Balaton › BALATON OEM OFJ

SOMLÓ O.EM.

TIHANY O.E.M.

ZALA O.E.M.

BALATON O.F.J.

BALATONMELLÉKI O.F.J.

DUNÁNTÚL O.F.J.

SOMLOI HEGJ

VIGNETI SOMLÓI HEGY

SOMLÓ

SOMLÓI BORVIDÉK

O.E.M. (Minőségi Bor)

 Somlói termékleírás

Legge n. XVIII 2004

Modificata dalla Legge n. XXXIX 2009

Modificato dal Decreto n. 178 IX 4 2009

Decreto FVM n. 97 VI 3 2004

Decreto FVM n. 99 VI 3 2004

Modificato dal Decreto FVM n. 9 II 3 2006

Modificato dal Decreto FVM n. 35 V 4 2007

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 16 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 99 VII 30 2009

Decreto FVM n.127 IX 29 2009

Modificato dal decreto VFM n. 134 X 14 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 64 V 12 2010

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 14 2011

Modificato dal Decreto VM n. 1 I 11 2011

Modificato dal Decreto VM 128/2012 n. XII 14

Modificato dal Decreto VM 29/2103 n. IV 30

Decreto specifico FVM 12/2006. n. II 3

(fonte Kormany.hu)

 

I. NÉV

 

Somlói

Somló

Oltalom alatt álló eredetmegjelölés

 

II. A BOROK LEÍRÁSA

 

II/1. Szőlőből készült termékek kategóriái: bor

fehérbor;

dűlős bor.

 

II/1A. Analitikai előírások

fehérbor:

Minimális összes alkohol-tartalom: 11,34% vol.;

Tényleges alkohol-tartalom: 10,00 – 17,00% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,60 - 11,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Maximális összes kénessav tartalom: **;

Összes cukor-tartalom: *;

 

dűlős bor:

Minimális összes alkohol-tartalom: 12,08% vol.;

Tényleges alkohol-tartalom: 10,00 – 17,00% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,60 - 11,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Maximális összes kénessav tartalom: **;

Összes cukor-tartalom: *;

 

* a 607/2009/EK bizottsági rendelet XIV. melléklet „B” részének táblázata szerint

** a vonatkozó jogszabályokban meghatározott érték

 

II/1B. Érzékszervi jellemzők

fehérbor:

A Somlói fehérbor színe a halvány szalmasárgától a szalmasárga színig változik. Illatában karakteresen a rezeda és ásványi illatjegyek jelennek meg, melyek mellett enyhe florális illatokat fedezhetünk fel. Ízükben a magas glicerintartalomból adódó édeskés ízérzet egészül ki a bazalt alapkőzetből levezethető enyhén sós ízjegyekkel és a helyi fajtákra jellemző kesernyés íz világgal.

 

dűlős bor:

A Somlói dűlőnév feltüntetéssel megkülönböztetett fehérborok színében az aranysárga színárnyalat csillogása meghatározó.

Illatában a citrusos (citrom, grapefruit) és rezeda illatjegyek egészülnek ki a túlérett és aszalt gyümölcsök (aszalt barack, aszalt szilva) illatjegyeivel, valamint az érlelésből adódó pörkölt mogyoróra, és dióra jellemző illatokkal. Ízében a tüzesség meghatározó.

E fehérborok komplexitását a lekerekedett savak, a testes ízérzet és az aszalt gyümölcsök ízének harmóniája, valamint a bor kóstolása végén érezhető sós valamint keserű ízjegyek adják.

 

III. KÜLÖNÖS BORÁSZATI ELJÁRÁSOK

 

1. Tiltott borászati eljárások:

a. A must természetes alkoholtartalmának növelése;

b. Savtartalom növelése vagy csökkentése;

c. Pektinbontó enzim használata;

 

2. Kötelező borászati eljárások:

a. Szakaszos üzemű prés használata

b. Megengedett nyomás: maximum 2,00 bar

c. Maximális lé kihozatal: 65%

d. Legalább 6 hónapos fahordós érlelés

e. Legalább három hónapig tartó érlelés üvegpalackban

 

3. A szőlőtermesztés szabályai

a. Művelésmód:

i. A 2006. február 15. előtt telepített szőlőültetvények esetében bármilyen, korábban engedélyezett művelésmódú és telepítési sűrűségű szőlőültetvényről származó szőlőből a 2016/2017-es borpiaci évig készülhet Somlói bor.

ii. A 2006. február 15-e után telepített ültetvények esetében:

bakművelés,

alacsony kordon,

középmagas kordon

 

b. Térállás és tőkesűrűség:

i. A 2006. február 15. előtt telepített szőlőültetvények esetében bármilyen, korábban engedélyezett művelésmódú és telepítési sűrűségű szőlőültetvényről származó szőlőből a 2016/2017-es borpiaci évig készülhet Somlói bor.

ii. A 2006. február 15-e után telepített ültetvények esetében:

1. minimum 5.000 tő/hektár.

2. tőtávolság : minimum 0,6 méter

3. tőkehiány : maximum 10 %

 

c. Rügyterhelés:

legfeljebb 8 rügy/m2

 

d. a szüret módja:

csak kézi

 

e. a szőlő minősége (minimális cukortartalma összes alkoholtartalomban kifejezve):

i. fehérbor: 11,34% vol. (18° MM)

ii. dűlős bor: 12,08% vol. (19° MM)

 

f. a szüret időpontjának meghatározása:

A hegyközség választmánya által meghatározott időpont után lehetséges

 

IV. KÖRÜLHATÁROLT TERÜLET

 

A körülhatárolt terület meghatározása:

 

Vesprém Megye (provincia):

Somló-hegyi Körzet (circondario):

telepűlések (insediamenti): Borszörcsök, Doba, Somlójenő, Somlószőlős, Somlóvásárhely.

településeknek a szőlő termőhelyi kataszter szerint I. és II. osztályú határrészeibe tartozó területek.

 

V. MAXIMÁLIS HOZAM

 

BOR:

fehér: 12,30 t/ha szőlő vagy 80 hl/ha seprős újbor (max. 65%-os lé kihozatal);

dűlő: 7,70 t/ha szőlő vagy 50 hl/ha seprős újbor (max. 65%-os lé kihozatal).

 

VI. ENGEDÉLYEZETT SZŐLŐFAJTÁK

 

fehér: Furmint, Hárslevelű, Juhfark, Tramini, Olasz rizling;

dűlő: Furmint, Hárslevelű, Juhfark, Tramini, Olasz rizling.

 

VII. KAPCSOLAT A FÖLDRAJZI TERÜLETTEL

 

1. A körülhatárolt terület bemutatása

Természeti tényezők

A Somló a Kisalföld és a Bakony találkozásánál, a Marcal-medence keleti határán kitüremkedő vulkanikus tanúhegy.

Az ültetvények jelentős része a 170 és 350 m tengerszint feletti magasságokban találhatók.

A tanúhegy a földtörténet harmad- és negyedidőszakából származó pannon üledék (homok, kavics, agyag) borítja, ami a bazalttal és a bazalttufával, valamint mésztufával keveredve együtt alkotja a termesztési körzetek alapkőzetét.

Ezen a málladékon alakult ki a borvidék jellemző talajtípusa, a jó vízháztartású barna erdőtalaj.

A Somló hegy klímáját a közelben húzódó domb- és hegyvonulatok, valamint a Marcal-folyó befolyásolja.

Ezek együttes hatásaként a Somlói lehatárolt termőterület éghajlata kiegyenlített, szélsőségektől mentes, korai tavaszodás és inkább enyhe, mint zord tél jellemzi.

A nyarak rendszerint mérsékelten melegek, a szőlő számára kedvezőtlen 25° C feletti középhőmérsékletű napok száma rendkívül alacsony.

Az ősz folyamán egy mediterrán anticiklon hatására hosszú, napfényes napokat eredményez, mely a szőlő érése szempontjából meghatározó.

A Somló klímájára különös hatást gyakorol Somló tanúhegy bazaltsapkája, mely felmelegedve a nyári és a kora őszi hűvös napokon kályhaként melegítik a borvidék területét.

Az évi napfénytartam 1950-2000 óra között változik.

A sokéves átlagban lehulló csapadék 650-700 mm.

A szél jellemző iránya az északnyugati, de gyakoriak a déli, délnyugati szelek is.

Mivel a terület a légmozgásoknak kitett, a páratartalom alacsony, ennél fogva a ködképződés nem túl gyakori.

 

Emberi tényezők

A több évezredes szőlő- és bortermesztés hagyományával rendelkező Somlón feltételezhetőleg a rómaiak honosították meg a szőlőművelést Somlón, akik elsősorban az occidentalis fajtakörbe tartozó szőlőket művelték.

A IX-X. században a vidéken letelepedő honfoglaló magyarok magukkal hoztak számos úgynevezett pontusi fajtakörbe tartozó szőlőfajtákat.

Ezeknek a fajtáknak a helyi termelők által történő válogatásával alakultak ki azok a mai szőlőfajtáink, mint például a helyi jelentőségű Furmint és Hárslevelű, amelyek a borvidéken ma is termesztett fajták.

A honfoglaló magyarok által behozott pontusi fajtákat keresztezték a helyi ligeti szőlőkkel a Somlói szőlőtermelők az évszázadok folyamán, és válogatták ki közülük a Somlón őshonos, autochton Juhfark fajtát.

Az occidentalis, tehát a nyugati fajták elterjedése Somlón a filoxéra vészt követő időkre tehető.

Az ekkor termesztésbe vont fajták - Olasz rizling, Tramini - mára Somlói nevével szorosan összekapcsolódtak, hiszen a belőlük készült bor karakteresen adja vissza a somlói táj ízeit.

A Somlói borok hírnevét mutatja a középkortól napjainkig, hogy az adott kor világi és egyházi vezetőinek nagy rangot jelentett somlói szőlőbirtokkal rendelkezni.

A rendszerváltozást követően újraéledő Somlón végbemenő minőségi átalakulás eredményeként újra termesztésbe vonták az egykor híres, szinte teljesen elfelejtett őshonos fajtát, a Juhfarkot.

A szőlőültetvények felújítása során ismét az alacsony tőkeformákat és magas telepítési sűrűségeket engedélyezték, és a terméshozamokat is jelentősen csökkentették (maximum 80 hl/ha).

 

2. A borok leírása

A Somlói borok gerincét a lekerekedett savak adják. Ízükben a magas glicerintartalomból adódó édeskés ízérzet, a bazalt hatásra visszavezethető enyhén sós ízjegyekkel és a helyi fajtákra jellemző kesernyés íz világgal egészül ki.

A Somlói borokra jellemző, hogy komplex aromastruktúrájuk ellenére illatintenzitásuk közepes.

 

3. Az okszerű kapcsolat bemutatása és bizonyítása

A Somlót körülölelő hegyvonulatok és a Marcal-folyó hatására a medence és a hegyoldalak klímája kiegyensúlyozottabb, szubmediterrán hatásokat hordoz magán.

A „tanú hegy” bazaltsapkájának pótlólagos hőtárolása, a hegyoldalra nagyobb beesési szögben érkező napsugarak együttesen garantálják a páratlanul magas mustfokot, a borok testes jellegét, íz- és zamatgazdagságát.

Ezt fokozza az őszi eleji napos, meleg időszakot kialakító mediterrán anticiklon, ami szintén pozitívan hat a szőlő cukrosodásának, túlérésének.

Ezt fokozzák a környező hegyek felől érkező esti hűvös légáramlatok, amik lehűtik a szőlőnövényt.

A hűvös esték alatt a szőlő a szokásosnál gyorsabban a fotoszintézis sötét szakaszába lép.

Ezzel a páratlan természeti adottsággal a szőlő nagy mennyiségben tud szénhidrátokat felhalmozni.

Ezek a természeti hatások, valamint a Somlói termelők által szelektált, helyi jelentőségű, alacsony tőkeformákon nevelt, közepes és késői érésű szőlőfajtákat a szokásosnál később, magasabb cukorfokkal tudják szüretelni.

Az északi, hűvös szelek másik hatása, hogy Somlón komplex aromájú, savkarakteres borokat kóstolhatunk.

A talajokra jellemző bazalthatás is alapvető szerepet játszik a borminőség kialakulásában.

A bázikus jellegű, tehát könnyen málló vulkanikus kőzetből, a bazaltból felszabaduló K, Mg, Ca, és főleg a mikroelemeknek köszönhetően a borok minerális jellegűek és az ásványi anyagok magas koncentrációja a borok sós ízérzetében köszön vissza

A homokos, agyagos altalajnak köszönhetően a Somlói borok savai lekerekedettek, simák, elegánsak.

A Marcal-folyó és árterének következtében a medencében kialakult, párás levegő növény egészségügyi károkat nem okoz, ugyanis az évszázadok alatt kialakult alacsony művelésmódok és a nyári és őszi esték folyamán kialakuló enyhe északi szellők a kórokozók megtelepedéséhez kedvezőtlen feltételeket biztosít: a hűs szellők leszárítják a reggeli párát.

A Somlói talajok jó vízháztartásának és a vegetációs időszakban nagy mennyiségben lehulló csapadéknak köszönhetően a szőlő növény kiegyensúlyozott, stressz hatásoktól mentes növekedését teszi lehetővé.

Ennek következtében nem alakul ki a vízhiányra visszavezethető éretlen savak, illetve zöld almára emlékeztető fülledt illatok a Somlói borokban.

A borvidék előbb felsorolt pozitív tulajdonságait az emberek már a korai századokban felismerték, és magas szintű szőlőtermelést valósítottak meg a borvidék területén.

 

VIII. TOVÁBBI FELTÉTELEK

 

VIII/1. Jelölési szabályok

a) Az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” kifejezés valamennyi, a magyar nyelvben meghonosodott melléknév-képzős változatának feltüntetése engedélyezett.

b) Az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” kifejezés helyettesíthető a „védett eredetű bor” kifejezéssel.

c) Valamennyi, az f) pontban körülírt kisebb földrajzi egység nevének –i képzős változata használható jelölés.

d) Dűlős bor esetén a feldolgozott szőlő 100%-ának az adott dűlőből kell származnia.

e) A címkén kötelező feltüntetni az alábbi ábrát:

Omissis………………………

f) A feltüntethető kisebb földrajzi egységek neve, körülhatárolásuk és feltüntetésük szabályai:

i) Kisebb földrajzi egység neve csak a dűlős borokon tüntethető fel.

ii) A feltüntethető kisebb földrajzi egységek:

- Doba:

Báró-tag, Felső-hegyalja, Százforduló, Szent-Márton dűlő, Váralja;

- Somlójenő:

Szent Ilona-dűlő;

- Somlószőlős:

Aszó-dűlő, Báró-tag, Hegykút-dűlő, Ragalja, Séd-dűlő;

- Somlóvásárhely:

Apátsági-dűlő, Arany-hegy, Grófi-dűlő, Gyűr, Kükép-dűlő, Serétes-dűlő, Taposókút-dűlő.

 

g) jelölhető hagyományos kifejezések, egyéb korlátozottan használható kifejezések, illetve készítési módra utaló kifejezések, illetve egyéb, szabályozottan használható kifejezések: A 127/2009 FVM rendelet 55-56. § ában, valamint a 15. számú mellékletben meghatározott valamennyi hagyományos kifejezés, egyéb korlátozottan használható kifejezés, illetve készítési módra utaló kifejezés feltüntetése megengedett.

 

VIII/2. A kiszerelésre vonatkozó szabályok:

Somlói bort csak üvegpalackban lehet forgalomba hozni.

 

VIII/3. Az illetékes helyi borbíráló bizottság kijelölése:

Somlói Borok Borminősítő Bizottsága

 

VIII/4. Nyilvántartások, adatszolgáltatások, bejelentések:

a) Nyilvántartások

i) keletkezett származási bizonyítványok (szőlő- és borszármazási) példányai;

ii) MGSZH forgalomba hozatali engedélyek, valamint vizsgálati jegyzőkönyvei;

iii) Nagy-Somlói Borvidék Hegyközsége által meghatározott helyszíni szemlékről szóló

iv) a szüreti helyszíni szemléről szóló jegyzőkönyvek (amelyek tartalmazzák a termelő azonosító adatait, a helyszínen becsült termés mennyiségét, a mért mustfokot, a termés egészségi állapotának leírását, a minősítő nevét, valamint a minősítés dátumát);

v) a védett eredetű borok mintavételi jegyzőkönyvei;

vi) pincekönyv;

vii) Szőlőterület illetve pince helye szerint illetékes hegybíró által az oltalom alatt álló eredetmegjelöléses/oltalom alatt álló földrajzi jelzéses termék előállítójáról, a hegyközségi informatikai rendszerben (továbbiakban: HEGYÍR), vezetett nyilvántartások (ültetvénykataszter, pincekataszter)

viii) az érzékszervi minősítést végző Somlói Borok Borminősítő Bizottságának minősítési és a minta hitelesítő jegyzőkönyve;

b) Bejelentések

i) Termelési szándék bejelentése: A Somlói oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borászati termék termelésének szándékát – beleértve a szőlő alapanyag termelést is – minden év április 30-ig köteles a területileg illetékes hegyközségnél bejelenteni a termelőnek.

ii) A termelő a szüret időpontját köteles legkésőbb két nappal korábban a hegyközségi titkárnak bejelenteni.

iii) a pince nyilvántartásba vételének kérvényezése

iv) A védett eredetű bort palackozó borászati üzem a forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező védett eredetű bor további feldolgozás céljára történő értékesítése esetén, a szerződés megkötését követő 8 napon belül köteles értesíteni a hegybírót az adásvételi szerződés megtörténtéről.

v) A borászati üzem palackozási szándékáról 48 órával a palackozás megkezdése előtt értesíti a hegybírót és a Hegyközségi Tanácsot.

 

VIII/5. Forgalmazási szabályok:

Somlói bort a szüretet követő év augusztus 20-tól lehet forgalomba hozni.

 

IX. ELLENŐRZÉS

 

1. A termékleírás ellenőrzésére kijelölt szervezetek:

A termékleírás betartásának hatósági ellenőrzését a hatályos jogszabály által kijelölt hatóságok végzik el.

Jelenleg hatályos jogszabályok szerinti hatóságok:

(1) Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Központ Borászati Igazgatóság

1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.

Tel: +36 1 346-09-30, Fax: +36 1 212 49 78

e-mail: bmi@mgszh.gov.hu

Web: http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/obi

 

(2) Kormányhivatalok:

Omissis………………..

 

2. Az ellenőrzések köre és módja:

- A borászati termékek analitikai tulajdonságainak vizsgálata forgalomba hozatal előtt;

- A borászati terméket előállító üzem adminisztratív ellenőrzése a gazdasági akta alapján, illetve helyszíni vizsgálata kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján;

- Kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján érzékszervi és analitikai vizsgálat a forgalomba hozott borászati termékek esetén;

- származási bizonyítványok valóságtartalmának ellenőrzése.

 

X. A HEGYKÖZSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE

 

Omissis………………………

 

 

TIHANY

Tihanyi Borvidék

O.E.M. (Minőségi Bor)

 Tihany termékleírás

Legge n. XVIII 2004

Modificata dalla Legge n. XXXIX 2009

Modificato dal Decreto n. 178 IX 4 2009

Decreto FVM n. 97 VI 3 2004

Decreto FVM n. 99 VI 3 2004

Modificato dal Decreto FVM n. 9 II 3 2006

Modificato dal Decreto FVM n. 35 V 4 2007

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 16 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 99 VII 30 2009

Decreto FVM n.127 IX 29 2009

Modificato dal decreto VFM n. 134 X 14 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 64 V 12 2010

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 14 2011

Modificato dal Decreto VM n. 1 I 11 2011

Modificato dal Decreto VM 128/2012 n. XII 14

Modificato dal Decreto VM 29/2103 n. IV 30

Decreto specifico FVM 174/2008 n. XII 31

 

I. NÉV

 

Tihany

Tihanyi

Oltalom alatt álló eredetmegjelölés

 

II. A BOROK LEÍRÁSA

 

II/1. Szőlőből készült termékek kategóriái: bor

Bortípusok:

rozé,

vörös.

