UNGHERIA › RENDELET 127 2009

127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet

módositotta 134/2009 (X 14) FVM rendelet

módositotta 64/2010 (V 12) FVM rendelet

módositotta 3/2011 (I 14) FVM rendelet

módositotta I/2011 (V 11) VM rendelet

 

a szılészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjérıl, továbbá a borászati termékek elıállításáról, forgalomba hozataláról és jelölésérıl

A szőlőtermesztésrıl és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. § (1) bekezdés b), e), g), h), i), j),

m), valamint a hegyközségekrıl szóló 1994. évi CII. törvény 65. § b) és c) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, a

földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérıl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §

a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következıket rendelem el:

 

Fogalommeghatározások

 

1.§

E rendelet alkalmazásában:

 

a) adatszolgáltatással kapcsolatos fogalmak:

1. gazdasági akta: a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a szılıkataszter, a kötelezı bejelentések, a piaci felügyelethez szükséges információgyőjtés, a borászati termékek fuvarozásához szükséges kísérıokmányok, valamint a borágazatban vezetendı nyilvántartás tekintetében történı alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. május 26-i 436/2009/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 436/2009/EK rendelet) I. melléklet 1. pontja szerinti adattartalmú, egy természetes személyre, jogi személyre vagy jogi személyiség nélküli szervezetre vonatkozó, azonosító számmal ellátott nyilvántartás;

2. gazdasági aktát vezetı hegybíró: az a hegybíró, aki az adatszolgáltató szőlőültetvénye, illetve borászati üzeme szerint illetékes hegybírója által nyilvántartott adatok összesítésével összeállítja, nyilvántartja, kezeli az adatszolgáltatóra vonatkozó gazdasági aktát;

3. hegyközségi kód: az adatszolgáltatót borvidék, hegyközség, illetve személy szerint egyértelműen beazonosító, a hegybíró által kiadott számsor;

4. integrált szőlészeti és borászati nyilvántartó rendszer: a szőlő-bor ágazat nyilvántartással, adatszolgáltatással, ellenırzéssel kapcsolatos közösségi és tagállami kötelezettségek teljesítését támogató informatikai rendszer.

 

b) a terület azonosításával kapcsolatos fogalmak:

1. blokkhatár fedvény: a Mezőgazdasági Parcella-azonosító Rendszer (MePaR) blokkhatárait és a nem

támogatható területek határait, valamint a blokkok azonosító kódjait tartalmazó digitális térkép;

2. domborzati fedvény: 1:10 000-es topográfiai térkép alapján készült nagyfelbontású digitális

domborzatmodellből levezetett, a felszín egységes méretű, szabályos alakú részeire vonatkoztatott, tengerszint feletti

magassági, égtáji kitettség-, valamint lejtőszög kategória értékeket szolgáltató téradatbázis;

3. dűlő fedvény: a Földmérési és Távérzékelési Intézet (a továbbiakban: FÖMI) földrajzinév-rendezési

programjából származó, a dőlőhatárokat tartalmazó digitális térkép;

4. fedvény: a térinformatikai rendszerben szereplı, egy logikai egységet képező digitális térképréteg;

5. földrajzi név termőhelye fedvény: az oltalom alatt álló földrajzi nevekhez tartozó meghatározott

szőlőültetvények körülhatárolásával kialakított digitális térkép;

6. hegyközségi határ fedvény: a hegyközségekhez tartozó települések közigazgatási határa a Magyar Közigazgatási

Határok joghiteles adatbázisából;

7. kataszteri fedvény: az ingatlan-nyilvántartási térkép nem hiteles digitális másolata, amely a földrészlethatárokat

és a helyrajzi számokat tartalmazza;

8. kitettség fedvény: az 1:10 000-es topográfiai térkép alapján készült nagyfelbontású digitális domborzatmodellből levezetett, a terület dőlési irányait ábrázoló fedvény;

9. lejtıkategória fedvény: az 1:10 000 méretarányú topográfiai térkép alapján készült nagyfelbontású digitális

domborzatmodellből levezetett, a terület dőlésszögeit ábrázoló fedvény;

10. magasságintervallum fedvény: az 1:10 000-es topográfiai térkép alapján készült nagyfelbontású digitális

domborzatmodellbıl levezetett, a tengerszint feletti magasságot ábrázoló fedvény;

11. megyehatár fedvény: a megyék közigazgatási határa a Magyar Közigazgatási Határok joghiteles adatbázisából;

12. ortofotó: állami alapadatok felhasználásával létrehozott, a rendelet céljainak megfelelő pontosságú, méretek és

területek meghatározására alkalmas, térképszerően átdolgozott légifelvétel, amely a szőlőültetvények vektoros

határainak meghatározásában is felhasználható;

13. szőlőültetvény: olyan szőlőültetvény-felület a hegyközség szőlőültetvény kataszterében, amely legalább

helyrajzi szám szerint nyilvántartott, és a szőlő művelésmódjára, valamint fajtájára vonatkozó adatok azonosak;

14. szőlőültetvény fedvény: szőlőültetvények helyrajzi szám szerint körülhatárolásával kialakított digitális térkép;

15. talajtani fedvény: 1:100 000 vagy nagyobb méretarányú agrotopográfiai alapú digitális térkép;

16. támogatás fedvény: 436/2009/EK rendeletének 3. cikk (1) bekezdés a) pont vi. alpontjában meghatározott

adatok térképi megjelenítése;

17. termıhelyi kataszteri fedvény: a Budapesti Corvinus Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató Intézete

Kecskemét (a továbbiakban: SZBKI) által vezetett termőhelyi kataszteri térképek digitális másolata;

18. topográfiai fedvény: az 1:10 000-es és 1:100 000-es méretarányú digitális állami topográfiai térképek.

 

c) laboratóriumi vizsgálatokkal kapcsolatos fogalmak:

1. átlagminta: több tartályból álló tétel esetén az egyes tartályokból, azok térfogatának arányában elkülönített és

összekevert termékből vett minta;

2. biológiai üledékek: élı és holt élesztőgombasejtek, baktériumsejtek vagy sejthalmazok, valamint

penészgombafonalak;

3. borüledékek: mindazok a mikrobiológiai, kémiai és fizikai eredetű részecskék, amelyek a stabilizált, szűrt

borban szaporodás, kicsapódás vagy utószennyeződés útján nemkívánatos elváltozást (opálosság, porosság,

zavarosság) okoznak, függetlenül attól, hogy a részecskék a borban leülepednek vagy lebegve maradnak;

4. ellenminta: a halmazból, tételből a mintával azonos idıben és módon vett és lezárt minta, mely a mintaadónál

marad;

5. fizikai üledékek: a tiszta borba technológiai szennyezıdés útján bekerült oldhatatlan részecskék;

6. húzott minta: a tartályban lévő tétel minden rétegébıl, a mintavételhez használt eszköz egyenletes

mozgatásával, húzásával vett minta;

7. kémiai üledékek: a bor természetes oldott anyagainak környezeti hatásokra bekövetkező kicsapódásai, kristályos

vagy amorf részecskék formájában;

8. minta: a halmazból, tételbıl minősítés céljára elkülönített termékmennyiség, az elemi minták összessége;

9. palackállóság: palackálló az a bor, amely szakszerő szállítási, tárolási és fogyasztási körülmények mellett a

vonatkozó előírásokban meghatározottak szerint tiszta és üledékmentes marad, érzékszervi tulajdonságai hátrányosan

nem változnak meg;

10. vizsgálat: a megmintázott termékhalmaz az Európai Unió által elfogadott módszerrel történő - érzékszervi,

fizikai, kémiai, kiszerelési, jelölési, mikrobiológiai, toxikológiai, radiológiai - vizsgálata a fogyaszthatóság,

forgalmazhatóság engedélyezésének érdekében.

 

A borvidékekbe tartozó települések listája

2. §

Az egyes borvidékekbe tartozó települések listáját az 1. számú melléklet tartalmazza.

 

ELSİ RÉSZ

A SZİLÉSZETI ÉS BORÁSZATI ADATSZOLGÁLTATÁS RENDJE

 

I. Fejezet

A GAZDASÁGI AKTA VEZETÉSE

 

3. §

(1) A szőlőültetvény vagy borászati üzem helye szerint illetékes hegybíró a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 56. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatónak (a továbbiakban: adatszolgáltató) a névjegyzékbe vagy nyilvántartásba történő felvétellel egyidejűleg a 2. számú melléklet szerinti adatlapok alapján, 8 napon [Korábbi szöveg:5 munkanapon] belül hegyközségi kódot ad ki, és ezzel nyilvántartásba veszi. A hegybíró adatszolgáltatóként a szőlőültetvény használójaként bejelentett, természetes személyt, jogi személyt, vagy jogi személyiség nélküli szervezetet tartja nyilván.

(2) A hegybíró - a nyilvántartásba vétel feltételeként - helyszíni szemlét végezhet. A hegybíró a helyszíni szemle során meggyőződik a bejelentkezéskor szolgáltatott adatok valódiságáról. A hegybíró a nyilvántartásba vételről hatósági bizonyítványt állít ki.

(3) A Btv. vagy a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény (a továbbiakban: Htv.) által hegyközségi hatáskörbe utalt közigazgatási ügyekben a nem hegyközségi településekre is kiterjedő hatásköröket a 3. számú melléklet szerinti illetékességi szabályok alapján látják el a hegyközségek hegybírói.

(4) Az adatszolgáltató a gazdasági akta hegybíró által vezetett részének összeállítása céljából a névjegyzékbe vagy nyilvántartásba történő felvételt követő 15 napon belül az általa kiválasztott - valamely szőlőültetvénye vagy borászati üzeme szerint illetékes - hegybíróval közli a hegyközségi kódját (kódjait) és, hogy mely hegyközségeknek adatszolgáltatója.

(5) A gazdasági aktát vezető hegybíró a nyilvántartásba vételről kiállított hatósági bizonyítvány(ok) alapján rögzíti az adatszolgáltató azonosító adatait (név, lakcím/székhely, adószám/adóazonosító jel, hegyközségi kódszám), hogy mely hegyközségeknek tagja, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) által adott regisztrációs számát, és az adatszolgáltató részére a gazdasági akta azonosítását szolgáló azonosítószámot ad ki.

 

4. §

(1) Az adatszolgáltató a hegyközségi kódját (kódjait) és a gazdasági akta azonosítószámát minden kérelemnél, illetve jelentésnél (minden adatlapon) köteles feltüntetni.

(2) Az adatokban történő változást az adatszolgáltató a 2. számú melléklet szerinti adatlapnak az adatszolgáltató azonosítását szolgáló és az adatváltozást érintő részek kitöltésével 15 napon belül köteles a szőlőültetvény vagy borászati üzem helye szerint illetékes hegybírónak bejelenteni.

(3) Ha a borászati hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy a borászati üzemre vonatkozó adatok nem egyeznek meg a gazdasági aktában rögzített adatokkal, a borászati üzemet határidő megjelölésével felszólítja a hegybíró részére történő adatszolgáltatásra. Az adatszolgáltatásra felszólító határozatot a hegybíróval is közölni kell.

(4) A gazdasági aktát vezető hegybíró a gazdasági aktában nyilvántartott adatok valódiságát a szőlőültetvény vagy borászati üzem helye szerint illetékes hegybíró és - a borászati üzemre vonatkozó adatok esetében - a borászati hatóság együttműködésével legalább 5 évente köteles ellenőrizni. Amennyiben az ellenőrzés eredménye alapján a hegybíró eltérést talál, abban az esetben az adatszolgáltatót fel kell szólítani a nyilvántartott adatainak helyesbítésére, illetve kiegészítésére.

(5) A felszólításnak a jogerőre emelkedéstől számított 10 napon [Korábbi szöveg:8 munkanapon] belül kell eleget tenni.

 

5. §

(1) A hegybíró az adatszolgáltató tevékenységének megszűnéséről tett nyilatkozata alapján a gazdasági aktát 15 napon [Korábbi szöveg:10 munkanapon] belül lezárja, melynek tényét a gazdasági aktában rögzíti.

(2)  Az adatszolgáltató, amennyiben gazdasági aktájának vezetésére másik szőlőültetvénye vagy borászati üzeme helye szerinti hegybírót választ, ezt évente május 1. és május 31. között kell bejelenteni az újonnan választott hegybírónak.

(3)  A hegybíró a bejelentéstől számított 15 napon [Korábbi szöveg:10 munkanapon] belül értesíti az adatszolgáltató gazdasági aktáját vezető hegybíróját a bejelentés tényéről.

(4)  A gazdasági akta vezetésére kiválasztott hegybíró a gazdasági akta áttételének tényét a gazdasági aktában rögzíti, és új hatósági bizonyítványt állít ki az adatszolgáltató részére, amelyben közli a gazdasági akta vezetésére és az adatszolgáltatóra vonatkozó aktualizált adatokat.

 

 

II. Fejezet

ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE

 

6. §

(1) A borászati üzem

a) a természetes alkohol tartalom növelése;

b) a must és a bor savtartalmának növelése;

c) a must és a bor savtartalmának csökkentése;

d) a bor édesítése

művelet végzését köteles írásban bejelenteni a művelet végrehajtási helye szerint illetékes hegybíró részére.

(2) A természetes alkoholtartalom növelésének borászati évben első alkalommal történő végzését a 606/2009/EK bizottsági rendelet 12. cikk (1) és (2) bekezdés szerint kell bejelenteni, a művelet megkezdése előtt legalább két munkanappal. A bejelentés több műveletre, illetve valamely meghatározott időszakra is kiterjedhet. Ebben az esetben a 606/2009/EK bizottsági rendelet 12. cikk (3) bekezdés szerint kell a nyilvántartást vezetni.

(3) A must és a bor savtartalmának növelését és csökkentését a 606/2009/EK bizottsági rendelet 13. cikk (1) és (2) bekezdés szerint kell bejelenteni.

(4) A bor édesítését a 606/2009/EK bizottsági rendelet I.D melléklet 5. pontja szerint kell bejelenteni. Azok a borászati üzemek, amelyek rendszeresen vagy folyamatosan végeznek édesítési műveletet, a bejelentést több műveletre vagy meghatározott időszakra vonatkozóan is megtehetik. Ebben az esetben a 606/2009/EK bizottsági rendelet I.D melléklet 5. pontjának c) alpontja szerint kell a nyilvántartást vezetni.

(5) Az (1) bekezdésben felsorolt műveletek bejelentésének másolatát, a bejelentés elküldésének igazolásával a borászati üzem pincekönyvének mellékleteként meg kell őrizni.

