Felso Magyarorszag › FELSO MAGYARORSZAG OFJ

 

FELSŐ MAGYARORSZÁG OFJ 

ZEMPLÉN O.F.J.

 

VIGNETI HEVES

VIGNETI HEVES MAGYARORSZÁG

 

FELSŐ-MAGYARORSZÁG

Felső – Magyarországi Régió

O.F.J. Oltalom alatt álló földrajzi jelzést (Tájbor)

FELSŐ-MAGYARORSZÁG TERMÉKLEÍRÁS

Legge n. XVIII 2004

Modificata dalla Legge n. XXXIX 2009

Modificato dal Decreto n. 178 IX 4 2009

Decreto FVM n. 97 VI 3 2004

Decreto FVM n. 99 VI 3 2004

Modificato dal Decreto FVM n. 9 II 3 2006

Modificato dal Decreto FVM n. 35 V 4 2007

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 16 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 99 VII 30 2009

Decreto FVM n.127 IX 29 2009

Modificato dal decreto FVM n. 134 X 14 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 64 V 12 2010

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 14 2011

Modificato dal Decreto VM n. 1 I 11 2011

(fonte Kormany.hu)

 

I.NÉV

 

Felső-Magyarország

Felső-Magyarországi

Oltalom alatt álló földrajzi jelzés.

 

II. A BOROK LEÍRÁSA

 

II/1. Szőlőből készült termékek kategóriái: bor

Bortípusok:

Muskotály,

siller,

rozé,

fehér,

vörös.

 

II/2. Analitikai előírások:

Muskotály:

Tényleges alkoholtartalom: 9,50 – 17,50% vol.;

Minimális összes alkoholtartalom: 9,50% vol.

Maximális Illósav tartalom: 1,08 g/l;

Összes savtartalom: 4,00 – 9,00 g/l;

Maximális kénessav tartalom: **;

Összes cukortartalom: *.

 

Siller:

Tényleges alkoholtartalom: 9,50 – 17,50% vol.;

Minimális összes alkoholtartalom: 9,50% vol.

Maximális Illósav tartalom: 1,08 g/l;

Összes savtartalom: 4,00 – 6,00 g/l;

Maximális kénessav tartalom: **;

Összes cukortartalom: *.

 

Rozé:

Tényleges alkoholtartalom: 9,50 – 17,50% vol.;

Minimális összes alkoholtartalom: 9,50% vol.

Maximális Illósav tartalom: 1,08 g/l;

Összes savtartalom: 4,00 – 9,00 g/l;

Maximális kénessav tartalom: **;

Összes cukortartalom: *.

 

Fehér:

Tényleges alkoholtartalom: 9,50 – 17,50% vol.;

Minimális összes alkoholtartalom: 9,50% vol.

Maximális Illósav tartalom: 1,08 g/l;

Összes savtartalom: 4,00 – 9,00 g/l;

Maximális kénessav tartalom: **;

Összes cukortartalom: *.

 

Vörös:

Tényleges alkoholtartalom: 9,50 – 17,50% vol.;

Minimális összes alkoholtartalom: 9,50% vol.

Maximális Illósav tartalom: 1,20 g/l;

Összes savtartalom: 4,00 – 6,00 g/l;

Maximális kénessav tartalom: **;

Összes cukortartalom: *.

 

* a 607/2009/EK bizottsági rendelet XIV. melléklet „B” részének táblázata szerint

**Maximális kénessavtartalom a hatályos jogszabályok szerint.

 

II/3. Érzékszervi jellemzők

Muskotály:

Friss üde fehérbor, fajtára jellemző színnel, jellegzetes muskotály illattal és zamattal. Száraz, félszáraz, félédes, illetve édes bor.

 

Siller:

Kékszőlőkből készült, a rozé boroknál több színanyagot tartalmazó, mélyebb színű, teltebb, fanyarabb, száraz bor, melynek Illatában és ízében egyaránt megtalálhatók a gyümölcs- és a fűszeres aromák.

 

Rozé:

Kékszőlőből készült, színárnyalata a hagymahéj színtől az élénk rózsaszínig terjedő színig, friss, üde gyümölcs illatokkal, gyümölcs ízekkel, esetleg virág aromákkal rendelkező könnyed, élénk savakkal bíró friss bor, mérsékelt fanyarsággal, száraz, félszáraz, félédes, illetve édes bor.

 

Fehér:

Friss, üde jellegű, hosszú ízű, fajtabor esetében a fajtára jellemző színű, gyümölcs és egyéb illatokkal, ízekkel. Száraz, félszáraz, félédes és édes kategóriában is készíthető fehérbor.