 

II/1A. Analitikai előírások

rozé:

Minimális összes alkohol-tartalom: 11,00% vol.;

Tényleges alkohol-tartalom: 11,00 – 15,00% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,00 - 12,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Maximális összes kénessav tartalom: *;

Összes cukor-tartalom: 0 – 30 g/l;

 

vörös :

Minimális összes alkohol-tartalom: 12,50% vol.;

Tényleges alkohol-tartalom: 12,00 – 16,00% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,60 - 15,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,20 g/l;

Maximális összes kénessav tartalom: *;

Összes cukor-tartalom: 0 – 50 g/l;

 

* a hatályos vonatkozó jogszabályok szerint

 

II/1B. Érzékszervi jellemzők

rozé:

Halvány rózsaszín – halvány ibolya – halvány lazac (hagymahéj) színű rosé borok, illatában közepes intenzitású gyümölcsös illataromák érezhetők. Ízükben friss, élénk savérzetű, üde, a hordós érlelés nyomait nélkülöző illat- és ízvilággal.

 

vörös:

- Üde, gyümölcsös vörösborok: Halvány rubin – erőteljesebb rubin – sötét rubin színű, intenzív gyümölcsös, esetenként fűszeres aromájú borok.

Ízükben gyümölcsös, élénk savérzetű, fiatalos, minimális tölgyfa és tannin aromával rendelkeznek, általában az alacsony alkoholtartalom és a sima struktúra jellemző.

- Közepesen telt és testes vörösborok: Erőteljesebb rubin – sötét rubin – halvány gránátvörös színű borok, intenzív fűszeres és gyümölcsös illataromával.

Ízükben gyümölcsös, esetenként minerális íz mellett közepes, néha magas alkoholtartalom jelenik meg. Rendszerint bársonyos struktúrával rendelkeznek. Főbb erényük, hogy a cuvée – k esetében sem jellemző a tanninhangsúly.

 

III. KÜLÖNÖS BORÁSZATI ELJÁRÁSOK

 

1.A védett eredetű bor előállítására termelt szőlőt, a szüretelést követően, a szüret napján fel kell dolgozni.

A feldolgozást a többi szőlőtől elkülönítetten kell végezni.

 

2. A védett eredetű bor készítésekor a must cukortartalmát növelni nem lehet, kivéve a Kékfrankos, Zweigelt, Kékoportó fajtáknál.

 

3. Vörös bor készítése esetén kötelező a héjon erjesztés és fahordós érlelés.

 

4. A Syrah fajta bora csak más fajta borával házasítva hozható forgalomba.

 

5. A szőlőtermesztés szabályai

a) A szőlő művelésmódja és telepítési sűrűsége:

i) új ültetények:

- alacsony kordon

- középmagas kordon

- magas kordon

ii) telepítési sűrűség: minimum 4.000 tő/ha

iii) minimális tőtávolság: 0,8 m

iv) A 2009. január 1. előtt telepített szőlőültetvények esetében bármilyen, korábban engedélyezett művelésmódú és telepítési sűrűségű szőlőültetvényről származó szőlőből készülhet Tihanyi bor a szőlőültetvény termelésben tartásáig.

 

b) A szüret módja:

kézi és gépi szüret is megengedett

 

c) A szőlő minősége (minimális cukortartalma összes alkoholtartalomban kifejezve):

i) Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Merlot, Syrah: 12,08% vol. (19° MM);

ii) Pinot noir: 11,34% vol. (18° MM);

iii) Kékfrankos, Kékoportó, Zweigelt: 10,97%vol. (17,5° MM).

 

d) A szüret időpontjának meghatározása:

A Balatonfüred-Szőlősi Hegyközség hegybírójának fajtánkénti bontású közlése alapján

 

IV. KÖRÜLHATÁROLT TERÜLET

 

A körülhatárolt terület meghatározása:

Vesprém megye:

 Tihany

település szőlő termőhelyi kataszter szerint I. osztályú határrészeibe tartozó területek.

 

V. MAXIMÁLIS HOZAM

 

rozé:

55 hl/ha seprős újbor vagy 8 t/ha szőlő;

vörös:

55 hl/ha seprős újbor vagy 8 t/ha szőlő.

 

A tőketerhelés a hektáronkénti 3.300 tőke feletti tőkeszámú ültetvényen 1,5 kg/tőke, az ennél kevesebb tőkeszámú ültetvényeken legfeljebb 2,0 kg/tőke lehet.

 

VI. ENGEDÉLYEZETT SZŐLŐFAJTÁK

 

rozé:

Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Pinot noir, Zweigelt, Syrah;

 

vörös:

Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Pinot noir, Zweigelt, Syrah.

 

VII. KAPCSOLAT A FÖLDRAJZI TERÜLETTEL

 

1. A körülhatárolt terület bemutatása

Földrajzi környezet

A Tihanyi félsziget a Balaton vidékén általános jellemzői mellet egyedi mikroklímával és termőhellyel rendelkezik.

A Balaton tó vizének moderáló, kiegyenlítő, napfényt visszaverő hatása mellett, a félszigeten, a kráterkúpban kialakult első tavának vízfelületet, ezt a hatást megerősíti, a katlanban a vörösbor számára ideális környezet, nagyobb meleget és kiegyenlítettséget biztosít.

A félsziget jellege a termőhelyet is szigetszerűen elválasztotta a Balaton partján végignyúló termőhely karakterektől.

A Nyereg-hegy, a Csúcs-hegy és az Apáti-hegy körbeöleli a vörösbor számára körbekerített, a belső tavat körbeölelő szőlő-termőhelyeket.

A Tihanyi hegység 7 millió éves ősvulkán, amely talaja ásványi anyagokban rendkívül gazdag tufa kőzeten alakult ki, és a vörösbor szerkezetét, érlelhetőségét biztosítja.

 

Emberi tényezők

A Tihanyi félszigeten a Balaton környékéhez képest mindig eltérő borkultúra honosodott meg.

A vörösbor mindig meghatározó volt, a mikroklíma lehetőségeit korán felismerték az itt szőlőt művelő földművesek, polgárok és egyházi emberek.

Amennyiben Tihany a Balaton kultúrtörténetének mindig is egy kis különálló, sok egyediséget és külön értékeket felvonultató szigete volt, a bor esetében ugyanez valósult meg. A Bencés apátság a 1055-től létezik a félszigeten, és vesz részt a környék vallási és kulturális életének formálásában és a szőlőtermesztés meghonosításában.

A Tihany OEM logója éppen ezért tartalmazza, a félsziget keleti ormán épült bencés monostor épületének körvonalait.

 

2. A borok leírása

A tihanyi borok diszkrét illatúak, ugyanakkor zamat és illatgazdagság jellemző rájuk, mely az eleganciájukat biztosítja. A vulkáni talaj hatására ízükben az ásványosság dominál. A mikroklíma hatására az átlagosnál magasabb savtartalommal rendelkeznek. Az ásványosság és a magasabb savtartalom a kóstolást követően hosszan érezhető.

 

3. Az okszerű kapcsolat bemutatása és bizonyítása

A vegetációs időszakban lehulló csapadéknak, valamint a tihanyi termőtalaj víztartó képességének köszönhetően a meleg nyári napokban is megfelelő a szőlő növény vízellátása.

Így a kritikus nyári időszakban a szőlő fejlődése folyamatos, stressz faktoroktól mentes, a borban tehát a fülledt illatok, valamint éretlen, nyers savak nem jelennek meg.

Az érett, kifejező savstruktúra és a minerális ízjegyek hangsúlyos megjelenése a tihanyi talaj magas ásványtartalmára vezethető vissza.

A sekély mélységű tó vízfelszínén visszatükröződő napsugarak tavasszal a hegyoldalak egyenletes felmelegedését okozzák, és a szőlőnek a rügyfakadás folyamán állandó körülményeket biztosít.

Tihany korai utolsó tavaszi fagynapjának köszönhetően kisebb a tavaszi fagyok kialakulásának lehetősége a borvidéken, így minden évben egyenletes a hajtásnövekedés, megfelelő nagyságú lombfelület alakul ki, tehát a szőlő beérése optimális.

A szőlőtermesztés szempontjából kiemelt szerepe van a dűlők mellett évezredek alatt kialakított erdősávoknak, hiszen az ott áttelelő predátorok (rovarok, pl.: ragadozó atkák) a szőlő kártevőit jelentősen visszaszorítják.

Így a szőlő fejlődése szempontjából kritikus kezdeti fejlődési szakasz nem vontatott, és magasabb és egészségesebb lombfal alakulhat ki.

A meleg nyári és a mediterrán anticiklon biztosította hosszú, napos őszi nappalok után a Bakonyi szeleknek köszönhető hűvös esték alatt a szőlő növény gyorsan a fotoszintézis sötét szakaszába lép, ami a szőlő cukortartalom koncentrációjának gyors emelkedéséhez vezet.

Ez a páratlan természeti adottság eredményezi a tihanyi borok testességét.

A tihanyi borokra jellemző elegáns savstruktúra és gyümölcsös aromák is az erdőkből lezúduló hideg levegőre vezethető vissza.

Az évszázadok alatt kiválasztatott hegyoldalakban, amelyeken ma szőlőt termesztenek, az állandó légmozgásnak és az alacsony tőkeformáknak köszönhetően a szőlőfürtökön a pára hamar felszárad, így a gombás megbetegedések kialakulása nem gyakori, a szőlő egészségesen szüretelhető.

A borok minőségére jelentős hatást gyakorol a hagyományos, helyi pincék építészeti kialakítása is.

Tihany talajszerkezetének adottságaiból adódóan a helyi pincéknek csak egy része van a föld alatt, így azokban évközben jelentős hőingadozás figyelhető meg.

Ennek köszönhetően a tél folyamán a borok lehűlnek, és fahordós ászkolás ellenére is megőrzik üdeségüket.

A nyáron 15-19 fokra felmelegedő pincékben természetesen megtörténik a hőre érzékeny, instabil fehérjék kicsapódása.

Ennek a természetes folyamatnak köszönhetően a helyi borászok könnyebben stabilizálják a borokat, melyek jobban megőrzik aromagazdagságukat.

E természeti faktorok összessége ötvöződik az itt élő termelők több évszázados, apáról-fiúra szálló tapasztalatával, melyek együttesen jelentik annak a zálogát, hogy az egészséges, érett szőlőfürtökből a Tihanyra jellemző magas minőségű, testes és tüzes borok.

 

VIII. TOVÁBBI FELTÉTELEK

 

VIII/1. Jelölési szabályok:

a) Valamennyi, a h) pontban körülírt kisebb földrajzi egység nevének –i képzős változata használható jelölés.

b) A rozé kifejezés helyettesíthető a rosé kifejezéssel.

c) A Küvé vagy cuvée bor, két vagy több szőlőfajta házasításából nyert bort jelölhet.

d) Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés helyettesíthető a „védett eredetű bor” kifejezéssel.

e) Az évjáratot és, a fajtát, vagy küvé szót a címkén fel kell tüntetni.

f) A barrique kifejezés csak vörösborokon használható, legalább 6 hónapos tölgyfahordós érlelés esetén.

g) A tihanyi bor címkéjén kötelező a következő logó elhelyezése.

Omissis…………………….

 

h) A feltüntethető kisebb földrajzi egységek neve:

i) Farkasverem dűlő

ii) Lapi dűlő

iii) Hosszúhegy

iv) Ráta dűlő

v) Óvári szőlők

vi) Cserhegy

vii) Dűlőnév feltüntetése esetén a bor alapanyagát szolgáló szőlőnek 100% -ban az adott dűlőből kell származnia.

 

VIII/2. A kiszerelésre vonatkozó szabályok:

Tihanyi bor csak üvegpalackban hozható forgalomba.

Ez alól kivételt képeznek, az adott termőhelyen belül, a termelő által, saját pincéjében, helyben fogyasztásra értékesített, saját termelésű borok.

 

VIII/3. Az illetékes helyi borbíráló bizottság:

Balaton Borrégió Borminősítő Bizottság, melynek szabályzata szerint kell a forgalomba hozatali eljáráshoz szükséges, valamint a kereskedelemből származó ellenőrzési mintákat megvenni és azok érzékszervi minősítését elvégezni.

 

VIII/4. Nyilvántartások, adatszolgáltatások, bejelentések:

a).Nyilvántartások.

Tihany oltalom alatt álló eredet megjelöléses borászati termékek készítése esetén a szőlőültetvényre és borászati üzemre vonatkozó különös nyilvántartások a következők:

i) keletkezett származási bizonyítványok (szőlő- és borszármazási) példányai;

ii) forgalomba hozatali engedélyek másolatai;

iii) A Balatonfüred-Szőlősi Hegyközség által meghatározott helyszíni szemlékről szóló jegyzőkönyvek, dokumentumok;

iv) pincekönyv;

v) Szőlőterület illetve pince helye szerint illetékes hegybíró által az oltalom alatt álló eredetmegjelöléses termék előállítójáról, a hegyközségi informatikai rendszerben (továbbiakban: HEGYÍR), vezetett nyilvántartások (ültetvénykataszter, pincekataszter)

vi) az érzékszervi minősítést végző Balaton Borrégió Borminősítő Bizottságának minősítési és a mintahitelesítő jegyzőkönyve;

vii) külön nyilvántartást a védett eredetű borkészletről és annak változásáról

 

b) Bejelentések

i) Termelési szándék bejelentése: A Tihany Oltalom alatt álló Eredet megjelölésű borászati termék termelésének - beleértve a szőlő alapanyag termelést is –minden év április 30.-áig köteles a területileg illetékes hegyközségnél termelési szándékát bejelenteni.

ii) Dűlőnév feltüntetéssel megkülönböztetett Tihanyi borok termelésének bejelentése: Minden olyan szőlőültetvényt, amelyen kisebb dűlőnévvel megkülönböztetett Tihanyi bor szőlő-alapanyagát kívánják előállítani, a termelő köteles azt, az ültetvény fekvése szerint illetékes hegybírónak, a szüretet megelőző április 30.-áigbejelenteni.

iii) a védett eredetű borral kapcsolatos készletváltozás jelentése a hegybírónak

 

VIII/5. Termék előállítása a lehatárolt termőterületen kívül:

Veszprém megye:

 

IX. ELLENŐRZÉS

 

1. A termékleírás ellenőrzésére kijelölt szervezetek:

A termékleírás betartásának hatósági ellenőrzését a hatályos jogszabály által kijelölt hatóságok végzik el.

Jelenleg hatályos jogszabályok szerinti hatóság:

(1) Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Központ Borászati Igazgatóság

1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.

Tel: +36 1 346-09-30, Fax: +36 1 212 49 78

e-mail: bmi@mgszh.gov.hu

Web: http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/obi

 

(2) Kormányhivatalok:

Omissis…………………

 

2. Az ellenőrzések köre és módja:

- A borászati termékek analitikai tulajdonságainak vizsgálata forgalomba hozatal előtt;

- A borászati terméket előállító üzem adminisztratív ellenőrzése a gazdasági akta alapján, illetve helyszíni vizsgálata kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján;

- Kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján érzékszervi és analitikai vizsgálat a forgalomba hozott borászati termékek esetén;

- származási bizonyítványok valóságtartalmának ellenőrzése.

 

X. A HEGYKÖZSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE

 

 

Omissis…………………

ZALA

Zalai Borvidék

O.E.M. (Minőségi Bor)

 Zala termékleírás

Legge n. XVIII 2004

Modificata dalla Legge n. XXXIX 2009

Modificato dal Decreto n. 178 IX 4 2009

Decreto FVM n. 97 VI 3 2004

Decreto FVM n. 99 VI 3 2004

Modificato dal Decreto FVM n. 9 II 3 2006

Modificato dal Decreto FVM n. 35 V 4 2007

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 16 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 99 VII 30 2009

Decreto FVM n.127 IX 29 2009

Modificato dal decreto VFM n. 134 X 14 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 64 V 12 2010

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 14 2011

Modificato dal Decreto VM n. 1 I 11 2011

Modificato dal Decreto VM 128/2012 n. XII 14

Modificato dal Decreto VM 29/2103 n. IV 30

(fonte Kormany.hu)

 

I. NÉV

 

Zala

Zalai

Oltalom alatt álló eredetmegjelölés

 

II. A BOROK LEÍRÁSA

 

II/1. Szőlőből készült termékek kategóriái: bor

Bortípusok:

fehér,

rozé,

vörös,

siller.

 

II/1A. Analitikai előírások

Fehér:

Minimális összes alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Minimális tényleges alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Minimális Összes sav-tartalom: 4,50 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Minimális cukormentes extrakttartalom : 19 g/l;

Maximális összes kénessav tartalom: *;

Összes cukor-tartalom: *;

 

rozé:

Minimális összes alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Minimális tényleges alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Minimális Összes sav-tartalom: 4,50 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Minimális cukormentes extrakttartalom : 19 g/l;

Maximális összes kénessav tartalom: *;

Összes cukor-tartalom: *;

 

vörös:

Minimális összes alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Minimális tényleges alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Minimális Összes sav-tartalom: 4,50 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,20 g/l;

Minimális cukormentes extrakttartalom : 20 g/l;

Maximális összes kénessav tartalom: *;

Összes cukor-tartalom: *;

 

siller:

Minimális összes alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Minimális tényleges alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Minimális Összes sav-tartalom: 4,50 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,20 g/l;

Minimális cukormentes extrakttartalom : 19 g/l;

Maximális összes kénessav tartalom: *;

Összes cukor-tartalom: *.

 

* a vonatkozó jogszabályokban meghatározott érték

 

II/1B. Érzékszervi jellemzők

Fehér:

Friss, száraz, könnyű fehérborok: Zöld-fehér, halvány szalmasárga színű, könnyed, élénk fehérborok.

Karcsú, de többnyire karakteresen élénk savtartalommal rendelkeznek.

A hagyományos hordós érlelés, ászkolás gyakran feltűnik, de a borok frissességét ez nem csökkenti. Utóízük közepesen hosszú, a fajtajegyek általában jól felismerhetők.

Egyszerű, könnyen értelmezhető és könnyen fogyasztható borok, melyek fiatalon kerülnek a piacra, bár az 1-2 éves érlelést is minőség vesztés nélkül viselik el.

Az illatos fajták boraiban elegáns, inkább visszafogott a fajtára jellemző illat, viszont savszerkezetük révén üdék, frissek és jól eltarthatók.

Komplex, teltebb, érlelt fehér borok: Zöldes-sárga, szalmasárga színű borok, gyakran ászkolt és csak ritkán új tölgyfás érlelési karakterrel.

A komplexitás elemei a határozott, szőlőből származó fajta karakter, az élénk és markáns savtartalom, a kevésbé sós, de jellegzetes minerális íz, valamint az érlelés során kialakuló illat és íz jegyek.

A harmónia kialakulásában időnként kevés maradékcukor is szerepet kap.

Illatban, ízben gyakori aromák a fehér húsú gyümölcsök, a citrusfélék.

Érlelést követően elegáns íz jegyeik és teljes íz gazdagságuk 3 – 4 évesen fejlődik ki. Különleges pincetechnika nélkül is lehet nagy borokat készíteni.

 

rozé:

Változatos színvilággal jelennek meg. Halvány rózsaszín, lazac, hagymahéj, kettévágott eper, mélyebb árnyalatú korall és cseresznye változatok is készülnek.

Illatuk intenzív és kifejezetten gyümölcsös (meggy, cseresznye, szeder, ribizli, szilva). Élénk, de nem bántó savtartalmuk révén frissek, üdék.

Íz világuk, nem magas alkoholtartalom mellett, szőlős, gyümölcsös, könnyed. Cserzőanyag tartalmuk a technológiától függ, de általában szelíd, inkább diszkrét, mint hangsúlyos.

 

vörös:

Üde, gyümölcsös vörösborok: Színük halvány rubin, rubin, mély rubin, gyakran lilás árnyalatokkal kiegészülve.