 

7. §

(1) A gazdasági aktát vezető hegybíró az integrált informatikai rendszerben rögzített származási bizonyítványok adattartalma alapján a 4. számú melléklet szerint nyomtatott formában összeállítja az adatszolgáltató részére a szüretet követő év január 15-ig:

a) a szőlőterméséről és a bor előállításáról seprős újborban kifejezve,

b) a felvásárolt szőlőről

szóló adatokat.

(2) Az adatszolgáltató az elkészített jelentéseket aláírja.

(3) A tokaji borkülönlegességek és a november 30-át követően szüretelt szőlőből készült borászati termékek előállítására vonatkozó adatok a borászati üzem által adott becslés alapján is megadhatók. A borászati üzem a becsült adatokat legkésőbb március 10-ig köteles a pincekönyv alapján helyesbíteni.

(4) A hegybíró az adatszolgáltató által benyújtott bizonylatok alapján jegyzőkönyvben rögzíti, ha az adatszolgáltató (1) bekezdés a)-b) pontjai szerinti jelentéseket módosítja.

(5) Az adatszolgáltató a gazdasági aktát vezető hegybíró részére augusztus 15-ig az előző borpiaci évben forgalomba hozott bor mennyiségéről az 5. számú melléklet szerint szolgáltat adatot.

(6) Az adatszolgáltató a gazdasági aktát vezető hegybíró részére készleteiről a 6. számú melléklet szerint az előző borpiaci évről augusztus 15-ig szolgáltat adatot.

(7) Az adatszolgáltató a keletkezett borászati melléktermékek készletéről, leadásáról a 7. számú melléklet szerint évente kétszer, a július 31-i állapot szerint augusztus 15-ig, a november 30-i állapot szerint december 15-ig a borászati üzem helye szerint illetékes hegybírónak szolgáltat adatot.

 

8. §

(1) A 436/2009/EK rendelet 11. cikke szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató természetes vagy jogi

személy a 436/2009/EK rendelet V. melléklete szerinti jelentést a borászati hatóság részére nyújtja be a július 31-én

birtokában lévő szőlőmust-, szőlőmustsőrítmény-, finomított szőlőmustsőrítmény- és borkészletekről minden év

szeptember 10-ig.

(2) A borászati hatóság az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) részére a beérkezett

jelentések alapján összesített jelentést készít október 30-ig, amelyet másolatban megküld a Hegyközségek Nemzeti

Tanácsa (a továbbiakban: HNT) részére is.

 

9. §

(1) A szőlőterület vagy borászati üzem szerint illetékes hegybíró megküldi a hegyközségi tanácsnak:

a) az adott borpiaci évre várható szőlő- és bortermés mennyiségéről készített becslését szőlőfajtánkénti bontásban augusztus 15-ig,

b) a Hegyközségi Információs Rendszer (a továbbiakban: HEGYIR) program szerint összesített, az előző borpiaci évre vonatkozóan a szőlészeti és borászati tevékenységet végzők létszámáról, a szőlőterület nagyságáról, a terület változásáról, a szőlőterület fajtánkénti megoszlásáról és a borászati kapacitásról évente, július 31-i állapot szerint augusztus 25-ig,

c) a kiadott származási bizonyítványok adattartalma alapján az adott borpiaci évre vonatkozóan a szőlőtermelésről, a szőlőfelvásárlásról, a feldolgozott szőlő mennyiségéről, valamint a bor előállításról január 30-ig,

borvidékbe sorolt és borvidéken kívüli bontásban megküldi a hegyközségi tanácsnak elektronikus formában.

(2) A gazdasági aktát vezető hegybíró az előző borpiaci évre vonatkozóan a borforgalmazásról, borkészletről oltalom alatt álló eredetmegjelölést viselő borászati termékenként (a továbbiakban: OEM-bor), oltalom alatt álló földrajzi jelzést viselő borászati termékenként (a továbbiakban: OFJ-bor), földrajzi jelzést nem viselő borászati termékenként (a továbbiakban: FN-bor), és tárolás helye (hegyközség) szerint augusztus 25-ig összesíti az adatokat.

(3) A szőlőültetvény szerint illetékes hegybíró a Htv. 38. § f) pontjában meghatározott adatokat a tárgyévet követő január 31-ig adja át a vámhatóságnak.

 

10. §

(1) A hegyközségi tanács a 9. § (1) bekezdése szerinti az adott borpiaci évre várható szőlő- és bortermés mennyiségéről készített becslését szőlőfajtánkénti bontásban augusztus 25-ig, összesítve megküldi a HNT részére.

(2) A hegyközségi tanács a Borvidéki Információs Rendszer (BORIR) program szerint a 9. § (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatokat OEM-boronként, OFJ-boronként, FN-boronként összesíti és

a) a szőlészeti és borászati tevékenységet végzők létszámára, a szőlőterület nagyságára, a terület változására, a szőlőterület fajtánkénti megoszlására és a borászati kapacitásra vonatkozó adatokat szeptember 15-ig,

b) a szőlőtermelésre, a szőlőfelvásárlásra, a feldolgozott szőlő mennyiségére, valamint a bor előállításra vonatkozó adatokat február 28-ig,

c) az előző borpiaci évre vonatkozóan a borforgalmazásra, borkészletre vonatkozó adatokat szeptember 15-ig

elektronikus úton továbbítja a HNT részére.

 

11. §

(1) A HNT a 10. § (1) bekezdése szerinti adatok összesítését megküldi a miniszter részére az adott borpiaci évre várható szőlő- és bortermés mennyiségéről készített becslését szőlőfajtánkénti bontásban szeptember 5-ig.

(2) A HNT a 10. § (2) bekezdésben meghatározott, a hegyközségi tanácsoktól érkezett adatokat összesíti és

a) a szőlészeti és borászati tevékenységet végzők létszámára, a szőlőterület nagyságára, a terület változására, a szőlőterület fajtánkénti megoszlására és a borászati kapacitásra vonatkozó adatokat szeptember 30-ig,

b) a szőlőtermelésre, a szőlőfelvásárlásra, a feldolgozott szőlő mennyiségére, valamint a bor előállításra vonatkozó adatokat március 20-ig,

c) az előző borpiaci évre vonatkozóan a borforgalmazásra, borkészletre vonatkozó adatokat szeptember 30-ig

elektronikus úton továbbítja a miniszter részére.

(3) A 436/2009/EK rendelet 19. cikk (1) bekezdésben meghatározott jelentéseket a miniszter küldi meg a Bizottság részére.

 

12. §

A hegybíró, a hegyközségi tanács, a HNT és a miniszter a beérkező és az elküldött adatokat nyomtatott vagy elektronikus formában az adatszolgáltatást követő 5. borpiaci év végéig köteles megőrizni.

 

III. Fejezet

A SZŐLŐ ÉS A BOR SZÁRMAZÁSI BIZONYÍTVÁNYOK KIADÁSÁNAK

RENDJE

13. §

(1) A szőlő származási bizonyítvány iránti kérelmeket a szüret befejezését követő 8 napon [Korábbi szöveg:5 munkanapon] belül, de legkésőbb november 30-ig kell benyújtani. Kivételesen november 30. utáni szüret esetén a kérelmet a szüret befejezését követő 8 napon [Korábbi szöveg:5 munkanapon] belül kell benyújtani. A szőlő származási bizonyítványának kiadását a gazdasági aktaszámmal rendelkező, ültetvény használójaként nyilvántartott természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kérelmezheti a 8. számú melléklet szerinti kérelemnek a szőlőültetvény helye szerint illetékes hegybíróhoz történő benyújtásával.

(2) A származási bizonyítvány kérelemhez mellékelni kell a mérlegjegyet, a felvásárlási jegyet vagy átvételi elismervényt vagy nyilatkozni kell a saját feldolgozásról.

(3) A szőlő származási bizonyítványát a 9. számú melléklet szerinti tartalommal három eredeti példányban kell kiadni a szőlőültetvény-felületről származó szőlőre, tételenként. Az első, biztonsági jellel ellátott eredeti példány a feldolgozóé, illetve saját bor előállítása esetén a szőlőtermelőé. A második példány - amit a pincekönyvhöz kell mellékelni - szintén a feldolgozóé, a harmadik példány a termelőé.

(4) A jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 80. § (3) bekezdése szerinti adómentes bor (a továbbiakban: adómentes bor) előállításához szükséges szőlő származási bizonyítványnak csak a második és harmadik példányát kell kiadni, az első példány a hegybírónál marad. A második példány a jövedéki adóról és az adómentes bor előállítására felhasznált szőlő igazolására is szolgál.

(5) Ha a szőlő származási bizonyítvány elvész vagy megsemmisül, az eredetivel azonos adattartalommal és számon, biztonsági jel nélküli másolatot ad ki a hegybíró „hiteles másolat” rájegyzés feltüntetésével. A szőlő származási bizonyítvány hiteles másolatának kiadásáról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(6) A szőlő származási bizonyítvány hiteles másolatát az eredeti származási bizonyítvány kérelmezője kérheti.

 

14. §

(1) A bor származási bizonyítványának kiadását a hegybíró által nyilvántartott, gazdasági aktaszámmal rendelkező természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, kérelmezheti a szüretet követő év január 10-ig a 10. számú melléklet szerinti kérelemnek a hegybíróhoz történő benyújtásával. A bor első származási bizonyítványára irányuló kérelemhez mellékelni kell a szőlő származási bizonyítvány első (biztonsági jellel ellátott) példányát, illetve a pincekönyvnek a kérelemben szereplő bortételre vonatkozó részének másolatát.

(2) A bor származási bizonyítvány iránti kérelemben a bor mennyiségét seprős újborban kell megadni. A tokaji borkülönlegességek és a november 30-át követően szüretelt szőlőből készült borászati termékek előállítása estén a bor első származási bizonyítványa január 10. után a szüretet követő év március 31-ig kérelmezhető.

(3) A hegybíró a szüretet követő év január 14-ig a (2) bekezdés szerint benyújtott kérelemben szereplő adatokat rögzíti a HEGYIR-ben.

(4) Adómentes bor előállítása esetén bor származási bizonyítvány nem adható ki. Ebben az esetben a szőlő származási bizonyítványra a hegybíró rávezeti: „Adómentes bor előállítására felhasznált szőlő”.

(5) A bor származási bizonyítványt bortételenként kell kiadni.

(6) Amennyiben a bor származási bizonyítvánnyal rendelkező bortétel továbbfeldolgozásra kerül, abban az esetben az (1) bekezdés szerint benyújtott kérelem alapján a hegybíró a bor származási bizonyítványának bevonását követően a bor továbbfeldolgozásának megfelelően új bor származási bizonyítványt állít ki. A kiadott bor származási bizonyítványokban rögzített bormennyiséget a pincekönyv érintett bortételre vonatkozó részének másolata alapján kell rögzíteni.

(7) Amennyiben a bor származási bizonyítvánnyal rendelkező bortételt több bortételre bontják meg, abban az esetben az (1) bekezdés szerint benyújtott kérelmek alapján a hegybíró a bor származási bizonyítványának bevonását követően bortételenként új bor származási bizonyítványt állít ki és azon feltünteti a bevont bor származási bizonyítvány számát. A tételenként kiadott bor származási bizonyítványok adattartalmának meg kell egyeznie a bevont származási bizonyítványon szereplő, a borászati terméket meghatározó adatokkal. A tételenként kiadott bor származási bizonyítványokban rögzített, összegzett bormennyiség nem térhet el a bevont származási bizonyítványon szerelő bormennyiségtől.

(8) A (6) bekezdés szerint kiadott bor származási bizonyítványon akkor is fel kell tüntetni az alkoholtartalom-növelés vagy az édesítés tényét, ha azt nem azon a tételen végezték, amelye a borszármazási bizonyítványt kérik, hanem egy vagy több résztételnél, amiből a végső bortétel áll.

 

15. §

(1) A bor származási bizonyítványát a hegybíró a 11. számú melléklet szerinti tartalommal adja ki. A bor származási bizonyítványon az adatok csak nyomtatott formában szerepelhetnek.

(2) Ha a bor származási bizonyítvány elvész vagy megsemmisül, az eredetivel azonos adattartalommal és számon, biztonsági jel nélküli másolatot ad ki a hegybíró „hiteles másolat” rájegyzés feltüntetésével. A bor származási bizonyítvány hiteles másolatának kiadásáról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(3) A bor származási bizonyítvány hiteles másolatát az eredeti származási bizonyítvány kérelmezője kérheti.

 

16. §

A bor származási bizonyítvány kiállításakor a szőlő származási bizonyítványokat össze kell vonni a szőlőfeldolgozással megegyezően. A szőlő származási bizonyítványok összevonása esetén a szőlő származási bizonyítványokon a bor származási bizonyítvány számát jelölni kell.

 

17. §

(1) A származási bizonyítvány kiadásáról a hegybíró nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartásnak

a) a származási bizonyítvány tulajdonosának természetes személyazonosító adatait,

b) a származási bizonyítvány számát,

c) a kiadás dátumát,

d) a származási bizonyítványban szereplő szőlő- vagy bormennyiség felhasználási célját kell tartalmaznia.

 

18. §

(1) A szőlő származási bizonyítvány kiadását követő év január 10-ig a bor származási bizonyítvány kiadására fel nem használt szőlő származási bizonyítványt a hegybírónak át kell adni, aki azt bevonja. A szőlő származási bizonyítványra rá kell vezetni a szőlő tényleges felhasználását vagy a felhasználás elmaradásának okát.

(2) A kiadott szőlő származási bizonyítványokról a szüretet követő év március 31-éig a hegybírónak a 17. §-ban meghatározott nyilvántartás alapján összesítést kell készítenie, amelyet 10 napon [Korábbi szöveg:8 munkanapon] belül elektronikus formában megküld a HNT részére.

(3) A HNT a fel nem használt származási bizonyítványokról készített összesítést a borászati hatóságnak április 30-ig elektronikus formában megküldi.

 

19. §

(1) Szőlő borászati célú felhasználása esetén a szőlő származási bizonyítványt vissza kell vonni.

(2) Borászati célú felhasználásnak minősül, és bor származási bizonyítványt kell kiállítani cefre, zúzott szőlő, must, sűrített szőlőmust, finomított szőlőmustsűrítmény előállítása esetén függetlenül attól, hogy a keletkezett termék végfelhasználása milyen irányú lesz.

 

20. §

(1) Továbbfeldolgozás céljára a Magyar Köztársaság területére behozott bor esetén a származási bizonyítványt a bor tárolási helye szerint illetékes hegybíró állítja ki. A származási bizonyítvány iránti kérelemhez csatolni kell a szállítási okmányokat. A borászati üzemnek a betárolást 10 napon belül kell bejelenteni a bor tárolási helye szerint illetékes hegybíró részére.

