretelésű bor.

 

II/1A. Analitikai előírások

Bor:  

fehér:

Összes alkoholtartalom  minimum: 9,00% vol.

Tényleges alkoholtartalom minimum: 9,00% vol.;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Összes savtartalom: 4,00 - 10,00 g/l;

Összes kénessav tartalom (mg/l): *;

Összes cukortartalom (g/l): **.

 

rozé:

Összes alkoholtartalom  minimum: 9,00% vol.

Tényleges alkoholtartalom minimum: 9,00% vol.;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Összes savtartalom: 4,00 - 10,00 g/l;

Összes kénessav tartalom (mg/l): *;

Összes cukortartalom (g/l): **.

 

Vörös:

Összes alkoholtartalom  minimum: 9,00% vol.

Tényleges alkoholtartalom minimum: 9,00% vol.;

Maximális illósav-tartalom: 1,20 g/l;

Összes savtartalom: 4,00 - 10,00 g/l;

Összes kénessav tartalom (mg/l): *;

Összes cukortartalom (g/l): **.

 

késői szüretelésű:

Összes alkoholtartalom  minimum: 13,10% vol.

Tényleges alkoholtartalom minimum: 9,00% vol.;

Maximális illósav-tartalom: 1,40 g/l;

Összes savtartalom: 4,00 - 10,00 g/l;

Összes kénessav tartalom (mg/l): *;

Összes cukortartalom (g/l): **.

 

Classicus bor:

Fehér:

Összes alkoholtartalom  minimum: 9,00% vol.

Tényleges alkoholtartalom minimum: 9,00% vol.;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Összes savtartalom: 4,00 - 10,00 g/l;

Összes kénessav tartalom (mg/l): *;

Összes cukortartalom (g/l): **.

 

rozé:

Összes alkoholtartalom  minimum: 9,00% vol.

Tényleges alkoholtartalom minimum: 9,00% vol.;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Összes savtartalom: 4,00 - 10,00 g/l;

Összes kénessav tartalom (mg/l): *;

Összes cukortartalom (g/l): **.

 

Vörös:

Összes alkoholtartalom  minimum: 9,00% vol.

Tényleges alkoholtartalom minimum: 9,00% vol.;

Maximális illósav-tartalom: 1,20 g/l;

Összes savtartalom: 4,00 - 10,00 g/l;

Összes kénessav tartalom (mg/l): *;

Összes cukortartalom (g/l): **.

 

késői szüretelésű:

Összes alkoholtartalom  minimum: 13,10% vol.

Tényleges alkoholtartalom minimum: 9,00% vol.;

Maximális illósav-tartalom: 1,40 g/l;

Összes savtartalom: 4,00 - 10,00 g/l;

Összes kénessav tartalom (mg/l): *;

Összes cukortartalom (g/l): **.

 

Prémium bor:

Fehér:

Összes alkoholtartalom  minimum: 11,30% vol.

Tényleges alkoholtartalom minimum: 9,00% vol.;

Maximális illósav-tartalom: 1,00 g/l;

Összes savtartalom: 4,00 - 10,00 g/l;

Összes kénessav tartalom (mg/l): *;

Összes cukortartalom (g/l): **.

 

Vörös:

Összes alkoholtartalom  minimum: 10,90% vol.

Tényleges alkoholtartalom minimum: 9,00% vol.;

Maximális illósav-tartalom: 1,20 g/l;

Összes savtartalom: 4,00 - 10,00 g/l;

Összes kénessav tartalom (mg/l): *;

Összes cukortartalom (g/l): **.

 

késői szüretelésű:

Összes alkoholtartalom  minimum: 13,10% vol.

Tényleges alkoholtartalom minimum: 9,00% vol.;

Maximális illósav-tartalom: 1,40 g/l;

Összes savtartalom: 4,00 - 10,00 g/l;

Összes kénessav tartalom (mg/l): *;

Összes cukortartalom (g/l): **.

 

* a hatályos jogszabályoknak megfelelően

** a Bizottság 607/2009/EK rendelet XIV. melléklet B táblázata szerint

 

II/1B. Érzékszervi jellemzők

fehér:

színe fehértől az aranysárgáig változhat, zöldes és sárgás árnyalatokkal. Illata a friss, kellemes üdétől a komplexebb fűszeres aromákig változhat (citrusfélék, virág, mézillatok stb.).

Savai finomak, harmonikusan lágyak. Hosszabb érlelés esetén megjelenhetnek a teltebb ászkolási illatok.

 

rozé:

színe halvány hagymahéjtól a világospirosig változhat.

Friss, gyümölcsös zamatú, üde, könnyed borok.

Fahordós érlelés jegyei sem ízében, sem illatában nem érződnek.

 

vörös:

színe halvány pirostól mélyvörösig változhat, testesek, komplex ízvilágúak, ahol a gyümölcsös és fűszeres aromák egyaránt jelen lehetnek.

Harmonikus, lágy savak jellemzik. Hosszabb érlelés esetén megjelenhetnek az ászkolási illatok is.

 

késői szüretelésű:

színe a világos arany színtől a mélyarany színig változhat.

Élénk savtartalom mellett a maradék cukortartalomtól függően íze és aromája a zamatos gyümölcsíztől, a fűszeres, mézes, édes gyümölcsig terjedhet, ami kiegészülhet az érleltebb, teltebb aromákkal.

 

Classicus fehér:

Színe a zöldesfehértől az aranysárgáig változhat.

Illatában és zamatában intenzív, friss, könnyed gyümölcsös (citrusfélék, grapefruit stb.) jellegű, virág, méz és fűszeres jelleggel kiegészülhet.

Telt, karakteres, finom, élénk savgerincű borok.

Hosszabb érlelés után ászkolt illatok, finom zamatok jelenhetnek meg. Hosszan tartó ízérzet jellemzi.

 

Classicus rozé:

színe halvány hagymahéjtól a világospirosig változhat.

Friss, üde, intenzív, gazdag gyümölcsös zamatú, ropogós szép savakkal rendelkező borok.

Fahordós érlelés jegyei sem ízében, sem illatában nem érződnek.

 

Classicus vörös:

Színe a világos rubintól a mélyvörösig változhat.

Ízvilága komplex, a fimon gyümölcsös - elsősorban a kék és piros bogyósgyümölcsökre (szilva, szeder, feketeribizli, málna stb. jellemző - aromáktól, az intenzív fűszeres aromákig terjedhet.

Karakterük a bársonyostól a testesig terjedhet selymes savakkal és finom tanninokkal.

Hosszantartó ízérzet jellemzi.

 

Classicus késői szüretelésű:

színe a világos aranytól a mélyarany színig változhat.

Élénk savtartalmú, testesebb, intenzívebb, teltebb íz és aromaanyagok jellemzik, ahol a gyümölcsös, a fűszeres, mézes valamint az aszalt gyümülcsök íz és illatjegyei is megjelennek.

 

Prémium fehér:

Színe a világossárgától az aranyig terjedhet.

Illat és zamatanyagai igen összetettek, elegáns, gyümölcsös és krémes jellemzőkkel.

Testes, érlelt borok, a fahordós érlelés jegyei mind ízében és illatában megjelennek.

 

Prémium vörös:

Színe a világos rubintól a mélysötét vörösig változhat, akár ibolyás, lilás árnyalatokkal.

Testes, koncentrált borok, igen összetett íz és zamatvilággal, ahol az intenzív gyümölcsösség (cseresznye, meggy, málna, szamóca, szilva, feketeribizli, szeder stb.), az aszalt gyümölcsökre és lekvárokra jellemző ízek és illatok jelenhetnek meg, gyakran kiegészülve az intenzív fűszeres, akár csokoládés íz és zamatanyagokkal.

A fahordós érlelés jegyei mind ízében és illatában megjelennek.

 

Prémium késői szüretelésű:

színe a világos aranytól a mélyarany színig változhat.

Testes, telt, összetett, intenzív íz és zamatvilággal rendelkező borok, ahol az érett gyümölcs, a fűszeres, mézes és az aszalt gyümölcsökre jellemző íz és zamatanyagok jelenhetnek meg.

 

II/2. Szőlőből készült termékek kategóriái:

SZÉN-DIOXID HOZZÁADÁSÁVAL KÉSZÜLT GYÖNGYÖZŐBOR

bortípus: fehér, rozé

 

II/2A. Analitikai előírások  

fehér:

Összes alkoholtartalom  minimum: 9,00% vol.

Tényleges alkoholtartalom minimum: 9,00% vol.;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Összes savtartalom: 4,00 - 10,00 g/l;

Összes kénessav tartalom (mg/l): *;

Összes cukortartalom (g/l): **.

Szén-dioxid (túlnyomás 20°C-on): 1,00 – 2,50 bar;

 

rozé:

Összes alkoholtartalom  minimum: 9,00% vol.

Tényleges alkoholtartalom minimum: 9,00% vol.;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Összes savtartalom: 4,00 - 10,00 g/l;

Összes kénessav tartalom (mg/l): *;

Összes cukortartalom (g/l): **.

Szén-dioxid (túlnyomás 20°C-on): 1,00 – 2,50 bar;

 

* a hatályos jogszabályoknak megfelelően

** a Bizottság 607/2009/EK rendelet XIV. melléklet B táblázata szerint  

 

II/2B. Érzékszervi jellemzők

fehèr:

Színe a zöldesfehértől az aranysárga színig terjedhet, minden esetben gyümölcsös illatú, üde, elegáns savtartalmú. Fahordós érlelés jegyei sem ízében, sem illatában nem érződnek.

 

rozé:

Színe halvány hagymahéjtól a világospirosig terjedhet, gyümölcsös jellegű, friss, üde karakterű. Fahordós érlelés jegyei sem ízében, sem illatában nem érződnek.

 

II/3 Szőlőből készült termékek kategóriái:

PEZSGŐ

bortípus: fehér, rozé

 

II/3A. Analitikai előírások  

fehér:

Összes alkoholtartalom  minimum: 9,00% vol.

Tényleges alkoholtartalom minimum: 9,00% vol.;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Összes savtartalom: 4,00 - 10,00 g/l;

Összes kénessav tartalom (mg/l): *;

Összes cukortartalom (g/l): **.