Illatuk, aromájuk egyszerű, gyümölcsös (meggyes, cseresznyés, szilvás), fiatalos, ritkábban fűszerekre emlékeztető. Csak alkalmanként egészül ki az ászkolásból származó ízekkel.

Tanninjaik inkább még érdesek, de mennyiségük visszafogott. Többnyire almasav bontás nélkül, élénk savtartalommal rendelkeznek.

Azonnali fogyasztásra, alacsony alkoholtartalommal készülnek, de az 1- 2 éves érlelést is jól viselik.

Közepesen telt, testes és érlelt vörösborok: Színük halvány rubin, rubin, mély rubin, vagy egészen mély, gránát vörös. Telt, összetett ízűek, melyben a szőlőfajtából származó gyümölcs jelleg meghatározó.

A részleges vagy teljes almasav bontást követően, többségében a savérzet karakteres, de finom és harmonikus.

A cserzőanyagok érettek és érleltek, mennyiségük csak ritkán domináns.

Általában fahordós érlelésű borok, melyekben a tölgyfa íz nem uralkodó.

Kiemelkedőnek számító évjáratokban akár 4-5 éven át is jól érlelhetőek.

 

siller:

A kategóriának megfelelően élénk, csillogó cseresznye, világos rubin színű borok.

A gyors feldolgozásból adódóan kifejezetten gyümölcsös, üde illatúak és zamatúak (málna, meggy, ribizli).

Inkább alacsony alkoholtartalmúak és könnyedségüket, harmóniájukat az élénk, de finom savak valamint a tanninok diszkrét jelenléte adja.

Azonnali fogyasztásra készülnek, de az 1- 1,5 éves érlelést is jól viselik.

 

II/2. Szőlőből készült termékek kategóriái: minőségi pezsgő

Bortípusok:

fehér,

rozé,

vörös.

 

II/2A. Analitikai előírások

fehér:

Minimális összes alkohol-tartalom: 10,00% vol.;

Tényleges alkohol-tartalom: 10,00 – 14,00% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,60 – 10,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Minimális cukormentes extrakttartalom : 16 g/l;

CO2 túlnyomás 20 °C-on: 3,50 bar;

Maximális összes kénessav tartalom: 185 mg/l**;

Összes cukor-tartalom: *.

 

rozé:

Minimális összes alkohol-tartalom: 10,00% vol.;

Tényleges alkohol-tartalom: 10,00 – 14,00% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,60 – 10,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Minimális cukormentes extrakttartalom : 16 g/l;

CO2 túlnyomás 20 °C-on: 3,50 bar;

Maximális összes kénessav tartalom: 185 mg/l**;

Összes cukor-tartalom: *.

 

vörös:

Minimális összes alkohol-tartalom: 10,00% vol.;

Tényleges alkohol-tartalom: 10,00 – 14,00% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,60 – 10,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Minimális cukormentes extrakttartalom : 16 g/l;

CO2 túlnyomás 20 °C-on: 3,50 bar;

Maximális összes kénessav tartalom: 185 mg/l**;

Összes cukor-tartalom: *.

 

* a vonatkozó jogszabályokban meghatározott érték

** 25 cl-nél kisebb tárolóedény esetén 3,00 bar.

 

II/2B. Érzékszervi jellemzők

fehér:

Főként fehér színben készül, határozott, élénk savú, jellemzően gyümölcsös aromájú, citrusos, üde jellegű.

A kék szőlőkből készülő málnás, meggyes aromájú.

Szénsavtartalmuk bőséges, tartós habzású és a szájban finomszerkezetű, olvadékony. Többségében nem érleltek, karakterük könnyed, elegáns.

 

rozé:

A Zalai rozék az élénk lazac színtől a enyhén rózsaszín színig változik.

Illatában a piros bogyós gyümölcsökre (cseresznye, meggy) jellemző közepes intenzitású gyümölcsösség jelenik meg. Érett lekerekedett savak jellemzőek ízében a Zalai rozé pezsgőre.

 

vörös:

Rubinvörös szín jellemzi, mely vörös és bíbor színű tónusokkal egészülhet ki.

Illatára a piros húsú gyümölcsök markáns dominanciája jellemző.

Lekerekedett savainak és visszafogott tannintartalmának köszönhetően a Zalai vörös pezsgőket a gyümölcsös ízek uralják.

 

II/3. Szőlőből készült termékek kategóriái: gyöngyözőbor

Bortípusok:

fehér,

rozé,

vörös.

 

II/3A. Analitikai előírások

fehér:

Minimális összes alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Minimális tényleges alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Minimális összes sav-tartalom: 4,50 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Minimális cukormentes extrakttartalom : 19 g/l;

CO2 túlnyomás 20 °C-on: 1,00 - 2,50 bar;

Maximális összes kénessav tartalom: *;

Összes cukor-tartalom: *.

 

rozé:

Minimális összes alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Minimális tényleges alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Minimális összes sav-tartalom: 4,50 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Minimális cukormentes extrakttartalom : 19 g/l;

CO2 túlnyomás 20 °C-on: 1,00 - 2,50 bar;

Maximális összes kénessav tartalom: *;

Összes cukor-tartalom: *.

 

vörös:

Minimális összes alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Minimális tényleges alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Minimális összes sav-tartalom: 4,50 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Minimális cukormentes extrakttartalom : 19 g/l;

CO2 túlnyomás 20 °C-on: 1,00 - 2,50 bar;

Maximális összes kénessav tartalom: *;

Összes cukor-tartalom: *.

 

* a vonatkozó jogszabályokban meghatározott érték

 

II/3B. Érzékszervi jellemzők

fehér:

Halványzöld - halvány szalmasárga – szalmasárga színű, alacsonyabb sav és alkoholtartalmú, száraz, félédes vagy édes, jellemzően friss szőlőillatú és ízű, friss üde borok enyhe, közepesen tartós gyöngyözéssel.

 

rozé:

A Zalai rozé gyöngyözőborok az élénk lazac szín és az enyhén rózsaszín árnyalatai fedezhetők fel.

Illatában a piros bogyós gyümölcsökre (cseresznye, meggy) jellemző közepes intenzitású gyümölcsösség jelenik meg. A Zalai rozé gyöngyözőborra az érett, lekerekedett savak jellemzőek.

 

vörös:

Vörös és bíbor színű tónusokkal kiegészült rubinvörös szín jellemzi.

A piros húsú gyümölcsök markáns dominanciája jellemző az illatára.

A Zalai vörös gyöngyözőborokat a gyümölcsös ízek uralják a lekerekedett savainak és visszafogott tannintartalma miatt.

 

III. KÜLÖNÖS BORÁSZATI ELJÁRÁSOK

 

A szőlőtermesztés szabályai:

1. a szőlő művelésmódja, térállása:

a. 2010. augusztus 1-jét követően telepített ültetvények:

i. Térállás

1. A tőkehelyek száma nem lehet alacsonyabb, mint 2.381 tő/ha és magasabb, mint 7.000 tő/ha.

2. Az ültetvények sortávolsága nem lehet kevesebb, mint 1 méter, illetve több mint 3,5 méter.

3. Az ültetvények tőtávolság nem lehet kevesebb, mint 0,6 méter, illetve több mint 1,2 méter.

ii. Kialakítható művelésmódok:

Moser (javított Moser),

ernyő,

Sylvoz,

Középmagas- és alacsony kordon,

Guyot,

hagyományos művelésmód - bakművelés

b. 2010. augusztus 1-jét megelőzően telepített ültetvények: bármely ültetvény, annak termelésben tartásig vagy 2030-ig.

 

2. a szüret módja:

a. kézi vagy gépi

b. jégbor,

válogatott szüretelésű bor,

kései szüretelésű szőlőből készült bor és

minőségi pezsgő

esetén csak kézi szüret lehetséges

 

3. a szőlő minősége:

a. fehérborok esetén:

i. Késői szüretelésű bor: 15,00% vol. (22,90° MM):

ii. Válogatott szüretelésű bor: 13,00% vol. (22,20° MM);

iii. Jégbor: 16,66% vol. (25° MM);

iv. minden más esetben: legalább 9,00% vol. (14,9° MM);

b. vörösborok esetén:

i. Késői szüretelésű bor: 15,00% vol. (22,90° MM);

ii. Válogatott szüretelésű bor: 13,00% vol. (22,20° MM);

iii. minden más esetben: legalább 9,00% vol. (14,9° MM);

c. rozébor esetén:

i. Válogatott szüretelésű bor: 12,08% vol. (19° MM);

ii. minden más esetben: legalább 9,00% vol. (14,9° MM);

 

4. a szüret időpontjának meghatározása: amikor a szüretelendő szőlő cukortartalma eléri a 9,00% vol-t.

 

IV. KÖRÜLHATÁROLT TERÜLET

 

A körülhatárolt terület meghatározása:

Zala Megye: (provincia)

Muravidéki Körzet (circondario):

telepűlések (insediamenti): Bak, Becsehely, Csörnyeföld, Dobri, Eszteregnye, Homokkomárom, Kerkateskánd, Lenti, Letenye, Magyarszerdahely, Murarátka, Muraszemenye, Nagykanizsa, Rigyác, Söjtör, Szécsi-sziget, Tormafölde, Valkonya, Zajk;

Zala-menti Körzet:

telepűlések: Bérbaltavár, Csáford, Dióskál, Egeraracsa, Galambok, Garabonc, Miháld, Nagyrada, Orosztony, Pakod, Sármellék, Szentgyörgyvár, Vindornyalak, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalakaros, Zalaszabar, Zalaszántó, Zalaszentgrót.

települések szőlő termőhelyi kataszter szerinti I. és II. osztályú határrészeibe tartozó területek.

 

V. MAXIMÁLIS HOZAM

V/1 BOR:

fehér: 100 hl/ha seprős újbor vagy 14 t/ha szőlő kézi szüret esetén, 13,5 t/ha szőlő gépi szüret esetén;

rozé: 100 hl/ha seprős újbor vagy 14 t/ha szőlő kézi szüret esetén, 13,5 t/ha szőlő gépi szüret esetén;

vörös: 100 hl/ha seprős újbor vagy 14 t/ha szőlő kézi szüret esetén, 13,5 t/ha szőlő gépi szüret esetén;

siller: 100 hl/ha seprős újbor vagy 14 t/ha szőlő kézi szüret esetén, 13,5 t/ha szőlő gépi szüret esetén;

 

V/2 MINŐSÉGI PEZSGŐ:

fehér: 100 hl/ha seprős újbor vagy 14 t/ha szőlő kézi szüret esetén, 13,5 t/ha szőlő gépi szüret esetén;

rozé: 100 hl/ha seprős újbor vagy 14 t/ha szőlő kézi szüret esetén, 13,5 t/ha szőlő gépi szüret esetén;

vörös: 100 hl/ha seprős újbor vagy 14 t/ha szőlő kézi szüret esetén, 13,5 t/ha szőlő gépi szüret esetén;

 

V/3 GYÖNGYÖZŐBOR:

fehér: 100 hl/ha seprős újbor vagy 14 t/ha szőlő kézi szüret esetén, 13,5 t/ha szőlő gépi szüret esetén;

rozé: 100 hl/ha seprős újbor vagy 14 t/ha szőlő kézi szüret esetén, 13,5 t/ha szőlő gépi szüret esetén;

vörös: 100 hl/ha seprős újbor vagy 14 t/ha szőlő kézi szüret esetén, 13,5 t/ha szőlő gépi szüret esetén;

 

VI. ENGEDÉLYEZETT SZŐLŐFAJTÁK

 

VI/1. BOR

fehér:

Olasz rizling, Ottonel muskotály, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sauvignon, Szürkebarát, Tramini, Chardonnay, Cserszegi fűszeres, Királyleányka, Furmint, Hárslevelű, Kövidinka, Pátria, Zenit, Zengő, Zöld veltelíni, Pintes, Irsai Olivér, Nektár, Pinot blanc, Rozália, Karát, Rózsakő, Vulcanus, Zeus, Kéknyelű, Korona, Sárga muskotály, Kövérszőlő, Kabar;

 

rozé:

Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Merlot, Pinot noir;

 

vörös:

Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Merlot, Pinot noir, Kékoportó, Zweigelt, Kadarka, Turán, Blauburger, Csókaszőlő, Syrah;

 

siller:

Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Merlot, Pinot noir, Kékoportó, Zweigelt, Kadarka, Turán, Blauburger, Csókaszőlő, Syrah;

 

VI/2 MINŐSÉGI PEZSGŐ:

fehér:

Olasz rizling, Rajnai rizling, Chardonnay, Kövidinka, Zöld veltelíni, Rizlingszilváni, Pinot blanc, Pinot noir;

 

rozé:

Olasz rizling, Rajnai rizling, Chardonnay, Kövidinka, Zöld veltelíni, Rizlingszilváni, Pinot blanc, Pinot noir;

 

vörös:

Pinot noir, Merlot;

 

VI/3. GYÖNGYÖZŐBOR:

fehér:

Olasz rizling, Rajnai rizling, Chardonnay, Kövidinka, Zöld veltelíni, Rizlingszilváni, Pinot blanc, Pinot noir;

 

rozé:

Pinot noir, Merlot;

 

vörös:

Pinot noir, Merlot;

 

VII. KAPCSOLAT A FÖLDRAJZI TERÜLETTEL

 

A. BOR

1. A körülhatárolt terület bemutatása

A Zalai borvidék Zala megyében, a Balatontól nyugatra helyezkedik el.

Zala megye a szőlőtermeléshez ideális klimatikus viszonyokkal rendelkezik.

A hőmérsékleti, csapadékeloszlási, széljárási adottságok optimálisak a minőségi bor előállításához.

A klimatikus tényezők közül legfontosabb szerepet a hőigény biztosítottsága jelenti.

A borvidék területén az évi középhőmérséklet 9 - 11° C.

A szélsőségesen nagy hideg és a nagy meleg, amely jelentősen károsítaná, a szőlőt ritkábban fordul elő.

A nagyobb hőmérsékleti ingadozásokat jelentősen tompítják a Zala menti ártéri területek.

A Kis-Balaton visszaállításával a közeli dombokon a kiváló minőségű bor termelésének feltételei tovább javultak.

A borvidéken a dombok É-D-i irányban húzódnak, amelyeket NY-K-i irányú völgyek szabdalnak, ez a földrajzi adottság is hozzájárul a jó minőségű Zalai borok termesztéséhez.

A borvidék klimatikus mutatói:

- napsütéses órák éves száma: 1950 -2000 óra

- évi középhőmérséklet: 9-11° C

- csapadékmennyiség a tenyészidőszak alatt: 400-450 mm

- éves csapadék: 650 -700 mm

 

2. A borok leírása

A Zala oltalom alatt álló eredetmegjelölés termőterülete Zala megye területét foglalja magában.

A kontinentális klíma szubmediterrán jellegét két meteorológiai éghajlattani hatás alakítja egyedivé, ezek az Alpok felől érkező óceáni légáramlatok, amely hűvös, nedves levegőt, és az Adria felől érkező mediterrán légáramlatok, amelyek száraz, meleg levegőt szállítanak a Zalai Borvidékre.

A nyár nedvesebb és kevésbé forró, mint a Földközi-tenger mellékén, ugyanakkor az ősz napos és szárazabb, mint a kontinentális klímájú vidékeken.

A középkorban is virágzó szőlő-borkultúrája volt Zalának. Ezt bizonyítja egy 868-ból fennmaradt oklevél is, amely Zala menti szőlőművelésről tesz említést. Később IV.

László által 1288-ban kiadott esztergomi vámtarifában zalai borok is szerepelnek.

A török telepítések nyomán terjed el a csemegeszőlő, ami később a Zala-völgyének szőlőtermesztésében is jelentős szerepet játszott.

A XVIII. században Zalában már a vörös bort adó szőlőket termesztették a legnagyobb sikerrel.

A borvidéket ma is uraló Olasz rizlinget a XIX. század második felétől kezdték el telepíteni.

A XIX. század első felében a mai zalai területeken, a borszőlő mellett már csemegeszőlőt is jelentős felületen termesztenek. Főbb fajták: a Chasselas fehér és piros változata, a Duhamel, a Wibert gyöngyszőlők, a Sárga mézes és a különböző muskotályok (közönséges, Hamburgi, Alexandriai, Ottonel).

A Filoxéra-vész Zala megyében is kipusztította az addigi szőlőterületek nagy részét.

A megye egyes területeiről teljesen eltűntek az európai fajták.

A Zala-völgyét övező dombokat – az akkori piaci viszonyokhoz alkalmazkodva – zömmel csemegeszőlővel telepítették be. Ebben az időben vált uralkodó fajtává a Chasselas és az Olasz rizling.

A Zala megye szőlőtermesztésének akkori rangját jelzi, hogy 1874-ben a londoni borkiállításon egy zalaszabari Rajnai rizling is rangos helyezést ért el.

 

3. Az okszerű kapcsolat bemutatása és bizonyítása

A Zalai Borvidék éghajlatát befolyásoló az Alpok felől érkező óceáni légáramlatok és az Adria felől érkező mediterrán légáramlatok a nyári időszakban is megfelelő mennyiségű csapadékot biztosítanak, így az aszály napok száma az azonos szélességi körön fekvő kontinentális területekhez képest alacsony.

A barna erdőtalajok vízmegtartó képességének köszönhetően a nyári melegben is megfelelő a szőlő növény vízellátása. E két természeti tényező együttesen garantálja a szőlő növény folyamatos fejlődését, és a jó savösszetételű, üde, gyümölcsös frissességű Zalai borokat.

A zalai termőterület jellegzetessége, hogy az itt élő emberek a Zala megyére jellemző közepes (pld.: Kadarka, Kékoportó), illetve késői érésű (pld.: Olasz rizling, Kékfrankos, Szürkebarát) szőlőfajtákat általában a déli, délkeleti, illetve délnyugati kitettségű domboldalakon termesztik.

A mediterrán anticiklonok biztosította napos, hosszú ősz folyamán a domboldalak tövében lévő kisebb patakok, folyók és a Kis-Balaton felületéről visszaverődő napsugarak a szőlő érését segítik elő, így a Zalai borok savai lekerekedettek, érettek, rozé- és vörösborok esetében a tanninok selymesek és elegánsak, a borok testesek, íz-gazdagok.

 

B. MINŐSÉGI PEZSGŐ

1. A körülhatárolt terület bemutatása

A Zalai borvidék Zala megyében, a Balatontól nyugatra helyezkedik el. Zala megye a szőlőtermeléshez ideális klimatikus viszonyokkal rendelkezik. A hőmérsékleti, csapadékeloszlási, széljárási adottságok optimálisak a minőségi bor előállításához.

A klimatikus tényezők közül legfontosabb szerepet a hőigény biztosítottsága jelenti. A borvidék területén az évi középhőmérséklet 9 - 11° C.

A szélsőségesen nagy hideg és a nagy meleg, amely jelentősen károsítaná, a szőlőt ritkábban fordul elő.

A nagyobb hőmérsékleti ingadozásokat jelentősen tompítják a Zala menti ártéri területek.

A Kis-Balaton visszaállításával a közeli dombokon a kiváló minőségű bor termelésének feltételei tovább javultak.

A borvidéken a dombok É-D-i irányban húzódnak, amelyeket NY-K-i irányú völgyek szabdalnak, ez a földrajzi adottság is hozzájárul a jó minőségű Zalai borok termesztéséhez.

A borvidék klimatikus mutatói:

- napsütéses órák éves száma: 1950 -2000 óra

- évi középhőmérséklet: 9-11° C

- csapadékmennyiség a tenyészidőszak alatt: 400-450 mm

- éves csapadék: 650 -700 mm

 

 

2. A minőségi pezsgők leírása

A Zalai minőségi pezsgő minőségét elsősorban az itt termelt küvé borok minősége garantálja, melyekre a frissesség, és a pezsgősítés szempontjából nélkülözhetetlen érett és markáns savstruktúra jellemző.

A Zalai pezsgő meghatározó íz jegye a gyümölcsösség, mely hosszan köszön vissza a bor ízében.

