Balaton › BALATON OEM

BADACSONY O.E.M.

BALATON FELVIDÉK O.E.M.

BALATONBOGLÁR O.E.M.

BALATONFÜRED CSOPAK O.E.M.

KÁLI O.E.M.

NAGY SOMLÓ O.E.M.


ZANKA

ZÁNKA BALATON

BADACSONY

Badacsonyi Borvidék

O.E.M. (Minőségi Bor)

BADACSONY TERMÉKLEÍRÁS

Legge n. XVIII 2004

Modificata dalla Legge n. XXXIX 2009

Modificato dal Decreto n. 178 IX 4 2009

Decreto FVM n. 97 VI 3 2004

Decreto FVM n. 99 VI 3 2004

Modificato dal Decreto FVM n. 9 II 3 2006

Modificato dal Decreto FVM n. 35 V 4 2007

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 16 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 99 VII 30 2009

Decreto FVM n.127 IX 29 2009

Modificato dal decreto VFM n. 134 X 14 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 64 V 12 2010

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 14 2011

Modificato dal Decreto VM n. 1 I 11 2011

Modificato dal Decreto VM 128/2012 n. XII 14

Modificato dal Decreto VM 29/2013 n. IV 30

 (fonte Kormany.hu)

 

I. NÉV

 

Badacsony

Badacsonyi

Oltalom alatt álló eredetmegjelölés

 

II. A BOROK LEÍRÁSA

 

II/1. Szőlőből készült termékek kategóriái: bor

Bortípusok:

Fehér,

Rozé,

Vörös,

Szőlőhegy névvel megkülönböztetett fehérbor,

Késői szüretelésű bor,

Jégbor,

Töppedt szőlőből készült bor

 

II/A. Analitikai előírások

Bortípus:

fehér:

Minimális összes alkohol-tartalom: 10,60% vol.;

Tényleges alkohol-tartalom: 10,60 – 16,00% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,00 - 11,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Maximális összes kénessav tartalom: *;

Összes cukor-tartalom: **;

 

rozé :

Minimális összes alkohol-tartalom: 10,60% vol.;

Tényleges alkohol-tartalom: 10,60 – 15,00% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,00 - 11,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Maximális összes kénessav tartalom: *;

Összes cukor-tartalom: **;

 

Vörös:

Minimális összes alkohol-tartalom: 10,60% vol.;

Tényleges alkohol-tartalom: 10,60 – 15,00% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,00 - 11,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,20 g/l;

Maximális összes kénessav tartalom: *;

Összes cukor-tartalom: **;

 

Szőlőhegy névvel megkülönböztetett fehérbor:

Minimális összes alkohol-tartalom: 12,83% vol.;

Tényleges alkohol-tartalom: 10,60 – 16,00% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,00 - 11,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Maximális összes kénessav tartalom: *;

Összes cukor-tartalom: **;

 

Késői szüretelésű bor:

Minimális összes alkohol-tartalom: 12,83% vol.;

Tényleges alkohol-tartalom: 10,60 – 16,00% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,00 - 11,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 2,00 g/l;

Maximális összes kénessav tartalom: *;

Összes cukor-tartalom: **;

 

Jégbor:

Minimális összes alkohol-tartalom: 18,95% vol.;

Tényleges alkohol-tartalom: 10,60 – 16,00% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,00 - 11,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 2,00 g/l;

Maximális összes kénessav tartalom: *;

Összes cukor-tartalom: **;

 

Töppedt szőlőből készült bor:

Minimális összes alkohol-tartalom: 12,83% vol.;

Tényleges alkohol-tartalom: 10,60 – 16,00% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,00 - 11,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 2,00 g/l;

Maximális összes kénessav tartalom: *;

Összes cukor-tartalom: **;

 

* Vonatkozó jogszabályban meghatározott érték

** a 607/2009/EK bizottsági rendelet XIV. melléklet „B” részének táblázata szerint

 

II/B. Érzékszervi jellemzők

fehér:

A Badacsonyi fehérbor színében a halványsárga színtónus dominál. Illatában karakteresen a rezeda és ásványi illatjegyek jelennek meg, melyek kiegészülnek a fehérvirágok (bodzavirág, orgona, akác, hársfavirág) illatjegyeivel.

A fehérborok gerincét a lekerekedett savak adják. Ízükben a magas glicerintartalomból adódó édeskés ízérzet egészül ki a bazalt alapkőzetből levezethető enyhén sós ízjegyekkel és a helyi fajtákra jellemző kesernyés íz világgal.

rozé:

A halványpiros színű Badacsonyi rozéborokban a piros húsú bogyós gyümölcsök (áfonya, szeder, málna) illatai közepes intenzitással jelennek meg.

Ízében e gyümölcsök mellett a lekerekedett savak üdesége jellemzi a Badacsonyi rozé borokat.

vörös:

A Badacsonyi vörösbor színére a rubinvörös színárnyalatok jellemzőek, melyek enyhe mélyvörös tónussal párosulnak. A domináns fűszeres (fűszerpaprika, zöldpaprika, szegfűbors) illatok mellett a piros bogyójú gyümölcsök illatai (szeder, málna) és animális jegyek enyhe intenzitással jelenhet meg.

A lekerekedett savak mellett a közepes tannintartalom, gyümölcsös ízvilág (meggy, málna) és testesség jellemző a vörösborokra.

Szőlőhegy névvel megkülönböztetett fehérbor:

A Badacsonyi szőlőhegy névvel megkülönböztetett fehérborok színében az aranysárga színárnyalat csillogása meghatározó.

Illatában a citrusos és rezeda illatjegyek egészülnek ki a túlérett és aszalt gyümölcsök illatjegyeivel, valamint az érlelésből adódó pörkölt jellemző illatokkal. Ízében a tüzesség meghatározó.

Komplexitását a lekerekedett savak, a testes ízérzet és az aszalt gyümölcsök ízének harmóniája, valamint a bor kóstolása végén érezhető enyhén sós ízérzet és a keserű ízjegyek adják.

Késői szüretelésű bor:

A Badacsonyi késői szüretelésű borok színében az aranysárga színárnyalat dominál. Illatában az aszalt gyümölcsök illatjegyei uralják a bort, melyek kiegészülhetnek az adott szőlőfajta és a hosszú érlelés illatjegyeivel.

Lekerekedett savai mellett a testesség jellemző, valamint a bor kóstolása végén érezhető sós ízérzet.

Jégbor:

A Badacsonyi jégborok színét az aranysárga színtónusok, illatát pedig az aszalt gyümölcsök (aszalt barack, aszalt szilva, aszalt meggy) illatjegyei uralják.

Ízében a magas cukortartalom mellett lekerekedett savak és a bor kóstolása végén érezhető sós ízérzet jellemző.

Töppedt szőlőből készült bor:

Badacsonyi töppedt szőlőből készült borok színében az aranysárga színárnyalat dominál. Illatában töppedt és aszalt gyümölcsök (aszalt barack, aszalt szilva, aszalt meggy) illatjegyei meghatározók, melyek kiegészülhetnek a hosszú érlelésből eredő illatjegyekkel (pl.: mogyoró, dió).

Komplexitását a lekerekedett savak, a testes ízérzet és az aszalt gyümölcsök ízének harmóniája biztosítja, amely kiegészül a bazaltos altaljra visszavezethető, a bor kóstolása végén felfedezhető enyhén sós ízérzettel.

 

III. KÜLÖNÖS BORÁSZATI ELJÁRÁSOK

 

Bortípus:

Kötelezően alkalmazandó borászati eljárások:

fehér:

szakaszos üzemű szőlőprés használata;

rozé:

szakaszos üzemű szőlőprés használata;

vörös:

szakaszos üzemű szőlőprés használata;

Szőlőhegy névvel megkülönböztetett fehérbor:

szakaszos üzemű szőlőprés használata

legalább 9 hónapos érlelés, amiből legalább 3 fahordóban

nem engedélyezett borászati eljárások (a hatályos jogszabályokon túl): 2 %vol feletti édesítés;

Késői szüretelésű bor:

legalább 9 hónapos érlelés, amiből legalább 3 fahordóban

nem engedélyezett borászati eljárások (a hatályos jogszabályokon túl): 2 %vol feletti édesítés;

Jégbor:

Fagyott állapotban történő, kézi szüret, legfeljebb -7°C-on

szakaszos üzemű szőlőprés használata

legalább 9 hónapos érlelés

nem engedélyezett borászati eljárások (a hatályos jogszabályokon túl): édesítés;

Töppedt szőlőből készült bor:

szakaszos üzemű szőlőprés használata;

legalább 9 hónapos érlelés, amiből legalább 3 fahordóban

nem engedélyezett borászati eljárások (a hatályos jogszabályokon túl): 2 %vol feletti édesítés;

 

A szőlőtermesztés szabályai:

1.A szőlő művelésmódja és térállása:

A 2010. augusztus 1. előtt telepített szőlőültetvények esetében bármilyen, korábban engedélyezett művelésmódú és telepítési sűrűségű szőlőültetvényről származó szőlőből készülhet Badacsonyi bor a szőlőültetvény termésben tartásáig.

 

2. Új ültetvényekre vonatkozó szabályok: Badacsonyi bor előállítása a 2010. augusztus 1-e után telepített szőlőültetvények esetében az alábbi feltételekkel engedélyezett:

a) művelésmódok:

i) ernyő művelés

ii) alacsony kordon művelés

iii) középmagas kordon művelés

iv) Guyot művelés

v) bakművelés

b) tőkesűrűség: Telepített tőkehelyek száma: minimum 4 000 tő / hektár, 10 % feletti lejtésű területen létesített szőlőültetvény esetében 3.300 tő/ha.

 

3. A szüret időpontjának meghatározása:

A szüret kezdeti időpontját a hegyközségi tanács választmánya határozza meg.

 

4. A szőlő minimális cukortartalma és a szüret módja:

bortipus:

fehér:

Olasz rizling, Ottonel muskotály, Irsai Olivér, Cserszegi fűszeres, Nektár, Budai, Vulcanus, Pinot blanc, Kéknyelű, Hárslevelű, Rózsakő, Zenit, Tramini, Furmint, Rajnai rizling, Zeus

a szőlő minimális cukortartalma: 178,30 g/l;

természetes alkoholtartalomban: 10,60% vol.;

Szürkebarát, Sárga muskotály:

a szőlő minimális cukortartalma: 190,80 g/l;

természetes alkoholtartalomban: 11,34% vol.;

a szüret módja: kézi vagy gépi;

 

rozé:

Pinot noir:

a szőlő minimális cukortartalma: 178,30 g/l;

természetes alkoholtartalomban: 10,60% vol.;

Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Cabernet franc

a szőlő minimális cukortartalma: 190,80 g/l;

természetes alkoholtartalomban: 11,34% vol.;

a szüret módja: kézi vagy gépi;

 

vörös:

Pinot noir:

a szőlő minimális cukortartalma: 178,30 g/l;

természetes alkoholtartalomban: 10,60% vol.;

Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Cabernet franc

a szőlő minimális cukortartalma: 190,80 g/l;

természetes alkoholtartalomban: 11,34% vol.;

a szüret módja: kézi vagy gépi;

 

Szőlőhegy névvel megkülönböztetett fehérbor:

a szőlő minimális cukortartalma: 217,20 g/l;

természetes alkoholtartalomban: 12,83% vol.;

a szüret módja: kézi;

 

Késői szüretelésű bor:

a szőlő minimális cukortartalma: 217,20 g/l;

természetes alkoholtartalomban: 12,83% vol.;

a szüret módja: kézi;

 

Jégbor:

a szőlő minimális cukortartalma: 318,80 g/l;

természetes alkoholtartalomban: 18,95% vol.;

a szüret módja: kézi;

 

Töppedt szőlőből készült bor:

a szőlő minimális cukortartalma: 217,20 g/l;

természetes alkoholtartalomban: 12,83% vol.;

a szüret módja: kézi;

 

IV. KÖRÜLHATÁROLT TERÜLET

 

A körülhatárolt terület meghatározása:

Veszprém megye

Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonrendes, Balatonszepezd, Gyulakeszi, Hegymagas, Káptalantóti, Kisapáti, Kővágóörs, Nemesgulács, Raposka, Révfülöp, Salföld, Szigliget, Tapolca

települések szőlő termőhelyi kataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

 

V. MAXIMÁLIS HOZAM

 

fehér: 14,00 t/ha szőlő vagy 100 hl/ha seprős újbor;

rozé: 14,00 t/ha szőlő vagy 100 hl/ha seprős újbor;

vörös: 14,00 t/ha szőlő vagy 100 hl/ha seprős újbor;

Szőlőhegy névvel megkülönböztetett fehérbor: 8,50 t/ha szőlő vagy 60 hl/ha seprős újbor;

Késői szüretelésű bor: 7,00 t/ha szőlő vagy 50 hl/ha seprős újbor;

Jégbor: 7,00 t/ha szőlő vagy 50 hl/ha seprős újbor;

Töppedt szőlőből készült bor: 7,00 t/ha szőlő vagy 50 hl/ha seprős újbor;

 

VI. ENGEDÉLYEZETT SZŐLŐFAJTÁK

 

fehér:

Budai, Cserszegi fűszeres, Furmint, Kéknyelű, Hárslevelű, Irsai Olivér, Nektár, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Pinot blanc, Rajnai rizling, Rózsakő, Sárga muskotály, Szürkebarát, Tramini, Vulcanus, Zenit, Zeus, Zefír;

 

rozé:

Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Pinot noir;

 

vörös :

Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Pinot noir;

Szőlőhegy névvel megkülönböztetett fehérbor:

Furmint, Kéknyelű, Hárslevelű, Olasz rizling, Rajnai rizling, Rózsakő, Sárga muskotály, Szürkebarát, Zenit,

Zeus;

 

Késői szüretelésű bor:

Furmint, Kéknyelű, Hárslevelű, Olasz rizling, Rajnai rizling, Rózsakő, Sárga muskotály, Szürkebarát, Zenit, Zeus;

 

Jégbor:

Furmint, Kéknyelű, Hárslevelű, Olasz rizling, Rajnai rizling, Rózsakő, Sárga muskotály, Szürkebarát, Zenit, Zeus;

 

Töppedt szőlőből készült bor:

Furmint, Kéknyelű, Hárslevelű, Olasz rizling, Rajnai rizling, Rózsakő, Sárga muskotály, Szürkebarát, Zenit, Zeus;

 

VII. KAPCSOLAT A FÖLDRAJZI TERÜLETTEL

 

1. A körülhatárolt terület bemutatása

Földrajzi környezet

Veszprém megyében, a Balaton északi partján elterülő Badacsonyi borvidék Balatonszepezdnél kezdődik és egészen Szigligetig tart.

A borvidék szőlőterülete a Balaton partján húzódó hegyek (Badacsony, a Csobánc, a Szent György-hegy, Ábrahámhegy, Őrsi-hegy és a szigligeti hegyek), azaz a Tapolcai-medence sajátos formájú tanúhegyeinek lejtőin helyezkedik el.

E hegyek jelentik a borvidék talajtani összetételének közös pontját: a borvidék meghatározó alapkőzete a bazalt, melyre az évezredek folyamán a Pannon tenger finom szemcseméretű rétegei rakódtak rá, melyek a homok és agyag frakcióba sorolhatók.

E képződményen alakult ki a Badacsonyi szőlőültetvények barna erdőtalajai.

A borvidék szőlőhegyeit északról a Bakony hegység vonulatai határolják, míg délről Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton határolja.

E kettős földrajzi sajátosságnak köszönhetően a borvidék kontinentális klímájának szubmediterrán jelleget kölcsönöz, azaz az országra jellemző kontinentális klímánál kiegyenlítettebb időjárás jellemző, a szélsőséges időjárási körülmények nem jellemzőek a borvidékre.

Az átlagos csapadékmennyiség 640 mm, az évi átlagos középhőmérséklet 11,2° C és a napsütötte órák átlagos értéke 1934 óra/év.

A Balaton és az északi hegyek nyújtotta klimatikus hatások következtében a havi átlaghőmérséklet a legmelegebb hónapokban sem emelkedik sok év átlagában 25 fok fölé.

 

Emberi tényező

Régészeti ásatások és kutatások támasztják alá, hogy már 2000 évvel ezelőtt is felismerték az itt elő emberek e hely kiváló szőlőtermesztési adottságait.

A szőlőművelést a kelta törzsek honosították meg, majd a Római Birodalomban Probus császár uralkodása alatt virágzott fel Badacsonyban a szőlő-és borkultúra, és váltak a Badacsonyi borok ismertté a birodalmon belül.

A római kor virágzó szőlőültetvényei túlélték a népvándorlás viharos éveit is.

A magyarok bevándorlása utáni időszakból számos adományozó levél maradt ránk, ami az itteni szőlő-borkultúrára utal.

A feudalizmus idején a Badacsonyi borvidék Mátyás király uralkodása alatt érte virágkorát halála után azonban a birtokosok jogait korlátozó rendelkezések visszavetették a szőlőtermesztést.

A török kiűzését a kisbirtokok voltak uralkodóak, de Badacsonyban olyan nagybirtokosok is foglalkoztak szőlőtermesztéssel, akiknek borai külföldre is eljutottak a XVIII-XIX. században: Ranolder, Gyulaffy, Ramasetter, Saáry, Bogyai, Esterházy családok.

A virágzó borkultúrát a filoxéra vész is csak kis mértékben vetette vissza, hiszen a Badacsony szőlőinek egy részét az okszerű alanyhasználat miatt meg tudták menteni.

Ennek köszönhető az a tény, hogy Badacsonyban számos ősi, csak a vidékre jellemző autochton fajta a mai napig termesztésben van (pl.: Kéknyelű, Budai).

A filoxéravészt követően kerültek termesztésbe olyan fajták, mint az Olasz rizling, Szürkebarát, melyek kiválóan képesek a helyi talajadottságok kifejezésére, így nevük mára teljesen egybeforrt a Badacsony névvel.

A XIX. század végén, az erózió elleni küzdelem nagy vívmányát jelentette a bazalt támfalak kiépítése. Az így kialakult mikro-teraszokon, magas telepítési sűrűséggel, zavartalanul folyhat a meredek hegyoldalakban is a szőlőtermesztés.

A két világháború közötti a Badacsonyi borokat Európán kívül Amerikában is keresték.

A badacsonyi borok akkori megbecsülését jól tükrözi, hogy az 1936. évi bortörvény, melyben Magyarország 20 fokozottabb védelemben részesülő borfajtája közül 5 badacsonyi volt (Badacsonyi rizling, Badacsonyi kéknyelű, Badacsonyi furmint, Badacsonyi muskotály, Badacsonyi auvergnas gris).

Az elmúlt hatvan év folyamán számos, a helyi ökológiai adottságokhoz jól alkalmazkodó fajtát (pl.: Tramini, Ottonel muskotály) vontak termesztésbe, melyek közül több helyi nemesítésű fajta (Zeus, Vulcanus, Zefír)

A rendszerváltozást követően újraéledő Badacsonyi borvidéken végbemenő minőségi átalakulás eredményeként újra termesztésbe vonták az egykor híres, szinte teljesen elfelejtett őshonos fajtát, a Kéknyelűt és a Budait.

A vörösborszőlő-fajták termesztésével a borászok ismét bebizonyíthatták a Badacsonyi vörösbornak a termőtájból adódó egyediségét.

A szőlőültetvények felújításával ismét az alacsony tőkeformákat engedélyezték, és a terméshozamokat is jelentősen csökkentették (maximum 100 hl/ha).

A rendszerváltozás sikerét mutatja a Badacsonyi szőlőhegy névvel megkülönböztetett fehérbor kategória bevezetése, mely a hagyományos szőlőfajtákból alacsony tőketerhelés (maximum 80 hl/ha) mellett készült, különleges minőségű száraz fehérborokat és desszertborokat fogja össze.

A fehérborokra nem jellemző módon, ezek a borok kilenc hónapos érlelést követően kerülhetnek csak palackba.

 

2. A terméknek az alapvetően, vagy kizárólag a földrajzi környezetéből levezethető minőségi jellemzőire, vagy tulajdonságaira vonatkozó adatok

Badacsonyi borok – ide értve a fehér-, vörös-, és rozé borokat is - gerincét a lekerekedett savak adják. Ízükben a magas glicerintartalomból adódó édeskés ízérzet, a Balaton közelségének köszönhető tüzességgel, a bazalt altalaj hatásra visszavezethető enyhén sós ízjegyekkel és a helyi fajtákra jellemző kesernyés íz világgal egészül ki.

A Badacsonyi borokra jellemző, hogy komplex aromastruktúrájuk ellenére illatintenzitásuk közepes.

A Badacsonyi szőlőhegy névvel megkülönböztetett fehérborokban a Badacsonyi borokra jellemző primer virág- és gyümölcsillatok egészülnek ki az érlelésből adódó szekunder és tercier illatelemekkel.

 

3. Az okszerű kapcsolat bemutatása és bizonyítása

A Balaton víztömegének hőmérséklet kiegyenlítő hatása, a „tanú hegyek” bazaltsapkájának pótlólagos hőtárolása, a napsugarakat a hegyoldalra visszasugárzó víztükör, az országos szinten egyik legintenzívebb besugárzást eredményezik.

A Balaton víztömegének a Magyarországra jellemző kontinentális klímát módosító, szubmediterrán hatása meghatározó a Badacsonyi szőlők fejlődése szempontjából.

A sekély mélységű tó vízfelszínén visszatükröződő napsugarak tavasszal a hegyoldalak egyenletes felmelegedését okozzák, és a szőlőnek a rügyfakadás folyamán állandó körülményeket biztosít.

A rügyfakadás tehát nem lesz vontatott. Minden évben egyenletes a hajtásnövekedés, a tavaszi fagyok nem alakulnak ki és a fotoszintézishez szükséges, megfelelő nagyságú lombfelület alakul ki, tehát a szőlő beérésének optimálisak a feltételei.

A szőlőhegyek bazaltsapkái és a Balaton közelsége együttesen garantálják a legkedvezőtlenebb évjáratokban is a páratlanul magas mustfokot, a borok testes és tüzes jellegét, valamint íz- és zamatgazdagságát.

A talajokra jellemző bazalthatás is alapvető szerepet játszik a borminőség kialakulásában.

A bázikus jellegű, tehát könnyen málló vulkanikus kőzetből, a bazaltból felszabaduló K, Mg, Ca, és főleg a mikroelemek is hozzájárulnak a sajátos borminőség kialakulásához.

Az ilyen talajokon képződött borok minerális jellegűek és az ásványi anyagok magas koncentrációja a borok sós ízérzetében köszön vissza, ami a Badacsonyi borok különleges ismertetőjelét jelenti.

A homokos, agyagos altalajnak köszönhetően a Badacsonyi borok savai lekerekedettek, simák, elegánsak.

A Magyarországon magasnak számító minimum 4.000 tő/ha telepítési sűrűséggel az egy tőre jutó tőketerhelés a szőlő növény kiegyensúlyozott, stressz hatásoktól mentes növekedését teszi lehetővé.

A meleg nyári és a mediterrán anticiklon biztosította hosszú, napsütötte őszi nappalok után a Bakonyi szeleknek köszönhető hűvös esték alatt a szőlő növény gyorsan a fotoszintézis sötét szakaszába lép.

Ezzel a páratlan természeti adottsággal a szőlő nagy mennyiségben tud szénhidrátokat felhalmozni.

A Balaton víztükréről visszaverődő fénysugarak a zsendülést követő fotoszintézist segítik elő. E két természeti hatás, valamint a Badacsonyi termelők által szelektált, helyi jelentőségű, alacsony tőkeformákon nevelt, közepes és késői érésű szőlőfajtákat a szokásosnál később, magasabb cukorfokkal tudják szüretelni.

E két természeti faktor és az itt élő termelők több évszázados, apáról-fiúra szálló tapasztalata együttesen jelenti annak a zálogát, hogy az egészséges, érett szőlőfürtökből a Badacsonyra jellemző magas minőségű, testes és tüzes borok készülhetnek.

 

 

 

 

VIII. TOVÁBBI FELTÉTELEK

 

VIII/1. Jelölési szabályok:

a.Az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” kifejezés valamennyi, a magyar nyelvben meghonosodott melléknév-képzős változatának feltüntetése engedélyezett.