(2) Az Európai Unió más tagállamából származó szőlőből készült bor származási bizonyítványát az előállítást végző borászati üzem helye szerint illetékes hegybíró állítja ki. A származási bizonyítvány iránti kérelemhez csatolni kell szállítási okmányokat. A származási bizonyítványon fel kell tünteti a szőlő származási helyét, fajtáját, továbbá a természetes alkoholtartalmát. A vevőnek a betárolást 5 napon belül kell bejelenteni a szőlő feldolgozási helye szerint illetékes hegybíró részére.

 

21. §

(1) A szőlő származási bizonyítványt a hegybírónak, a szőlőt feldolgozó borászati üzemnek és a szőlőtermelőnek a kiállítást követő 5. borpiaci év végéig meg kell őriznie.

(2) A bor származási bizonyítványt a hegybírónak, a szőlőt feldolgozó borászati üzemnek a forgalomba hozatali engedély jogerőre emelkedését követő 5. borpiaci év végéig meg kell őriznie.

 

IV. Fejezet

SZŐLŐÜLTETVÉNYEK ORSZÁGOS TÉRINFORMATIKAI NYILVÁNTARTÁSA (VINGIS)

 

22. §

(1) A VINGIS rendszer aktualizálása érdekében az adatfogadást, -ellenőrzést, -konszolidálást, -feldolgozást és az adatbázisokba való feltöltést minden egyes frissítendő adatréteg esetén a FÖMI külön elvégzi, valamint frissíti a digitális térképi adatbázisokat.

(2) A rendszer részét képező különböző méretarányú térképeket az Egységes Országos Vetületi (a továbbiakban: EOV) rendszerben kell ábrázolni.

 

23. §

(1) A VINGIS adatbázis tartalmazza:

a) a kataszteri fedvényt,

b) az ortofotót,

c) a szőlőültetvény fedvényt,

d) a földrajzi név termőhelye fedvényt,

e) a támogatás fedvényt,

f) a topográfiai fedvényt,

g) a megyehatár fedvényt,

h) a hegyközségi határ fedvényt,

i) a dűlő fedvényt,

j) a termőhelyi kataszteri fedvényt,

k) a talajtani fedvényt,

l) a blokkhatár fedvényt.

(2) A VINGIS a minőségi termelés javítása és az eredetvédelem céljából kiegészíthető a következő szakmai adatbázisokkal is:

a) magasság-intervallum fedvény,

b) lejtőkategória fedvény,

c) kitettség fedvény,

d) domborzati fedvény.

(3) A VINGIS adatbázist az integrált szőlészeti és borászati nyilvántartó rendszerben nyilvántartott adatok alapján folyamatosan naprakészen kell tartani.

 

24. §

A borszőlőültetvények lehatárolása az ültetvénykataszterben meglévő adatok alapján történik a kataszteri fedvény segítségével. A FÖMI az ültetvényhatárt a helyrajzi számokhoz tartozó földrészlet-határoktól eltérően rögzítheti az ortofotó, a távérzékelés útján végzett ellenőrzés adatai vagy a helyszíni szemle alapján.

 

25. §

(1) A térképi adatbázis alapjául szolgáló térképi adatokat a FÖMI a VINGIS adatbázis rendszerbe foglalja. A hegyközségek adatai alapján a FÖMI létrehozza az ültetvények határait jelölő fedvényt, melynek pontosítását a 24. § szerint végzi el.

(2) A termőhelyi kataszteri fedvényt a FÖMI az SZBKI által frissített analóg térképek digitalizálásával, valamint a termőhelyi kataszterbe sorolásról, kiegészítéséről vagy módosításáról szóló határozatok feldolgozásával, az adattartalmi és geometriai hibákat javítva hozza létre, majd EOV rendszerben ábrázolja a VINGIS-ben.

(3) A FÖMI az integrált szőlészeti és borászati nyilvántartó rendszer számára az ültetvénykataszter- és a szőlő származási bizonyítványok adatainak térinformatikai ellenőrzését elvégzi. Adateltérés esetén a FÖMI a hegybírót értesíti.

 

26. §

(1) A FÖMI biztosítja az MVH és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH) részére a helyszíni ellenőrzések elvégzéséhez szükséges VINGIS térképeket.

(2) Hatálytalan (abrogato)...............

(3) A szőlő termőhelyi kataszter változtatásairól hozott határozatait az MgSzH Központ megküldi a FÖMI-nek. A FÖMI a változásokat a VINGIS rendszerben átvezeti.

 

27. §

A FÖMI a VINGIS rendszer adatbázisához való hozzáférést az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, az MVH, az MgSzH, az SZBKI, valamint a HNT és a hegybírók részére feladatainak ellátása érdekében biztosítja.

 

MÁSODIK RÉSZ BORÁSZATI TERMÉKEK ELİÁLLÍTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Oltalom alatt álló eredetmegjelölést viselı borászati termékek elıállítása

28. §

OEM-borok előállításakor az alábbi korlátozásokat kell figyelembe venni:

a) a 606/2009/EK bizottsági rendelet I.A. mellékletének táblázatában meghatározott borászati eljárások közül nem engedélyezett: a 14., 25., 32. és 40. sorban meghatározott eljárások alkalmazása,

b) a pezsgők, minőségi pezsgők és illatos minőségi pezsgők kivételével tilos a fehér- és vörösborok házasítása.

 

Oltalom alatt álló földrajzi jelzést viselő borászati termékek előállítása

 

29. §

OFJ-borok előállításakor az alábbi korlátozásokat kell figyelembe venni:

a) a 606/2009/EK bizottsági rendelet I.A. mellékletének táblázatában meghatározott borászati eljárások közül nem engedélyezett a 14. és 32. sorban meghatározott eljárások alkalmazása.

b) a pezsgők, minőségi pezsgők és illatos minőségi pezsgők kivételével tilos a fehér- és vörösborok házasítása

 

Általános érzékszervi jellemzık

30. §

A Magyarországon termelt boroknak, likőrboroknak, pezsgőknek, minőségi pezsgőknek, illatos minőségi pezsgőknek, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóboroknak, gyöngyöző boroknak, szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző boroknak az alábbi érzékszervi jellemzőkkel kell bírniuk:

a) szín: a címkén jelzett színnek (fehér, rozé, vörös) és jellegének megfelelő,

b) tisztaság: legalább tiszta, üledékmentes,

c) illat: egészséges, az elnevezésnek és jelölésnek megfelelő,

d) íz, zamat: egészséges, az elnevezésnek és jelölésnek megfelelő,

e) pezsgő, minőségi pezsgő, illatos minőségi pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor esetén gyöngyözés: finom, tartós.

 

HARMADIK RÉSZ

A BORÁSZATI TERMÉKEK FORGALOMBA HOZATALÁRA ÉS ELLENİRZÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

 

I. Fejezet

A BOROK FORGALOMBA HOZATALÁNAK ÉS ELLENİRZÉSÉNEK

RÉSZLETES SZABÁLYAI

 

A forgalomba hozatalhoz szükséges minták

31. §

(1) Ha a Btv. másképp nem rendelkezik, a borászati termékek forgalomba hozatalához szükséges mintákat a forgalomba hozó biztosítja és gondoskodik azok lezárásáról.

(2)  Ha a HBB működési szabályzata, vagy a borvidéki rendtartás úgy rendelkezik, az adott OFJ- vagy OEM-bor esetén a borászati termékek forgalomba hozatalához szükséges minták:

a)  csak a hegybíró jelenlétében vehetők, úgy, hogy azokat a hegybíró zárja le, vagy

b)  a forgalomba hozó általi lezárását a hegybíró ellenjegyzi.

(3)  A mintavételről készült jegyzőkönyvben az alábbi adatokat kell rögzíteni:

a)  az előállító neve,

b)  a mintavétel helye és időpontja,

c)  a mintavevő aláírása,

d)  a bor származási bizonyítvány száma.

(4)  A forgalomba hozatali kérelem igényléséhez vett minták közül:

a)  a helyi borbíráló bizottság eljárásrendjében meghatározott számú minta az érzékszervi minősítés alapjául,

b)  3 palack minta az analitikai vizsgálatok elvégzésére szolgál.

(5)  A (4) bekezdésben meghatározott mintákhoz minden esetben mellékelni kell a (2) bekezdésben meghatározott jegyzőkönyvet, melyet helyettesíthet a borászati hatóság által rendszeresített, a forgalomba hozatali engedély iránti kérelmet tartalmazó nyomtatvány.

(6)  A minták egyenként legalább 0,5 liter borászati terméket tartalmaznak.

(7)  A mintát úgy kell lezárni (pecséttel, viaszpecséttel, zsugorfóliával vagy kengyelszerűen elhelyezett ragasztószalaggal), hogy a mintához a zárás megsértése nélkül ne lehessen hozzáférni. A lezáráson vagy a mintán fel kell tüntetni a (2) bekezdésben meghatározott mintavételi jegyzőkönyv sorszámát.

(8)  A forgalomba hozó ellenmintára tarthat igényt. Ebben az esetben a forgalomba hozónak a (4) bekezdésben meghatározott számú mintánál annyival több mintát kell átadnia a minősítést végző részére, ahány ellenmintára igényt tart. A minősítést végző az átadott minták közül kiválasztja az ellenmintát, hitelesíti annak lezárását, és a forgalomba hozó részére átadja.

 

A helyi borbíráló bizottságok

 

32. §

(1) Az OEM- és OFJ-borok érzékszervi bírálatát HBB-k végzik. A HBB vizsgálja, hogy a forgalomba hozni kívánt OEM- vagy OFJ-bor érzékszervi tulajdonságai megfelelnek-e a termékleírásban foglaltaknak.

(2) A forgalomba hozni kívánt borászati termék bírálatáról a HBB titkára a 13. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező jegyzőkönyvet készít, melyet a bírálatot kérő számára a HBB eljárásrendjében meghatározott időn belül, de legkésőbb a minta benyújtását követő 22 munkanapon belül két eredeti példányban kiad, valamint a termékleírás benyújtója részére egy eredeti példányban megküld.

(3) A HBB-okról a borászati hatóság nyilvántartást vezet. A nyilvántartásba történő felvételt a HBB létrehozója kérelmezi.

 

A helyi borbíráló bizottságok létrehozásának és működtetésének személyi és tárgyi feltételei

 

33. §

(1) Az FN borok érzékszervi vizsgálatát a borászati hatóság végzi, amely kizárólag a bor forgalomba hozhatóságának eldöntésére irányul.

(2)  Az FN borok esetében a forgalomba hozatali engedélyezési eljárás kapcsán a 31. § (4) bekezdés a) pontja nem alkalmazandó. Az érzékszervi vizsgálatokhoz a borászati hatóság a 31. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott mintákat használja fel.

(3) A HBB pozitív döntéséhez a jelenlévő tagok 50%-ot meghaladó arányának pozitív döntése szükséges. A HBB titkosan dönt.

(4) HBB tagja csak olyan személy lehet, aki igazolja, hogy legalább középfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik. E rendelet szempontjából szakirányú végzettségnek számít a 12. számú mellékletben felsorolt végzettség.

(5) A HBB ülésére a HBB titkára meghívja a borászati hatóság képviselőjét, aki az ülésen megfigyelőként részt vehet.

(6) A HBB ülésének tárgyi feltételei:

a) a minták titkos kezelésének biztosítása,

b) a minta bírálatra való alkalmasságának biztosítása,

c) a bírálóknak egymás láthatóságát kizárva kell helyet foglalniuk,

d) a bírálat fehér színű asztallapon vagy fehér színű terítő felett, természetes, vagy semleges színű fénnyel jól megvilágított helyiségben folyik,

e) a bírálók rendelkezésére áll:

ea) fejenként legalább három, egyenként legalább 2 deciliter űrtartalmú talpas kóstolópohár,

eb) semleges illatú és ízű ivóvíz,

ec) semleges illatú és ízű pékáru,

ed) fejenként legalább egy kiöntőedény,

f) a jegyzőkönyv szabályos elkészítése.

(7) Az (1)-(6) bekezdésben foglaltak teljesülését a borászati hatóság a HBB nyilvántartásba vétele előtt szemlén vizsgálhatja, a nyilvántartásba vételt követően pedig ellenőrizheti.

 

A helyi borbíráló bizottságok eljárásának menete

 

34. §

(1) A borászati termék forgalomba hozója a HBB titkáránál, a HBB titkára által kiadott formanyomtatványon kérelmezi a tétel érzékszervi vizsgálatát. A kérelemhez mellékelni kell a bor származási bizonyítványát.

(2) A forgalomba hozni kívánt borászati termék bírálatáról a HBB titkára a 13. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező jegyzőkönyvet készít, melyet a bírálatot kérő számára a minta benyújtását követő 30 napon [Korábbi szöveg:22 munkanapon] belül két eredeti példányban kiad, valamint a termékleírás készítője és a borászati hatóság részére egy-egy eredeti példányban megküld.

(3) A HBB titkára az érzékszervi bírálat eredményét a származási bizonyítványra záradékként rájegyzi.

(4) A HBB érzékszervi bírálatán „nem felelt meg” minősítést kapott tétel forgalomba hozója kérelmezheti, hogy a borászati termék érzékszervi vizsgálatát a 36. §-ban meghatározott bizottság végezze el.

(5) A borászati hatóság a hozzá a (2) bekezdés alapján megküldött jegyzőkönyvek alapján kiválasztja azokat a tételeket, melyeket a 36. §-ban meghatározott bizottság elé terjeszt érzékszervi vizsgálatra. E vizsgálat kizárólag a tétel forgalomba hozhatóságára terjed ki.

 

Földrajzi jelzés nélküli borászati termékek érzékszervi vizsgálata

 

35. §

Az FN borok érzékszervi vizsgálata kizárólag a bor forgalomba hozhatóságának eldöntésére irányul, és azt a borászati hatóság végzi.

 

Az Országos Borszakértı Bizottság

36. §

(1) Az Országos Borszakértő Bizottság (a továbbiakban: OBB) 20 tagból áll. Tagjait, elnökét és elnökhelyettesét a miniszter a szőlőtermesztés és a borászat elméleti és gyakorlati szakemberei közül három évre kéri fel. Az OBB titkársági feladatait a borászati hatóság látja el.

(2) Az OBB személyi és működési szabályai megegyeznek a 33. § (2)-(6) bekezdésében foglaltakkal, azzal, hogy az OBB tagjainak a 12. számú melléklet B, C vagy D pontjaiban felsorolt végzettségek valamelyikével kell rendelkezniük. Az OBB egyéb területre kiterjedő szabályokat is kialakíthat működésére, amelyeket a miniszter hagy jóvá.