A csodálatos zalai tájon termelt pezsgő története az 1960-as évekre vezethető vissza, jelentős beszállítója lett a hazai nagy pezsgőgyártó cégeknek (pl. Pannonvin, Törley).

A Zalai minőségi pezsgők minőségét a nagyszámú fajták különleges harmóniája garantálja.

Ezt a széles fajtakört az itt letelepedő, soknemzetiségű lakosság alakította ki az évezredek folyamán, melyek együttes jelenléte jellemző a Zalai Borvidéken.

 

3. Az okszerű kapcsolat bemutatása és bizonyítása

A sokszínű Zalai fajtaszerkezetből adódóan, az itt készült küvék házasításának összhangja jelenti a Zalai minőségi pezsgők diszkrét, ugyanakkor elegáns illatának és a gyümölcsös ízérzet alapját.

A Zalai minőségi pezsgők gyümölcsös és komplex ízérzete és illatstruktúrája visszavezethető a különböző fajtakörbe sorolt fajtákra, melyeket Zalában termesztenek.

A terület egyedi szubmediterrán-kontinentális klímájának köszönhetően a szőlő növekedéséhez egész évben biztosítottak az optimális feltételek: a Kis-Balaton tó víztömegének nyári hűsítő hatása, valamint a vízpárolgásból adódó magasabb relatív páratartalom miatt a légköri aszály és az aszálynapok száma alacsony.

A téli és a tavaszi csapadékot jól megőrző agyagbemosódásos barna erőtalajok állandó vízellátását biztosítanak a szőlő növekedésének.

Ezen egyedülálló klimatikus és talajtani viszonyoknak köszönhetően a kritikus nyári időszakban a szőlő fejlődése folyamatos, stressz faktoroktól mentes, így a pezsgőben a fülledt illatok, valamint éretlen, nyers savak nem jelennek meg.

A Kis-Balaton vízfelületének reflektáló hatására több fény éri a Zalai ültetvényeket a domb- és hegyoldalakon, mint ami az átlagos napsütötte órák számából következne.

Különösen fontos ez a tény a mediterrán anticiklonok biztosította hosszú, napos ősz folyamán, ezért a Zalai minőségi pezsgők testesek, telt ízérzetűek, zamatosak.

 

C. GYÖNGYÖZŐBOR

 

1. A körülhatárolt terület bemutatása

A Zalai borvidék Zala megyében, a Balatontól nyugatra helyezkedik el. Zala megye a szőlőtermeléshez ideális klimatikus viszonyokkal rendelkezik.

A hőmérsékleti, csapadékeloszlási, széljárási adottságok optimálisak a minőségi bor előállításához.

A klimatikus tényezők közül legfontosabb szerepet a hőigény biztosítottsága jelenti. A borvidék területén az évi középhőmérséklet 9 - 11° C.

A szélsőségesen nagy hideg és a nagy meleg, amely jelentősen károsítaná, a szőlőt ritkábban fordul elő.

A nagyobb hőmérsékleti ingadozásokat jelentősen tompítják a Zala menti ártéri területek.

A Kis-Balaton visszaállításával a közeli dombokon a kiváló minőségű bor termelésének feltételei tovább javultak.

A borvidéken a dombok É-D-i irányban húzódnak, amelyeket NY-K-i irányú völgyek szabdalnak, ez a földrajzi adottság is hozzájárul a jó minőségű Zalai borok termesztéséhez.

A borvidék klimatikus mutatói:

- napsütéses órák éves száma: 1950 -2000 óra

- évi középhőmérséklet: 9-11° C

- csapadékmennyiség a tenyészidőszak alatt: 400-450 mm

- éves csapadék: 650 -700 mm

 

2. A gyöngyözőborok leírása

A Zalai gyöngyözőbor minőségét elsősorban az itt termelt borok minősége garantálja, melyekre a frissesség, és a gyöngyözőbor szempontjából nélkülözhetetlen érett és markáns savstruktúra jellemző.

A Zalai gyöngyözőbor meghatározó íz jegye a gyümölcsösség, citrusos jelleg, mely hosszan köszön vissza a bor ízében.

 

3. Az okszerű kapcsolat bemutatása és bizonyítása

A sokszínű Zalai fajtaszerkezetből adódóan, az itt készült borok összhangja jelenti a Zalai gyöngyözőborok diszkrét, ugyanakkor elegáns illatának és a gyümölcsös ízérzet alapját.

A Zalai gyöngyözőborok gyümölcsös és komplex ízérzete és illatstruktúrája visszavezethető a különböző fajtakörbe sorolt fajtákra, melyeket Zalában termesztenek.

A terület egyedi szubmediterrán-kontinentális klímájának köszönhetően a szőlő növekedéséhez egész évben biztosítottak az optimális feltételek: a Kis-Balaton tó víztömegének nyári hűsítő hatása, valamint a vízpárolgásból adódó magasabb relatív páratartalom miatt a légköri aszály és az aszálynapok száma alacsony.

A téli és a tavaszi csapadékot jól megőrző agyagbemosódásos barna erőtalajok állandó vízellátását biztosítanak a szőlő növekedésének.

Ezen egyedülálló klimatikus és talajtani viszonyoknak köszönhetően a kritikus nyári időszakban a szőlő fejlődése folyamatos, stressz faktoroktól mentes, így a gyöngyözőborban a fülledt illatok, valamint éretlen, nyers savak nem jelennek meg.

 

VIII. TOVÁBBI FELTÉTELEK

 

VIII/1. Jelölési szabályok:

a) borok esetében az oltalom alatt álló eredetmegjelölés kifejezés helyettesíthető a „védett eredetű bor” hagyományos kifejezéssel

b) A fajta neve és a meghatározott kisebb földrajzi egység nevének vele egy látómezőben szereplő jelölésénél kisebb vagy egyenlő betűnagysággal tüntethető fel.

 

c) a jelölhető hagyományos kifejezések, egyéb korlátozottan használható kifejezések, illetve készítési módra utaló kifejezések, illetve egyéb, szabályozottan használható kifejezések:

fehér:

„barrique”

„barrique-ban erjesztett” v. „…hordóban erjesztett”

barrique-ban érlelt v. „…hordóban érlelt”:

olyan bor, amelynek legalább egyharmadát 350 liternél nem nagyobb térfogatú, új tölgyfahordóban tárolták, amely esetében tölgyfadarabokat a bor érlelése és készítése során nem alkalmaztak, valamint a bor a forgalomba hozatali engedély megszerzéséhez szükséges minősítés során az érlelésre jellemző érzékszervi tulajdonságokkal rendelkezik.

Használható egyéb kifejezések:

első szüret vagy virgin vintage:

kifejezés a termőre fordulás utáni első évben szüretelt szőlőből készült borok esetében használható;

újbor vagy primőr:

a szüret évében palackozott újborok jelölésére használható;

Szűretlen:

a szűretlen kifejezés azokon a borokon tüntethető fel, amelyek vagy hosszabb, többéves érlelés során váltak palackéretté, mivel a labilitást okozó anyagok kiváltak belőle, vagy a derítések által kerültek tükrös állapotba, s amelyek esetében a technológia során mellőzték a szűrést;

Válogatott szüretelésű bor:

olyan bor, amelyet a tőkén teljesen beérett szőlőből kiválogatott, egészséges, részben túlérett bogyóiból állítottak elő, és amelynek természetes alkoholtartalma legalább 12,08% vol.

A must cukortartalma legalább 204,5 g/l;

Jégbor:

túléretten, megfagyottan szüretelt és préselt szőlőbogyók felhasználásával előállított bor:

amelynek természetes alkoholtartalma legalább 16,66 % vol

amelyet igazoltan legfeljebb -7°C-os hőmérsékleten szüreteltek.

A jégbor készítésére vonatkozó szándékot legalább 48 órával a tervezett szüreti időpont előtt be kell jelenteni az ültetvény területe szerint illetékes hegybíró részére.

Muskotály;

Muzeális bor:

Legalább öt éven keresztül palackban érlelt bor.

késői szüretelésű bor:

olyan bor, amelyet az általános szüreti időszak után szüretelt, érett szőlőből állítottak elő, és amelynek természetes alkoholtartalma legalább 12,08% vol. 

A must cukortartalma legalább 204,50 g/l;

termőhelyen palackozva:

kifejezés akkor használható, ha a bor 100%-ban az adott OEM, vagy OFJ szerinti területről származik, és a palackozás az adott OEM- vagy OFJ szerinti területen belül történik.

termelői palackozás:

ha a palackozást az adott termelő telephelyén végzik, és a bor 100%-ban saját szőlőjéből származik, illetve ha a palackozást végző gazdaság a szőlőt legalább hároméves szerződés keretében vásárolja fel.

pinceszövetkezetben palackozva vagy „pinceszövetkezet által palackozva”:

ha a bor 100%-ban a tagok szőlőjéből származik és a palackozást a pinceszövetkezet maga végzi,

„Ó” bor (fajtanév, vagy a „bor” szóelé írva):

a szüretet követő legalább harmadik évben palackozott bor;

cuvée vagy küvé;

 

rozé:

„barrique”

„barrique-ban erjesztett” v. „…hordóban erjesztett”

barrique-ban érlelt v. „…hordóban érlelt”;

első szüret vagy virgin vintage;

újbor vagy primőr;

Szűretlen:

termőhelyen palackozva;

termelői palackozás:

pinceszövetkezetben palackozva vagy „pinceszövetkezet által palackozva”:

cuvée vagy küvé;

 

vörös:

„barrique”

„barrique-ban erjesztett” v. „…hordóban erjesztett”

barrique-ban érlelt v. „…hordóban érlelt”;

 első szüret vagy virgin vintage;

újbor vagy primőr;

Szűretlen;

Válogatott szüretelésű bor;

Jégbor;

Muzeális bor;

késői szüretelésű bor;

siller:

A rövid áztatási időnek köszönhetően nagyon világos színű vörösbor;

termőhelyen palackozva;

termelői palackozás;

pinceszövetkezetben palackozva vagy „pinceszövetkezet által palackozva”;

„Ó” bor (fajtanév, vagy a „bor” szóelé írva);

cuvée vagy küvé.

 

Minőségi pezsgő:

fehér:

Muskotály;

Palackban erjesztett;

Hagyományos módszerrel palackban erjesztett,

Hagyományos módszer (méthode traditionelle),

Klasszikus módszer (méthode classique),

klasszikus hagyományos módszer:

a második alkoholos erjesztés palackban történt

legalább ugyanazon gazdaságban kilenc hónapon keresztül seprın marad a pezsgő

seprıtlenítés degorzsálással;

blanc de blanc:

100%-ban chardonnay szőlőfajtából származó küvéből készült;

blanc de noir;

100%-ban a pinot noir szőlőfajta gyors feldolgozásával nyert küvéből készült;

nyerspezsgő;

palackban erjesztett, expedíciós likőrt egyáltalán nem adtak hozzá;

termelői pezsgő:

a terméket a palackban történő második alkoholos erjesztéssel teszik pezsgővé;

a termék a küvé összeállításától számítva legalább kilenc hónapon át megszakítás nélkül a borseprőn marad ugyanabban az üzemben, ahol a küvé készül;

a terméket degorzsálással választják el a borseprőről;

ugyanabban a gazdaságban - ideértve a termelői csoportokat is termelt szőlőből állítják elő, amelyben a termelő az OEM pezsgők gyártására szánt szőlőből bort készít;

a címkén jelölik a gazdaságot és a szőlőfajtát.

termelői palackozás:

pinceszövetkezetben palackozva vagy „pinceszövetkezet által palackozva”;

cuvée vagy küvé;

 

Gyöngyözőbor:

fehér:

Muskotály;

termőhelyen palackozva;

termelői palackozás;

pinceszövetkezetben palackozva vagy „pinceszövetkezet által palackozva”;

 

rozé:

termőhelyen palackozva;

termelői palackozás;

pinceszövetkezetben palackozva vagy „pinceszövetkezet által palackozva”;

 

vörös:

termőhelyen palackozva;

termelői palackozás;

pinceszövetkezetben palackozva vagy „pinceszövetkezet által palackozva”;

 

VIII/2. A kiszerelésre vonatkozó szabályok:

A Zalai OEM kategóriával jelölt termékek kiszerelésre vonatkozó forgalomba hozatali megkötése nincs.

Ez alól kivételt képez a Pezsgő, ami kötelezően üveg kiszerelésben kerülhetnek forgalomba.

Továbbá borok esetén a „muzeális bor” és „Jégbor” „Késői szüretelésű” „Válogatott szüretelésűelnevezésű termékek csak üvegpalackban kerülhet forgalomba.

Azzal a könnyítéssel, hogy a helyben történő (a termelő saját pincéjében, vagy egyéb saját tulajdonában lévő vendéglátó egységében) fogyasztására nincs kiszerelési megkötés.

VIII/3. Az illetékes helyi borbíráló bizottság kijelölése:

A Balatoni Borrégió Borminősítő Bizottsága

VIII/4. Nyilvántartások, adatszolgáltatások, bejelentések:

a) Nyilvántartások

i) keletkezett származási bizonyítványok (szőlő- és borszármazási) példányai;

ii) forgalomba hozatali engedélyek másolatai;

iii) A Zalai termékleírást benyújtó borvidék hegyközségi tanácsa által meghatározott helyszíni szemlékről szóló jegyzőkönyvek, dokumentumok;

iv) pincekönyv;

v) Szőlőterület illetve pince helye szerint illetékes hegybíró által az oltalom alatt álló eredetmegjelöléses termék előállítójáról, a hegyközségi informatikai rendszerben (továbbiakban: HEGYÍR), vezetett nyilvántartások (ültetvénykataszter, pincekataszter)

b) Bejelentések

i) Termelési szándék bejelentése: A Zala oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borászati termék termelésének – beleértve a szőlő alapanyag termelést is – megkezdésekor köteles a területileg illetékes hegyközségnél termelési szándékát bejelenteni. Ez a bejelentés visszavonásig érvényes.

 

VIII/5. Termék előállítása a lehatárolt termőterületen kívül:

Zala megye,

Somogy megye,

Vas megye,

Veszprém megye területén

 

IX. ELLENŐRZÉS

 

1. A termékleírás ellenőrzésére kijelölt szervezetek:

A termékleírás betartásának hatósági ellenőrzését a hatályos jogszabály által kijelölt hatóságok végzik el.

Jelenleg hatályos jogszabályok szerinti hatóság:

(1) Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Központ Borászati Igazgatóság

1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.

Tel: +36 1 346-09-30 , Fax: +36 1 212 49 78

e-mail: bmi@mgszh.gov.hu

Web: http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/obi

 

(2) Kormányhivatalok:

Omissis…………………..

 

2. Az ellenőrzések köre és módja:

- A borászati termékek analitikai tulajdonságainak vizsgálata forgalomba hozatal előtt;

- A borászati terméket előállító üzem adminisztratív ellenőrzése a gazdasági akta alapján, illetve helyszíni vizsgálata kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján;

- Kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján érzékszervi és analitikai vizsgálat a forgalomba hozott borászati termékek esetén;

- származási bizonyítványok valóságtartalmának ellenőrzése.

 

X. A HEGYKÖZSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE

 

 

Omissis…………………..

BALATON

Balatoni Borvidéki Régió

O.F.J. Oltalom alatt álló földrajzi jelzést (Tájbor)

BALATON TERMÉKLEÍRÁS

Legge n. XVIII 2004

Modificata dalla Legge n. XXXIX 2009

Modificato dal Decreto n. 178 IX 4 2009

Decreto FVM n. 97 VI 3 2004

Decreto FVM n. 99 VI 3 2004

Modificato dal Decreto FVM n. 9 II 3 2006

Modificato dal Decreto  FVM n. 35 V 4 2007

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 16 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 99 VII 30 2009

Decreto FVM n.127 IX 29 2009

Modificato dal decreto FVM n. 134 X 14 2009

Modificato dal Decreto FVM  n. 64 V 12 2010

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 14 2011

Modificato dal Decreto VM n. 1 I 11 2011

Atto specifico 18 december 2012.

(fonte Kormany.hu)

 

I. NÉV

 

Balaton

változatok: Balatoni  

oltalom alatt álló földrajzi jelzés

 

II. A BOROK LEÍRÁSA

 

II/1. Szőlőből készült termékek kategóriái: bor

Bortípusok:

fehér,

rozé,

vörös.

 

II/A. Analitikai előírások

Fehér:

Tényleges alkoholtartalom: 9,00% - 15,00% vol.;

Összes alkoholtartalom minimum: 8,00% vol.

Maximális Illósav tartalom: 1,08 g/l;

Összes savtartalom: 4,00 – 9,00 g/l;

Maximális kénessav tartalom: **;

Összes cukortartalom: *.

 

Rozé:

Tényleges alkoholtartalom: 9,00% - 15,00% vol.;

Összes alkoholtartalom minimum: 8,00% vol.

Maximális Illósav tartalom: 1,08 g/l;

Összes savtartalom: 4,00 – 9,00 g/l;

Maximális kénessav tartalom: **;

Összes cukortartalom: *.

 

Vörös:

Tényleges alkoholtartalom: 9,00% - 15,00% vol.;

Összes alkoholtartalom minimum: 8,00% vol.

Maximális Illósav tartalom: 1,20 g/l;

Összes savtartalom: 4,00 – 9,00 g/l;

Maximális kénessav tartalom: ***;

Összes cukortartalom: *.

 

* a 607/2009/EK bizottsági rendelet XIV. melléklet „B” részének táblázata szerint

** 5 g/l cukortartalom alatt 200 mg/l, afelett 250 mg/l

*** 5 g/l cukortartalom alatt 150 mg/l, afelett 200 mg/l

 

II/1B. Érzékszervi jellemzők

 

Fehér:

Színe a halványzöldtől a világos arany árnyalatig változik.

Diszkrét, közepes illatintenzitású bor, melyben a fehér virágokra (bodza, jácint, nárcisz, hársfavirág, orgona, akác) jellemző illatjegyek jelennek meg.

Ízérzetben a gyümölcsösség mellett a lekerekedett savak, és a borok testessége jellemző, a Balatoni borokra enyhe kesernyés, mandulára emlékeztető íz világgal.

 

Rozé:

A lazacszíntől a világos piros árnyalatig terjedő színvilág jellemző a Balatoni rozé borra.

Közepes illatintenzitású rozéborokban a piros húsú gyümölcsök (szeder, málna, áfonya, meggy) illata mellett gyakran a vadrózsa, akácvirág és viola édeskés illatjegyek jelennek meg. Ízében a lekerekedett savak, alacsony tannintartalom mellett a testesség jellemző a balatoni rozé borokra egy a Balatoni borokra jellemző enyhén kesernyés lezárással.

 

Vörös:

Rubinvörös színű bor, mely a vörös és bíbor jegyekkel egészülhet ki.

Üde, gyümölcsös illatú vörösbor, melyben a piros húsú bogyós gyümölcsök (szeder, málna, egres, szamóca) illata közepes intenzitással jelenik meg, kiegészülve enyhe pörkölt, füstös tónusokkal és gyakran diszkrét animális illatokkal. Ízében a közepes tannintartalom és alkoholtartalom könnyedséget kölcsönöz a balatoni vörösbornak.

Savai lekerekedettek és harmonikusan simulnak a gyümölcsös ízekkel (szeder, málna, ribizli, meggy), melynek végén gyakran egresre emlékeztető lezárás jellemző egy mandulára jellemző utóízzel.

 

II/2. Szőlőből készült termékek kategóriái: pezsgő

Bortípusok:

fehér,

rozé,

vörös.

 

II/2A. Analitikai előírások

Fehér:

Tényleges alkoholtartalom: 9,00% - 15,00% vol.;

Összes alkoholtartalom minimum: 8,00% vol.

Maximális Illósav tartalom: 1,08 g/l;

Összes savtartalom: 4,00 – 9,00 g/l;

Maximális kénessav tartalom: 235 mg/l;

Összes cukortartalom: *.