Badacsonyi oltalom alatt álló eredetmegjelölésű boron az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” kifejezés helyettesíthető a „védett eredetű bor” kifejezéssel.

b. A „Badacsonyi borvidék” kifejezés használata engedélyezett valamennyi Badacsonyi borászati terméken.

c. Valamennyi, a VIII/2. pontban körülírt kisebb földrajzi egység nevének –i képzős változata használható jelölés.

d. A rozé kifejezés helyettesíthető a rosé, a küvé kifejezés pedig a cuvée kifejezéssel.

e. Az évjárat és a cukortartalmat jelölő kifejezés feltüntetése kötelező

f. A Küvé vagy cuvée bor, két vagy több szőlőfajta házasításából nyert bort jelölhet, amelyen a fogyasztók tájékoztatása érdekében a küvét alkotó szőlőfajták nevét a címkén csökkenő részarányuk sorrendjében fel lehet tüntetni.

g. A fajtafeltüntetés szabályai:

i. fajtaazonosság mértéke:

1. Badacsonyi bor esetében legalább 85%

2. Szőlőhegy névvel megkülönböztetett fehérbor esetén 100%

ii. Muskotály korlátozottan használható kifejezés használata esetében szőlőfajta-jelölés tilos

 

h. Jelölhető, jogszabályokban meghatározott hagyományos, előállításra utaló és korlátozottan használható egyéb kifejezések:

fehér:

primőr, újbor:

a szüret évében palackozott újborok jelölésére használható;

barrique,

barrique-ban erjesztett, hordóban erjesztett,

barrique-ban érlelt, hordóban érlelt:

olyan bor, amelynek legalább egyharmadát 350 liternél nem nagyobb térfogatú, új tölgyfahordóban tárolták, amely esetében tölgyfadarabokat a bor érlelése és készítése során nem alkalmaztak, valamint a bor a forgalomba hozatali engedély megszerzéséhez szükséges minősítés során az érlelésre jellemző érzékszervi tulajdonságokkal rendelkezik.

Használható egyéb kifejezések;

termőhelyen palackozva:

kifejezés akkor használható, ha a bor 100%-ban az adott OEM, vagy OFJ szerinti területről származik, és a palackozás az adott OEM- vagy OFJ szerinti területen belül történik.

termelői palackozás:

ha a palackozást az adott termelı telephelyén végzik, és a bor 100%-ban saját szőlőjéből származik, illetve ha a palackozást végző gazdaság a szőlőt legalább hároméves szerződés keretében vásárolja fel.

pinceszövetkezetben palackozva:

ha a bor 100%-ban a tagok szőlőjéből származik és a palackozást a pinceszövetkezet maga végzi.

küvé vagy cuvée:

több szőlőfajta házasításából nyert bort jelölhet, amelyen a fogyasztók tájékoztatása érdekében a küvét alkotó szőlőfajták nevét a címkén csökkenő részarányuk sorrendjében fel lehet tüntetni.

muskotály:

korlátozottan használható kifejezés használatának feltételei:

i) fajta feltüntetése nem engedélyezett,

ii) a bor legalább 85%-ban Sárgamuskotályból, Ottonel muskotályból, Irsai Olivérből, Nektárból vagy Cserszegi fűszeresből áll.

 

rozé:

primőr, újbor;

barrique,

barrique-ban erjesztett, hordóban erjesztett,

barrique-ban érlelt, hordóban érlelt;

termőhelyen palackozva;

termelői palackozás;

pinceszövetkezetben palackozva;

küvé vagy cuvée;

 

vörös;

primőr, újbor;

barrique,

barrique-ban erjesztett, hordóban erjesztett,

barrique-ban érlelt, hordóban érlelt;

termőhelyen palackozva;

termelői palackozás;

pinceszövetkezetben palackozva;

küvé vagy cuvée;

siller:

A rövid áztatási időnek köszönhetően nagyon világos színű vörösbor;

 

Szőlőhegy névvel megkülönböztetett fehérbor:

válogatott szüretelésű bor:

olyan bor, amelyet a tőkén teljesen beérett szőlőből kiválogatott, egészséges, részben túlérett bogyóiból állítottak elő, és amelynek természetes alkoholtartalma legalább 12,08% vol.

A must cukortartalma legalább 204,5 g/l;

főbor:

olyan bor:

· amely legfeljebb 45 hl/ha hozamú ültetvényről származik

· amelynek természetes alkoholtartalma legalább 15,12% vol.

· amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 11,50% vol.

· amelyet forgalomba hozatal előtt legalább két évőg érleltek (ebből egy évig fahordóban), és

· termelésének további részletes szabályait a használatát lehetővé tevı termékleírás rögzíti.

muzeális bor:

Legalább öt éven keresztül palackban érlelt bor.

szemelt:

teljesen érett vagy nemesen rothadt bogyóknak a kevésbé

érettektől való különválogatásával nyert bor, melynek természetes

alkoholtartalma legalább 13,59% vol.

barrique,

barrique-ban erjesztett, hordóban erjesztett,

barrique-ban érlelt, hordóban érlelt;

 

Késői szüretelésű bor:

olyan bor, amelyet az általános szüreti időszak után szüretelt, érett szőlőből állítottak elő, és amelynek természetes alkoholtartalma legalább 12,08% vol. 

A must cukortartalma legalább 204,50 g/l;

válogatott szüretelésű bor;

főbor;

muzeális bor;

szemelt;

barrique,

barrique-ban erjesztett, hordóban erjesztett,

barrique-ban érlelt, hordóban érlelt;

 

Jégbor:

túléretten, megfagyottan szüretelt és préselt szőlőbogyók felhasználásával előállított bor:

amelynek természetes alkoholtartalma legalább 16,66 % vol

amelyet igazoltan legfeljebb -7°C-os hőmérsékleten szüreteltek.

A jégbor készítésére vonatkozó szándékot legalább 48 órával a tervezett szüreti időpont előtt be kell jelenteni az ültetvény területe szerint illetékes hegybíró részére.

válogatott szüretelésű bor;

főbor;

muzeális bor;

szemelt,;

barrique,

barrique-ban erjesztett, hordóban erjesztett,

barrique-ban érlelt, hordóban érlelt;

 

Töppedt szőlőből készült bor:

olyan szőlőbogyók felhasználásával előállított bor, amelynek élettanilag a teljes érésen túljutott, a vízvesztés következtében az értékes alkotórészek betöményedésével jellemezhető szőlőtermés, amelyet a Botrytis cinerea még nem támadott meg és amelyek természetes alkoholtartalma legalább 12,83% vol.;

válogatott szüretelésű bor;

főbor;

muzeális bor;

szemelt;

barrique,

barrique-ban erjesztett, hordóban erjesztett,

barrique-ban érlelt, hordóban érlelt.

 

VIII/2. A feltüntethető kisebb földrajzi egységek neve és körülhatárolása:

a.Települések:

Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonrendes, Balatonszepezd, Gyulakeszi, Hegymagas, Káptalantóti, Kisapáti, Kővágóörs, Nemesgulács, Raposka, Révfülöp, Salföld, Szigliget, Tapolca települései.

 

b. Szőlőhegyek:

Badacsony, Csobánc, Szent Györg-hegy, Gulács, Tóti-hegy, Sabar-hegy, Bács-hegy

 

c. Település, illetve szőlőhegyek feltüntetés esetén a szőlőnek 95% -ban az adott kisebb földrajzi egységből kel származnia.

 

 

 

d. A kisebb földrajzi egységek és a védjegyek kapcsolata:

Kisebb földrajzi egység nevét tartalmazó védjegyekkel, illetve 2002. május 11. előtt használat útján meghonosodott védjegyekkel jelölt Badacsonyi bor esetében nem kell alkalmazni a település- és szőlőhegy feltüntetés általános szabályait.

 

VIII/3. A kiszerelésre vonatkozó szabályok:

Badacsony eredetmegjelöléssel csak üvegpalackban hozható forgalomba bor.

Ez alól kivételt képeznek, az adott termőhelyen belül, a termelő által, saját pincéjében, helyben fogyasztásra értékesített, saját termelésű borai.

VIII/4. Az illetékes helyi borbíráló bizottság kijelölése: Balatoni Borrégió Borminősítő Bizottsága

VIII/5. Nyilvántartások, adatszolgáltatások, bejelentések

a. Nyilvántartások

i. keletkezett származási bizonyítványok (szőlő- és borszármazási) példányai;

ii. forgalomba hozatali engedélyek másolatai;

iii. Badacsonyi Borvidék Hegyközségi Tanácsa által meghatározott helyszíni szemlékről szóló jegyzőkönyvek, dokumentumok;

iv. pincekönyv;

v. Szőlőterület illetve pince helye szerint illetékes hegybíró által az oltalom alatt álló eredetmegjelöléses termék előállítójáról, a hegyközségi informatikai rendszerben (továbbiakban: HEGYÍR), vezetett nyilvántartások (ültetvénykataszter, pincekataszter)

vi. az érzékszervi minősítést végző Badacsonyi Borminősítő Bizottságának minősítési és a minta hitelesítő jegyzőkönyve;

 

b. Bejelentések

i. Termelési szándék bejelentése:

A Badacsony eredetmegjelölésű borászati termék termelésének - beleértve a szőlő alapanyag termelést is – megkezdésekor köteles a területileg illetékes hegyközségnél termelési szándékát bejelenteni.

A bejelentés mindaddig érvényes, míg a termelő a területileg illetékes hegyközségnél, a termelő ezen szándékát módosító nyilatkozatot nem tesz.

ii. Szőlőhegy névvel megkülönböztetett Badacsonyi fehérborok termelésének bejelentése:

Minden olyan szőlőültetvényt, amelyen szőlőhegy névvel megkülönböztetett Badacsonyi fehérbor szőlő-alapanyagát kívánják előállítani, a termelő köteles azt, az ültetvény fekvése szerint illetékes hegybírónak, a szüretet megelőző március 15-ig bejelenteni.

 

VIII/6. Termék előállítása a lehatárolt termőterületen kívül:

a.Veszprém megyei települések:

Balatonederics, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Nemesvita, Sáska, Uzsa, Zalahaláp, Csabrendek, Sümeg, Sümegprága, Balatonhenye, Hegyesd, Köveskál, Mindszentkálla, Monostorapáti, Szentbékkálla, Alsóörs, Aszófő, Balatonakali, Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonfüred, Balatonkenese, Balatonszőlős, Balatonudvari, Balatonvilágos, Csopak, Dörgicse, Felsőörs, Lovas, Mencshely, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Tihany, Vászoly, Balatoncsicsó, Monoszló, Óbudavár, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon, Zánka, valamint

 

b. Zala megyei települések:

Cserszegtomaj, Gyenesdiás, Hévíz-Egregy, Keszthely, Rezi, Sümeg, Sümegprága, Várvölgy, Vonyarcvashegy, Nagyrada

területén lehetséges.

 

VIII/7. Édesítésre vonatkozó szabályok:

Badacsony oltalom alatt álló eredetmegjelöléses borok édesítése a IV. fejezetben valamint a VIII/6. pontban lehatárolt területen lehetséges.

 

IX. ELLENŐRZÉS

 

1. A termékleírás ellenőrzésére kijelölt szervezetek:

A termékleírás betartásának hatósági ellenőrzését a hatályos jogszabály által kijelölt hatóságok végzik el.

Jelenleg hatályos jogszabályok szerinti hatóság:

(1) Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Központ Borászati Igazgatóság

1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.

Tel: +36 1 346-09-30, Fax: +36 1 212 49 78

e-mail: bmi@mgszh.gov.hu

Web: http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/obi

 

(2) Kormányhivatalok:

Omissis………………..

 

2. Az ellenőrzések köre és módja:

- A borászati termékek analitikai tulajdonságainak vizsgálata forgalomba hozatal előtt;

- A borászati terméket előállító üzem adminisztratív ellenőrzése a gazdasági akta alapján, illetve helyszíni vizsgálata kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján;

- Kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján érzékszervi és analitikai vizsgálat a forgalomba hozott borászati termékek esetén;

- származási bizonyítványok valóságtartalmának ellenőrzése.

 

 

 


X. A HEGYKÖZSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE

 

 

Omissis…………………..

BALATON-FELVIDÉK

Balaton-felvidéki Borvidék

O.E.M. (Minőségi Bor)

BALATON-FELVIDÉK TERMÉKLEÍRÁS

Legge n. XVIII 2004

Modificata dalla Legge n. XXXIX 2009

Modificato dal Decreto n. 178 IX 4 2009

Decreto FVM n. 97 VI 3 2004

Decreto FVM n. 99 VI 3 2004

Modificato dal Decreto FVM n. 9 II 3 2006

Modificato dal Decreto FVM n. 35 V 4 2007

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 16 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 99 VII 30 2009

Decreto FVM n.127 IX 29 2009

Modificato dal decreto VFM n. 134 X 14 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 64 V 12 2010

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 14 2011

Modificato dal Decreto VM n. 1 I 11 2011

Modificato dal Decreto VM 128/2012 n. XII 14

Modificato dal Decreto VM 29/2013 n. IV 30

 (fonte Kormany.hu)

 

I. NÉV

 

Balaton-felvidék

Balaton-felvidéki

Oltalom alatt álló eredetmegjelölés

 

II. A BOROK LEÍRÁSA

 

II/1. Szőlőből készült termékek kategóriái: bor

bortípusok:

 

Fehér:

Minimum összes alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Minimum tényleges alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Összes savtar-talom: 4,00 – 11,00 g/l;

Összes cukor-tartalom: *;

Összes kénessav-tartalom: **;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l ***;

 

Rozé:

Minimum összes alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Minimum tényleges alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Összes savtar-talom: 4,00 – 11,00 g/l;

Összes cukor-tartalom: *;

Összes kénessav-tartalom: **;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l ***;

 

Vörös:

Minimum összes alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Minimum tényleges alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Összes savtar-talom: 4,00 – 11,00 g/l;

Összes cukor-tartalom: *;

Összes kénessav-tartalom: **;

Maximális illósav-tartalom: 1,20 g/l ***;

 

* a 607/2009/EK bizottsági rendelet XIV. melléklet „B” részének táblázata szerint

** a hatályos vonatkozó jogszabályokban meghatározott érték

*** a hatályos vonatkozó jogszabályokban meghatározott érték az alábbi kivételekkel:

válogatott szüretelésű bor,

késői szüretelésű bor hagyományos kifejezés,

valamint töppedt szőlőből készült bor,

főbor

és jégbor:

korlátozottan használható egyéb kifejezések feltüntetése esetén a megengedett

maximális illósav-tartalom 2,00 g/liter.

 

II/1B. Érzékszervi jellemzők

Fehér:

A Balaton-felvidéki fehérbor színe a halvány-szalmasárgától a halvány aranysárga színig változik.

Illatában karakteresen az ásványi illatjegyek jelennek meg, melyek kiegészülnek a fehérvirágok (akác, hársfavirág, jácint, narancsvirág) illatjegyeivel.

A Balaton-felvidéki fehérborok gerincét az érett, elegáns, ugyanakkor élénk savak adják, mely kóstolást követően hosszan a szájban marad, a helyi fajtákra jellemző kesernyés ízvilággal.

 

Rozé:

Hagymahéj színtől a rózsaszín színig terjedő színű bor.

Maradandó savérzetet nyújtó, esetenként minerális, gyümölcsös (málna, szeder) illataromájú, a hordós érlelés nyomait nélkülöző illat- és ízvilággal.

 

Vörös:

Erőteljesebb rubin – rubin – bíbor színű, savhangsúlyos vörösborok, melyekben a tölgyfa íz nem uralkodó. Tanninjai visszafogottak, érettek.

Illatban és ízben jellemző a gyümölcsös (szeder, málna, meggy) és fűszeres karakter, mely visszafogott mineralitással egészül ki.

 

II/2. Szőlőből készült termékek kategóriái: gyöngyözőbor

bortípusok:

Fehér,

Rozé,

Vörös.

 

II/2A. Analitikai előírások

Fehér:

Minimum összes alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Tényleges alkohol-tartalom: 9,00% - 16,00% vol.;

Összes savtar-talom: 4,00 – 11,00 g/l;

Összes cukor-tartalom: *;

Összes kénessav-tartalom: **;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Túlnyomás a palackban 20 °C-on : 1,00 – 2,50 bar;

 

Rozé:

Minimum összes alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Tényleges alkohol-tartalom: 9,00% - 16,00% vol.;

Összes savtar-talom: 4,00 – 11,00 g/l;

Összes cukor-tartalom: *;

Összes kénessav-tartalom: **;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Túlnyomás a palackban 20 °C-on : 1,00 – 2,50 bar;

 

Vörös:

Minimum összes alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Tényleges alkohol-tartalom: 9,00% - 16,00% vol.;

Összes savtar-talom: 4,00 – 11,00 g/l;

Összes cukor-tartalom: *;

Összes kénessav-tartalom: **;

Maximális illósav-tartalom: 1,20 g/l;

Túlnyomás a palackban 20 °C-on : 1,00 – 2,50 bar;

 

* a 607/2009/EK bizottsági rendelet XIV. melléklet „B” részének táblázata szerint

** a hatályos vonatkozó jogszabályokban meghatározott érték;

 

II/2B. Érzékszervi jellemzők

Fehér:

Határozottan élénk savú, jellemzően gyümölcsös aromájú jellegű gyöngyöző borok, visszafogott gyöngyözéssel. Színében aranysárga színjegyek dominálnak.

 

Rozé:

Határozottan élénk savú, jellemzően gyümölcsös aromájú jellegű gyöngyöző borok, visszafogott gyöngyözéssel. Színére a világos lazacszín jellemző.

 

Vörös:

Határozottan élénk savú, jellemzően gyümölcsös aromájú jellegű gyöngyöző borok, visszafogott gyöngyözéssel. Színében a rubintos színjegyek meghatározók.

 

 

III. KÜLÖNÖS BORÁSZATI ELJÁRÁSOK

 

Csak szakaszos üzemű szőlőprés használata megengedett.

 

A szőlőtermesztés szabályai:

1. Művelésmód, ültetvénysűrűség:

a. 2010. augusztus 1-je után telepített ültetvények:

i. tőkesűrűsg: legalább 3.300 tő/ha.

ii. művelésmód:

Sylvoz,

Moser (javított Moser),

Guyot művelés,

ernyőművelés,

alacsonykordon művelés,

középmagas kordon,

magas kordon,

bak- és fejművelés

b. 2010. augusztus 1. előtt telepített, meglévő szőlőültetvények esetében, azok sűrűségétől és művelésmódjától függetlenül, az onnan származó szőlőből, a szőlőültetvény termésben tartásáig készülhetnek Balaton-felvidéki oltalom alatt álló eredetmegjelöléses borok.

 

2. A szüret módja:

gépi vagy kézi, dűlőnév feltüntetése esetén kézi

 

3. A szőlő minősége

minimális cukortartalomban [g/liter] és természetes alkoholtartalomban [% vol] kifejezve

a. bor: legalább 151,50 g/liter (9,00%vol)

b. gyöngyözőbor: 159,90 g/liter (9,50%vol)

 

4. A szüret időpontjának meghatározása:

A hegyközségi tanács választmányának határozata szerint.

 

IV. KÖRÜLHATÁROLT TERÜLET

 

Veszprém Megye (provincia):

Káli Körzet (circondario):

telepűlések (insediamenti): Balatonhenye, Hegyesd, Köveskál, Mindszentkálla, Monostorapáti, Szentbékkálla;

Balatonederics-Lesencei Körzet:

telepűlések: Balatonederics, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomai, Nemesvita, Sáska, Uzsa, Zalahaláp;

Cserszegi Körzet:

telepűlések: Csabrendek, Sűmeg, Sűmegprága,

Zala Megye:

Cserszegi Körzet:

telepűlések: Balatongyörök, Cserszegtomaj, Gyenesdiás, Héviz-Egregy, Rezi, Várvölgy, Vonyarcvashegy.

településeknek a szőlő termőhelyi kataszter szerinti I. és II. osztályba tartozó határrészei.

 

V. MAXIMÁLIS HOZAM

 

1. BOR:

14,00 t/ha szőlő vagy 100,00 hl/ha seprős újbor;

dűlőnév vagy Sümeg településnév feltüntetése esetén 11,40 t/ha szőlő vagy 80,00 hl/ha seprős újbor.

 

2. GYÖNGYÖZŐBOR:

14,00 t/ha szőlő vagy 100,00 hl/ha seprős újbor.

 

VI. ENGEDÉLYEZETT SZŐLŐFAJTÁK

 

1. BOR

Fehér:

Olasz rizling, Chardonnay, Szürkebarát, Zöld veltelíni, Sauvignon, Rizlingszilváni, Hárslevelű, Irsai Olivér, Tramini, Zenit, Cserszegi fűszeres, Kéknyelű, Pátria, Pinot blanc, Rózsakő, Rozália, Ottonel muskotály, Nektár, Sárga muskotály, Furmint;

 

Rozé:

Pinot noir, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Zweigelt, Merlot, Syrah, Turán, Cabernet franc;

 

Vörös:

Pinot noir, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Zweigelt, Merlot, Syrah, Turán, Cabernet franc;

 

2. GYÖNGYÖZŐBOR:

Fehér:

Olasz rizling, Chardonnay, Szürkebarát, Zöld veltelíni, Sauvignon, Rizlingszilváni, Hárslevelű, Irsai Olivér, Tramini, Zenit, Cserszegi fűszeres, Kéknyelű, Pátria, Pinot blanc, Rózsakő, Rozália, Ottonel muskotály, Nektár, Sárga muskotály, Furmint;

 

Rozé:

Pinot noir, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Zweigelt, Merlot, Syrah, Turán, Cabernet franc;

 

Vörös:

Pinot noir, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Zweigelt, Merlot, Syrah, Turán, Cabernet franc;

 

VII. KAPCSOLAT A FÖLDRAJZI TERÜLETTEL

 

VII/1. BOR

A földrajzi területnek a kapcsolat szempontjából releváns adatai:

Földrajzi környezet

A Balaton tó északi partjának elsősorban a második hegyvonulatába tartozó területeken található a Balaton-felvidéki lehatárolt termőterület, ami Rezitől Köveskálig húzódó mintegy 50 kilométernyi partszakaszt jelenti.

A szőlőtermelés a Pannon-tenger mészkő padozatán létrejött, völgyekkel szabdalt domboldalain alakult ki, esetenként 10%-nál meredekebb lejtőkön.

Balaton-felvidék kontinentális éghajlatát jelentősen befolyásolja a Bakony-hegység völgyeiből lezúduló hideg levegő és a termőterület déli oldalán elnyúló Balaton.

A borvidék szőlőhegyei hatalmas erdőrengeteg környezetébe ágyazottak, valamennyi hegytetőn erdősapkák alakultak ki, melyekben egyedi állat- és növényfauna alakult ki.

A forró nyári napokon a Balaton tó felől feláramló párás, ugyanakkor az átlagosnál hűvösebb szellők temperálják a termelési körzet éghajlatát.

Esténként az erdősapkákból és különösen a Bakonyból kiáramló hűvös erdei levegő hűti le a medence levegőjét.

Balaton-felvidéken a napsütötte órák száma átlagosan 1950-2000 óra, az évi középhőmérséklet: 11-12 C0.

Az átlagos éves csapadékmennyiség 650 mm, melyből a tenyészidőszak alatt átlagosan 420 mm hullik a borvidéken.

 

Emberi tényezők

Több mint 2200 éve megszakítatlan, fontos helyet foglal el a szőlőművelés, a borkultúra a Balaton-felvidéken.

A szőlőművelést meghonosító keltákat követően a Római Birodalomban is fejlett borkultúrával találkozunk a vidéken, mely később a magyar királyi és egyházi birtokok, valamint főúri szőlők helyszíne. Már a középkorban Tirolba és az Alpokon túlra, a dél-német területekre szállítottak erről a területről borokat.

A filoxéravészt követően alakult ki a Balaton-felvidék máig meghatározó fajtaszerkezete, mely a borvidék egyedi ökológiai adottságaihoz jól alkalmazkodó, késői és közepes érésű fehérborszőlő-fajtákra (pl.: juhfark, olasz rizling, szürkebarát) alapozott.

