Felso Magyarorszag › EGER DHC

EGER O.E.M.

VIGNETI FERTODULO

 

VIGNETI FERTŐDŰLŐ EGER

 

 

EGER

EGRI BIKAVÉR

EGRI CSILLAG

Egri Borvidék

O.E.M. (Minőségi Bor)

EGER TERMÉKLEÍRÁS

Legge n. XVIII 2004

Modificata dalla Legge n. XXXIX 2009

Modificato dal Decreto n. 178 IX 4 2009

Decreto FVM n. 97 VI 3 2004

Decreto FVM n. 99 VI 3 2004

Modificato dal Decreto FVM n. 9 II 3 2006

Modificato dal Decreto FVM n. 35 V 4 2007

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 16 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 99 VII 30 2009

Decreto FVM n.127 IX 29 2009

Modificato dal decreto VFM n. 134 X 14 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 64 V 12 2010

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 14 2011

Modificato dal Decreto VM n. 1 I 11 2011

D.H.C Districtus Hungaricus Controllatus

130/2003 FVM Rendelet

102/2009 (VIII.05) FVM Rendelet

61/2010 (V 11) FVM Rendelet

(fonte Kormany.hu)

 

I. NÉV

Eger

Egri

Oltalom alatt álló eredetmegjelölés

 

II. A BOROK LEÍRÁSA

 

1. Szőlőből készült termékek kategóriái: bor

Bortípusok:

Classicus klasszifikációs szint:

Bikavér,

Muskotály,

Fehér,

Siller,

Rozé,

Vörös,

Csillag;

 

Superior klasszifikációs szint:

Bikavér,

Fehér,

Vörös,

Csillag,

Késői szüretelésű bor;

 

Grand Superior klasszifikációs szint:

Bikavér,

Csillag,

Fehér,

Vörös.

 

2. Analitikai előírások:

Classicus borok:

Bikavér:

Minimális összes alkohol-tartalom: 11,50% vol.;

Tényleges alkohol-tartalom: 11,50 – 17,50% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,60 – 6,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,20 g/l;

Maximális összes cukortartalom: 5,00 g/l;

Maximális összes kénessav-tartalom: **.

 

Muskotály:

Minimális összes alkohol-tartalom: 11,00% vol.;

Tényleges alkohol-tartalom: 10,00 – 17,50% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,60 – 9,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Maximális összes cukortartalom: *;

Maximális összes kénessav-tartalom: **.

 

Fehér:

Minimális összes alkohol-tartalom: 11,00% vol.;

Tényleges alkohol-tartalom: 10,50 – 17,50% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,60 – 9,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Maximális összes cukortartalom: *;

Maximális összes kénessav-tartalom: **.

 

Siller:

Minimális összes alkohol-tartalom: 11,00% vol.;

Tényleges alkohol-tartalom: 11,00 – 17,50% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,60 – 6,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Maximális összes cukortartalom: *;

Maximális összes kénessav-tartalom: **.

 

Rozé:

Minimális összes alkohol-tartalom: 11,00% vol.;

Tényleges alkohol-tartalom: 10,50 – 17,50% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,60 – 9,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Maximális összes cukortartalom: *;

Maximális összes kénessav-tartalom: **.

 

Vörös:

Minimális összes alkohol-tartalom: 11,00% vol.;

Tényleges alkohol-tartalom: 11,00 – 17,50% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,60 – 6,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,20 g/l;

Maximális összes cukortartalom: *;

Maximális összes kénessav-tartalom: **.

 

Csillag:

Minimális összes alkohol-tartalom: 11,50% vol.;

Tényleges alkohol-tartalom: 11,50 – 17,50% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,60 – 9,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Maximális összes cukortartalom: *;

Maximális összes kénessav-tartalom: **.

 

Superior borok:

Bikavér:

Minimális összes alkohol-tartalom: 12,50% vol.;

Tényleges alkohol-tartalom: 12,50 – 17,50% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,60 – 6,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,20 g/l;

Maximális összes cukortartalom: 5,00 g/l;

Maximális összes kénessav-tartalom: **.

 

Fehér:

Minimális összes alkohol-tartalom: 12,50% vol.;

Tényleges alkohol-tartalom: 12,50 – 17,50% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,60 – 9,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Maximális összes cukortartalom: *;

Maximális összes kénessav-tartalom: **.

 

Vörös:

Minimális összes alkohol-tartalom: 12,50% vol.;

Tényleges alkohol-tartalom: 12,50 – 17,50% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,60 – 6,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,20 g/l;

Maximális összes cukortartalom: *;

Maximális összes kénessav-tartalom: **.

 

Csillag:

Minimális összes alkohol-tartalom: 12,50% vol.;

Tényleges alkohol-tartalom: 12,50 – 17,50% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,60 – 9,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Maximális összes cukortartalom: *;

Maximális összes kénessav-tartalom: **.

 

Késői szüretelésű bor:

Minimális összes alkohol-tartalom: 12,83% vol.;

Tényleges alkohol-tartalom: 11,00 – 17,50% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,60 – 9,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 2,00 g/l;

Maximális összes cukortartalom: *;

Maximális összes kénessav-tartalom: **.

 

Grand Superior borok:

Bikavér:

Minimális összes alkohol-tartalom: 12,50% vol.;

Tényleges alkohol-tartalom: 12,50 – 17,50% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,60 – 6,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,20 g/l;

Maximális összes cukortartalom: 5,00 g/l;

Maximális összes kénessav-tartalom: **.

 

Fehér:

Minimális összes alkohol-tartalom: 12,50% vol.;

Tényleges alkohol-tartalom: 12,50 – 17,50% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,60 – 9,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Maximális összes cukortartalom: *;

Maximális összes kénessav-tartalom: **.

 

Csillag:

Minimális összes alkohol-tartalom: 12,50% vol.;

Tényleges alkohol-tartalom: 12,50 – 17,50% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,60 – 9,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Maximális összes cukortartalom: *;

Maximális összes kénessav-tartalom: **.

 

Vörös:

Minimális összes alkohol-tartalom: 12,50% vol.;

Tényleges alkohol-tartalom: 12,50 – 17,50% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,60 – 6,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,20 g/l;

Maximális összes cukortartalom: *;

Maximális összes kénessav-tartalom: **.

 

* a 607/2009/EK bizottsági rendelet XIV. melléklet „B” részének táblázata szerint

** A hatályos jogszabályok szerint.

 

3. Érzékszervi jellemzők

Classicus borok:

Bikavér:

Olyan gránátvörös színmélységtől a mély rubin színárnyalatig terjedő Kékfrankos alapú száraz vörösbor házasítás, amely gazdag fűszeres, valamint gyümölcs jelleget mutató illat- és íz világgal rendelkezik, tanninhangsúly nélkül.

Az érlelési és a friss gyümölcsaromák egyaránt jellemzik a bort, komplexitását az is jól illusztrálja, hogy egyetlen szőlőfajta borának jellege sem lehet az adott borra jellemző uralkodó jegy.

 

Muskotály:

Olyan zöldes fehér színárnyalattól a zöldessárga, sárga színárnyalatig terjedő megjelenéssel rendelkező friss üde fehérbor amely, jellegzetes muskotály illattal és zamattal rendelkezik. Száraz, félszáraz, félédes, illetve édes bor.

 

Siller:

Kékszőlőkből készült, a rozé boroknál több színanyagot tartalmazó, mélyebb színű, a fajtának, fajtaösszetételnek megfelelően világos vörös színárnyalatú bor.

Narancssárga reflexekkel, teltebb, fanyarabb ízekkel bíró száraz bor, melynek illatában és ízében egyaránt megtalálhatók a gyümölcsös- és a fűszeres aromák.

 

Rozé:

Olyan hagymahéj színmélységtől a rózsaszín színárnyalatig terjedő kékszőlőből készült friss, üde gyümölcs illatokkal, gyümölcs ízekkel (málna, őszibarack, meggy, ribizli, szamóca stb.), esetleg virág aromákkal rendelkező könnyed, élénk savakkal bíró friss bor.

 

Fehér:

Olyan zöldes fehér színárnyalattól a zöldessárga, sárga színárnyalatig terjedő megjelenéssel rendelkező friss, üde jellegű, hosszú ízű bor, amely fajtabor esetében a fajtára jellemző gyümölcs és egyéb illatokkal, ízekkel rendelkezik. Száraz, félszáraz, félédes és édes kategóriában is készíthető fehérbor.

 

Csillag:

Olyan zöldes fehér színárnyalattól a zöldessárga, sárga színárnyalatig terjedő megjelenéssel rendelkező friss üde jellegű, gyümölcsillatokat és/vagy virágillatokat magában hordozó, intenzív gyümölcs ízekkel rendelkező száraz fehérbor, amelynek komplexitását jól illusztrálja, hogy egyetlen szőlőfajta borának jellege sem lehet uralkodó jegy benne.

 

Vörös:

Olyan gránátvörös színmélységtől a mély rubin színárnyalatig terjedő bor, amely fajtaborok esetében a fajtára jellemző színmélységekkel, színárnyalatokkal rendelkezik.

Az illatai, ízei, lekerekedett savai, tannintartalma, a házasított borok esetében a fajták házasítási arányától függ. Bársonyos ízzel, testességgel rendelkező borok, amelyek gyümölcs (meggy, málna, dió, ribizli stb.) és fűszeres (fahéj, vanília, csokoládé, dohány stb.) aromákkal bírnak a száraztól az édes kategóriáig.