 

Vörös:

Fajtaborok esetében a fajtára jellemző színek, illatok, ízek, lekerekedett savakkal, házasított borok esetében a fajták házasítási arányától függő tannintartalommal, bársonyos ízzel, testességgel rendelkező borok, gyümölcs és fűszeres aromákkal bíró vörösborok száraztól az édes kategóriáig.

 

<!--[if !supportLists]-->I.            <!--[endif]-->KÜLÖNÖS BORÁSZATI ELJÁRÁ

 

kötelezően alkalmazandó borászati eljárások:

Muskotály:

a szőlőt a szüret napján fel kell dolgozni;

a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető;

kötelező a must tisztítása;

házasítási szabályok:

a Cserszegi fűszeres, Irsai Olivér, Ottonel muskotály, Sárga muskotály, Csaba gyöngye, Hamburgi muskotály, Zefír vagy a Mátrai muskotály

fajták aránya együttesen vagy külön-külön minimum 85%

 

Siller:

a szőlőcefrét héjon kell erjeszteni;

a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető.

 

Rozé:

a szőlőt a szüret napján fel kell dolgozni;

a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető;

kötelező a must tisztítása.

 

Fehér:

a szőlőt a szüret napján fel kell dolgozni;

a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető;

kötelező a must tisztítása.

 

Vörös:

a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető;

 

A szőlőtermesztés szabályai:

1. A szőlő művelésmódja, térállása

a) A szőlőültetvény művelésmódjára vonatkozó szabályok:

i) Meglévő ültetvény esetén: művelésmódtól függetlenül bármely ültevényről szüretelhető OFJ bor készítésére alkalmas szőlő az ültetvény fennmaradásáig.

ii) Új ültetvény esetén:

Guyot,

magas kordon,

középmagas kordon,

alacsony kordon,

ernyő,

egyes függöny,

legyező,

fej és bakművelés.

b) A szőlőültetvény tőkesűrűségére vonatkozó szabályok.

i) Meglévő ültetvény esetén:

a térállástól függetlenül bármely ültetvényről szüretelhető OFJ bor készítésére alkalmas szőlő az ültetvény fenntartásáig.

ii) Új ültetvény esetén :

- tőkesűrűség legalább 3.300 tőke/ha,

- tőketávolság legalább 0,8 m

 

2. a szüret módja:

kézi vagy gépi.

 

3. a szüret időpontjának meghatározása:

nincs meghatározva legkorábbi szüreti időpont.

 

4. a szőlő minimális cukortartalma (potenciális alkoholtartalomban kifejezve):

8,00% vol. (13,40° MM).

 

IV. KÖRÜLHATÁROLT TERÜLET

 

A körülhatárolt terület meghatározása:

Borsod-Abaúj-Zemplén,

Heves

Nógrád

megyék területének a szőlő termőhelyi kataszter I. és II. osztályába sorolt határrészei

 

V.MAXIMÁLIS HOZAM

 

Muskotály, Siller, Rozé, Fehér, Vörös borok:

120 hl/ha seprős bor,

Kézi szüret esetén: 17.00 t/ha szőlő,

Gépi szüret esetén: 16,00 t/ha szőlő.

 

VI. ENGEDÉLYEZETT SZŐLŐFAJTÁK

 

Muskotály:

Cserszegi fűszeres, Hamburgi muskotály ,Irsai Olivér, Ottonel muskotály, Sárga muskotály, Csaba gyöngye, Zefír, Mátrai muskotály, Bouvier, Chardonnay, Chasselas, Ezerfürtű, Furmint, Gyöngyrizling, Hárslevelű, Juhfark, Kabar, Kerner, Királyleányka, Kövérszőlő, Leányka, Mézes, Olasz rizling, Pinot blanc, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sauvignon, Semillon, Szürkebarát, Tramini, Viognier, Zenit, Zengő, Zéta, Zöldszilváni, Zöld veltelíni, Bianca, Zalagyöngye;

 

Siller:

Bíborkadarka, Kékoportó, Blauburger, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Csókaszőlő, Kadarka, Kékfrankos, Menoire, Merlot, Pinot noir, Syrah, Turán, Zweigelt, Medina;

 

Rozé:

Bíborkadarka, Kékoportó, Blauburger, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Csókaszőlő, Kadarka, Kékfrankos, Menoire, Merlot, Pinot Noir, Syrah, Turán, Zweigelt Medina, Hamburgi muskotály;

 

Fehér:

Cserszegi fűszeres, Irsai Olivér, Ottonel muskotály, Sárga muskotály, Csaba gyöngye, Zefír, Mátrai muskotály, Bouvier, Chardonnay, Chasselas, Ezerfürtű, Furmint, Gyöngyrizling, Hamburgi Muskotály, Hárslevelű, Juhfark, Kabar, Kerner, Királyleányka, Kövérszőlő, Leányka, Mézes, Olasz rizling, Pinot blanc, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sauvignon, Semillon, Szürkebarát, Tramini, Viognier, Zenit, Zengő, Zöldszilváni, Zöld veltelíni, Bianca, Zalagyöngye, Zéta;

 

Vörös:

Alibernet, Bíborkadarka, Kékoportó, Blauburger, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Csókaszőlő, Kadarka, Kármin, Kékfrankos, Medina, Menoire, Merlot, Pinot noir, Syrah, Turán, Zweigelt, Hamburgi muskotály

 

VII. KAPCSOLAT A FÖLDRAJZI TERÜLETTEL

 

1. A körülhatárolt terület bemutatása

Természeti tényezők

A régió a Mátra és a Bükk hegységek és az Alföld találkozási vonalán fekszik, 160-180 méter tengerszint feletti magasságban.

Keleti és nyugati irányban. 200-300 méter magas dombok alkotják.

A Felső- Magyarországi lehatárolt földrajzi terület talajtípusai

Az földrajzi névhez tartozó termőhelyekhez tartozó területek talajai vulkáni eredetű riolittufán, dácit tufán és andeziten képződött többféle (ramman, csernozjom, kovárványos, erodált) barna erdőtalaj féleség valamint riolittufán kialakult lösz, fekete nyiroktalaj és barna erdőtalaj..

A szőlőültetvények egy-két kivételtől eltekintve fennsíkokon, valamint ezek enyhe déli, nyugati és keleti fekvésű lankáin helyezkednek el, ezekből emelkedik ki a tengeri mészkőüledékeken képződött barna erdőtalaj. Néhány helyen a folyók öntésterületein előfordul lepedékes öntéshomok talaj.

A jelenleg hatályos jogszabályok a szőlőtelepítésre alkalmas területeket az ún. termőhelyi kataszterben nyilvántartva I. és II. osztályba sorolják.

Eszerint a lehatárolt területen 58.866 ha I. osztályba tartozó, 19.226 ha II. osztályba tartozó szőlőültetvény telepítésére alkalmas terület van.

Összesen: 78.092 ha.

A lehatárolt terület jellemző meteorológiai adatainak 47 éves átlaga a következő: évi középhőmérséklet 10,65° C, évi csapadékmennyiség átlag: 592,6 mm, napsütéses órák számának éves átlaga: 1964 óra.

 

Emberi tényezők

A Bükk a Mátra a Cserehát és a Zempléni-hegység lejtőin és völgyeiben a szőlő őshonos növényként évezredek óta megtalálható.

A jelenleg négy borvidéket magába foglaló lehatárolt földrajzi terület már a honfoglalás időszakában is termeltek szőlőt.

A négy borvidéken eltérő módon eltérő módon alakult a szőlő- és bortermelés történelme, igazodva és követve az éppen akkori ország, országrész tulajdonlási viszonyait.

Például a török előrenyomulásainak idején ezen földrajzi területek is két országhoz tartoztak.

Ez jelentősen befolyásolta a bortermelést.

A régióban jellemzően nagyon sok szőlőfajtával dolgoztak.

Jellemzően fehér bort termeltek a török előrenyomulásáig ezen a tájon, később a vörösbor termelés is meghonosodott elsősorban Eger és környékén, de emellett minden területen megtalálhatóak voltak a vörösbort adó fajták.

A történelem során a vörös- és fehérbor termelés aránya a piaci igényekhez igazodva, folyamatosan változott.

Az első pincék létesítése szinte mindenhol az egyházhoz és annak intézményeihez fűződhetett, általában dézsmapinceként.

A pincéket az említett hegységek vulkanikus működését követő hamu letömörödésének köszönhetően rendkívül jó adottságot jelentő, könnyen vájható, riolittufába vágták.

Az 1950-es éveket követő szocialista, nagyüzemi borászatok kialakításakor elterjedtek a külszíni tárolók nagyméretű hordókkal és edényzettel.

A kereskedelem koncentrálódásával a nagyméretű üzemek egyre inkább szüreteltek össze szőlőt mind a négy borvidékről, természetesen különböző arányban a piaci szükségleteknek megfelelően és ezeket tájborként hozták forgalomba, így biztosítva a szőlőültetvények megmaradását.

Többek között ennek is köszönhető az a tény, hogy a magyarországi dombvidéki szőlőtermesztés kb. 40%-a erre a felső-magyarországi lehatárolt földrajzi területre koncentrálódik.