Szén-dioxid (túlnyomás 20°C-on): min. 3,50 bar;

 

rozé:

Összes alkoholtartalom  minimum: 9,00% vol.

Tényleges alkoholtartalom minimum: 9,00% vol.;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Összes savtartalom: 4,00 - 10,00 g/l;

Összes kénessav tartalom (mg/l): *;

Összes cukortartalom (g/l): **.

Szén-dioxid (túlnyomás 20°C-on): min. 3,50 bar;

 

* a vonatkozó jogszabályokban meghatározott érték

** a Bizottság 607/2009/EK rendelet XIV. melléklet A táblázata szerint

 

II/3B. Érzékszervi jellemzők

fehér:

Színe a halvány sárgától az aranysárgáig terjedhet.

Illatában és ízében a szőlőre jellemző elsődleges gyümölcsös aromák meghatározóak, amelyek kiegészülnek az érlelés során kialakult másodlagos illat és aromaanyagokkal.

A második alkoholos erjedésből származó szénsav finom gyöngyözése végigkíséri a kóstolás teljes folyamatát.

 

rozé:

színe a világos hagymahéjtól a világospirosig terjedhet.

Ízében és illatában a szőlőre jellemző gyümölcsös és fűszeres aromaanyagok meghatározóak, amelyek kiegészülnek az érlelés során kialakult másodlagos illat és aromaanyagokkal, amihez kellemes savegyensúly társul.

 

<!--[if !supportLists]-->II.           <!--[endif]-->KÜLÖNÖS BORÁSZATI ELJÁRÁSOK

 

Fehér:

Kötelezően alkalmazandó borászati eljárások:

nincs;

nem engedélyezett borászati eljárások (a hatályos jogszabályokon túl):

nincs;

rozé:

Kötelezően alkalmazandó borászati eljárások:

nincs;

nem engedélyezett borászati eljárások (a hatályos jogszabályokon túl):

nincs;

vörös:

Kötelezően alkalmazandó borászati eljárások:

nincs;

nem engedélyezett borászati eljárások (a hatályos jogszabályokon túl):

nincs;

késői szüretelésű:

Kötelezően alkalmazandó borászati eljárások:

nincs;

nem engedélyezett borászati eljárások (a hatályos jogszabályokon túl):

édesítés, alkoholtartalom növelés;

Classicus fehér*:

Kötelezően alkalmazandó borászati eljárások:

nincs;

nem engedélyezett borászati eljárások (a hatályos jogszabályokon túl):

édesítés;

Classicus rozé*:

Kötelezően alkalmazandó borászati eljárások:

nincs;

nem engedélyezett borászati eljárások (a hatályos jogszabályokon túl):

édesítés;

Classicus vörös*:

Kötelezően alkalmazandó borászati eljárások:

nincs;

nem engedélyezett borászati eljárások (a hatályos jogszabályokon túl):

édesítés;

Classicus késői szüretelésű:

Kötelezően alkalmazandó borászati eljárások:

nincs;

nem engedélyezett borászati eljárások (a hatályos jogszabályokon túl):

édesítés, alkoholtartalom növelés;

Prémium fehér*:

Kötelezően alkalmazandó borászati eljárások:

nincs;

nem engedélyezett borászati eljárások (a hatályos jogszabályokon túl):

édesítés;

Prémium vörös:

Kötelezően alkalmazandó borászati eljárások:

legalább 1 évig fahordóban kell érlelni.

Kadarka, valamint Portugieser fajtafeltüntetéssel megkülönböztetett Villányi prémium borok esetében legalább 6 hónapig fahordóban kell érlelni a borokat.

nem engedélyezett borászati eljárások (a hatályos jogszabályokon túl):

édesítés;

késői szüretelésű prémium bor:

Kötelezően alkalmazandó borászati eljárások:

nincs;

nem engedélyezett borászati eljárások (a hatályos jogszabályokon túl):

édesítés, alkoholtartalom növelés;

 

fehér szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor:

Kötelezően alkalmazandó borászati eljárások:

nincs;

nem engedélyezett borászati eljárások (a hatályos jogszabályokon túl):

nincs;

rozé szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor:

Kötelezően alkalmazandó borászati eljárások:

nincs;

nem engedélyezett borászati eljárások (a hatályos jogszabályokon túl):

nincs;

 

fehér pezsgő:

Kötelezően alkalmazandó borászati eljárások:

nincs;

nem engedélyezett borászati eljárások (a hatályos jogszabályokon túl):

nincs;

rozé pezsgő:

Kötelezően alkalmazandó borászati eljárások:

nincs;

nem engedélyezett borászati eljárások (a hatályos jogszabályokon túl):

nincs;

 

*Félédes, édes, félszáraz borokat csak az ennek megfelelő természetes eredetű cukortartalommal rendelkező szőlőből, kizárólag

Hárslevelű, Ottonel muskotály, Olasz rizling, Rajnai rizling, Sárga muskotály, illetve Tramini

fajtákból lehet készíteni.

 

Szőlőtermesztés - Művelésmód, ültetvénysűrűség, rügyterhelés

Az alábbi termesztéstechnológiával termelt szőlőből készülhetnek a termékek:

 

bor:

fehér, rozé, vörös, késői szüretelésű bor:

Művelésmód 2012. 08. 01. előtt telepített ültetvénynél*:

ernyő

guyot

bak

alacsony kordon

középmagas kordon

magas kordon

egyes függöny**

GDC**

sylvoz**

moser**

Művelésmód 2012. 08. 01-től telepített ültetvénynél:

ernyő

guyot

bak

alacsony kordon

középmagas kordon

magas kordon

A tőkehelyek száma nem lehet alacsonyabb, mint 3.300 db/ha.

 

classicus bor:

fehér, rozé, vörös, késői szüretelésű bor:

Művelésmód 2012. 08. 01. előtt telepített ültetvénynél*:

ernyő

guyot

bak

alacsony kordon

középmagas kordon

magas kordon

egyes függöny**

GDC**

sylvoz**

moser**

Művelésmód 2012. 08. 01-től telepített ültetvénynél:

ernyő

guyot

bak

alacsony kordon

középmagas kordon

magas kordon

A tőkehelyek száma nem lehet alacsonyabb, mint 3.300 db/ha.

Szőlőültetvény rügyterhelése:

bakművelésnél legfeljebb 8 rügy/m2

egyéb művelésmódnál legfeljebb 6 rügy/m2, de legfeljebb 20 rügy/tőke.

 

prémium bor:

fehér, rozé, vörös, késői szüretelésű bor:

Művelésmód 2012. 08. 01. előtt telepített ültetvénynél*:

ernyő

guyot

bak

alacsony kordon

középmagas kordon

magas kordon

egyes függöny**

GDC**

sylvoz**

moser**

Művelésmód 2012. 08. 01-től telepített ültetvénynél:

ernyő

guyot

bak

alacsony kordon

középmagas kordon

magas kordon

A tőkehelyek száma nem lehet alacsonyabb, mint 5.000 db/ha.

Szőlőültetvény rügyterhelése:

legfeljebb 6 rügy/m2

terhelésű, de legfeljebb 15 rügy/tőke.

 

széndioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor:

fehér, rozé:

Művelésmód 2012. 08. 01. előtt telepített ültetvénynél*:

ernyő

guyot

bak

alacsony kordon

középmagas kordon

magas kordon

egyes függöny**

GDC**

sylvoz**

moser**

Művelésmód 2012. 08. 01-től telepített ültetvénynél:

ernyő

guyot

bak

alacsony kordon

középmagas kordon

magas kordon

A tőkehelyek száma nem lehet alacsonyabb, mint 3.300 db/ha.

 

Pezsgő:

fehér, rozé:

Művelésmód 2012. 08. 01. előtt telepített ültetvénynél*:

ernyő

guyot

bak

alacsony kordon

középmagas kordon

magas kordon

egyes függöny**

GDC**

sylvoz**

moser**

Művelésmód 2012. 08. 01-től telepített ültetvénynél:

ernyő

guyot

bak

alacsony kordon

középmagas kordon

magas kordon

A tőkehelyek száma nem lehet alacsonyabb, mint 3.300 db/ha.

 

* 2012. augusztus 1. előtt telepített meglévő szőlőültetvények esetében azok sűrűségétől függetlenül az onnan származó szőlőből az ültetvény kivágásáig készülhetnek Villány OEM-sel ellátott termékek.

**-gal jelölt művelésmódú ültetvényekről utoljára 2025. évben szüretelt szőlőből készülhet villányi termék.

 

Szüret módja és a szőlő minősége

Valamennyi termékkategória és terméktípus kíméletes szürettel, válogatott szőlőből készül.

A termékek az alábbi minimális természetes cukortartalmú szőlőből készíthetőek:

Termékkategória és terméktípus: A szőlő minimális természetes cukortartalma (MM°) és potenciális alkoholtartalma (V/V%)

Bor: 16,40° MM, 9,00% vol.;

késői szüretelésű bor: 22,50° MM. 13,10% vol.;

Classicus: 16,40° MM, 9,00% vol.;

késői szüretelésű classicus bor: 22,50° MM. 13,10% vol.;

prémium:

esetén a felhasznált fajták szerint:

Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Hárslevelű, Merlot, Rajnai rizling, Sauvignon blanc, Tramini: 20,00° MM, 12,93% vol.;

Kékfrankos, Olasz rizling, Pinot noir, Syrah, Zweigelt: 19,00° MM, 12,08% vol.;

Chardonnay: 18,50° MM, 11,71% vol.;

Ottonel muskotály, Sárga muskotály: 18,00° MM, 11,34% vol.;

Kadarka, Kékoportó: 17,50° MM. 10,97% vol.;

késői szüretelésű prémium bor: 22,50° MM, 13,10% vol.;

széndioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor: 16,40° MM, 9,00% vol.;

pezsgő: 16,40° MM, 9,00% vol.

 

A szüret kezdési időpontját a Villányi Borvidék Hegyközségi Tanácsa határozza meg.

Az a termék, ami a Tanács által meghatározott szüret kezdési időpontja előtt szüretelt szőlőből készült „Villány” névvel nem kaphat származási bizonyítványt és Villány OEM-ként nem hozható forgalomba.