 

Superior borok:

Bikavér:

Olyan, a classicus Egri vörösboroktól mélyebb, a gránátvörös színmélységtől a mély rubin színárnyalatig terjedő kiemelkedő minőségű, kékfrankos alapú száraz vörösbor házasítás, amely gazdag fűszeres, valamint gyümölcs jelleget mutató illat- és íz világgal rendelkezik, de nem lehet tanninhangsúlyos.

Az érlelési és a friss gyümölcsaromák egyaránt jellemzik, azonban a hosszú hordós és palackos érlelés következtében érett, testes bor. Komplexitását az is jól illusztrálja, hogy egyetlen szőlőfajta borának jellege sem lehet az adott borra jellemző uralkodó jegy.

 

Fehér:

Olyan zöldes fehér színárnyalattól a zöldessárga, sárga színárnyalatig terjedő megjelenéssel rendelkező magasabb minőségű, fejlett, érett, hosszú ízű bor, amely magasabb alkoholtartalommal rendelkezik.

Fajtabor esetében a fajtára jellemző gyümölcs és egyéb illatok, zamatok jellemzik, házasított bor esetében a fajták házasítási arányából következően eltérő jellegű, telt hosszú ízű bor, száraz, félszáraz, félédes és édes kategóriában.

 

Csillag:

Olyan zöldes fehér színárnyalattól a zöldessárga, sárga színárnyalatig terjedő megjelenéssel rendelkező gazdag telt ízű, gyümölcsillatokat és/vagy virágillatokat magában hordozó, fejlettebb, érettebb, intenzív, komplex száraz fehérbor, mely egyetlen szőlőfajta borának jellege sem uralkodik benne. Jellemzője lehet esetenként mineralitás (dűlőjelleg) vagy más egyedi aroma.

 

Vörös:

Olyan, a classicus klasszikus Egri vörösboroktól mélyebb, a gránátvörös színmélységtől a mély rubin színárnyalatig terjedő bor, amely fajtabor esetében a fajtára jellemző színmélységekkel, színárnyalatokkal rendelkezik.

Az illatai, ízei, lekerekedett savai, tannintartalma, a házasított borok esetében a fajták házasítási arányától függ. Kifejezetten érlelt aromákkal, Bársonyos ízzel, testességgel rendelkező borok, amelyek gyümölcs (meggy, málna, dió, ribizli stb.) és fűszeres (fahéj, vanília, csokoládé, dohány stb.) aromákkal bírnak a száraztól az édes kategóriáig.

 

Késői szüretelésű bor:

A fehérborok esetében zöldes fehér színárnyalattól a zöldessárga, sárga színárnyalatig terjedő megjelenéssel rendelkező, vörösborok esetében gránátvörös színmélységtől a mély rubin színárnyalatig terjedő megjelenésű bor.

A borban egyetlen fajta használata esetében a fajtára jellemző színmélységek, színárnyalatok, illatok és zamatok, több fajta alkalmazása esetében a komplexitás mellett.

A bor illatában és ízében egyaránt a túlérett szőlőre utaló illatok és zamatok (pl. a mazsola) uralkodnak, de megjelenhetnek a nemes rothadás által képződött ún. „botrytiszes” aromák is.

 

Grand Superior borok:

Bikavér:

Testes, gazdag telt vörösbor, melynek színárnyalata és színmélysége a gránátvörös színtől a mély rubin színig terjed. A bor házasításában kötelezően használt kékfrankos miatt a többi vörösbor házasítástól eltérő egyedi száraz vörösbor házasítás. Illatában és ízében gazdagon tartalmaz fűszeres és gyümölcs aromákat is.

Jellemzően ízhosszú bor tanninhangsúlyosság nélkül.

A dűlő feltűntetésével forgalmazni kívánt borokra sok esetben elsősorban az egyedi karakter (pl. ásványosság) a jellemző.

A hosszú hordós és palackos érlelés következtében erőteljes érlelési aromákkal is rendelkezhet.

Komplexitását az is jól illusztrálja, hogy egyetlen szőlőfajta borának jellege sem lehet az adott borra jellemző uralkodó jegy.

 

Fehér:

Testes, telt, gazdag érlelt fehér bor, melynek színe a zöldes fehér színárnyalattól a zöldessárga, sárga színárnyalatig terjedhet.

Magasabb minőségét jelzi, hogy kifejezetten érett, hosszú ízű, viszonylag magas alkoholtartalommal bír.

Fajtabor esetében a fajtára jellemző gyümölcs és egyéb illatok, zamatok jellemzik, házasított bor esetében a fajták házasítási arányából következően eltérő jellegű telt hosszú ízű bor, száraz, félszáraz, félédes és édes kategóriában.

 

Csillag:

Testes, gazdag, telt száraz fehérbor. Színe a zöldes fehér színárnyalattól a zöldessárga, sárga színárnyalatig terjedhet. Az érett szőlőtermés és az érlelés következtében kifejezetten érett illatokkal és ízekkel bíró bor.

Komplexitását jelzi, hogy egyetlen szőlőfajta borának jellege sem lehet az adott borra jellemző uralkodó jegy. Mindemellett a bor gazdag gyümölcs ízekkel, esetenként mineralitással (dűlőjelleg) rendelkezik és rendelkezhet. Jellemzője az íz teltség a ízhosszúság egyaránt.

 

Vörös:

Testes, telt, gazdag, érlelt vörösbor.

Színe a gránátvörös színmélységtől a mély rubin színárnyalatig terjedhet.

Fajtabor esetében a fajtára jellemző színmélységek, színárnyalatok jellemezhetik.

A kifejezetten hosszú időtartamú érlelés következtében elsősorban az érlelési aromák jellemzik érett illatokkal, ízekkel, érlelt tanninokkal, lekerekedett savakkal egyaránt.

Házasított borok esetén a fajták házasítási arányától függő tannintartalommal, bársonyos kifejezetten érett ízekkel, testességgel rendelkező bor.

Illatában és ízében egyaránt megjelenhetnek a gyümölcs (meggy, málna, dió, ribizli stb.) és a fűszeres (fahéj, pörkölt fa, vanília, csokoládé, dohány stb.) aromák.

A bor a száraztól az édes kategóriáig hozható forgalomba.

 

III. KÜLÖNÖS BORÁSZATI ELJÁRÁSOK

 

Classicus borok:

Kötelezően alkalmazandó borászati eljárások:

Bikavér:

A szőlőcefrét legalább 8 napig héjon kell erjeszteni,

a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető,

a bort legalább 6 hónapig fahordóban kell érlelni;

házasítási szabályok:

legalább három szőlőfajta bora házasítása kötelező, arányuknak meg kell haladnia külön-külön az 5%-ot,

egy fajta borának aránya sem haladhatja meg az 50%-ot,

a Kékfrankos fajta használata kötelező, és ebből a fajtából kell a legnagyobb arányban házasítani,

a Turán és Bíborkadarka fajták borának aránya együttesen és külön-külön sem haladhatja meg a 10%-ot.

 

Muskotály:

a szőlőt a szüret napján fel kell dolgozni;

a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető;

kötelező a must tisztítása.

 

Siller:

a szőlőcefrét héjon kell erjeszteni;

a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető.

 

Rozé:

a szőlőt a szüret napján fel kell dolgozni;

a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető;

kötelező a must tisztítása.

 

Fehér:

a szőlőt a szüret napján fel kell dolgozni;

a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető;

kötelező a must tisztítása.

 

Csillag:

a szőlőt a szüret napján fel kell dolgozni;

a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető;

kötelező a must tisztítása;

házasítási szabályok:

legalább négy szőlőfajta bora arányának meg kell haladnia külön-külön az 5%-ot;

egy fajta borának aránya sem haladhatja meg az 50%-ot;

a Cserszegi fűszeres, Ezerfürtű, Furmint, Gyöngyrizling , Hárslevelű, Irsai Olivér,Juhfark,Kabar, Királyleányka, Leányka, Mátrai muskotály, Mézes, Olaszrizling, Zefír, Zenit, Zengő fajták valamelyikének a használata kötelező, és ezekből a fajtákból együttesen legalább 50%-os arányban kell házasítani;

a Cserszegi fűszeres, Gyöngyrizling, Irsai Olivér, Mátrai muskotály, Ottonel muskotály, Sárga muskotály és a Zefír fajták borának házasítási aránya külön-külön és együttesen sem haladhatja meg a 30%-ot.

 

Vörös:

a szőlőcefrét héjon kell erjeszteni;

a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető.

 

nem engedélyezett borászati eljárások (a hatályos jogszabályokon túl):

Bikavér,

Csillag:

a bor édesítése.

 

Superior borok:

Kötelezően alkalmazandó borászati eljárások:

Bikavér:

A szőlőcefrét legalább 14 napig héjon kell erjeszteni;

a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető;

a bort legalább 12 hónapig fahordóban kell érlelni;

legalább 6 hónapos palackos érlelés forgalomba hozatal előtt az Egri borvidéken;

házasítási szabályok:

legalább öt szőlőfajta bora arányának meg kell haladnia külön-külön az 5%-ot;

a Kékfrankos kivételével egy fajta borának aránya sem haladhatja meg az 30%-ot;

a Kékfrankos fajta arányának 30 és 50% között kell lennie;

a Turán fajta borának aránya nem haladhatja meg a 5%-ot;

a Cabernet franc és Cabernet sauvignon fajták borának aránya külön-külön és együttesen sem haladhatja meg a 30%-ot.

