Alfold › ALFOLD2 OFJ

DUNA O.F.J.

DUNA - TISZA -KÖZI O.F.J.

VIGNETI KECEL KUNSAG

VIGNETI KECEL KUNSÁG

DUNA

Dunai Régió

O.F.J. Oltalom alatt álló földrajzi jelzést (Tájbor)

DUNA TERMÉKLEÍRÁS

Legge n. XVIII 2004

Modificata dalla Legge n. XXXIX 2009

Modificato dal Decreto n. 178 IX 4 2009

Decreto FVM n. 97 VI 3 2004

Decreto FVM n. 99 VI 3 2004

Modificato dal Decreto FVM n. 9 II 3 2006

Modificato dal Decreto FVM n. 35 V 4 2007

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 16 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 99 VII 30 2009

Decreto FVM n.127 IX 29 2009

Modificato dal decreto FVM n. 134 X 14 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 64 V 12 2010

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 14 2011

Modificato dal Decreto VM n. 1 I 11 2011

Atto specifico Decreto FVM 10/2006 II 3

Modificato dal Decreto FVM 116/2007 X 10

Modificato 05/06/2012.

(fonte Kormany.hu)

 

I. NÉV

 

Duna

Dunai

Földrajzi jelzés

Oltalom alatt álló földrajzi jelzés

 

II. Szılıbıl készült termékek kategóriái

 

Bor:

 

II/1. A Duna oltalom alatt álló földrajzi jelzésű bor l

egalább 85 %-ban a lehatárolt termőhelyen belül szüretelt  szőlőből, a kékszőlő héjon történő erjesztésével vagy a fehér vagy kék szőlő szőlőmusttá való feldolgozásával, majd az így nyert szőlőmust borrá való feldolgozásával készül a lehatárolt termıhelyen belül, ahol a felhasznált szőlőt  szüretelték.

Színe alapján lehet

fehérbor,

rozébor,

sillerbor,

vörösbor.

 

A Duna oltalom alatt álló földrajzi jelzésű bor érzékszervi jellemzői a következők:

a)-színe:

hibátlan, a jelzett színnek (fehér, rozé, siller, vörös) és a bor jellegének megfelelő;

b) tisztasága:

legalább „tiszta” tisztasági fokozatú, üledékmentes;

c) illata:

egészséges, a bor elnevezésének és jelölésének megfelelő, a termıhelyre és a fajtára (fajtákra), esetleg a készítés módjára jellemző borillat;

d) íze, zamata:

egészséges, a bor elnevezésének és jelölésének megfelelő, a termőhelyre és a fajtára (fajtákra), esetleg a készítés módjára jellemző.

 

II/2 A Duna oltalom alatt álló földrajzi jelzésű bor analitikai jellemzői

a) Alkoholtartalom

természetes alkoholtartalom: legalább 9,00% vol.;

tényleges alkoholtartalom: legalább 4,50% vol.;

összes alkoholtartalom: legalább 9,00% vol.;

összes alkoholtartalom: legfeljebb 15,00% vol.

b) Titrálható savtartalom (borkősavban kifejezve): legalább 4,50 g/l (59,90 milliekvivalens/liter);

c) Illósavtartalom (ecetsavban kifejezve):

 

- fehér és rozé, legfeljebb 1,08 g/l (18,00 milliekvivalens/liter)

- siller és vörös, legfeljebb 1,20 g/l (20,00 milliekvivalens/liter)

d) Összes kénessavtartalom:

5,0 g/l cukortartalomig:

- fehér és rozé: legfeljebb 210 mg/l

- siller és vörös: legfeljebb 160 mg/l

5,0 g/l cukortartalom felett:

- fehér és rozé: legfeljebb 260 mg/l

 - siller és vörös : legfeljebb 210 mg/l

 e) Szabad kénessavtartalom : legfeljebb 60 mg/l

 

III. A kérelem által érintett eredetmegjelöléshez vagy földrajzi jelzéshez kapcsolódó hagyományos

kifejezések listája

tájbor,

primőr vagy újbor,

muskotály(os),

biobor.

 

III/1. Hagyományos kifejezések:

a).„Siller”:

a rövid héjonerjesztés következtében élénk, halvány színő vörösbor.

 

III/2. Egyéb korlátozottan használható kifejezések:

a)-„Muskotály”:

Legalább 85 %-ban a VII.2 pontban felsorolt szőlőfajták közül egynek, vagy többnek a terméséből  készült bor.

 

b) „Primőr”:

a szüret évében palackozott bor.

Szinonim megjelölésként az „újbor” kifejezés is használható.

 

c) „Biobor”:

ha a bort a biotermékekre vonatkozó magyar és EU jogszabályoknak és elıírásoknak  megfelelően állították elı és azt igazolni tudják.

 

IV. Különös borászati eljárások

 

Nincs

 

V. Körülhatárolt terület

 

Duna oltalom alatt álló földrajzi jelzésű borok

85%-ának az alábbiakban felsorolt területről kell származnia:

 

1.Csongrádi borvidék:

Csongrád, Hódmezővásárhely, Balástya, Csengele, Kistelek, Pusztaszer, Szatymaz, Ásotthalom, Bordány, Domaszék, Szeged, Mórahalom, Zákányszék, Zsombó, Forráskút, Öttömös, Pusztamérges, Ruzsa, Üllés.

 

2. Hajós-Bajai borvidék:

Baja, Bátmonostor, Borota, Császártöltés, Csátalja, Csávoly, Dávod, Dusnok, Érsekcsanád, Érsekhalma, Hajós, Nagybaracska, Nemesnádudvar, Rém, Sükösd, Vaskút.