A szüret időpontját a hegyközségek hirdetmény útján teszik közzé.

Rendkívüli körülmények (pl. időjárás, fertőzés) esetén az előzőektől el lehet térni.

 

IV. KÖRÜLHATÁROLT TERÜLET

 

A villányi körülhatárolt terület meghatározása:

Baranya megye:

Bisse, Csarnóta, Diósviszló, Harkány, Hegyszentmárton, Kisharsány, Kistótfalu, Márfa, Nagyharsány, Nagytótfalu, Palkonya, Siklós, Szava, Túrony, Villány, Villánykövesd, Vokány

településeknek a szőlő termőhelyi kataszter szerint I. és II. osztályú határrészeibe tartozó területek.

 

V. MAXIMÁLIS HOZAM

 

bor:

fehérbor:

legfeljebb 14,00 t/ha terméshozamú szőlőből nyert, legfeljebb 100,00 hl/ha seprős újborból készíthető;

rozébor:

legfeljebb 14,00 t/ha terméshozamú szőlőből nyert, legfeljebb 100,00 hl/ha seprős újborból készíthető;

vörösbor:

legfeljebb 14,00 t/ha terméshozamú szőlőből nyert, legfeljebb 100,00 hl/ha seprős újborból készíthető;

késői szüretelésű bor:

legfeljebb 13,00 t/ha terméshozamú szőlőből nyert, legfeljebb 90,00 hl/ha seprős újborból készíthető;

Classicus fehérbor:

legfeljebb 13,00 t/ha terméshozamú szőlőből nyert, legfeljebb 90,00 hl/ha seprős újborból készíthető;

Classicus rozébor:

legfeljebb 13,00 t/ha terméshozamú szőlőből nyert, legfeljebb 90,00 hl/ha seprős újborból készíthető;

Classicus vörösbor:

legfeljebb 13,00 t/ha terméshozamú szőlőből nyert, legfeljebb 90,00 hl/ha seprős újborból készíthető;

Classicus késői szüretelésű bor:

legfeljebb 9,30 t/ha terméshozamú szőlőből nyert, legfeljebb 70,00 hl/ha seprős újborból készíthető;

Prémium fehérbor:

legfeljebb 8,50 t/ha terméshozamú szőlőből nyert, legfeljebb 60,00 hl/ha seprős újborból készíthető;

Prémium vörösbor:

legfeljebb 8,50 t/ha terméshozamú szőlőből nyert, legfeljebb 60,00 hl/ha seprős újborból készíthető;

Prémium késői szüretelésű bor:  

legfeljebb 6,00 t/ha terméshozamú szőlőből nyert, legfeljebb 45,00 hl/ha seprős újborból készíthető;

fehér szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor:

legfeljebb 14,00 t/ha terméshozamú szőlőből nyert, legfeljebb 100,00 hl/ha seprős újborból készíthető;

rozé szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor:

legfeljebb 14,00 t/ha terméshozamú szőlőből nyert, legfeljebb 100,00 hl/ha seprős újborból készíthető;

fehér pezsgő:

legfeljebb 14,00 t/ha terméshozamú szőlőből nyert, legfeljebb 100,00 hl/ha seprős újborból készíthető;

rozé pezsgő:

legfeljebb 14,00 t/ha terméshozamú szőlőből nyert, legfeljebb 100,00 hl/ha seprős újborból készíthető;

 

VI. ENGEDÉLYEZETT SZŐLŐFAJTÁK

 

fehér:

Chardonnay, Cserszegi fűszeres, Hárslevelű, Irsai Olivér, Kadarka, Királyleányka, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Pinot blanc, Pinot noir, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sárga muskotály, Sauvignon blanc, Szürkebarát, Tramini, Zengő, Zenit, Zöld veltelini;

rozé:

Blauburger, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Kékfrankos, Kékoportó, Menoire, Merlot, Pinot noir, Syrah, Zweigelt;

vörös:

Blauburger, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Kékfrankos, Kékoportó, Menoire, Merlot, Pinot noir, Syrah, Zweigelt ;

késői szüretelésű bor:

Hárslevelű, Tramini, Ottonel muskotály, Olasz rizling, Rajnai rizling, Sárga muskotály;

Classicus fehér:

Chardonnay, Hárslevelű, Királyleányka, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Pinot blanc, Rajnai rizling, Sárga muskotály, Sauvignon blanc, Szürkebarát, Tramini, Zengő, Zöld veltelini;

Classicus rozé:

Blauburger, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Kékfrankos, Kékoportó, Menoire, Merlot, Pinot noir, Syrah, Zweigelt;

Classicus  vörös:

Blauburger, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Kékfrankos, Kékoportó, Menoire, Merlot, Pinot noir, Syrah,

Classicus késői szüretelésű bor:

Hárslevelű, Tramini, Ottonel muskotály, Olasz rizling, Rajnai rizling, Sárga muskotály;

Prémium fehér:

Chardonnay, Hárslevelű, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Rajnai rizling, Sárga muskotály, Sauvignon blanc, Tramini ;

Prémium vörös:

Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Pinot noir, Syrah, Zweigelt ;

Prémium késői szüretelésű bor:

Hárslevelű, Tramini, Ottonel muskotály, Olasz rizling, Rajnai rizling, Sárga muskotály;

fehér szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor:

Chardonnay, Cserszegi fűszeresfőszeres, Hárslevelű, Irsai Olivér, Királyleányka, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Pinot blanc, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sárga muskotály, Sauvignon blanc, Szürkebarát, Tramini, Zengő, Zenit, Zöld veltelini

Blauburger, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Kékfrankos, Kékoportó, Menoire, Merlot, Pinot noir, Syrah, Zweigelt;

rozé szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor:

Chardonnay, Cserszegi fűszeres, Hárslevelű, Irsai Olivér, Királyleányka, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Pinot blanc, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sárga muskotály, Sauvignon blanc, Szürkebarát, Tramini, Zengő, Zenit, Zöld veltelini

Blauburger, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Kékfrankos, Kékoportó, Menoire, Merlot, Pinot noir, Syrah, Zweigelt;

fehér pezsgő:

Chardonnay, Cserszegi fűszeresfőszeres, Hárslevelű, Irsai Olivér, Királyleányka, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Pinot blanc, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sárga muskotály, Sauvignon blanc, Szürkebarát, Tramini, Zengő, Zenit, Zöld veltelini

Blauburger, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Kékfrankos, Kékoportó, Menoire, Merlot, Pinot noir, Syrah, Zweigelt;

rozé pezsgő:

Chardonnay, Cserszegi fűszeresfőszeres, Hárslevelű, Irsai Olivér, Királyleányka, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Pinot blanc, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sárga muskotály, Sauvignon blanc, Szürkebarát, Tramini, Zengő, Zenit, Zöld veltelini

Blauburger, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Kékfrankos, Kékoportó, Menoire, Merlot, Pinot noir, Syrah, Zweigelt.

 

VII. KAPCSOLAT A FÖLDRAJZI TERÜLETTEL

 

VII/A. Bor

1. A körülhatárolt terület bemutatása

1.1. természeti tényezők

A Villányi Borvidék, mint lehatárolt termőhely szőlőültetvényei, a környező síkságból kiemelkedő Villányi hegység déli kitettségű lankáin kb. 25 km hosszan terülnek el.

A termőhely földrajzi helyzete alapján kimagasló mennyiségű és időtartamú napsugárzásban részesül, melyet a hőmérsékleti adatok is igazolnak.

A középhőmérséklet kb. 11° C, a vegetációs időszak átlaghőmérséklete 17,50° C.

A hidegebb évszakokban a területen gyakori a köd, de a középhőmérséklet –1 oC alá nem süllyed.

A csapadék évi mennyisége a sokéves átlag alapján 700 mm.

Éghajlati szempontból két hatás érvényesül, keveredik a kontinentális és a mediterrán éghajlat, a szőlőborította déli lejtőkön elsősorban a mediterrán hatás érvényesül.

Mérsékelten nedves vidék enyhe téllel, ahol a csapadék eloszlása viszonylag egyenletes. Éghajlata összességében kedvező a szőlőtermesztés számára.

A hőmérsékletingadozás kicsi. Az uralkodó szél északi és észak-nyugati, de gyakori a nyugat-kelet irányú levegőmozgás is.

A Villányi hegység alapkőzetét tekintve középső-triász kori mészkőből és dolomitból, jurakori tengeri üledékből származó mészkőből valamint az alsó-kréta időszakban képződött mészkőből áll.

Az alapkőzeten a Villányi borvidék túlnyomó részén csernozjom barna erdőtalaj alakult ki.

A pleisztocén időszakban, a hideg, száraz éghajlatú stádiumokban kialakult lösz és löszszerű „lejtőüledék” képezi a talajok anyakőzetét.

Mészben való gazdagságából adódóan könnyen aprózódik és mállik, ezért rajta termékeny talajtakaró jött létre.

Ennek megfelelően a talajtakaró a lejtőkön változó vastagságú mészben gazdag agyagos lösz, melyeket a fennsík jellegű hegytetőn több helyen redzina vált.

Az alapkövön található altalaj vastagsága dűlőnként eltérő.

A termőhelyet általában jellemzi, hogy viszonylag vastag, tápanyagokban gazdag talaj takarja az alapkőzetet.

 

1.2. Emberi tényezők

IV. Béla király 1249-ben a tatárjárás után a szársomlyói vár alapítólevelében tett említést Harsány határát övező szőlőkről.

A tatárjárást követő évszázadokból fennmaradt iratok mind említik a villányi szőlőket és ezzel a szőlőművelés folyamatosságát tanúsítják.

A török hódoltság jelentősen átalakította a környék bortermelését.

Ugyanakkor még a török uralom alatt is egy jó ideig fennmaradt a szőlőművelés, amelyet a korabeli adóösszeírások és más iratok bizonyítanak.

Az elnéptelenedett falvakat törökökkel, szlávokkal és rácokkal, telepítették be, akik magukkal hozták kultúrájukat és szőlőtermesztési, valamint borkészítési hagyományaikat.