Az elmúlt hatvan év kutatási kísérletei alapján több, a borvidékhez köthető fajta (pl.: Cserszegi fűszeres) került termesztésbe vonásra a borvidéken.

A rendszerváltozást követően újraéledő Balaton-felvidéki borvidék termelői is ezekre a helyi jelentőségű fajtákra alapozták a borvidék új arculatának kialakítását, melyek kiegészülnek a rozé- és vörösborkészítés alapját jelentő vörösborszőlő-fajtákkal.

A szőlőültetvények felújítása során fokozatosan az alacsony tőkeformákra tértek át a vidéken, és az engedélyezett maximális terméshozamokat a minőségi bortermelés igényei szerint alakították át (maximum 100 hl/ha).

A rendszerváltozás első éveiben alakult ki a borvidéken a gyöngyözőbor előállítása, mely mára a borvidék egyik keresett terméke lett.

 

2. A terméknek az alapvetően, vagy kizárólag a földrajzi környezetéből levezethető minőségi jellemzőire, vagy tulajdonságaira vonatkozó adatok

A Balaton-felvidék borai diszkrét illatúak, zamat gazdagok és elegánsak.

Illatukban és ízükben közös pontként jelenik meg az ásványosság, és mentesek a vegetális aromaanyagoktól.

Ízükben az érett és komplex savstruktúra dominál, ami a Balaton-felvidéki borokra jellemző mandulás utóízzel kiegészülve hosszan érezhető a kóstolást követően.

 

3. Az okszerű kapcsolat bemutatása és bizonyítása

A vegetációs időszakban lehulló nagy mennyiségű csapadéknak köszönhetően a meleg nyári napokban is megfelelő a szőlő növény vízellátása.

Így a kritikus nyári időszakban a szőlő fejlődése folyamatos, stressz faktoroktól mentes, a borban tehát a fülledt illatok, valamint éretlen, nyers savak nem jelennek meg.

Az érett, kifejező savstruktúra és a minerális ízjegyek hangsúlyos megjelenése a Balaton-felvidéki borokban a Pannon tenger mészkőpadozat alapkőzetére vezethető vissza.

A borvidéken telepített szőlőfajták nagy mennyiségben halmozzák fel ezeket az ásványi anyagokat, így a Balaton-felvidéki borok cukormentes extrakt-tartalma magasabb az átlagosnál, illetve kiemelkedő e borok Magnézium tartalma.

A Balaton víztömegének a Magyarországra jellemző kontinentális klímát módosító hatásából adódóan a tavaszi zsendülés viszonylag későn következik be.

Ennek köszönhetően kisebb a tavaszi fagyok kialakulásának lehetősége a borvidéken, így minden évben egyenletes a hajtásnövekedés, megfelelő nagyságú lombfelület alakul ki, tehát a szőlő beérése optimális.

A meleg nyári és a mediterrán anticiklon biztosította hosszú, napos őszi nappalok után a Bakonyi szeleknek köszönhető hűvös esték alatt a szőlő növény gyorsan a fotoszintézis sötét szakaszába lép, ami a szőlő cukortartalom koncentrációjának gyors emelkedéséhez vezet, így a Balaton-felvidéki borok testesek.

A Balaton-felvidéki borokra jellemző elegáns savak és gyümölcsös aromák is az erdőkből lezúduló hideg levegőre vezethető vissza.

Az évszázadok alatt kiválasztatott hegyoldalakban, amelyeken ma szőlőt termesztenek, az állandó légmozgásnak és az alacsony tőkeformáknak köszönhetően a szőlőfürtökön a pára hamar felszárad, így a gombás megbetegedések kialakulása nem gyakori, a szőlő egészségesen szüretelhető.

A Balaton-felvidéki borok minőségét az évszázadok folyamán felhalmozott, apáról fiúra szálló szaktudás is garantálja.

 

VII/2. GYÖNGYÖZŐBOR

1. A körülhatárolt terület bemutatása

A boroknál bemutatott természeti és emberi tényezőinek leírásán túlmenően a Balaton-felvidéki gyöngyözőborra az alábbi tulajdonságok érvényesek:

Emberi tényezők:

A Balaton-felvidéki gyöngyözőbor alapvetően a helyi aromatikus fajtákból készül, melyet a technológiai érettség előtti pillanatban szüretelnek.

A borászati feldolgozás folyamán a borászok így jobban meg tudják őrizni a szőlő természetes primer aromáit.

 

2. A borok leírása

Függetlenül a Balaton-felvidéki gyöngyözőbor színétől harmonikus savtartalom, komplex gyümölcsösség és üdeség adja e termék egyediségét.

 

3. Az okszerű kapcsolat bemutatása és bizonyítása

A vegetációs időszakban lehulló nagy mennyiségű csapadéknak, valamint a mélységi, jó vízkapacitású talajoknak köszönhetően a meleg nyári napokban is megfelelő a szőlő növény vízellátása. Így a kritikus nyári időszakban a szőlő fejlődése folyamatos, stressz faktoroktól mentes.

Ez a természeti adottság különösen fontos a Balaton- felvidéki gyöngyözőbor  esetében, hiszen az előbb említett kellemetlen illatjegyek a termékben lévő szén-dioxid hatására felerősödnének.

A Balaton víztömegének a Magyarországra jellemző kontinentális klímát módosító hatásából adódóan a tavaszi zsendülés viszonylag későn következik be.

Ennek köszönhetően kisebb a tavaszi fagyok kialakulásának lehetősége a borvidéken, így minden évben egyenletes a hajtásnövekedés, megfelelő nagyságú lombfelület alakul ki, tehát a szőlő beérése optimális.

Az évszázadok alatt kiválasztatott szőlőtermő területek általában a hegy- és domboldalak déli oldalán helyezkednek el. E területeken az erdők felől enyhe légmozgás alakul ki a nyár folyamán a tó irányába.

Az alacsony, vékony lombfalú tőkeformáknak köszönhetően az állandó légmozgás következtében a szőlőfürtökön a pára hamar felszárad, így a gombás megbetegedések kialakulása nem gyakori, a szőlő egészségesen szüretelhető. Ennek a légmozgásnak a másik hatása, hogy az illataromák a legnagyobb nyári melegben sem degradálódnak a szőlőfürtben.

Az imént felsorolt természeti tényezők, és a szőlészek által alkalmazott termesztéstechnológia együttesen intenzív gyümölcsösséget biztosít gyöngyözőbornak.

A feldolgozás folyamán a második fermentáció gyors lefolyásával a helyi borászok még jobban meg tudják őrizni a termék primer aromáit, hiszen a második fermentáció illatjegyei csak visszafogottan jelennek meg a Balaton-felvidéki gyöngyözőbor illatstruktúrájában.

 

VIII. TOVÁBBI FELTÉTELEK

 

VIII/1. Jelölési szabályok:

a) Az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” kifejezés valamennyi, a magyar nyelvben meghonosodott melléknév-képzős változatának engedélyezett a feltüntetése.

b) Az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” kifejezés helyettesíthető a „védett eredetű bor” kifejezéssel.

c) Valamennyi, a VIII/1. l) pontban körülírt település-, dűlő-, és körzetnévnek az melléknév képzős változata használható jelölés.

d) Valamennyi Balaton-felvidéki rozé és újbor boron kötelező az évjárat feltüntetése.

e) Évjárat feltüntetés esetén az adott bornak 85%-ban az adott évjáratból kell származnia.

Kivételt jelent az újbor, mely esetében 100%-ban az adott évjáratból kell a származnia a bornak.

f) Balaton-felvidéki bor esetében, a Turán fajta kivételével valamennyi fajta feltüntethető valamennyi bortípus esetén. Balaton-felvidéki gyöngyözőbor esetén valamennyi fajta feltüntethető.

g) A rozé kifejezés helyettesíthető a rosé kifejezéssel.

h) A Küvé vagy cuvée bor, több szőlőfajta házasításából nyert bort jelölhet, amelyen a fogyasztók tájékoztatása érdekében a küvét alkotó szőlőfajták nevét a címkén csökkenő részarányuk sorrendjében fel lehet tüntetni.

i) Öreg tőkék bora kifejezés akkor tüntethető fel, ha egy adott bor legalább 85%-ban 40 évesnél idősebb szőlőültetvényről származik.

j) Palackban érlelt kifejezés akkor tüntethető fel a Balaton-felvidéki boron, ha az adott bort legalább egy évig palackban érlelték a forgalmazás előtt.

k) A címkén feltüntethető kisebb földrajzi egységek neve, körülhatárolásuk és feltüntetésük szabályai:

 

i) A feltüntethető kisebb földrajzi egységek:

- Körzetek

(a) Lesence:

Lesencetomaj, Lesenceistvánd, Lesencefalu, Nemesvita, Balatonederics, Uzsa;

(b) Cserszeg:

Balatongyörök, Vonyarcvashegy, Gyenesdiás, Cserszegtomaj, Rezi, Várvölgy, Hévíz-Egregy;

 

- Települések:

Balatonederics, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Nemesvita, Sáska, Uzsa, Zalahaláp, Csabrendek, Sümeg, Sümegprága, Balatongyörök, Cserszegtomaj, Gyenesdiás, Hévíz-Egregy, Rezi, Várvölgy, Vonyarcvashegy települések.

 

- Dűlők:

(a) Balatonederics:

Öreg-hegy, Csonkás, Svastics-hegy, Mester-hegy, Csalit, Fekete kastély, Külső-hegy, Malonyai-domb;

(b) Nemesvita: Hegytelek;

(c) Balatongyörök:

Bece-hegy, Pap-hegy, Felső-hegy, Zsölle-hát;

(d) Cserszegtomaj:

Bottya-hát, Sziklai-dűlő, László-gyepü;

(e) Rezi:

Kozma, Rigós, Fehér-szőlők, Ó-hegy, Kicsiháza, Kis-coma, Nagy-coma;

(f) Várvölgy:

Mulató-hegy, Csalit, Ká-völgy, Kerítés-domb, Pusztamező, Hosszú-berek;

(g) Lesencefalu:

Kis-kút, Kánya-irtás, Sovány-domb, Hosszúberek;

(h) Lesencetomaj:

Felső-mező, Csalit;

(i).Sümeg:

Öreg-hegy, Baglas-hegy, Várhegy-dűlő, Hajnal-hegy, Újhegy;

(j) Lesenceistvánd:

Kőorra, Berkenyés.

 

ii) Település és körzetnév feltüntetése esetén a szőlő legalább 85%-ának az adott egységből kell származnia.

 

iii) Sümeg településnév feltüntetésének szabályai:

- csak Olasz rizling, Furmint, Chardonnay, Tramini. Irsai Olivér, Szürkebarát, Kékfrankos, Pinot noir vagy Zweigelt fajtákból készült borokon lehetésges.

 

iv) dűlőnév feltüntetésének szabályai:

- csak borokon tüntethető fel

- a szőlő minimális cukortartalma 196,50 g/l (11,70% vol.)

- kézi szüret

- eredetazonosság: legalább 95%

- tiltott borászati eljárások: a bor édesítése

 

l) a jelölhető hagyományos kifejezések, egyéb korlátozottan használható kifejezések, illetve készítési módra utaló kifejezések, illetve egyéb, szabályozottan használható kifejezések :

BOR:

Fehér :

„barrique”

„barrique-ban erjesztett” v. „…hordóban erjesztett”

barrique-ban érlelt v. „…hordóban érlelt”:

olyan bor, amelynek legalább egyharmadát 350 liternél nem nagyobb térfogatú, új tölgyfahordóban tárolták, amely esetében tölgyfadarabokat a bor érlelése és készítése során nem alkalmaztak, valamint a bor a forgalomba hozatali engedély megszerzéséhez szükséges minősítés során az érlelésre jellemző érzékszervi tulajdonságokkal rendelkezik.

Használható egyéb kifejezések:  

első szüret vagy virgin vintage:

kifejezés a termőre fordulás utáni első évben szüretelt szőlőből készült borok esetében használható;

újbor vagy primőr:

a szüret évében palackozott újborok jelölésére használható;

Szűretlen:

a szűretlen kifejezés azokon a borokon tüntethető fel, amelyek vagy hosszabb, többéves érlelés során váltak palackéretté, mivel a labilitást okozó anyagok kiváltak belőle, vagy a derítések által kerültek tükrös állapotba, s amelyek esetében a technológia során mellőzték a szűrést;

Válogatott szüretelésű bor:

olyan bor, amelyet a tőkén teljesen beérett szőlőből kiválogatott, egészséges, részben túlérett bogyóiból állítottak elő, és amelynek természetes alkoholtartalma legalább 12,08% vol.

A must cukortartalma legalább 204,5 g/l;

Töppedt szőlőből készült bor:

olyan szőlőbogyók felhasználásával előállított bor, amelynek élettanilag a teljes érésen túljutott, a vízvesztés következtében az értékes alkotórészek betöményedésével jellemezhető szőlőtermés, amelyet a Botrytis cinerea még nem támadott meg és amelyek természetes alkoholtartalma legalább 12,83% vol.;

Jégbor:

túléretten, megfagyottan szüretelt és préselt szőlőbogyók felhasználásával előállított bor:

amelynek természetes alkoholtartalma legalább 16,66 % vol

amelyet igazoltan legfeljebb -7°C-os hőmérsékleten szüreteltek.

A jégbor készítésére vonatkozó szándékot legalább 48 órával a tervezett szüreti időpont előtt be kell jelenteni az ültetvény területe szerint illetékes hegybíró részére.

Muskotály:

a muskotály kifejezés olyan tájborok és m.t. minőségi borok esetén használható, amelyek legalább 85%-ban a következő szőlőfajták közül egynek vagy többnek a terméséből készülnek:

Cserszegi fűszeres, Irsai Olivér, nektár, Ottonel muskotály, sárga muskotály,

A muskotály kifejezés használható gyöngyöző bor esetében is;

Muzeális bor:

Legalább öt éven keresztül palackban érlelt bor.

Késői szüretelésű bor:

olyan bor, amelyet az általános szüreti időszak után szüretelt, érett szőlőből állítottak elő, és amelynek természetes alkoholtartalma legalább 12,08% vol. 

A must cukortartalma legalább 204,50 g/l;

Küvé vagy cuvée:

a küvé vagy cuvée kifejezés több szőlőfajta felhasználásával készült tájbor és m.t. minőségi borok, védett eredetű esetében tüntethető fel.

A küvé fajtaösszetételére vonatkozó adatokat (szőlőfajták megnevezése, %-os részaránya) a forgalomba hozatali engedélyhez csatolni kell.

A fogyasztók tájékoztatása érdekében a küvét alkotó szőlőfajták nevét a címkén csökkenő részarányuk sorrendjében fel lehet tüntetni;

Főbor:

olyan bor:

· amely legfeljebb 45 hl/ha hozamú ültetvényről származik

· amelynek természetes alkoholtartalma legalább 15,12 % vol

· amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 11,50 % vol

· amelyet forgalomba hozatal előtt legalább két évig érleltek (ebből egy évig fahordóban), és

· termelésének további részletes szabályait a használatát lehetıvé tevő termékleírás rögzíti.

Öreg tőkék bor;

 

Rozé:

első szüret vagy virgin vintage:

újbor vagy primőr:

Küvé vagy cuvée:

 

Vörös:

„barrique”

„barrique-ban erjesztett” v. „…hordóban erjesztett”

barrique-ban érlelt v. „…hordóban érlelt”;

első szüret vagy virgin vintage;

újbor vagy primőr;

Szűretlen;

Válogatott szüretelésű bor;

Töppedt szőlőből készült bor;

Jégbor;

Muzeális bor;

Késői szüretelésű bor;

Küvé vagy cuvee;

Siller:

A rövid áztatási időnek köszönhetően nagyon világos színű vörösbor;

Öreg tőkék bor;

 

GYÖNGYÖZŐBOR:

Fehér :

Muskotály;

Küvé vagy cuvee;

 

Rozé:

Küvé vagy cuvee;

 

Vörös:

Küvé vagy cuvee;

 

i) A késői szüretelésű bor, a válogatott szüretelésű bor hagyományos kifejezés, valamint töppedt szőlőből készült bor, a főbor, a szemelt és a jégbor korlátozottan használható egyéb kifejezések feltüntetése esetén tilos a borok édesítése.

ii) „Termőhelyen palackozva”, „termelői palackozás” és „pinceszövetkezetben palackozva” kifejezés valamennyi Balaton-felvidéki boron feltüntethető.

 

VIII/2. A kiszerelésre vonatkozó szabályok:

Balaton-felvidéki borászati termék csak üvegpalackban hozható forgalomba.

E szabály alól kivételt képeznek, az adott termőhelyen belül, a termelő által, saját pincéjében, helyben fogyasztásra értékesített, saját termelésű borai.

 

VIII/3. Az illetékes helyi borbíráló bizottság kijelölése:

Balatoni Borrégió Borminősítő Bizottsága:

 

VIII/4. Nyilvántartások, adatszolgáltatások, bejelentések:

a) Nyilvántartások:

i) keletkezett származási bizonyítványok (szőlő- és borszármazási) példányai;

ii) forgalomba hozatali engedélyek másolatai;

iii) Balaton-felvidéki Borvidék Hegyközségi Tanácsa által meghatározott helyszíni szemlékről szóló jegyzőkönyvek, dokumentumok;

iv) pincekönyv;

v) szőlőterület illetve pince helye szerint illetékes hegybíró által az oltalom alatt álló eredetmegjelöléses/oltalom alatt álló földrajzi jelzéses termék előállítójáról, a hegyközségi informatikai rendszerben (továbbiakban: HEGYÍR), vezetett nyilvántartások (ültetvénykataszter, pincekataszter);

vi) az érzékszervi minősítést végző Balatoni Borrégió Borminősítő Bizottságának minősítési és a minta hitelesítő jegyzőkönyve.

 

b) Bejelentések

i) A termelési szándék bejelentése:

A Balaton-felvidék oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borászati termék termelésének - beleértve a szőlő alapanyag termelést is – megkezdésekor köteles a területileg illetékes hegyközségnél termelési szándékát bejelenteni. A bejelentés mindaddig érvényes, míg a termelő a területileg illetékes hegyközségnél, a termelő ezen szándékát módosító nyilatkozatot nem tesz.

ii) Dűlőnév feltüntetéssel megkülönböztetett Balaton-felvidéki borok termelésének bejelentése:

Minden olyan szőlőültetvényt, amelyen kisebb dűlőnévvel megkülönböztetett Balaton-felvidéki bor szőlő-alapanyagát kívánják előállítani, a termelő köteles azt, az ültetvény fekvése szerint illetékes hegybírónak, a szüretet megelőző július 31-ig bejelenteni.

A bejelentés mindaddig érvényes, míg a termelő a területileg illetékes hegyközségnél, a termelő ezen szándékát módosító nyilatkozatot nem tesz.

 

VIII/5. Termék előállítása a lehatárolt termőterületen kívül:

a).bor:

Alsóörs, Aszófő, Balatonakali, Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonfüred, Balatonkenese, Balatonszőlős, Balatonudvari, Balatonvilágos, Csopak, Dörgicse, Felsőörs, Lovas, Mencshely, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Tihany, Vászoly, Balatoncsicsó, Monoszló, Óbudavár, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon, Zánka, Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonrendes, Balatonszepezd, Gyulakeszi, Hegymagas, Káptalantóti, Kisapáti, Kővágóörs, Nemesgulács, Raposka, Révfülöp, Salföld, Szigliget, Tapolca, Keszthely, Nagyrada települések területén

b) gyöngyözőbor:

nem lehetésges

 

VIII/6. Édesítésre vonatkozó szabályok:

Balaton-felvidék oltalom alatt álló eredetmegjelöléses borok édesítése a IV. fejezetben valamint a VIII/5 pontban lehatárolt területen lehetséges.  

 

 

IX. ELLENŐRZÉS

 

1. A termékleírás ellenőrzésére kijelölt szervezetek:

A termékleírás betartásának hatósági ellenőrzését a hatályos jogszabály által kijelölt hatóságok végzik el.

Jelenleg hatályos jogszabályok szerinti hatóság:

Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Központ Borászati Igazgatóság

1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.

Tel: +36 1 346-09-30, Fax: +36 1 212 49 78

e-mail: bmi@mgszh.gov.hu

Web: http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/obi.

 

(2) Kormányhivatalok:

Omissis………………….

 

2. Az ellenőrzések köre és módja:

- A borászati termékek analitikai és érzékszervi tulajdonságainak vizsgálata forgalomba hozatal előtt;

- A borászati terméket előállító üzem adminisztratív ellenőrzése a gazdasági akta alapján, illetve helyszíni vizsgálata kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján;

- Kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján érzékszervi és analitikai vizsgálat a forgalomba hozott borászati termékek esetén;

- származási bizonyítványok valóságtartalmának ellenőrzése.

 

X. A HEGYKÖZSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE

 

Omissis……………………

BALATONBOGLÁR

Balatonboglári Borvidék

O.E.M. (Minőségi Bor)

 Balatonboglár termékleírás

Legge n. XVIII 2004

Modificata dalla Legge n. XXXIX 2009

Modificato dal Decreto n. 178 IX 4 2009

Decreto FVM n. 97 VI 3 2004

Decreto FVM n. 99 VI 3 2004

Modificato dal Decreto FVM n. 9 II 3 2006

Modificato dal Decreto FVM n. 35 V 4 2007

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 16 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 99 VII 30 2009

Decreto FVM n.127 IX 29 2009

Modificato dal decreto VFM n. 134 X 14 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 64 V 12 2010

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 14 2011

Modificato dal Decreto VM n. 1 I 11 2011

Modificato dal Decreto VM 128/2012 n. XII 14

Modificato dal Decreto VM 29/2103 n. IV 30

atto specifico 16 majus 2011

Modificato con atto  30 majus 2012

 (fonte Kormany.hu)

 

I.NÉV

 

Balatonboglár

Balatonboglári

Oltalom alatt álló eredetmegjelölés

 

II. A BOROK LEÍRÁSA

 

II/1. Szőlőből készült termékek kategóriái: bor

fehér:

Minimális összes alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Minimális tényleges alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,60 - 10,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l *;

Maximális összes kénessav tartalom: **;

Összes cukor-tartalom: ***;

 

rozé:

Minimális összes alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Minimális tényleges alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,60 - 10,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l *;

Maximális összes kénessav tartalom: **;

Összes cukor-tartalom: ***;

 

vörös :

Minimális összes alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Minimális tényleges alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,60 - 10,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,20 g/l *;

Maximális összes kénessav tartalom: **;

Összes cukor-tartalom: ***;

 

* A vonatkozó jogszabályokban meghatározott érték, kivétel

válogatott szüretelésű bor,

késői szüretelésű bor hagyományos kifejezés,

valamint töppedt szőlőből készült bor,

főbor

jégbor

korlátozottan használható egyéb kifejezések feltüntetése esetén a megengedett maximális illósav-tartalom 2,00 g/liter

** A vonatkozó jogszabályokban meghatározott érték

*** 607/2009/EK bizottsági rendelet XIV. melléklet „B” részének táblázata szerint

 

II/1B. Érzékszervi jellemzők

fehér:

Halvány szalmasárgától az erőteljes szalmasárgáig változó színű bor, melyben enyhén zöldes árnyalatok figyelhetők meg.

Üde, fűszeres, gyümölcsös (citrusfélék, sárga húsú őszibarack) fehérborok élénk illatintenzitással és komplex illataromákkal. Ízében az élénk savérzet mellett az illataromákra jellemző gyümölcsök intenzív, hosszan tartó ízérzete jellemző.

 

rozé:

Halvány rózsaszíntől a lazac színig terjedő rozébor, melynek csillogó színében enyhe ibolyás színtónus figyelhető meg. Rendkívül gyümölcsös illataromájú (szeder, málna, áfonya), gyümölcsös ízvilággal rendelkező, könnyed, élénk savérzetű gyümölcsös bor.

Fahordós érlelés jegyei sem ízében sem illatában nem jelenik meg.

 

vörös:

Színe a halványpirostól az erőteljesebb rubin színig terjed.