 

2. A borok leírása

Felső-magyarország többféle klimatikus adottságából és talajösszetételéből adódik az, hogy jelentős eltérések vannak – különösen a „gyengébb” évjáratokban – a borok alkoholtartalmában, savtartalmában és aromájában ezért színes változatos borok termelését teszik lehetővé.

A hagyományok és ez a klimatikus sokféleség kívánja meg és igazolja azt, hogy a régióban nagyon sok szőlőfajtát termesztenek, és sokféle borféleséget állítanak elő.

Az utóbbi 5 évben Felső-Magyarországi néven a három megyéből származó szőlőből készült mintegy évi 180.000-200.000 hl bort értékesítettek tájborként.

Ez az adat is jól reprezentálja a Felső-Magyarországi oltalom alatt álló földrajzi jelzés gazdasági szükségességét.

 

3. Az okszerű kapcsolat bemutatása

Felső-magyarország általános klimatikus adottságait az Északi középhegység közelsége alakítja leginkább.

Ebből fakad a téli fagyok elleni védettség, a meleg nyári és őszi napok után pedig a „hegyi szélnek” köszönhető hűvös éjszakák biztosítják szőlőinkben a finom elegáns savak és az elsődleges gyümölcs aromák megmaradását.

Ezért általánosságban elmondható az itt termelt borokról, hogy izgalmas savakkal, hosszú ízekkel bírnak.

A vörösborok viszonylag kevés tannintartalommal rendelkeznek.

A fehérborok esetében meg kell jegyezni, hogy Felső-magyarország alkalmas a könnyű, de hosszú ízű, illetve a nehéz, testes, telt fehérborok termelésére is.

Emellett megtalálhatók gazdag íz világú, rozéborok, sillerborok, a könnyebb és testesebb, hosszú idejű érlelésre alkalmas, azt igénylő vörösborok is.

A fajták nagy számának használata a négy borvidék létezése során mindig jellemző volt.

 

VIII. TOVÁBBI FELTÉTELEK

 

VIII/1. Jelölési szabályok:

a) az oltalom alatt álló földrajzi jelzés feltüntethető szinonimája: “tájbor”

 

b) Jelölhető hagyományos kifejezések és korlátozottan használható kifejezések:

Muskotály:

első szüret vagy virgin vintage:

fordulás utáni első évben szüretelt szőlőből kifejezés a termőre készült borok esetében használható;

újbor vagy primőr:

a szüret évében palackozott újborok jelölésére használható;

termőhelyen palackozva:

kifejezés akkor használható, ha a bor 100%-ban az adott OEM, vagy OFJ szerinti területről származik, és a palackozás az adott OEM- vagy OFJ szerinti területen belül történik.

 

Siller:

A rövid áztatási időnek köszönhetően nagyon világos színű vörösbor;

első szüret vagy virgin vintage;

újbor vagy primőr;

termőhelyen palackozva.

 

Rozé:

első szüret vagy virgin vintage;

újbor vagy primőr;

termőhelyen palackozva.

 

Fehér:

barrique,

barrique-ban erjesztett, hordóban erjesztett,

barrique-ban érlelt, hordóban érlelt:

olyan bor, amelynek legalább egyharmadát 350 liternél nem nagyobb térfogatú, új tölgyfahordóban tárolták, amely esetében tölgyfadarabokat a bor érlelése és készítése során nem alkalmaztak, valamint a bor a forgalomba hozatali engedély megszerzéséhez szükséges minősítés során az érlelésre jellemző érzékszervi tulajdonságokkal rendelkezik.

Használható egyéb kifejezések;

fahordós érlelésű bor:

amely 6 hónapos ászkolás után új fahordóban (nem barrique hordó) és régebbi hordóban kapott érlelést.

első szüret vagy virgin vintage ;

újbor vagy primőr;

termőhelyen palackozva.

 

Vörös:

barrique,

barrique-ban erjesztett, hordóban erjesztett,

barrique-ban érlelt, hordóban érlelt;

fahordós érlelésű bor;

első szüret vagy virgin vintage;

újbor vagy primőr;

termőhelyen palackozva.

 

VIII/2. Termék előállítása a lehatárolt termőterületen kívül:

Pest megye,

Jász-Nagykun-Szolnok megye,

Hajdú-Bihar megye,

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

területén található, a hegyközségek által nyilvántartásba vett borászati üzemekben.