 

3. Kunsági borvidék:

Bácsalmás, Bácsszőlős, Csikéria, Jánoshalma, Kelebia, Kéleshalom, Kunbaja, Kunfehértó, Mélykút, Tompa; Abony, Albertirsa, Bénye, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Dány, Gomba, Hernád, Inárcs, Jászberény, Jászszentandrás, Kakucs, Kóka, Monor, Monorierdő, Nagykáta, Nagykőrös, Nyársapát, Ócsa, Örkény, Pilis, Tóalmás, Tápiószentmárton, Tápiószele, Újlengyel;

Apostag, Dunapataj, Dunavecse, Dömsöd, Harta, Solt, Ráckeve, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Tököl;

Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák, Kunszentmiklós, Orgovány, Páhi, Szabadszállás;

Ballószög, Bugac, Felsőlajos, Fülöpjakab, Helvécia, Jakabszállás, Kecskemét, Kerekegyháza, Kiskunfélegyháza, Kunbaracs, Kunszállás, Ladánybene, Lajosmizse;

Akasztó, Bócsa, Csengőd, Imrehegy, Fülöpszállás, Kaskantyú, Kecel, Kiskőrös, Pirtó, Soltszentimre, Soltvadkert, Tabdi, Tázlár;

Balotaszállás, Csólyospálos, Harkakötöny, Jászszentlászló, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kisszállás, Móricgát, Szank, Zsana;

Cibakháza, Cserkeszőlő, Csépa, Kocsér, Lakitelek, Nagyrév, Nyárlőrinc, Szelevény, Szentkirály, Tiszaalpár, Tiszajenő, Tiszaföldvár, Tiszainoka, Tiszakécske, Tiszakürt, Tiszasas, Tiszaug.

települések, a szőlő termőhelyi kataszter szerint I. és II. osztályú határrészeibe tartozó területek.

 

VI. MAXIMÁLIS HOZAM

 

A maximális hozam - seprős borban kifejezve - legfeljebb 120 hl/ha lehet.

Ez a hozam nem haladhatja meg a 17.100 kg/ha szőlőtermést.

VII. Engedélyezett szőlőfajták

 

A Duna oltalom alatt álló földrajzi jelzésű termék elıállítására felhasználható fajták, amelyeknek a neve

önállóan is feltüntethető a terméken.

 

VII/1. fehér bor készítéséhez használható fajták:

aletta, bianca, chardonnay, cserszegi fűszeres, csillám, ezerfürtű, ezerjó, hárslevelű, irsai olivér, jubileum 75, karát, királyleányka, kövidinka, kunleány, generosa, olasz  rizling, odüsszeusz, orpheus, ottonel muskotály, nektár, pinot blanc, pozsonyi fehér, rajnai rizling, rizlingszilváni, sauvignon blanc, szürkebarát, tramini, zöld veltelini. zenit, cabernet franc, cabernet sauvignon,  kadarka, kékfrankos, pinot noir, portugieser, zweigelt

 

VII/2. Muskotály(os) bor készítéséhez használható fajták:

aletta, cserszegi fűszeres, irsai olivér, generosa,  nektár, ottonel muskotály, tramini,

 

VII/3. Rozé, siller és vörösbor készítéséhez használható fajták:

cabernet franc, cabernet sauvignon, kadarka,  kékfrankos, medina, merlot, néró, portugieser, pinot noir és zweigelt.

 

Egyéb, a mindenkor hatályos jogszabályokban és rendelkezésekben meghatározott borkészítésre alkalmas  fajtalistában szereplő Vitis Vinifera szőlőfajból, vagy annak és a Vitis nemzetséghez tartozó fajoknak a  keresztezéséből létrejött szőlőfajták a Duna oltalom alatt álló földrajzi jelzésű termék előállítására  felhasználhatók, de a fajtanév ebben az esetben önállóan nem tüntethető fel.

 

VIII. KAPCSOLAT A FÖLDRAJZI TERÜLETTEL

 

1. A körülhatárolt terület bemutatása

Természeti tényezők:

A Duna OEM Magyarország középső részén helyezkedik el.

Legnagyobb része a Magyar Alföld Duna és Tisza folyók által határolt területén, a Duna-Tisza közén (Kiskunság, Észak-Bácska, Jászság, Tápióság), illetve a Tiszántúl tiszazugi és Csongrád megyei részén terül el.

Észak-nyugatról a Csepel-sziget, Északról a Gödöllői-dombság egyes termőhelyei kapcsolódnak hozzá.

A termőhely környezeti jellemzőit alapvetően az alföldi jelleg határozza meg.

A tengerszintfeletti magasság 200 m alatti, a területek többségén 150 m-nél kisebb.

A domborzat síkvidéki jellegű, a szintkülönbségek a 10-20 métert nem haladják meg.

A Duna OEM termőhelyeinek talaja kevéssé változatos, a terület zömén mésztartalmú homoktalajok találhatók, valamint kisebb részben barna erdőtalajok, csernozjom, réti és öntéstalajok.

A homoktalajok kialakulása elsősorban a Duna folyónak köszönhető, ami a kelet-nyugati irányú mozgásával évezredek alatt a Duna-Tisza közén hagyta homokos hordalékát.

A homoktalajok sajátossága, hogy gyorsan melegednek, világos színük miatt a napsugárzást jobban visszaverik, ami segíti a szőlő érését is, valamint kvarctartalmuk miatt immunisak a filoxéra szempontjából. Ugyanakkor tápanyag-szolgáltató és víztartó képességük, ásványi anyagtartalmuk kisebb.