(3) Az OBB tagjait tevékenységükért díjazás illeti meg.

(4) Az OBB működési feltételeit a borászati hatóság biztosítja.

(5) Az OBB elnöke az OBB által végzett érzékszervi bírálatról a minta benyújtását követő 30 napon [Korábbi szöveg:22 munkanapon] belül a 14. számú melléklet szerinti adattartalmú jegyzőkönyvet ad ki két eredeti példányban, valamint az érzékszervi bírálat eredményét a származási bizonyítványra záradékként rájegyzi.

 

Az analitikai vizsgálatok rendje

 

37. §

Az analitikai vizsgálatoknak a 607/2009/EK bizottsági rendelet 26. cikk a) pont (i) alpontjában, valamint a termékleírásokban meghatározottakon túl az alábbiakra ki kell terjedniük:

a)  sűrűség,

b)  összes extrakttartalom,

c)  cukormentes extrakttartalom,

d)  szabad kénessavtartalom,

e)  malvidin-diglükozid tartalom a kékszőlőből készült borok esetén,

f)  hamutartalom és

g)  pH érték.

 

A forgalomba hozatali engedély igénylése

 

38. §

A borászati hatóság részére benyújtott forgalomba hozatali engedély iránti kérelem mellé a forgalomba hozónak csatolnia kell:

a) a bor származási bizonyítványát,

b) a 31. § (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott mintákat vagy a 37. §-ban előírt analitikai vizsgálatokról szóló jegyzőkönyvet, és

c) OEM- vagy OFJ-bor esetén a HBB titkára által kiadott, a bor érzékszervi vizsgálaton való részvételét tanúsító jegyzőkönyvet. Amennyiben ez a „nem felelt meg” minősítést tartalmazza, úgy az OBB elnöke által kiadott jegyzőkönyvet is mellékelni kell,

d) FN-bor esetén a 31. § (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott mintákat.

 

A forgalomba hozatali engedély kiadása

 

39. §

(1) A forgalomba hozatali engedély kiadását megelőzően a borászati hatóság az alábbiakat vizsgálja:

a) a 38. § a)-d) pontjaiban foglaltak tartalma és megfelelősége,

b) a borászati termék forgalomba hozatali engedély iránti kérelmen szereplő mennyisége és megjelölése egyezik-e a bor származási bizonyítványában foglaltakkal.

(2) A borászati hatóság az (1) bekezdésben felsoroltak megléte, valamint a más jogszabályokban foglalt feltételek teljesülése esetén kiadja a forgalomba hozatali engedélyt.

(3) A forgalomba hozatali engedélyt annak a nevére kell kiállítani, aki a bor származási bizonyítványán szerepel.

(4) A borászati hatóság a forgalomba hozatali engedély adatait a gazdasági akta részeként tartja nyilván.

(5) A forgalomba hozatali engedélyt bortételenként kell kiadni.

(6) Ha a forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező bortételt tovább feldolgozás céljából több bortételre bontják meg, akkor a Btv. 23. § (7) bekezdése szerint a tovább feldolgozás megkezdése előtt 50 nappal [Korábbi szöveg:3 munkanappal] a borászati üzem köteles írásban megküldeni a borászati hatóság központi szerve és a bor tárolási helye szerint illetékes hegybíró részére:

a)  tétel forgalomba hozatali engedélyének számát,

b)  a bortétel megnevezését és mennyiségét,

c)  már forgalomba hozott bortétel mennyiségét,

d)  a változatlan formában forgalmazni kívánt bortétel mennyiségét,

e)  a továbbfeldolgozásra szánt bortétel mennyiségét és

f)  a tétel tárolásának pontos helyét.

(7) A (6) bekezdés szerinti bejelentés alapján a borászati hatóság a minősített mennyiséget a bejelentett mennyiségre csökkenti.

 

II. Fejezet

ELLENİRZÉSEK

 

40. §

(1) Az integrált szőlészeti és borászati nyilvántartó rendszer az alábbiakat tartalmazza:

a) a hegybíró által nyilvántartott 2., 4., 5., 6., 7., mellékletek szerinti adatok, a kiadott származási bizonyítványok adatait, a gazdasági akta nyilvántartási számát,

b) az MVH által a telepítési jogokról vezetett nyilvántartás adatait,

c) az MVH által a 436/2009/EK rendeletének 3. cikk (1) bekezdés a) pontjának (v) és (vi) alpontjaiban meghatározott adatokat,

d) az MgSzH által kiadott bor forgalomba hozatali engedélyeket, valamint

e) a FÖMI által a VINGIS-ből biztosított országos térinformatikai alapú adatokat.

(2) Az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott adatokat a gazdasági akta részeként kell nyilvántartani.

 

41. §

(1) Az integrált szőlészeti és borászati nyilvántartó rendszert az MgSzH hozza létre és üzemelteti,

(2) Az integrált szőlészeti és borászati nyilvántartó rendszer működtetéséhez

a) a hegybíró a 2., 4., 5., 6., 7. számú mellékletek szerint nyilvántartott, valamint az I. rész III. fejezet szerinti,

b) az MVH a 436/2009/EK rendeletének 3. cikk (1) bekezdés a) pontjának (v) és (vi) alpontjaiban meghatározott, és a telepítési jogokról vezetett nyilvántartás szerinti,

c) az MgSzH a bor forgalombahozatali engedélyekről,

d) a FÖMI a 23. §-ban meghatározott fedvények alapján ellenőrzött adatokat szolgáltat.

(3) Az integrált szőlészeti és borászati nyilvántartó rendszerben az adatokat elektronikus módon, keletkezésüktől számított  10 napon [Korábbi szöveg:8 munkanapon] belül kell átadni. Az adatok keletkezésének az adatszolgáltató adatközlésének, a határozat jogerőre emelkedésének vagy a támogatás kifizetésének napját kell érteni.

(4) A 40. §-ban említett szervezetek, valamint a HNT és a miniszter részére kizárólag jogszabályban rögzített feladatuk elvégzéséhez szükséges mértékben biztosítható jogosultság bármilyen adat lekérdezésére. Az adatforgalommal kapcsolatos minden tevékenységet visszakereshető módon rögzíteni kell.

(5) Az integrált szőlészeti és borászati nyilvántartó rendszerből statisztikai célból egyedileg nem azonosítható, összesített adatok szolgáltathatók.

(6) Az integrált szőlészeti és borászati nyilvántartó rendszer kialakítása során biztosítani kell, hogy az adatok lekérdezéséhez jogosultsággal nem rendelkezők a tárolt adatokhoz ne férjenek hozzá, ne tudják módosítani, megsemmisíteni vagy felhasználhatatlanná tenni.

(7) Az MVH az integrált szőlészeti és borászati nyilvántartó rendszer adatait támogatáshoz kapcsolódó eljárásban, az ellenőrzések során, a támogatásra való jogosultság megállapítása céljából felhasználhatja.

 

III. Fejezet

AZ ELLENİRZÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ MINTAVÉTEL SZABÁLYAI

A minta mennyiségére vonatkozó szabályok

 

42. §

(1) Az ellenőrzött termékből az ellenőrzés céljával összhangban, véletlenszerűen, a mennyiségtől függetlenül úgy kell mintát venni, hogy az a vizsgálat elvégzéséhez elegendő legyen. Ha a termékből a mintavételhez szükséges mennyiség nem áll rendelkezésre, kisebb mennyiség is lehet mintavételi alap. A mintába - a csomagolás és jelölés vizsgálatának alávetett minta kivételével - csak ép, sérülésmentes csomagolási egységek kerülhetnek.

(2) Az ellenőrzött termékhalmazt úgy kell megválasztani, hogy azonos termelői helyen gyártott termékből álljon. A tárolás és a szállítás során a tartályban lévő termék minden egysége termékhalmaznak minősül.

 

A mintavétel módjának részletes szabályai

 

43. §

(1) A mintavétel során meg kell állapítani a tétel mennyiségét és a tárolás körülményeit, majd ezt követően meg kell határozni a mintavétel módját, az elemi minták, illetve a minták számát és mennyiségét.

(2) A mintavételhez csak tiszta eszközt lehet használni, és azt a mintavétel előtt a mintázandó termékkel legalább kétszer át kell öblíteni.

(3) Tartályban, tartálykocsiban lévő termékből húzott mintát, a szállítóhordókból pedig - azonos tétel esetén - átlagmintát kell venni. Vezetékből mintát venni nem szabad.

(4) A mustból vett mintát, ha a mintavétel célja a cukorösszetétel meghatározása, literenként 10 g nátriumhidroxiddal vagy 2 g kálium-metabiszulfittal kell tartósítani. A tartósítószer teljes mennyiségét fel kell oldani. A tartósítást, valamint a tartósítószer megnevezését a mérgezés veszélyére való figyelmeztetéssel a minta címkéjén és az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvben vagy hivatalos feljegyzésben fel kell tüntetni.

(5) Amennyiben az (1)-(4) bekezdésekben leírt feltételek nem állnak fenn, a mintavevő azoktól eltérhet. Az eltérés okát és módját feljegyzésben vagy jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

 

A minta csomagolása és jelölése

 

44. §

(1) A mintát és az ellenmintát úgy kell lezárni (pecséttel, viaszpecséttel, zsugorfóliával vagy kengyelszerűen elhelyezett ragasztószalaggal), hogy a mintához a zárás megsértése nélkül ne lehessen hozzáférni. A mintát sorszámmal kell ellátni. A lezáráson el kell helyezni a mintavevő aláírását vagy pecsétjét.

(2) A mintán fel kell tüntetni:

a) a tulajdonos, az előállító, a forgalmazó vagy a minta beküldőjének nevét,

b) a termék megnevezését,

c) a mintavétel helyét, időpontját,

d) a minta által képviselt mennyiséget,

e) a mintavevő, az ellenőrzött vagy a minta beküldője aláírását és pecsétjét,

f) a megmintázott borászati terméket tároló edény azonosítóját,

g) a mintavételi jegyzőkönyv sorszámát

 

A minta kezelése és nyilvántartása

 

 

45. §

(1) A mintavétel során eljáró személy köteles arról gondoskodni, hogy a vett minta sértetlenül, változás, károsodás nélkül, azonosítható módon, a lehető legrövidebb idő alatt kerüljön a laboratóriumba. A minta minőségéért a vizsgálat elvégzéséig a laboratórium felel.

(2) A laboratóriumba beérkezett mintákról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásban a minta vételének és beérkezésének időpontját, továbbá a minta azonosításához szükséges minden adatot fel kell tüntetni.

 

Az ellenminta

 

46. §

A mintavétel során az ellenőrzéssel megbízott személy köteles az ellenőrzöttet figyelmeztetni arra, hogy tetszőleges számú ellenmintára tarthat igényt. Az ellenminta tárgyi feltételeit az ellenőrzött köteles biztosítani. Az ellenmintát az eljárás befejezéséig az ellenőrzött köteles vizsgálatra alkalmas állapotban megőrizni. Az ellenminta laboratóriumi vizsgálatra történő szállításáról az ellenőrzöttnek kell gondoskodnia.

 

A minta vizsgálata

 

47. §

(1) A hatóság köteles az általa vett vagy hozzá beküldött mintát megvizsgálni és a vizsgálat eredményéről az ellenőrzöttet, a vizsgálatot kérőt, valamint a termék előállítóját értesíteni.

(2) A vizsgálat eredményéről a laboratórium vizsgálati jegyzőkönyvet állít ki, amelyben a mért adatok mellett a meghatározáshoz használt vizsgálati módszert is fel kell tüntetni.

 

NEGYEDIK RÉSZ

A BORÁSZATI TERMÉKEK JELÖLÉSÉNEK SZABÁLYAI

I. Fejezet

A JELÖLÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

 

A palackozott borok címkézése

 

48. §

A 607/2009/EK bizottsági rendelet szerinti címkézési kötelezettség nem vonatkozik:

a) olyan késztermékre, amelyet ugyanazon vállalkozás különböző telephelyei között, legfeljebb 70 km-es körzetben szállítanak,

b) a nem eladásra szánt, tételenként 30 litert meg nem haladó szőlőmust- és bormennyiségre,

c) a termelő saját fogyasztására szánt szőlőmust- és bormennyiségre.

 

Címkézés csomagban vagy kis tételben való kiszerelés esetén

 

49. §

(1) Ha csomagolt borászati termék több csomagolási egységet tartalmaz, és azok nem külön forgalmazásra szánt fogyasztói csomagolási egységek, akkor a csomagoláson fel kell tüntetni

a) a termék azonosíthatóságát biztosító adatokat, valamint

b) a teljes nettó mennyiséget és

c) a különálló csomagolási egységek darabszámát.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt adatok a csomagolási egységről a csomagolás megsértése nélkül egyértelműen megállapíthatóak, úgy ezen adatok feltüntetése a csomagoláson nem kötelező.

 

Tartályok jelölése

 

50. §

Tartályban tárolt termék esetén a tartály jelölésének olyannak kell lennie, hogy az a pincekönyvvel összevetve alkalmas legyen a termék azonosítására. A tartályon a következőket kell feltüntetni:

a) a tartály jele,

b) a borászati termék mennyisége,

c) a termék pincekönyvi megnevezése.

 

Kódok

 

51. §

A magyarországi telephellyel rendelkező palackozó, illetve pezsgő és habzóbor előállító kódja „H” betűjelből és négyjegyű számból áll. Az azonosító kódot az üzem működési engedélye alapján a borászati hatóság adja ki és tartja nyilván.

 

II. Fejezet

VÁLASZTHATÓ JELÖLÉSEK

 

Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés

szerinti területnél kisebb földrajzi egység nevének feltüntetése

 

52. §

(1) Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés (a továbbiakban: OEM) vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés (a továbbiakban: OFJ) szerinti területnél kisebb földrajzi egység (a továbbiakban: kisebb földrajzi egység) neve az OEM- és OFJ-bor címkéjén akkor tüntethető fel, ha:

a)  az adott kisebb földrajzi egység egyértelmű körülhatárolását tartalmazza, és címkén való jelölését kifejezetten lehetővé teszi a termékleírás és

b)  a kisebb földrajzi egység nevével legalább egy látómezőben megjelenik az adott OEM vagy OFJ.