A mai ismereteink szerint a rácoknak köszönhető az első Kadarka ültetvények telepítése, mely a mai napig jelen van a borvidék fajtaösszetételében.

A fentieken túl a vörösborok készítésének menetét is jelentősen befolyásolták, a rácok hozták magukkal a balkáni vörösborkultúra sajátos ismereteit a XV. századtól kezdődően.

Így a nevükhöz fűződik a héjon erjesztés technológiájának elterjedése, és a villányi vörösborkultúra alapjainak megteremtése.

A török uralom alatt megfogyatkozott népesség pótlására a 1740-es évektől folyamatosan és szervezetten pótolták a lakosságot főleg német nemzetiségűekkel, akik magukkal hozták szőlőtermesztési és borkészítési szokásaikat, valamint fajtáikat.

A németek betelepülése döntő fordulatot hozott a borvidék szőlő és bortermelésében. Nekik köszönhető, hogy a borvidéken elterjedt a Kékoportó szőlőfajta (bora a Portugieser), mely még ma is az ültetvényfelület jelentős részét teszi ki.

Szakértelmüknek és szorgos munkájuknak köszönhetően jelentős minőségi változás következett be és ismét felvirágzott a környék szőlő és bortermelése.

A fejlődés a pincék és présházak tekintetében is megmutatkozott.

A betelepült német nemzetiségűeknek köszönhető java részt a villányi, a villánykövesdi, valamint az 53 műemlékké nyilvánított pincéből álló palkonyai pincesor is.

A borvidék egyik napjainkban is fontos helyet betöltő fajtája a Kékfrankos is ebben az időszakban kezdett elterjedni a borvidék területén.

A villányi borok kiváló minőségét jelzi, hogy már az 1800-as évek közepén eljutottak a tengerentúlra.

Az országutak kiépítésével és a kereskedelmi kapcsolatok erősödésével a borkereskedelem 1850 után ugrásszerű fejlődésnek indult, amelynek következtében a villányi borok Európa számos piacára eljutottak és ismertté váltak.

A villányi szőlő és bortermelés fejlődését a filoxéravész törte meg.

A filoxéra járvány után a szőlő és bortermelés jelentősen korszerűsödött, új fajták és új módszerek kerültek előtérbe. Ebben az időszakban jelentek meg a borvidéken az időközben világfajtává vált francia fajták, mint a Cabernet franc, a Cabernet sauvignon, a Merlot vagy a Pinot noir, amelyeket a hagyományos fajták mellett már ekkor telepítettek.

A II. világháború után ismét átalakult a villányi szőlőtermesztés, ahol négy évtizeden keresztül a nagyüzemi gazdálkodás vált meghatározóvá.

Ugyanakkor még egy ideig a korszerű borkészítési és borkezelési technológia jellemezte a nagyüzemi bortermelést is. A szőlőültetvény átalakítások következtében a korábban domináns vörösbort adó fajta a Kadarka, jelentősen visszaszorult, helyét átvette a Kékoportó, ami mellett jelentős Kékfrankos, Merlot, Cabernet franc és sauvignon, valamint Zweigelt ültetvényeket hoztak létre.

A fehérbort adó fajták közül az olaszrizling válik dominánssá, mellette a bánáti rizling és a hárslevelű található meg nagyobb felületen.

A villányi termőhelyen a bortermelés a régmúltra tekint vissza.

Feltehetően már a kelták idejében is folyt szőlőtermesztés ezen a területen, de bizonyítottan a római időkben vonták termesztésbe a vidék kitűnő adottságú területeit, melyek kivétel nélkül a mai napig szinte folyamatos művelés alatt állnak, álltak.

A római időkben a borvidék a Sopianae provincia része volt, ahol Probus császár jóvoltából igen komoly hangsúlyt fektettek a szőlők telepítésére, művelésére.

Az első írásos anyag, mely a fentieket igazolja egy oltárkövön található, melyet a Szársomlyó hegy lábánál került elő. A felirat egy 400 arpensis (kb. 50 hektár) nagyságú szőlőültetvény telepítését dokumentálta, ami a rómaiak tartós jelenlétét és szőlőművelésük fejlettségét bizonyítja a borvidék mai területén.

Az 1980-as évek végén felbomló nagyüzemi szőlőtermesztést felváltotta a kisüzemi szőlő és bortermelés, ahol a minőségi szempontok váltak meghatározóvá.

A villányi borok minőségfejlődése a 2005-ben bevezetett Villányi, Villányi classicus és Villányi prémium termékhierarchiával és a hozzájuk kapcsolódó kiemelt eredetvédelmi szabályozással csúcsosodott ki.

 

2. A borok leírása

A Villányi fehér, rozé és vörösborok borok íz és illatvilágának közös jellemzője a gyümölcsös karakter, ami fehér és rozé borok esetében a frissességgel párosul, vörösborok esetében teltséggel, komplexebb, fűszeres jelleggel egészül ki.

A villányi classicus borok az előző típushoz képest ízében és illatában intenzívebb gyümölcs, illetve fűszeres jelleg figyelhető meg, összetettebb aromaanyagokkal, teltebb, karakteresebb, finom savakkal rendelkező borok.

A vörösborok testesebbek, tanninban gazdagabbak.

A villányi prémium borok testes, koncentrált borok, igen összetett íz és zamatvilággal, ahol az intenzív gyümölcsösség jellemző, sok esetben az aszalt gyümölcsökre és lekvárokra jellemző ízek és illatok jelenhetnek meg, gyakran kiegészülve az intenzív fűszeres karakterekkel.

Testes, érlelt borok, a fahordós érlelés jegyei színében, ízében és illatában minden esetben megjelennek.

 

3. Az okszerű kapcsolat bemutatása és bizonyítása

A borvidék Magyarország legdélebbre fekvő borvidéke.

A helyi éghajlatot a kontinentális és a mediterrán hatás határozza meg.

Magyarországon itt köszönt be először a tavasz és a napsütéses órák száma is magasabb az országos átlagnál.

Az évi csapadékmennyiség és annak viszonylagos egyenletes eloszlása, valamint a viszonylag jó víztartóképességgel rendelkező talajok egyaránt hozzájárulnak a vegetációs időszakban a szőlő megfelelő vízellátásához.

A borvidékre jellemző éves hőösszeg, ami elérheti a 2000 0C aktív hőösszeget, lehetővé teszi, hogy a fehér borszőlő mellett a kései érésű, színanyagban gazdag, vörösbort adó szőlőfajták is nagy biztonsággal beérjenek, és kitűnő minőséget produkáljanak a Villányi hegység ültetvényeiben.

A helyi klimatikus viszonyoknak köszönhető, hogy szinte minden évben túlérett szőlő is szüretelhető, amelynek következtében igen elterjedtek a borvidéken a késői szüretelésű borok.

A borvidék fajtaösszetétele az évtizedek, illetve évszázadok során folyamatosan alakult, melynek egyik fontos vízválasztója volt a XX. század eleje, a filoxéravészt követő időszak volt, mivel az addig hagyományosnak mondható szőlőfajták mellett megjelentek a mai értelemben vett világfajták is.

Így ezek termesztése a borvidéken több mint százéves múltra tekint vissza.   

A Villányi borvidék elsősorban vörösborai miatt vált ismertté és nemzetközi hírűvé, de a természeti adottságai hagyományosan a fehérborok számára is kedvezőek.

A vörösbort adó szőlőfajták változatos palettájának köszönhetően, a rozé borok is szép számmal megtalálhatók a borvidéken szortimentjében.

Magyarországon a Villányi borvidék az egyik olyan borvidék, amelyik nagy hagyományokkal rendelkezik a siller készítés terén.

A siller borok jellegüket tekintve a rozé és a vörösborok között találhatók.

A vidéken az 1800-as évek második felében főként kadarkából igen számottevő volumenben készültek siller borok.

Ez a fajtaszortiment mára kiegészült a francia fajtákkal és a kékfrankossal.

Az éghajlati adottságok, a meszes-löszös, agyagos, tápanyagban gazdag talajok, valamint a bemutatott, a termőhelyhez kiválóan alkalmazkodó hagyományos termesztésű fajták együttesen eredményezik a jellegzetes zamatú, finom savgerincű, gyümölcsös-fűszers borokat, vörösborok esetében pedig a tanninban, színanyagban gazdag, testes, harmonikus borokat.

Az alkalmazott szőlőtermesztés technológia, az évszázadok során kialakult középmagas művelésmódok továbbfokozzák a természeti és fajtaadottságokat a cukor, a színanyag és a tannintartalom tekintetében.

A vörösborok a mai napig az úgynevezett hagyományos eljárással készülnek.

A magas minőséget adó villányi vörösbor készítési technológia közel 300 éves múltra tekint vissza. Így a villányi borok minőségét az évszázadok alatt felhalmozott szaktudás garantálja.

Az 1980-as évek második felétől jellemző minőségjavító munka, a hegyoldalak legkiválóbb ökológiai adottságokkal rendelkező dűlőinek betelepítése, a termőhelyhez leginkább összhangban lévő szőlőfajtákkal magas tőszámú ültetvények létrehozása, a hagyományos művelésmódok és a szigorú terméskorlátozás alkalmazása, valamint a modern technológiával feldolgozott szőlő fahordós érlelése vezetett oda, hogy a borvidéken kialakult a Villányi, Villányi classicus és Villányi prémium borok termékhierarchiája.

A villányi borok 1980-as évek végétől megfigyelhető markáns minőségi fejlődése számos elismerést kapott: Villány A szőlő és a bor városa (1987), „Az Év Bortermelője” címet 1991-es alapítása óta eddig négy alkalommal villányi termelőnek ítélték oda, „Az Év Pincészete” elismerésben - 2002-es fennállása óta - már szintén részesült villányi borászat.

A villányi borok kiváló eredményekkel szerepelnek a hazai és nemzetközi borversenyeken.

Ennek következtében a villányi borok magas presztízsű termékekké váltak a fogyasztók körében.