 

Fehér:

a szőlőt a szüret napján fel kell dolgozni;

a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető;

kötelező a must tisztítása.

 

Csillag:

a szőlőt a szüret napján fel kell dolgozni;

a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető;

kötelező a must tisztítása.

legkorábban a szüretet követő február 1-jén palackozható;

3 hónapos palackos érlelés forgalomba hozatal előtt;

házasítási szabályok:

legalább négy szőlőfajta bora arányának meg kell haladnia külön-külön az 5%-ot;

egy fajta borának aránya sem haladhatja meg az 50%-ot;

a Cserszegi fűszeres, Ezerfürtű, Furmint, Gyöngyrizling, Hárslevelű, Irsai Olivér, Juhfark, Kabar, Királyleányka, Leányka, Mátrai muskotály, Mézes, Olaszrizling, Zefír, Zenit, Zengő fajták valamelyikének a használata kötelező, és ezekből a fajtákból együttesen legalább 50%-os arányban kell házasítani.

a Cserszegi fűszeres, Gyöngyrizling, Irsai Olivér, Mátrai muskotály, Ottonel muskotály, Sárga muskotály és a Zefír fajták borának házasítási aránya külön-külön és együttesen sem haladhatja meg a 30%-ot

 

Vörös:

a szőlőcefrét héjon kell erjeszteni;

a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető.

 

Késői szüretelésű bor:

a szőlőt a szüret napján fel kell dolgozni;

a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető;

kötelező a must tisztítása;

legkorábban a szüretet követő február 1-jén palackozható;

3 hónapos palackos érlelés forgalomba hozatal előtt.

 

nem engedélyezett borászati eljárások (a hatályos jogszabályokon túl):

Bikavér:

a bor édesítése.

 

Csillag,

Késői szüretelésű bor:

a bor édesítése;

tölgyfadarabok használata;

fordított ozmózis;

a bor alkoholtartalmának részleges kivonása.

 

Grand Superior borok:

Kötelezően alkalmazandó borászati eljárások:

Bikavér:

a szőlőcefrét legalább 14 napig héjon kell erjeszteni;

a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető;

a bort legalább 16 hónapig fahordóban kell érlelni;

legalább 6 hónapos palackos érlelés forgalomba hozatal előtt az Egri borvidéken;

házasítási szabályok:

legalább öt szőlőfajta bora arányának meg kell haladnia külön-külön az 5%-ot;

a Kékfrankos kivételével egy fajta borának aránya sem haladhatja meg az 30%-ot;

a Kékfrankos fajta arányának 30 és 50% között kell lennie;

a Turán fajta borának aránya nem haladhatja meg a 5%-ot;

a Cabernet franc és Cabernet sauvignon fajták borának aránya külön-külön és együttesen sem haladhatja meg a 30%-ot.

 

Fehér:

a szőlőt a szüret napján fel kell dolgozni;

a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető;

kötelező a must tisztítása.

legalább 6 hónapos fahordós érlelés

3 hónapos palackos érlelés forgalomba hozatal előtt.

 

Csillag:

a szőlőt a szüret napján fel kell dolgozni;

a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető;

kötelező a must tisztítása;

legalább 6 hónapos fahordós érlelés;

3 hónapos palackos érlelés forgalomba hozatal előtt;

házasítási szabályok:

legalább négy szőlőfajta bora arányának meg kell haladnia külön-külön az 5%-ot;

egy fajta borának aránya sem haladhatja meg az 50%-ot;

a Cserszegi fűszeres, Ezerfürtű, Furmint, Gyöngyrizling, Hárslevelű, Irsai Olivér, Juhfark, Kabar, Királyleányka, Leányka, Mátrai muskotály, Mézes, Olaszrizling, Zefír, Zenit, Zengő fajták valamelyikének a használata kötelező, és ezekből a fajtákból együttesen legalább 50%-os arányban kell házasítani;

a Cserszegi fűszeres, Gyöngyrizling, Irsai Olivér, Mátrai muskotály, Ottonel muskotály, Sárga muskotály és a Zefír fajták borának házasítási aránya külön-külön és együttesen sem haladhatja meg a 30%-ot

 

Vörös:

a szőlőcefrét héjon kell erjeszteni;

a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető;

legalább 16 hónapos fahordós érlelés;

6 hónapos palackos érlelés forgalomba hozatal előtt.

 

nem engedélyezett borászati eljárások (a hatályos jogszabályokon túl):

Bikavér,

Csillag,

Fehér,

Vörös:

a bor édesítése.

tölgyfadarabok használata;

fordított ozmózis;

a bor alkoholtartalmának részleges kivonása.

 

A szőlőművelés szabályai:

1. A szőlőültetvény művelésmódjára vonatkozó szabályok:

a. 2010. augusztus 1-jén már létező ültetvény esetén (classicus, superior és grand superior borok): művelésmódtól függetlenül bármely ültevényről szüretelhető védett eredetű classicus és superior bor készítésére alkalmas szőlő az ültetvény fennmaradásáig.

 

b. 2010. augusztus 1-jét követően létesített ültetvény esetén (klasszikus classicus, superior és grand superior borok): Guyot, középmagas kordon, alacsony kordon, ernyő, legyező, fej és bakművelés

2. A szőlőültetvény tőkesűrűségére vonatkozó szabályok.

a. 2010. augusztus 1-jén már létező ültetvény esetén: a térállástól függetlenül bármely ültetvényről szüretelhető védett eredetű klasszikus classicus, superior és grand superior borok készítésére alkalmas szőlő az ültetvény fenntartásáig.

b. 2010. augusztus 1-jét követően létesített ültetvény esetén (classicus borok):

i. tőkesűrűség legalább 3.700 tőke/ha,

ii. tőketávolság legalább 0,8 m.

c. 2010. augusztus 1-jét követően létesített ültetvény esetén (superior és grand superior borok):

i. tőkesűrűség: legalább 4.000 tőke/ha,

ii. tőketávolság legalább 0,8 m.

 

3. Rügyterhelés:

max. 6 világos rügy/m2

 

3. A szüret módja:

gépi vagy kézi

 

4. A szüret időpontjának meghatározása:

a szőlőfajták szőlőtermésének érettségét az illetékes hegybíró állapítja meg, ennek alapján határozza meg a fajta szüretének első napját.

 

5. a szőlő minősége (minimális cukortartalma potenciális alkoholtartalomban kifejezve):

Classicus borok:

Bikavér:

10,60% vol. (17°MM): Bíborkadarka, Kékoportó, Blauburger, Kadarka, Kékfrankos, Turán, Zweigelt;

12,08% vol. (19° MM): Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Merlot, Pinot noir, Menoire, Syrah.

Muskotály:

9,83% vol. (16° MM) Cserszegi Fűszeres, Ezerfürtű, Chasselas, Irsai Olivér, Mátrai muskotály, Ottonel muskotály, Sárga muskotály;

10.57% vol. (17° MM), Furmint, Gyöngyrizling, Hárslevelű, Juhfark, Kabar, Kerner, Királyleányka, Leányka, Mézes, Olaszrizling, Rizlingszilváni, Zöldszilváni, Zöldveltelíni;

12.06% vol. (19° MM) Bouvier, Chardonnay Pinot blanc, Rajnai rizling, Sauvignon blanc, Szürkebarát, Tramini, Viognier, Zefír, Zenit, Zengő.

Siller :

10,60% vol. (17° MM) Alibernet, Bíborkadarka, Kékoportó, Blauburger, Csókaszőlő, Kadarka, Kármin, Kékfrankos, Turán, Zweigelt;

12,08% vol. (19° MM) Cabernet franc, Cabernet sauvignon Menoire, Merlot, Pinot noir, Syrah.

Rozé:

10,60% vol. (17° MM) Alibernet, Bíborkadarka, Kékoportó, Blauburger, Csókaszőlő, Kadarka, Kármin, Kékfrankos, Turán, Zweigelt;

12,08% vol. (19° MM) Cabernet franc, Cabernet sauvignon Menoire, Merlot, Pinot noir, Syrah.

Fehér:   

9,83% vol. (16° MM) Cserszegi Fűszeres, Ezerfürtű, Chasselas, Irsai Olivér, Mátrai muskotály, Ottonel muskotály, Sárga muskotály;

10.60% vol. (17° MM) Furmint, Gyöngyrizling, Hárslevelű, Juhfark, Kabar, Kerner, Királyleányka, Leányka, Mézes, Olaszrizling, Rizlingszilváni, Zöld szilváni, Zöld Veltelíni;

12.08% vol. (19° MM) Bouvier, Chardonnay, Pinot blanc, Rajnai rizling, Sauvignon blanc, Szürkebarát, Tramini, Viognier, Zefír, Zenit, Zengő.

Csillag:

9,83% vol. (16° MM) Cserszegi Fűszeres, Ezerfürtű, Chasselas Irsai Olivér Mátrai muskotály Ottonel muskotály, Sárga muskotály;

10.57% vol. (17° MM), Furmint, Gyöngyrizling, Hárslevelű, Juhfark, Kabar, Kerner, Királyleányka, Leányka, Mézes, Olaszrizling, Rizlingszilváni, Zöldszilváni, Zöldveltelíni;

12.06% vol. (19° MM) Bouvier, Chardonnay Pinot blanc, Rajnai rizling Sauvignon blanc, Szürkebarát, Tramini, Viognier, Zefír, Zenit, Zengő.