(2)  Ha a termékleírás úgy rendelkezik, a részben, vagy teljes egészben egy kisebb földrajzi egység nevéből, vagy az ország egy földrajzi területére vonatkozó hivatkozásból álló lajstromozott védjegyekkel, illetve 2002. május 11. előtt használat útján meghonosodott védjegyekkel jelölt borászati termékek esetében nem kell alkalmazni a bor készítéséhez felhasznált szőlő származására előírt szabályokat. E borok esetében a termékleírásban kell szabályozni az érintett kisebb földrajzi egységek védjegyektől való megkülönböztetésének módját.

(3)  A (2) bekezdésben meghatározott esetekben az (1) bekezdés előírásai nem alkalmazandóak.

 

53. §

Hatálytalan (abrogato)……………….

 

FN borok címkéjén fel nem tüntethetı fajtanevek

 

54. §

(1) A 1234/2007/EK tanácsi rendelet 118z. cikk (2) bekezdés b) pont (i) alpontja alapján a Magyarország területén termelt FN borok címkéjén az alábbi szőlőfajták nevét tilos feltüntetni:

a)  cirfandli,

b)  furmint,

c)  juhfark,

d)  kabar,

e)  kadarka,

f)  kéknyelű,

g)  kövérszőlő,

h)  zéta.

(2)  Az (1) bekezdésben felsorolt fajtáknak a borkészítésre alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásáról szóló 98/2009. (VII. 30.) FVM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott szinonim nevei a 607/2009/EK rendelet 42. cikk (3) és (4) bekezdésének figyelembevételével feltüntethetőek az FN borok címkéin is.

 

Hagyományos kifejezések

 

55. §

(1) A 607/2009/EK bizottsági rendelet XII. mellékletének”B részében felsorolt kifejezések közül az alábbiak a Btv.-ben előírtakon túlmenően kizárólag az itt megjelölt feltételek teljesítése esetén tüntethetők fel a borok címkéjén:

a) „Késői szüretelésű bor”: olyan a bor, amelyet az általános szüreti időszak után szüretelt, érett szőlőből állítottak elő, és amelynek természetes alkoholtartalma legalább 12,08 térfogatszázalék,

b) „Válogatott szüretelésű bor”: olyan bor, amelyet a tőkén teljesen beérett szőlőből kiválogatott, egészséges, részben túlérett bogyóiból állítottak elő, és amelynek természetes alkoholtartalma legalább 12,08 térfogatszázalék,

c) „Muzeális bor”: olyan OEM-bor, amelyet legalább öt évig érleltek palackban,

d) „Siller”: a rövid héjonerjesztés következtében élénk, halvány színű vörösbor.

(2) Az egyes OEM-ek és OFJ-k termékleírásai az (1) bekezdésben foglaltaknál szigorúbb szabályokat is felállíthatnak, ideértve az adott hagyományos kifejezés használatának tilalmát is.

 

Egyéb korlátozottan használható kifejezések

 

56. §

(1) A 15. számú melléklet táblázatában foglalt kifejezések kizárólag az ott megjelölt feltételek teljesítése esetén tüntethetők fel a borok címkéjén.

(2) Az egyes OEM-ek és OFJ-k termékleírásai az (1) bekezdésben foglaltaknál szigorúbb szabályokat is felállíthatnak, ideértve az adott korlátozottan használható kifejezés használatának tilalmát is.

 

A palackozás helyének feltüntetése

 

57. §

A Magyarországon termelt OEM és OFJ bor palackozása esetén

a) a „termelői palackozás” kifejezés akkor használható, ha a palackozást az adott termelő telephelyén végzik, és a bor 100%-ban saját szőlőjéből származik, illetve ha a palackozást végző gazdaság a szőlőt legalább hároméves szerződés keretében vásárolja fel,

b) a „pinceszövetkezetben palackozva” vagy a „pinceszövetkezet által palackozva” kifejezés akkor használható, ha a bor 100%-ban a tagok szőlőjéből származik és a palackozást a pinceszövetkezet maga végzi,

c) a „termőhelyen palackozva” kifejezés akkor használható, ha a bor 100%-ban az adott OEM, vagy OFJ szerinti területről származik, és a palackozás az adott OEM- vagy OFJ szerinti területen belül történik.

 

ÖTÖDIK RÉSZ EGYÉB RENDELKEZÉSEK

Pezsgőspalackba tölthető italok

 

58. §

A 607/2009/EK bizottsági rendelet 69. cikk (1) bekezdésében meghatározott palackban a pezsgőn, minőségi pezsgőn és illatos minőségi pezsgőn kívül az alábbi termékek hozhatók forgalomba:

a) széndioxid hozzáadásával készült habzóbor,

b) gyöngyözőbor,

c) széndioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor,

d) ízesített boralapú koktélok,

e) 1,20%vol-nál kisebb alkoholtartalmú italok.

 

Szállítás és tárolás

 

59. §

(1) A borászati terméket úgy kell szállítani és tárolni, hogy a termék ez alatt külső tényező hatására hátrányos elváltozást ne szenvedjen el. Csapadékos időben a palackozott borászati termékeket óvni kell a megázástól. -4 °C alatti átlaghőmérsékletű időben a borokat fagyvédő csomagolásban kell szállítani.

(2) Termelői és kereskedelmi tárolóhelyen a borászati termékeket fedett, száraz, hűvös, napfénytől és fagytól védett helyen kell tárolni úgy, hogy a palackban lévő termék és a kiszerelés a tárolási körülmények miatt ne károsodjon. A tárolóhelyiség hőmérséklete nem mehet 5 °C alá és 25 °C fölé.

 

Cukortartalom átszámítása alkoholtartalomra

 

60. §

Adatszolgáltatáskor a cukortartalom magyar mustfokban, valamint tömegszázalékban mért értékét a 16. számú melléklet táblázatai szerint kell térfogatszázalékra átszámítani.

 

HATODIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

 

61. §

(1) E rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) A IV. rész rendelkezéseit első alkalommal a 2009/2010. borászati évben szüretelt szőlőből készült borászati termékekre kell alkalmazni.

(3) A 8. § szerinti adatszolgáltatást első alkalommal 2010-ben kell alkalmazni a 2009/2010-es borászati évre vonatkozóan.

(4) Az 52. § (1) bekezdését csak a Btv.-ben meghatározott módon alkalmazhatóvá vált termékleírással rendelkező borászati termékekre kell alkalmazni.

(5) A 31. § (2) bekezdését a 67. § (1) bekezdésében meghatározott borok esetében 2010 január 1-jétől kell alkalmazni.

 

Hatályukat vesztő rendelkezések

 

62. §

E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) a szőlő és bor származási bizonyítványok kiadásának rendjéről szóló 94/2004. (VI. 3.) FVM rendelet,

b) a szőlészeti és borászati adatszolgáltatás rendjéről és a nem hegyközségi településeken a közigazgatási feladatokat ellátó hegyközségek meghatározásáról szóló 96/2004. (VI. 3.) FVM rendelet,

c) a borok eredetvédelmi szabályairól szóló 97/2004. (VI. 3.) FVM rendelet,

d) a borászati termékek jelöléséről szóló 98/2004. (VI. 3.) FVM rendelet,

e) a borok előállításáról szóló 99/2004. (VI. 3.) FVM rendelet 1-26., valamint 33-52. §-a, az 1. számú melléklet 1-6., valamint 12-14. pontjai, 2., 3., 5. számú melléklete, valamint a 4. számú melléklet I., II. és IV. pontjai,

f) a szőlőültetvények országos térinformatikai nyilvántartásáról (VINGIS) szóló 102/2004. (VI. 3.) FVM rendelet,

g) a védett eredetű borok minősítéséhez kapcsolódó borvizsgáló bizottságok akkreditálási és működési szabályairól szóló 103/2004. (VI. 3.) FVM rendelet,

h) az Országos Borszakértő Bizottságról szóló 58/2005. (VI. 28.) FVM rendelet.

 

A gazdasági aktára vonatkozó átmeneti szabályok

 

63. §

1) A szőlőültetvény vagy borászati üzem helye szerint illetékes hegybíró az adatszolgáltatót a 2. számú melléklet szerint a hegybíró által nyilvántartott adatainak kiegészítésére, illetve pontosítására szólítja fel. A hegybíró a felszólítást legkésőbb 2009. november 30-ig közli.

(2) A felszólításnak legkésőbb 2010. január 10-ig kell eleget tenni.

(3) Az adatszolgáltató 2010. január 15-ig az általa a gazdasági akta vezetésére kiválasztott, - valamely szőlőültetvénye vagy borászati üzeme szerint illetékes - hegybíróval közli, hogy mely hegyközségeknek adatszolgáltatója és közli a hegybíróval a hegyközségi kódját (kódjait) is.

(4) A hegybíró 2010. január 30-ig rögzíti az adatszolgáltató azonosító adatait (név, lakcím/székhely, adószám/adóazonosító jel, hegyközségi kódszám), hogy mely hegyközségeknek tagja, az MVH által adott regisztrációs számát, és az adatszolgáltató részére a gazdasági akta azonosítását szolgáló azonosítószámot ad ki és erről hatósági bizonyítványt állít ki.

 

A szőlő származási bizonyítványra vonatkozó átmeneti szabályok

 

64. §

(1) A 13. §-t első alkalommal 2010/2011. borászati évben kell alkalmazni.

(2) A 2009/2010-es borpiaci évben szüretelt szőlőre vagy az ebből készült borászati termékre vonatkozó származási bizonyítvány kiadása iránti kérelmet 2009. november 30-ig a szőlő és bor származási bizonyítványok kiadásának rendjéről szóló 94/2004. (VI. 3.) FVM rendelet [a továbbiakban: 94/2004. (VI. 3.) FVM rendelet] 2009. augusztus 1-jén hatályos rendelkezései alapján kell benyújtani a hegybíróhoz.

(3) A hegybíró a 94/2004. (VI. 3.) FVM rendelet 2009. augusztus 1-jén hatályos rendelkezései alapján adja ki a származási bizonyítványt.

(4) A (2) bekezdés szerint kiadott bor származási bizonyítvány 2009. december 15-ig érvényes.

(5) A hegybíró a (4) bekezdés alapján érvényét vesztett bor származási bizonyítvány helyett - kérelem alapján - a 14. § szerint új bor származási bizonyítványt ad ki.

 

A termelési jelentésre vonatkozó átmeneti szabályok

 

65. §

Az adatszolgáltató 2011. január 15-ig a gazdasági aktát vezető hegybíró részére benyújtja a 4. Számú melléklet szerint:

a) a szőlőterméséről és a bor előállításáról seprıs újborban kifejezve,

b) a felvásárolt szőlőről

készített, a 2010/2011. borpiaci évre vonatkozó jelentését.

(2) 2011-ben az adatszolgáltató a szüreti jelentés benyújtását a 2010 évből származó boraira vonatkozó származás

bizonyítvány kiállitása iránti kérelem leadásával is teljesítheti 2011 január 15-ig

 

A Tokaji borkülönlegességekre vonatkozó átmeneti szabályok

 

66. §

A Tokaji borkülönlegességek termelésekor a borok előállításáról szóló 99/2004. (VI. 3.) FVM rendelet 27-32. §-ában, valamint 1. mellékletének 7-11. pontjában foglalt szabályokat kell alkalmazni az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 118s. cikk (1) bekezdése szerint benyújtott termékleírás Btv.-ben meghatározott módon alkalmazhatóvá válásáig.

 

Termékleírással nem rendelkező OEM- és OFJ-borok előállításának és jelölésének szabályai

67. §

(1) Olyan, az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 118s. cikkének (1) bekezdése szerint oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkező borok esetében, amelyek termelését, jelölését és forgalomba hozatalát nem szabályozza külön miniszteri rendelet és címkéjükön a 607/2009/EK bizottsági rendelet XII. Mellékletének A részében foglalt „minőségi bor” hagyományos kifejezés szerepel (a továbbiakban: minőségi bor) az előállításra vonatkozó, a Btv.-ben meghatározottaknál részletesebb szabályokat tartalmazó borvidéki rendtartás szabályait addig kell alkalmazni, amíg a termékleírás Btv.-ben meghatározott módon alkalmazhatóvá nem válik.

(2) Minőségi bor csak a 17. számú mellékletben lehatárolt egyes termőhelyeken belül szüretelt szőlőből, e szőlő szőlőmusttá való feldolgozásával, majd az így nyert szőlőmust borrá való feldolgozásával, valamint ezeknek a termékeknek borrá vagy pezsgővé való feldolgozásával készíthető azon a meghatározott termőhelyen belül vagy az azzal szomszédos területen, ahol a felhasznált szőlőt szüretelték. A hegyközség és a borászati hatóság ellenőrzésével pezsgőt és minőségi bort más területen is elő lehet állítani. A Soproni borvidék esetében a 607/2009/EK bizottsági rendelet 6. cikkének (4) bekezdése c) pontja szerinti szomszédos területnek kell tekinteni az Osztrák Köztársaság területén található „Neusiedlersee”, „Neusiedlersee-Hügelland” és „Mittelburgenland” borvidékeket.

(3) Minőségi bort a Btv. 13/A. § (2) bekezdésben meghatározott seprős újborban számolt hozamszinten lehet nyilvántartásba venni.

(4) OFJ-bor esetében a bor termelésére alkalmas területek körülhatárolását e rendelet 18. számú melléklete tartalmazza.

(5) Az e paragrafusban meghatározott borok érzékszervi vizsgálatát a borászati hatóság végzi. Ebben az esetben a forgalomba hozatali engedély igénylésekor a 31. § (4) bekezdés a) pontja és a 38. § c) pontja nem alkalmazandó. Az érzékszervi vizsgálatokhoz a borászati hatóság a 31. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott mintákat használja fel.

(6) A termékleírással nem rendelkező OEM- és OFJ-borok esetében a részben, vagy teljes egészben egy kisebb földrajzi egység nevéből, vagy az ország egy földrajzi területére vonatkozó hivatkozásból álló lajstromozott védjegyekkel, illetve 2002. május 11. előtt használat útján meghonosodott védjegyekkel jelölt borászati termékek esetében nem kell alkalmazni a bor készítéséhez felhasznált szőlő származására előírt szabályokat.

 

A már létező helyi borbíráló bizottságok

 

68. §

Azon HBB-ok, melyek működéséről külön jogszabály rendelkezik, az ott meghatározottak szerint, de legfeljebb a termékleírás Btv.-ben meghatározott módon alkalmazhatóvá válásáig végezhetik tevékenységüket.