Minimális túlnyomás a palackban 20 °C-on : 3 bar;

 

Rozé:

Tényleges alkoholtartalom: 9,00% - 15,00% vol.;

Összes alkoholtartalom minimum: 8,00% vol.

Maximális Illósav tartalom: 1,08 g/l;

Összes savtartalom: 4,00 – 9,00 g/l;

Maximális kénessav tartalom: 235 mg/l;

Összes cukortartalom: *.

Minimális túlnyomás a palackban 20 °C-on : 3 bar;

 

Vörös:

Tényleges alkoholtartalom: 9,00% - 15,00% vol.;

Összes alkoholtartalom minimum: 8,00% vol.

Maximális Illósav tartalom: 1,08 g/l;

Összes savtartalom: 4,00 – 9,00 g/l;

Maximális kénessav tartalom: 235 mg/l;

Összes cukortartalom: *.

Minimális túlnyomás a palackban 20 °C-on : 3 bar;

 

* a 607/2009/EK bizottsági rendelet XIV. melléklet „A” részének táblázata szerint

 

II/2B. Érzékszervi jellemzők

Fehér:

Színe halványzöldtől a világos arany árnyalatig változik.

Illata a Balatonra jellemző fajtagazdagság miatt mindig üde, enyhén aromatikus. Ízben lekerekedett savstruktúra jellemző, illetve a fajták sokszínűségéből eredő illat-komplexitás és gyümölcsös ízérzet.

 

Rozé:

A Balatoni rozék az élénk lazac színtől a enyhén rózsaszín színig változik.

Illatában a piros bogyós gyümölcsökre (cseresznye, meggy) jellemző közepes intenzitású gyümölcsösség jelenik meg. Érett lekerekedett savak jellemzőek ízében a Balatoni rozé pezsgőre, aminek véglecsengésében a termőtájra jellemző enyhe kesernyés ízérzet fedezhető fel.

 

Vörös:

Rubinvörös szín jellemzi, mely vörös és bíbor színű tónusokkal egészülhet ki.

Illatára a piros húsú gyümölcsök markáns dominanciája jellemző.

Lekerekedett savainak és visszafogott tannintartalmának köszönhetően a Balatoni vörös pezsgőket a gyümölcsös ízek uralják.

 

III. KÜLÖNÖS BORÁSZATI ELJÁRÁSOK

 

A bor édesítése:

Amennyiben az édesítés a termék előállítására engedélyezett területen kívül történik, abban az esetben az édesítési műveletet annak megkezdése előtt legkésőbb 15 napon belül be kell jelenteni az utolsó bor származási bizonyítványt kiadó hegybírónak.

 

A szőlőművelés szabályai:

1. a szőlő művelésmódja, térállása:

a) a 2006. szeptember 22. után telepített szőlőültetvények esetében:

i) művelésmód:

ernyő,

Moser,

Sylvoz,

alacsony- középmagas és magas kordon,

Guyot,

egyes függöny,

fejművelés,

bakművelés

ii) Telepített tőkehelyek száma: minimum 3.300 tő / hektár.

b) a 2006. szeptember 22. előtt telepített szőlőültetvények esetében bármilyen, korábban engedélyezett művelésmódú és telepítési sűrűségű szőlőültetvényről származó szőlőből készülhet Balaton oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati termék a szőlőültetvény termésben tartásáig.

 

2. rügyterhelés:

14 rügy/m2

 

3. a szüret módja:

Kézi és gépi

 

4. a szőlő minősége:

a szőlő minimális cukortartalma összes alkoholtartalomban kifejezve:

Bor:

fehér: 8,00% vol., 134,90 g/l, 13,40° MM;

rozé: 8,00% vol., 134,90 g/l, 13,40° MM;

võrõs: 8,00% vol., 134,90 g/l, 13,40° MM.

 

Pezsgő:

fehér: 8,00% vol., 134,90 g/l, 13,40° MM;

rozé: 8,00% vol., 134,90 g/l, 13,40° MM;

võrõs: 8,00% vol., 134,90 g/l, 13,40° MM.

 

5. a szüret időpontjának meghatározása:

az illetékes hegyközségi tanács döntése alapján.

 

IV. KÖRÜLHATÁROLT TERÜLET

 

A körülhatárolt terület meghatározása:

Somogy megye (provincia):

telepűlések (insediamenti):

Andocs, Balatonboglár, Balatonlelle, Balatonendréd, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszemes, Gyugy, Karád, Kőröshegy, Kötcse, Látrány, Lengyeltóti, Ordacsehi, Somogytúr, Szólád, Szőlősgyörök, Visz, Zamárdi,

Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kercseliget, Mosdós, Nagyberki, Szabadi,

Balatonberény, Balatonkeresztúr, Balatonszárszó, Böhönye, Csoma, Csurgó, Hollád, Kéthely, Marcali, Somogysámson, Somogyzsitfa, Teleki;

 

Vas megye:

telepűlések :

Bérbaltavár, Borgáta, Celldömölk, Kemeneskápolna, Kissomlyó, Mesteri, Nagytilaj;

 

Veszprém megye:

telepűlések :

Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonrendes, Balatonszepezd, Gyulakeszi, Hegymagas, Káptalantóti, Kisapáti, Kővágóörs, Nemesgulács, Raposka, Révfülöp, Salföld, Szigliget, Tapolca;

Alsóörs, Aszófő, Balatonakali, Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonfüred, Balatonkenese, Balatonszőlős, Balatonudvari, Balatonvilágos, Csopak, Dörgicse, Felsőörs, Lovas, Mencshely, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Tihany, Vászoly,

Balatoncsicsó, Monoszló, Óbudavár, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon, Zánka,

Balatonederics, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Nemesvita, Sáska, Uzsa, Zalahaláp, Csabrendek, Sümeg, Sümegprága,

Balatonhenye, Hegyesd, Köveskál, Mindszentkálla, Monostorapáti, Szentbékkálla,

Borszörcsök, Doba, Somlójenő, Somlószőlős, Somlóvásárhely;

 

Zala megye:

telepűlések :

Balatongyörök, Csapi, Cserszegtomaj, Gyenesdiás, Hévíz-Egregy, Rezi, Várvölgy, Vonyarcvashegy;

Bak, Becsehely, Csörnyeföld, Dobri, Eszteregnye, Homokkomárom, Kerkateskánd, Lenti, Letenye, Magyarszerdahely, Murarátka, Muraszemenye, Nagykanizsa, Rigyác, Söjtör, Szécsisziget, Tormafölde, Valkonya, Zajk;

Csáford, Dióskál, Egeraracsa, Galambok, Garabonc, Miháld, Nagyrada, Orosztony, Pakod, Sármellék, Szentgyörgyvár, Tekenye, Tótszentmárton, Vindornyalak, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalakaros, Zalaszabar, Zalaszántó, Zalaszentgrót.

 

településeknek a szőlő termőhelyi kataszter szerint I. és II. osztályú határrészei

A Balaton oltalom alatt álló földrajzi jelzésű borászati termék előállításához kizárólag a lehatárolt termőterületről származó szőlő használható fel.

 

V. MAXIMÁLIS HOZAM

 

V/1. Bor:

fehér: 120 hl/ha seprős újbor, vagy 17,00 t/ha szőlő kézi szüret esetén, 16,30 t/ha szőlő gépi szüret esetén;

rozé: 100 hl/ha seprős újbor, vagy 17,00 t/ha szőlő kézi szüret esetén, 16,30 t/ha szőlő gépi szüret esetén;

vörös: 100 hl/ha seprős újbor, vagy 17,00 t/ha szőlő kézi szüret esetén, 16,30 t/ha szőlő gépi szüret esetén;

 

V. MAXIMÁLIS HOZAM

 

V/2. Pezsgő:

fehér: 120 hl/ha seprős újbor, vagy 17,00 t/ha szőlő kézi szüret esetén, 16,30 t/ha szőlő gépi szüret esetén;

rozé: 100 hl/ha seprős újbor, vagy 17,00 t/ha szőlő kézi szüret esetén, 16,30 t/ha szőlő gépi szüret esetén;

vörös: 100 hl/ha seprős újbor, vagy 17,00 t/ha szőlő kézi szüret esetén, 16,30 t/ha szőlő gépi szüret esetén.

 

VI. ENGEDÉLYEZETT SZŐLŐFAJTÁK

Bor:

fehér:

Bacchus, Piros Bakator, Bianca, Blauer Silvaner, Budai, Chardonnay, Chasselas, Csabagyõngye, Cserszegi fűszeres, Csomorika, Ezerfürtű, Ezerjó, Furmint, Hárslevelű, Irsai Olivér, Juhfark, Karát, Kéknyelű, Királyleányka, Korai piros veltelini, Korona, Kövérszõlõ, Kövidinka, Leányka, Nektár, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Pátria, Pinot blanc, Pintes. Piros veltelini, Pölöskei muskotály, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Rozália, Rózsakõ, Sárfehér, Sarga muskotaly, Sauvignon, Semillon, Szürkebarát, Tramini, Zalagyönye, Zefir, Zengõ, Zenit, Zeus, Zöld veltelini, Zöld szagos, Zöld szilváni, Zöld veltelíni, Viktória gyöngye, Viognier, Vulcanus, Kékoportó, Pinot noir;

 

rozé:

Alibernet, Alicante bouschet, Bibor Kadarka, Blauburger, Blauer Frühburgunder, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Csókaszőlő, Domina, Dornfelder, Hamburgi muskotály, Kadarka, Kék Bakator, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Menoire, Nero, Pinot noir, Rubintos, Sagrantino, Syrah, Szürkebarát, Tannat, Turán, Zweigelt;

 

vörös:

Alibernet, Alicante bouschet, Bibor Kadarka, Blauburger, Blauer Frühburgunder, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Csókaszőlő, Domina, Dornfelder, Hamburgi muskotály, Kadarka, Kék Bakator, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Menoire, Nero, Pinot noir, Rubintos, Sagrantino, Syrah, Tannat, Turán, Zweigelt;

 

Pezsgő:

fehér:

Bacchus, Piros Bakator, Bianca, Blauer silvaner, Budai, Chardonnay, Chasselas, Csabagyöngye, Cserszegi fűszeres, Csomorika, Ezerfürtű, Ezerjó, Furmint, Hárslevelű, Irsai Olivér, Juhfark, Karát, Kéknyelű, Királyleányka, Korai piros veltelíni, Korona, Kövérszőlő, Kövidinka, Leányka, Nektár, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Pátria, Pinot blanc, Pintes, Piros veltelini, Pölöskei muskotály,, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Rozália, Rózsakő, Sárfehér, Sárga muskotály, Sauvignon, Semillon, Szürkebarát Tramini, Zalagyöngye, Zefír, Zengő, Zenit, Zeus, Zöld szilváni, Zöld szagos, Zöld veltelíni, Viktória gyöngye, Viognier, Vulcanus, Alibernet, Alicante Bouschet, Bíborkadarka, Blauburger, Baluer frühburgunder, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Csókaszőlő, Domina, Dornfelder, Hamburgi muskotály, Kadarka, Kék bakator Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Menoire, Nero, Pinot noir, Rubintos, Sagrantino, Syrah, Tannat, Turán, Zweigelt;

 

rozé:

Bacchus, Piros Bakator, Bianca, Blauer silvaner, Budai, Chardonnay, Chasselas, Csabagyöngye, Cserszegi fűszeres, Csomorika, Ezerfürtű, Ezerjó, Furmint, Hárslevelű, Irsai Olivér, Juhfark, Karát, Kéknyelű, Királyleányka, Korai piros veltelíni, Korona, Kövérszőlő, Kövidinka, Leányka, Nektár, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Pátria, Pinot blanc, Pintes, Piros veltelini, Pölöskei muskotály,, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Rozália, Rózsakő, Sárfehér, Sárga muskotály, Sauvignon, Semillon, Szürkebarát Tramini, Zalagyöngye, Zefír, Zengő, Zenit, Zeus, Zöld szilváni, Zöld szagos, Zöld veltelíni, Viktória gyöngye, Viognier, Vulcanus, Alibernet, Alicante Bouschet, Bíborkadarka, Blauburger, Baluer frühburgunder, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Csókaszőlő, Domina, Dornfelder, Hamburgi muskotály, Kadarka, Kék bakator Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Menoire, Nero, Pinot noir, Rubintos, Sagrantino, Syrah, Tannat, Turán, Zweigelt;

 

vörös:

Alibernet, Alicante Bouschet, Bíborkadarka, Blauburger, Baluer frühburgunder, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Csókaszőlő, Domina, Dornfelder, Hamburgi muskotály, Kadarka, Kék bakator Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Menoire, Nero, Pinot noir, Rubintos, Sagrantino, Syrah, Tannat, Turán, Zweigelt

 

VII. KAPCSOLAT A FÖLDRAJZI TERÜLETTEL

 

VII/1. BOR

1. A körülhatárolt terület bemutatása

A Balaton tó körül fekvő hat borvidék alkotta Balaton oltalom alatt álló földrajzi jelzés területének legfontosabb közös természeti tényezőjét a Balaton közelsége jelenti.

Közép-Európa legnagyobb felületű tava jelentősen módosítja a terület kontinentális klímáját: a nagy víztömeg hatására a nyár hűvösebb, a levegő párásabb és a tél enyhébb az azonos szélességi fokon elhelyezkedő európai területeknél.

A Balaton temperáló hatása mellett fontos kiemelni azt a tényt, hogy a Balaton északi partjától távolabb húzódó Bakony-hegység védi a medencét a hideg északi és nyugati szelek betörésétől, melyek hatásaként a havi átlaghőmérséklet a legmelegebb hónapokban sem emelkedik 53 év átlagában 25° C fölé,

Az évi középhőmérséklet magasabb az átlagosnál 9-11° C, az évi napsütéses órák száma: 1900 óra körül alakul.

Az évi átlagos csapadékmennyiség 650 mm.

A Balaton lehatárolt termőterületen a szőlők általában a Balaton tó környéki domb- és hegyoldalak déli, délkeleti és délnyugati dűlőin terülnek el.

Talaját tekintve a Balaton lehatárolt termőterület jellegzetes talaja a Rhamann-féle agyagbemosódásos barna erdőtalaj.

 

2. A borok leírása

A Balatoni borokra jellemző frissesség, érett savstruktúra, és testes borok alapozták meg a balatoni borok hírnevét az évezredek folyamán.

A balatoni táj és a környező hegy- és domboldalak története elválaszthatatlan a szőlő-és borkultúra történetétől, azzal szervesen összekapcsolódik.

A történeti leírások szerint a területen a római kort megelőzően foglalkoztak az itt élők szőlő- és bortermesztéssel.

A római korban Pelso-nak nevezett Balaton fejlett szőlőkultúrájára utal a tó nyugati medencéjében végzett ásatások során fellelt, a bortermesztéshez és borkóstoláshoz köthető eszközök.

A környék borkultúrája az ókorban Probus császár intézkedéseinek köszönhetően lendült fel, és a Borostyán kőúton keresztül került értékesítésre az észak-európai országok irányába.

A középkori Magyarországon a Balaton környéki borok presztízsét jól mutatja az a tény, hogy a földesuraknak kiváltság volt Balaton környéki szőlőuradalmat kapni királyhoz való hűségük jutalmául.

A szőlő- és borkultúra fejlődése tekintetében fontos kiemelni azokat az egyházi birtokokat, és monostorokat, melynek köszönhetően a Balatoni borok hosszú időn keresztül az egyházi liturgia kedvelt miseborai voltak hazánkban és külföldön is.

A Balatoni bor hírnevét mutatja, hogy a helyi egyházi rendek legfontosabb bevételi forrását a bor jelentette a középkorban.

Más magyar borvidékkel szemben, a Balaton környékén a török vészt követően letelepült idegen ajkú lakosság a helyi, autochton fajták (pl.: Bakator, Juhfark, Kéknyelű, Pintes) termesztését folytatták a vidéken, melyek többsége a pontusi fajtakörbe tartozik. A filoxéra vészig ezek a borok alapozták meg a Balatoni borok hírnevét a közeli európai országokban.

A Balatoni szőlőtermelők tömegét ugyan gazdaságilag ellehetetlenítette a filoxéra járvány, de a borrégió viszonylag rövid idő alatt visszaszerezte egykori hírnevét.

A területen ekkor megjelenő Olasz rizling és Szürkebarát mára a régió nevétől elválaszthatatlan fajtának tekinthető.

A második világháborúig a Balatoni borok keresett termékek voltak az európai (német, osztrák, skandináv) és a tengeren túli (Egyesült Államok) országokban is.

A régió termőtájának egyediségét és hírnevét mutatja, hogy az államszocializmus időszakában a visszafogott nyugati borexport ellenére „Balaton” néven szállítottak borokat a nyugat-német piacra, melyek keresett és kedvelt termékeknek számítottak ezen időszakban is.

A magyar nemesítésű, a helyi ökológiai adottságokhoz adaptálódott aromatikus fajták (pl.: Irsai Olivér, Cserszegi fűszeres, Zeus) termesztésbe vonásával könnyen alkalmazkodott a borrégió az elmúlt húsz év fogyasztói elvárásaihoz.

A Balatoni borok hírnevét az elmúlt száz évben segítette elő a tó turisztikai fejlődése.

Az ide érkező turisták számára a szőlőhegyek fontos tájépítő elemet jelentenek.

A borászatnak a Balatoni turizmusban betöltött történelmi szerepét mutatja, hogy az 1904-ben megalapított Balatoni Szövetségnek több borvidék a lapító tagja volt.

A különböző borutakon és borünnepek alkalmával közvetlenül is megismerkedhetnek a balatoni termelők boraival, melyet lakóhelyükre hazatérve is szívesen fogyasztanak és keresnek.

 

3. Az okszerű kapcsolat bemutatása és bizonyítása

A Balaton egyedi szubmediterrán-kontinentális klímájának köszönhetően a szőlő növekedéséhez egész évben biztosítottak az optimális feltételek: a Balaton tó víztömegének nyári hűsítő hatása, valamint a vízpárolgásból adódó magasabb relatív páratartalom miatt a légköri aszály és az aszálynapok száma alacsony.

A téli és a tavaszi csapadékot jól megőrző agyagbemosódásos barna erőtalajok állandó vízellátását biztosítanak a szőlő növekedésének.

Ezen egyedülálló klimatikus és talajtani viszonyoknak köszönhetően a kritikus nyári időszakban a szőlő fejlődése folyamatos, stressz faktoroktól mentes, így a borban a vegetális és fülledt illatok, valamint éretlen, nyers savak nem jelennek meg.

A Balaton vízfelületének reflektáló hatására több fény éri a Balatoni ültetvényeket a domb- és hegyoldalakon, mint ami az átlagos napsütötte órák számából következne. Különösen fontos ez a tény a mediterrán anticiklonok biztosította hosszú, napos ősz folyamán.

A Balatoni termelők által évszázadok óta termesztett közepes (pl.: Juhfark, Chardonnay, Rizlingszilváni) és késői érésű fajták (pl.: Olasz rizling, Szürkebarát) is magas cukorfokkal szüretelhetők, így a Balatoni borok testesek, telt ízérzetűek, zamatosak.

A magas relatív páratartalmú nyári levegőt a Bakony hegység irányából esténként lezúduló hűvös szellők frissítik fel. Ez az állandó légmozgás a szőlőn a gombás megbetegedések elterjedését fékezi, így a szőlő egészségesen szüretelhető.

Így a Balatoni borok gyümölcsösek, savai lekerekedettek, érettek, rozé- és vörösborok esetében a tanninok selymesek és elegánsak.

A fajtaszerkezetből és a borok érzékszervi adottságaiból adódóan a Balatoni borok a külföldi vásárlók között is kedvelt terméknek tekinthető.

Ennek sikerét mutatja, hogy a borrégióban termelt borok egyötöde külpiacokon (pl.: Oroszország, Lengyelország, Kína, Németország) kerül értékesítésre.