A termőhely klimatikus viszonyait a Magyarországon alapvetően uralkodó kontinentális éghajlat határozza meg.

Erre leginkább a forró nyarak és a hideg telek jellemzők.

Mind az éghajlati viszonyok, mind a síkvidéki jelleg és a viszonylag kis tengerszintfeletti magasság miatt gyakoriak a tavaszi és az őszi fagyok is. Az átlaghőmérséklet 10-11 oC körül mozog.

A napfényes órák átlaga 2.000 óra felett van évente.

A csapadék átlagos évi mennyisége 450-500 mm, ami alapvetően kielégíti a szőlő igényeit, de éves eloszlása nem egyenletes.

 

VII.2. Emberi tényezők:  

A termőhely nagy földrajzi kiterjedtsége miatt is nagy hagyományokkal rendelkezik a szőlő- és borkultúra területén.

Ez részben az ágazat középkori virágzásához, majd a török hódoltságot követő időszakban felhagyott homokterületek

újrahasznosításához (megkötéséhez) kapcsolódik.

A szőlőtermesztést - a homokterületek filoxéra immunitása miatt - a filoxéra-vész (1875-től) szinte teljesen érintetlenül hagyta, viszont szerepét nagymértékben felértékelte.

Ebben az időben az itteni termőhelyekről származó borok piaca és ismertsége jelentősen megnövekedett, valamint a többszörösére nőtt a szőlőfelület is.

A termőhely humán tényezőinek hatása az alábbi területeken nyilvánul meg:

- az ökológiai viszonyok potenciáljához illeszkedő fajtaszerkezet tudatos kialakítása (hagyományos és új fajták)

- az ökológiai és részben piaci sajátosságokhoz illeszkedő szőlészeti és borászati technológia kialakítása

- az ökológiai és piaci sajátosságokhoz illeszkedő üzemi és integrációs szerkezet kialakítása

A Duna földrajzi jelzés termelési hátterének legfontosabb sajátossága az erıs integrációs szerkezet, ami három

borvidék (Hajós-Baja, Csongrád és Kunság) termelőinek erős együttműködését jelenti.

Ez mind termelési, mind piaci, mind marketing oldalról meghatározza a termékek termelését és Magyarország legnagyobb szőlőtermő területét kapcsolja össze.

Ezt mutatja, hogy a térségben került sor a legnagyobb felületen az Európai Unió által támogatott

szerkezetátalakítási program végrehajtására.

 

VIII. 3. Kapcsolat a termőhely, emberi tényezők és a termék között

Az ökológiai környezet - elsősorban a homoktalajakoknak köszönhetıen - jelentős hatással van a borok

jellemzőire, amelyek más termőterületeken nem reprodukálhatók.

Ez a tipikusság elsősorban a gyorsabban fejlődő, általában könnyű, kisebb savtartalmú, lágyabb, gyors sav-fejlődésű, egyes évjáratokban alkoholban  gazdag, nagyon enyhén minerális borokat jelent.

A vörösborok általában gyümölcsösek, könnyedebbek, kevésbé mély színűek, csersavaik szintén gyorsan fejlődnek.

A borok, a homokos talajra jellemzően kisebb ásványi  anyag tartalmúak.

A talaj és a klimatikus viszonyok következtében a fehér és rozé borok illatanyaga intenzív, a borok zamatban gazdagok.

A termőhely borai elsősorban rövidebb érlelésre és korábbi elfogyasztásra javasoltak.

Az ökológiai környezet számos, ehhez jól adaptálható fajta elterjedését eredményezte (Bianca, Kövidinka,

Cserszegi fűszeres, stb.).

A Duna OFJ igen fontos szerepet tölt be a magyar mezűgazdaság szőlészeti és borászati ágazatában, itt termelik az ország szőlőmennyiségének csaknem felét.

A szőlőtermelés, gazdasági súlya mellett, óriási jelentıségű társadalmi hatását tekintve, hiszen ezen a területen fontos jövedelemteremtő, jövedelem kiegészítı és népességmegtartó szerepe van.

Az ökológiai sajátosságok (pl. homoktalajok, csapadékhiány) miatt a szőlőtermesztés az egyik leggazdaságosabb művelési ág ezen a vidéken.

A szőlőtermesztés tájalkotó szerepével hozzájárul a térség vonzerejének kialakulásához.

A szőlőültetvények hatékonyan gátolták és gátolják a futóhomok terjedését, a gyengébb vízháztartású talajokon a szőlőnövény könnyebben jut vízhez, mint más növénykultúrák.

Az itt telepített szőlőültetvényekben az őshonos, és újonnan nemesített magyar szőlőfajták aránya

Magyarországon a legnagyobb (több mint 60%), ezekből alakul ki a hungarikum borok termelésének háttere.

Az  ökológiai viszonyokhoz jól adaptálódott hungarikum fajták piaca egyre nagyobb, ezzel biztosítható a

jövedelmezőség.

Az ökológiai viszonyokhoz jól adaptálódott Vitis Vinifera szőlőfajból, vagy annak és a Vitis nemzetséghez tartozó fajoknak a keresztezéséből létrejött (toleráns és rezisztens) szőlőfajták piaca egyre nagyobb, ezzel biztosítható a jövedelmezőség.

Kunsági borvidék ismertsége a fogyasztók körében nagy, amit elsősorban a könnyedebb, gyümölcsös, illetve illatos, muskotályos borokkal alapozott meg.

Más termőhelyekhez képest piaci szempontból az itteni borokat igen jó ár/érték arány jellemzi.