 

Az Európai Unió jogának való megfelelés

 

69. §

E rendelet az alábbi közösségi rendelkezések végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) az egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről”) szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet,

b) a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a szőlőkataszter, a kötelező bejelentések, a piaci felügyelethez szükséges információgyűjtés, a borászati termékek fuvarozásához szükséges kísérőokmányok, valamint a borágazatban vezetendő nyilvántartás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 436/2009/EK (2009. május 26.) bizottsági rendelet,

c) a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a bizonyos borászati termékekre vonatkozó oltalom alatt álló eredet-megjelölések és földrajzi jelzések, hagyományos kifejezések, valamint e termékek címkézése és kiszerelése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó egyes részletes szabályok megállapításáról szóló 607/2009/EK (2009. július 14.) bizottsági rendelet,

d) a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a szılıbıl készült termékek kategóriái, a borászati eljárások és az azokhoz

kapcsolódó korlátozások tekintetében történı végrehajtására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról szóló

606/2009/EK (2009. július 14.) bizottsági rendelet.

 

1. számú melléklet a 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelethez

A borvidékek és a hozzájuk tartozó települések meghatározása

(allegato 1) regioni del vino e loro insediamenti:

 

1.Csongrádi borvidék:

Csongrád, Hódmezővásárhely, Balástya, Csengele, Kistelek, Pusztaszer, Szatymaz, Ásotthalom, Bordány, Domaszék, Szeged, Mórahalom, Zákányszék, Zsombó, Forráskút, Öttömös, Pusztamérges, Ruzsa, Üllés.

2. Hajós-Bajai borvidék:

Baja, Bátmonostor, Borota, Császártöltés, Csátalja, Csávoly, Dávod, Dusnok, Érsekcsanád, Érsekhalma, Hajós, Nagybaracska, Nemesnádudvar, Rém, Sükösd, Vaskút.

3. Kunsági borvidék:

Bácsalmás, Bácsszőlős, Csikéria, Jánoshalma, Kelebia, Kéleshalom, Kunbaja, Kunfehértó, Mélykút, Tompa, Abony, Albertirsa, Bénye, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Dány, Gomba, Hernád, Inárcs, Jászberény, Jászszentandrás, Kakucs, Kóka, Monor, Monorierdő, Nagykőrös, Nyársapát, Ócsa, Örkény, Pilis, Tóalmás, Tápiószentmárton, Tápiószele, Újlengyel, Apostag, Dunapataj, Dunavecse, Dömsöd, Harta, Solt, Ráckeve, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Tököl, Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák, Kunszentmiklós, Orgovány, Páhi, Szabadszállás, Ballószög, Bugac, Felsőlajos, Fülöpjakab, Helvécia, Jakabszállás, Kecskemét, Kerekegyháza, Kiskunfélegyháza, Kunbaracs, Kunszállás, Ladánybene, Lajosmizse, Akasztó, Bócsa, Csengőd, Imrehegy, Fülöpszállás, Kaskantyú, Kecel, Kiskőrös, Pirtó, Soltszentimre, Soltvadkert, Tabdi, Tázlár, Balotaszállás, Csólyospálos, Harkakötöny, Jászszentlászló, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kisszállás, Móricgát, Szank, Zsana, Cibakháza, Cserkeszőlő, Csépa, Kocsér, Lakitelek, Nagyrév, Nyárlőrinc, Szelevény, Szentkirály, Tiszaalpár, Tiszajenő, Tiszaföldvár, Tiszainoka, Tiszakécske, Tiszakürt, Tiszasas, Tiszaug.

4. Neszmélyi borvidék:

Ászár, Bársonyos, Császár, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Nagyigmánd, Vérteskethely, Baj, Bajót, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Esztergom, Kesztölc, Kocs, Lábatlan, Mocsa, Neszmély, Nyergesújfalu, Mogyorósbánya, Süttő, Szomód, Tata, Tát, Tokod, Vértesszőlős.

5. Badacsonyi borvidék:

Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonrendes, Balatonszepezd, Gyulakeszi, Hegymagas, Káptalantóti, Kisapáti, Kővágóörs, Nemesgulács, Raposka, Révfülöp, Salföld, Szigliget, Tapolca.

6. Balatonfüred-Csopaki borvidék:

Alsóörs, Aszófő, Balatonakali, Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonfüred, Balatonkenese, Balatonszőlős, Balatonudvari, Balatonvilágos, Csopak, Dörgicse, Felsőörs, Lovas, Mencshely, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Tihany, Vászoly, Balatoncsicsó, Monoszló, Óbudavár, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon, Zánka.

7. Balaton-felvidéki borvidék:

Balatonederics, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Nemesvita, Sáska, Uzsa, Zalahaláp, Balatongyörök, Csabrendek, Cserszegtomaj, Gyenesdiás, Hévíz-Egregy, Rezi, Sümeg, Sümegprága, Várvölgy, Vonyarcvashegy, Balatonhenye, Hegyesd, Köveskál, Mindszentkálla, Monostorapáti, Szentbékkálla.

8. Etyek-Budai borvidék:

Bicske, Budajenő, Budakeszi, Csabdi, Páty, Pilisborosjenő, Telki, Tök, Üröm, Alcsútdoboz, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Martonvásár, Tordas, Vál, Budapest XXII. kerület Budafok, Gárdony, Kápolnásnyék, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Velence.

9. Móri borvidék:

Csákberény, Csókakő, Mór, Pusztavám, Söréd, Zámoly.

10. Pannonhalmi borvidék:

Bakonypéterd, Écs, Felpéc, Győr-Ménfőcsanak, Győrság, Győrszemere, Győrújbarát, Kajárpéc, Lázi, Nyalka, Nyúl, Pannonhalma, Pázmándfalu, Ravazd, Románd és Tényő.

11. Nagy-Somlói borvidék:

Borgáta, Celldömölk, Kemeneskápolna, Kissomlyó, Mesteri, Borszörcsök, Doba, Somlójenő, Somlószőlős, Somlóvásárhely.

12. Soproni borvidék:

Cák, Csepreg, Felsőcsatár, Kőszeg, Kőszegdoroszló, Lukácsháza, Vaskeresztes, Fertőboz, Fertőendréd, Fertőrákos, Fertőszentmiklós, Fertőszéplak, Harka, Hidegség, Kópháza, Nagycenk, Sopron.

13. Balatonboglári borvidék:

Andocs, Balatonboglár, Balatonlelle, Balatonendréd, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszemes, Gyugy, Karád, Kőröshegy, Kötcse, Látrány, Lengyeltóti, Ordacsehi, Somogytúr, Szólád, Szőlősgyörök, Visz, Zamárdi, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kercseliget, Mosdós, Nagyberki, Szabadi, Csoma, Balatonberény, Balatonkeresztúr, Böhönye, Csurgó, Hollád, Kéthely, Marcali, Somogysámson, Somogyzsitfa.

14. Pécsi borvidék:

Helesfa, Kispeterd, Mozsgó, Nagypeterd, Nyugotszenterzsébet, Szigetvár, Boda, Cserkút, Hosszúhetény, Ivánbattyán, Keszü, Kiskassa, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Mecseknádasd, Pécs, Pécsvárad, Szemely, Kisjakabfalva, Babarc, Bár, Bóly, Dunaszekcső, Hásságy, Lánycsók, Máriakéménd, Mohács, Monyoród, Nagynyárád, Olasz, Szajk, Szederkény, Versend.

15. Szekszárdi borvidék:

Alsónána, Alsónyék, Báta, Bátaszék, Decs, Harc, Kakasd, Kéty, Medina, Őcsény, Sióagárd, Szálka, Szekszárd, Várdomb, Zomba.

16. Villányi borvidék:

Bisse, Csarnóta, Diósviszló, Harkány, Hegyszentmárton, Kistótfalu, Márfa, Nagytótfalu, Siklós, Szava, Túrony, Vokány, Kisharsány, Nagyharsány, Palkonya, Villány, Villánykövesd.

17. Bükki borvidék:

Aszaló, Barabás, Bogács, Borsodgeszt, Bükkaranyos, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Edelény, Emőd, Harsány, Kács, Kisgyőr, Kistokaj, Mályi, Megyaszó, Mezőkövesd, Miskolc, Nyékládháza, Sály, Szikszó, Tard, Tibolddaróc, Vatta.

18. Egri borvidék:

Aldebrő, Feldebrő, Kompolt, Tarnaszentmária, Tófalu, Verpelét, Andornaktálya, Demjén, Eger, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szomolya.

19. Mátrai borvidék:

Abasár, Apc, Atkár, Detk, Domoszló, Ecséd, Gyöngyös, Gyöngyöshalász, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöspata, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Halmajugra, Hatvan, Karácsond, Kisnána, Markaz, Nagyréde, Pásztó, Rózsaszentmárton, Szücsi, Vécs, Visonta, Budapest-Rákosliget, Heves, Kerepes, Kisnémedi, Mogyoród, Őrbottyán, Szada, Szendehely, Vác, Vácegres, Vácrátót, Veresegyház.

20. Tokaji borvidék:

Abaújszántó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Legyesbénye, Makkoshotyka, Mád, Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Rátka, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegi, Szegilong, Szerencs, Tarcal, Tállya, Tokaj, Tolcsva, Vámosújfalu.

21. Zalai borvidék:

Bak, Becsehely, Csörnyeföld, Dobri, Eszteregnye, Homokkomárom, Kerkateskánd, Lenti, Letenye, Magyarszerdahely, Murarátka, Muraszemenye, Nagykanizsa, Rigyác, Söjtör, Szécsi-sziget, Tormafölde, Valkonya, Zajk, Bérbaltavár, Csáford, Dióskál, Egeraracsa, Galambok, Garabonc, Miháld, Nagyrada, Orosztony, Pakod, Sármellék, Szentgyörgyvár, Vindornyalak, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalakaros, Zalaszabar, Zalaszántó, Zalaszentgrót.

22. Tolnai borvidék:

Aba, Aparhant, Bátaapáti, Bikács, Bonyhád, Bonyhádvarasd, Bölcske, Dunaföldvár, Dunaszentgyörgy, Duzs, Fácánkert, Felsőnyék, Grábóc, Gyönk, Györe, Györköny, Hidas, Hőgyész, Igar, Iregszemcse, Izmény, Kisdorog, Kismányok, Kisszékely, Kisvejke, Kölesd, Lengyel, Lajoskomárom, Madocsa, Magyarkeszi, Mezőkomárom, Mórágy, Mőcsény, Mucsfa, Mucsi, Nagydorog, Nagyszékely, Nagymányok, Nagyszokoly, Ozora, Paks, Pincehely, Regöly, Sárszentlőrinc, Seregélyes, Simontornya, Szabadhidvég, Tamási, Tengelic, Tevel, Tolna, Tolnanémedi, Váralja, Závod.

 

3. számú melléklet a 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelethez

Közigazgatási feladatok ellátására illetékes hegyközségek a nem hegyközségi települések esetében megyei bontásban

(allegato 2) insediamenti per comunità di montagna non appartenenti a zone OEM (vedi siopra):

1. Mórahalmi Hegyközség, (comunità montana)

Csongrád megyei, (provincia)

települések: (comuni)

Algyő, Apátfalva, Baks, Csanytelek, Dóc, Eperjes, Felgyő, Kiszombor, Kübekháza, Magyarcsanád, Makó, Mártély, Mindszent, Nagymágocs, Ópusztaszer, Röszke, Sándorfalva, Szentes, Tömörkény;

Békés megyei ,

települések:

Battonya, Békés, Békéscsaba, Békéssámson, Biharugra, Bucsa, Csanádapáca, Csorvás, Dombiratos, Elek, Füzesgyarmat, Gerendás, Geszt, Gyomaendrőd, Gyula, Kevermes, Körösladány, Körösnagyharsány, Kötegyán, Medgyesbodzás, Mezőberény, Mezőgyán, Nagybánhegyes, Nagyszénás, Orosháza, Örménykút, Sarkad, Szarvas, Szeghalom, Tarhos, Tótkomlós, Vésztő, Zsadány;

 

2. Halasi Hegyközség

Bács-Kiskun megyei,

települések:

Bátya, Dunaszentbenedek, Foktő, Géderlak, Homokmégy, Kalocsa, Katymár, Kömpöc, Madaras, Miske, Ordas, Öregcsertő, Szakmár, Tataháza, Uszód;

 

3. Bajai Hegyközség,

Bács-Kiskun megyei,

települések:

Bácsbokod, Bácsborsod, Bácsszentgyörgy, Dunafalva, Felsőszentiván, Hercegszántó,Nagybaracska;

 

4. Jakabszállási Hegyközség,

Bács-Kiskun megyei,

település:

Bugacpusztaháza;

 

5. Kerekegyházi Hegyközség,

Bács-Kiskun megyei,

települések:

Kunadacs, Kunpeszér;

Pest megyei,

települések:

Táborfalva, Tatárszentgyörgy;

 

6. Kiskunfélegyházi Hegyközség,

Bács-Kiskun megyei,

települések:

Gátér, Pálmonostor, Petőfiszállás, Városföld;

 

7. Szabadszállási Homokgyöngye Hegyközség,

Bács-Kiskun megyei,

települések:

Szalkszentmárton,Tass;

 

8. Solti Aranykulcs Hegyközség,

Bács-Kiskun megyei,

települések:

Dunaegyháza, Dunatetétlen, Újsolt;

 

9. Strázsahegyi-szárazhegyi Hegyközség,

Pest megyei,

települések:

Acsa, Alsónémedi, Áporka, Aszód, Bag, Bernecebaráti, Bugyi, Csévharaszt, Csobánka, Csomád, Csömör, Csővár, Dabas, Dánszentmiklós, Délegyháza, Domony, Dunabogdány, Dunaharaszti, Dunakeszi, Dunavarsány, Ecser, Erdőkertes, Farmos, Felsőpakony, Fót, Galgahévíz, Galgamácsa, Göd, Gödöllő, Gyál, Gyömrő, Halásztelek, Hévízgyörk, Iklad, Isaszeg, Kemence, Kiskunlacháza, Kismaros, Kisoroszi, Kistarcsa, Kosd, Kóspallag, Letkés, Lórév, Maglód, Majosháza, Makád, Mende, Nagybörzsöny, Nagymaros, Nagytarcsa, Nyáregyháza, Pánd, Pécel, Penc, Perőcsény, Péteri, Piliscsaba, Pilisjászfalu, Pilisszántó, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pilisvörösvár, Pócsmegyer, Pomáz, Pusztazámor, Püspökhatvan, Püspökszilágy, Rád, Solymár, Sülysáp, Százhalombatta, Szentendre, Szentmártonkáta, Szigetbecse, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Szob, Szokolya, Sződ, Tahi, Tahitótfalu, Taksony, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószecső, Törökbálint, Tura, Úri, Üllő, Vácduka, Váckisújfalu, Vácszentlászló, Valkó, Vámosmikola, Vasad, Vecsés, Verőce, Verseg, Visegrád, Zsámbok;