 

VIII/3. Az illetékes borbíráló bizottság kijelölése:

az MGSZH BI

 

VIII/4. Nyilvántartások, adatszolgáltatások, bejelentések

a) Nyilvántartások

i) keletkezett származási bizonyítványok (szőlő- és borszármazási) példányai;

ii) forgalomba hozatali engedélyek másolatai;

iii) pincekönyv;

iv) szőlőterület illetve pince helye szerint illetékes hegybíró által az oltalom alatt álló oltalom alatt álló földrajzi jelzéses termék előállítójáról, a hegyközségi informatikai rendszerben (továbbiakban: HEGYÍR), vezetett nyilvántartások (ültetvénykataszter, pincekataszter)

v) az ellenőrzésről készült dokumentumok, jegyzőkönyvek

b) Bejelentések

i) A termelési szándék bejelentése: a Felső-Magyarország oltalom alatt álló földrajzi jelzés használatának feltétele, hogy a termék előállításának megkezdésekor – ideértve a szőlő alapanyag termelést is – a termelő köteles e szándékát az illetékes hegyközségnek bejelenteni. Továbbiakban a termelők részéről bejelentést csak a korábbi bejelentés tartalmi változása esetén kell megtenni legalább 30 nappal a termelési ciklust megelőzően.

 

IX. ELLENŐRZÉS

 

1. A termékleírás ellenőrzésére kijelölt szervezetek:

A termékleírás betartásának hatósági ellenőrzését a hatályos jogszabály által kijelölt hatóságok végzik el.

Jelenleg hatályos jogszabályok szerinti hatóság:

(1) Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Központ Borászati Igazgatóság

1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.

Tel: +36 1 346-09-30, Fax: +36 1 212 49 78

e-mail: bmi@mgszh.gov.hu

Web: http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/obi

 

(2) Kormányhivatalok:

Omissis……………………

 

2. Az ellenőrzések köre és módja:

- A borászati termékek analitikai és érzékszervi tulajdonságainak vizsgálata forgalomba hozatal előtt;

- A borászati terméket előállító üzem adminisztratív ellenőrzése a gazdasági akta alapján, illetve helyszíni vizsgálata kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján;

- Kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján érzékszervi és analitikai vizsgálat a forgalomba hozott borászati termékek esetén;

- származási bizonyítványok valóságtartalmának ellenőrzése.

 

X. A HEGYKÖZSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE

 

Omissis…………………….

 

 

 

ZEMPLÉN

ZEMPLÉNI BORVIDÉK 

O.F.J. Oltalom alatt álló földrajzi jelzést (Tájbor)

ZEMPLÉN TERMÉKLEÍRÁS

Legge n. XVIII 2004

Modificata dalla Legge n. XXXIX 2009

Modificato dal Decreto n. 178 IX 4 2009

Decreto FVM n. 97 VI 3 2004

Decreto FVM n. 99 VI 3 2004

Modificato dal Decreto FVM n. 9 II 3 2006

Modificato dal Decreto FVM n. 35 V 4 2007

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 16 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 99 VII 30 2009

Decreto FVM n.127 IX 29 2009

Modificato dal decreto FVM n. 134 X 14 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 64 V 12 2010

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 14 2011

Modificato dal Decreto VM n. 1 I 11 2011

Atto Specifico 31 MAGGIO 2012

(fonte Kormany.hu)

 

I. NÉV

 

Zemplén

Zempléni

Oltalom alatt álló földrajzi jelzés.

 

II. A BOROK LEÍRÁSA

 

II. Szőlőből készült termékek kategóriái: bor

1. Fehérbor

2. Jégbor

 

II/A

Analitikai előírások Bortípus

Fehér:

Minimális tényleges alkoholtartalom: 9,00% vol.;

Minimális összes alkoholtartalom: 9,00% vol.

Maximális Illósav tartalom: 1,20 g/l;

Minimális összes savtartalom: 4,50 g/l;

Cukormentes extrakttartalom: 19,00 g/l;

Maximális kénessav tartalom: *;

Maximális szabad kénessavtartalom: 60 mg/l;

Összes cukortartalom: *.

 

Jégbor:

Minimális tényleges alkoholtartalom: 9,00% vol.;

Minimális összes alkoholtartalom: 16,66% vol.

Maximális Illósav tartalom: 1,50 g/l;

Minimális összes savtartalom: 4,50 g/l;

Cukormentes extrakttartalom: 22,00 g/l;

Maximális kénessav tartalom: *;

Maximális szabad kénessavtartalom: 60 mg/l;

Összes cukortartalom: *.

 

* a vonatkozó hatályos jogszabályok szerint

 

II/B. Érzékszervi jellemzők

Fehér:

Színe: halvány szalmasárgától a sötét szalmasárga színig.

Tisztasága: tiszta, a palackban való érlelésből származó esetleges finom perszerű kiválás megengedett.

Illata: az érlelési időtől függően változó: az üde, közepes intenzitású gyümölcsös illat aromától a fűszeres, virágos, vegetális jellegig.

Íze: Élénk savtartalmú, alacsony, esetenként közepes alkoholtartalommal prímér aroma hangsúllyal és kesernyés jelleggel.