IX. További feltételek

 

IX.1 Általános jelölési szabályok

1. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzés megjelölés kifejezés helyett használható tájbor hagyományos kifejezés.

2. Fajtanév, hagyományos kifejezés, egyéb korlátozottan használható kifejezés vagy a bor színére utaló

kifejezés csak úgy tüntethető fel, amennyiben betűtípusából, betűméretéből, vagy betőszínéből adódóan nem

jelenik meg a földrajzi jelzésnél hangsúlyosabb módon.

 

IX/2. A kiszerelésre vonatkozó szabályok

 

A Duna oltalom alatt álló földrajzi jelzésű borok - eredeti összetételben - palackozhatók a termőhelyen vagy a

termőhelyen kívül, a vonatkozó EK és magyarországi előírásoknak megfelelően.

A kiszerelés típusára vonatkozó korlátozások:

Bortípus:

fehér fajtaborok: nincs;

Muskotály: nincs;

Siller: nincs;

Rozé: nincs;

vörös fajtaborok: nincs.

 

A forgalomba hozatal legkorábbi dátuma

Bortípus:

fehér fajtaborok: nincs;

Muskotály: nincs;

Siller: nincs;

Rozé: nincs;

vörös fajtaborok: nincs.

 

IX/3. Az illetékes helyi borbíráló bizottság

A Duna oltalom alatt álló földrajzi jelölésű borok érzékszervi bírálatát a Helyi Borvizsgáló Bizottság végzi.

 

IX/4. Ellenırzı jegy:

nincs

 

IX/5. A címkén feltüntethetı kisebb földrajzi egységek

A Duna oltalom alatt álló földrajzi jelölésű borok címkézésénél kisebb földrajzi egységek neve nem tüntethetűfel.

 

IX/6. A szőlőművelés elıírásai

IX/6.1. Művelésmód és ültetvénysűrűség

A 2012. január 1-e előtt telepített meglévő szőlőültetvények esetében - azok művelésmódjától vagy  ültetvénysűrűségétıl függetlenül - az onnan származó szőlőből az ültetvény kivágásáig készülhetnek Duna  oltalom alatt álló földrajzi jelölésű borok.

2012. január 1-e után létesített ültetvény esetében csak a következő művelésmódokkal telepített ültetvényről

származó szőlőből készülhetnek Duna oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termékek:

takarásos fejművelés karós vagy huzalos támasz mellett, vagy anélkül

ernyıművelés

Moser művelés

egyes függöny művelés

sylvoz művelés

 

Az ültetvénysűrűség a 2012. január 1-e után létesített ültetvény esetén legalább 3.300 tőke/ha.

A sor és  tőtávolság meghatározásánál az egyenletes sor és tőtávolság mellett az ikersoros, és/vagy ikertőkés telepítés fogadható el.

A sortávolság legalább 1,00 m, legfeljebb 3,60 m lehet, tőtávolság legalább 0,60 m, legfeljebb 1,20 m lehet.

Ikertőkés ültetvényben a tőtávolság átlagos értéke az irányadó.

A tőketerhelés beállítása során a tőkénként meghagyott élő, világos rügyek száma - bármely művelésmód esetén

- nem haladhatja meg a 32 rügy/m2 értéket.

A termelési célok eléréséhez szükséges végleges termésmennyiség beállítását a vegetációs időszakban a szükséges mértékben elvégzett fürtszabályozással kell megvalósítani.

 

IX/6.2. Szüret idıpontja, módja és a szılı minısége

 

A szüret kezdési időpontját az illetékes hegyközség választmánya évente határozza meg.

Az a termék, ami a hegyközség által meghatározott szüret kezdési időpontja előtt szüretelt szőlőből készült,

Duna oltalom alatt álló földrajzi jelölés kategóriában nem kaphat származási bizonyítványt és Duna oltalom alatt

álló földrajzi jelölésként nem hozható forgalomba.

A szüret időpontját a hegyközségek hirdetmény útján teszik közzé.

A Duna oltalom alatt álló földrajzi jelzésű borok elıállításához a szőlő minimális cukortartalma és potenciális

alkoholtartalma az alábbi táblázatban meghatározottak szerint alkalmazandó a mindenkor hatályos magyar és EU

jogszabályok és előírások alapján.

Termékkategória és terméktípus: Bor;

A szőlő minimális cukortartalma: 13,00° MM;

A szőlő minimális alkohol tartalma: 7,68% vol.

Duna oltalom alatt álló földrajzi jelzésű borok előállításához általánosságban, mind a kézi, mind a gépi szüret

alkalmazható.

 

IX/6.3. A kérelem által érintett eredetmegjelöléshez kapcsolódó hagyományos kifejezések listája

6.3.1.Hagyományos kifejezések:

a) siller

b) Tajbor

 

6.3.2. Egyéb korlátozottan használható kifejezések:

a) „muskotály”:

Legalább 85 %-ban a

Csabagyöngye, Cserszegi fűszeres, Irsai Olivér, Nektár, Ottonel muskotály, Tramini, Zefír, Hamburgi muskotály

szőlőfajták közül egynek, vagy többnek a terméséből készült bor.

b) „primőr”:

a szüret évében palackozott bor.

Szinonim megjelölésként az „újbor” kifejezés is használható.

 

6.3.3. Hagyományos kifejezés, egyéb korlátozottan használható kifejezés vagy a bor színére utaló kifejezés címkén történő megjelentetés betűmérete nem lehet nagyobb az eredetmegjelölés betűméreténél.. 