A Balatoni borok hírnevének és minőségének legjelentősebb szakmai elismerését jelzi, hogy a legrangosabb magyar borászati díjat, az 1991-től évente kihirdetésre kerülő „Év bortermelője” kitüntetést, 4 alkalommal Balatoni borász vehette át.

 

VII/2. PEZSGŐ

1. A körülhatárolt terület bemutatása

A Balaton tó körül fekvő hat borvidék alkotta Balaton oltalom alatt álló földrajzi jelzés területének legfontosabb közös természeti tényezőjét a Balaton közelsége jelenti.

Közép-Európa legnagyobb felületű tava jelentősen módosítja a terület kontinentális klímáját: a nagy víztömeg hatására a nyár hűvösebb, a levegő párásabb és a tél enyhébb az azonos szélességi fokon elhelyezkedő európai területeknél.

A Balaton temperáló hatása mellett fontos kiemelni azt a tényt, hogy a Balaton északi partjától távolabb húzódó Bakony-hegység védi a medencét a hideg északi és nyugati szelek betörésétől, melyek hatásaként a havi átlaghőmérséklet a legmelegebb hónapokban sem emelkedik 53 év átlagában 25 fok fölé,

Az évi középhőmérséklet magasabb az átlagosnál 9-11° C, az évi napsütéses órák száma: 1900 óra körül alakul.

Az évi átlagos csapadékmennyiség 650 mm.

A Balaton lehatárolt termőterületen a szőlők általában a Balaton tó környéki domb- és hegyoldalak déli, délkeleti és délnyugati dűlőin terülnek el.

Talaját tekintve a Balaton lehatárolt termőterület jellegzetes talaja a Rhamann-féle agyagbemosódásos barna erdőtalaj.

 

2. A borok leírása

A Balatoni pezsgő minőségét elsősorban az itt termelt küvé borok minősége garantálja, melyekre a frissesség, és a pezsgősítés szempontjából nélkülözhetetlen érett és markáns savstruktúra jellemző.

A Balatoni pezsgő meghatározó íz jegye a gyümölcsösség, mely hosszan köszön vissza a bor ízében.

A csodálatos balatoni tájon termelt pezsgő története az elmúlt hatvan évre vezethető vissza.

A pezsgő készítés központjainak infrastrukturális beruházásai ekkor valósult meg a borrégióban, melyek szakmai sikerén azóta több helyi pincészet is fejlődésnek indult, és öregbítették a Balatoni pezsgők hírnevét.

A Balatoni pezsgők hírnevét mutatja, hogy a borrégióban előállított pezsgők a magyar pezsgőpiac közel egyharmadát adják.

A Balatoni pezsgők minőségét a nagyszámú fajták különleges harmóniája garantálja.

Ezt a széles fajtakört az itt letelepedő, soknemzetiségű lakosság alakította ki az évezredek folyamán:

-helyi jelentőségű, a honfoglaló magyarok által behozott (pontusi fajtacsoport) fajták leszármazottjainak tekinthető fajták (pl.: Kéknyelű, Bakator, Juhfark, Pintes);

-főként a filoxéravészt követően megjelenő nyugati (occidentalis) fajtacsoportba tartozó fajták (pl.: Chardonnay, Olasz rizling, Szürkebarát);

-a modern korban megjelent, a helyi ökológiai adottságokhoz nemesített fajták (pl.: Zeus, Zenit, Csereszegi fűszeres) helyi nemesítésű fajták

együttes jelenléte jellemző a Balatoni borrégióban.

 

3. Az okszerű kapcsolat bemutatása és bizonyítása

A sokszínű Balatoni fajtaszerkezetből adódóan, az itt készült küvék házasításának összhangja jelenti a Balatoni pezsgők diszkrét, ugyanakkor elegáns illatának és a gyümölcsös ízérzet alapját.

A Balatoni pezsgők gyümölcsös és komplex ízérzete és illatstruktúrája visszavezethető a különböző fajtakörbe sorolt fajtákra, melyeket a Balatonon termesztenek.

A Balatoni pezsgők gyümölcsös karakterének másik környezeti hatását az jelent, hogy a magas relatív páratartalmú nyári levegőt a Bakony hegység irányából esténként lezúduló hűvös szellők frissítik fel.

Ez az állandó légmozgás a szőlőn a gombás megbetegedések elterjedését fékezi, így a szőlő egészségesen szüretelhető.

A Balaton egyedi szubmediterrán-kontinentális klímájának köszönhetően a szőlő növekedéséhez egész évben biztosítottak az optimális feltételek: a Balaton tó víztömegének nyári hűsítő hatása, valamint a vízpárolgásból adódó magasabb relatív páratartalom miatt a légköri aszály és az aszálynapok száma alacsony.

A téli és a tavaszi csapadékot jól megőrző agyagbemosódásos barna erőtalajok állandó vízellátását biztosítanak a szőlő növekedésének.

Ezen egyedülálló klimatikus és talajtani viszonyoknak köszönhetően a kritikus nyári időszakban a szőlő fejlődése folyamatos, stressz faktoroktól mentes, így a pezsgőben a fülledt illatok, valamint éretlen, nyers savak nem jelennek meg.

A Balaton vízfelületének reflektáló hatására több fény éri a Balatoni ültetvényeket a domb- és hegyoldalakon, mint ami az átlagos napsütötte órák számából következne. Különösen fontos ez a tény a mediterrán anticiklonok biztosította hosszú, napos ősz folyamán, ezért a Balatoni pezsgők testesek, telt ízérzetűek, zamatosak.

A Balatoni pezsgők hírnevének és minőségének legjelentősebb szakmai elismerését jelzi, hogy a legrangosabb magyar borászati díjat, az 1991-től évente kihirdetésre kerülő „Év bortermelője” kitüntetést, első alakalommal a pezsgőkészítők közül, a Balatoni borrégióban dolgozó Garamvári Vencel vehette át 2006-ban.

 

VIII. TOVÁBBI FELTÉTELEK

 

VIII/1 Jelölési szabályok:

a) a borok esetében az oltalom alatt álló földrajzi jelzés kifejezés helyettesíthető a „tájbor” hagyományos kifejezéssel

b) a jelölhető hagyományos kifejezések, egyéb korlátozottan használható kifejezések, illetve készítési módra utaló kifejezések, illetve egyéb, szabályozottan használható kifejezések:

BOR :

fehér:

első szüret vagy virgin vintage:

kifejezés a termőre fordulás utáni első évben szüretelt szőlőből készült borok esetében használható;

muskotály;

cuvée vagy küvé:

a küvé vagy cuvée kifejezés több szőlőfajta felhasználásával készült tájbor és m.t. minőségi borok, védett eredetű esetében tüntethető fel. A küvé fajtaösszetételére vonatkozó adatokat (szőlőfajták megnevezése, %-os részaránya) a forgalomba hozatali engedélyhez csatolni kell.

A fogyasztók tájékoztatása érdekében a küvét alkotó szőlőfajták nevét a címkén csökkenő részarányuk sorrendjében fel lehet tüntetni;

szűretlen:

a szűretlen kifejezés azokon a borokon tüntethető fel, amelyek vagy hosszabb, többéves érlelés során váltak palackéretté, mivel a labilitást okozó anyagok kiváltak belőle, vagy a derítések által kerültek tükrös állapotba, s amelyek esetében a technológia során mellőzték a szűrést;

újbor vagy primőr:

a szüret évében palackozott újborok jelölésére használható;

„barrique”:

olyan bor, amelynek legalább egyharmadát 350 liternél nem nagyobb térfogatú, új tölgyfahordóban tárolták, amely esetében tölgyfadarabokat a bor érlelése és készítése során nem alkalmaztak, valamint a bor a forgalomba hozatali engedély megszerzéséhez szükséges minősítés során az érlelésre jellemző érzékszervi tulajdonságokkal rendelkezik.

Használható egyéb kifejezések:

barrique-ban erjesztett;

hordóban erjesztett (fa fajtájának feltüntetésével);

barrique-ban érlelt;

hordóban érlelt (fa fajtájának feltüntetésével);

barrel aged;

 

rozé:

első szüret vagy virgin vintage;

cuvée vagy küvé;

szűretlen;

újbor vagy primőr;

 

vőrős:

első szüret vagy virgin vintage;

cuvée vagy küvé;

Szűretlen;

újbor vagy primőr;

barrique;

siller:

A rövid áztatási időnek köszönhetően nagyon világos színű vörösbor;

 

PEZSGŐ:

fehér:

Muskotály;

Palackban erjesztett:

a második alkoholos erjesztés palackban történt

a küvében végbemenő, szén-dioxid-képződést szolgáló erjedés kezdetétől

a gazdaságban történő érlelési időt is beleszámítva  legalább kilenc hónap telt el

a szekunder fermentáció és a küvé seprőn érlelési ideje legalább 90 nap

a terméket szőréssel, transzvázé eljárással vagy degorzsálással seprőtlenítik.

termelői pezsgő:

· a terméket a palackban történő második alkoholos erjesztéssel teszik pezsgıvé;

· a termék a küvé összeállításától számítva legalább kilenc hónapon át megszakítás nélkül a borseprőn marad ugyanabban az üzemben, ahol a küvé készül;

· a terméket degorzsálással választják el a borseprőről;

· ugyanabban a gazdaságban - ideértve a termelői csoportokat is

- termelt szőlőből állítják elő, amelyben a termelő az OEM pezsgık gyártására szánt szőlőből bort készít;

· a címkén jelölik a gazdaságot és a szőlőfajtát.

cuvée vagy küvé;

 

rozé:

cuvée vagy küvé;

Palackban erjesztett;

termelői pezsgő;

 

vőrős:

cuvée vagy küvé;

Palackban erjesztett;

termelői pezsgő;

 

c) Muskotály korlátozottan használható kifejezés csak az alábbi fajtaösszetételű borokon jelölhető:

i) legalább 85%-ban - nem számítva bele az édesítésre szolgáló termékekből felhasznált mennyiséget - Csabagyöngye, Hamburgi muskotály, Mátrai muskotály, Cserszegi fűszeres, Irsai Olivér, Nektár, Ottonel muskotály, Pölöskei muskotály, Sárga muskotály, Zefír;

ii) legfeljebb 15%-ban Bacchus, Piros Bakator, Bianca, Blauer Silvaner, Budai, Chardonnay, Chasselas, Csomorika, Ezerfürtű, Ezerjó, Furmint, Generosa, Hárslevelű, Juhfark, Karát, Kéknyelű, Királyleányka, Korai piros veltelíni, Korona, Kövérszőlő, Kövidinka, Leányka, Olasz rizling, Pátria, Pinot blanc, Pintes, Piros veltelíni, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Rozália, Rózsakő, Sárfehér, Sauvignon, Semillon, Szürkebarát, Tramini, Viktória gyöngye, Vulcanus, Zala gyöngye, Zengő, Zenit, Zeus, Zöld veltelíni, Zöld szagos, Zöld szilváni, Viognier

 

VIII/2 A kiszerelésre vonatkozó szabályok:

Valamennyi kiszerelési mód megengedett

 

VIII/3 Az illetékes helyi borbíráló bizottság kijelölése:

a Balatoni Borrégió Borminősítő Bizottsága

 

VIII/4 Nyilvántartások, adatszolgáltatások, bejelentések:

a) Nyilvántartások

i) keletkezett származási bizonyítványok (szőlő- és borszármazási) példányai;

ii) forgalomba hozatali engedélyek másolatai;

iii) A Balaton termékleírást benyújtó borvidékek hegyközségi tanácsai által meghatározott helyszíni szemlékről szóló jegyzőkönyvek, dokumentumok;

iv) pincekönyv;

v) Szőlőterület illetve pince helye szerint illetékes hegybíró által az oltalom alatt álló földrajzi jelzéses termék előállítójáról, a hegyközségi informatikai rendszerben (továbbiakban: HEGYÍR), vezetett nyilvántartások (ültetvénykataszter, pincekataszter)

 

b) Bejelentések

i) Termelési szándék bejelentése:

A Balaton oltalom alatt álló földrajzi jelzésű borászati termék termelésének – beleértve a szőlő alapanyag termelést is – megkezdésekor köteles a területileg illetékes hegyközségnél termelési szándékát bejelenteni.

Ez a bejelentés visszavonásig érvényes.

 

VIII/5 Termék előállítása a lehatárolt termőterületen kívül:

a).Tolna megye:

Aparhant, Bátaapáti, Bikács, Bonyhád, Bonyhádvarasd, Bölcske, Dunaföldvár, Dunaszentgyörgy, Dúzs, Fácánkert, Felsőnyék, Grábóc, Gyönk, Györe, Györköny, Hőgyész, Iregszemcse, Izmény, Kisdorog, Kismányok, Kisszékely, Kisvejke, Kölesd, Lengyel, Madocsa, Magyarkeszi, Mórágy, Mőcsény, Mucsfa, Mucsi, Nagydorog, Nagyszékely, Nagymányok, Nagyszokoly, Ozora, Paks, Pincehely, Regöly, Sárszentlőrinc, Simontornya, Tamási, Tengelic, Tevel, Tolna, Tolnanémedi, Váralja, Závod, Alsónána, Alsónyék, Báta, Bátaszék, Decs, Harc, Kakasd, Kéty, Medina, Őcsény, Sióagárd, Szálka, Szekszárd, Várdomb, Zomba;

b) Fejér megye:

Bicske, Csabdi, Alcsútdoboz, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Martonvásár, Tordas, Vál, Gárdony, Kápolnásnyék, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Velence, Csákberény, Csókakő, Mór, Pusztavám, Söréd, Zámoly, Aba, Igar, Lajoskomárom, Mezőkomárom, Seregélyes, Szabadhidvég;

c) Komárom-Esztergom megye:

Ászár, Bársonyos, Császár, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Nagyigmánd, Vérteskethely, Baj, Bajót, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Esztergom, Kesztölc, Kocs, Lábatlan, Mocsa, Neszmély, Nyergesújfalu, Mogyorósbánya, Süttő, Szomód, Tata, Tát, Tokod, Vértesszőlős;

d) Baranya megye:

Helesfa, Kispeterd, Mozsgó, Nagypeterd, Nyugotszenterzsébet, Szigetvár, Boda, Cserkút, Hosszúhetény, Ivánbattyán, Keszü, Kiskassa, Kővágószőlős, Kővágótőttős, Mecseknádasd, Pécs, Pécsvárad, Szemely, Kisjakabfalva, Babarc, Bár, Bóly, Dunaszekcső, Hásságy, Lánycsók, Máriakéménd, Mohács, Monyoród, Nagynyárád, Olasz, Szajk, Szederkény, Versend;

e) Zala megye:

Keszthely.

 

IX. ELLENŐRZÉS

1. A termékleírás ellenőrzésére kijelölt szervezetek:

A termékleírás betartásának hatósági ellenőrzését a hatályos jogszabály által kijelölt hatóságok végzik el.

Jelenleg hatályos jogszabályok szerinti hatóság:

(1) Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Borászat Igazgatóság

1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.

Tel: +36 1 346-09-30, Fax: +36 1 212 49 78

e-mail: bmi@nebih.gov.hu

Web: http://www.nebih.gov.hu

 

(2) Kormányhivatalok:

Omissis……………….. 

 

2. Az ellenőrzések köre és módja:

- A borászati termékek analitikai tulajdonságainak vizsgálata forgalomba hozatal előtt;

- A borászati terméket előállító üzem adminisztratív ellenőrzése a gazdasági akta alapján, illetve helyszíni vizsgálata kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján;

- Kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján érzékszervi és analitikai vizsgálat a forgalomba hozott borászati termékek esetén;

- származási bizonyítványok valóságtartalmának ellenőrzése.

 

X. A HEGYKÖZSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE

 

Omissis………………..

 

 

 

BALATONMELLÉKI

O.F.J. Oltalom alatt álló földrajzi jelzést (Tájbor)

BALATONMELLÉKI TERMÉKLEÍRÁS

Legge n. XVIII 2004

Modificata dalla Legge n. XXXIX 2009

Modificato dal Decreto n. 178 IX 4 2009

Decreto FVM n. 97 VI 3 2004

Decreto FVM n. 99 VI 3 2004

Modificato dal Decreto FVM n. 9 II 3 2006

Modificato dal Decreto FVM n. 35 V 4 2007

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 16 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 99 VII 30 2009

Decreto FVM n.127 IX 29 2009

Modificato dal decreto FVM n. 134 X 14 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 64 V 12 2010

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 14 2011

Modificato dal Decreto VM n. 1 I 11 2011 

(fonte Kormany.hu)

 

I. NÉV

 

Balatonmelléki

oltalom alatt álló földrajzi jelzés

 

II. A BOROK LEÍRÁSA

 

II/1. Szőlőből készült termékek kategóriái: bor

Bortípusok:

fehér,

rozé,

vörös.

 

II/A. Analitikai előírások

Fehér:

Tényleges alkoholtartalom: 8,00% - 15,00% vol.;

Összes alkoholtartalom  minimum: 8,00% vol.

Maximális Illósav tartalom: 1,08 g/l;

Összes savtartalom: 4,00 – 8,50 g/l;

Maximális kénessav tartalom: **;

Összes cukortartalom: *.

 

Rozé:

Tényleges alkoholtartalom: 8,00% - 15,00% vol.;

Összes alkoholtartalom  minimum: 8,00% vol.

Maximális Illósav tartalom: 1,08 g/l;

Összes savtartalom: 4,00 – 8,50 g/l;

Maximális kénessav tartalom: **;

Összes cukortartalom: *.

 

Vörös:

Tényleges alkoholtartalom: 8,00% - 15,00% vol.;

Összes alkoholtartalom  minimum: 8,00% vol.

Maximális Illósav tartalom: 1,20 g/l;

Összes savtartalom: 4,00 – 7,50 g/l;

Maximális kénessav tartalom: **;

Összes cukortartalom: *.

 

* a 607/2009/EK bizottsági rendelet XIV. melléklet „B” részének táblázata szerint

** a vonatkozó hatályos jogszabályok szerint

 

II/B. Érzékszervi jellemzők

Fehér:

Zöldessárgától az aranysárga színig változó színű fehérbor.

Diszkrét, közepes illatintenzitású bor, melyben a fehér virágokra /bodza, hársfavirág, akác/ jellemző illatjegyek jelennek meg, melyek több esetben kiegészülhetnek a rezeda illatával. Ízérzetben a gyümölcsösség mellett a lekerekedet savak, és könnyedség jellemző.

 

Rozé:

A lazacszíntől a világos piros színig terjedő rozébor.

Illatintenzitása közepes a piros húsú gyümölcsök (szeder, málna) illata jellemző rá. Ízében a lekerekedett savak mellett a könnyedség jellemző.

 

Vörös:

Színe a vöröstől a rubinvörös színig terjed.

Gyümölcsös illatú vörösbor, melyben a piros húsú bogyós gyümölcsök /szeder, meggy, málna/ illata közepes intenzitással jelenik meg.

Ízében a közepes tannintartalom és alkoholtartalom könnyedséget kölcsönöz a Balatonmelléki vörösbornak.

Savai lekerekedettek és harmonikusan simulnak a gyümölcsös ízekkel /szeder, málna, ribizli, meggy/.

 

III. KÜLÖNÖS BORÁSZATI ELJÁRÁSOK

 

A Balatonmelléki bor esetében a szőlőfeldolgozás a feldolgozás általános módszerei szerint történik.

A 606/2009/EK bizottsági rendelet I.A. mellékletének táblázatában meghatározott borászati eljárások közül nem engedélyezett a 14. és 32. sorban meghatározott eljárások alkalmazása.

Balatonmelléki borok édesítése kizárólag a lehatárolt termőterületen és a VIII/5. meghatározott közvetlenül szomszédos feldolgozási területen lehetséges.

 

1. A szőlőművelés szabályai:

a) Balatonmelléki borászati termékek előállítása a 2010. augusztus 1-e után telepített szőlőültetvények esetében:

a. művelésmód:

ernyő,

moser,

sylvoz,

alacsony-középmagas és magas kordon,

guyot,

egyesfüggöny,

fejművelés,

bakművelés,

Lyra

 

b. Telepítési sűrűség: minimum 3.300 tő / hektár.