Vörös:

10,60% vol. (17° MM) Alibernet, Bíborkadarka, Kékoportó, Blauburger, Csókaszőlő, Kadarka, Kármin, Kékfrankos, Turán, Zweigelt;

12,08% vol. (19° MM) Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Menoire, Merlot, Pinot noir, Syrah.  

 

Superior borok:

Bikavér:

12,83% vol. (20° MM) minden szőlőfajta esetében;

Fehér:   

12,83% vol. (20° MM) minden szőlőfajta esetében;

Vörös:

12,83% vol. (20° MM) minden szőlőfajta esetében;

Csillag:

12,83% vol. (20° MM) minden szőlőfajta esetében;

Késői szüretelésű bor:

12,83% vol. (20° MM) minden szőlőfajta esetében;

 

Grand Superior borok:

Bikavér:

12,83% vol. (20° MM) minden szőlőfajta esetében;

Fehér:   

12,83% vol. (20° MM) minden szőlőfajta esetében;

Csillag:

12,83% vol. (20° MM) minden szőlőfajta esetében;

Vörös:

12,83% vol. (20° MM) minden szőlőfajta esetében;

 

IV. KÖRÜLHATÁROLT TERÜLET

 

1. CLASSICUS BOROK:

Aldebrő, Andornaktálya, Demjén, Eger, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Feldebrő, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szomolya, Tarnaszentmária, Tófalu és Verpelét települések a szőlő termőhelyi kataszter szerint I. és II. osztályú határrészeibe tartozó területek

 

2. SUPERIOR ÉS GRAND SUPERIOR BOROK:

Heves megye:

Aldebrő, Andornaktálya, Demjén, Eger, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Feldebrő, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szomolya, Tarnaszentmária, Tófalu és Verpelét települések a szőlő termőhelyi kataszter szerint I. és II/1. osztályú határrészeibe tartozó területek.

 

V. MAXIMÁLIS HOZAM

 

CLASSICUS BOROK:

Bikavér:

100 hl/ha seprős újbor,

Kézi szüret esetén: 13.60 t/ha szőlő,

Gépi szüret esetén: 13,10 t/ha szőlő.

Muskotály:

100 hl/ha seprős újbor,

Kézi szüret esetén: 13.60 t/ha szőlő,

Gépi szüret esetén: 13,10 t/ha szőlő.

Siller:

100 hl/ha seprős újbor,

Kézi szüret esetén: 13.60 t/ha szőlő,

Gépi szüret esetén: 13,10 t/ha szőlő.

Rozé:

100 hl/ha seprős újbor,

Kézi szüret esetén: 13.60 t/ha szőlő,

Gépi szüret esetén: 13,10 t/ha szőlő.

Fehér:   

100 hl/ha seprős újbor,

Kézi szüret esetén: 13.60 t/ha szőlő,

Gépi szüret esetén: 13,10 t/ha szőlő.

Csillag:

100 hl/ha seprős újbor,

Kézi szüret esetén: 13.60 t/ha szőlő,

Gépi szüret esetén: 13,10 t/ha szőlő.

Vörös:

100 hl/ha seprős újbor,

Kézi szüret esetén: 13.60 t/ha szőlő,

Gépi szüret esetén: 13,10 t/ha szőlő.

 

SUPERIOR BOROK:

Bikavér:

60 hl/ha seprős újbor,

Kézi szüret esetén: 8.10 t/ha szőlő,

Gépi szüret esetén: 7,80 t/ha szőlő.

Fehér:

60 hl/ha seprős újbor,

Kézi szüret esetén: 8.10 t/ha szőlő,

Gépi szüret esetén: 7,80 t/ha szőlő.

Csillag:

60 hl/ha seprős újbor,

Kézi szüret esetén: 8.10 t/ha szőlő,

Gépi szüret esetén: 7,80 t/ha szőlő.

Vörös:

60 hl/ha seprős újbor,

Kézi szüret esetén: 8.10 t/ha szőlő,

Gépi szüret esetén: 7,80 t/ha szőlő.

Késői szüretelésű bor:

60 hl/ha seprős újbor,

Kézi szüret esetén: 8.10 t/ha szőlő,

Gépi szüret esetén: 7,80 t/ha szőlő.

 

GRAND SUPERIOR BOROK:

Bikavér:

35 hl/ha seprős újbor,

Kézi szüret esetén: 6,00 t/ha szőlő,

Gépi szüret esetén: 5,60 t/ha szőlő.

Fehér:

35 hl/ha seprős újbor,

Kézi szüret esetén: 6,00 t/ha szőlő,

Gépi szüret esetén: 5,60 t/ha szőlő.

Csillag:

35 hl/ha seprős újbor,

Kézi szüret esetén: 6,00 t/ha szőlő,

Gépi szüret esetén: 5,60 t/ha szőlő.

Vörös:

35 hl/ha seprős újbor,

Kézi szüret esetén: 6,00 t/ha szőlő,

Gépi szüret esetén: 5,60 t/ha szőlő.

 

VI. ENGEDÉLYEZETT SZŐLŐFAJTÁK

 

CLASSICUS BOROK:

Bikavér:

Kékfrankos, Kékoportó, Kadarka, Blauburger, Zweigelt, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Merlot, Pinot noir, Menoire, Turán, Bíborkadarka, Syrah.

Muskotály:

Bouvier, Csaba gyöngye, Cserszegi fűszeres, Chardonnay, Chasselas, Ezerfürtű, Furmint, Gyöngyrizling, Hamburgi muskotály, Hárslevelű, Irsai Olivér, Juhfark, Kabar, Kerner, Királyleányka, Leányka, Mátrai muskotály, Mézes, Olaszrizling, Ottonel muskotály, Pinot blanc, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sauvignon blanc, Sárga muskotály, Szürkebarát, Tramini Viognier, Zefír, Zenit, Zengő, Zöldszilváni, Zöld veltelíni.

Siller:

Bíborkadarka, Kékoportó, Blauburger, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Csókaszőlő, Kadarka, Kékfrankos, Menoire, Merlot, Pinot noir, Syrah, Turán, Zweigelt.

Rozé:

Bíborkadarka, Kékoportó, Blauburger, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Csókaszőlő, Kadarka, Kékfrankos, Menoire, Merlot, Pinot noir, Syrah, Turán, Zweigelt.

Fehér:

Bouvier, Chardonnay, Chasselas, Cserszegi Fűszeres, Ezerfürtű, Furmint, Gyöngyrizling, Hárslevelű, Irsai Olivér, Juhfark, Kabar, Kerner, Királyleányka, Leányka, Mátrai muskotály, Mézes, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Pinot blanc, Rizlingszilváni Rajnai rizling, Sárga muskotály, Sauvignon blanc, Szürkebarát, Tramini, Viognier, Zefír, Zengő, Zenit, Zöldszilváni, Zöld veltelíni.

Csillag:

Bouvier, Chardonnay, Chasselas, Cserszegi Fűszeres, Ezerfürtű, Furmint, Gyöngyrizling, Hárslevelű, Irsai Olivér, Juhfark, Kabar, Kerner, Királyleányka, Leányka, Mátrai muskotály, Mézes, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Pinot blanc, Rizlingszilváni Rajnai rizling, Sárga muskotály, Sauvignon blanc, Szürkebarát, Tramini, Viognier, Zefír, Zengő, Zenit, Zöldszilváni, Zöld veltelíni.

Vörös:

Alibernet, Bíborkadarka, Kékoportó, Blauburger, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Csókaszőlő, Kadarka, Kármin, Kékfrankos, Menoire, Merlot, Pinot noir, Syrah, Turán, Zweigelt.

 

SUPERIOR BOROK:

Bikavér:

Kékfrankos, Kékoportó, Kadarka, Blauburger, Zweigelt, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Merlot, Pinot noir, Menoire, Turán, Syrah.

Fehér:

Bouvier, Chardonnay, Chasselas, Cserszegi fűszeres, Ezerfürtű, Furmint, Gyöngyrizling, Hárslevelű, Irsai Olivér, Juhfark, Kabar, Kerner, Királyleányka, Leányka, Mátrai muskotály, Mézes, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Pinot blanc, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sárga muskotály, Sauvignon blanc, Szürkebarát, Tramini, Viognier, Zefír, Zenit, Zengő, Zöldszilváni, Zöld veltelíni.

Csillag:

Bouvier, Chardonnay, Chasselas, Cserszegi fűszeres, Ezerfürtű, Furmint, Gyöngyrizling, Hárslevelű, Irsai Olivér, Juhfark, Kabar, Kerner, Királyleányka, Leányka, Mátrai muskotály, Mézes, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Pinot blanc, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sárga muskotály, Sauvignon blanc, Szürkebarát, Tramini, Viognier, Zefír, Zenit, Zengő, Zöldszilváni, Zöld veltelíni.

Vörös:

Alibernet, Bíborkadarka, Kékoportó, Blauburger, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Csókaszőlő, Kadarka, Kármin, Kékfrankos, Menoire, Merlot, Pinot noir, Syrah, Turán, Zweigelt.