 

10. Cegléd és környéke Hegyközség,

Pest megyei,

települések:

Dánszentmiklós, Jászkarajenő, Mikebuda, Pusztavacs, Tápiószőlős, Törtel,Újszilvás;

 

11. Kerekegyházi Hegyközség,

Pest megyei,

települések:

Táborfalva, Tatárszentgyörgy;

 

12. Gyöngyöshalászi Hegyközség,

Heves megyei,

települések:

Boconád, Erdőtelek, Hevesvezekény, Kisköre, Pély,Tenk;

 

13. Tibolddaróc-Kácsi Hegyközség,

Hajdú-Bihar megyei,

települések:

Álmosd, Ártánd, Bagamér, Bakonszeg, Báránd, Bedő, Berekböszörmény, Berettyóújfalu, Bihardancsháza, Biharkeresztes, Biharnagybajom, Bihartorda, Bocskaikert, Bojt, Csökmő, Darvas, Debrecen, Derecske, Ebes, Esztár, Földes, Fülöp, Furta, Gáborján, Hajdúbagos, Hajdúböszörmény, Hajdúhadház, Hajdúnánás, Hajdúsámson, Hajdúszoboszló, Hajdúszovát, Hencida, Hosszúpályi, Kaba, Kismarja, Kokad, Komádi, Konyár, Körösszakál, Körösszegapáti, Létavértes, Mezősas, Mikepércs, Monostorpályi, Nagyhegyes, Nagykereki, Nagyrábé, Nyírábrány, Nyíracsád, Nyíradony, Nyírmártonfalva, Pocsaj, Polgár, Püspökladány, Sáránd, Szentpéterszeg, Téglás, Tépe, Újléta, Vámospércs, Váncsod, Zsáka;

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei,

települések:

Ajak, Anarcs, Apagy, Aranyosapáti, Baktalórántháza, Balkány, Balsa, Bátorliget, Benk, Beregsurány, Berkesz, Besenyőd, Beszterec, Biri, Bököny, Buj, Csengersima, Demecser, Döge, Dombrád, Encsencs, Eperjeske, Érpatak, Fábiánháza, Fényeslitke, Gávavencsellő, Gégény, Gelénes, Gemzse, Geszteréd, Győrtelek, Gyulaháza, Gyüre, Hodász, Ibrány, Ilk, Jármi, Jéke, Kállósemjén, Kálmánháza, Kántorjánosi, Kék, Kékcse, Kemecse, Kisléta, Kisvárda, Kisvarsány, Komoró, Kótaj, Laskod, Levelek, Lövőpetri, Magy, Mándok, Máriapócs, Mátészalka, Mérk, Mezőladány, Nagyar, Nagycserkesz, Nagydobos, Nagyecsed, Nagyhalász, Nagyhódos, Nagykálló, Nagyvarsány, Napkor, Nyírbátor, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírbogdány, Nyírcsaholy, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyíregyháza, Nyírgelse, Nyírgyulaj, Nyíribrony, Nyírjákó, Nyírkarász, Nyírkáta, Nyírkércs, Nyírlövő, Nyírlugos, Nyírmada, Nyírmeggyes, Nyírmihálydi, Nyírparasznya, Nyírpazony, Nyírpilis, Nyírtass, Nyírtelek, Nyírtét, Nyírtura, Nyírvasvári, Ófehértó, Olcsvaapáti, Ömböly, Ópályi, Őr, Pap, Papos, Paszab, Pátroha, Penészlek, Petneháza, Piricse, Pócspetri, Pusztadobos, Ramocsaháza, Rétközberencs, Rohod, Sényő, Szabolcsbáka, Szabolcsveresmart, Szakoly, Székely, Tarpa, Terem, Tiborszállás, Tiszabezdéd, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszakanyár, Tiszalök, Tiszanagyfalu, Tiszarád, Tiszavasvári, Tornyospálca, Tuzsér, Újfehértó, Újkenéz, Vaja, Vállaj, Vámosatya, Vásárosnamény, Vasmegyer, Záhony;

 

14. Tiszakürt-Tiszainoka Hegyközség,

Jász-Nagykun-Szolnok megyei,

települések:

Abádszalók, Berekfürdő, Fegyvernek, Jászágó, Jászapáti, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru, Jászladány, Karcag, Kisújszállás, Kőtelek, Kunhegyes, Kunmadaras, Mezőtúr, Nagykörű, Öcsöd, Pusztamonostor, Szolnok, Tiszabő, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszapüspöki, Tiszaroff, Tiszasüly, Tiszaszentimre, Tiszavárkony, Törökszentmiklós, Tomajmonostora, Túrkev, Újszász;

 

15. Miskolc és környéke Hegyközség,

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei,

települések:

Abaújkér, Abaújlak, Abaújszolnok, Abaújvár, Abod, Alacska, Alsódobsza, Alsószuha, Alsótelekes, Alsóvadász, Alsózsolca, Arka, Arló, Arnót, Ároktő, Baktakék, Balajt, Bánhorváti, Baskó, Becskeháza, Berente, Beret, Bőcs, Bodroghalom, Bódvarákó, Bódvaszilas, Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Boldva, Borsodbóta, Borsodszentgyörgy, Borsodszirák, Bükkábrány, Büttös, Cigánd, Csernely, Csobád, Csobaj, Csokvaomány, Damak, Debréte, Dédestapolcsány, Detek, Dövény, Dubicsány, Encs, Fancsal, Farkaslyuk, Felsőberecki, Felsődobsza, Felsőkelecsény, Felsőnyárád, Felsőregmec, Felsőtelekes, Felsővadász, Felsőzsolca, Fony, Forró, Füzér, Füzérradvány, Gadna, Gagyapáti, Galvács, Garadna, Gelej, Gesztely, Gönc, Göncruszka, Halmaj, Hangács, Hegymeg, Hejce, Hejőbába, Hejőpapi, Hejőszalonta, Hernádbűd, Hernádkércs, Hernádnémeti, Hernádpetri, Hernádszurdok, Hét, Hidvégardó, Homrogd, Igrici, Imola, Ináncs, Irota, Izsófalva, Jákfalva, Járdánháza, Jósvafő, Kánó, Kány, Karcsa, Karos, Kazincbarcika, Kázsmárk, Kelemér, Keresztéte, Kesznyéten, Királd, Kiskinizs, Kisrozvágy, Komjáti, Komlóska, Kondó, Krasznokvajda, Kurityán, Ládbesenyő, Lak, Léh, Litka, Mályinka, Martonyi, Méra, Meszes, Mezőcsát, Mezőkeresztes, Mezőnagymihály, Mezőnyárád, Mikóháza, Monaj, Múcsony, Muhi, Nagybarca, Nagycsécs, Nagykinizs, Nagyrozvágy, Nekézseny, Novajidrány, Nyíri, Nyomár, Onga, Ónod, Ormosbánya, Oszlár, Ózd, Pácin, Pamlény, Parasznya, Pere, Perecse, Pusztafalu, Pusztaradvány, Putnok, Radostyán, Ragály, Rakacaszend, Rásonysápberencs, Regéc, Ricse, Rudabánya, Rudolftelep, Sajóbábony, Sajóecseg, Sajógalgóc, Sajóivánka, Sajókápolna, Sajókaza, Sajókeresztúr, Sajólád, Sajólászlófalva, Sajómercse, Sajónémeti, Sajópálfala, Sajópetri, Sajópüspöki, Sajósenye, Sajószentpéter, Sajóvámos, Sajóvelezd, Sáta, Selyeb, Semjén, Serényfalva, Sóstófalva, Szakácsi, Szakáld, Szalaszend, Szalonna, Szászfa, Szemere, Szendrő, Szendrőlád, Szentistvánbaksa, Szin, Szinpetri, Szirmabesenyő, Szögliget, Szuhafő, Szuhakálló, Szuhogy, Taktaszada, Tardona, Telkibánya, Tiszabábolna, Tiszadorogma, Tiszakeszi, Tiszapalkonya, Tiszatarján, Tiszaújváros, Tomor, Tornaszentandrás, Trizs, Újcsanálos, Uppony, Vadna, Vajdácska, Varbó, Vilyvitány, Viss, Zádorfalva, Zalkod, Zemplénagárd, Ziliz, Zubogy;

 

16. Gyöngyöspatai Hegyközség,

Nógrád megyei,

települések:

Alsótold, Bánk, Bátonyterenye, Bér, Bokor, Buják, Cered, Csécse, Cserhátszentiván, Ecseg, Egyházasdengeleg, Endrefalva, Hollókő, Jobbágyi, Karancskeszi, Kisbárkány, Kishartyán, Kozárd, Kutasó, Lucfalva, Ludányhalászi, Mátraszőlős, Mátraverebély, Mohora, Nagylóc, Nógrádszakál, Rimóc, Ságújfalu, Salgótarján, Sóshartyán, Szalmatercs, Szécsény, Szécsényfelfalu, Szirák, Szurdokpüspöki, Tar, Varsány;

 

17. Ecsédi Hegyközség,

Nógrád megyei,

települések:

Erdőkürt, Erdőtarcsa, Héhalom, Kisbágyon, Palotás;

Heves megyei,

települések:

Boldog, Lőrinci, Petőfibánya, Zagyvaszántó;

 

18. Mogyoródi Hegyközség,

Nógrád megyei,

települések:

Alsópetény, Balassagyarmat, Bánk, Bercel, Berkenye, Cserháthaláp, Csesztve, Debercsény,Dejtár, Diósjenő, Drégelypalánk, Érsekvadkert, Etes, Galgaguta, Hont, Hugyag, Keszeg, Kétbodony, Legénd, Magyarnándor, Nagyoroszi, Nézsa, Nógrád, Nógrádkövesd, Nógrádmarcal, Nógrádsáp, Nógrádsipek, Nőtincs, Patvarc, Pusztaberki, Rétság, Romhány, Szanda, Szátok, Szécsénke, Szügy, Terény, Tereske, Vanyarc;

 

19. Gyöngyösi Hegyközség,

Heves megyei,

települések:

Bélapátfalva, Kál, Kápolna;

 

20. Atkári Hegyközség,

Heves megyei,

települések:

Adács, Vámosgyörk

 

21. Bükkaljai Hegyközség,

Heves megyei,

település:

Szihalom

 

22. Eger város Hegyközség,

Heves megyei,

települések:

Egercsehi, Fedémes, Nagyvisnyó, Szilvásvárad, Tarnalelesz;

 

23. Visontai Hegyközség,

Heves megyei,

települések:

Ludas, Nagyfüged, Tarnabod, Tarnaméra, Tarnaörs;

 

24. Neszmélyi Hegyközség,

Komárom-Esztergom megyei,

települések:

Ács, Ácsteszér, Aka, Annavölgy, Ászár, Bajna, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bokod, Csatka, Csolnok, Dad, Dág, Dömös, Dorog, Epöl, Gyermely, Héreg, Kecskéd, Kisigmánd, Komárom, Kömlőd, Környe, Leányvár, Máriahalom, Mogyorósbánya, Nagysáp, Naszály, Oroszlány, Piliscsév, Pilismarót, Réde, Sárisáp, Súr, Szákszend, Szomor, Tardos, Tarján, Tárkány, Tát, Tatabánya, Tokod, Tokodaltáró, Úny, Várgesztes, Vértessomló, Vértestolna;

 

25. Mór és Pusztavám Közös Hegyközség,

Fejér megyei,

települések:

Bakonycsernye, Bakonykúti, Balinka, Bodajk, Csór, Fehérvárcsurgó, Iszkaszentgyörgy, Isztimér, Jenő, Kincsesbánya

Moha, Nádasdladány, Nagyveleg, Sárkeszi, Sárszentmihály, Székesfehérvár,Úrhida;

 

26. Vértesalja Közös Hegyközség,

Fejér megyei,

települések:

Bodmér, Csákvár, Gánt, Hantos, Lovasberény, Magyaralmás, Mezőfalva, Nagylók, Pátka, Perkáta, Polgárdi, Sárkeresztes, Sárkeresztúr, Sárosd, Szabadegyháza, Vértesacsa, Vértesboglár, Zichyújfalu;

 

27. Velence-tó Körzeti Hegyközség,

Fejér megyei,

települések:

Adony, Baracska, Besnyő, Ercsi, Iváncsa, Kulcs, Pusztaszabolcs, Rácalmás, Ráckeresztúr, Vereb;

 

28. Etyeki Hegyközség,

Budapest összes kerületének adóraktárai,

Fejér megyei,

település:

Tabajd

Pest megyei,

települések:

Biatorbágy, Budaörs, Diósd, Érd, Sóskút, Tárnok;

 

29. Nyakas Hegyközség,

Fejér megyei,

települések:

Mány, Óbarok, Szár, Újbarok

Pest megyei,

települések:

Budakalász, Páty, Perbál, Tinnye, Zsámbék;

 

30. Aligai Hegyközség

Fejér megyei,

települések:

Enying, Füle, Kőszárhegy, Lepsény, Mezőszentgyörgy;

 

31. Kölesdi Hegyközség,

Fejér megyei,

települések:

Alap, Alsószentiván, Baracs, Cece, Csősz, Dég, Dunaújváros, Előszállás, Káloz, Kisapostag, Kisláng, Mezőszilas, Nagykarácsony, Nagyvenyim, Sárbogárd, Sáregres, Sárszentágota, Soponya, Szabadbattyán, Tác, Vajta;

Tolna megyei,

települések:

Belecska, Bogyiszló, Cikó, Csibrák, Csikóstőttős, Diósberény, Döbrököz, Dombóvár, Értény, Fadd, Felsőnána, Gerjen, Gyulaj, Jágónak, Kajdacs, Kalaznó, Kaposszekcső, Keszőhidegkút, Kistormás, Kocsola, Koppányszántó, Kurd, Lápafő, Miszla, Murga, Nagydorog, Nagykónyi, Nak, Németkér, Pálfa, Pusztahencse, Szakadát, Szakály, Szakcs, Szárazd, Szedres, Udvari, Várong, Varsád;

 

32. Pécs Vidéke Hegyközség,

Baranya megyei,

települések:

Abaliget, Almamellék, Almáskeresztúr, Alsómocsolád, Aranyosgadány, Bakóca, Bakonya, Baksa, Baranyajenő, Baranyaszentgyörgy, Basal, Belvárdgyula, Beremend, Berkesd, Bezedek, Birján, Bodolyabér, Bogád, Boldogasszonyfa, Borjád, Bosta, Botykapeterd, Bükkösd, Csányoszró, Cserdi, Csertő, Dinnyeberki, Drávapiski, Egerág, Egyházaskozár, Ellend, Erdősmárok, Erdősmecske, Erzsébet, Fazekasboda, Feked, Felsőegerszeg, Garé, Geresdlak, Gödre, Görcsöny, Görcsönydoboka, Gyód, Hetvehely, Hímesháza, Husztót, Ibafa, Kacsóta, Kárász, Kátoly, Kékesd, Kisasszonyfa, Kisbeszterce, Kishajmás, Kisherend, Kiskassa, Kisnyárád, Kisszentmárton, Komló, Kozármisleny, Kökény, Lippó, Liptód, Lothárd, Lovászhetény, Mágocs, Magyaregregy, Magyarlukafa, Magyarsarlós, Magyarszék, Majs, Mánfa, Maráza, Márok, Martonfa, Máza, Mekényes, Merenye, Meződ, Mindszentgodisa, Nagykozár, Nagypall, Nagyváty, Ófalu, Orfű, Ózdfalu, Palé, Palotabozsok, Patapoklosi, Pécsbagota, Pécsdevecser, Pécsudvard, Pellérd, Pereked, Pogány, Regenye, Romonya, Sásd, Siklósbodony, Siklósnagyfalu, Somberek, Somogyapáti, Somogyhárságy, Somogyhatvan, Somogyviszló, Szágy, Szalánta, Szalatnak, Szászvár, Szebény, Székelyszabar, Szellő, Szentlászló, Szentlőrinc, Szilágy, Szilvás, Szőke, Szőkéd, Szulimán, Szűr, Tarrós, Téseny, Tormás, Töttös, Varga, Vásárosbéc, Vásárosdombó, Vázsnok, Vékény, Velény, Véménd, Zengővárkony, Zók;

 

33. Dörgicse-Balatonakali Hegyközség,

Veszprém megyei,

települések:

Adásztevel, Ajka, Bakonyoszlop, Bakonyság, Bakonyszentiván, Bakonyszentkirály, Bakonyszücs, Bakonytamási, Balatonfűzfő, Bazsi, Béb, Berhida, Csajág, Csesznek, Csetény, Csögle, Dabronc, Dáka, Devecser, Döbrönte, Dudar, Fenyőfő, Gecse, Gic, Hajmáskér, Halimba, Homokbödöge, Jásd, Káptalanfa, Kemeneshőgyész, Királyszentistván, Litér, Lovászpatona, Magyarpolány, Malomsok, Marcalgergelyi, Mezőlak, Nagyalásony, Nagydém, Nagygyimót, Nemeshany, Nóráp, Noszlop, Öcs, Ősi, Öskü, Pápa, Pápakovácsi, Pápasalamon, Pápateszér, Pétfürdő, Pula, Sóly, Szápár, Szentkirályszabadja, Szőc, Takácsi, Ugod, Vanyola, Várpalota, Vaszar, Veszprém, Vid, Vilonya, Vinár, Zalaerdőd, Zalaszegvár;

 

34. Káli-medence Hegyközség,

Veszprém megyei,

települések:

Kékkút, Kapolcs, Taliándörög, Vigándpetend;

 

35. Kéthely Hegyközség

Somogy megyei,0

 települések:

Babócsa, Balatonfenyves, Balatonszentgyörgy, Balatonújlak, Barcs, Bárdudvarnok, Bélavár, Beleg, Berzence, Bolhás, Bolhó, Bőszénfa, Cserénfa, Csokonyavisonta, Csombárd, Csököly, Csömend, Csurgónagymarton, Darány, Fonó, Gadány, Gálosfa, Gige, Gölle, Görgeteg, Gyékényes, Hajmás, Háromfa, Hedrehely, Heresznye, Hetes, Homokszentgyörgy, Iharos, Iharosberény, Inke, Istvándi, Juta, Kadarkút, Kálmáncsa, Kaposfő, Kaposgyarmat, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposvár, Kaposszerdahely, Kastélyosdombó, Keleviz, Kisasszond, Kisbajom, Kisgyalán, Kiskorpád, Komlósd, Kőkút, Kutas, Lábod, Lad, Lakócsa, Magyaregres, Mesztegnyő, Mezőcsokonya, Nagyatád, Nagybajom, Nagyszakácsi, Nemesdéd, Nemeskisfalud, Nikla, Orci, Őrtilos, Ötvöskónyi, Pamuk, Patca, Patosfa, Péterhida, Pogányszentpéter, Porrog, Porrogszentkirály, Rinyabesenyő, Rinyakovácsi, Rinyaújlak, Sántos, Sávoly, Segesd, Simonfa, Somodor, Somogyaszaló, Somogybükkösd, Somogysárd, Somogysimonyi, Somogyszentpál, Somogyszil, Somogyudvarhely, Szegerdő, Szenna, Szenta, Szentbalázs, Szenyér, Szilvásszentmárton, Szulok, Tapsony, Tarany, Táska, Varászló, Vése, Visnye, Vízvár, Vörs, Zákány, Zimány, Zselickisfalud, Zselickislak, Zselicszentpál;

 

36. Látrány-Somogytúr-Visz Közös Hegyközség,

Somogy megyei,

települések:

Bedegkér, Bonnya, Ecseny, Felsőmocsolád, Fiad, Gadács, Gamás, Igal, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Mernye, Miklósi, Nágocs, Polány, Ráksi, Somogyacsa, Somogybabod, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogygeszti, Somogymeggyes, Szentgáloskér, Szorosad, Törökkoppány, Zics;

 

37. Lengyeltóti Hegyközség,

Somogy megyei,

települések:

Buzsák, Edde, Hács, Kisberény, Osztopán, Öreglak, Pusztakovácsi, Somogyjád, Somogyvámos, Somogyvár, Várda;

 

38. Kőröshegyi Hegyközség,

Somogy megyei,

települések:

Ádánd, Bábonymegyer, Balatonföldvár, Bálványos, Kánya, Kereki, Lulla, Nagyberény, Nyim, Pusztaszemes, Ságvár, Sérsekszőlős, Siófok, Siójut, Som, Szántód, Tab, Tengőd, Torvaly, Zala;

 

39. Kötcse-Szólád Hegyközség,

Somogy megyei,

települések:

Balatonszárszó, Nagycsepely, Teleki;

 

40. Szőlősgyöröki Hegyközség,

Somogy megyei,

település:

Fonyód

 

41. Pannonhalmi Borvidék Hegyközsége,

Győr-Moson-Sopron megyei,

települések:

Abda, Árpás, Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Bőny, Börcs, Csorna, Gönyű, Gyarmat, Gyömöre, Győr, Győrasszonyfa, Halászi, Jánossomorja, Koroncó, Máriakálnok, Mezőörs, Mórichida, Mosonmagyaróvár, Mosonszentmiklós, Öttevény, Pér, Rábaszentmiklós, Sikátor, Sokorópátka, Szárföld, Szerecseny, Táp, Tápszentmiklós, Tét, Töltéstava, Várbalog, Veszprémvarsány;

 

42. Kőszeg és Környéke - Vaskeresztes és Környéke Hegyközség,

Vas megyei,

települések:

Alsóújlak, Andrásfa, Bajánsenye, Bejcgyertyános, Boba, Bozsok, Bögöt, Bögöte, Bucsu, Csehi, Csehimindszent, Csénye, Csipkerek, Csönge, Csörötnek, Daraboshegy, Döbörhegy, Döröske, Duka, Egervölgy, Egyházashetye, Egyházasrádóc, Gencsapáti, Gérce, Gersekarát, Gór, Gyöngyösfalu, Győrvár, Halastó, Hegyháthodász, Horvátzsidány, Hosszúpereszteg, Ják, Jánosháza, Káld, Kám, Karakó, Katafa, Kemenesmagasi, Kemenesmihályfa, Kemenessömjén, Kercaszomor, Körmend, Kőszegpaty, Kőszegszerdahely, Magyarlak, Magyarszombatfa, Nádasd, Nagymizdó, Nagysimonyi, Nagytilaj, Nyőgér, Olaszfa, Ostffyasszonyfa, Oszkó, Őrimagyarósd, Pácsony, Pecöl, Perenye, Peresznye, Petőmihályfa, Pusztacsó, Rádóckölked, Sárfimizdó, Sárvár, Sitke, Sótony, Szarvaskend, Szemenye, Szentpéterfa, Szergény, Szombathely, Szőce, Telekes, Tokorcs, Vásárosmiske, Vasvár, Velem, Velemér, Vép, Vönöck;

 

43. Sopron Városkörnyéki Hegyközség,

Győr-Moson-Sopron megyei,

települések:

Ágfalva, Barbacs, Cirák, Csapod, Fertőd, Fertőhomok, Hegykő, Iván, Kapuvár, Lövő, Répcevis, Sarród;

 

44. Sopron Fertőmenti Hegyközség,

Győr-Moson-Sopron megyei,

települések:

Egyházasfalu, Nagylózs, Pereszteg, Pinnye, Sopronkövesd, Szakony, Újkér, Völcsej, Zsira;

 

45. Nyugat-Balatoni Hegyközség,

Zala megyei,

települések:

Alsópáhok, Felsőpáhok, Karmacs, Keszthely, Nemesbük, Vállus;

 

46. Zalaszentgróti Hegyközség,

Zala megyei,

települések:

Almásháza, Alsónemesapáti, Batyk, Bezeréd, Döbröce, Egervár, Gösfa, Gyürüs, Kallósd, Kehidakustány, Kemendollár, Kisbörgő, Lakhegy, Ligetfalva, Mihályfa, Nagygörbő, Nagypáli, Nemesapáti, Óhíd, Orbányosfa, Padár, Petőhenye, Pókaszepetk, Sénye, Sümegcsehi, Türje, Vasboldogasszony, Vöckönd, Zalaegerszeg, Zalaistvánd, Zalaköveskút, Zalaszentiván, Zalaszentlászló, Zalaszentlőrinc:

 

47. Zalakaros Térsége Egyesült Hegyközség,

Zala megyei,

települések:

Alsórajk, Balatonmagyaród, Bocska, Bókaháza, Börzönce, Csapi, Esztergályhorváti, Felsőrajk, Gelse, Gelsesziget, Gétye, Hahót, Kerecseny, Kisbucsa, Misefa, Nagybakónak, Nagykapornak, Nagyrécse, Nemesrádó, Pacsa, Szentpéterúr, Tilaj, Újudvar, Zalaapáti, Zalacsány, Zalaigrice, Zalakomár, Zalamerenye, Zalasárszeg, Zalaszentbalázs, Zalaszentjakab, Zalaszentmárton, Zalaszentmihály, Zalaújlak, Zalavár;

 

48. Nagykanizsai Hegyközség,

Zala megyei,

települések:

Babosdöbréte, Bagód, Bajcsa, Bánokszentgyörgy, Becsvölgye, Belezna, Bocfölde, Boncodfölde, Borsfa, Böde, Bucsuta, Csatár, Csonkahegyhát, Csöde, Dobronhegy, Fityeház, Fűzvölgy, Gellénháza, Gombosszeg, Gutorfölde, Hagyárosbőrönd, Hosszúvölgy, Hottó, Kávás, Keménfa, Kiskutas, Kustánszeg, Lickóvadamos, Liszó, Magyarszentmiklós, Mikekarácsonyfa, Miklósfa, Milejszeg, Molnári, Murakeresztúr, Nagykutas, Nagylengyel, Nemeshetés, Nemespátró, Nemessándorháza, Nemesszentandrás, Németfalu, Nova, Oltárc, Ormándlak, Ozmánbük, Pálfiszeg, Petrikeresztúr, Petrivente, Pölöske, Pusztaederics, Pusztamagyaród, Pusztaszentlászló, Salomvár, Sand, Semjénháza, Sormás, Surd, Szentpéterfölde, Szepetnek, Tótszentmárton, Vaspör, Zalaboldogfa, Zalacséb, Zalaháshágy, Zalalövő, Zalatárnok;

 

49. Kerka- és Muramenti Hegyközség,

Zala megyei,

települések:

Alsószenterzsébet, Bázakerettye, Csesztreg, Gosztola, Iklódbördöce, Kerkabarabás, Kerkafalva, Kerkakutas, Kerkaszentkirály, Kiscsehi, Kistolmács, Lasztonya, Lendvadedes, Lispeszentadorján, Lovászi, Magyarföld, Maróc, Márokföld, Páka, Pórszombat, Rédics, Szentgyörgyvölgy, Szentmargitfalva, Szilvágy,Tornyiszentmiklós;

 

15. számú melléklet a 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelethez

(allegato 15) vitigni utilizzabili per la menzione tradizionale Muskotály:

 

Az R. 15. számú melléklet táblázatának 8. sora helyébe a következő szövegrész lé

Aletta,

Csabagyöngye,

Cserzegi fűszeres,

Hamburgy Muskotály,

Irsai Olivér,

Mátrai Muskotály,

Nektár,

Ottonel Muskptály,

Pölöskei Muskotály,

Sárga Muskotály,

Szirén,

Trilla,

Zefir

 

17számú melléklet a 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelethez

(allegato 17) elenco delle OFJ e loro zona di produzione:

A 67. § (4) bekezdésében meghatározott OFJ-k termelésére alkalmas területek körülhatárolása

 

1.Alföld:

Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékből származó szőlő esetén.

2. Balatonmelléki:

Fejér, Somogy, Veszprém, Zala megyékből származó szőlő esetén.

3. Dél-alföld:

Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megyékből származó szőlő esetén.

4. Dél-dunántúl:

Baranya, Somogy, Tolna, Zala megyékből származó szőlő esetén.

5. Duna melléki:

Bács-Kiskun, Fejér, Pest, Tolna megyékből származó szőlő esetén.

6. Dunántúl:

Baranya, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyékből származó szőlő esetén.

7. Duna-Tisza közi:

Bács-Kiskun, Csongrád, Jász-Nagykun, Pest megyékből származó szőlő esetén.

8. Észak-dunántúl:

Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém megyékből származó szőlő esetén.

9. Felső-Magyarország:

Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megyékből származó szőlő esetén.

10. Nyugat-dunántúl:

Somogy, Vas, Zala megyékből származó szőlő esetén.

11. Tisza melléki:

Bács-Kiskun, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok megyékből származó szőlő esetén.

12. Tisza völgyi:

Bács-Kiskun, Csongrád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok megyékből származó szőlő esetén.

13. Zemplén:

Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből származó szőlő esetén.

 

.

...in production...

visit also EUROPEAN WINES

----

...in lavorazione...

visitate anche EUROPEAN WINES

 

 

VISIT THE SITES BELOW

---

VISITATE I SITI IN CALCE

O

CLICCATE QUI