 

IX/7. Termék elıállítás a lehatárolt termıterületen kívül

Nem lehetséges

 

X. Ellenırzés

 

X/1. Nyilvántartások, adatszolgáltatások, bejelentések

X/1.1. Nyilvántartások

a) keletkezett származási bizonyítványok (szőlő- és borszármazási) példányai;

b) forgalomba hozatali engedélyek másolatai;

c) helyszíni szemlékről szóló jegyzőkönyvek, dokumentumok;

d) pincekönyv;

e) szőlőterület illetve pince helye szerint illetékes hegybíró által az oltalom alatt földrajzi jelzéses termék előállítójáról, a hegyközségi informatikai rendszerben (továbbiakban: HEGYÍR), vezetett nyilvántartások (ültetvénykataszter, pincekataszter);

f) az érzékszervi minősítést végző Helyi Borminősítő Bizottságának minősítési jegyzőkönyve alapján készült tikári határozat;

g) az ellenőrzésről készült dokumentumok, jegyzőkönyvek;

 

X/1.2. Bejelentések

X/1.2.1. Termelési szándék bejelentése

A Duna oltalom alatt álló földrajzi jelzés használatának feltétele, hogy a termék előállításának megkezdésekor –

ideértve a szőlő alapanyag termelést is – a termelő köteles e szándékát a területileg illetékes hegyközségnek

bejelenteni.

A bejelentést a tevékenység megkezdésének évében, április 30-ig kell megtenni, a bejelentés visszavonásig érvényes.

 

X/1.3. Kiszerelés elızetes bejelentése

A bort palackozásra a borvidékről kiszállítani a bor előállítójának előzetes bejelentése után lehet.

A borászati vállalkozás a kiszállított bor palackozási szándékáról 48 órával a palackozás megkezdése előtt köteles értesíteni a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsát.

 

X/2. A termékleírás ellenőrzésére kijelölt szervezetek

(1).A termékleírás betartásának hatósági ellenőrzését a hatályos jogszabály által kijelölt hatóságok végzik el.

Jelenleg hatályos jogszabályok szerinti hatóság

Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Központ

Borászati Igazgatóság

1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.

Tel: +36 1 346-09-30, Fax: +36 1 212 49 78

e-mail: bmi@mgszh.gov.hu

Web: http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/obi

 

(2) Kormányhivatalok:

Omissis……………….. 

 

2. Az ellenőrzések köre és módja:

- A borászati termékek analitikai tulajdonságainak vizsgálata forgalomba hozatal előtt;

- A borászati terméket előállító üzem adminisztratív ellenőrzése a gazdasági akta alapján, illetve helyszíni vizsgálata kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján;

- Kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján érzékszervi és analitikai vizsgálat a forgalomba hozott borászati termékek esetén;

- származási bizonyítványok valóságtartalmának ellenőrzése.

 

X. A HEGYKÖZSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE

 

Omissis………………..

 

 

DUNA - TISZA - KÖZI

Dunai Régió

O.F.J. Oltalom alatt álló földrajzi jelzést (Tájbor)

DUNA TISZA - KÖZI TERMÉKLEÍRÁS

Legge n. XVIII 2004

Modificata dalla Legge n. XXXIX 2009

Modificato dal Decreto n. 178 IX 4 2009

Decreto FVM n. 97 VI 3 2004

Decreto FVM n. 99 VI 3 2004

Modificato dal Decreto FVM n. 9 II 3 2006

Modificato dal Decreto FVM n. 35 V 4 2007

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 16 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 99 VII 30 2009

Decreto FVM n.127 IX 29 2009

Modificato dal decreto FVM n. 134 X 14 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 64 V 12 2010

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 14 2011

Modificato dal Decreto VM n. 1 I 11 2011

Atto specifico 28/11/2012

(fonte Kormany.hu)

 

I.NÉV

 

Duna-Tisza közi

Oltalom alatt álló földrajzi jelzés

 

II. A BOROK LEÍRÁSA

 

II/1. Szőlőből készült termékek kategóriái: bor.

Típusai:

fehér fajta és küvé borok,

rozé fajta és küvé borok,

siller fajta és küvé borok,

vörös fajta és küvé borok

 

II/1A. Analitikai előírások

fehér fajta és küvé borok:

Minimális tényleges alkoholtartalom: 8,00% vol.;

Minimális összes alkoholtartalom: 8,00% vol.

Maximális Illósav tartalom: 1,00 g/l;

Minimális összes savtartalom: 3,50 g/l;

Maximális kénessav tartalom: *;

Összes cukortartalom: *.

 

rozé fajta és küvé borok :

Minimális tényleges alkoholtartalom: 8,00% vol.;

Minimális összes alkoholtartalom: 8,00% vol.

Maximális Illósav tartalom: 0,80 g/l;

Minimális összes savtartalom: 3,50 g/l;

Maximális kénessav tartalom: *;

Összes cukortartalom: *.

 

siller fajta és küvé borok:

Minimális tényleges alkoholtartalom: 8,00% vol.;

Minimális összes alkoholtartalom: 8,00% vol.

Maximális Illósav tartalom: 1,20 g/l;

Minimális összes savtartalom: 3,50 g/l;

Maximális kénessav tartalom: *;

Összes cukortartalom: *.

 

vörös fajta és küvé borok:

Minimális tényleges alkoholtartalom: 8,00% vol.;

Minimális összes alkoholtartalom: 8,00% vol.

Maximális Illósav tartalom: 1,20 g/l;

Minimális összes savtartalom: 3,50 g/l;

Maximális kénessav tartalom: *;

Összes cukortartalom: *.

 

*A maximum összes kénessav tartalmat (mg/l)

és a minimum összes cukortartalmat (g/l)

a hatályos jogszabályok alapján kell alkalmazni.