Késői szüretelésű bor:

Bouvier, Chardonnay, Chasselas, Cserszegi fűszeres, Ezerfürtű, Furmint, Gyöngyrizling, Hárslevelű, Irsai Olivér, Juhfark, Kabar, Kerner, Királyleányka, Leányka, Mátrai muskotály, Mézes, Olaszrizling, Ottonel muskotály, Pinot blanc, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sárga muskotály, Sauvignon blanc, Szürkebarát, Tramini Viognier, Zefír, Zenit, Zengő, Zöldszilváni, Zöld veltelíni.

Alibernet, Bíborkadarka, Kékoportó, Blauburger, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Csókaszőlő, Kadarka, Kármin, Kékfrankos, Menoire, Merlot, Pinot noir, Syrah, Turán, Zweigelt.

 

GRAND SUPERIOR BOROK:

Bikavér:

Blauburger, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Kékfrankos, Kékoportó, Menoire, Merlot, Pinot noir, Syrah, Turán, Zweigelt.

Fehér:

Bouvier, Chardonnay, Chasselas, Cserszegi fűszeres, Ezerfürtű, Furmint, Gyöngyrizling, Hárslevelű, Irsai Olivér, Juhfark, Kabar, Kerner, Királyleányka, Leányka, Mátrai muskotály, Mézes, Olaszrizling, Ottonel muskotály, Pinot blanc, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sárga muskotály, Sauvignon blanc, Szürkebarát, Tramini, Viognier, Zefír, Zenit, Zengő, Zöldszilváni, Zöld veltelíni.

Csillag:

Bouvier, Chardonnay, Chasselas, Cserszegi fűszeres, Ezerfürtű, Furmint, Gyöngyrizling, Hárslevelű, Irsai Olivér, Juhfark, Kabar, Kerner, Királyleányka, Leányka, Mátrai muskotály, Mézes, Olaszrizling, Ottonel muskotály, Pinot blanc, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sárga muskotály, Sauvignon blanc, Szürkebarát, Tramini, Viognier, Zefír, Zenit, Zengő, Zöldszilváni, Zöld veltelíni.

Vörös:

Alibernet, Bíborkadarka, Blauburger, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Csókaszőlő, Kadarka, Kármin, Kékfrankos, Kékoportó, Menoire, Merlot, Pinot noir, Syrah, Turán, Zweigelt.

 

VIII. KAPCSOLAT A FÖLDRAJZI TERÜLETTEL

 

1. Körülhatárolt terület bemutatása

Természeti tényezők

Eger a Mátra és a Bükk-hegység között, az Északi-középhegység és az Alföld találkozási vonalán fekszik, 160-180 méter tengerszint feletti magasságban.

Keleti és nyugati irányban az egri völgyet 2-300 méter magas dombok határolják.

A várostól északkeletre terül el a Nagy-Eged-hegy hatalmas tömbje, amely 500 méter fölé magaslik. Az Eged kelet-nyugati irányban hosszan elnyúlik, és ez az oldala déli fekvésű.

Az Egri Borvidék talajtípusai

Az egri földrajzi névhez tartozó termőhelyek talaja Verpelét, Feldebrő, Aldebrő, Tófalu települések határában található lepedék öntéshomok kivételével vulkáni eredetű riolittufán képződött többféle (ramman, csernozjom, kovárványos, erodált) barna erdőtalaj féleség.

A szőlőültetvények egy-két kivételtől eltekintve fennsíkokon, valamint ezek enyhe déli, nyugati és keleti fekvésű lankáin helyezkednek el, ezekből emelkedik ki a tengeri mészkőüledékeken képződött barna erdőtalajjal bíró Nagy-Eged-hegy és az andezit alapú Mész-hegy.

A kialakult talaj szőlőtelepítésre való alkalmasságát tovább fokozza a város határának kedvező domborzati adottsága. A szőlők a hegyek és dombok déli, délnyugati lejtőin, az ún. „verőkön” települtek.

A borvidék jellemző meteorológiai adatainak 47 éves átlaga a következő: évi középhőmérséklet 10,65 °C, évi csapadékmennyiség átlag: 592,6 mm, napsütéses órák számának éves átlaga: 1964 óra.

A jelenleg hatályos jogszabályok a szőlőtelepítésre alkalmas területeket az ún. termőhelyi kataszterben nyilvántartva I. és II. osztályba sorolják.

Eszerint az Egri borvidéken 18.431 ha I. osztályba tartozó és 3.914 ha II. osztályba tartozó, szőlőültetvénybtelepítésére alkalmas terület van. Összesen: 22.345 ha.

 

Emberi tényezők

A szőlő megjelenése Eger környékén, a szőlőtermesztés a középkorban

A Kis-Eged oldalából került elő a mintegy 30 millió éves ős-szőlőlevél, a „Vitis Hungarica” megkövesedett maradványa, ez azonban még nincs összefüggésben a jelenkori szőlőműveléssel.

A régészeti adatok alapján Eger és környéke a X. századtól lakott volt, s a XI. század elején már Magyarország jelentős nagyságú települése lehetett. IV. Béla király 1261. évi oklevele szerint első királyunk, Szent István az egri püspökségnek adományozta az egri völgy bortizedét.

Az 1241. évi tatárjárást követően a megfogyatkozott népesség, a munkaerőhiány arra késztette IV. Bélát, hogy idegeneket telepítsen az országba.

Valószínűleg ekkor kerültek Egerbe vallonok, az Olasz utca lakói, valamint az Eger közelében lévő Tálya község vallon telepesei, akik a szőlők francia művelési módját, s a bor hordókban való tárolását meghonosították.

.Az első pincék létesítése az egyház intézményeihez fűződhetett, s a legrégebbieket a dézsmapincék között találhatjuk meg.

Az Egri bortermesztés hírneve hosszú évszázadokra tekint vissza. Boutatts Gáspár, németalföldi rajzoló és rézmetsző számos magyar tárgyú rézkarca ismeretes, így az Antwerpenben 1688-ban megjelent „Description exacte des Royaumes de Hongrie” c. kiadványában szerepel Eger „Erlau” látképe is.

Még korábbról ismeretes Eger (Agria vulgo Erla) metszet a törökverő borvárosról, melyet 1617-ben közölt G. Hoefnagel.

A város mindkét metszeten híres várával és szőlőhegyeivel büszkélkedik.

A források arra utalnak, hogy a szőlőtermesztés a XVII. században nagyon lényeges változáson ment keresztül.

Az eddig uralkodó, fehérbort termelő szőlők mellett fokozatosan teret nyertek a vörösbort adó fajták.

Meg kell jegyezni, hogy az egriek a nehéz kötött talajaik megműveléséhez külön kapatípust ún. egri kapát készítettek. A boraik mennyiségének méréséhez pedig az egri akót (az akó kb. négyszerese) használták.

A borok kvázi savassága és hosszú eltarthatósága megkívánta azok hosszabb idejű fahordós érlelését.

A termelők a boraikat a város alatt húzódó természetes pinceklímát (érlelési klímát) biztosító riolittufába vájt pincékben, pincerendszerekben, ászokhordókban érlelték.

A szőlőterületek osztályozása a múltban

Az egri szőlő-és bortermelés első virágkora a XV-XVI. század, igazi reneszánsza a XVIII. század. 1760-ból és 1789-ből maradtak fönn olyan összeírások, melyek megőrizték számunkra a szőlőterületek minőségi adatait is. 1760-ban a szőlőket három osztályba sorolták, a föld minősége, a terület lejtése, a napfénytartalom stb. alapján. A szőlő közel 50 % -a első osztályú volt.

1789-ben az egri szőlőket hat osztályba sorolták (országosan nyolcba, de az utolsó két osztálynak megfelelő szőlők egyáltalán nem voltak a város határában).

Az osztályba sorolási alapelvek hasonlóak voltak, mint 1760-ban, annyi különbséggel, hogy az első osztályba az aszúbor készítéséhez is megfelelő kitűnő szőlők kerültek. (SUGÁR I. 1981)

Az egriek már a XVIII. századtól rendelkeztek hegyrendészeti szabályokkal, melyeket a hegybírák által tartattak be, akik egyébként a magisztrátus felügyelete alá tartoztak.

A termesztett szőlőfajták és a belőlük készített borok

Ezen a tájon a Kadarka megjelenéséig (XV. század), melyet a török hódítás miatt otthonukból menekülő rácok (szerbek) hoztak Egerbe is csak a fehér szőlőfajták termesztése volt jellemző.

A fajtán kívül a szerbek terjesztették el a vörösborkészítés módjait is.

A Budai Állami Szőlőiskolában Heves megyéből nem kevesebb, mint 56 szőlőfajtát sikerült összegyűjteni.

Ezt számszerűségben csak Pest és Baranya megye múlta felül. A filoxéravész előtt közvetlenül a szőlőültetvények zömét a Lúdtalpú és a Kereklevelű szőlő alkotta. 1859-ben a Szőlészeti Lapok a Kadarka mellett felveti további „fajok” megfelelő mértékű szaporításának szükségességét is, és kiemeli a jó borfestő képességgel rendelkező Oportót és a Fekete muskotályt.

A Bikavér nevű, sötétvörös egri borféleség neve először 1851-ben fordul elő a közmondások könyvében: „Bikavér így nevezik az erős veresbort, például az egrit”. (SUGÁR I. 1981)

A filoxéravész után az egri szőlő- és bortermelés fontosságát bizonyítandó létrehozták a vincellériskolával közösen az Ampelológiai Intézet egri állomását, amely a későbbiekben kutatóintézetként működve a rezisztencianemesítés, a fajtaérték-kutatás, a termőhely (dűlők) értékelésének, valamint a borászati, elsősorban vörösbor-készítési technológiai kutatások egyik legfontosabb hazai intézetévé vált.