A Balatonboglári vörösborokra az üde gyümölcsösség jellemző illatukban, különösen a piros bogyós gyümölcsök dominálnak (eper, málna, szeder) gyakran kiegészülve a fahordós érlelésből származó enyhe jegyekkel.

Selymes struktúrájú, elegáns, érett tanninú vörösbor, az illataromákra jellemző gyümölcsök intenzív, hosszan tartó ízérzettel.

 

II/2. Szőlőből készült termékek kategóriái: pezsgő

Bortípusok:

fehér,

rozé,

vörös,

fehér termelői pezsgő,

rozé termelői pezsgő,

vörös termelői pezsgő:

 

II/2A. Analitikai előírások

Fehér:

Minimális összes alkohol-tartalom: 9,50% vol.;

Minimális tényleges alkohol-tartalom: 9,50% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,60 - 10,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Minimális túlnyomás a palackban 20 °C-on : 3 bar;

Maximális összes kénessav tartalom: *;

Összes cukor-tartalom: **;

 

rozé:

Minimális összes alkohol-tartalom: 9,50% vol.;

Minimális tényleges alkohol-tartalom: 9,50% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,60 - 10,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Minimális túlnyomás a palackban 20 °C-on : 3 bar;

Maximális összes kénessav tartalom: *;

Összes cukor-tartalom: **;

 

vörös ;

Minimális összes alkohol-tartalom: 9,50% vol.;

Minimális tényleges alkohol-tartalom: 9,50% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,60 - 10,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Minimális túlnyomás a palackban 20 °C-on : 3 bar;

Maximális összes kénessav tartalom: *;

Összes cukor-tartalom: **;

 

fehér termelői pezsgő:

Minimális összes alkohol-tartalom: 10,00% vol.;

Minimális tényleges alkohol-tartalom: 11,50% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,60 - 10,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Minimális túlnyomás a palackban 20 °C-on : 3,50 bar;

Maximális összes kénessav tartalom: *;

Összes cukor-tartalom: **;

 

rozé termelői pezsgő:

 

Minimális összes alkohol-tartalom: 10,00% vol.;

Minimális tényleges alkohol-tartalom: 11,50% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,60 - 10,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Minimális túlnyomás a palackban 20 °C-on : 3,50 bar;

Maximális összes kénessav tartalom: *;

Összes cukor-tartalom: **;

 

vörös termelői pezsgő:

Minimális összes alkohol-tartalom: 10,00% vol.;

Minimális tényleges alkohol-tartalom: 11,50% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,60 - 10,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Minimális túlnyomás a palackban 20 °C-on : 3,50 bar;

Maximális összes kénessav tartalom: *;

Összes cukor-tartalom: **;

 

* A vonatkozó jogszabályokban meghatározott érték

** 607/2009/EK bizottsági rendelet XIV. melléklet „A” részének táblázata szerint

 

II/2B. Érzékszervi jellemzők

fehér:

Színe ezüstös halványsárga, illata közepes intenzitású és a fehér húsú gyümölcsök illata meghatározó.

Légies zamatára a jól integrálódott közepesen magas savtartalom és a primer aromák harmóniája jellemző.

 

rozé:

Színe a világos hagymahéj színtől a sötétebb rózsaszínig terjedhet. Illatát a piros bogyós gyümölcsök (főként: cseresznye, meggy) jellemzik, ízében a közepes savtartalom mellett a frissesség és a hosszú gyümölcsös utóíz jellemzi.

 

Vörös :

Színe a Balatonboglári vörösbornak megfelelő tartományban mozoghat. Illatára elsősorban az erdei gyümölcsös jegyek a jellemzőek, ízében a primer gyümölcsöket kiemeli a második alkoholos erjedésből származó ún. biológiai szénsav.

 

fehér termelői pezsgő:

Színe az ezüstös halvány sárgától az aranysárgáig terjedhet.

Illatában a szőlőre jellemző gyümölcsös illatvilág, valamint a palackos érlelési idő előrehaladtával az élesztős, kenyeres karakterek nagyobb intenzitása mellett az autolízis illatai és ízei a jellemzőek.

Ízét a gyümölcsös primer karakterek és az érlelésből származó ízek optimális összhangja jellemzi.

A Balatonboglári fehér termelői pezsgő specialitása a seprős élesztőn tartásos hosszú palackos érlelés következtében hosszabb intenzívebb autolízises ízvilág párosul egy finom és bársonyos széndioxid tartalommal, amely jól harmonizál az érlelt alapbor zamataival.

 

rozé termelői pezsgő:

Színe a világos hagymahéj színtől a sötétebb rózsaszínig terjedhet.

Illatát a piros bogyós gyümölcsök és a frissen sült kenyérhéj illatának a keveredése jellemzik.

Ízében gyümölcsös primer karakterek, a palackos érlelésből származó ízek és az érlelési jegyek jelentkeznek.

A Balatonboglári rozé termelői pezsgő specialitása a seprős élesztőn tartásos hosszú palackos érlelés következtében hosszabb intenzívebb autolízises ízvilág párosul egy finom és bársonyos széndioxid tartalommal, amely kiemeli a Balatonboglári rozé termelői pezsgő gyümölcsös jegyeit.

 

vörös termelői pezsgő:

Színe a vörösbornak megfelelő tónust mutat.

Illatára elsősorban az erdei gyümölcsös jegyek, valamint az autolízis illata a jellemző.

A Balatonboglári vörös termelői pezsgő specialitása a seprős élesztőn tartásos hosszú palackos érlelés következtében hosszabb intenzívebb autolízises ízvilág párosul egy finom és bársonyos széndioxid tartalommal, amely jól harmonizál az érlelt alapbor zamataival.

 

II/3. Szőlőből készült termékek kategóriái: minőségi pezsgő

Bortípusok:

fehér,

rozé,

vörös,

fehér minőségi termelői pezsgő,

rozé minőségi termelői pezsgő,

vörös minőségi termelői pezsgő

 

II/3A. Analitikai előírások:

fehér:

Minimális összes alkohol-tartalom: 10,00% vol.;

Minimális tényleges alkohol-tartalom: 10,00% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,60 - 10,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Minimális túlnyomás a palackban 20 °C-on : 3,50 bar;

Maximális összes kénessav tartalom: *;

Összes cukor-tartalom: **;

 

rozé:

Minimális összes alkohol-tartalom: 10,00% vol.;

Minimális tényleges alkohol-tartalom: 10,00% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,60 - 10,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Minimális túlnyomás a palackban 20 °C-on : 3,50 bar;

Maximális összes kénessav tartalom: *;

Összes cukor-tartalom: **;

 

vörös:

Minimális összes alkohol-tartalom: 10,00% vol.;

Minimális tényleges alkohol-tartalom: 10,00% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,60 - 10,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Minimális túlnyomás a palackban 20 °C-on : 3,50 bar;

Maximális összes kénessav tartalom: *;

Összes cukor-tartalom: **;

 

fehér minőségi termelői pezsgő:

Minimális összes alkohol-tartalom: 10,00% vol.;

Minimális tényleges alkohol-tartalom: 11,50% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,60 - 10,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Minimális túlnyomás a palackban 20 °C-on : 3,50 bar;

Maximális összes kénessav tartalom: *;

Összes cukor-tartalom: **;

 

rozé minőségi termelői pezsgő:

Minimális összes alkohol-tartalom: 10,00% vol.;

Minimális tényleges alkohol-tartalom: 11,50% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,60 - 10,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Minimális túlnyomás a palackban 20 °C-on : 3,50 bar;

Maximális összes kénessav tartalom: *;

Összes cukor-tartalom: **;

 

vörös minőségi termelői pezsgő:

Minimális összes alkohol-tartalom: 10,00% vol.;

Minimális tényleges alkohol-tartalom: 11,50% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,60 - 10,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Minimális túlnyomás a palackban 20 °C-on : 3,50 bar;

Maximális összes kénessav tartalom: *;

Összes cukor-tartalom: **;

 

* A vonatkozó jogszabályokban meghatározott érték

** a 607/2009/EK bizottsági rendelet XIV. melléklet „A” részének táblázata szerint

 

II/3B. Érzékszervi jellemzők:

fehér:

Színe az ezüstös halvány sárgától az aranysárgáig terjedhet.

Illatában a szőlőre jellemző gyümölcsös illatvilág, valamint kenyeres karakterek meghatározók.

Ízét a gyümölcsös primer karakterek és az érlelésből származó ízek optimális összhangja jellemzi.

Az második alkoholos erjedésből származó szénsav finom gyöngyözése végigkíséri a kóstolás teljes folyamatát.

 

rozé:

Színe a világos hagymahéj színtől a sötétebb rózsaszínig terjedhet.

Illatát a piros bogyós gyümölcsök és a frissen sült kenyérhéj illatának a keveredése jellemzik.

Ízében gyümölcsös primer karakterek, az érlelésből származó ízek és az érlelési jegyek jelentkeznek.

Ízét kiemeli a második alkoholos erjedésből származó ún. biológiai szénsav.

 

vörös:

Színe a vörösbornak megfelelő tónust mutat.

Illatára elsősorban az erdei gyümölcsös jegyek, valamint az autolízis illata a jellemző. Ízében a primer gyümölcsöket kiemeli a második alkoholos erjedésből származó ún. biológiai szénsav.

 

fehér minőségi termelői pezsgő:

Színe az ezüstös halvány sárgától az aranysárgáig terjedhet.

Illatában a szőlőre jellemző gyümölcsös illatvilág, valamint a palackos érlelési idő előrehaladtával az élesztős, kenyeres karakterek nagyobb intenzitása mellett az autolízis illatai és ízei a jellemzőek.

Ízét a gyümölcsös primer karakterek és az érlelésből származó ízek optimális összhangja jellemzi.

A Balatonboglári fehér minőségi termelői pezsgő specialitása a seprős élesztőn tartásos hosszú palackos érlelés következtében hosszabb intenzívebb autolízises ízvilág párosul egy finom és bársonyos széndioxid tartalommal, amely jól harmonizál az érlelt alapbor zamataival.

 

rozé minőségi termelői pezsgő:

Színe a világos hagymahéj színtől a sötétebb rózsaszínig terjedhet.

Illatát a piros bogyós gyümölcsök és a frissen sült kenyérhéj illatának a keveredése jellemzik.

Ízében gyümölcsös primer karakterek, a palackos érlelésből származó ízek és az érlelési jegyek jelentkeznek.

A Balatonboglári rozé minőségi termelői pezsgő specialitása a seprős élesztőn tartásos hosszú palackos érlelés következtében hosszabb intenzívebb autolízises ízvilág párosul egy finom és bársonyos széndioxid tartalommal, amely kiemeli a Balatonboglári rozé minőségi termelői pezsgő gyümölcsös jegyeit.

 

vörös minőségi termelői pezsgő:

Színe a vörösbornak megfelelő tónust mutat.

Illatára elsősorban az erdei gyümölcsös jegyek, valamint az autolízis illata a jellemző.

A Balatonboglári vörös minőségi termelői pezsgő specialitása a seprős élesztőn tartásos hosszú palackos érlelés következtében hosszabb intenzívebb autolízises ízvilág párosul egy finom és bársonyos széndioxid tartalommal, amely jól harmonizál az érlelt alapbor zamataival.

 

II/4. Szőlőből készült termékek kategóriái: illatos minőségi pezsgő

II/4A. Analitikai előírások

Minimális összes alkoholtartalom: 10,00%vol.;

Összes savtartalom: 4,6-10,00 g/l;

Minimális tényleges alkoholtartalom: 6,00%vol.;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Maximális összes kénessavtartalom: 185 mg/l;

Minimális túlnyomás a palackban 20 °C-on: 3,00 bar.

Összes cukortartalom: a 607/2009/EK bizottsági rendelet XIV. melléklet „A” részének táblázata szerint

 

II/4B. Érzékszervi jellemzők

Színe az ezüstös halvány sárgától a szalmasárgáig terjedhet.

Illatában és ízében az illatos szőlőfajtára jellemző virágos, gyümölcsös primer jegyek dominálnak.

Ízében a közepes savtartalom megfelelő frissességet biztosít a maradék cukortartalom és a fehér húsú gyümölcsöket idéző zamatok mellé.

 

II/5. Szőlőből készült termékek kategóriái: szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor

Bortípusok:

fehér,

rozé,

vörös.

 

II/5A. Analitikai előírások  

fehér:

Minimális összes alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Minimális tényleges alkohol-tartalom: 7,00% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,60 - 10,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Túlnyomás a palackban 20 °C-on : 1,00 – 2,50 bar;

Maximális összes kénessav tartalom: *;

Összes cukor-tartalom: **;

 

rozé:

Minimális összes alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Minimális tényleges alkohol-tartalom: 7,00% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,60 - 10,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Túlnyomás a palackban 20 °C-on : 1,00 – 2,50 bar;

Maximális összes kénessav tartalom: *;

Összes cukor-tartalom: **;

 

vörös:

Minimális összes alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Minimális tényleges alkohol-tartalom: 7,00% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,60 - 10,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Túlnyomás a palackban 20 °C-on : 1,00 – 2,50 bar;

Maximális összes kénessav tartalom: *;

Összes cukor-tartalom: **;

 

* A vonatkozó jogszabályokban meghatározott érték

** a 607/2009/EK bizottsági rendelet XIV. melléklet „B” részének táblázata szerint

 

II/5B. Érzékszervi jellemzők

fehér:

A színe ezüstös halvány sárgától, arany sárgáig terjedhet és minden esetben gyümölcsös illatú elegáns savtartalmú.

 

rozé:

Színe világos hagymahéj színtől sötétebb rózsaszínig terjedhet, gyümölcsös primer karakter jellemzi.

 

vörös:

A vörösboroknak megfelelő szín, illat és zamatanyaggal kell rendelkezniük, szén-dioxid hozzáadása okozza az illat, zamatanyagok érvényesülését.

 

III. KÜLÖNÖS BORÁSZATI ELJÁRÁSOK

 

1. BOR

Az általános szabályok alkalmazandóak

 

2. PEZSGŐ:

kötelezően alkalmazandó borászati eljárások:

Fehér termelői pezsgő:

Legalább tizenkét hónapon át, megszakítás nélkül a nemes élesztőüledéken marad ugyanabban az üzemben, ahol a küvé készült;

a terméket degorzsálással választják el a borseprőről.

 

rozé termelői pezsgő:

Legalább tizenkét hónapon át, megszakítás nélkül a nemes élesztőüledéken marad ugyanabban az üzemben, ahol a küvé készült;

a terméket degorzsálással választják el a borseprőről.

 

vörös termelői pezsgő:

Legalább tizenkét hónapon át, megszakítás nélkül a nemes élesztőüledéken marad ugyanabban az üzemben, ahol a küvé készült;

a terméket degorzsálással választják el a borseprőről.

 

fehér minőségi termelői pezsgő:

Legalább tizenkét hónapon át, megszakítás nélkül a nemes élesztőüledéken marad ugyanabban az üzemben, ahol a küvé készült;

a terméket degorzsálással választják el a borseprőről.

 

rozé minőségi termelői pezsgő:

Legalább tizenkét hónapon át, megszakítás nélkül a nemes élesztőüledéken marad ugyanabban az üzemben, ahol a küvé készült;

a terméket degorzsálással választják el a borseprőről.

 

vörös minőségi termelői pezsgő:

Legalább tizenkét hónapon át, megszakítás nélkül a nemes élesztőüledéken marad ugyanabban az üzemben, ahol a küvé készült;

a terméket degorzsálással választják el a borseprőről.

 

4. ILLATOS MINŐSÉGI PEZSGŐ

Az általános szabályok alkalmazandóak

 

5. SZÉN-DIOXID HOZZÁADÁSÁVAL KÉSZÜLT GYÖNGYÖZŐBOR

Az általános szabályok alkalmazandóak

 

Szőlőtermesztés:

1. Művelésmód, ültetvénysűrűség

a) A 2010. augusztus 1. előtt telepített szőlőültetvények esetében bármilyen, korábban engedélyezett művelésmódú és telepítési sűrűségű szőlőültetvényről származó szőlőből annak a termesztésben tartásáig készülhet Balatonboglári oltalom alatt álló eredetmegjelöléses borászati termék.

b) a 2010. augusztus 1-e után telepített szőlőültetvényekre vonatkozó szabályok:

i) művelésmód:

ernyő,

Moser,

Sylvoz,

alacsony- és középmagas kordon,

Guyot,

fejművelés,

bakművelés

ii) telepítési sűrűség: minimum 3.300 tő / hektár.

 

2. Szüret módja:

kézi vagy gépi szüret megengedett minden Balatonboglári oltalom alatt álló eredetmegjelöléses borászati termék esetén a VIII/1. h) pontban meghatározott kivételekkel.

 

3. Szüret időpontjának meghatározása:

A hegyközségi tanács választmányának döntése szerint

 

4. A szőlő minimális cukortartalma (potenciális alkoholtartalomban kifejezve):

a) bor: 151,50 g/l (9,00% vol.)

b) pezsgő:

i) fehér, rozé és vörös: 151,50 g/l (9,00 % vol.)

ii) fehér termelői pezsgő, rozé termelői pezsgő és vörös termelői pezsgő: 168,10 g/l (10,00% vol.)

c) minőségi pezsgő:

i) fehér, rozé és vörös: 151,50 g/l (9,00% vol.)

ii) fehér termelői minőségi pezsgő, rozé termelői minőségi pezsgő és vörös termelői minőségi pezsgő: 168,10 g/l (10,00% vol.)

d) illatos minőségi pezsgő: 151,50 g/l (9,00% vol.)

e) szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor: 151,50 g/l (9,00% vol.)

 

IV. KÖRÜLHATÁROLT TERÜLET

A körülhatárolt terület meghatározása:

Somogy Megye (provincia):

Balatonlellei Körzet (circondario):

telepűlések (insediamenti): Andocs, Balatonboglár, Balatonlelle, Balatonendréd, Balatonszárszó, Balatonszabadi, Balatonszemes, Balatonőszöd, Gyugy, Karád, Kőröshegy, Kötcse, Látrány, Lengyeltóti, Ordacsehi, Somogytúr, Szólád, Szőlősgyörök, Szőlőskislak, Visz, Zamárdi;

Kaposi Körzet:

telepűlések: Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kercseliget, Mosdós, Nagyberki, Szabadi, Csoma;

Marcali Körzet:

telepűlések:

Balatonberény, Balatonkeresztúr, Böhönye, Csurgó, Hollád, Kéthely, Marcali, Somogysámson, Somogyzsitfa, Teleki,

településeknek a szőlő termőhelyi kataszter szerint I. és II. osztályú határrészeibe tartozó területek.

 

V. MAXIMÁLIS HOZAM

V/1 BOR:

fehér: 100 hl/ha seprős újbor vagy 14 t/ha szőlő kézi szüret esetén, 13,5 t/ha szőlő gépi szüret esetén;

rozé: 100 hl/ha seprős újbor vagy 14 t/ha szőlő kézi szüret esetén, 13,5 t/ha szőlő gépi szüret esetén;

vörös: 100 hl/ha seprős újbor vagy 14 t/ha szőlő kézi szüret esetén, 13,5 t/ha szőlő gépi szüret esetén.

 

V/2. PEZSGŐ:

fehér: 100 hl/ha seprős újbor vagy 14 t/ha szőlő kézi szüret esetén, 13,5 t/ha szőlő gépi szüret esetén;

rozé: 100 hl/ha seprős újbor vagy 14 t/ha szőlő kézi szüret esetén, 13,5 t/ha szőlő gépi szüret esetén;

vörös: 100 hl/ha seprős újbor vagy 14 t/ha szőlő kézi szüret esetén, 13,5 t/ha szőlő gépi szüret esetén;

fehér termelői pezsgő: 100 hl/ha seprős újbor vagy 14 t/ha szőlő kézi szüret esetén, 13,5 t/ha szőlő gépi szüret esetén;

rozé termelői pezsgő: 100 hl/ha seprős újbor vagy 14 t/ha szőlő kézi szüret esetén, 13,5 t/ha szőlő gépi szüret esetén;

vörös termelői pezsgő: 100 hl/ha seprős újbor vagy 14 t/ha szőlő kézi szüret esetén, 13,5 t/ha szőlő gépi szüret esetén.

 

V/3. MINŐSÉGI PEZSGŐ

fehér: 100 hl/ha seprős újbor vagy 14 t/ha szőlő kézi szüret esetén, 13,5 t/ha szőlő gépi szüret esetén;

rozé: 100 hl/ha seprős újbor vagy 14 t/ha szőlő kézi szüret esetén, 13,5 t/ha szőlő gépi szüret esetén;

vörös: 100 hl/ha seprős újbor vagy 14 t/ha szőlő kézi szüret esetén, 13,5 t/ha szőlő gépi szüret esetén;

fehér minőségi termelői pezsgő: 100 hl/ha seprős újbor vagy 14 t/ha szőlő kézi szüret esetén, 13,5 t/ha szőlő gépi szüret esetén;

rozé minőségi termelői pezsgő: 100 hl/ha seprős újbor vagy 14 t/ha szőlő kézi szüret esetén, 13,5 t/ha szőlő gépi szüret esetén;

vörös minőségi termelői pezsgő: 100 hl/ha seprős újbor vagy 14 t/ha szőlő kézi szüret esetén, 13,5 t/ha szőlő gépi szüret esetén.

 

V/4. ILLATOS MINŐSÉGI PEZSGŐ

100 hl/ha seprős újbor vagy 14 t/ha szőlő kézi szüret esetén, 13,5 t/ha szőlő gépi szüret esetén.

 

V/5. SZÉN-DIOXID HOZZÁADÁSÁVAL KÉSZÜLT GYÖNGYÖZŐBOR

fehér: 100 hl/ha seprős újbor vagy 14 t/ha szőlő kézi szüret esetén, 13,5 t/ha szőlő gépi szüret esetén;

rozé: 100 hl/ha seprős újbor vagy 14 t/ha szőlő kézi szüret esetén, 13,5 t/ha szőlő gépi szüret esetén;

vörös: 100 hl/ha seprős újbor vagy 14 t/ha szőlő kézi szüret esetén, 13,5 t/ha szőlő gépi szüret esetén.

 

VI. ENGEDÉLYEZETT SZŐLŐFAJTÁK

 

VI/1. BOR

fehér:

Chardonnay, Chasselas, Királyleányka, Leányka, Olasz rizling, Csomorika, Ottonel muskotály, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sárga muskotály, Sauvignon, Szürkebarát, Tramini, Zenit, Cserszegi fűszeres, Pinot blanc, Zöld veltelíni, Csabagyöngye, Irsai Olivér, Furmint, Hárslevelű, Semillon, Gohér, Kékfrankos, Kékoportó, Pinot noir.

 

rozé:

Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Pinot noir, Zweigelt, Csókaszőlő, Syrah, Kadarka, Blauburger.

 

vörös;

Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Pinot noir, Zweigelt, Csókaszőlő, Syrah, Kadarka, Blauburger.