 

II/1B. Érzékszervi jellemzők

fehér fajta és küvé borok:

Friss, üde jellegű, közepesen hosszú ízű, fajtabor esetében a fajtára jellemző gyümölcs és virág illatokkal, ízekkel. Száraz, félszáraz, félédes vagy édes bor.

 

rozé fajta és küvé borok :

Kékszőlőből készült friss, üde gyümölcs illatokkal, gyümölcs ízekkel (málna, őszibarack, meggy, ribizli, szamóca stb.), esetleg virág aromákkal rendelkező könnyed, élénk savakkal bíró friss bor.

Száraz, félszáraz, félédes vagy édes bor.

 

siller fajta és küvé borok:

Fajtaborok esetében a fajtára jellemző illatok, ízek, lekerekedett savakkal, házasított borok esetében a fajták házasítási arányától függő jelleggel, mérsékelt tannintartalommal, testességgel rendelkező borok.

Száraz, félszáraz, félédes vagy édes bor.

 

vörös fajta és küvé borok:

Fajtaborok esetében a fajtára jellemző illatok, ízek, lekerekedett savakkal, házasított borok esetében a fajták házasítási arányától függő tannintartalommal, bársonyos ízzel, testességgel rendelkező borok, gyümölcs (meggy, málna, dió, ribizli stb.) és fűszeres (fahéj, vanília), csokoládé, dohány aromákkal bíró vörösborok.

Száraz, félszáraz, félédes vagy édes bor.

 

III. KÜLÖNÖS BORÁSZATI ELJÁRÁSOK

 

Nincs.

 

IV. KÖRÜLHATÁROLT TERÜLET

 

A körülhatárolt terület meghatározása:

Bács-Kiskun megye,

Csongrád megye,

Jász-Nagykun Szolnok megye,

Pest megye;

szőlő termőhelyi kataszter szerint I. és II. osztályú határrészeibe tartozó területei.

 

 

V. MAXIMÁLIS HOZAM

 

A maximális hozam - seprős borban kifejezve - legfeljebb 120 hl/ha lehet.

Ez a hozam nem haladhatja meg a 17.100 kg/ha szőlőtermést.

 

 

VI. ENGEDÉLYEZETT SZŐLŐFAJTÁK

Fehér bor készítéséhez használható fajták:

Aletta, Bianca, Chardonnay, Cserszegi fűszeres, Csillám, Ezerfürtő, Ezerjó, Generosa, Hárslevelű, Irsai Olivér, Jubileum 75, Karát, Királyleányka, Kövidinka, Kunleány, Muscat ottonel, Nektár, Olasz rizling, Odüsszeusz, Orpheus, Pinot blanc, Pozsonyi fehér, Pölöskei muskotály, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sauvignon blanc, Szürkebarát, Tramini, Zöld veltelini. Zenit, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Kékfrankos, Kékoportó, Pinot noir, Zweigelt.

 

Rozé, siller és vörösbor készítéséhez használható fajták:

Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Dunagyöngye, Kadarka, Kékfrankos, Kékoportó, Medina, Merlot, Néró, Pinot noir és Zweigelt.

 

 

VII. KAPCSOLAT A FÖLDRAJZI TERÜLETTEL

1. A körülhatárolt terület bemutatása

Természeti tényezők:

A Duna-Tisza közi oltalom alatt álló földrajzi jelzés területe Magyarország középső részén helyezkedik el. Legnagyobb része a Magyar Alföld Duna és Tisza folyók által határolt területén, a Duna-Tisza közén (Kiskunság, Észak-Bácska, Jászság, Tápióság), illetve a Tiszántúl tiszazugi és Csongrád megyei részén terül el. Észak-nyugatról a Csepel-sziget, Északról a Gödöllői-dombság egyes termőhelyei kapcsolódnak hozzá.

A termőhely környezeti jellemzőit alapvetően az alföldi jelleg határozza meg.

A tengerszintfeletti magasság a területek többségén 150 m-nél kisebb.

A domborzat síkvidéki jellegű, a szintkülönbségek a 10-15 métert nem haladják meg.

A Duna-Tisza közi oltalom alatt álló földrajzi jelzés termőhelyeinek talaja kevéssé változatos, a terület zömén mésztartalmú homoktalajok találhatók.

A homoktalajok kialakulása elsősorban a Duna folyónak köszönhető, ami a kelet-nyugati irányú mozgásával évezredek alatt a Duna-Tisza közén hagyta homokos hordalékát.

A homoktalajok sajátossága, hogy gyorsan melegednek, ami segíti a szőlő érését.

Ugyanakkor tápanyag-szolgáltató és víztartó képességük, ásványi anyagtartalmuk alacsony.

A termőhely klimatikus viszonyait a Magyarországon alapvetően uralkodó kontinentális éghajlat határozza meg.

Erre leginkább a forró nyarak és a hideg telek jellemzők.

Mind az éghajlati viszonyok, mind a síkvidéki jelleg és a viszonylag kis tengerszintfeletti magasság miatt téli, tavaszi és az őszi fagyokra is számítani kell. Az átlaghőmérséklet 10-11° C körül mozog.

A napfényes órák átlaga 2.000 óra évente. A csapadék átlagos évi mennyisége 450- 500 mm.

 

Emberi tényezők:

A termőhely nagy földrajzi kiterjedtsége miatt nagy hagyományokkal rendelkezik a szőlő és borkultúra területén.

Ez részben az ágazat középkori virágzásához, majd a török hódoltságot követő időszakban felhagyott homokterületek újrahasznosításához (megkötéséhez) kapcsolódik.