Az Eger eredetmegjelölés oltalma

Az egri borok fontosságát piacuk védelmének jelentősegét támasztja alá, hogy 1970. szeptember 15-i dátummal az EGER (ERLAU), EGRI (ERLAUER) eredetmegjelölést a 33. BOR áruosztályban lajstromozták az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodás alapján.

 

2.A borok leírása

A borvidék alkalmas a könnyű, de hosszú ízű, illetve a nehéz, testes, telt fehérborok termelésére is.

Ezen borokra jellemző a gazdag aromavilág és az ásványosság, valamint az, hogy az Egritől délebbi borvidékeken termelt boroktól természetes savakban gazdagabbak.

A borvidéken emellett megtalálhatók gazdag íz világú, a magyar átlagnál hosszabb élettartamú rozéborok, sillerborok, melyek illatukban nemcsak a friss gyümölcsök, hanem az érett gyümölcsök aromáit is hordozzák.

A vörösborok viszonylag kevés tannintartalommal rendelkeznek, a szőlő- és bortermelés északi határához közeli helyzetéből és a hegyi-völgyi szél létéből következően kvázi savassággal, hosszú ízekkel, különböző erőteljes gyümölcs és fűszeres aromákkal bíró hosszú idejű érlelésre is alkalmas borok.

A fajták nagy számának használata a borvidék létezése során mindig jellemző volt, ezért alakult ki, hogy a borvidék a házasított borok, kiemelten az Egri Bikavér hazája.

 

3. Az okszerű kapcsolat bemutatása és bizonyítása

A borvidék általános klimatikus adottságait a Bükk-hegység közelsége alakítja leginkább.

Ebből fakad a téli fagyok elleni védettség, a meleg nyári és őszi napok után pedig a „hegyi szélnek” köszönhető hűvös éjszakák biztosítják szőlőinkben a finom elegáns savak és az elsődleges gyümölcs aromák megmaradását.

Ezért általánosságban elmondható az egri borokról, hogy izgalmas savakkal, hosszú ízekkel bírnak.

Az Egri borvidék talajainak jó vízháztartása, valamint az átlagos évi 600 mm csapadéknak köszönhetően a szőlő növény kiegyensúlyozottan, stresszhatásoktól mentesen fejlődik.

Ennek következtében nem alakul ki a vízhiányra visszavezethető éretlen sav a borokban.

Az Egri Borvidék többféle klimatikus adottságából és talajösszetételéből adódik az, hogy az egyes dűlők között jelentős eltérések mutatkoznak – különösen a „gyengébb” évjáratokban – a borok alkoholtartalmában, savtartalmában és aromájában.

Az Egri Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetben folytatott termőhelyi kísérletek igazolni láttatják, hogy a termőhelyek fekvése, kitettsége elsősorban a borok alkoholtartalmára, tüzességére van nagyobb hatással, a talajösszetétel pedig a finom aroma összetételben játszik nagyobb szerepet.

Ennek megfelelően a különböző talajtani adottságokkal rendelkező dűlők eltérő jellegű, egyedi borok termelését teszik lehetővé. Pl. a vulkáni eredetű vékonyabb termőréteggel bíró talajokon termelt borok ásványosabbak, a magas agyagtartalmú mély termőrétegű talajokon termelt borok testesebbek, a debrői homoktalajok borai a talaj gyors felmelegedéséből fakadóan tüzesebbek.

A hagyományok és ez a klimatikus sokféleség kívánja meg és igazolja azt, hogy a borvidéken nagyon sok szőlőfajtát termesztenek, és sokféle borféleséget állítanak elő.

Az egri lehatárolt termőterület klimatikus és talajtani adottságai lehetővé teszik az itt élő termelőknek azt, hogy ez a borvidék egyedi módon, a többi borvidéktől eltérően alkalmas mindenféle bortípus kiváló minőségben történő megtermelésére.   

 

VIII. TOVÁBBI FELTÉTELEK

 

VIII/1. Általános jelölési szabályok

a) Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés kifejezés helyett használható a védett eredetű bor hagyományos kifejezés is, a „védett eredetű classicus bor”, a „védett eredetű superior bor” vagy a „védett eredetű grand superior bor” módon.

 

b) Fajtanév, hagyományos kifejezés, egyéb korlátozottan használható kifejezés vagy a bor színére utaló kifejezés csak úgy tüntethető fel, amennyiben betűtípusából, betűméretéből, vagy betűszínéből adódóan nem jelenik meg az eredetmegjelölésnél hangsúlyosabb módon.

 

c) Superior borok esetén a bor megnevezése* kiegészül a „Superior”, grand superior borok esetén „Grand Superior” kifejezéssel, melyet az eredetmegjelölést követően, azzal azonos tipográfiával kell a címkén feltüntetni. Dűlőnév feltüntetése esetén, minden olyan látómezőben kötelező a klasszifikációs szabályozási szint feltüntetése, amelyben szerepel a dűlő neve, valamint a település nevének feltűntetése is.

d) A „Bikavér” hagyományos kifejezés csak a az alábbi területen termett szőlőből készült boron tüntethető fel: Andornaktálya, Demjén, Eger, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, és Szomolya

szőlő termőhelyi kataszter I. és II. osztály, valamint Verpelét település 080, 202, 0120/1, 0120/2, 0120/3, 0160/1, 0160/2, 0158/1, 0158/2, 0169/2a, 156, 0190/1-185, 0152/1a, 0152/1p, 0140/a, 0140/j helyrajzi számú területei.

e) A „Bikavér” hagyományos kifejezést csak az Eger eredetmegjelölés „Egri” alakját közvetlenül követően, azzal egy sorban és azonos tipográfiával lehet a címkén feltüntetni

f) Bikaalak, bikafej, vagy erre emlékeztető figurát ábrázoló kép, valamint a bikavér szó idegen nyelven, vagy bármilyen, a bikavérre utaló magyar vagy idegen nyelvű kifejezés kizárólag az Egri Bikavér és az Egri Bikavér Superior és az Egri Bikavér Grand Superior borok címkéjén és palackján jelölhető.

Kivételt jelent az Egri borvidék védjegyén található bikafejre utaló ábra.

g) Bármilyen méretű, alakú csillag vagy erre emlékeztető figurát ábrázoló kép, valamint a csillag szó idegen nyelven, vagy bármilyen, a csillagra utaló magyar vagy idegen nyelvű kifejezés kizárólag az Egri Csillag, az Egri Csillag Superior és az Egri Csillag Grand Superior borokon jelölhető

h) Fajtanév feltüntetése házasítás esetén csak akkor lehetséges, ha a házasításban résztvevő minden fajta aránya eléri egyenként az 5 %-ot.

Ebben az esetben a fajtanevet csak az eredetmegjelölés feltüntetésére használt betűnagyságnak legfeljebb egyötödét kitevő betűnagysággal lehetséges feltüntetni.

i) Az évjárat feltüntetése kötelező.

 

*a bor megnevezése e rész vonatkozásában az alábbiakból áll: az eredetmegjelölés, valamint a tipográfiájából adódóan címkén az eredetmegjelöléssel azonos hangsúllyal megjelenő, a termékleírásban szabályozott elemek.

 

VIII/2. A feltüntethető kisebb földrajzi egységek neve, körülhatárolásuk és feltüntetésük szabályai:

a) Települések:

i) classicus, és superior és grand superior borokon is, minden bortípuson

ii) eredetazonosság: legalább 85%

iii) feltüntethető településnevek:

Aldebrő, Andornaktálya, Demjén, Eger, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Feldebrő, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szomolya, Tarnaszentmária, Tófalu, Verpelét

 

b) Dűlők

i) csak a superior vagy a grand superior borokon

ii) eredetazonosság: 100% legalább 95%

iii) a címkén a borvidéki település nevét is jelölni kell

iv) a superior borokon feltüntethető dűlőnevek:

Aldebrő:

Káli-völgy, Poharas-dűlő, Sík-hegy, Szent Donát-dűlő, Uraké;

Andornaktálya:

Bánya-tető, Cserje, Cserjés-lápa, Dezerta, Felső-rétre járó, Felső-tábla, Gesztenyési-dűlő, Kerek-szilvás, Kétágú-dűlő, Kis-hegy, Málnás, Marinka, Mocsáry, Nagy-parlag, Nagy-völgy, Parti-dűlő, Pesti, Pünkösd-tető, Rózsa-hegy, Schwarcz, Szállás-völgy, Szél-hegy, Zúgó-part;

Demjén:

Bodzás-tető, Farkas-hegy, Hangács, Nyitra, Pünkösd-tető, Szőlőhegy, Tutús, Varjasi-dűlő;

Eger:

Áfrika, Agárdi, Almagyar, Almár-völgy, Bajusz, Bajusz-völgy, Bánya-tető, Békési, Benke-lápa, Birka, Braun-völgy, Cigléd, Cinege, Déllés, Dobrányi, Donát, Érseki, Erzsébet-völgy, Fehér-hegy, Felső-galagonyás, Fertő, Gőzmalmos, Grőber, Grőber-völgy, Gyilkos, Hajdú-hegy, Hergyimó, Kerékkötő, Kis-Eged, Kis-galagonyás, Kis-Kocs, Kolompos, Kolompos-völgy, Kőlyuk-tető, Kőporos, Kutya-hegy, Losonci-völgy, Makjány, Marinka, Merengő, Mész-hegy, Mezey alsó, Mezey öreg, Nagy-Eged-dűlő, Nagy-Eged-hegy, Nagy-galagonyás, Nagy-Kocs, Nyerges, Nyúzó, Öreg-hegy, Pap-hegy, Pirittyó, Posta út, Rác-hegy, Rádé, Répás-tető, Rózsás, Sík-hegy, Steiner, Szarkás, Szépasszony-völgy, Szőlőcske, Szőlőske, Tiba, Tibrik, Tihamér, Tornyos, Tót-hegy, Új-fogás, Vécsey-völgy, Vidra, Vizes-hegy;

Egerbakta:

Dobos-lápa, Ivánka, Ivánkafő, Magyalos, Muki-lápa, Ortás, Pap-tag, Szőlő-tető, Töviskes, Zsebe-lápa;

Egerszalók:

Ádám-völgy, Buk-tető, Ferenc-hegy, Juhkosár, Káptalan-völgy, Kis-határ, Kovászó, Kővágó, Magyalos, Nagy Ádám-tető, Pap-tag, Vágás;

Egerszólát:

Alsó-hegy, Birka-tető, Boldogságos, Csutaj-tető, Felső-hegy, Kamra-völgy, Kántor-tag, Szarvas, Tó-bérc;

Feldebrő:

Alberki, Bogár-hát, Csepegő, Csonkás, Egri út, Szőlők háta;

Felsőtárkány:

Homok-hegy, Homok-lápa, Nyavalyás, Öreg-hegy, Tiba alja;

Kerecsend:

Nagy-aszó, Öreg-hegy, Tardi-dűlő;

Maklár:

Nagy-aszó, Öreg-hegy;

Nagytálya:

Kendervát, Nagy-aszó, Öreg-hegy, Pipis, Vitis-dűlő;

Noszvaj:

Csókás, Dóc, Herceg, Hosszú-szél, Kőkötő, Nagyfai-dűlő, Nyilas-már, Perzselő, Pipis, Szeles-oldal, Szeles-tető, Tekenő-hát, Zsidó-szél;

Novaj:

Halom, Hegyi-tábla, Hermány, Hodály-tető, Juhszalagos, Kis-gyepföld, Mezőkövesdi út tető, Nagy-gyepföld, Nagyút, Öreg-hegy, Pap-föld, Szeszfőzde-tető, Vitéz;

Ostoros:

Bikus, Csárda-kert, Gólint, Hermány, Janó, Kutya-hegy, Pajados, Sóderbánya-tető, Szél-hegy, Szilvás-tető, Tag, Verem-part;

Szomolya:

Csáj-lapos, Demecs, Galagonyás, Gyűr, Ispán-berki, Jató-tető, Kangyalló, Mácsalma, Nagy-völgy-tető, Pazsag, Proletár, Szilos-oldal, Vas-lápa, Vén-hegy;

Tarnaszentmária:

Dobi-oldal, Dobi-tető, Szőlőhegy;

Tófalu:

Bogár-hát, Petes alja;

Verpelét:

Ácsok, Alberki, Cinege, Fekete-oldal, Hagyóka, Hosszúi-dűlő, Kecske-hát, Kerékkötő, Keresztfa, Királyi-dűlő, Kis-hegy, Kő-hegy, Közép-bérc, Majka, Ördöngős, Öreg-hegy, Padok, Pallagfő, Szent János-völgy, Szirák, Tilalmas, Tölgyes-szél, Túró-mező, Varjas, Veres;

 

v) a grand superior borok címkéjén feltüntethető dűlőnevek:

Demjén:

Bodzás-tető, Hangács, Tutús;

Eger:

Almagyar, Bajusz, Birka, Gőzmalmos, Grőber, Kis-Eged, Kőporos, Merengő, Mezey öreg, Nagy-Eged-dűlő, Nagy-Eged-hegy, Rózsás, Sík-hegy, Vizes-hegy;

Egerbakta:

Magyalos;

Egerszólát:

Alsó-hegy, Boldogságos, Csutaj-tető, Kamra-völgy, Kántor-tag, Szarvas;

Felsőtárkány:

Tiba alja;

Kerecsend:

Tardi-dűlő;

Noszvaj:

Csókás, Nagyfai-dűlő, Nyilas-már, Tekenő-hát;

Ostoros:

Pajados;

Verpelét:

Kecske-hát.

 

c) Kisebb földrajzi egységek és védjegyek kapcsolata: a részben, vagy teljes egészben egy kisebb földrajzi egység nevéből, vagy az ország egy földrajzi területére vonatkozó hivatkozásból álló lajstromozott védjegyekkel, illetve 2002. május 11. előtt használat útján meghonosodott védjegyekkel jelölt borászati termékek esetében nem kell alkalmazni a bor készítéséhez felhasznált szőlő származására előírt szabályokat.

 

VIII/3. Bortípusokhoz kapcsolódó jelölési szabályok:

CLASSICUS BOROK:

Bikavér:

A bikavér hagyományos kifejezést csak az Eger eredetmegjelölés „Egri” alakját közvetlenül követően, azzal egy sorban és azonos tipográfiával lehet a címkén feltüntetni

Jelölhető hagyományos kifejezés (továbbiakban HK)

és egyéb korlátozottan használható kifejezés (továbbiakban EKHK):

barrique:

olyan bor, amelynek legalább egyharmadát 350 liternél nem nagyobb térfogatú, új tölgyfahordóban tárolták, amely esetében tölgyfadarabokat a bor érlelése és készítése során nem alkalmaztak, valamint a bor a forgalomba hozatali engedély megszerzéséhez szükséges minősítés során az érlelésre jellemző érzékszervi tulajdonságokkal rendelkezik.

Használható egyéb kifejezések;

fahordós érlelésű bor:

amely 6 hónapos ászkolás után új fahordóban (nem barrique hordó) és régebbi hordóban kapott érlelést.

termőhelyen palackozva:

kifejezés akkor használható, ha a bor 100%-ban az adott OEM, vagy OFJ szerinti területről származik, és a palackozás az adott OEM- vagy OFJ szerinti területen belül történik.

“Ó”:

a szüretet követő legalább harmadik évben palackozott bor

a terméket a palackban történő második alkoholos erjesztéssel teszik pezsgővé;
a termék a küvé összeállításától számítva legalább kilenc hónapon át megszakítás nélkül a borseprőn marad ugyanabban az üzemben, ahol a küvé készül; 

muzeális bor:

Legalább öt éven keresztül palackban érlelt bor.

 

Muskotály:

Jelölhető HK és EKHK:

első szüret, virgin vintage:

az ültetvényről első alkalommal szüretelt szőlőből készült bor

újbor, primőr:

a szüret évében palackozott újborok jelölésére használható;

termőhelyen palackozva;

A „Muskotály” kifejezés csak úgy tüntethető fel, hogy betűtípusából, betűméretéből, vagy betűszínéből adódóan ne jelenjen meg az eredetmegjelölésnél hangsúlyosabb módon.

 

Siller:

jelölhető HK és EKHK:

első szüret, virgin vintage;

újbor, primőr;

termőhelyen palackozva.

 

Rozé:

jelölhető HK és EKHK:

első szüret, virgin vintage;

újbor, primőr;

termőhelyen palackozva.

 

Fehér:

Egy fajta nevének feltüntetése esetén csak az alábbi fajták neve tüntethető fel:

Chardonnay, Furmint, Hárslevelű, Királyleányka, Leányka, Olaszrizling;

jelölhető HK és EKHK:

barrique;

fahordós érlelésű bor;

első szüret, virgin vintage;

újbor, primőr;

termőhelyen palackozva;

“Ó”;

muzeális bor.

 

Csillag:

A csillag kifejezést csak az Eger eredetmegjelölés „Egri” alakját közvetlenül követően, azzal egy sorban és azonos tipográfiával lehet a címkén feltüntetni.

jelölhető HK és EKHK:

barrique;

fahordós érlelésű bor;

első szüret, virgin vintage ;

újbor, primőr;

termőhelyen palackozva.

 

Vörös:

Egy fajta nevének feltüntetése esetén csak az alábbi fajták neve tüntethető fel:

Kékoportó, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Merlot, Pinot noir, Zweigelt;

jelölhető HK és EKHK:

barrique;

fahordós érlelésű bor;

első szüret, virgin vintage;

újbor, primőr;

termőhelyen palackozva;

“Ó”;

muzeális bor.

 

SUPERIOR BOROK:

Bikavér:

A bikavér hagyományos kifejezést csak az Eger eredetmegjelölés „Egri” alakját közvetlenül követően, azzal egy sorban és azonos tipográfiával lehet a címkén feltüntetni.

jelölhető HK és EKHK:

barrique;

fahordós érlelésű bor;

termőhelyen palackozva.

 

Fehér:

Egy fajta nevének feltüntetése esetén csak az alábbi fajták neve tüntethető fel:

Chardonnay, Furmint, Hárslevelű, Királyleányka, Leányka, Olaszrizling;

jelölhető HK és EKHK:

barrique;

fahordós érlelésű bor;

termőhelyen palackozva;

főbor:

olyan bor:

- amely legfeljebb 45 hl/ha hozamú ültetvényrıl származik

- amelynek természetes alkoholtartalma legalább 15,12% vol.;

térfogatszázalék

- amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 11,50% vol.;

térfogatszázalék

- amelyet forgalomba hozatal elıtt legalább két évig érleltek (ebbıl egy évig fahordóban), és

- termelésének további részletes szabályait a használatát lehetıvé tevı termékleírás rögzíti.