 

VI/2. PEZSGŐ

fehér:

Chardonnay, Chasselas, Királyleányka, Leányka, Olasz rizling, Csomorika, Ottonel muskotály, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sárga muskotály, Sauvignon, Szürkebarát, Tramini, Zenit, Cserszegi fűszeres, Pinot blanc, Zöld veltelíni, Csabagyöngye, Irsai Olivér, Furmint, Hárslevelű, Semillon, Gohér, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Pinot noir, Zweigelt, Csókaszőlő, Syrah, Kadarka, Blauburger.

rozé:

Chardonnay, Chasselas, Királyleányka, Leányka, Olasz rizling, Csomorika, Ottonel muskotály, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sárga muskotály, Sauvignon, Szürkebarát, Tramini, Zenit, Cserszegi fűszeres, Pinot blanc, Zöld veltelíni, Csabagyöngye, Irsai Olivér, Furmint, Hárslevelű, Semillon, Gohér, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Pinot noir, Zweigelt, Csókaszőlő, Syrah, Kadarka, Blauburger.

vörös;

Chardonnay, Chasselas, Királyleányka, Leányka, Olasz rizling, Csomorika, Ottonel muskotály, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sárga muskotály, Sauvignon, Szürkebarát, Tramini, Zenit, Cserszegi fűszeres, Pinot blanc, Zöld veltelíni, Csabagyöngye, Irsai Olivér, Furmint, Hárslevelű, Semillon, Gohér, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Pinot noir, Zweigelt, Csókaszőlő, Syrah, Kadarka, Blauburger.

fehér termelői pezsgő:

Chardonnay, Chasselas, Királyleányka, Leányka, Olasz rizling, Csomorika, Ottonel muskotály, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sárga muskotály, Sauvignon, Szürkebarát, Tramini, Zenit, Cserszegi fűszeres, Pinot blanc, Zöld veltelíni, Csabagyöngye, Irsai Olivér, Furmint, Hárslevelű, Semillon, Gohér, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Pinot noir, Zweigelt, Csókaszőlő, Syrah, Kadarka, Blauburger.

rozé termelői pezsgő:

Chardonnay, Chasselas, Királyleányka, Leányka, Olasz rizling, Csomorika, Ottonel muskotály, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sárga muskotály, Sauvignon, Szürkebarát, Tramini, Zenit, Cserszegi fűszeres, Pinot blanc, Zöld veltelíni, Csabagyöngye, Irsai Olivér, Furmint, Hárslevelű, Semillon, Gohér, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Pinot noir, Zweigelt, Csókaszőlő, Syrah, Kadarka, Blauburger.

Vörös termelői pezsgő:

Chardonnay, Chasselas, Királyleányka, Leányka, Olasz rizling, Csomorika, Ottonel muskotály, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sárga muskotály, Sauvignon, Szürkebarát, Tramini, Zenit, Cserszegi fűszeres, Pinot blanc, Zöld veltelíni, Csabagyöngye, Irsai Olivér, Furmint, Hárslevelű, Semillon, Gohér, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Pinot noir, Zweigelt, Csókaszőlő, Syrah, Kadarka, Blauburger.

 

VI/3. MINŐSÉGI PEZSGŐ

fehér:

Chardonnay, Chasselas, Királyleányka, Leányka, Olasz rizling, Csomorika, Ottonel muskotály, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sárga muskotály, Sauvignon, Szürkebarát, Tramini, Zenit, Cserszegi fűszeres, Pinot blanc, Zöld veltelíni, Csabagyöngye, Irsai Olivér, Furmint, Hárslevelű, Semillon, Gohér, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Pinot noir, Zweigelt, Csókaszőlő, Syrah, Kadarka, Blauburger.

rozé:

Chardonnay, Chasselas, Királyleányka, Leányka, Olasz rizling, Csomorika, Ottonel muskotály, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sárga muskotály, Sauvignon, Szürkebarát, Tramini, Zenit, Cserszegi fűszeres, Pinot blanc, Zöld veltelíni, Csabagyöngye, Irsai Olivér, Furmint, Hárslevelű, Semillon, Gohér, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Pinot noir, Zweigelt, Csókaszőlő, Syrah, Kadarka, Blauburger.

vörös;

Chardonnay, Chasselas, Királyleányka, Leányka, Olasz rizling, Csomorika, Ottonel muskotály, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sárga muskotály, Sauvignon, Szürkebarát, Tramini, Zenit, Cserszegi fűszeres, Pinot blanc, Zöld veltelíni, Csabagyöngye, Irsai Olivér, Furmint, Hárslevelű, Semillon, Gohér, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Pinot noir, Zweigelt, Csókaszőlő, Syrah, Kadarka, Blauburger.

fehér minőségi termelői pezsgő:

Chardonnay, Chasselas, Királyleányka, Leányka, Olasz rizling, Csomorika, Ottonel muskotály, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sárga muskotály, Sauvignon, Szürkebarát, Tramini, Zenit, Cserszegi fűszeres, Pinot blanc, Zöld veltelíni, Csabagyöngye, Irsai Olivér, Furmint, Hárslevelű, Semillon, Gohér, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Pinot noir, Zweigelt, Csókaszőlő, Syrah, Kadarka, Blauburger.

rozé minőségi termelői pezsgő:

Chardonnay, Chasselas, Királyleányka, Leányka, Olasz rizling, Csomorika, Ottonel muskotály, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sárga muskotály, Sauvignon, Szürkebarát, Tramini, Zenit, Cserszegi fűszeres, Pinot blanc, Zöld veltelíni, Csabagyöngye, Irsai Olivér, Furmint, Hárslevelű, Semillon, Gohér, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Pinot noir, Zweigelt, Csókaszőlő, Syrah, Kadarka, Blauburger.

Vörös minőségi termelői pezsgő:

Chardonnay, Chasselas, Királyleányka, Leányka, Olasz rizling, Csomorika, Ottonel muskotály, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sárga muskotály, Sauvignon, Szürkebarát, Tramini, Zenit, Cserszegi fűszeres, Pinot blanc, Zöld veltelíni, Csabagyöngye, Irsai Olivér, Furmint, Hárslevelű, Semillon, Gohér, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Pinot noir, Zweigelt, Csókaszőlő, Syrah, Kadarka, Blauburger.

 

VI/4. ILLATOS MINŐSÉGI PEZSGŐ

Csabagyöngye, Cserszegi fűszeres, Tramini, Irsai Olivér, Rizlingszilváni, Sárga muskotály, Ottonel muskotály.

 

VI/5. SZÉN-DIOXID HOZZÁADÁSÁVAL KÉSZÜLT GYÖNGYÖZŐBOR

fehér:

Chardonnay, Chasselas, Királyleányka, Leányka, Olasz rizling, Csomorika, Ottonel muskotály, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sárga muskotály, Sauvignon, Szürkebarát, Tramini, Zenit, Cserszegi fűszeres, Pinot blanc, Zöld veltelíni, Csabagyöngye, Irsai Olivér, Furmint, Hárslevelű, Semillon, Gohér, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Pinot noir, Zweigelt, Csókaszőlő, Syrah, Kadarka, Blauburger.

rozé:

Chardonnay, Chasselas, Királyleányka, Leányka, Olasz rizling, Csomorika, Ottonel muskotály, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sárga muskotály, Sauvignon, Szürkebarát, Tramini, Zenit, Cserszegi fűszeres, Pinot blanc, Zöld veltelíni, Csabagyöngye, Irsai Olivér, Furmint, Hárslevelű, Semillon, Gohér, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Pinot noir, Zweigelt, Csókaszőlő, Syrah, Kadarka, Blauburger.

vörös:

Chardonnay, Chasselas, Királyleányka, Leányka, Olasz rizling, Csomorika, Ottonel muskotály, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sárga muskotály, Sauvignon, Szürkebarát, Tramini, Zenit, Cserszegi fűszeres, Pinot blanc, Zöld veltelíni, Csabagyöngye, Irsai Olivér, Furmint, Hárslevelű, Semillon, Gohér, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Pinot noir, Zweigelt, Csókaszőlő, Syrah, Kadarka, Blauburger.

 

VII. KAPCSOLAT A FÖLDRAJZI TERÜLETTEL

 

VII/1. BOR

1. A körülhatárolt terület bemutatása

Természeti tényezők

Balatonboglár lehatárolt termőterület a Balaton Déli partján mintegy 50 km hosszúságban helyenként 20-25 km szélességbe benyúlva helyezkedik el. Dél- Nyugat irányú dombos vonulatokon helyezkednek el a szőlőültetvények, ahol a tengerszint feletti magasság 105-300 méter.

Balatonboglár lehatárolt termőterületén mélyrétegű, jó tápanyag- és vízgazdálkodású talajok találhatóak. Ennek köszönhető, hogy a nyári aszály ezen a vidéken alig érezteti hatását.

A dombok valójában a Pannon-tenger agyagos, homokos üledékének tekinthető, melynek mésztartalma alacsony.

A borvidék északi határát a Balaton tó jelenti, mely jelentősen befolyásolja a borvidék klímáját: az országra jellemző kontinentális klímánál kiegyenlítettebb időjárás jellemző, a szélsőséges időjárási körülmények nem jellemzőek.

A borvidék ősz eleji klímáját befolyásoló mediterrán anticiklonnak köszönhetően hosszú, napsütéses nappalok jellemzőek az ősz folyamán.

Az éves átlagos csapadékmennyiség (623 mm), több mint a fele (351 mm) a vegetációs időszakban hullik le.

Az átlagos napsütötte órák száma 2 000 óra/év, az átlag hőmérséklet 10,6° C.

 

Emberi tényezők

A római kortól híres szőlőtermő vidéken a török megszállásig fejlett borkultúrára utaló feljegyzéseket találunk.

A fajtakör jelentős módosulása a filoxéra vészt követő időszakban következett be.

Ekkortól vonták termesztésbe a helyi termesztési viszonyokhoz jól alkalmazkodó Szürkebarát és Olasz rizling fajtákat. Az elmúlt hatvan év folyamán a termelők, felismerve az illatos fajták termelésében rejlő ökológiai adottságaikat, fokozatosan az aromatikus fajták felé fordultak, mint a Chardonnay, Sauvignon blanc, Rizlingszilváni (Müller Thurgau), Irsai Olivér, illetve fokozatosan növekedett a vörösborszőlők aránya a termőterületen.

A rendszerváltozást követő átalakulások következtében a borvidéken családi borászatok lettek a termelés minőségi mozgatórugói.

A Balatonboglári borok hírnevét nagyban növelte, hogy a legnagyobb, évenként kiosztott borászati díjnak tekinthető „év borásza” kitüntetést három Balatonboglári borász is elnyerte.

A helyi ökológiai adottságoknak megfelelően kialakult középmagas művelésmódok, és a mélységi, jó vízkapacitású talajoknak köszönhetően viszonylag magasabb (100 hl/ha) terméshozam mellett is a szőlő fejlődése kiegyensúlyozott.

A borvidék ökológiai adottságainak, a termesztett fajták sokszínűségének és az itt élő szakemberek szaktudásának köszönhetően a borvidék fejlődése az elmúlt évtizedek folyamán rendkívül dinamikus.

Egyediségét és egyedülállóságát jelzi, hogy kiváló minőségű boraiból a három pezsgő kategórián túl szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbort is állítanak elő.

 

2. A borok leírása

A Balatonboglári borok közös jellemzője az íz- és illatvilágban felfedezhető markáns gyümölcsösség, ami mind a fehér- és rozé-, mind pedig a vörösborokban felfedezhető.

Az intenzív gyümölcsösség mellett fontos kiemelni az aromák struktúrájának komplexitását és mélységét is.

Ízében a gyümölcsösség a könnyed, ugyanakkor elegáns savak teszik harmonikussá és különlegessé a fogyasztók körében.

 

3. Az okszerű kapcsolat bemutatása és bizonyítása

A vegetációs időszakban lehulló nagy mennyiségű csapadéknak, valamint a mélységi, jó vízkapacitású talajoknak köszönhetően a meleg nyári napokban is megfelelő a szőlő növény vízellátása.

Így a kritikus nyári időszakban a szőlő fejlődése folyamatos, stressz faktoroktól mentes, a borban tehát a vegetális és fülledt illatok, valamint éretlen, nyers savak nem jelennek meg.

A borvidék a Balaton Déli partján húzódik.

A tó közelsége az országra jellemző kontinentális klímát jelentősen módosítja, klímája kiegyenlített, szélsőséges időjárási körülmények kialakulásának gyakorisága kisebb az azonos szélességi körön elhelyezkedő területekhez képest.

A Balaton víztömegének kontinentális klímát befolyásoló hatásaként a korai fagyok kialakulásának esélyét jelentősen csökkenti.

A szőlő növekedése szempontjából a tó hatására vezethető vissza, hogy a tavaszi zsendülés viszonylag későn következik be.

Ezen hatások összességében minden évben egyenletes a hajtásnövekedés, megfelelő nagyságú lombfelület alakul ki, tehát a szőlő beéréséhez szükséges feltételek optimálisak, megbízhatóságot eredményeznek a borvidéken és az évjáratok közötti különbségeket is nagymértékben tompítják.

A helyi klimatikus viszonyoknak köszönhetően az olyan késői érésű fajták, mint az Olasz rizling, Cabernet sauvignon is minden évjáratban megfelelő érettségi állapotban szüretelhetők.

A legtöbb évben, az őszi mediterrán anticiklon hatására, akár a túlérett szüretelésű szőlő is szüretelhető.

Ezt bizonyítják a késői szüretelésű, válogatott szüretelésű borok elterjedése a borvidéken.

Az éghajlati adottságok, valamint a löszös-homokos, alacsony mésztartalmú talajok, és a korábbiakban bemutatott hagyományos fajták termesztése együttesen eredményezik a Balatonboglári borok elegáns savstruktúrájának és zamatanyagainak kialakulását.

A Balaton északi partja felől érkező hűvösebb, északi szeleknek, valamint a Somogyi-dombság erdői felől, a nyári nappalokat követően lezúduló déli széljárásnak köszönhetően a szőlőfürtökön a pára hamar felszárad, így a gombás megbetegedések kialakulása nem gyakori, a szőlő egészségesen szüretelhető.

Ezt a hatást tovább fokozza az évszázadok folyamán kialakított középmagas művelésmódok kialakulása.

A borok minőségét az az évszázadok folyamán felhalmozott szaktudás garantálja, aminek köszönhetően a borászok a vinifikáció legkritikusabb szakaszait is pontosan irányítani tudják, így garantálva a fogyasztók számára a Balatonboglári borok állandó minőségét.

 

VII/2. PEZSGŐ

1. A körülhatárolt terület bemutatása

A boroknál már bemutatott természeti és emberi tényezőinek leírásán túlmenően a balatonboglári pezsgőre az alábbi tulajdonságok érvényesek:

 

Emberi tényezők

A Balatonboglári borvidéken a pezsgőkészítés hagyománya több mint harminc éves múltra tekintenek vissza.

A helyi termőtájban rejlő lehetőségeket jól ismerő szakembereknek köszönhetően a Balatonboglári pezsgők rövid idő alatt Magyarország egyik legismertebb eredetmegjelölésű pezsgőivé váltak.

Hamar megkezdődött a Balatonbogláron termelt pezsgők exportja is, nemcsak az akkor hagyományosnak tekinthető kelet európai piacokra, hanem több nyugati országba is.

A helyi borászok hamar elsajátították a tartályban erjesztett pezsgőkészítés szakmai ismereteit. A megfelelő szőlőfajták kiválasztása (jelentős felületű Chardonnay és Pinot noir ültetvények kerültek ekkortól telepítésre) és a hosszabb seprőn tartási és érlelési technológia bevezetése hamar meghozta gyümölcsét.

 

2. A pezsgők leírása

Balatonboglári pezsgőkre – színüktől függetlenül –, az intenzív és komplex gyümölcsösség jellemző.

Diszkrét savstruktúrája mindig üdeséget biztosít a Balatonboglári pezsgők részére.

 

3. Az okszerű kapcsolat bemutatása és bizonyítása

A vegetációs időszakban lehulló nagy mennyiségű csapadéknak, valamint a mélységi, jó vízkapacitású talajoknak köszönhetően a meleg nyári napokban is megfelelő a szőlő növény vízellátása. Így a kritikus nyári időszakban a szőlő fejlődése folyamatos, stressz faktoroktól mentes, a pezsgőben tehát a vegetális és fülledt illatok, valamint éretlen, nyers savak nem jelennek meg.

A borvidék a Balaton Déli partján húzódik.

A tó közelsége az országra jellemző kontinentális klímát jelentősen módosítja, klímája kiegyenlített, szélsőséges időjárási körülmények kialakulásának gyakorisága kisebb.

A Balaton víztömegének kontinentális klímát befolyásoló hatásaként a korai fagyok kialakulásának esélyét jelentősen csökkenti.

A szőlő növekedése szempontjából a tó hatására vezethető vissza, hogy a tavaszi zsendülés viszonylag későn következik be.

Ezen hatások összességében minden évben egyenletes a hajtásnövekedés, megfelelő nagyságú lombfelület alakul ki, tehát a szőlő beéréséhez szükséges feltételek optimálisak, megbízhatóságot eredményeznek a borvidéken és az évjáratok közötti különbségeket is nagymértékben letompítják.

Így a pezsgő készítéshez szükséges szőlő az átlagosnál korábban beszüretelhető, csökkentve a rothadásos folyamatok kialakulásának kockázatát.

A borvidéken oly jellemző pezsgők készítéséhez a meleg és hosszú nyarak megfelelő érettségi fokot biztosítanak a szőlőalapanyag számára, ugyanakkor lehetővé teszik a magas savtartalom megőrzését is a víztükör jótékony temperáló hatásának köszönhetően, ami üdeséget kölcsönöz a pezsgőnek.

A Balatonboglári pezsgők különleges savszerkezete kialakulásának egyediségét jelenti, hogy a pezsgősítéshez szükséges savstruktúra és savtartalom az alacsony mésztartalmú, löszös-homokos talajon is megmarad.

A Balaton közelsége, valamint a speciális talajviszonyok együttesének hatása, hogy a Balatonboglár lehatárolt termőterületen termesztett szőlőkből készült pezsgők savstruktúrája diszkréten köszön vissza a Balatonboglári pezsgőben.

Az ültetvények folyamatos átszellőzését biztosítja az állandó É-ÉNy-i uralkodó szélirány, amely a Balaton nyílt vízfelülete fölött áthaladva szabadon áramlik be a déli part lankás dombjain elterülő ültetvényekre., amelyek a környezet hőmérsékletére hűlnek vissza.

A borvidék e különleges adottságai az élénk, ugyanakkor finom, lekerekedett savtartalmú, gyümölcsillatú, könnyed, elegáns alapborok készítését teszik lehetővé, amelyeket az itt élő szakemberek több mint negyed évszázados tapasztalatának köszönhetően a pezsgősítés folyamata alatt is meg tudnak őrizni.

 

VII/3. MINŐSÉGI PEZSGŐ

1. A körülhatárolt terület bemutatása

A boroknál és a pezsgőknél már bemutatott természeti és emberi tényezőinek leírásán túlmenően a balatonboglári minőségi pezsgőre az alábbi tulajdonságok érvényesek:

 

Emberi tényezők:

A pezsgőkészítés során szerzett tapasztalatok alapján a balatonboglári szakemberek előtt világossá vált, hogy a Balatonboglári pezsgő készítésére szánt alapborok a pezsgő készítésénél előírt minimális érlelési időnél hosszabb érlelést is lehetővé tesznek.

Ennek meghosszabbításával egy magasabb minőségű, finomabb gyöngyözésű, eltérő illatstruktúrájú minőségi pezsgő állítható elő.

A Balatonboglári minőségi pezsgő megjelenését követően a piaci és fogyasztói siker sem váratott magára: a magyar és külföldi fogyasztók között a Balatonboglári minőségi pezsgő rövid időn belül az egyik legkedveltebb magyar minőségi pezsgő lett.

Az érlelési idő meghosszabbítása mellett fontos kiemelni azt a technológiai és szemléletbeli fejlődést, ami a helyi pezsgőállítókat jellemezte az elmúlt évtizedek folyamán.

A nagy gazdasági és politikai változások ellenére a minőség iránti töretlen elkötelezettségük manifesztálódott abban, amikor bevezették a piacra a kizárólag tradicionális eljárással készíthető Balatonboglári termelői minőségi pezsgőt, melyet a normál Balatonboglári minőségi pezsgőnél szigorúbb feltételek mellett (hosszabb érlelési idő stb.) engedélyeznek előállítani.

 

2. A minőségi pezsgők leírása

Színvilága a Balatonboglári pezsgőével megegyezik, de a hosszabb érlelés következtében a mélyebb színárnyalatok ragyogó csillogása uralja a pezsgőket.

A termőtájra jellemző üde, gyümölcsös illatok mellett az érlelésből származó kekszes, autolízises illatjegyek dominálják a Balatonboglári minőségi pezsgőt. Ízében a lekerekedett üde savak mellett a fő hangsúly a lekerekedett, vajas ízjegyeken alapszik.

 

3. Az okszerű kapcsolat bemutatása és bizonyítása

A vegetációs időszakban lehulló nagy mennyiségű csapadéknak, valamint a mélységi, jó vízkapacitású talajoknak köszönhetően a meleg nyári napokban is megfelelő a szőlő növény vízellátása. Így a kritikus nyári időszakban a szőlő fejlődése folyamatos, stressz faktoroktól mentes, a pezsgőben tehát a vegetális és fülledt illatok, valamint éretlen, nyers savak nem jelennek meg.

A borvidék a Balaton Déli partján húzódik.

A tó közelsége az országra jellemző kontinentális klímát jelentősen módosítja, klímája kiegyenlített, szélsőséges időjárási körülmények kialakulásának gyakorisága kisebb.

A Balaton víztömegének kontinentális klímát befolyásoló hatásaként a korai fagyok kialakulásának esélyét jelentősen csökkenti.

A szőlő növekedése szempontjából a tó hatására vezethető vissza, hogy a tavaszi zsendülés viszonylag későn következik be.

Ezen hatások összességében minden évben egyenletes a hajtásnövekedés, megfelelő nagyságú lombfelület alakul ki, tehát a szőlő beéréséhez szükséges feltételek optimálisak, megbízhatóságot eredményeznek a borvidéken és az évjáratok közötti különbségeket is nagymértékben letompítják.

A minőségi pezsgő készítéshez szükséges szőlő az átlagosnál korábban beszüretelhető, csökkentve a rothadásos folyamatok kialakulásának kockázatát.

A minőségi pezsgők készítéséhez a meleg és hosszú nyarak megfelelő érettségi fokot biztosítanak a szőlőalapanyag számára, ugyanakkor lehetővé teszik a magas savtartalom megőrzését is a víztükör jótékony temperáló hatásának köszönhetően, ami üdeséget kölcsönöz a minőségi pezsgőnek.

A Balatonboglári minőségi pezsgő karakterének kialakulását jelentősen befolyásolja a hosszabb érlelési idő, amely idő alatt a minőségi pezsgő szénsav buborékjai olvadékony, apró gyöngyfüzér szerű szénsav gyöngyöt alkotnak, ízében pedig az érlelésnek köszönhetően a vajas, kekszes ízjegyek kialakulását eredményezik.

A Balaton közelsége, valamint a speciális talajviszonyok együttesének hatására kialakuló savstruktúrának köszönhetően a Balatonboglár lehatárolt termőterületen termesztett szőlőkből készült minőségi pezsgőkben a második fermentáció alatt kialakult ízjegyek ellenére a minőségi pezsgőnek az üdesége továbbra is megmarad.

Színében ugyanakkor a markánsabb színjegyek uralják a Balatonboglári pezsgőknél leírt üde színeket.

Az ültetvények folyamatos átszellőzését biztosítja az állandó É-ÉNy-i uralkodó szélirány, amely a Balaton nyílt vízfelülete fölött áthaladva szabadon áramlik be a déli part lankás dombjain elterülő ültetvényekre, az átlagosnál alacsonyabb hőmérsékletre hűti vissza az ültetvényeket.

A borvidék e különleges adottságai az élénk, ugyanakkor finom, lekerekedett savtartalmú, gyümölcsillatú, könnyed, elegáns alapborok készítését teszik lehetővé, amelyeket az itt élő szakemberek több mint negyed évszázados tapasztalatának köszönhetően a pezsgősítés folyamata alatt is meg tudnak őrizni.

 

VII/4. ILLATOS MINŐSÉGI PEZSGŐ

 

1. A körülhatárolt terület bemutatása

A boroknál és a pezsgőknél leírtakat kiegészítve elmondható, hogy Balatonboglár lehatárolt termőterületen az aromatikus fajták termesztése, ezen belül a Rizlingszilváni (Müller Thurgau), Irsai Olivér, Muskotály fajtakör, Cserszegi fűszeres hosszú évtizedes hagyománnyal rendelkezik, melyek aromastruktúrája és savszerkezete különleges minőségű, muskotály pezsgő és muskotály minőségi pezsgő előállítását alapozták meg.

 

Emberi tényezők:

A borvidéken élő szakemberek által a pezsgőkészítés folyamán felhalmozott tapasztalatukra alapozva a borászok figyelme fokozatosan ezen aromatikus fajták felé fordult.

A helyi aromatikus fajták egyedülálló, komplex aromastruktúrájából kiindulva olyan pezsgőkészítési eljárás kidolgozására tettek kísérletet, amivel a borvidéken termesztett szőlő primer aromáit a legnagyobb mértékben meg tudták őrizni.