 

VII/B. Széndioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor

A boroknál már bemutatott természeti és emberi tényezők leírásán túlmenően a villányi széndioxid hozzáadásával készült gyöngyözőborra az alábbi tulajdonságok érvényesek

 

Emberi tényezők:

A Villányi borvidék esetében viszonylag új termékkategóriának számít a szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor, amelyet a pezsgőkészítési hagyományok újraélesztése után, nagy sikerrel vezettek be a villányi termelők a hazai piacon.

A termék piaci és gazdasági sikere alapvetően az itt dolgozó szőlőtermelők és borászok szakmai tudásának és ismertségének köszönhető.

A villányi szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor jellemzően a helyi aromatikus fajtákból készül, melyet olyan stádiumban szüretelnek, hogy a feldolgozás során a szőlő természetes, elsődleges íz és zamatanyagai megőrizhetők legyenek, amelyet a palackozás előtti szén-dioxiddal történő dúsítás még inkább kiemel.

 

2. A borok leírása

A villányi szén-dioxid hozzáadásával készült fehér és rozé gyöngyözőborok harmonikus savtartalommal, frissességgel, üde, komplex gyümölcsös aromákkal jellemezhetőek.

 

3. Az okszerű kapcsolat bemutatása és bizonyítása

A borvidék Magyarország legdélebbre fekvő borvidéke.

A helyi éghajlatot a kontinentális és a mediterrán hatás határozza meg.

Magyarországon itt köszönt be először a tavasz és a napsütéses órák száma is magasabb az országos átlagnál.

Az évi csapadékmennyiség és annak viszonylagos egyenletes eloszlása, valamint a viszonylag jó víztartóképességgel rendelkező talajok egyaránt hozzájárulnak a vegetációs időszakban a szőlő megfelelő vízellátásához, ami különösen fontos tényező a szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőborok esetében, mivel a borban nem jelennek meg vegetális, fülledt illatok, valamint éretlen, nyers savak, amelyeket a borban jelenlévő szén-dioxid kiemelne.

A szőlőültetvények elhelyezkedése, a mediterrán jellegű klimatikus adottságok, a meszes-löszös, agyagos, tápanyagban gazdag talajok valamint a termőhelynek leginkább megfelelő fajták együtt adják a termék egyedi jellegét, ami a komplex gyümölcsös illat és zamatanyagok, üde jelleg és elegáns savtartalom formájában nyilvánul meg.

 

VII/C. Pezsgő

A boroknál már bemutatott természeti és emberi tényezők leírásán túlmenően a villányi pezsgőkre az alábbi tulajdonságok érvényesek

 

Emberi tényezők:

A Villányi borvidéken a pezsgőgyártás 100 éves múltra tekint vissza.

A Schaumburg-Lippe hercegi uradalom alapított először pezsgőgyárat a borvidéken 1912-ben.

A pezsgőgyár az I. világháborúig prosperált, Crémant Rose és Crémant Blanc pezsgőikkel nagy sikerekre és országos hírnévre tettek szert.

A pezsgőgyárat később a Littke család vásárolta meg és üzemeltette.

A pezsgőkészítés hagyományait elevenítették fel a villányi termelők, amikor újra bevezették a villányi pezsgőt a piacra.

A termék sikere az itt dolgozó szőlőtermelők és borászok szakmai tudásának, és ismertségének köszönhető.

A villányi pezsgő alapvetően tradicionális eljárással, palackban erjesztéssel készül, amelynek következtében az elsődleges gyümölcsös illatok mellett a másodlagos ízek és zamatok is szépen kialakulnak.

 

2. A borok leírása

A hosszabb érlelés következtében színe a halvány sárgától az aranysárgáig terjedhet. Illatában és ízében a szőlőre jellemző elsődleges intenzív gyümölcsös, illetve fűszeres (rozé) íz és zamatanyagok meghatározóak, amelyek kiegészülnek az autolízis során keletkező illatjegyekkel és az érlelés során kialakuló másodlagos aromákkal. Üde savakkal rendelkező zamatgazdag pezsgők.

 

3. Az okszerű kapcsolat bemutatása és bizonyítása

A borvidék Magyarország legdélebbre fekvő borvidéke.

A helyi éghajlatot a kontinentális és a mediterrán hatás határozza meg.

Magyarországon itt köszönt be először a tavasz és a napsütéses órák száma is magasabb az országos átlagnál.

Az évi csapadékmennyiség és annak viszonylagos egyenletes eloszlása, valamint a viszonylag jó víztartóképességgel rendelkező talajok egyaránt hozzájárulnak a vegetációs időszakban a szőlő megfelelő vízellátásához, ami különösen fontos tényező a pezsgők esetében, mivel a borban nem jelennek meg vegetális, fülledt illatok, valamint éretlen, nyers savak, amelyeket a második alkoholos erjedésből származó szén-dioxid kiemelne.

A hosszú vegetációs időszak, a magas hőösszeg optimális körülményeket biztosít ahhoz, hogy a pezsgők alapborát adó szőlők megfelelően beérjenek és még az üde savaik is megmaradjanak.

A szőlőültetvények elhelyezkedése, a mediterrán jellegű klimatikus adottságok, a meszes-löszös, agyagos, tápanyagban gazdag talajok valamint a termőhelynek leginkább megfelelő fajták együtt adják a villányi pezsgő egyedi jellegét, ami a második alkoholos erjesztés ellenére megőrzi zamatgazdagságát, a komplex gyümölcsös, illetve fűszeres illat és zamatanyagokat, üde jellegét és elegáns savtartalmát.

A tradicionális pezsgőkészítési eljárásnak megfelelő hosszabb érlelés következtében elegáns, finom másodlagos illatokkal gyarapodott pezsgők jellemzőek a borvidékre.

 

VIII. TOVÁBBI FELTÉTELEK

 

1. A termőhelynél kisebb földrajzi egység feltüntetése

 

A Villány oltalom alatt álló eredet-megjelöléssel együtt feltüntethető, a villányi lehatárolt termőhelynél kisebb földrajzi egységek az alábbiak:

a lehatárolt termőhelyet alkotó települések nevei (IV. pontban szereplő települések)

Dűlők:

Borvidéki település: Dűlőnév;

Diósviszló: Csikorgó;

Hegyszentmárton: Nagy-hegy;

Kisharsány: Bocor, Hajdus, Hársos, Hegyalja;

Nagyharsány: Dobogó, Domb-dűlő, Fekete.dűlő, Konkoly-dűlő, Kopár, Ördög-árok, Remete, Várerdő;

Nagytótfalu: Gombás, Göntér, Hajdus, Mandolás, Pacsér-hát, Pakai, Pillangó, Tüskés, Verebes-rét, Völgyi-dűlő;

Palkonya: Weingarten;

Siklós: Akasztófa-dűlő, Csukma, Göntér, Köves-föld, Macskalyuk, Makár, Városhegy, Zuhánya;

Túrony: Sóta;

Villány: Calcberg, Jammertal, Ördög-árok, Somssich Sterntal (Csillag-völgy);

Villánykövesd: Agancsos, Ördög-árok, Mandolás,

 

Település feltüntetéssel az alábbi Villány OEM-sel ellátott borok készíthetők:

Villányi classicus

Villányi prémium

 

Település feltüntetéssel megkülönböztetett borok esetében a szőlő legalább 85%-ának az adott település I. és II. osztályú határrészeibe tartózó ültetvényeiből kell származnia.

Dűlőnév csak prémium bor címkéjén jelölhető.

Dűlőfeltüntetéssel megkülönböztetett borok esetén a feldolgozott szőlő legalább 95 %-ának az adott dűlőből kell származnia.

 

2. Fajtafeltüntetés szabályai

Fajtafeltüntetéssel történő megkülönböztetés az alábbi termékek, terméktípusok és fajták esetében lehetséges:

Villányi classicus fehérborok esetében a borkészítéshez felhasznált fajták közül csak:

Chardonnay

Hárslevelű

Királyleányka

Olasz rizling

Ottonel muskotály

Rajnai rizling

Sauvignon blanc

Sárga muskotály

Tramini

Zöld veltelini

fajták neve tűntethető fel.

A többi Villányi classicus fehérbor készítésére felhasználható fajta házasításra alkalmazható, ebben a kategóriában önálló fajtaborként nem készíthető.

Villányi classicus rozé, vörös, Villányi prémium vörös borok, valamint széndioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor és pezsgő esetében az összes fajtából készíthető termék fajtafeltüntetéssel.

 

Villányi fehér, rozé, siller és vörösbor nem készül fajtafeltüntetéssel.

Késői szüretelésű borok esetében

Hárslevelű, Tramini, Ottonel muskotály, Olaszrizling, Rajnai rizling, Sárga muskotály

fajtából készülhet fajtafeltüntetéssel megkülönböztetett bor.

Fajtafeltüntetéssel megkülönböztetett Villányi classicus, prémium és a késői szüretelésű borok, széndioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor és pezsgő esetében 85%-ban az adott szőlőfajtából kell készíteni a terméket.

 

3. Termékelőállításra vonatkozó előírások

Villányi és Villányi classicus borok, valamint a széndioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor előállítása az alábbi területen lehetséges:

Baranya megye

Somogy megye

Tolna megye

Villányi prémium borok előállítása csak Baranya megye területén lehetséges.

A bor pezsgővé történő előállítása a termőhellyel közvetlenül nem szomszédos területeken, de Magyarország területén lehetséges.

 

4. Kiszerelés

A Villányi classicus, Villányi premium borokat, valamint széndioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbort és pezsgőt csak üvegbe palackozva lehet forgalomba hozni.

Ez alól kivételt képeznek az adott termőhelyen belül a termelő által, saját borászati üzemben, helyben fogyasztásra értékesített saját termelésű borai.

A villányi premium bort csak Baranya megye hegyközségeinek pincekataszterében szereplő pincékben lehet palackozni.

Villányi és Villányi classicus borok, széndioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor, valamint pezsgő kiszerelése a Magyarországon hegyközségi pincekataszterben szereplő pincékben lehetséges.