Érleléskor esetenként mineralitás érezhető, melyet részleges, vagy kevés fahordós érlelésből származó ízvilág egészít ki.

 

Jégbor:

színe: világossárgától a borostyán sárgáig.

tisztasága: tiszta, a palackban való érlelésből származó esetleges finom, porszerű kiválás megengedett.

illata: jellegzetes jégborra jellemző, de nem feltétlenül botrytises. Citrusos-mézes illatú.

íze, zamata: harmonikus, a késői szüretelésű szőlőre jellemző íz és zamat, ízben koncentrált gyümölcsaromák, élénk savtartalom, közepes alkoholtartalom érezhető, selymes struktúrával, rendkívül hosszú utóízzel rendelkezik.  

 

III. KÜLÖNÖS BORÁSZATI ELJÁRÁSOK

 

Kötelezően alkalmazandó borászati eljárások:

Fehér:

Az alapanyagnak 85%-ban a termőhelyről kell származnia.

 

Jégbor:

A szőlőt fagyott állapotban kell préselni

Az alapanyagnak 85%-ban a termőhelyről kell származnia

 

nem engedélyezett borászati eljárások (a hatályos jogszabályokon túl):

Jégbor:

- édesítés,

- alkoholtartalom-növelés,

- savtartalom növelése,

- savtartalom csökkentése.

 

A szőlőművelés szabályai

1. A szőlő művelésmódja, térállása

a./ 2009. augusztus 1. előtt telepített ültetvények esetén:

- bármilyen, korábban engedélyezett művelésmódú szőlőültetvényről származó szőlőből, annak a termesztésben tartásáig.

b./ 2009. augusztus 1. után létesített ültetvények esetén:

- művelésmód:

bak,

kordon (alacsony, középmagas, magas),

ernyő,

sylvoz,

guyot

- térállás: 4.000 tőke/ha, ahol egy tőke tenyészterülete maximum 2,5 m2.

- Teraszos művelés esetén a rézsűk területe nem számít bele a tenyészterületbe.

 

2. A szüret módja:

a) A fehérborokhoz szüretelt szőlő esetében kézi és gépi szüret is alkalmazható.

A jégbor csak kézzel szüretelhető.

b) A jégbor túléretten, megfagyottan szüretelt és préselt szőlőbogyók felhasználásával készül, amelyet igazoltan minimum -7°C-os hőmérsékleten szüreteltek

 

3. A szőlő minősége

Minimális cukortartalma potenciális alkoholtartalomban kifejezve:

a. fehér: 8,00%vol (136 g/l cukortartalom);

b. jégbor: 16,66%vol (283 g/l cukortartalom).

 

4. A szüret időpontjának meghatározása:

- Jégbor esetében a szüret kezdési időpontját az ültetvény helye szerint illetékes hegybíró szemlézés alapján állapítja meg.

 

IV. KÖRÜLHATÁROLT TERÜLET

 

A körülhatárolt terület meghatározása:

Borsod-Abaúj-Zemplén megyé:

Abaújszántó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Legyesbénye, Makkoshotyka, Mád, Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Rátka, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegi, Szegilong, Szerencs, Tarcal, Tállya, Tokaj, Tolcsva, Vámosújfalu településeknek a borszőlő termőhelyi kataszter szerinti I. és II. osztályú határrészei

A szőlőnek 85 100%-ban a lehatárolt termőhelyről kell származnia.

 

V. MAXIMÁLIS HOZAM

 

Fehér:

Kézi szüretnél: 17 t/ha szőlő, illetve 120 hl/ha seprős újbor;

Gépi szüretnél: 16 t/ha, illetve 120 hl/ha seprős újbor.

Jégbor:

4 t/ha szőlő vagy 20 hl/ha seprős újbor.

 

VI. ENGEDÉLYEZETT SZŐLŐFAJTÁK

 

Fehér:

Chardonnay, Cserszegi fűszeres, Furmint, Gohér, Hárslevelű, Kabar, Kövérszőlő, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Sauvignon, Sárga muskotály, Szürkebarát, Tramini, Zengő, Zenit, Zéta.

 

Jégbor:

Furmint, Hárslevelű, Kövérszőlő, Olasz rizling.

 

VII. KAPCSOLAT A FÖLDRAJZI TERÜLETTEL

 

1. A körülhatárolt terület bemutatása

A termőhely Magyarország északi részén, a 21°10’ és 21°40’ szélességi fokok és a 48°7’ és 48°30’ hosszúsági fokok között helyezkedik el.

A termőhely éves hőmérsékleti átlaga 10,80° C, az éves csapadék mennyisége 525 mm.