Így alakult ki a Balatonboglári borvidéken immár több évtizedes múltra visszatekintő illatos minőségi pezsgő előállítása, ami a mustból történő közvetlen erjesztést jelenti.

 

2. A termék leírása

Színe az ezüstös halvány sárgától a szalmasárgáig terjedhet. Illatában és ízében az illatos szőlőfajtára jellemző virágos, gyümölcsös primer jegyek dominálnak.

Ízében a közepes savtartalom megfelelő frissességet biztosít a maradék cukortartalom és a fehér húsú gyümölcsöket idéző zamatok mellé.

 

3. Az okszerű kapcsolat bemutatása és bizonyítása

A vegetációs időszakban lehulló nagy mennyiségű csapadéknak, valamint a mélységi, jó vízkapacitású talajoknak köszönhetően a meleg nyári napokban is megfelelő a szőlő növény vízellátása.

Így a kritikus nyári időszakban a szőlő fejlődése folyamatos, stressz faktoroktól mentes, a pezsgőben tehát a vegetális és fülledt illatok, valamint éretlen, nyers savak nem jelennek meg.

A borvidék a Balaton Déli partján húzódik.

A tó közelsége az országra jellemző kontinentális klímát jelentősen módosítja, klímája kiegyenlített, szélsőséges időjárási körülmények kialakulásának gyakorisága kisebb.

A Balaton víztömegének kontinentális klímát befolyásoló hatásaként a korai fagyok kialakulásának esélyét jelentősen csökkenti.

A szőlő növekedése szempontjából a tó hatására vezethető vissza, hogy a tavaszi zsendülés viszonylag későn következik be.

Ezen hatások összességében minden évben egyenletes a hajtásnövekedés, megfelelő nagyságú lombfelület alakul ki, tehát a szőlő beéréséhez szükséges feltételek optimálisak, megbízhatóságot eredményeznek a borvidéken és az évjáratok közötti különbségeket is nagymértékben letompítják.

A minőségi pezsgő készítéshez szükséges szőlő az átlagosnál korábban beszüretelhető, csökkentve a rothadásos folyamatok kialakulásának kockázatát.

Az illatos minőségi pezsgők készítéséhez a meleg és hosszú nyarak megfelelő érettségi fokot biztosítanak a szőlőalapanyag számára, ugyanakkor lehetővé teszik a magas savtartalom megőrzését is a víztükör jótékony temperáló hatásának köszönhetően, ami üdeséget kölcsönöz a minőségi pezsgőnek.

A Balatonboglári illatos minőségi pezsgő ezüstös csillogása a megfelelő technológiai érettségen szüretelt helyi aromatikus fajtákra, valamint a helyi szakemberek szaktudására vezethető vissza: az egy folyamatban történő pezsgősítés során a Balatonboglári illatos minőségi pezsgőben a szőlőlére jellemző ezüstös csillogás.

Illatkarakterében a helyi borokra jellemző gyümölcsös jegyek, az úgynevezett primer aromák dominanciája meghatározó, hiszen a fermentáció és a seprőn tartás időszaka alatt a reduktív környezetben ezen aromákat nagy biztonsággal őrzik meg a helyi szakemberek.

Az itt termesztett helyi és világfajtáknak kialakult fajtaszerkezetéből adódóan, a Balatonboglári illatos minőségi pezsgő aromastruktúrája nem tolakodó.

A Balaton temperáló hatásának köszönhetően az illataromák a legnagyobb nyári melegben sem degradálódnak a szőlőfürtön.

Így az intenzív gyümölcsösség mellett egy légies könnyedség is jellemző a Balatonboglári illatos minőségi pezsgőre.

A Balaton tó közelségének pozitív hatását fokozza a középmagas és alacsony művelési formákon művelt ültetvények folyamatos átszellőzését biztosító É-ÉNy-i uralkodó szélirány, amely a Balaton nyílt vízfelülete fölött áthaladva szabadon áramlik be a déli part lankás dombjain elterülő ültetvényekre, és az átlagosnál alacsonyabb hőmérsékletre hűti vissza az ültetvényeket.

A Balaton közelsége, valamint a speciális talajviszonyok együttesének hatására kialakuló savstruktúrának köszönhetően a Balatonboglár lehatárolt termőterületen termesztett szőlőkből készült illatos minőségi pezsgőkben az aromatikus ízjegyek ellenére az illatos minőségi pezsgő üdesége továbbra is megmarad.

 

VII/5. SZÉN-DIOXID HOZZÁADÁSÁVAL KÉSZÜLT GYÖNGYÖZŐBOR

1. A körülhatárolt terület bemutatása

A boroknál bemutatott természeti és emberi tényezőinek leírásán túlmenően a balatonboglári szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőborra az alábbi tulajdonságok érvényesek:

 

Emberi tényezők:

A Balatonboglári borvidéken a bor termékkategóriát követően a szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor volt az első új termékkategória, amely sikeresen bevezetésre került a hazai és nemzetközi piacon.

Gazdasági sikerét alapvetően az itt élő szőlőtermelők és borászok szakmai tudása biztosítja.

A Balatonboglári szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor alapvetően a helyi aromatikus fajtákból készül, melyet a technológiai érettség előtti pillanatban szüretelnek. A borászati feldolgozás folyamán a borászok így jobban meg tudják őrizni a szőlő természetes primer aromáit.

 

2. A borok leírása

Függetlenül a Balatonboglári szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor színétől harmonikus savtartalom, komplex gyümölcsösség és üdeség adja e termék egyediségét.

 

3. Az okszerű kapcsolat bemutatása és bizonyítása

A vegetációs időszakban lehulló nagy mennyiségű csapadéknak, valamint a mélységi, jó vízkapacitású talajoknak köszönhetően a meleg nyári napokban is megfelelő a szőlő növény vízellátása.

Így a kritikus nyári időszakban a szőlő fejlődése folyamatos, stressz faktoroktól mentes.

Ez a természeti adottság különösen fontos a Balatonboglári szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor esetében, hiszen az előbb említett kellemetlen illatjegyek a termékben lévő szén-dioxid hatására felerősödnének a termékben.

A Balatonboglári szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor érlelési-időtől mentes előállítási módjából adódóan másodlagos, az érlelésből származó illatjegyek nem alakulnak ki.

A borvidék a Balaton Déli partján húzódik.

A tó közelsége az országra jellemző kontinentális klímát jelentősen módosítja, klímája kiegyenlített, szélsőséges időjárási körülmények kialakulásának gyakorisága kisebb.

A Balaton víztömegének kontinentális klímát befolyásoló hatásaként a korai fagyok kialakulásának esélyét jelentősen csökkenti.

A szőlő növekedése szempontjából a tó hatására vezethető vissza, hogy a tavaszi zsendülés viszonylag későn következik be.

Ezen hatások összességében minden évben egyenletes a hajtásnövekedés, megfelelő nagyságú lombfelület alakul ki, tehát a szőlő beéréséhez szükséges feltételek optimálisak, megbízhatóságot eredményeznek a borvidéken és az évjáratok közötti különbségeket is nagymértékben letompítják.

A szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor készítéshez szükséges szőlő az átlagosnál korábban beszüretelhető, csökkentve a rothadásos folyamatok kialakulásának kockázatát.

A Balatonboglári szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor készítéséhez a meleg és hosszú nyarak megfelelő érettségi fokot biztosítanak a szőlőalapanyag számára, ugyanakkor lehetővé teszik a magas savtartalom megőrzését is a víztükör jótékony temperáló hatásának köszönhetően, ami üdeséget kölcsönöz a terméknek.

A Balatonboglári szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor csillogása a megfelelő technológiai érettségen szüretelt helyi aromatikus fajtákra, valamint a helyi szakemberek szaktudására vezethető vissza.

A Balaton temperáló hatásának köszönhetően az illataromák a legnagyobb nyári melegben sem degradálódnak a szőlőfürtön.

Így az intenzív gyümölcsösség mellett egy légies könnyedség is jellemző a Balatonboglári szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőborra.

Ezt a hatást fokozzák a középmagas és alacsony művelési formákon művelt ültetvények folyamatos átszellőzését biztosító É-ÉNy-i uralkodó szélirány, amely a Balaton nyílt vízfelülete fölött áthaladva szabadon áramlik be a déli part lankás dombjain elterülő ültetvényekre, és az átlagosnál alacsonyabb hőmérsékletre hűti vissza az ültetvényeket.

A feldolgozás folyamán az idegen eredetű szén-dioxid részben vagy teljes egészében való hozzáadásával a borászok még jobban meg tudják őrizni a termék primer aromáit, hiszen a második fermentáció illatjegyei csak erősen korlátozva jelennek meg a Balatonboglári szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor illatstruktúrájában.

A Balaton közelsége, valamint a speciális talajviszonyok együttesének hatására kialakuló savstruktúrának köszönhetően a Balatonboglár lehatárolt termőterületen termesztett szőlőkből készült szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor üdesége és frissessége továbbra is megmarad.

 

VIII. TOVÁBBI FELTÉTELEK

 

VIII/1. Jelölési szabályok

a) Balatonboglári borászati termékeken a fajta és azoknak, a borkészítésre alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásáról szóló 98/2009. (VIII. 30.) FVM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott szinonimáinak feltüntetése valamennyi termékkategória esetében engedélyezett az alábbi korlátozásokkal és kiegészítésekkel:

i) Balatonboglári minőségi pezsgő esetében a fajta feltüntetése a

blanc de blanc

és blanc de noir

kifejezések használata esetén nem megengedett.

ii) A Szürkebarát, Pinot blanc és Pinot noir fajtákból készült Balatonboglári minőségi pezsgőkön a fajta neve helyettesíthető a „Pinot” szinonimával.

b) A rozé kifejezés helyettesíthető a rosé kifejezéssel.

c) Az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” kifejezés helyettesíthető a „védett eredetű bor” kifejezéssel.

d) A Küvé vagy cuvée bor, több szőlőfajta házasításából nyert bort jelölhet, amelyen a fogyasztók tájékoztatása érdekében a küvét alkotó szőlőfajták nevét a címkén csökkenő részarányuk sorrendjében fel lehet tüntetni.

e) A Balatonboglári borászati termék címkéjén a „Balaton borrégió” illetve „Balatoni Borrégió” kifejezés feltüntethető.

f) Balatonboglári minőségi termelői pezsgő címkéjén kötelező jelölni a gazdaságot és a szőlőfajtát.

 

g) A feltüntethető kisebb földrajzi egységek neve, körülhatárolásuk és feltüntetésük szabályai:

i) körzet:

Dél-Balaton

(Andocs, Balatonboglár, Balatonlelle, Balatonendréd, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Gyugy, Karád, Kőröshegy, Kötcse, Látrány, Lengyeltóti, Ordacsehi, Somogytúr, Szólád, Szőlősgyörök, Visz, Zamárdi, Balatonberény, Balatonkeresztúr, Marcali, Kéthely, Somogysámson, Hollád, Teleki települések)

 

ii) települések:

Andocs, Balatonlelle, Balatonendréd, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Gyugy, Karád, Kőröshegy, Kötcse, Látrány, Lengyeltóti, Ordacsehi, Somogytúr, Szólád, Szőlősgyörök, Visz, Zamárdi, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kercseliget, Mosdós, Nagyberki, Szabadi, Csoma, Balatonberény, Balatonkeresztúr, Böhönye, Csurgó, Hollád, Kéthely, Marcali, Somogysámson, Somogyzsitfa, Teleki.

 

iii) dűlők:

Balatonboglár:

Bánom-hegy, Bor-szérű, Botné, Dénesmajor, János-hegy, Kokas-hegy, Laki-tető, Púpos, Rekesz, Rokkant, Rózsapuszta, Vitéz, Landord, Matacs

Balatonlelle:

Álgya, Farkastanya, Illés-tető, Kis-hegy, Berki-dűlő, Rád, Rózsapuszta, Tót-hegy, Várszó, Magyal, Hosszú-dűlő

Balatonberény: Bokros

Balatonkeresztúr: Bokros

Csurgó:

Öreg-hegy, Új-hegy, Kecske-hát, Kökényesi-dűlő

Kéthely:

Baglas-hegy, Lóki, Meleg-oldal, Pap-föld, Sári-hegy, Tavaszi-föld, Vári-dűlő, Baja

Balatonszabadi:

Öreg-hegy, Meleg-oldal, Pusztatorony

Kőröshegy:

Somos, Cseréd-alja, Mogyoród-tető, Pap-útja, Tekenyős, Kis-hegy, Boroc-hegy, Borkút, Öreg-hegy, Tekenyős

Zamárdi:

Tóközi-szőlők, Sáfránykert, Kőhegy

Kötcse:

Bókavölgy, Csillagói-hegy, Fáncsi-hegy, Öreg-hegy, Új-hegy

Szólád: Gömböc-hegy

Lengyeltóti: Mohácsi-hegy

Visz: Csirip-tető

Gyugy: Gesztenyés

Szőlősgyörök:

Banyászó, Landord, Páskom, Sínai hegy, Új-hegy, Rekesz

 

iv) Kisebb földrajzi egység nevét tartalmazó védjegyekkel, illetve 2002. május 11. előtt használat útján meghonosodott védjegyekkel jelölt Balatonboglári bor esetében nem kell alkalmazni a település- és dűlőfeltüntetés általános szabályait.

v) A dűlőfeltüntetéssel megkülönböztetett Balatonboglári bor készítése esetén azon szőlőültetvények termése használható fel, melynek termésmennyisége

kézi szüret esetén legfeljebb 11,00 t/ha,

gépi szüret esetén legfeljebb 10,50 t/ha,

ami legfeljebb 80 hl/ha seprős újbornak felel meg.

 

vi) Településfeltüntetés esetén a feldolgozott szőlőnek legalább 85%-ának,

dűlőfeltüntetés esetén a feldolgozott szőlő legalább 95 %-ának az adott egységből kell származnia.

 

h) feltüntethető szabályozott kifejezések:

BOR:

fehér:

„barrique”

„barrique-ban erjesztett” v. „…hordóban erjesztett”

barrique-ban érlelt v. „…hordóban érlelt”:

olyan bor, amelynek legalább egyharmadát 350 liternél nem nagyobb térfogatú, új tölgyfahordóban tárolták, amely esetében tölgyfadarabokat a bor érlelése és készítése során nem alkalmaztak, valamint a bor a forgalomba hozatali engedély megszerzéséhez szükséges minősítés során az érlelésre jellemző érzékszervi tulajdonságokkal rendelkezik.

Használható egyéb kifejezések:

első szüret vagy virgin vintage:

kifejezés a termőre fordulás utáni első évben szüretelt szőlőből készült borok esetében használható;

újbor vagy primőr:

a szüret évében palackozott újborok jelölésére használható;

Szűretlen:

a szűretlen kifejezés azokon a borokon tüntethető fel, amelyek vagy hosszabb, többéves érlelés során váltak palackéretté, mivel a labilitást okozó anyagok kiváltak belőle, vagy a derítések által kerültek tükrös állapotba, s amelyek esetében a technológia során mellőzték a szűrést;

Válogatott szüretelésű bor:

olyan bor, amelyet a tőkén teljesen beérett szőlőből kiválogatott, egészséges, részben túlérett bogyóiból állítottak elő, és amelynek természetes alkoholtartalma legalább 12,08% vol.

A must cukortartalma legalább 204,5 g/l;

töppedt szőlőből készült bor:

olyan szőlőbogyók felhasználásával előállított bor, amelynek élettanilag a teljes érésen túljutott, a vízvesztés következtében az értékes alkotórészek betöményedésével jellemezhető szőlőtermés, amelyet a Botrytis cinerea még nem támadott meg és amelyek természetes alkoholtartalma legalább 12,83% vol.;

Jégbor:

túléretten, megfagyottan szüretelt és préselt szőlőbogyók felhasználásával előállított bor:

amelynek természetes alkoholtartalma legalább 16,66 % vol

amelyet igazoltan legfeljebb -7°C-os hőmérsékleten szüreteltek.

A jégbor készítésére vonatkozó szándékot legalább 48 órával a tervezett szüreti időpont előtt be kell jelenteni az ültetvény területe szerint illetékes hegybíró részére.

Muskotály;

Muzeális bor:

Legalább öt éven keresztül palackban érlelt bor.

késői szüretelésű bor:

olyan bor, amelyet az általános szüreti időszak után szüretelt, érett szőlőből állítottak elő, és amelynek természetes alkoholtartalma legalább 12,08% vol. 

A must cukortartalma legalább 204,50 g/l;

termőhelyen palackozva:

kifejezés akkor használható, ha a bor 100%-ban az adott OEM, vagy OFJ szerinti területről származik, és a palackozás az adott OEM- vagy OFJ szerinti területen belül történik.

termelői palackozás:

ha a palackozást az adott termelı telephelyén végzik, és a bor 100%-ban saját szőlőjéből származik, illetve ha a palackozást végző gazdaság a szőlőt legalább hároméves szerződés keretében vásárolja fel.

pinceszövetkezetben palackozva vagy „pinceszövetkezet által palackozva”:

ha a bor 100%-ban a tagok szőlőjéből származik és a palackozást a pinceszövetkezet maga végzi.

cuvée vagy küvé;

 

rozé:

első szüret vagy virgin vintage;

újbor vagy primőr;

termőhelyen palackozva;

termelői palackozás;

pinceszövetkezetben palackozva vagy „pinceszövetkezet által palackozva”;

cuvée vagy küvé;

 

vörös:

„barrique”

„barrique-ban erjesztett” v. „…hordóban erjesztett”

barrique-ban érlelt v. „…hordóban érlelt”;

első szüret vagy virgin vintage;

újbor vagy primőr;

Szűretlen;

Válogatott szüretelésű bor:

töppedt szőlőből készült bor;

Jégbor;

Muzeális bor;

Siller:

A rövid áztatási időnek köszönhetően nagyon világos színű vörösbor;

késői szüretelésű bor;

termőhelyen palackozva;

termelői palackozás;

pinceszövetkezetben palackozva vagy „pinceszövetkezet által palackozva”;

cuvée vagy küvé;

 

PEZSGŐ:

fehér:

Muskotály;

Palackban erjesztett:

a második alkoholos erjesztés palackban történt

a küvében végbemenı, szén-dioxid-képződést szolgáló erjedés kezdetétől

a gazdaságban történő érlelési időt is beleszámítva  legalább kilenc hónap telt el

a szekunder fermentáció és a küvé seprőn érlelési ideje legalább 90 nap

a terméket szűréssel, transzvázé eljárással vagy degorzsálással seprőtlenítik.

Hagyományos módszerrel palackban erjesztett,

Hagyományos módszer (méthode traditionelle),

Klasszikus módszer (méthode classique),

klasszikus hagyományos módszer:

a második alkoholos erjesztés palackban történt

legalább ugyanazon gazdaságban kilenc hónapon keresztül seprőn marad a pezsgő

seprőtlenítés degorzsálással;

termelői palackozás;

pinceszövetkezetben palackozva vagy „pinceszövetkezet által palackozva”;

cuvée vagy küvé;

 

rozé:

Palackban erjesztett;

Hagyományos módszerrel palackban erjesztett,

Hagyományos módszer (méthode traditionelle),

Klasszikus módszer (méthode classique),

klasszikus hagyományos módszer;

termelői palackozás;

pinceszövetkezetben palackozva vagy „pinceszövetkezet által palackozva”;

cuvée vagy küvé;

 

vörös:

Palackban erjesztett;

Hagyományos módszerrel palackban erjesztett,

Hagyományos módszer (méthode traditionelle),

Klasszikus módszer (méthode classique),

klasszikus hagyományos módszer;

termelői palackozás;

pinceszövetkezetben palackozva vagy „pinceszövetkezet által palackozva”;

cuvée vagy küvé;

 

fehér termelői pezsgő:

Muskotály;

Hagyományos módszerrel palackban erjesztett,

Hagyományos módszer (méthode traditionelle),

Klasszikus módszer (méthode classique),

klasszikus hagyományos módszer;

blanc de blanc:

100%-ban chardonnay szőlőfajtából származó küvéből készült;

blanc de noir:

100%-ban a pinot noir szőlőfajta gyors feldolgozásával nyert küvéből készült;

nyerspezsgő:

palackban erjesztett, expedíciós likőrt egyáltalán nem adtak hozzá;

termelői palackozás;

pinceszövetkezetben palackozva vagy „pinceszövetkezet által palackozva”;

cuvée vagy küvé;

 

rozé termelői pezsgő:

Hagyományos módszerrel palackban erjesztett,

Hagyományos módszer (méthode traditionelle),

Klasszikus módszer (méthode classique),

klasszikus hagyományos módszer;

nyerspezsgő ;

termelői palackozás;

pinceszövetkezetben palackozva vagy „pinceszövetkezet által palackozva”;

cuvée vagy küvé;

 

Vörös termelői pezsgő:

Hagyományos módszerrel palackban erjesztett,

Hagyományos módszer (méthode traditionelle),

Klasszikus módszer (méthode classique),

klasszikus hagyományos módszer;

nyerspezsgő ;

termelői palackozás;

pinceszövetkezetben palackozva vagy „pinceszövetkezet által palackozva”;

cuvée vagy küvé;

 

MINŐSÉGI PEZSGŐ:

fehér:

Muskotály;

Palackban erjesztett;

Hagyományos módszerrel palackban erjesztett,

Hagyományos módszer (méthode traditionelle),

Klasszikus módszer (méthode classique),

klasszikus hagyományos módszer;

blanc de blanc;

blanc de noir;

nyerspezsgő;

termelői palackozás;

pinceszövetkezetben palackozva vagy „pinceszövetkezet által palackozva”;

cuvée vagy küvé;

 

rozé:

Palackban erjesztett;

Hagyományos módszerrel palackban erjesztett,

Hagyományos módszer (méthode traditionelle),

Klasszikus módszer (méthode classique),

klasszikus hagyományos módszer;

nyerspezsgő;

termelői palackozás;

pinceszövetkezetben palackozva vagy „pinceszövetkezet által palackozva”;

cuvée vagy küvé;

 

vörös:

Palackban erjesztett;

Hagyományos módszerrel palackban erjesztett,

Hagyományos módszer (méthode traditionelle),

Klasszikus módszer (méthode classique),

klasszikus hagyományos módszer;

nyerspezsgő;

termelői palackozás;

pinceszövetkezetben palackozva vagy „pinceszövetkezet által palackozva”;

cuvée vagy küvé;

 

fehér minőségi termelői pezsgő:

Muskotály;

Hagyományos módszerrel palackban erjesztett,

Hagyományos módszer (méthode traditionelle),

Klasszikus módszer (méthode classique),

klasszikus hagyományos módszer;

blanc de blanc;

blanc de noir;

nyerspezsgő;

termelői palackozás;

pinceszövetkezetben palackozva vagy „pinceszövetkezet által palackozva”;

cuvée vagy küvé;

 

rozé minőségi termelői pezsgő:

Hagyományos módszerrel palackban erjesztett,

Hagyományos módszer (méthode traditionelle),

Klasszikus módszer (méthode classique),

klasszikus hagyományos módszer;

nyerspezsgő;

termelői palackozás;

pinceszövetkezetben palackozva vagy „pinceszövetkezet által palackozva”;

cuvée vagy küvé;

 

vörös minőségi termelői pezsgő:

Hagyományos módszerrel palackban erjesztett,

Hagyományos módszer (méthode traditionelle),

Klasszikus módszer (méthode classique),

klasszikus hagyományos módszer;

nyerspezsgő;

termelői palackozás;

pinceszövetkezetben palackozva vagy „pinceszövetkezet által palackozva”;

cuvée vagy küvé;

 

ILLATOS MINŐSÉGI PEZSGŐ:

Muskotály;

termelői palackozás;

pinceszövetkezetben palackozva vagy „pinceszövetkezet által palackozva”;

cuvée vagy küvé;

 

SZÉN-DIOXID HOZZÁADÁSÁVAL KÉSZÜLT GYÖNGYÖZŐBOR:

fehér:

Muskotály;

termelői palackozás;

pinceszövetkezetben palackozva vagy „pinceszövetkezet által palackozva”;

cuvée vagy küvé;

 

rozé:

termelői palackozás;

pinceszövetkezetben palackozva vagy „pinceszövetkezet által palackozva”;

cuvée vagy küvé;

 

vörös:

termelői palackozás;

pinceszövetkezetben palackozva vagy „pinceszövetkezet által palackozva”;

cuvée vagy küvé.