 

5. Címkézés

Az alábbi összefoglaló táblázat tartalmazza a Villány OEM borok címkézésére vonatkozó különös szabályokat:

bor:

Kötelező jelölés*:

védett eredetű bor “VEB”;

logó;

Fakultatív jelölés:

fehér, rozé, vörös, késői szüretelésű bor:

védett erdetű bor “VEB”;

Districtus Hungaricus Controllatus Villány v. “DHC Villány”;

első szüret vagy virgin vintage**:

kifejezés a termőre fordulás utáni első évben szüretelt szőlőből készült borok esetében használható;

újbor vagy primőr**:

a szüret évében palackozott újborok jelölésére használható;

barrique**:

olyan bor, amelynek legalább egyharmadát 350 liternél nem nagyobb térfogatú, új tölgyfahordóban tárolták, amely esetében tölgyfadarabokat a bor érlelése és készítése során nem alkalmaztak, valamint a bor a forgalomba hozatali engedély megszerzéséhez szükséges minősítés során az érlelésre jellemző érzékszervi tulajdonságokkal rendelkezik.

Használható egyéb kifejezések:

barrique-ban erjesztett**;

hordóban erjesztett**;

barrique-ban érlelt**;

hordóban érlelt**;

siller vagy kástélyos (csak vörösborok):

A rövid áztatási időnek köszönhetően nagyon világos színű vörösbor;

Szűretlen**:

a szűretlen kifejezés azokon a borokon tüntethető fel, amelyek vagy hosszabb, többéves érlelés során váltak palackéretté, mivel a labilitást okozó anyagok kiváltak belőle, vagy a derítések által kerültek tükrös állapotba, s amelyek esetében a technológia során mellőzték a szűrést;

termőhelyen palackozva**:

a bor 100%-ban az adott OEM- vagy OFJ-körzetbıl származik, valamint a palackozás is az adott körzeten belül történt.

palackos kiszerelés esetén a logo feltüntetése.

 

classicus bor:

fehér, rozé, vörös, késői szüretelésű bor:

Kötelező jelölés*:

Villányi classicus bor;

védett eredetű bor “VEB”;

logó;

évjárat;

Fakultatív jelölés:

kisebb földrajzi egység neve**;

Districtus Hungaricus Controllatus Villány v. “DHC Villány”;

első szüret vagy virgin vintage**;

újbor vagy primőr**;

barrique**;

barrique-ban erjesztett**;

hordóban erjesztett**;

barrique-ban érlelt**;

hordóban érlelt**;

siller vagy kástélyos (csak vörösborok):

Szűretlen**;

termőhelyen palackozva**;

 

prémium bor:

fehér, vörös, késői szüretelésű bor:

Kötelező jelölés*:

Villányi prémium bor;

védett eredetű bor “VEB”;

logó;

évjárat;

Fakultatív jelölés:

kisebb földrajzi egység neve**;

Districtus Hungaricus Controllatus Villány v. “DHC Villány”;

első szüret vagy virgin vintage**:

barrique**:

barrique-ban erjesztett**;

hordóban erjesztett**;

barrique-ban érlelt**;

hordóban érlelt**;

siller vagy kástélyos (csak vörösborok)**;

Szűretlen**;

termőhelyen palackozva**;

 

széndioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor:

fehér, rozé:

Kötelező jelölés*:

védett eredetű bor “VEB”;

logó;

Fakultatív jelölés:

Districtus Hungaricus Controllatus Villány v. “DHC Villány”;

 

pezsgő:

fehér, rozé:

Kötelező jelölés*:

védett eredetű bor “VEB”;

logó;

Fakultatív jelölés:

Districtus Hungaricus Controllatus Villány v. “DHC Villány”;

termelıői pezsgő**:

- a terméket a palackban történı második alkoholos erjesztéssel

teszik pezsgővé;

(OEM) - a termék a küvé összeállításától számítva legalább kilenc

hónapon át megszakítás nélkül a borseprın marad ugyanabban az

üzemben, ahol a küvé készül;

- a terméket degorzsálással választják el a borseprőről;

- ugyanabban a gazdaságban - ideértve a termelıi csoportokat is

- termelt szőlőből állítják elı, amelyben a termelı az OEM

pezsgık gyártására szánt szőlőből bort készít;

- a címkén jelölik a gazdaságot és a szőlőfajtát.

Blanc de blanc **:

kifejezés olyan minőségi pezsgő esetében tüntethető fel, amely 100%-ban Chardonnay szőlőfajtából származó küvéből készült;

Blanc de noir**:

kifejezés olyan minőségi pezsgő esetében tüntethető fel, amely 100%-ban a Pinot noir szőlőfajta gyors feldolgozásával nyert küvéből készült;

Nyerspezsgő **:

kifejezés olyan palackban erjesztett minőségi pezsgő esetében tüntethető fel, amelyhez expedíciós likőrt egyáltalán nem adtak;

 

*a jogszabályi előírásokon túl

** az erre vonatkozó előírásoknak megfelelően

 

A szabályos (fektetett vagy állított négyzetlap, vagy téglalap alakú) címkék esetében a címke jobb alsó sarkába a classicus bor, apremium bor, a széndioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor és a pezsgő jelképét, a magyar kikerics (Colchicum hungaricum) növényről készült 1. ábrán szereplő logot kell elhelyezni.

Villányi bor esetében üvegpalackos kiszerelésű termék címkéjén a logo feltüntethető az alábbi előírások szerint.

A logo külső kettős körében foglal helyet a „Districtus Hungaricus Controllatus Villány” kifejezés.

Szabálytalan formájú (tépett alsó szélű, romboid, sarkára állított négyszög alakú, ovális stb.) címke esetén a logot a címke formájától függően, de annak alsó harmadában kell elhelyezni.

A logot az adott címkével harmonizáltan (szín, betűtípus használata) kell elkészíteni és elhelyezni. A logo grafikai megjelenése legalább 2,0 cm, legfeljebb 3,0 cm átmérőjű lehet.

Omissis………………………

 

A „siller” hagyományos kifejezés feltüntetése a bortípusonként leírt vörösborkészítésre engedélyezett szőlőfajtából készült bor esetében lehetséges.

Az évjárat feltüntetésének szabályai: kötelező az évjárat feltüntetése classicus, prémium és késői szüretelésű borok esetében, amelynek 85 %-ban meg kell egyeznie a címkén feltüntetett évjárattal.

Villányi bor, szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor és pezsgő esetében az évjárat feltüntetése nem kötelező.

 

6. Adatszolgáltatások

Minden parcellát, amely kisebb földrajzi egység feltüntetésével (településsel vagy dűlővel) ellátott Villányi, vagy Villányi classicus vagy Villányi prémium bor szőlőjét adja, a termelő köteles azt a parcella fekvése szerint illetékes hegybírónak bejelenteni első alkalommal 2012. május 31-ig.

A bejelentett parcellát mindaddig az adott kategóriaként kell kezelni, amíg a termelő másként nem nyilatkozik, ami a 2011. augusztus 1. előtt bejelentett parcellákra is vonatkozik.

 

7. A termékek érzékszervi bírálatát a Villányi Borvidék Borbíráló Bizottság végzi.

 

IX. ELLENŐRZÉS

 

1. A termékleírás ellenőrzésére kijelölt szervezetek:

A termékleírás betartásának hatósági ellenőrzését a hatályos jogszabály által kijelölt hatóságok végzik el.

Jelenleg hatályos jogszabályok szerinti hatóság:

Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Borászati Igazgatóság

1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.

Tel: +36 1 346-09-30

Fax: +36 1 212 49 78

e-mail: bmi@mgszh.gov.hu

Web: http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/obi

 

1.2 Kormányhivatalok:

Omissis…………………

 

2. Az ellenőrzések köre:

- A borászati termékek analitikai és érzékszervi tulajdonságainak vizsgálata forgalomba hozatal előtt;

- A borászati terméket előállító üzem adminisztratív ellenőrzése a gazdasági akta alapján, illetve helyszíni vizsgálata kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján;

- Kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján érzékszervi és analitikai vizsgálat a forgalomba hozott borászati termékek esetén; származási bizonyítványok valóságtartalmának ellenőrzése.

 

X. A HEGYKÖZSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE

 

Omissis…………………

 

 

DUNÁNTÚL

O.F.J. Oltalom alatt álló földrajzi jelzést (Tájbor)

DUNÁNTÚL TERMÉKLEÍRÁS

Legge n. XVIII 2004

Modificata dalla Legge n. XXXIX 2009

Modificato dal Decreto n. 178 IX 4 2009

Decreto FVM n. 97 VI 3 2004

Decreto FVM n. 99 VI 3 2004

Modificato dal Decreto FVM n. 9 II 3 2006

Modificato dal Decreto FVM n. 35 V 4 2007

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 16 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 99 VII 30 2009

Decreto FVM n.127 IX 29 2009

Modificato dal decreto FVM n. 134 X 14 2009

Modificato dal Decreto FVM  n. 64 V 12 2010

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 14 2011

Modificato dal Decreto VM n. 1 I 11 2011 

(fonte Kormany.hu)

 

I. NÉV

 

Dunántúl

változatok: Dunántúli

oltalom alatt álló földrajzi jelzés

 

II. A BOROK LEÍRÁSA

 

II/1. Szőlőből készült termékek kategóriái: bor

Bortípusok:

fehérbor,

rozébor,

vörösbor.

 

II/1A. Analitikai előírások

fehérbor:

Tényleges alkoholtartalom minimum: 9,00% vol.*;

Összes alkoholtartalom  minimum: 9,00% vol.

Maximális Illósav tartalom: 1,08 g/l;

Összes savtartalom: 4,00 – 8,50 g/l;

Maximális kénessav tartalom (mg/l): **;

Összes cukortartalom (g/l): **.

 

rozébor:

Tényleges alkoholtartalom minimum: 9,00% vol.*;

Összes alkoholtartalom  minimum: 9,00% vol.

Maximális Illósav tartalom: 1,08 g/l;

Összes savtartalom: 4,00 – 8,50 g/l;

Maximális kénessav tartalom (mg/l): **;

Összes cukortartalom (g/l): **.

 

võrõsbor:

Tényleges alkoholtartalom minimum: 9,00% vol.*;

Összes alkoholtartalom  minimum: 9,00% vol.