A szőlőtermesztést - a homokterületek filoxéra-immunitása miatt - a filoxéra-vész érintetlenül hagyta, és szerepét nagymértékben felértékelte.

A termőhely humán tényezőinek hatása az alábbi területeken nyilvánul meg:

- az ökológiai viszonyok potenciáljához illeszkedő fajtaszerkezet tudatos kialakítása (hagyományos és új fajták)

- az ökológiai és részben piaci sajátosságokhoz illeszkedő szőlészeti és borászati technológia kialakítása.

- az ökológiai és piaci sajátosságokhoz illeszkedő üzemi és integrációs szerkezet kialakítása.

A Duna-Tisza közi oltalom alatt álló földrajzi jelzés termelési hátterének legfontosabb sajátossága az erős integrációs szerkezet, ami három borvidék (Hajós-Baja, Csongrád és Kunság) termelőinek erős együttműködését jelenti.

Ez mind termelési, mind piaci, mind marketing oldalról meghatározza a termékek termelését és Magyarország legnagyobb szőlőtermő területét kapcsolja össze.

 

2. A borok leírása

A borok gyorsan fejlődnek, általában könnyűek, kisebb savtartalmuk következtében lágyabbak, egyes évjáratokban alkoholban gazdagok.

A fehér és rozé borok illatanyaga intenzív, a borok zamatban gazdagok.

A siller és vörösborok általában gyümölcsösek, könnyedebbek, kevésbé mély színűek, csersavaik szintén gyorsan fejlődnek.

A borok, a homokos talajra jellemzően kisebb ásványi anyag tartalmúak.

 

3. Az okszerű kapcsolat bemutatása és bizonyítása:

Az ökológiai környezet - elsősorban a homoktalajnak köszönhetően - jelentős hatással van a borok jellemzőire.

A termőhely borai elsősorban rövidebb érlelésre és korábbi elfogyasztásra javasoltak.

Az ökológiai környezet számos, ehhez jól adaptálható fajta elterjedését eredményezte (Bianca, Kövidinka, Cserszegi fűszeres, stb.).

A Duna-Tisza közi oltalom alatt álló földrajzi jelzés igen fontos szerepet tölt be a magyar mezőgazdaság szőlészeti és borászati ágazatában, itt termelik az ország szőlőmennyiségének csaknem felét.

A szőlőtermelés, gazdasági súlya mellett, óriási jelentőségű társadalmi hatását tekintve, hiszen ezen a területen fontos jövedelemteremtő, jövedelem kiegészítő és népességmegtartó szerepe van.

Az ökológiai sajátosságok (pl. homoktalajok, csapadékhiány) miatt a szőlőtermesztés az egyik leggazdaságosabb művelési ág ezen a vidéken.

A szőlőtermesztés tájalkotó szerepével hozzájárul a térség vonzerejének kialakulásához.

A szőlőültetvények hatékonyan gátolták és gátolják a futóhomok terjedését, a gyengébb vízháztartású talajokon a szőlőnövény könnyebben jut vízhez, mint más növénykultúrák.

Az itt telepített szőlőültetvényekben az őshonos, és újonnan nemesített magyar szőlőfajták aránya Magyarországon a legnagyobb (több mint 60%), ezekből alakul ki a borok termelésének gerince.

Az ökológiai viszonyokhoz jól adaptálódott Vitis Vinifera szőlőfajból, vagy annak és a Vitis nemzetséghez tartozó fajoknak a keresztezéséből létrejött (toleráns és rezisztens) szőlőfajták piaca egyre nagyobb, ezzel biztosítható a jövedelmezőség.

A Duna-Tisza köze ismertsége a fogyasztók körében nagy, amit elsősorban a könnyedebb, gyümölcsös, illetve illatos, muskotályos borokkal alapozott meg.

A területről 500.000 hl bor kerül földrajzi jelzéssel forgalomba.

 

VIII. TOVÁBBI FELTÉTELEK

 

VIII/1. Általános jelölési szabályok

1. Az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” kifejezés helyett használható „tájbor” hagyományos kifejezés.

2. Fajtanév, hagyományos kifejezés, egyéb korlátozottan használható kifejezés vagy a bor színére utaló kifejezés csak úgy tüntethető fel, amennyiben betűmérete nem lehet nagyobb a földrajzi jelzés betűméreténél.

 

VIII/2. Az illetékes helyi borbíráló bizottság

A borok érzékszervi bírálatát a Kunsági Borvidék Helyi Borvizsgáló Bizottság végzi.

 

VIII/3. A címkén feltüntethető kisebb földrajzi egységek

A borok címkézésénél kisebb földrajzi egységek neve nem tüntethető fel.

 

VIII/4. A szőlőművelés előírásai

VIII/4.1. Művelésmód és ültetvénysűrűség

A 2012. január 1-e előtt telepített, meglévő szőlőültetvények esetében - azok művelésmódjától vagy ültetvénysűrűségétől függetlenül - az onnan származó szőlőből az ültetvény kivágásáig készülhetnek Duna-Tisza közi oltalom alatt álló földrajzi jelölésű borok.

2012. január 1-e után létesített ültetvény esetében csak a következő művelésmódokkal telepített ültetvényről származó szőlőből készülhetnek Duna-Tisza közi oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termékek:

fejművelés

ernyőművelés

Moser művelés

egyes függöny művelés

sylvoz művelés

Az ültetvénysűrűség a 2012. január 1-e után létesített ültetvény esetén legalább 3.300 tőke/ha.