 

 

i) a h) pontban felsorolt kifejezések feltüntetésének jogszabályokban foglaltaknál szigorúbb feltételei:

i) Válogatott szüretelésű bor:

- csak kézzel lehet szüretelni

- bor édesítése tilos

ii) Késői szüretelésű bor:

- csak kézzel lehet szüretelni

- bor édesítése tilos

iii) Töppedt szőlőből készült bor:

- csak kézzel lehet szüretelni

- bor édesítése tilos

iv) Jégbor:

- csak kézzel lehet szüretelni

- bor édesítése tilos

 

VIII/2. A kiszerelésre vonatkozó szabályok:

a) dűlőfeltüntetéssel megkülönbözetett Balatonboglári borok csak üvegpalackban hozhatók forgalomba.

b) fehér minőségi termelői pezsgő, rozé minőségi termelői pezsgő, valamint vörös minőségi termelői pezsgő zárása kizárólag parafa dugóval, annak rögzítése pedig pezsgős drótkosárral lehetséges.

 

VIII/3. Az illetékes helyi borbíráló bizottság kijelölése:

MGSZH Központ Borászati Igazgatóság

 

VIII/4. Nyilvántartások, adatszolgáltatások, bejelentések:

a) Nyilvántartások:

i) keletkezett származási bizonyítványok (szőlő- és borszármazási) példányai;

ii) forgalomba hozatali engedélyek másolatai;

iii) Balatonboglári Borvidék Hegyközségi Tanácsa által meghatározott helyszíni szemlékről szóló jegyzőkönyvek, dokumentumok;

iv) pincekönyv;

v) Szőlőterület illetve pince helye szerint illetékes hegybíró által az oltalom alatt álló eredetmegjelöléses/oltalom alatt álló földrajzi jelzéses termék előállítójáról, a hegyközségi informatikai rendszerben (továbbiakban: HEGYÍR), vezetett nyilvántartások (ültetvénykataszter, pincekataszter)

b) Bejelentések

i) Termelési szándék bejelentése: a Balatonboglár oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borászati termék termelésének - beleértve a szőlő alapanyag termelést is – megkezdésekor köteles a területileg illetékes hegyközségnél termelési szándékát bejelenteni.

A bejelentés mindaddig érvényes, míg a termelő a területileg illetékes hegyközségnél, a termelő e szándékát módosító nyilatkozatot nem tesz.

ii) Dűlőnév feltüntetéssel megkülönböztetett borok termelésének bejelentése: Minden olyan szőlőültetvényt, amelyen dűlőfeltüntetéssel megkülönböztetett Balatonboglári bor szőlő-alapanyagát kívánják előállítani, a termelő köteles azt, az ültetvény fekvése szerint illetékes hegybírónak, a szüretet megelőző március 15-ig bejelenteni.

A bejelentés mindaddig érvényes, míg a termelő máskép nem nyilatkozik.

 

VIII/5. Termék előállítása a lehatárolt termőterületen kívül:

a).bor, minőségi pezsgő, illatos minőségi pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor:

Zala megye Veszprém megye, Fejér megye, Tolna megye és Baranya megye

b) pezsgő:

az a) pontban foglaltak, valamint Budapest - XXII. kerület, Budafok

 

VIII/6. Édesítésre vonatkozó szabályok:

Balatonboglár oltalom alatt álló eredetmegjelöléses borok édesítése a IV. fejezetben valamint a VIII/5. pontban lehatárolt területen lehetséges.

 

IX. ELLENŐRZÉS

 

1. A termékleírás ellenőrzésére kijelölt szervezetek:

A termékleírás betartásának hatósági ellenőrzését a hatályos jogszabály által kijelölt hatóságok végzik el.

Jelenleg hatályos jogszabályok szerinti hatóság:

(1) Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Borászati Igazgatóság

1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.

Tel: +36 1 346-09-30, Fax: +36 1 212 49 78

e-mail: bmi@mgszh.gov.hu

Web: http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/obi

 

(2) Kormányhivatalok:

Omissis………………….

 

2. Az ellenőrzések köre és módja:

- A borászati termékek analitikai és érzékszervi tulajdonságainak vizsgálata forgalomba hozatal előtt;

- A borászati terméket előállító üzem adminisztratív ellenőrzése a gazdasági akta alapján, illetve helyszíni vizsgálata kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján;

- Kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján érzékszervi és analitikai vizsgálat a forgalomba hozott borászati termékek esetén;

- származási bizonyítványok valóságtartalmának ellenőrzése.

 

X. A HEGYKÖZSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE

 

Omissis……………………

BALATONFÜRED-CSOPAK

Balatonfüred-Csopaki Borvidék

O.E.M. (Minőségi Bor)

BALATONFÜRED-CSOPAK TERMÉKLEÍRÁS

Legge n. XVIII 2004

Modificata dalla Legge n. XXXIX 2009

Modificato dal Decreto n. 178 IX 4 2009

Decreto FVM n. 97 VI 3 2004

Decreto FVM n. 99 VI 3 2004

Modificato dal Decreto FVM n. 9 II 3 2006

Modificato dal Decreto FVM n. 35 V 4 2007

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 16 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 99 VII 30 2009

Decreto FVM n.127 IX 29 2009

Modificato dal decreto VFM n. 134 X 14 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 64 V 12 2010

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 14 2011

Modificato dal Decreto VM n. 1 I 11 2011

Modificato dal Decreto VM 128/2012 n. XII 14

Modificato dal Decreto VM 29/2013 n. IV 30

 (fonte Kormany.hu)

 

I. NÉV

 

Balatonfüred-Csopak

Balatonfüred-Csopaki

Oltalom alatt álló eredetmegjelölés

 

II. A BOROK LEÍRÁSA

 

II/1. Szőlőből készült termékek kategóriái: bor

Bortípusok:

Fehér,

Rozé,

Vörös.

 

II/A. Analitikai előírások

Bortípus:

fehér:

Minimális összes alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Tényleges alkohol-tartalom: 9,00 – 15,00% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,60 - 15,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Maximális összes kénessav tartalom: *;

Összes cukor-tartalom: *;

 

Rozé :

Minimális összes alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Tényleges alkohol-tartalom: 9,00 – 15,00% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,60 - 15,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l;

Maximális összes kénessav tartalom: *;

Összes cukor-tartalom: *;

 

Vörös :

Minimális összes alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Tényleges alkohol-tartalom: 9,00 – 15,00% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,60 - 15,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,20 g/l;

Maximális összes kénessav tartalom: *;

Összes cukor-tartalom: *;

 

* a vonatkozó hatályos jogszabályok szerint

 

II/B. Érzékszervi jellemzők

 

Fehér :

- friss, száraz, könnyű fehérborok: Halvány szalmasárga - szalmasárga színű, rendszerint lágy karakterű, de harmonikus fehérborok, élénk savtartalmú, a hordós érlelés nyomait nélkülöző illat és íz világgal.

Főbb jellemzőjük a kiegyensúlyozott savtartalom, a könnyű értelmezhetőség, gyümölcsös illat- és ízvilág, bizonyos fajták esetén a szőlőzamat.

- illatos vagy florális fehérborok: Halványzöld – halvány szalmasárga – erőteljesebb szalmasárga színű, rendszerint, könnyű vagy közepesen testes, száraz, félédes vagy édes, lágy karakterű, de harmonikus illat- és zamatanyagokban gazdag  fehérborok. Jellemző a tiszta, intenzív aromatika.

- testes, gazdag ízű fehérborok: Szalmasárga – erőteljesebb szalmasárga – halvány aranysárga - aranysárga színű, élénk, gyakran magas savtartalmú, esetenként tölgyfahordós érlelésű, gazdag ízű és szerkezetű borok.

Tökéletesen alkalmasak a hosszú tölgyfahordós, majd palackos érlelésre.

Fajtajellegüket hosszú évekig megőrzik.

 

Rozé:

Halvány rózsaszín – rózsaszín - ibolya vagy lazac (hagymahéj) színű, könnyed, élénk savérzetű, rendkívül gyümölcsös illataromájú, a hordós érlelés nyomait nélkülöző illat és íz világgal.

 

Vörös:

- üde, gyümölcsös vörösborok: Halvány rubin – erőteljesebb rubin – sötét rubin színű, egyszerű, gyümölcsös (dzsúszos), fiatalos, minimális tölgyfa és tannin aromájú vörösborok.

Főbb jellemzőjük az alacsony alkohol és savtartalom, tiszta, az intenzív gyümölcsös karakter.

- közepesen telt és testes vörösborok: Erőteljesebb rubin – rubin – halvány gránát színű telt ízű, részleges vagy intenzívebb fahordós érlelésű borok, melyekben a tölgyfa íz nem uralkodó.

Tanninhangsúly nélküli, intenzív gyümölcsös karakterű, jellemzően sima, bársonyos szerkezetű vörösborok.

 

III. KÜLÖNÖS BORÁSZATI ELJÁRÁSOK

 

Az általános szabályok alkalmazandóak.

Szőlőtermesztés:

1. Művelésmód és telepítési sűrűség:

a. A 2010. augusztus 1. előtt telepített szőlőültetvények esetében bármilyen, korábban engedélyezett művelésmódú és telepítési sűrűségű szőlőültetvényről származó szőlőből készülhet Balatonfüred-Csopak oltalom alatt álló eredetmegjelölésű bor a szőlőültetvény termelésben tartásáig.

b. a 2010. augusztus 1-e után telepített szőlőültetvényekre vonatkozó szabályok:

 

i. művelésmód:

ernyőművelés,

alacsony kordon művelés,

középmagas kordon művelés,

Moser kordon művelés,

egyes függöny művelés,

Guyot művelés,

fejművelés,

bakművelés

 

ii. telepítési sűrűség: minimum 3.300 tő / hektár, maximum 10.000 tő/ha.

 

2. a szüret módja:

kézi és gépi szüret, kivéve

a dűlő megjelöléses borok,

a válogatott szüretelésű borok,

a késői szüretelésű borok,

valamint

a jégborok,

melyek csak kézzel szüretelhetőek.

 

3. A szüret időpontjának meghatározása:

A területileg illetékes Hegyközség hegybírójának engedélye alapján (fajtánkénti lebontásban).

 

4. A szőlő minimális cukortartalma (potenciális alkoholtartalomban kifejezve):

a. Fehér: 9,00% vol. (14,90° MM);

b. Rozé: 9,00% vol. (14,90° MM);

c. Vörös: 9,00% vol. (14,90° MM).

 

IV. KÖRÜLHATÁROLT TERÜLET

Veszprém Megye (provincia):

Balatonfüred-Csopak körzet (circondario):

telepűlések (insediamenti): Alsóörs, Aszófő, Balatonakali, Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonfüred, Balatonkenese, Balatonszőlős, Balatonudvari, Balatonvolágos, Csopak, Dörgicse, Felsőörs, Lovas, Mencshely, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Tihany, Vászoly;

Zánkai Körzet:

telepűlések: Balatoncsicsó, Monoszló, Óbudavár, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon, Zánka.

a szőlő termőhelyi kataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

 

V. MAXIMÁLIS HOZAM

 

fehér: 14,00 t/ha szőlő vagy 100 hl/ha seprős újbor;

rozé: 14,00 t/ha szőlő vagy 100 hl/ha seprős újbor;

vörös: 14,00 t/ha szőlő vagy 100 hl/ha seprős újbor;

 

VI. ENGEDÉLYEZETT SZŐLŐFAJTÁK

 

fehér:

Chardonnay, Furmint, Juhfark, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Pinot Blanc, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sauvignon, Sárga muskotály, Szürkebarát, Tramini, Zenit, Zeus, Cserszegi fűszeres, Ezerjó, Irsai Olivér, Királyleányka, Rozália, Hárslevelű, Nektár, Semillon, Zengő;

 

rozé:

Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Kékfrankos, Kékoportó, Pinot Noir, Merlot, Zweigelt, Syrah;

 

vörös:

Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Kékfrankos, Kékoportó, Pinot Noir, Merlot, Zweigelt, Syrah.

 

VII. KAPCSOLAT A FÖLDRAJZI TERÜLETTEL

 

1. A körülhatárolt terület bemutatása

Földrajzi környezet

A Balaton tó északi partjának keleti medencéjében, Balatonfőkajártól Zánkáig terjedő partszakasz első és második hegyvonulata alkotja a Balatonfüred-Csopak lehatárolt termőterületet.

A partközeli zónáját vékony, alacsony fekvésű parti lapály képviseli, itt azonban szőlőtermesztés nem folyik.

A szőlőtermesztés szempontjából fontos területeket lankás hegylábfelszín és mérsékelten meredek hegységperemi formák alkotják.

A szőlőtermő dűlők alapkőzeteinek rétegsorát az ún. Középhegységi-típusú felső perm – alsó triász kőzetek alkotják, negyedidőszaki törmeléktakaróval.

A körzet talajai nem túl változékonyak, agyagbemosódásos erdőtalajok fordulnak elő a területen.

A borvidék jellegzetes és egyedülálló talajtani képződménye a vörös erdőtalaj, mely a magas vas-oxid tartalmú permi homokkő mállására vezethető vissza.

A borvidéken magas Ca, Mg és K tartalom jellemző.

Balatonfüred-Csopak klímáját a Bakony-hegység völgyeiből lezúduló hideg levegő és a medence déli oldalán elnyúló Balaton határozza meg.

A borvidék szőlőhegyei hatalmas erdőrengeteg környezetébe ágyazottak.

Ezért a nyári napok Balaton tó felől feláramló párás melegét estétől - a Balaton felé lengedező éjszakai szellő hatására - hűvös erdei levegő váltja fel a szőlősorok között.

Balatonfüred-Csopakon a napsütötte órák száma átlagosan 1950-2000 óra, az évi középhőmérséklet: 11-12° C.

Az átlagos éves csapadékmennyiség 650-700 mm, melyből a tenyészidőszak alatt átlagosan 350 mm hullik a borvidéken.

A borvidék klímája szempontjából meghatározó, hogy az utolsó tavaszi fagynap április 5-ére tehető, ami kiemelkedően korai értéknek számít.

 

Emberi tényezők

Több mint 2200 éve megszakítatlan, fontos helyet foglal el a szőlőművelés, a borkultúra a Balatonfüred-Csopaki borvidéken.

A szőlőművelést meghonosító keltákat követően a Római Birodalomban is fejlett borkultúrával találkozunk a vidéken, melyet bizonyít a Balácán feltárt kúria falán talált szőlő motívumok.

Később a magyar királyi és egyházi birtokok, valamint főúri szőlők helyszíne: 1018-ban I.

Szent István például Balatonfüred-Csopaki szőlőket adományozott a Veszprém-völgyi apácamonostornak.

A borvidék középkori fejlődése szempontjából meghatározó a tihanyi bencés apátság volt, mely a környező húsz falu legnagyobb szőlőbirtokosaként irányította a borvidék fejlődését.

A szőlőtermesztés termőterületének kialakulása is a tudatos emberi munka következménye, hiszen az itt élő szőlőtermelők a fagyveszélyes és betegségek megjelenésének kedvező alacsony fekvésű, lápos területek helyett, a fagyvédett, gyorsan felmelegedő domboldalakon termesztenek évezredek óta csak szőlőt.

A tudatos emberi gondolkodást mutatja, hogy Balatonfüred-Csopakon az egyes dűlőket változatos állatfaunával rendelkező erdősávok választják el egymástól.

Ezek az erdősávok a szőlőtermesztés szempontjából meghatározó predátorok természetes áttelelő helyszínei.

A IX-X. században a vidéken letelepedő honfoglaló magyarok magukkal hoztak számos úgynevezett pontusi fajtakörbe tartozó szőlőfajtát, melyeket a helyi ligeti szőlőkkel keresztezve évszázadok alatt alakult ki a Balatonfüred-Csopakon őshonos, autochton Juhfark fajta.

Balatonfüred-Csopak mai fajtaszerkezete a filoxéravészt követően jelentősen átalakult, hiszen a korábban termesztett fajták többsége eltűnt a borvidékről.

A borvidék egyedi ökológiai adottságaihoz jól alkalmazkodó, késői és közepes érésű fehérborszőlő-fajtákra (pl.: juhfark, olasz rizling, szürkebarát) alapozták a helyi szőlőtermelők a Balatonfüred-Csopaki termesztést, mely fajták mára elválaszthatatlanok a borvidéktől.

Ezeket a szőlőfajtákat hagyományosan alacsony tőkeformákon termesztették, magas hektáronkénti tőkeszám mellett. Az elmúlt hatvan év kutatási kísérletei alapján több, a borvidékhez köthető fajta került termesztésbe (pl.: Cserszegi fűszeres).

A rendszerváltozást követően újraéledő Balatonfüred-Csopaki borvidék termelői is ezekre a helyi jelentőségű fajtákra alapozták a borvidék új arculatának kialakítását, melyek kiegészülnek a rozé- és vörösborkészítés alapját jelentő vörösborszőlő-fajtákkal.

A szőlőültetvények felújítása során fokozatosan hagynak fel az államszocializmus mennyiségi szemléletét tükröző magas művelésmódokkal és térnek át a helyi hagyományokat és a modern szőlőtermesztési ismereteket ötvöző alacsony- és középmagas művelésmódokra.

Az engedélyezett maximális terméshozamokat is a minőségi bortermelés igényei szerint alakították át (maximum 100 hl/ha), melyet a dűlőnév feltüntetéssel forgalomba hozott borok esetében tovább korlátoztak.

A magas minőségű szőlőt hagyományosan a helyi pincékben dolgozzák fel a termelők.

Balatonfüred-Csopaki borvidék életében meghatározó Balatonfüred város 1987-től a Szőlő és Bor Nemzetközi Városa rangot használhatja.

A Balatonfüred-Csopaki borok hírnevének és minőségének egyik legfontosabb, korunk elismerését jelentette, amikor 2000-ben Balatonfüred-Csopaki termelő nyerte el az év „év bortermelője” kitüntetést.

 

2. A borok leírása

A Balatonfüred-Csopaki borok diszkrét illatúak, ugyanakkor zamat- és illatgazdagság jellemző rájuk, mely a Balatonfüred-Csopaki borok eleganciáját biztosítja.

Illatukban és ízükben fontos közös vonás az ásványosság dominanciája, és a fülledt aromaanyagoktól való mentesség. Ízükben az érett és komplex savstruktúra dominál, ami a Balatonfüred-Csopaki borok frissességét, üdeségét biztosítja. A Balatonfüred-Csopaki borokra jellemző mandulás utóíz a kóstolást követően hosszan érezhető.

 

3. Az okszerű kapcsolat bemutatása és bizonyítása

A vegetációs időszakban lehulló csapadéknak, valamint a Balatonfüred-Csopaki termőtalaj víztartó képességének köszönhetően a meleg nyári napokban is megfelelő a szőlő növény vízellátása.

Így a kritikus nyári időszakban a szőlő fejlődése folyamatos, stressz faktoroktól mentes, a borban tehát a fülledt illatok, valamint éretlen, nyers savak nem jelennek meg.

Az érett, kifejező savstruktúra és a minerális ízjegyek hangsúlyos megjelenése a Balatonfüred-Csopaki talaj magas ásványtartalmára vezethető vissza.

A helyi jelentőségű, a helyi termelők által kiválasztott Olasz rizling és Szürkebarát fajták nagy mennyiségben halmoznak fel Mg-ot és Ca-ot a borokban.

A sekély mélységű tó vízfelszínén visszatükröződő napsugarak tavasszal a hegyoldalak egyenletes felmelegedését okozzák, és a szőlőnek a rügyfakadás folyamán állandó körülményeket biztosít.

Balatonfüred-Csopak korai utolsó tavaszi fagynapjának köszönhetően kisebb a tavaszi fagyok kialakulásának lehetősége a borvidéken, így minden évben egyenletes a hajtásnövekedés, megfelelő nagyságú lombfelület alakul ki, tehát a szőlő beérése optimális.

A szőlőtermesztés szempontjából kiemelt szerepe van a dűlők mellett évezredek alatt kialakított erdősávoknak, hiszen az ott áttelelő predátorok (rovarok, pl.: ragadozó atkák) a szőlő kártevőit jelentősen visszaszorítják.

Így a szőlő fejlődése szempontjából kritikus kezdeti fejlődési szakasz nem vontatott, és magasabb és egészségesebb lombfal alakulhat ki.

A meleg nyári és a mediterrán anticiklon biztosította hosszú, napos őszi nappalok után a Bakonyi szeleknek köszönhető hűvös esték alatt a szőlő növény gyorsan a fotoszintézis sötét szakaszába lép, ami a szőlő cukortartalom koncentrációjának gyors emelkedéséhez vezet.

Ez a páratlan természeti adottság eredményezi a Balatonfüred-Csopaki borok testességét.

A Balatonfüred-Csopaki borokra jellemző elegáns savstruktúra és gyümölcsös aromák is az erdőkből lezúduló hideg levegőre vezethető vissza.

Az évszázadok alatt kiválasztatott hegyoldalakban, amelyeken ma szőlőt termesztenek, az állandó légmozgásnak és az alacsony tőkeformáknak köszönhetően a szőlőfürtökön a pára hamar felszárad, így a gombás megbetegedések kialakulása nem gyakori, a szőlő egészségesen szüretelhető.

A borok minőségére jelentős hatást gyakorol a hagyományos, helyi pincék építészeti kialakítása is.

A Balatonfüred-Csopak talajszerkezetének adottságaiból adódóan a helyi pincéknek csak egy része van a föld alatt, így azokban évközben jelentős hőingadozás figyelhető meg.

Ennek köszönhetően a tél folyamán a borok lehűlnek, és fahordós ászkolás ellenére is megőrzik üdeségüket.

A nyáron 15-19 fokra felmelegedő pincékben természetesen megtörténik a hőre érzékeny, instabil fehérjék kicsapódása.

Ennek a természetes folyamatnak köszönhetően a helyi borászok könnyebben stabilizálják a borokat, melyek jobban megőrzik aromagazdagságukat.

E természeti faktorok összessége ötvöződik az itt élő termelők több évszázados, apáról-fiúra szálló tapasztalatával, melyek együttesen jelentik annak a zálogát, hogy az egészséges, érett szőlőfürtökből a Balatonfüred-Csopakra jellemző magas minőségű, testes és tüzes borok.

 

VIII. TOVÁBBI FELTÉTELEK

 

VIII/1. Jelölési szabályok

a) Valamennyi, az i). pontban körülírt kisebb földrajzi egység nevének –i képzős változata használható jelölés.

b) A rozé kifejezés helyettesíthető a rosé kifejezéssel.

c) Kisebb földrajzi egység nevét tartalmazó védjegyekkel, illetve 2002. május 11. előtt használat útján meghonosodott védjegyekkel jelölt Balatonfüred-Csopaki bor esetében nem kell használni a település- és dűlőfeltüntetés általános szabályait.

d) Balatonfüred-Csopaki oltalom alatt álló eredetmegjelölésű boron az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” kifejezés helyettesíthető a „védett eredetű bor” kifejezéssel.

e) Valamennyi Balatonfüred-Csopaki boron kötelező a cukortartalmat jelölő kifejezés feltüntetése.

f) „Termőhelyen palackozva”, „termelői palackozás” és „pinceszövetkezetben palackozva” kifejezés valamennyi Balatonfüred-Csopaki boron feltüntethető.

 

g) A Küvé vagy cuvée bor, több szőlőfajta házasításából nyert bort jelölhet, amelyen a fogyasztók tájékoztatása érdekében a küvét alkotó szőlőfajták nevét a címkén csökkenő részarányuk sorrendjében fel lehet tüntetni, abban az esetben, ha valamennyi fajta részaránya eléri az 5 %-ot.