A napfényes órák száma viszonylag magas, 2 009 óra évente, ebből 1 400 – 1 500 a tenyészidőszakra eső napfényes órák száma.

Az aktív hőösszeg 1 600-1 800° C.

Az átlagos évi legmagasabb hőmérséklet 33° C, az átlagos évi legalacsonyabb hőmérséklet pedig -19° C.

A termőhelyen uralkodó szélirány északkeleti.

A termőhely Borsod-Abaúj-Zemplén megye hegy- és dombvidékeinek lejtőin terül el, melynek alapkőzete üledékes kőzet és vulkáni tevékenységet kísérő hamu megszilárdulásából keletkezett riolittufa.

Összetételét tekintve nagyobbrészt szilikát ásványok kapnak szerepet az alapkőzetben.

A riolittufa rendkívül gazdag ritka nyomelemekben.

Jelentős mennyiségben fordulnak elő további magmás kőzetek, mint a riolit és az andezit, amelyek a riolittufához hasonló hatással vannak a szőlőnövényre.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében számos folyó található, melyek mind vízfelületről visszaverődő napfénnyel, mind ködképző hatásukkal befolyásolják a termőhely klimatikus adottságait.

A termőhely talajára alapvetően a lösz alapú váztalajok, nyirok talajok, néhol tipikus barna erdőtalajok jellemzőek. Helyenként a vulkanikus alapkőzetekre rátelepedett különböző szerkezetű talaj található.

 

2. A borok leírása

A szőlőtermesztés a Zempléni termőhelyen ősidők óta jellemző tevékenység, mivel a szőlő ezen a termőhelyen a miocén kortól előfordul.

A termőhelyen már a XIII. századtól írásos emlékek utalnak a szőlő és bortermelés jelentőségére, földalatti pincék építésére.

A Zempléni termőhelyen folytatott szőlőtermesztés a XVI. században indul ugrásszerű fejlődésnek és a XVII. században éli virágkorát.

A dinamikus fejlődés a filoxéra vész idején torpan meg, majd a XX. század elején a szőlőrekonstrukciók következtében újabb lendületet vesz.

A termőhelyen hagyományosan megtalálható Furmint, Hárslevelű, Sárga muskotály és Kövérszőlő mellé ekkor kezdenek kiegészítő jelleggel más fehérborszőlőt adó fajtákat is telepíteni (pl Zéta, Kabar, Olasz rizling, Szürkebarát, Tramini). művelése a.

Ezen fajták köre még néhány újabb fajtával, illetve új nemesítésű fajtákkal bővül (pl. Chardonnayval, Cserszegi fűszeressel, Sauvignonnal, Zenittel, Zengővel stb.).

Ezeket a fajtákat eredetileg kísérleti céllal telepítették a termőhelyen, amelyekből később árutermelő méretű ültetvényeket is létrehoztak.

A rendszerváltás után hangsúlyosan előtérbe kerül - a termőhelyi átfedés miatt - a tokaji minőségű termékektől eltérő borászati termékek egyértelmű megkülönböztetése, ezért bevezetik a Zempléni tájbor kategóriát, amit jogszabályi szinten először a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI törvény tájborokra vonatkozó felhatalmazása alapján szabályoznak.

A Zemplén földrajzi jelzés az Európai Unióhoz történő csatlakozáskor Közösségi szinten is védett földrajzi névvé válik.

 

3. Az okszerű kapcsolat bemutatása és bizonyítása

A Zempléni termőhelyen található szőlőültetvények elsősorban a délkeleti – déli - délnyugati kitettségű lejtőkön találhatók, ahol - az ugyanilyen szélességi körön elhelyezkedő, kontinentális klímájú területekhez képest - az éves napsütéses órák számát és aktív hőösszeget tekintve, illetve a kiváló adottságok mutatkoznak a szőlőtermesztés számára.

A csapadék mennyisége és eloszlása szintén hozzájárul a szőlő megfelelő fejlődéséhez.

Ez a két tényező teszi lehetővé a késői érésű fehér szőlőfajták nagy biztonsággal történő beérését.

Az itt élő termelők a termőhelynek leginkább megfelelő fehérbort adó szőlőfajtákat telepítenek Borsod-Abaúj-Zemplén megye szőlőtermesztésre kedvező adottságú domboldalain és lejtőin, ahol a környező folyókról visszaverődő napsugarak és a viszonylag magas hőösszeg következtében a az itt termelt fehérborok, üdék, gyümölcsös, florális, fűszeres jellegűek, lekerekített savakkal rendelkeznek, harmonikus ízhatásúak.

A termőhely - kontinentális jellégéből, különösen a hideg, fagyos késő őszi, téli időszakokból adódóan - alkalmas jégbor készítésre.