A sor és tőtávolság meghatározásánál az egyenletes sor és tőtávolság mellett az ikersoros, és/vagy ikertőkés telepítés fogadható el.

A sortávolság legalább 1,00 m, legfeljebb 3,60 m lehet, tőtávolság legalább 0,60 m, legfeljebb 1,20 m lehet. Ikertőkés ültetvényben a tőtávolság átlagos értéke az irányadó.

A tőketerhelés beállítása során a tőkénként meghagyott élő, világos rügyek száma – bármely művelésmód esetén - nem haladhatja meg a 32 rügy/m2 értéket.

A termelési célok eléréséhez szükséges végleges termésmennyiség beállítását a vegetációs időszakban a szükséges mértékben elvégzett fürtszabályozással kell megvalósítani.

 

VIII/4.2. Szüret időpontja, módja és a szőlő minősége

A szüret kezdési időpontját az illetékes hegyközség választmánya évente határozza meg.

Az a termék, amely a hegyközség által meghatározott szüret kezdési időpontja előtt szüretelt szőlőből készült, Duna-Tisza közi oltalom alatt álló földrajzi jelölés kategóriában nem kaphat származási bizonyítványt és Duna-Tisza közi oltalom alatt álló földrajzi jelölésként nem hozható forgalomba.

A szüret időpontját a hegyközségek hirdetmény útján teszik közzé.

 

A Duna-Tisza közi oltalom alatt álló földrajzi jelzésű borok előállításához a szőlő minimális cukortartalma és potenciális alkoholtartalma az alábbi táblázatban meghatározottak szerint alkalmazandó a mindenkor hatályos magyar és EU jogszabályok és előírások alapján:

Minden bortípus esetében

A szőlő minimális természetes cukortartalma Magyar mustfok ([MM°], 17,5 °C-on): 13,40° MM.

A szőlő minimális potenciális alkoholtartalma ([%vol], 20 °C-on): 8,00% vol.

 

Duna-Tisza közi oltalom alatt álló földrajzi jelzésű borok előállításához általánosságban, mind a kézi, mind a gépi szüret alkalmazható.

 

VIII/5. Termék előállítás a lehatárolt termőterületen kívül

Nem lehetséges.

 

VIII/6. 1. Nyilvántartások, adatszolgáltatások, bejelentések

VIII/6. 1.1. Nyilvántartások

a) keletkezett származási bizonyítványok (szőlő- és borszármazási) példányai;

b) forgalomba hozatali engedélyek másolatai;

c) helyszíni szemlékről szóló jegyzőkönyvek, dokumentumok;

d) pincekönyv;

e) szőlőterület illetve pince helye szerint illetékes hegybíró által az oltalom alatt földrajzi jelzéses termék előállítójáról, a hegyközségi informatikai rendszerben (továbbiakban: HEGYÍR), vezetett nyilvántartások (ültetvénykataszter, pincekataszter);

f) az érzékszervi minősítést végző Helyi Borminősítő Bizottságának minősítési jegyzőkönyve alapján készült tikári határozat;

g) az ellenőrzésről készült dokumentumok, jegyzőkönyvek;

 

VIII/6. 1.2. Bejelentések

VIII/6. 1.2.1. Termelési szándék bejelentése

A földrajzi jelzés használatának feltétele, hogy a termék előállításának megkezdésekor – ideértve a szőlő alapanyag termelést is – a termelő köteles e szándékát a területileg illetékes hegyközségnek bejelenteni.

A bejelentést a tevékenység megkezdésének évében, április 30-ig kell megtenni, a bejelentés visszavonásig érvényes.

 

A kérelem által érintett földrajzi jelzéshez kapcsolódó hagyományos kifejezések listája:

VIII/7. Hagyományos kifejezések:

a).siller

b) tájbor

 

VIII/8. Egyéb korlátozottan használható kifejezések:

a).„Muskotály”:

Legalább 85 %-ban a

Aletta, Cserszegi fűszeres, Generosa, Irsai Olivér, Muscat ottonel, Nektár, Pölöskei muskotály, Tramini,

szőlőfajták közül egynek, vagy többnek a terméséből készült bor.

b) „Primőr”:

a szüret évében palackozott bor.

Szinonim megjelölésként az „újbor” kifejezés is használható.

 

IX. ELLENŐRZÉS

 

1. A termékleírás ellenőrzésére kijelölt szervezetek

A termékleírás betartásának hatósági ellenőrzését a hatályos jogszabály által kijelölt hatóságok végzik el.

Jelenleg hatályos jogszabályok szerinti hatóság

(1).Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Központ Borászati Igazgatóság

1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.

Tel: +36 1 346-09-30, Fax: +36 1 212 49 78

e-mail: bmi@mgszh.gov.hu

Web: http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/obi

 

(2) Kormányhivatalok:

Omissis……………….. 

 

2. Az ellenőrzések köre és módja:

- A borászati termékek analitikai tulajdonságainak vizsgálata forgalomba hozatal előtt;

- A borászati terméket előállító üzem adminisztratív ellenőrzése a gazdasági akta alapján, illetve helyszíni vizsgálata kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján;

- Kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján érzékszervi és analitikai vizsgálat a forgalomba hozott borászati termékek esetén;

- származási bizonyítványok valóságtartalmának ellenőrzése.

 

X. A HEGYKÖZSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE

 

 

Omissis………………..

.

...in production...

visit also EUROPEAN WINES

----

...in lavorazione...

visitate anche EUROPEAN WINES

 

 

 

VISIT "CONTATTI" and "GALLERIE" 

 

VISIT THE SITES BELOW

---

VISITATE I SITI IN CALCE

O

CLICCATE QUI