 

Csillag:

A csillag kifejezést csak az Eger eredetmegjelölés „Egri” alakját közvetlenül követően, azzal egy sorban és azonos tipográfiával lehet a címkén feltüntetni.

jelölhető HK és EKHK:

barrique;

fahordós érlelésű bor;

termőhelyen palackozva.

 

Vörös:

Egy fajta nevének feltüntetése esetén csak az alábbi fajták neve tüntethető fel:

jelölhető szőlőfajták: Kékoportó, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Kékfrankos, Merlot, Pinot noir;

jelölhető HK és EKHK:

barrique;

fahordós érlelésű bor;

termőhelyen palackozva;

főbor.

 

Késői szüretelésű bor:

Egy fajta nevének feltüntetése esetén csak az alábbi fajták neve tüntethető fel:

Chardonnay, Furmint, Hárslevelű, Királyleányka, Leányka, Olaszrizling;

jelölhető HK és EKHK:

barrique;

fahordós érlelésű bor;

termőhelyen palackozva.

 

GRAND SUPERIOR BOROK:

Bikavér:

A bikavér hagyományos kifejezést csak az Eger eredetmegjelölés „Egri” alakját közvetlenül követően, azzal egy sorban és azonos tipográfiával lehet a címkén feltüntetni.

jelölhető HK és EKHK:

barrique;

fahordós érlelésű bor;

termőhelyen palackozva.

 

Fehér:

Egy fajta nevének feltüntetése esetén csak az alábbi fajták neve tüntethető fel:

Chardonnay, Furmint, Hárslevelű, Királyleányka, Leányka, Olaszrizling;

jelölhető HK és EKHK:

barrique;

fahordós érlelésű bor;

termőhelyen palackozva.

 

Csillag:

A csillag kifejezést csak az Eger eredetmegjelölés „Egri” alakját közvetlenül követően, azzal egy sorban és azonos tipográfiával lehet a címkén feltüntetni.

jelölhető HK és EKHK:

barrique;

fahordós érlelésű bor;

termőhelyen palackozva.

 

Vörös:

Egy fajta nevének feltüntetése esetén csak az alábbi fajták neve tüntethető fel:

jelölhető szőlőfajták: Kékoportó, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Kékfrankos, Merlot, Pinot noir;

jelölhető HK és EKHK:

barrique;

fahordós érlelésű bor;

termőhelyen palackozva.

 

VIII/4. A kiszerelésre vonatkozó szabályok:

a).A superior és grand superior borok (bármely bortípus), valamint a classicus Bikavér és Csillag csak üvegpalackba kiszerelve hozható forgalomba.

Minden más bortípus csak üvegpalackba vagy bag in boxba kiszerelve hozható forgalomba.

b) A bort kiszerelni csak a borászati hatóság által engedélyezett és az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa (a továbbiakban: EBHT) által nyilvántartásba vett palackozókban lehet.

A palackozási kötelezettség nem vonatkozik az adott termőhelyen belül a termelő által, saját pincéjében, helyben fogyasztásra kerülő, saját termelésű boraira.

c) A lehatárolt területen kívüli kiszerelés csak 48 órával a kiszerelés előtt megtett bejelentés esetén lehetséges. A termőhelyről történő kiszállítást követően 90 napon belül, az érzékszervi minőség megtartása érdekében meg kell történni a kiszerelésnek.

 

VIII/5. A forgalomba hozatal legkorábbi dátuma:

a) classicus borok:

i) Bikavér: a szüretet követő év november 1.

ii) Csillag: a szüretet követő év március 15.

iii) minden más bortípus esetében: nincs szabályozva

 

b) superior borok:

i) Bikavér: a szüretet követő második év május 1.

ii) fehér: a szüretet követő év május 1.

iii) Csillag: a szüretet követő év május 1.

iv) vörös: a szüretet követő második év május 1.

v) késői szüretelésű bor: nincs szabályozva

 

c) grand superior borok

i) Bikavér: a szüretet követő második év szeptember 1.

ii) fehér: a szüretet követő év július 1.

iii) Csillag: a szüretet követő év július 1.

iv) vörös: a szüretet követő második év szeptember 1.

 

VIII/6. Az illetékes helyi borbíráló bizottság kijelölése:

az Egri Borvidék Borbíráló Bizottsága.

Az EBHT Rendtartása részeként az EBHT tanácsülése által elfogadott szabályzat szerint végzi a forgalomba hozatali eljáráshoz szükséges, valamint a kereskedelemből származó ellenőrzési minták érzékszervi minősítését.

VIII/7. Nyilvántartások, adatszolgáltatások, bejelentések:

a) Nyilvántartások

i) keletkezett származási bizonyítványok (szőlő- és borszármazási) példányai;

ii) forgalomba hozatali engedélyek másolatai;

iii) az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa által meghatározott helyszíni szemlékről szóló jegyzőkönyvek, dokumentumok;

iv) pincekönyv;

v) szőlőterület illetve pince helye szerint illetékes hegybíró által az oltalom alatt álló eredetmegjelöléses/oltalom alatt álló földrajzi jelzéses termék előállítójáról, a hegyközségi informatikai rendszerben (továbbiakban: HEGYÍR), vezetett nyilvántartások (ültetvénykataszter, pincekataszter)

vi) az érzékszervi minősítést végző Egri Borvidék Borminősítő Bizottságának minősítési jegyzőkönyve alapján készült EBHT tikári határozat.

vii) az ellenőrzésről készült dokumentumok, jegyzőkönyvek

b) Bejelentések

i) Termelési szándék bejelentése: az Eger oltalom alatt álló eredet megjelölés használatának feltétele, hogy a termelő a termék előállításának megkezdésekor köteles ezt a szándékát a hegyközségnek bejelenteni.

A bejelentett adatokban bekövetkezett változást 30 napon belül be kell jelenteni.

A szőlő alapanyag termelője a változás bejelentési kötelezettségének az adott év április 30. napjáig tehet eleget.  

ii) Kiszerelés előzetes bejelentése: a bort kiszerelésre a borvidékről kiszállítani a bor előállítójának előzetes bejelentése után lehet.

A bort a kiszállítás napjától számított 90 napon belül forgalomba hozatalra ki kell szerelni, ellenkező esetben a bor az Eger eredetmegjelölés használatának jogát elveszíti.

A borászati vállalkozás a kiszállított bor kiszerelési szándékáról 48 órával annak megkezdése előtt köteles értesíteni a bor előállítása szerint illetékes hegyközség hegybíróját és az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsát. (Az EBHT az ellenőrzött borvidéken kívüli, bort kiszerelő vállalkozás költségviselése mellett ellenőrizheti a kiszerelési tevékenységet.

 

VIII/8. Termék előállítása a lehatárolt termőterületen kívül:

Kompolt település területén, illetve Noszvaj település Dóc dűlő területen termett szőlő esetén Bogács, Bükkzsérc és Cserépfalu települések területén

VIII/9. Ellenőrző jegy:

a kiszerelésen kötelező az EBHT által kiadott tanúsító védjegy elhelyezése.

VIII/10. Mintavétel:

a forgalomba hozatali engedély igényléséhez szükséges mintákat a hegybíró veszi.

VIII/11. Átmeneti szabályok:

Az a termelő, aki 2009. december 31. előtt termett szőlőből dűlőmegjelöléssel ellátott Egri Bikavért hozott forgalomba és eleget tett a 102/2009. FVM rendelet 20 §-ban foglalt kötelezettségeinek, az ugyanazon ültetvényből és dűlőből származó dűlő megjelölésű borának házasításakor a classicus Egri Bikavér borra vonatkozó korábbi házasítási szabályokat kell, hogy alkalmazza az adott ültetvény fennállásáig, vagy amíg az ültetvény fajtaösszetételét nem változtatja meg.

 

IX. ELLENŐRZÉS

 

1. A termékleírás ellenőrzésére kijelölt szervezetek:

A termékleírás betartásának hatósági ellenőrzését a hatályos jogszabály által kijelölt hatóságok végzik el.

Jelenleg hatályos jogszabályok szerinti hatóság:

(1) Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Központ Borászati Igazgatóság

1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.

Tel: +36 1 346-09-30, Fax: +36 1 212 49 78

e-mail: bmi@mgszh.gov.hu

Web: http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/obi

 

(2) Kormányhivatalok:

Omissis……………….

 

2. Az ellenőrzések köre és módja:

- A borászati termékek analitikai tulajdonságainak vizsgálata forgalomba hozatal előtt;

- A borászati terméket előállító üzem adminisztratív ellenőrzése a gazdasági akta alapján, illetve helyszíni vizsgálata kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján;

- Kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján érzékszervi és analitikai vizsgálat a forgalomba hozott borászati termékek esetén;

- származási bizonyítványok valóságtartalmának ellenőrzése.

 

X. A HEGYKÖZSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE

 

 

Omissis…………………

 

...in production...

visit also EUROPEAN WINES

----

...in lavorazione...

visitate anche EUROPEAN WINES

 

 

VISIT THE SITES BELOW

---

VISITATE I SITI IN CALCE

O

CLICCATE QUI

.