 

b) A 2010. augusztus 1. előtt telepített szőlőültetvények esetében bármilyen, korábban engedélyezett művelésmódú és telepítési sűrűségű szőlőültetvényről származó szőlőből készülhet, Balatonmelléki oltalom alatt álló földrajzi jelzéses borászati termék a szőlőültetvény termésben tartásáig.

 

2. a szüret módja:

gépi és kézi szüret megengedett

 

3. a szőlő minősége:

a szőlő minimális cukortartalma összes alkoholtartalomban kifejezve:

Fehér: 8,00% vol., 13,40° MM;

rozé: 8,00% vol., 13,40° MM;

võrõs: 8,00% vol., 13,40° MM.

 

4. a szüret időpontjának meghatározása:

a szüret legkorábbi időpontját a hegyközségi tanács választmánya határozza meg.

 

IV. KÖRÜLHATÁROLT TERÜLET

 

A körülhatárolt terület meghatározása:

Fejér, Somogy, Veszprém, Zala megyék

I. és II. termőhelyi kataszterbe sorolt területei

 

Balatonmelléki oltalom alatt álló földrajzi jelzésű borászati termékek szőlőjének 85%-ban a Balatonmellék lehatárolt termőhelyről kell származnia.

 

V. MAXIMÁLIS HOZAM

 

V/1. Bor:

fehér: 120 hl/ha seprős újbor, vagy 17,00 t/ha szőlő kézi szüret esetén, 16,30 t/ha szőlő gépi szüret esetén;

rozé: 100 hl/ha seprős újbor, vagy 17,00 t/ha szőlő kézi szüret esetén, 16,30 t/ha szőlő gépi szüret esetén;

vörös: 100 hl/ha seprős újbor, vagy 17,00 t/ha szőlő kézi szüret esetén, 16,30 t/ha szőlő gépi szüret esetén;

 

VI. ENGEDÉLYEZETT SZŐLŐFAJTÁK

 

fehér:

Bacchus, Piros Bakator, Bianca, Blauer Silvaner, Budai, Chardonnay, Chasselas, Csabagyõngye, Cserszegi fűszeres, Csomorika, Ezerfürtű, Ezerjó, Furmint, Hárslevelű, Irsai Olivér, Juhfark, Karát, Kéknyelű, Királyleányka, Korai piros veltelini, Korona, Kövérszõlõ, Kövidinka, Leányka, Nektár, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Pátria, Pinot blanc, Pintes. Piros veltelini, Pölöskei muskotály, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Rozália, Rózsakõ, Sárfehér, Sarga muskotaly, Sauvignon, Semillon, Szürkebarát, Tramini, Viktóriagyöngye,

Vulcanus, Zalagyönye, Zefir, Zengõ, Zenit, Zeus, Zöld veltelini, Zöld szagos, Zöld szilváni, Viognier.

 

rozé:

Alibernet, Alicante boushet, Bibor Kadarka, Blauburger, Blauer Frühburgunder, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Domina, Kadarka, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Nero, Pinot noir, Rubintos, Syrah, Turán, Zweigelt, Kék Bakator, Dornfelder, Csókaszõlõ, Hamburgi muskotály, Menoire, Sagrantino, Tannat.

 

vörös:

Alibernet, Alicante boushet, Bibor Kadarka, Blauburger, Blauer Frühburgunder, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Domina, Kadarka, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Nero, Pinot noir, Rubintos, Syrah, Turán, Zweigelt, Kék Bakator, Dornfelder, Csókaszõlõ, Hamburgi muskotály, Menoire, Sagrantino, Tannat.

 

VII. KAPCSOLAT A FÖLDRAJZI TERÜLETTEL

 

1. A körülhatárolt terület bemutatása

A Balaton tó körül fekvő hat borvidék alkotta Balatonmelléki oltalom alatt álló földrajzi jelzés területének legfontosabb közös természeti tényezőjét a Balaton közelsége jelenti.

Közép-Európa legnagyobb felületű tava jelentősen módosítja a terület kontinentális klímáját: a nagy víztömeg hatására a nyár hűvösebb, a levegő párásabb és a tél enyhébb az azonos szélességi fokon elhelyezkedő európai területeknél.

A Balaton temperáló hatása mellett fontos kiemelni azt a tényt, hogy a Balaton északi partjától távolabb húzódó Bakony-hegység védi a medencét a hideg északi és nyugati szelek betörésétől, melyek hatásaként a havi átlaghőmérséklet a legmelegebb hónapokban sem emelkedik 53 év átlagában 25° C fölé,

Az évi középhőmérséklet magasabb az átlagosnál 9-11° C, az évi napsütéses órák száma: 1900 óra körül alakul.

Az évi átlagos csapadékmennyiség 650 mm.

A Balatonmelléki lehatárolt termőterületen a szőlők általában a Balaton tó környéki domb- és hegyoldalak déli, délkeleti és délnyugati dűlőin terülnek el.

Talaját tekintve a Balatonmellék lehatárolt termőterület jellegzetes talaja a Rhamann-féle agyagbemosódásos barna erdőtalaj.

 

2. A borok leírása

A Balatonmelléki borokra jellemző frissesség, érett savstruktúra, és testes borok alapozták meg a Balatonmelléki borok hírnevét az évezredek folyamán.

A balatoni táj és a környező hegy- és domboldalak története elválaszthatatlan a szőlő- és borkultúra történetétől, azzal szervesen összekapcsolódik.

A történeti leírások szerint a területen a római kort megelőzően foglalkoztak az itt élők szőlő- és bortermesztéssel.

A római korban Pelso-nak nevezett Balaton fejlett szőlőkultúrájára utal a tó nyugati medencéjében végzett ásatások során fellelt, a bortermesztéshez és borkóstoláshoz köthető eszközök.

A környék borkultúrája az ókorban Probus császár intézkedéseinek köszönhetően lendült fel, és a Borostyán kőúton keresztül került értékesítésre az észak-európai országok irányába.

A középkori Magyarországon a Balatonmelléki borok presztízsét jól mutatja az a tény, hogy a földesuraknak kiváltság volt Balatonmelléki szőlőuradalmat kapni királyhoz való hűségük jutalmául.

A szőlő- és borkultúra fejlődése tekintetében fontos kiemelni azokat az egyházi birtokokat, és monostorokat, melynek köszönhetően a Balatonmelléki borok hosszú időn keresztül az egyházi liturgia kedvelt miseborai voltak hazánkban és külföldön is.

A Balatonmelléki bor hírnevét mutatja, hogy a helyi egyházi rendek legfontosabb bevételi forrását a bor jelentette a középkorban.

Más magyar vidékkel szemben, a Balatonmelléken a török vészt követően letelepült idegen ajkú lakosság a helyi, autochton fajták (pl.: Bakator, Juhfark, Kéknyelű, Pintes) termesztését folytatták a vidéken, melyek többsége a pontusi fajtakörbe tartozik.

A filoxéra vészig ezek a borok alapozták meg a Balatonmelléki borok hírnevét a közeli európai országokban.

A Balatonmelléki szőlőtermelők tömegét ugyan gazdaságilag ellehetetlenítette a filoxéra járvány, de a borrégió viszonylag rövid idő alatt visszaszerezte egykori hírnevét.

A területen ekkor megjelenő Olasz rizling és Szürkebarát mára a régió nevétől elválaszthatatlan fajtának tekinthető.

A második világháborúig a Balatonmelléki borok keresett termékek voltak az európai (német, osztrák, skandináv) és a tengeren túli (Egyesült Államok) országokban is.

A régió termőtájának egyediségét és hírnevét mutatja, hogy az államszocializmus időszakában a visszafogott nyugati borexport ellenére „Balatonmelléki” néven szállítottak borokat a nyugat-német piacra, melyek keresett és kedvelt termékeknek számítottak ezen időszakban is.

A magyar nemesítésű, a helyi ökológiai adottságokhoz adaptálódott aromatikus fajták (pl.: Irsai Olivér, Cserszegi fűszeres, Zeus) termesztésbe vonásával könnyen alkalmazkodott a borrégió az elmúlt húsz év fogyasztói elvárásaihoz.

A Balatonmelléki borok hírnevét az elmúlt száz évben segítette elő a tó turisztikai fejlődése.

Az ide érkező turisták számára a szőlőhegyek fontos tájépítő elemet jelentenek.

A borászatnak a Balatonmelléki turizmusban betöltött történelmi szerepét mutatja, hogy az 1904-ben megalapított Balatoni Szövetségnek több borvidék alapító tagja volt.

A különböző borutakon és borünnepek alkalmával közvetlenül is megismerkedhetnek a Balatonmelléki termelők boraival, melyet lakóhelyükre hazatérve is szívesen fogyasztanak és keresnek.

 

3. Az okszerű kapcsolat bemutatása és bizonyítása

A Balaton egyedi szubmediterrán-kontinentális klímájának köszönhetően a szőlő növekedéséhez egész évben biztosítottak az optimális feltételek: a Balaton tó víztömegének nyári hűsítő hatása, valamint a vízpárolgásból adódó magasabb relatív páratartalom miatt a légköri aszály és az aszálynapok száma alacsony.

A téli és a tavaszi csapadékot jól megőrző agyagbemosódásos barna erőtalajok állandó vízellátását biztosítanak a szőlő növekedésének.

Ezen egyedülálló klimatikus és talajtani viszonyoknak köszönhetően a kritikus nyári időszakban a szőlő fejlődése folyamatos, stressz faktoroktól mentes, így a borban a vegetális és fülledt illatok, valamint éretlen, nyers savak nem jelennek meg.

A Balaton vízfelületének reflektáló hatására több fény éri a Balatonmelléki ültetvényeket a domb- és hegyoldalakon, mint ami az átlagos napsütötte órák számából következne.

Különösen fontos ez a tény a mediterrán anticiklonok biztosította hosszú, napos ősz folyamán.

A Balatonmelléki termelők által évszázadok óta termesztett közepes (pl.: Juhfark, Chardonnay, Rizlingszilváni) és késői érésű fajták (pl.: Olasz rizling, Szürkebarát) is magas cukorfokkal szüretelhetők, így a Balatonmelléki borok testesek, telt ízérzetűek, zamatosak.

A magas relatív páratartalmú nyári levegőt a Bakony hegység irányából esténként lezúduló hűvös szellők frissítik fel. Ez az állandó légmozgás a szőlőn a gombás megbetegedések elterjedését fékezi, így a szőlő egészségesen szüretelhető.

Így a Balatonmelléki borok gyümölcsösek, savai lekerekedettek, érettek, rozé- és vörösborok esetében a tanninok selymesek és elegánsak.

A fajtaszerkezetből és a borok érzékszervi adottságaiból adódóan a Balatonmelléki borok a külföldi vásárlók között is kedvelt terméknek tekinthető. Ennek sikerét mutatja, hogy a borrégióban termelt borok egyötödét külpiacokon értékesítésítik.

A Balatonmelléki borok hírnevének és minőségének legjelentősebb szakmai elismerését jelzi, hogy a legrangosabb magyar borászati díjat, az 1991-től évente kihirdetésre kerülő „Év bortermelője” kitüntetést, 4 alkalommal Balatonmelléki borász vehette át.

 

VIII. TOVÁBBI FELTÉTELEK

 

VIII/1. Jelölési szabályok:

a) a Balatonmelléki borok esetében az oltalom alatt álló földrajzi jelzés kifejezés helyettesíthető a „tájbor” hagyományos kifejezéssel

 

b) a jelölhető hagyományos kifejezések, egyéb korlátozottan használható kifejezések, illetve készítési módra utaló kifejezések, illetve egyéb, szabályozottan használható kifejezések:

 

Fehér:

első szüret vagy virgin vintage:

kifejezés a termőre fordulás utáni első évben szüretelt szőlőből készült borok esetében használható;

muskotály;

cuvée vagy küvé:

a küvé vagy cuvée kifejezés több szőlőfajta felhasználásával készült tájbor és m.t. minőségi borok, védett eredetű esetében tüntethető fel. A küvé fajtaösszetételére vonatkozó adatokat (szőlőfajták megnevezése, %-os részaránya) a forgalomba hozatali engedélyhez csatolni kell.

A fogyasztók tájékoztatása érdekében a küvét alkotó szőlőfajták nevét a címkén csökkenő részarányuk sorrendjében fel lehet tüntetni;

szűretlen:

a szűretlen kifejezés azokon a borokon tüntethető fel, amelyek vagy hosszabb, többéves érlelés során váltak palackéretté, mivel a labilitást okozó anyagok kiváltak belőle, vagy a derítések által kerültek tükrös állapotba, s amelyek esetében a technológia során mellőzték a szűrést;

újbor vagy primőr:

a szüret évében palackozott újborok jelölésére használható;

„barrique”:

olyan bor, amelynek legalább egyharmadát 350 liternél nem nagyobb térfogatú, új tölgyfahordóban tárolták, amely esetében tölgyfadarabokat a bor érlelése és készítése során nem alkalmaztak, valamint a bor a forgalomba hozatali engedély megszerzéséhez szükséges minősítés során az érlelésre jellemző érzékszervi tulajdonságokkal rendelkezik.

Használható egyéb kifejezések:

barrique-ban erjesztett;

hordóban erjesztett (fa fajtájának feltüntetésével);

barrique-ban érlelt;

hordóban érlelt (fa fajtájának feltüntetésével);

barrel aged;

 

rozé:

első szüret vagy virgin vintage;

cuvée vagy küvé;

szűretlen;

újbor vagy primőr;

 

vörösbor:

első szüret vagy virgin vintage;

cuvée vagy küvé;

Szűretlen;

újbor vagy primőr;

barrique;

siller:

A rövid áztatási időnek köszönhetően nagyon világos színű vörösbor;

 

c) Muskotály korlátozottan használható kifejezés csak az alábbi fajtaösszetételű borokon jelölhető:

i) legalább 85%-ban - nem számítva bele az édesítésre szolgáló termékekből felhasznált mennyiséget - Csabagyöngye, Hamburgi muskotály, Mátrai muskotály, Cserszegi fűszeres, Irsai Olivér, Nektár, Ottonel muskotály, Pölöskei muskotály, Sárga muskotály, Zefír;

ii) legfeljebb 15%-ban Bacchus, Piros Bakator, Bianca, Blauer Silvaner, Budai, Chardonnay, Chasselas, Csomorika, Ezerfürtű, Ezerjó, Furmint, Generosa, Hárslevelű, Juhfark, Karát, Kéknyelű, Királyleányka, Korai piros veltelíni, Korona, Kövérszőlő, Kövidinka, Leányka, Olasz rizling, Pátria, Pinot blanc, Pintes, Piros veltelíni, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Rozália, Rózsakő, Sárfehér, Sauvignon, Semillon, Szürkebarát, Tramini, Viktória gyöngye, Vulcanus, Zala gyöngye, Zengő, Zenit, Zeus, Zöld veltelíni, Zöld szagos, Zöld szilváni, Viognier

 

d) Balatonmelléki boron valamennyi fajta nevének, és azok jogszabályban meghatározott szinonim nevének feltüntetése engedélyezett az általános szabályok szerint.

 

VIII/2. Kiszerelésre vonatkozó szabályok:

Valamennyi kiszerelési mód megengedett

 

VIII/3. Az illetékes helyi borbíráló bizottság kijelölése:

MGSZH által működtetett borbíráló bizottság

 

VIII/4. Nyilvántartások, adatszolgáltatások, bejelentések:

a) Nyilvántartások

i) keletkezett származási bizonyítványok (szőlő- és borszármazási) példányai;

ii) forgalomba hozatali engedélyek másolatai;

iii) A Balatonmelléki termékleírást benyújtó borvidékek hegyközségi tanácsai által meghatározott helyszíni szemlékről szóló jegyzőkönyvek, dokumentumok;

iv) pincekönyv;

v) Szőlőterület illetve pince helye szerint illetékes hegybíró által az oltalom alatt álló eredetmegjelöléses termék előállítójáról, a hegyközségi informatikai rendszerben (továbbiakban: HEGYÍR), vezetett nyilvántartások (ültetvénykataszter, pincekataszter)

b) Bejelentések

A Balatonmelléki oltalom alatt álló földrajzi jelzésű borászati termék termelésének – beleértve a szőlő alapanyag termelést is – megkezdésekor köteles a területileg illetékes hegyközségnél termelési szándékát bejelenteni. Ez a bejelentés visszavonásig érvényes.

 

VIII/5. Termék előállítása a lehatárolt termőterületen kívül:

Bács-Kiskun megye,

Pest megye,

Komárom-Esztergom megye,

Győr-Moson-Sopron megye,

Vas megye,

Tolna megye,

Baranya megye.

 

IX. ELLENŐRZÉS

 

1. A termékleírás ellenőrzésére kijelölt szervezetek:

A termékleírás betartásának hatósági ellenőrzését a hatályos jogszabály által kijelölt hatóságok végzik el.

Jelenleg hatályos jogszabályok szerinti hatóság:

(1) Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Központ Borászati Igazgatóság

1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.

Tel: +36 1 346-09-30, Fax: +36 1 212 49 78

e-mail: bmi@mgszh.gov.hu

Web: http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/obi

 

(2) Kormányhivatalok:

Omissis………………..

 

2. Az ellenőrzések köre és módja:

- A borászati termékek analitikai és érzékszervi tulajdonságainak vizsgálata forgalomba hozatal előtt;

- A borászati terméket előállító üzem adminisztratív ellenőrzése a gazdasági akta alapján, illetve helyszíni vizsgálata kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján;

- Kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján érzékszervi és analitikai vizsgálat a forgalomba hozott borászati termékek esetén;

- származási bizonyítványok valóságtartalmának ellenőrzése.

 

X. A HEGYKÖZSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE

 

 

Omissis……………………….

DUNÁNTÚL

O.F.J. (Tájbor)

DUNÁNTÚL TERMÉKLEÍRÁS

Legge n. XVIII 2004

Modificata dalla Legge n. XXXIX 2009

Modificato dal Decreto n. 178 IX 4 2009

Decreto FVM n. 97 VI 3 2004

Decreto FVM n. 99 VI 3 2004

Modificato dal Decreto FVM n. 9 II 3 2006

Modificato dal Decreto FVM n. 35 V 4 2007

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 16 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 99 VII 30 2009

Decreto FVM n.127 IX 29 2009

Modificato dal decreto FVM n. 134 X 14 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 64 V 12 2010

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 14 2011

Modificato dal Decreto VM n. 1 I 11 2011 

(fonte Kormany.hu)

 

I. NÉV

 

Dunántúl

változatok: Dunántúli

oltalom alatt álló földrajzi jelzés

 

II. A BOROK LEÍRÁSA

 

II/1. Szőlőből készült termékek kategóriái: bor

Bortípusok:

fehérbor,

rozébor,

vörösbor.

 

II/1A. Analitikai előírások

fehérbor:

Tényleges alkoholtartalom minimum: 9,00% vol.*;

Összes alkoholtartalom  minimum: 9,00% vol.

Maximális Illósav tartalom: 1,08 g/l;

Összes savtartalom: 4,00 – 8,50 g/l;

Maximális kénessav tartalom (mg/l): **;

Összes cukortartalom (g/l): **.

 

rozébor:

Tényleges alkoholtartalom minimum: 9,00% vol.*;

Összes alkoholtartalom  minimum: 9,00% vol.

Maximális Illósav tartalom: 1,08 g/l;

Összes savtartalom: 4,00 – 8,50 g/l;

Maximális kénessav tartalom (mg/l): **;

Összes cukortartalom (g/l): **.

 

võrõsbor:

Tényleges alkoholtartalom minimum: 9,00% vol.*;

Összes alkoholtartalom  minimum: 9,00% vol.

Maximális Illósav tartalom: 1,20 g/l;

Összes savtartalom: 4,00 – 7,50 g/l;

Maximális kénessav tartalom (mg/l): **;

Összes cukortartalom (g/l): **.

 

* Kivétel: Dunántúli bor musttal történő édesítése esetén a tényleges alkoholtartalom minimum 4,50% lehet.