A zempléni termőhelyen a jégbor készítés a rendszerváltás utáni időszakra nyúlik vissza.

A Zempléni hegységet alkotó alapkőzetek és azok ásványianyag-tartalma szintén meghatározzák a zempléni borok íz- és zamatvilágát.

Így az élénk savak, és a minerális ízek különösen a testes zempléni fehérborokra jellemzőek.

 

VIII. TOVÁBBI FELTÉTELEK

 

1. Jelölési szabályok

a) évjárat feltüntetése:

i) fehér: nem kötelező, feltüntetés esetén 85%-os évjárat-azonosság kell.

ii) jégbor: kötelező, 100%-os évjárat-azonosság (amennyiben a szőlőt januárban vagy februárban szüretelik, úgy az előző naptári évet kell feltüntetni évjárat megjelölésként a címkén)

 

b) cukortartalmat jelölő kifejezés feltüntetése

i) fehér: kötelező

ii) jégbor: nem kötelező

 

c) a cuvée vagy küvé kifejezés a több szőlőfajta borából házasított fehér borok esetében tüntethető fel.

A küvét alkotó szőlőfajták nevét a címkén csökkenő részarányuk sorrendjében kell feltüntetni.

 

2. A kiszerelésre vonatkozó szabályok:

a) fehér: bármilyen kiszerelés megengedett

b) jégbor: csak 0,75 literes, 0,5 literes vagy 0,375 literes üvegpalackban hozhatók forgalomba

 

A palackozási kötelezettség nem vonatkozik a termelők által saját pincéjükben, saját termésű, helyben közfogyasztásra kerülő borokra

 

3. Az illetékes helyi borbíráló bizottság kijelölése:

Tokaji Borbíráló Bizottság

 

4. Nyilvántartások, adatszolgáltatások, bejelentések:

a) Nyilvántartások

i) keletkezett származási bizonyítványok (szőlő- és borszármazási) példányai;

ii) forgalomba hozatali engedélyek másolatai;

iii) pincekönyv;

iv) szőlőterület illetve pince helye szerint illetékes hegybíró által az oltalom alatt álló oltalom alatt álló földrajzi jelzéses termék előállítójáról, a hegyközségi informatikai rendszerben (továbbiakban: HEGYIR), vezetett nyilvántartások (ültetvénykataszter, pincekataszter)

v) az ellenőrzésről készült dokumentumok, jegyzőkönyvek

vi) kiszállítási engedélyek és nyilvántartása

vii) az érzékszervi minősítést végző Tokaji Borvidék Borminősítő Bizottságának minősítési jegyzőkönyve alapján készült TBB tikári határozat.

b) Bejelentések

i) Termelési szándék bejelentése:

- A Zemplén oltalom alatt álló földrajzi jelzés használatának feltétele, hogy a borászati termék előállításának megkezdésekor a termelő e szándékát az illetékes hegyközségnek bejelentse.

- A jégbor alapanyagának szüretelését legalább 48 órával a tervezett szüreti időpont előtt be kell jelenteni az ültetvény területe szerint illetékes hegybírónak.

 

5. Termék előállítása a lehatárolt termőterületen kívül:

 

- Zempléni borok előállítása 2012. december  31-ig a lehatárolt termőhelyen kívül, Magyarország egész területén lehetséges.

 

 

IX. ELLENŐRZÉS

1. A termékleírás ellenőrzésére kijelölt szervezetek:

A termékleírás betartásának hatósági ellenőrzését a hatályos jogszabály által kijelölt hatóságok végzik el.

Jelenleg hatályos jogszabályok szerinti hatóság:

(1) Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Központ Borászati Igazgatóság

1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.

Tel: +36 1 346-09-30 , Fax: +36 1 212 49 78

e-mail: bmi@mgszh.gov.hu

Web: http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/obi

 

(2) Kormányhivatalok

Omissis……………………

 

2. Az ellenőrzések köre és módja:

- A borászati termékek analitikai tulajdonságainak vizsgálata forgalomba hozatal előtt;

- A borászati terméket előállító üzem adminisztratív ellenőrzése a gazdasági akta alapján, illetve helyszíni vizsgálata kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján;

- Kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján érzékszervi és analitikai vizsgálat a forgalomba hozott borászati termékek esetén;

- származási bizonyítványok valóságtartalmának ellenőrzése.

X. A HEGYKÖZSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK REN

 

 

Omissis………………………

...in production...

visit also EUROPEAN WINES

----

...in lavorazione...

visitate anche EUROPEAN WINES

 

 

VISIT THE SITES BELOW

---

VISITATE I SITI IN CALCE

O

CLICCATE QUI

.