Maximális Illósav tartalom: 1,20 g/l;

Összes savtartalom: 4,00 – 7,50 g/l;

Maximális kénessav tartalom (mg/l): **;

Összes cukortartalom (g/l): **.

 

* Kivétel: Dunántúli bor musttal történő édesítése esetén a tényleges alkoholtartalom minimum 4,50% lehet.

**A borok kén-dioxid- és cukortartalmának kialakítása a mindenkor hatályos jogszabályban megfelelően történhet.

 

II/1B. Érzékszervi jellemzők

Bortípus: érzékszervi jellemzők;

 

fehérbor:

Zöldessárgától az aranysárga színvilágig változó színű, könnyed fehérbor, közepes illatintenzitással és lekerekedett savakkal.

 

rozébor:

A lazacszíntől a világos piros színig terjedő, közepes illatintenzitású rozébor lekerekedett savakkal.

 

võrõsbor:

Színe a vöröstől a rubinvörös színig terjed. Gyümölcsös illatú vörösbor közepes tannintartalommal, lekerekedett, harmonikus savakkal.

 

III. KÜLÖNÖS BORÁSZATI ELJÁRÁSOK

 

1. Különös borászati eljárás nincs meghatározva.

 

2. A szőlőművelés szabályai:

 

a) Dunántúli borászati termékek előállítása a 2010. augusztus 1. után telepített szőlőültetvények esetében:

a. művelésmód:

ernyő,

moser,

sylvoz,

alacsony- középmagas és magas kordon,

guyot,

egyesfüggöny,

fejművelés,

bakművelés,

Lyra.

b. Telepítési sűrűség: minimum 3.300 tő / hektár.

b) A 2010. augusztus 1. előtt telepített szőlőültetvények esetében bármilyen, korábban engedélyezett művelésmódú és telepítési sűrűségű szőlőültetvényről származó szőlőből készülhet Dunántúli oltalom alatt álló földrajzi jelzéses borászati termék a szőlőültetvény termésben tartásáig.

 

3. A szüret módja:

gépi és kézi szüret megengedett

 

4. A szőlő minősége: (a szőlő minimális cukortartalma potenciális alkoholtartalomban és magyar mustfokban kifejezve)

 

Fehér: 8,00% vol., 13,40° MM;

rozé: 8,00% vol., 13,40° MM;

võrõs: 8,00% vol., 13,40° MM.

 

5. A szüret időpontjának meghatározása:

a szüret legkorábbi időpontja minden év augusztus 1.

 

IV. KÖRÜLHATÁROLT TERÜLET

 

A körülhatárolt terület meghatározása:

Baranya,

Fejér,

Győr-Moson-Sopron,

Komárom-Esztergom,

Somogy,

Tolna,

Vas,

Veszprém,

Zala megyék

I és II. termőhelyi kataszterbe sorolt területei.

 

V. MAXIMÁLIS HOZAM

 

V/1. Bor:

fehér: 120 hl/ha seprős újbor, vagy 17,00 t/ha szőlő kézi szüret esetén, 16,30 t/ha szőlő gépi szüret esetén;

rozé: 100 hl/ha seprős újbor, vagy 17,00 t/ha szőlő kézi szüret esetén, 16,30 t/ha szőlő gépi szüret esetén;

vörös: 100 hl/ha seprős újbor, vagy 17,00 t/ha szőlő kézi szüret esetén, 16,30 t/ha szőlő gépi szüret esetén;

 

VI. ENGEDÉLYEZETT SZŐLŐFAJTÁK

 

fehér:

Bacchus, Piros Bakator, Bianca, Blauer Silvaner, Budai, Chardonnay, Chasselas, Csabagyõngye, Cserszegi fűszeres, Csomorika, Ezerfürtű, Ezerjó, Furmint, Hárslevelű, Irsai Olivér, Juhfark, Karát, Kéknyelű, Királyleányka, Korai piros veltelini, Korona, Kövérszõlõ, Kövidinka, Leányka, Nektár, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Pátria, Pinot blanc, Pintes. Piros veltelini, Pölöskei muskotály, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Rozália, Rózsakõ, Sárfehér, Sarga muskotaly, Sauvignon, Semillon, Szürkebarát, Tramini, Viktóriagyöngye,

Vulcanus, Zalagyönye, Zefir, Zengõ, Zenit, Zeus, Zöld veltelini, Zöld szagos, Zöld szilváni, Viognier.

 

rozé:

Alibernet, Alicante boushet, Bibor Kadarka, Blauburger, Blauer Frühburgunder, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Domina, Kadarka, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Nero, Pinot noir, Rubintos, Syrah, Turán, Zweigelt, Kék Bakator, Dornfelder, Csókaszõlõ, Hamburgi muskotály, Menoire, Sagrantino, Tannat.

 

vörös:

Alibernet, Alicante boushet, Bibor Kadarka, Blauburger, Blauer Frühburgunder, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Domina, Kadarka, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Nero, Pinot noir, Rubintos, Syrah, Turán, Zweigelt, Kék Bakator, Dornfelder, Csókaszõlõ, Hamburgi muskotály, Menoire, Sagrantino, Tannat.

 

VII. KAPCSOLAT A FÖLDRAJZI TERÜLETTEL

 

1. A körülhatárolt terület bemutatása

A Dunántúl oltalom alatt álló földrajzi jelzés lehatárolt termőterülete a Magyarország Dunántúli tájegységének területét foglalja magában.

A kontinentális klíma szubmediterrán jellegét az alábbi két hatás alakítja ki: a nyugatról érkező hegyvidéki-óceáni légáramlat, amely hűvös, nedves levegőt szállít, valamint délről a földközi-tengeri eredetű, mediterrán légáramlat, amely száraz-meleg levegőt szállít a Dunántúlra.

A nyár nedvesebb és kevésbé forró, mint a Földközi-tenger mellékén, ugyanakkor az ősz napos és szárazabb, mint a kontinentális klímájú vidékeken.

Az évi középhőmérséklet 9-11°C, az évi napsütéses órák száma: 1900 óra/év körül alakul.

Az évi csapadékmennyiség 600-800 mm között változik.

Domborzatát tekintve a dunántúli táj dombokkal és közepes magasságú hegyvonulatokkal tagolt terület.

Domborzati adottságából adódóan a legtöbb település közelében kisebb patakok csörgedeznek, illetve nagyobb folyók folynak, esetenként tavak alakultak ki.

Talaját tekintve a Dunántúl lehatárolt termőterület talaja a Rahmann-féle agyagbemosódásos barna erdőtalaj.

Bizonyíthatóan a szőlőtermesztés hagyománya már a római kor előtti keltákra vezethető vissza.

Az egykori Pannónia provincia, azaz a mai Dunántúl, fejlett borkultúráját és borainak kimagasló minőségét bizonyítja, hogy Domitianus császár megtiltotta a területen a szőlőművelést, hiszen az itt termelt borok jelentős versenytárai voltak az itáliai boroknak.

Ezt Probus császár engedélyezte újra, és indultak a Pannóniai borok, azaz a mai Dunántúli borok gyors fejlődésnek.

A Dunántúl szőlőtermesztése a területre érkező magyarok számára is meghatározó szerepű volt, és jelentős gazdasági bevételt jelentett a helyi lakosoknak: mint fontos külkereskedelmi árú nagy mennyiségben szállították a környező országokba.

A török hódítások során bár a terület elnéptelenedett, de az ide érkező rácok számos újfajtát honosítottak meg, közülük a leghíresebb a Kadarka volt.

A török kiűzését követően a Dunántúl szőlőtermelő településein nagy számban megjelenő sváb eredetű lakosok terjesztették el a Dunántúlon a vörösborszőlő termesztését, és fogtak termesztésben olyan fajtákat, mint a Kékoportó. A török kiűzésétől a filoxéra vészig terjedő időszakban a Dunántúli borok keresettek voltak a Habsburg birodalom valamennyi tartományában.

A filoxéra vészt követő rekonstrukció időszakában terjedtek el a termőterületen olyan karakterisztikus fajták, mint az Olasz rizling és a Szürkebarát, illetve a világfajták közül a Chardonnay, melyek magas minőséget biztosító, a termőtájhoz jól alkalmazkodó fajták.

A termesztett fajták tekintetében számos új, a termőhelyhez jól köthető fajta került termesztésbe a Dunántúlon az elmúlt hatvan év folyamán, mint az Irsai Oliver, a Cserszegi fűszeres és a Sauvignon blanc, mely aromatikus fajták elválaszthatatlanok lettek a Dunántúlról, illetve a vörösborszőlő-fajták közül a Merlot és a Cabernet sauvignon, illetve a Cabernet franc.

A rendszerváltozást követő szerkezeti reformoknak, az új aromatikus fajták további térnyerésének, valamint az intenzív marketing munkának köszönhetően Magyarország egyik legkeresettebb tájbora lett a XXI. századra a Dunántúli.

A hazai vevők mellett a Dunántúli bor legfontosabb exportpiacát ma a Skandináv – (Svédország, Finnország) és a Visegrádi országok jelentik.

 

2. A borok leírása

Függetlenül a dunántúli bor típusától, valamennyi dunántúli borra a diszkrét, közepes illatvilág mellett a lekerekedett savak és a könnyed frissesség jellemző, melyek a dunántúli borokat évszázadok óta jellemezték és amely hírnevet szerzett neki.

 

3. Az okszerű kapcsolat bemutatása és bizonyítása

A Dunántúl éghajlatát befolyásoló nyugati légáramlatok a nyári időszakban is kellő mennyiségű csapadékot biztosítanak, így az aszály napok száma az azonos szélességi körön fekvő kontinentális területekhez képest alacsony. A barna erdőtalajok vízmegtartó képességének köszönhetően a nyári melegben is megfelelő a szőlő növény vízellátása.

A dunántúli termőterület jellegzetessége, hogy az itt élő emberek a Dunántúlra jellemző közepes (pld.: Kadarka, Kékoportó), illetve késői érésű (pld.: Olaszrizling, Kékfrankos, Szürkebarát) szőlőfajtákat általában a déli, délkeleti, illetve délnyugati kitettségű domb – és hegyoldalakon termesztik.