**A borok kén-dioxid- és cukortartalmának kialakítása a mindenkor hatályos jogszabályban megfelelően történhet.

 

II/1B. Érzékszervi jellemzők

Bortípus: érzékszervi jellemzők;

 

fehérbor:

Zöldessárgától az aranysárga színvilágig változó színű, könnyed fehérbor, közepes illatintenzitással és lekerekedett savakkal.

 

rozébor:

A lazacszíntől a világos piros színig terjedő, közepes illatintenzitású rozébor lekerekedett savakkal.

 

võrõsbor:

Színe a vöröstől a rubinvörös színig terjed. Gyümölcsös illatú vörösbor közepes tannintartalommal, lekerekedett, harmonikus savakkal.

 

III. KÜLÖNÖS BORÁSZATI ELJÁRÁSOK

 

1. Különös borászati eljárás nincs meghatározva.

 

2. A szőlőművelés szabályai:

 

a) Dunántúli borászati termékek előállítása a 2010. augusztus 1. után telepített szőlőültetvények esetében:

a. művelésmód:

ernyő,

moser,

sylvoz,

alacsony- középmagas és magas kordon,

guyot,

egyesfüggöny,

fejművelés,

bakművelés,

Lyra.

b. Telepítési sűrűség: minimum 3.300 tő / hektár.

b) A 2010. augusztus 1. előtt telepített szőlőültetvények esetében bármilyen, korábban engedélyezett művelésmódú és telepítési sűrűségű szőlőültetvényről származó szőlőből készülhet Dunántúli oltalom alatt álló földrajzi jelzéses borászati termék a szőlőültetvény termésben tartásáig.

 

3. A szüret módja:

gépi és kézi szüret megengedett

 

4. A szőlő minősége: (a szőlő minimális cukortartalma potenciális alkoholtartalomban és magyar mustfokban kifejezve)

 

Fehér: 8,00% vol., 13,40° MM;

rozé: 8,00% vol., 13,40° MM;

võrõs: 8,00% vol., 13,40° MM.

 

5. A szüret időpontjának meghatározása:

a szüret legkorábbi időpontja minden év augusztus 1.

 

IV. KÖRÜLHATÁROLT TERÜLET

 

A körülhatárolt terület meghatározása:

Baranya,

Fejér,

Győr-Moson-Sopron,

Komárom-Esztergom,

Somogy,

Tolna,

Vas,

Veszprém,

Zala megyék

I és II. termőhelyi kataszterbe sorolt területei.

 

V. MAXIMÁLIS HOZAM

 

V/1. Bor:

fehér: 120 hl/ha seprős újbor, vagy 17,00 t/ha szőlő kézi szüret esetén, 16,30 t/ha szőlő gépi szüret esetén;

rozé: 100 hl/ha seprős újbor, vagy 17,00 t/ha szőlő kézi szüret esetén, 16,30 t/ha szőlő gépi szüret esetén;

vörös: 100 hl/ha seprős újbor, vagy 17,00 t/ha szőlő kézi szüret esetén, 16,30 t/ha szőlő gépi szüret esetén;

 

VI. ENGEDÉLYEZETT SZŐLŐFAJTÁK

 

fehér:

Bacchus, Piros Bakator, Bianca, Blauer Silvaner, Budai, Chardonnay, Chasselas, Csabagyõngye, Cserszegi fűszeres, Csomorika, Ezerfürtű, Ezerjó, Furmint, Hárslevelű, Irsai Olivér, Juhfark, Karát, Kéknyelű, Királyleányka, Korai piros veltelini, Korona, Kövérszõlõ, Kövidinka, Leányka, Nektár, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Pátria, Pinot blanc, Pintes. Piros veltelini, Pölöskei muskotály, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Rozália, Rózsakõ, Sárfehér, Sarga muskotaly, Sauvignon, Semillon, Szürkebarát, Tramini, Viktóriagyöngye,

Vulcanus, Zalagyönye, Zefir, Zengõ, Zenit, Zeus, Zöld veltelini, Zöld szagos, Zöld szilváni, Viognier.

 

rozé:

Alibernet, Alicante boushet, Bibor Kadarka, Blauburger, Blauer Frühburgunder, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Domina, Kadarka, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Nero, Pinot noir, Rubintos, Syrah, Turán, Zweigelt, Kék Bakator, Dornfelder, Csókaszõlõ, Hamburgi muskotály, Menoire, Sagrantino, Tannat.

 

vörös:

Alibernet, Alicante boushet, Bibor Kadarka, Blauburger, Blauer Frühburgunder, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Domina, Kadarka, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Nero, Pinot noir, Rubintos, Syrah, Turán, Zweigelt, Kék Bakator, Dornfelder, Csókaszõlõ, Hamburgi muskotály, Menoire, Sagrantino, Tannat.

 

VII. KAPCSOLAT A FÖLDRAJZI TERÜLETTEL

 

1. A körülhatárolt terület bemutatása

A Dunántúl oltalom alatt álló földrajzi jelzés lehatárolt termőterülete a Magyarország Dunántúli tájegységének területét foglalja magában.

A kontinentális klíma szubmediterrán jellegét az alábbi két hatás alakítja ki: a nyugatról érkező hegyvidéki-óceáni légáramlat, amely hűvös, nedves levegőt szállít, valamint délről a földközi-tengeri eredetű, mediterrán légáramlat, amely száraz-meleg levegőt szállít a Dunántúlra.

A nyár nedvesebb és kevésbé forró, mint a Földközi-tenger mellékén, ugyanakkor az ősz napos és szárazabb, mint a kontinentális klímájú vidékeken.

Az évi középhőmérséklet 9-11°C, az évi napsütéses órák száma: 1900 óra/év körül alakul.

Az évi csapadékmennyiség 600-800 mm között változik.

Domborzatát tekintve a dunántúli táj dombokkal és közepes magasságú hegyvonulatokkal tagolt terület.

Domborzati adottságából adódóan a legtöbb település közelében kisebb patakok csörgedeznek, illetve nagyobb folyók folynak, esetenként tavak alakultak ki.

Talaját tekintve a Dunántúl lehatárolt termőterület talaja a Rahmann-féle agyagbemosódásos barna erdőtalaj.

Bizonyíthatóan a szőlőtermesztés hagyománya már a római kor előtti keltákra vezethető vissza.

Az egykori Pannónia provincia, azaz a mai Dunántúl, fejlett borkultúráját és borainak kimagasló minőségét bizonyítja, hogy Domitianus császár megtiltotta a területen a szőlőművelést, hiszen az itt termelt borok jelentős versenytárai voltak az itáliai boroknak.

Ezt Probus császár engedélyezte újra, és indultak a Pannóniai borok, azaz a mai Dunántúli borok gyors fejlődésnek.

A Dunántúl szőlőtermesztése a területre érkező magyarok számára is meghatározó szerepű volt, és jelentős gazdasági bevételt jelentett a helyi lakosoknak: mint fontos külkereskedelmi árú nagy mennyiségben szállították a környező országokba.

A török hódítások során bár a terület elnéptelenedett, de az ide érkező rácok számos újfajtát honosítottak meg, közülük a leghíresebb a Kadarka volt.

A török kiűzését követően a Dunántúl szőlőtermelő településein nagy számban megjelenő sváb eredetű lakosok terjesztették el a Dunántúlon a vörösborszőlő termesztését, és fogtak termesztésben olyan fajtákat, mint a Kékoportó. A török kiűzésétől a filoxéra vészig terjedő időszakban a Dunántúli borok keresettek voltak a Habsburg birodalom valamennyi tartományában.

A filoxéra vészt követő rekonstrukció időszakában terjedtek el a termőterületen olyan karakterisztikus fajták, mint az Olasz rizling és a Szürkebarát, illetve a világfajták közül a Chardonnay, melyek magas minőséget biztosító, a termőtájhoz jól alkalmazkodó fajták.

A termesztett fajták tekintetében számos új, a termőhelyhez jól köthető fajta került termesztésbe a Dunántúlon az elmúlt hatvan év folyamán, mint az Irsai Oliver, a Cserszegi fűszeres és a Sauvignon blanc, mely aromatikus fajták elválaszthatatlanok lettek a Dunántúlról, illetve a vörösborszőlő-fajták közül a Merlot és a Cabernet sauvignon, illetve a Cabernet franc.

A rendszerváltozást követő szerkezeti reformoknak, az új aromatikus fajták további térnyerésének, valamint az intenzív marketing munkának köszönhetően Magyarország egyik legkeresettebb tájbora lett a XXI. századra a Dunántúli.

A hazai vevők mellett a Dunántúli bor legfontosabb exportpiacát ma a Skandináv – (Svédország, Finnország) és a Visegrádi országok jelentik.

 

2. A borok leírása

Függetlenül a dunántúli bor típusától, valamennyi dunántúli borra a diszkrét, közepes illatvilág mellett a lekerekedett savak és a könnyed frissesség jellemző, melyek a dunántúli borokat évszázadok óta jellemezték és amely hírnevet szerzett neki.

 

3. Az okszerű kapcsolat bemutatása és bizonyítása

A Dunántúl éghajlatát befolyásoló nyugati légáramlatok a nyári időszakban is kellő mennyiségű csapadékot biztosítanak, így az aszály napok száma az azonos szélességi körön fekvő kontinentális területekhez képest alacsony. A barna erdőtalajok vízmegtartó képességének köszönhetően a nyári melegben is megfelelő a szőlő növény vízellátása.

A dunántúli termőterület jellegzetessége, hogy az itt élő emberek a Dunántúlra jellemző közepes (pld.: Kadarka, Kékoportó), illetve késői érésű (pld.: Olaszrizling, Kékfrankos, Szürkebarát) szőlőfajtákat általában a déli, délkeleti, illetve délnyugati kitettségű domb – és hegyoldalakon termesztik.

A mediterrán anticiklonok biztosította napos, hosszú ősz folyamán a domboldalak tövében lévő kisebb patakok, folyók esetleg tavak felületéről visszaverődő napsugarak a szőlő érését segítik elő, így a Dunántúli borok savai lekerekedettek, érettek, rozé- és vörösborok esetében a tanninok selymesek és elegánsak, a borok íz-gazdagok.

A Dunántúli borok ízgazdagsága, és a borászok kereskedelmi szakértelme együttesen teremtette meg a Dunántúli borok hírnevét a hazai és a nemzetközi piacon. A Dunántúli borok minőségének elismerését jelzi, hogy a legrangosabb magyar borászati díjat, az 1991-től évente kihirdetésre kerülő “Év bortermelője”, az elmúlt 19 év alatt 13 alkalommal Dunántúli borász vehette át.

A Dunántúli borok piaci sikerét jelzi, hogy a Dunántúli oltalom alatt álló földrajzi jelzéses borok közel háromnegyede az EU-26 tagországában kerül értékesítésre. A Dunántúli néven értékesített borok mennyisége a magyar borexport közel 10%-át jelenti.

 

VIII. TOVÁBBI FELTÉTELEK

 

VIII/1. Jelölési szabályok:

a) a borok esetében az oltalom alatt álló földrajzi jelzés kifejezés helyettesíthető a „tájbor” hagyományos kifejezéssel

b) a jelölhető hagyományos kifejezések, egyéb korlátozottan használható kifejezések, illetve készítési módra utaló kifejezések, illetve egyéb, szabályozottan használható kifejezések:

 

fehérbor:

első szüret vagy virgin vintage:

kifejezés a termőre fordulás utáni első évben szüretelt szőlőből készült borok esetében használható;

muskotály;

cuvée vagy küvé:

a küvé vagy cuvée kifejezés több szőlőfajta felhasználásával készült tájbor és m.t. minőségi borok, védett eredetű esetében tüntethető fel.

A küvé fajtaösszetételére vonatkozó adatokat (szőlőfajták megnevezése, %-os részaránya) a forgalomba hozatali engedélyhez csatolni kell.

A fogyasztók tájékoztatása érdekében a küvét alkotó szőlőfajták nevét a címkén csökkenő részarányuk sorrendjében fel lehet tüntetni;

szűretlen:

a szűretlen kifejezés azokon a borokon tüntethető fel, amelyek vagy hosszabb, többéves érlelés során váltak palackéretté, mivel a labilitást okozó anyagok kiváltak belőle, vagy a derítések által kerültek tükrös állapotba, s amelyek esetében a technológia során mellőzték a szűrést;

újbor vagy primőr:

a szüret évében palackozott újborok jelölésére használható;

„barrique”:

olyan bor, amelynek legalább egyharmadát 350 liternél nem nagyobb térfogatú, új tölgyfahordóban tárolták, amely esetében tölgyfadarabokat a bor érlelése és készítése során nem alkalmaztak, valamint a bor a forgalomba hozatali engedély megszerzéséhez szükséges minősítés során az érlelésre jellemző érzékszervi tulajdonságokkal rendelkezik.

Használható egyéb kifejezések:

„Barrique-ban erjesztett” „… hordóban erjesztett” (fa fajtájának feltüntetésével) „hordóban erjesztett”

„barrique-ban érlelt”, „… hordóban érlelt” (fa fajtájának feltüntetésével), „hordóban érlelt”

„barrel aged”,

„hordóban érlelt”

„a fajtájának feltüntetésével) hordóban érlelt”

 első szüret vagy virgin vintage:

kifejezés a termőre fordulás utáni első évben szüretelt szőlőből készült borok esetében használható;

 

rozébor:

első szüret vagy virgin vintage;

cuvée vagy küvé;

szűretlen;

újbor vagy primőr;

 

vörösbor:

első szüret vagy virgin vintage;

cuvée vagy küvé;

Szűretlen;

újbor vagy primőr;

barrique;

siller:

A rövid áztatási időnek köszönhetően nagyon világos színű vörösbor;

 

c) Muskotály korlátozottan használható kifejezés csak az alábbi fajtaösszetételű borokon jelölhető:

i) legalább 85%-ban - nem számítva bele az édesítésre szolgáló termékekből felhasznált mennyiséget - Csabagyöngye, Hamburgi muskotály, Mátrai muskotály, Cserszegi fűszeres, Irsai Olivér, Nektár, Ottonel muskotály, Pölöskei muskotály, Sárga muskotály, Zefír;

ii) legfeljebb 15%-ban:

Bacchus, Piros Bakator, Bianca, Blauer Silvaner, Budai, Chardonnay, Chasselas, Csomorika, Ezerfürtű, Ezerjó, Furmint, Generosa, Hárslevelű, Juhfark, Karát, Kéknyelű, Királyleányka, Korai piros veltelíni, Korona, Kövérszőlő, Kövidinka, Leányka, Olasz rizling, Pátria, Pinot blanc, Pintes, Piros veltelíni, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Rozália, Rózsakő, Sárfehér, Sauvignon, Semillon, Szürkebarát, Tramini, Viktória gyöngye, Vulcanus, Zala gyöngye, Zengő, Zenit, Zeus, Zöld veltelíni, Zöld szagos, Zöld szilváni, Viognier

 

d) A Dunántúl oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel egy látómezőben feltüntethető a „Transdanubia” kifejezés is.

 

VIII/2. Kiszerelésre vonatkozó szabályok:

Valamennyi kiszerelési mód megengedett

 

VIII/3. Az illetékes helyi borbíráló bizottság kijelölése:

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Borászati Igazgatóság.

 

VIII/4. Nyilvántartások, adatszolgáltatások, bejelentések:

a) Nyilvántartások

i) keletkezett származási bizonyítványok (szőlő- és borszármazási) példányai;

ii) forgalomba hozatali engedélyek másolatai;

iii) A Dunántúl termékleírást benyújtó borvidékek hegyközségi tanácsai által meghatározott helyszíni szemlékről szóló jegyzőkönyvek, dokumentumok;

iv) pincekönyv;

v) Szőlőterület illetve pince helye szerint illetékes hegybíró által az oltalom alatt álló eredetmegjelöléses termék előállítójáról, a hegyközségi informatikai rendszerben (továbbiakban: HEGYÍR), vezetett nyilvántartások (ültetvénykataszter, pincekataszter)

b) Bejelentések

A Dunántúl oltalom alatt álló földrajzi jelzésű borászati termék termelésének – beleértve a szőlő alapanyag termelést is – megkezdésekor köteles a területileg illetékes hegyközségnél termelési szándékát bejelenteni. Ez a bejelentés visszavonásig érvényes.

 

VIII/5. Termék előállítása a lehatárolt termőterületen kívül:

Dunántúli borászati termékek előállítása csak a lehatárolt területen, valamint történelmi hagyományok miatt az alábbi két szomszédos megye felsorolt településein lehetséges:

 

Bács-Kiskun megye:

Tiszazug, Kecskemét, Szentkirály, Nyárlőrinc, Helvécia, Ballószög, Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunbaracs, Ladánybene, Lajosmizse, Felsőlajos, Tiszakécske, Lakitelek, Tiszaalpár, Izsák, Páhi, Ágasegyháza, Orgovány, Jakabszállás, Szabadszállás, Fülöpszállás, Dunavecse, Apostag, Kunszentmiklós, Kiskunfélegyháza, Bugac, Kunszállás, Fülöpjakab, Kiskunmajsa, Szank, Móricgát, Jászszentlászló, Csólyospálos, Harkakötöny, Kiskőrös, Kaskantyú, Akasztó, Csengőd, Soltszentimre, Tabdi, Soltvadkert, Bócsa, Tázlár, Kecel, Imrehegy, Solt, Harta, Dunapataj, Kiskunhalas, Zsana, Balotaszállás, Kunfehértó, Pirtó, Kisszállás, Tompa, Kelebia, Csikéria, Bácsszőlős, Bácsalmás, Kunbaja, Jánoshalma, Kéleshalom, Mélykút, Baja, Bátmonostor, Borota, Császártöltés, Csátalja, Csávoly, Dávod, Dusnok, Érsekcsanád, Érsekhalma, Hajós, Nagybaracska, Nemesnádudvar, Rém, Sükösd, Vaskút.

és

Pest megye:

Dány, Monor, Monori erdő, Gomba, Kóka, Tóalmás, Ráckeve, Tököl, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Dömsöd, Ócsa, Inárcs, Kakucs, Hernád, Örkény, Cegléd, Tápiószentmárton, Nyársapát, Csemő, Pilis, Újlengyel, Albertirsa, Ceglédbercel, Abony, Nagykőrös, Kocsér, Tápiószele, Vác, Budapest-Rákosliget, Szada, Veresegyház, Kerepes, Mogyoród, Őrbottyán, Vácrátót, Kisnémedi, Vácegres, Vác, Budajenő, Budakeszi, Páty, Pilisborosjenő, Telki, Tök, Üröm, Budapest XXII. kerület Budafok.

 

IX. ELLENŐRZÉS

 

1. A termékleírás ellenőrzésére kijelölt szervezetek:

A termékleírás betartásának hatósági ellenőrzését a hatályos jogszabály által kijelölt hatóságok végzik el.

Jelenleg hatályos jogszabályok szerinti hatóságok:

 

1.1 Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Borászati Igazgatóság

1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.

Tel: +36 1 346-09-30, Fax: +36 1 212 49 78

e-mail: bmi@mgszh.gov.hu

Web: http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/obi

 

Kormányhivatalok:

Omissis……………………

 

2. Az ellenőrzések köre:

- A borászati termékek analitikai és érzékszervi tulajdonságainak vizsgálata forgalomba hozatal előtt;

- A borászati terméket előállító üzem adminisztratív ellenőrzése a gazdasági akta alapján, illetve helyszíni vizsgálata kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján;

- Kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján érzékszervi és analitikai vizsgálat a forgalomba hozott borászati termékek esetén;

- származási bizonyítványok valóságtartalmának ellenőrzése.

 

X. A HEGYKÖZSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE

Omissis………………………..

 

 

.

...in production...

visit also EUROPEAN WINES

----

...in lavorazione...

visitate anche EUROPEAN WINES

 

 

VISIT THE SITES BELOW

---

VISITATE I SITI IN CALCE

O

CLICCATE QUI

senigallia