A mediterrán anticiklonok biztosította napos, hosszú ősz folyamán a domboldalak tövében lévő kisebb patakok, folyók esetleg tavak felületéről visszaverődő napsugarak a szőlő érését segítik elő, így a Dunántúli borok savai lekerekedettek, érettek, rozé- és vörösborok esetében a tanninok selymesek és elegánsak, a borok íz-gazdagok.

A Dunántúli borok ízgazdagsága, és a borászok kereskedelmi szakértelme együttesen teremtette meg a Dunántúli borok hírnevét a hazai és a nemzetközi piacon. A Dunántúli borok minőségének elismerését jelzi, hogy a legrangosabb magyar borászati díjat, az 1991-től évente kihirdetésre kerülő “Év bortermelője”, az elmúlt 19 év alatt 13 alkalommal Dunántúli borász vehette át.

A Dunántúli borok piaci sikerét jelzi, hogy a Dunántúli oltalom alatt álló földrajzi jelzéses borok közel háromnegyede az EU-26 tagországában kerül értékesítésre. A Dunántúli néven értékesített borok mennyisége a magyar borexport közel 10%-át jelenti.

 

VIII. TOVÁBBI FELTÉTELEK

 

VIII/1. Jelölési szabályok:

a) a borok esetében az oltalom alatt álló földrajzi jelzés kifejezés helyettesíthető a „tájbor” hagyományos kifejezéssel

b) a jelölhető hagyományos kifejezések, egyéb korlátozottan használható kifejezések, illetve készítési módra utaló kifejezések, illetve egyéb, szabályozottan használható kifejezések:

 

fehérbor:

első szüret vagy virgin vintage:

kifejezés a termőre fordulás utáni első évben szüretelt szőlőből készült borok esetében használható;

muskotály;

cuvée vagy küvé:

a küvé vagy cuvée kifejezés több szőlőfajta felhasználásával készült tájbor és m.t. minőségi borok, védett eredetű esetében tüntethető fel. A küvé fajtaösszetételére vonatkozó adatokat (szőlőfajták megnevezése, %-os részaránya) a forgalomba hozatali engedélyhez csatolni kell.

A fogyasztók tájékoztatása érdekében a küvét alkotó szőlőfajták nevét a címkén csökkenő részarányuk sorrendjében fel lehet tüntetni;

szűretlen:

a szűretlen kifejezés azokon a borokon tüntethető fel, amelyek vagy hosszabb, többéves érlelés során váltak palackéretté, mivel a labilitást okozó anyagok kiváltak belőle, vagy a derítések által kerültek tükrös állapotba, s amelyek esetében a technológia során mellőzték a szűrést;

újbor vagy primőr:

a szüret évében palackozott újborok jelölésére használható;

„barrique”:

olyan bor, amelynek legalább egyharmadát 350 liternél nem nagyobb térfogatú, új tölgyfahordóban tárolták, amely esetében tölgyfadarabokat a bor érlelése és készítése során nem alkalmaztak, valamint a bor a forgalomba hozatali engedély megszerzéséhez szükséges minősítés során az érlelésre jellemző érzékszervi tulajdonságokkal rendelkezik.

Használható egyéb kifejezések:

barrique-ban erjesztett;

hordóban erjesztett (fa fajtájának feltüntetésével);

barrique-ban érlelt;

hordóban érlelt (fa fajtájának feltüntetésével);

barrel aged;

első szüret vagy virgin vintage:

kifejezés a termőre fordulás utáni első évben szüretelt szőlőből készült borok esetében használható;

 

rozébor:

első szüret vagy virgin vintage;

cuvée vagy küvé;

szűretlen;

újbor vagy primőr;

 

vörösbor:

első szüret vagy virgin vintage;

cuvée vagy küvé;

Szűretlen;

újbor vagy primőr;

barrique;

siller:

A rövid áztatási időnek köszönhetően nagyon világos színű vörösbor;

 

c) Muskotály korlátozottan használható kifejezés csak az alábbi fajtaösszetételű borokon jelölhető:

i) legalább 85%-ban - nem számítva bele az édesítésre szolgáló termékekből felhasznált mennyiséget - Csabagyöngye, Hamburgi muskotály, Mátrai muskotály, Cserszegi fűszeres, Irsai Olivér, Nektár, Ottonel muskotály, Pölöskei muskotály, Sárga muskotály, Zefír;

ii) legfeljebb 15%-ban:

Bacchus, Piros Bakator, Bianca, Blauer Silvaner, Budai, Chardonnay, Chasselas, Csomorika, Ezerfürtű, Ezerjó, Furmint, Generosa, Hárslevelű, Juhfark, Karát, Kéknyelű, Királyleányka, Korai piros veltelíni, Korona, Kövérszőlő, Kövidinka, Leányka, Olasz rizling, Pátria, Pinot blanc, Pintes, Piros veltelíni, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Rozália, Rózsakő, Sárfehér, Sauvignon, Semillon, Szürkebarát, Tramini, Viktória gyöngye, Vulcanus, Zala gyöngye, Zengő, Zenit, Zeus, Zöld veltelíni, Zöld szagos, Zöld szilváni, Viognier

 

d) A Dunántúl oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel egy látómezőben feltüntethető a „Transdanubia” kifejezés is.

 

VIII/2. Kiszerelésre vonatkozó szabályok:

Valamennyi kiszerelési mód megengedett

 

VIII/3. Az illetékes helyi borbíráló bizottság kijelölése:

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Borászati Igazgatóság.

 

VIII/4. Nyilvántartások, adatszolgáltatások, bejelentések:

a) Nyilvántartások

i) keletkezett származási bizonyítványok (szőlő- és borszármazási) példányai;

ii) forgalomba hozatali engedélyek másolatai;

iii) A Dunántúl termékleírást benyújtó borvidékek hegyközségi tanácsai által meghatározott helyszíni szemlékről szóló jegyzőkönyvek, dokumentumok;

iv) pincekönyv;

v) Szőlőterület illetve pince helye szerint illetékes hegybíró által az oltalom alatt álló eredetmegjelöléses termék előállítójáról, a hegyközségi informatikai rendszerben (továbbiakban: HEGYÍR), vezetett nyilvántartások (ültetvénykataszter, pincekataszter)

b) Bejelentések

A Dunántúl oltalom alatt álló földrajzi jelzésű borászati termék termelésének – beleértve a szőlő alapanyag termelést is – megkezdésekor köteles a területileg illetékes hegyközségnél termelési szándékát bejelenteni. Ez a bejelentés visszavonásig érvényes.

 

VIII/5. Termék előállítása a lehatárolt termőterületen kívül:

Dunántúli borászati termékek előállítása csak a lehatárolt területen, valamint történelmi hagyományok miatt az alábbi két szomszédos megye felsorolt településein lehetséges:

 

Bács-Kiskun megye:

Tiszazug, Kecskemét, Szentkirály, Nyárlőrinc, Helvécia, Ballószög, Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunbaracs, Ladánybene, Lajosmizse, Felsőlajos, Tiszakécske, Lakitelek, Tiszaalpár, Izsák, Páhi, Ágasegyháza, Orgovány, Jakabszállás, Szabadszállás, Fülöpszállás, Dunavecse, Apostag, Kunszentmiklós, Kiskunfélegyháza, Bugac, Kunszállás, Fülöpjakab, Kiskunmajsa, Szank, Móricgát, Jászszentlászló, Csólyospálos, Harkakötöny, Kiskőrös, Kaskantyú, Akasztó, Csengőd, Soltszentimre, Tabdi, Soltvadkert, Bócsa, Tázlár, Kecel, Imrehegy, Solt, Harta, Dunapataj, Kiskunhalas, Zsana, Balotaszállás, Kunfehértó, Pirtó, Kisszállás, Tompa, Kelebia, Csikéria, Bácsszőlős, Bácsalmás, Kunbaja, Jánoshalma, Kéleshalom, Mélykút, Baja, Bátmonostor, Borota, Császártöltés, Csátalja, Csávoly, Dávod, Dusnok, Érsekcsanád, Érsekhalma, Hajós, Nagybaracska, Nemesnádudvar, Rém, Sükösd, Vaskút.

és

Pest megye:

Dány, Monor, Monori erdő, Gomba, Kóka, Tóalmás, Ráckeve, Tököl, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Dömsöd, Ócsa, Inárcs, Kakucs, Hernád, Örkény, Cegléd, Tápiószentmárton, Nyársapát, Csemő, Pilis, Újlengyel, Albertirsa, Ceglédbercel, Abony, Nagykőrös, Kocsér, Tápiószele, Vác, Budapest-Rákosliget, Szada, Veresegyház, Kerepes, Mogyoród, Őrbottyán, Vácrátót, Kisnémedi, Vácegres, Vác, Budajenő, Budakeszi, Páty, Pilisborosjenő, Telki, Tök, Üröm, Budapest XXII. kerület Budafok.

 

IX. ELLENŐRZÉS

 

1. A termékleírás ellenőrzésére kijelölt szervezetek:

A termékleírás betartásának hatósági ellenőrzését a hatályos jogszabály által kijelölt hatóságok végzik el.

Jelenleg hatályos jogszabályok szerinti hatóságok:

 

1.1 Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Borászati Igazgatóság

1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.

Tel.: +36 1 346-09-30

Fax.: +36 1 212 49 78

e-mail.: bmi@mgszh.gov.hu

Web.: http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/obi

 

Kormányhivatalok:

Omissis……………………

 

2. Az ellenőrzések köre:

- A borászati termékek analitikai és érzékszervi tulajdonságainak vizsgálata forgalomba hozatal előtt;

- A borászati terméket előállító üzem adminisztratív ellenőrzése a gazdasági akta alapján, illetve helyszíni vizsgálata kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján;

- Kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján érzékszervi és analitikai vizsgálat a forgalomba hozott borászati termékek esetén;

- származási bizonyítványok valóságtartalmának ellenőrzése.

 

X. A HEGYKÖZSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE

 

 

Omissis………………………..

...in production...

visit also EUROPEAN WINES

----

...in lavorazione...

visitate anche EUROPEAN WINES

 

 

VISIT THE SITES BELOW

---

VISITATE I SITI IN CALCE

O

CLICCATE QUI

.