 

h) „Muskotály” korlátozottan használható kifejezés használatának feltételei:

i) fajta feltüntetése nem engedélyezett,

ii) a bor legalább 85%-ban Sárgamuskotályból, Ottonel muskotályból, Irsai Olivérből, Nektárból vagy Cserszegi fűszeresből áll.

 

i) A feltüntethető kisebb földrajzi egységek neve, körülhatárolásuk és feltüntetésük szabályai:

i) Körzetek:

- Feltüntethető nevek:

(a) Zánka:

Zánka, Monoszló, Tagyon, Szentantalfa, Balatoncsicsó, Szentjakabfa, Óbudavár települések

(b) Csopak:

Csopak, Paloznak, Lovas, Alsóörs, Felsőörs, Balatonalmádi települések. A Csopak név csak olaszrizling boron tüntethető fel.

(c) Aligai:

Balatonvilágos, Balatonfőkajár, Balatonkenese települések

(d) Balatonfüred:

Balatonfüred, Balatonszőlős, Pécsely, Balatonudvari, Aszófő, Örvényes, Vászoly, Tihany, Balatonakali, Dörgicse, Mencshely települések

 

- A feltüntetés feltételei:

(a) Eredetazonosság: 85%

(b) A szőlő minimális cukortartalma (potenciális alkoholtartalomban kifejezve): 10,60% vol. (17° MM)

(c) Maximális hozam:

(i) Balatonfüred, Csopak: 10 t/ha szőlő vagy 75 hl/ha seprős újbor

(ii) Aligai, Zánka: 14 t/ha szőlő vagy 100 hl/ha seprős újbor

 

ii) Települések:

- Feltüntethető nevek:

Alsóörs, Aszófő, Balatonakali, Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonkenese, Balatonszőlős, Balatonudvari, Balatonvilágos, Dörgicse, Felsőörs, Lovas, Mencshely, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Vászoly, Balatoncsicsó, Monoszló, Óbudavár, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon.

- A feltüntetés feltételei:

(a) Eredetazonosság: 85%

(b) A szőlő minimális cukortartalma (potenciális alkoholtartalomban kifejezve): 10,60% vol. (17° MM)

(c) Maximális hozam 10 t/ha szőlő vagy 75 hl/ha seprős újbor

 

iii) Dűlők és aldűlők:

- Feltüntethető nevek: lsd. melléklet

- A feltüntetés feltételei:

(a) Eredetazonosság: 100%

(b) A szőlő minimális cukortartalma (potenciális alkoholtartalomban kifejezve): 11,50% vol. (18,20° MM)

(c) Maximális hozam 8 t/ha szőlő vagy 56 hl/ha seprős újbor

(d) Tilos a bor édesítése és alkoholtartalmának növelése

(e) A dűlő feltüntetéses bor esetében kötelező a címkén feltüntetni a letöltött palack számot.

 

j) a jelölhető hagyományos kifejezések, egyéb korlátozottan használható kifejezések, illetve készítési módra utaló kifejezések, illetve egyéb, szabályozottan használható kifejezések:

fehér:

„barrique”

„barrique-ban erjesztett” v. „…hordóban erjesztett”

barrique-ban érlelt v. „…hordóban érlelt”:

olyan bor, amelynek legalább egyharmadát 350 liternél nem nagyobb térfogatú, új tölgyfahordóban tárolták, amely esetében tölgyfadarabokat a bor érlelése és készítése során nem alkalmaztak, valamint a bor a forgalomba hozatali engedély megszerzéséhez szükséges minősítés során az érlelésre jellemző érzékszervi tulajdonságokkal rendelkezik.

Használható egyéb kifejezések:

első szüret vagy virgin vintage:

kifejezés a termőre fordulás utáni első évben szüretelt szőlőből készült borok esetében használható;

újbor vagy primőr:

a szüret évében palackozott újborok jelölésére használható;

Szűretlen:

a szűretlen kifejezés azokon a borokon tüntethető fel, amelyek vagy hosszabb, többéves érlelés során váltak palackéretté, mivel a labilitást okozó anyagok kiváltak belőle, vagy a derítések által kerültek tükrös állapotba, s amelyek esetében a technológia során mellőzték a szűrést;

Válogatott szüretelésű bor:

olyan bor, amelyet a tőkén teljesen beérett szőlőből kiválogatott, egészséges, részben túlérett bogyóiból állítottak elő, és amelynek természetes alkoholtartalma legalább 12,08% vol.

A must cukortartalma legalább 204,5 g/l;

Jégbor:

túléretten, megfagyottan szüretelt és préselt szőlőbogyók felhasználásával előállított bor:

amelynek természetes alkoholtartalma legalább 16,66 % vol

amelyet igazoltan legfeljebb -7°C-os hőmérsékleten szüreteltek.

A jégbor készítésére vonatkozó szándékot legalább 48 órával a tervezett szüreti időpont előtt be kell jelenteni az ültetvény területe szerint illetékes hegybíró részére.

Muskotály;

Muzeális bor:

Legalább öt éven keresztül palackban érlelt bor.

késői szüretelésű bor:

olyan bor, amelyet az általános szüreti időszak után szüretelt, érett szőlőből állítottak elő, és amelynek természetes alkoholtartalma legalább 12,08% vol. 

A must cukortartalma legalább 204,50 g/l;

 

Vörös:

„barrique”

„barrique-ban erjesztett” v. „…hordóban erjesztett”

barrique-ban érlelt v. „…hordóban érlelt”;

első szüret vagy virgin vintage;

Válogatott szüretelésű bor:

Jégbor;

Muzeális bor;

Siller:

A rövid áztatási időnek köszönhetően nagyon világos színű vörösbor;

késői szüretelésű bor;

 

rozé:

Jégbor;

 

k) A címkén a „Balaton borrégió” megnevezés feltüntethető.

 

VIII/2. A kiszerelésre vonatkozó szabályok:

A dűlőfeltüntetéses borok,

a késői szüretelésű borok,

a válogatott szüretelésű borok és

a jégborok

csak üvegpalackban hozhatók forgalomba.

Ez alól kivételt képeznek, az adott termőhelyen belül, a termelő által, saját pincéjében, helyben fogyasztásra értékesített, saját termelésű borai.

 

VIII/3. Az illetékes helyi borbíráló bizottság kijelölése:

A Balaton Borrégió Borminősítő Bizottsága.

 

VIII/4. Nyilvántartások, adatszolgáltatások, bejelentések:

Dűlő feltüntetéses bor esetében a termelési szándékot minden év április 30.-ig be kell jelenteni a hegybírónak.

 

VIII/5. Termék előállítása a lehatárolt termőterületen kívül:

Veszprém megye:

 

IX. ELLENŐRZÉS

 

1. A termékleírás ellenőrzésére kijelölt szervezetek:

A termékleírás betartásának hatósági ellenőrzését a hatályos jogszabály által kijelölt hatóságok végzik el.

Jelenleg hatályos jogszabályok szerinti hatóság:

(1) Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Központ Borászati Igazgatóság

1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.

Tel.: +36 1 346-09-30

Fax.: +36 1 212 49 78

e-mail.: bmi@mgszh.gov.hu

Web.: http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/obi

 

(2) Kormányhivatalok:

Omissis……………..

 

2. Az ellenőrzések köre és módja:

- A borászati termékek analitikai tulajdonságainak vizsgálata forgalomba hozatal előtt;

- A borászati terméket előállító üzem adminisztratív ellenőrzése a gazdasági akta alapján, illetve helyszíni vizsgálata kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján;

- Kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján érzékszervi és analitikai vizsgálat a forgalomba hozott borászati termékek esetén;

- származási bizonyítványok valóságtartalmának ellenőrzése.

 

X. A HEGYKÖZSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE

 

Omissis………………..

 

Melléklet: dűlő- és aldűlőnevek

 

Település: Dűlő (Aldűlő);

Zánka:

Tagyon-hegy, Tagyon-hegy (Hosszú-földek), Tagyon-hegy (Hegyestű), Horog, Belátó-hegy, Várhegy, Hamuházi, Vörösföld, Vörösföld (Kerítés),Vörösföld (Temetői dűlő), Bálint-hegy;

Monoszló:

Hegyestű, Pangyér, Kajor, Kajor (Csille), Új-hegy, Csádé, Agyagos, Ujma, Boncsos;

Tagyon:

Tagyon-hegy, Tagyon-hegy (Bároca),Tagyon-hegy (Galozsa),Tagyon-hegy (Tóhely),Tagyon-hegy (Ágoston),Tagyon-hegy (Egyed),Tagyon-hegy (Gunyhós),Tagyon-hegy (Kenderföld),Tagyon-hegy (Külsőharaszt), Tagyon-hegy (Leányka), Tag;

Szentantalfa: Csele kuta, Csele kuta (Temető alja), Csele kuta (Lipót), Tag, Tag (Haraszt alja), Tagyon-hegy, Tagyon-hegy (Bároca), Szent Balázs-hegy, Szent Balázs-hegy (Mocsár), Szent Balázs-hegy (Agyaglik),Szent Balázs-hegy (Sós),Szent Balázs-hegy (Tarló-szőlő), Szent Balázs-hegy (Tő),

Balatoncsicsó:

Határ, Határ (Szilvás), Buda-völgy, Buda-völgy (Pirkanc), Fenyves, Fenyves (Selyemdomb), Fenyves (Kék-kuta), Fenyves (Nyugati Kertek), Berkenyés, Berkenyés (Paptag), Berkenyés (Keleti Kertek), Bád, Szent Balázs-hegy, Szent Balázs-hegy (Agyaglik), Szent Balázs-hegy (Péter kuta), Szent György-hegy;

Szentjakabfa:

Fenyves, Fenyves (Szilvás), Fenyves (Nyugati kertek), Hosszú-föld, Hosszú-föld (Déli kertek), Dobogó, Dobogó (Keresztföld), Dobogó (Keleti kertek), Pap-erdő, Pap-erdő (Szé-kút), Pap-erdő (Fekete-föld);

Óbudavár:

Irtás, Irtás (Közép-dűlő), Irtás (Pereszteges), Irtás (Öregföld), Kistelek, Kistelek (Vaskapu);

Alsóörs:

Gőlye-mál, Kis-telek, Máli-dűlő, Suhatag, Telekfő, Telekfő (Lok), Telekfő (Kermencs);  

Csopak:

Bene, Berekhát, Falu kertje, Hegyalja (Szita-hegy), Kis-hegy, Kis-hegy (Kertmög), Kis-hegy (Siralomvágó),

Kocsikapu, Lőcze-domb, Nádas-kút, Nádas-kút (Haraszt), Nagy-kút, Sáfránkert;

 

Felsőörs

Főszőlők, Hosszú, Káptalan-földek, Kis-hegy, Öreg-hegy, Pocca;

Lovas:

Kis-hegy, Kis-telek, Öreg-hegy, Öreg-hegy(Balogh), Öreg-hegy (Soós), Suhatag, Téglaházi-dűlő, Téglaházi-dűlő (Szilfa-dűlő);

Paloznak:

Kis-hegy, Kis-hegy (Hajnóczy),Kis-hegy (Slikker), Malom-hát, Malom-hát (Szil), Nagy-hegy, Sáfránkert, Vörös-part;

Balatonfőkajár:

Öreg-hegy, Somlyó-hegy,

Balatonvilágos:

Aligai-dűlők (Alsó-csapás), Aligai-dűlők (Illatos-hegy), Barackos, Tekeres-hegy, Temetői-dűlő, Világosi-dűlők;

Balatonfüredi körzet:

Aszófő:

Öreg-hegy, Vörös-mál;

Balatonfüred:

Baricska, Bocsár, Meleg-hegy, Péter-hegy, Vörös-mál;

Balatonszőlős:

Dobogó, Gella, Öreg-hegy, Penke, Sós-kút, Száka;

Balatonudvari:

Erdő alja, Les-hegy, Öreg-hegy, Templom feletti;

Örvényes:

Hosszú-föld, Öreg-hegy, Szilvás-kúti, Szőlőföld;

Pécsely:

Király-oldal, Kispécselyi-dűlő, Nyáló-hegy, Zádor-hegy;

Tihany:

Cserhegy, Farkasverem, Hosszú-hegy, Lápi-dűlő, Óvár, Ráta;

Vászoly:

Szentegyházi, Öreg-hegy;

Balatonakali:

Fenye-hegy, Hegytető, Kis-telek, Les-hegy, Magyal, Pántlika, Somogyi-völgy, Szili-dűlő;

Dörgicse:

Agyaglik, Apácska, Balázs alja, Becce, Erdei, Hosszú-dűlő, Kútfői-dűlő, Les-hegy, Margya, Mocsár, Sajtó-telek, Sárkút;

Mencshely:

Csemfa, Halom-hegy.

KÁLI

O.E.M. (Minőségi Bor)

KÁLI TERMÉKLEÍRÁS

Legge n. XVIII 2004

Modificata dalla Legge n. XXXIX 2009

Modificato dal Decreto n. 178 IX 4 2009

Decreto FVM n. 97 VI 3 2004

Decreto FVM n. 99 VI 3 2004

Modificato dal Decreto FVM n. 9 II 3 2006

Modificato dal Decreto FVM n. 35 V 4 2007

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 16 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 99 VII 30 2009

Decreto FVM n.127 IX 29 2009

Modificato dal decreto VFM n. 134 X 14 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 64 V 12 2010

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 14 2011

Modificato dal Decreto VM n. 1 I 11 2011

Modificato dal Decreto VM 128/2012 n. XII 14

Modificato dal Decreto VM 29/2013 n. IV 30

Decreto specifico FVM 103/2009 n. VIII 5

(fonte Kormany.hu)

 

I. NÉV

 

Káli

Oltalom alatt álló eredetmegjelölés

 

 

II. A BOROK LEÍRÁSA

 

II. Szőlőből készült termékek kategóriái: bor

bortípusok:

 

1. Káli bor:

a. Fehér

b. Rozé

c. Vörös

 

2. Káli Királyi bor:

a. Fehér

b. Rozé

c. Vörös

 

3. Káli Királyi Főbor

 

II/A. Analitikai előírások

Káli Bor:  

fehér:

Minimális összes alkoholtartalom  minimum: 11,00% vol.

Minimális tényleges alkoholtartalom minimum: 11,00% vol.;

Maximális illósav-tartalom: 0,80 g/l;

Minimális összes savtartalom: 4,50 g/l;

Maximális összes kénessav tartalom (mg/l): *;

Maximális összes cukortartalom (g/l): *.

 

rozé:

Minimális összes alkoholtartalom  minimum: 11,00% vol.

Minimális tényleges alkoholtartalom minimum: 11,00% vol.;

Maximális illósav-tartalom: 0,80 g/l;

Minimális összes savtartalom: 4,50 g/l;

Maximális összes kénessav tartalom (mg/l): *;

Maximális összes cukortartalom (g/l): *.

 

Vörös:

Minimális összes alkoholtartalom  minimum: 12,60% vol.

Minimális tényleges alkoholtartalom minimum: 12,10% vol.;

Maximális illósav-tartalom: 1,20 g/l;

Minimális összes savtartalom: 4,60 g/l;

Maximális összes kénessav tartalom (mg/l): *;

Maximális összes cukortartalom (g/l): *.

 

KÁLI KIRÁLYI BOR:

fehér:

Minimális összes alkoholtartalom  minimum: 12,80% vol.

Minimális tényleges alkoholtartalom minimum: 12,50% vol.;

Maximális illósav-tartalom: 0,80 g/l;

Minimális összes savtartalom: 4,40 g/l;

Maximális összes kénessav tartalom (mg/l): *;

Maximális összes cukortartalom (g/l): *.

 

rozé:

Minimális összes alkoholtartalom  minimum: 12,80% vol.

Minimális tényleges alkoholtartalom minimum: 12,50% vol.;

Maximális illósav-tartalom: 0,80 g/l;

Minimális összes savtartalom: 4,40 g/l;

Maximális összes kénessav tartalom (mg/l): *;

Maximális összes cukortartalom (g/l): *.

 

vörös:

Minimális összes alkoholtartalom  minimum: 13,60% vol.

Minimális tényleges alkoholtartalom minimum: 12,80% vol.;

Maximális illósav-tartalom: 1,20 g/l;

Minimális összes savtartalom: 4,40 g/l;

Maximális összes kénessav tartalom (mg/l): *;

Maximális összes cukortartalom (g/l): *.

 

KÁLI KIRÁLYI FŐBOR:

Minimális összes alkoholtartalom  minimum: 16,66% vol.

Minimális tényleges alkoholtartalom minimum: 13,60% vol.;

Maximális illósav-tartalom: 1,20 g/l;

Minimális összes savtartalom: 4,40 g/l;

Maximális összes kénessav tartalom (mg/l): *;

Maximális összes cukortartalom (g/l): *.

* a hatályos vonatkozó jogszabályban előírtak szerint.

 

II/B. Érzékszervi jellemzők

KÁLI BOR:

fehér:

Szalmasárga, üde, a fajtára jellemző illatú, zamatú, gyümölcsösségű bor.

A talaj gazdag bazanit kőzetmálladék (magas magnézium) tartalmának hatására enyhén sós karakterű, mandulás-, kesernyés lecsengéssel.

rozé:

Lazacrózsa színnel rendelkező üde, a fajtára jellemző illatú, zamatú, gyümölcsösségű bor.

A talaj gazdag bazanit kőzetmálladék (magas magnézium) tartalmának hatására enyhén sós karakterű, mandulás-, kesernyés lecsengéssel.

vörös:

Rubint piros színű, finom bársonyosságú és üde, a fajtára jellemző illatú, zamatú, gyümölcsösségű bor.

A talaj gazdag bazanit kőzetmálladék (magas magnézium) tartalmának hatására enyhén sós karakterű, mandulás-, kesernyés lecsengéssel.

 

KÁLI KIRÁLYI BOR:

fehér:

A Zöld veltelini borok zöld-arany, a többi fajta aranysárga, sárga színe a teljes érettség állapotában végzett szüret és a héjon áztatás következménye.

A viszonylag nagy test, tüzesség (12,5 vol% feletti alkohol), határozott, de kellemesen lekerekedett savszerkezet, intenzív, az adott fajtára jellemző illatokkal.

A borokat vulkáni alapkőzet és az ezen képződött talajszerkezet hatásaként kialakuló finom mineralitást jellemzi. Mindezek harmóniája a hosszú idejű érlelés eredménye.

rozé:

A gyors feldolgozásnak megfelelően a viszonylag kevés finoman bársonyos cserzőanyag az érett szőlőre jellemzően lágyabb, lekerekedettebb.

Határozott élénkséget, intenzív illatot, zamatot, könnyedséget és finom, jól érzékelhető mineralitást mélyebb rózsaszín szín kíséri narancssárga árnyalással.

vörös:

Testesek, tanninban, alkoholban gazdagok, fűszeresek, de határozott gyümölcsaromákkal.

Ásványi anyag és cserzőanyag gazdagságának ellenére könnyedek.

A Cabernet-k színe sötét gránátvörös, a többi fajtáé élénk rubint.

A magas alkoholtartalom extrakt tartalom, az érett tanninok a hosszú idejű érlelés során finom harmóniában olvadnak össze.

 

KÁLI KIRÁLYI FŐBOR:

Aranysárga színű, olajos, vajas, ”tűzköves”, vadvirágok illatára, mézre emlékeztető illatjegyekkel.

Testes kerekséggel, és az adott évjáratnak megfelelően töppedt szőlőbogyóra, vagy aszúra jellemző zamatokkal, nagyon határozott mineralitással.

Édességérzetét kellemesebbé teszi, hogy a maradék cukortartalmának nagy része gyümölcscukor.

Lecsengése nagyon hosszú.

 

III. KÜLÖNÖS BORÁSZATI ELJÁRÁSOK bortípus

 

Kötelezően alkalmazandó borászati eljárások:

KÁLI BOR:

fehér:

a szőlő feldolgozását a szüret napján el kell kezdeni;

rozé:

a szőlő feldolgozását a szüret napján el kell kezdeni;

vörös:

a szőlő feldolgozását a szüret napján el kell kezdeni;

KÁLI KIRÁLYI BOR:

fehér:

a szőlő feldolgozását a szüret napján el kell kezdeni,

legalább egyéves érlelés;

rozé:

a szőlő feldolgozását a szüret napján el kell kezdeni,

legalább két szőlőfajta borát kell házasítani,

legalább egyéves érlelés;

vörös:

a szőlő feldolgozását a szüret napján el kell kezdeni,

a sajtolás csak szakaszos üzemű sajtókkal végezhető,

legalább két szőlőfajta borát kell házasítani,

legalább egyéves érlelés;

KÁLI KIRÁLYI FŐBOR:

a szőlő feldolgozását a szüret napján el kell kezdeni;

legalább kétéves érlelés.

 

A szőlőművelésre vonatkozó szabályok

 

1. Művelésmód:

a. A 2009. július 31. előtt telepített ültetvények esetében bármilyen.

b. 2009. július 31. után telepített ültetvények esetében: alacsony és középmagas művelésmód.

Nem lehet: magas művelésmód (a törzsmagasság min. 120 cm).

2. Tőkesűrűség:

a. A 2009. július 31. előtt telepített ültetvények esetében bármilyen

b. A 2009. július 31. után telepített ültetvények esetében a hektáronként 4.000-nél kevesebb szőlőtőkehelyet tartalmazó szőlőültetvényekben Káli védett eredetű bor nem termelhető.

c. A tőkehiány mértéke nem haladhatja meg: 0-19 éves ültetvény esetén a 10%-os, 20-39 éves ültetvény esetén a 15%-os, 40 évnél idősebb ültetvény esetén 20%-os mértéket. Ez alól kivételt csak a hegybíró adhat azzal a feltétellel, hogy a tőkehiány mértékének megfelelő százalékkal csökkenti az adott parcellára érvényes maximális terméshozamot.

 

3. A szüret módja:

gépi és kézi szüret is lehetséges, kivéve Káli Királyi főbornál, ahol csak a kézi szüret engedélyezett.

 

4. A szüret időpontjának meghatározása:

a hegyközség döntése alapján.

 

5. A bor természetes alkoholtartalma legalább:

„Káli bor”:

esetében 10,60 térfogatszázalék (17 °MM) fehér- és rozébor,

és 12,08 térfogatszázalék (19 °MM) vörösbor esetén;

„Káli Királyi bor”:

esetében 12,83 térfogatszázalék (20 °MM) fehér- és rozébor,

ill. 13,59 térfogatszázalék (21 °MM) vörösbor esetén;

„Káli Királyi Főbor:

esetében pedig legalább 16,66 térfogatszázalék (25 °MM).

 

IV. KÖRÜLHATÁROLT TERÜLET

 

A körülhatárolt terület meghatározása:

Vesprém megye:

Balatonhenye, Kővágóörs, Köveskál, Mindszentkálla, Monostorapáti, Monoszló, Salföld, Szentbékkálla

külterületén, a szőlő termőhelyi Kataszter I. osztályba sorolt, a FÖMI által behatárolt és névvel ellátott dűlőiben, legalább 300 kataszteri pontot elérő és legalább 130 m tengerszint feletti magasságban fekvő ökotopok területe.

 

V. MAXIMÁLIS HOZAM

 

Káli bor:

fehér:

12,20 t/ha szőlő, vagy 85 hl/ha seprős újbor;

rozé:

12,20 t/ha szőlő,vagy 85 hl/ha seprős újbor;

vörös:

10,00 t/ha szőlő,vagy 70 hl/ha seprős újbor;

KÁLI KIRÁLYI BOR:

fehér:

8,00 t/ha szőlő, vagy 55 hl/ha seprős újbor;

rozé:

8,00 t/ha szőlő,vagy 55 hl/ha seprős újbor;

vörös:

7,20 t/ha szőlő,vagy 50 hl/ha seprős újbor;

KÁLI KIRÁLYI FŐBOR:

5,00 t/ha szőlő,vagy 35 hl/ha seprős újbor;

 

VI. ENGEDÉLYEZETT SZŐLŐFAJTÁK

 

engedélyezett szőlőfajta

KÁLI BOR:

fehér:

Budai, Bakator, Juhfark, Cserszegi fűszeres, Chardonnay, Furmint, Hárslevelű, Kéknyelű, Kövérszőlő, Olasz rizling, Rajnai rizling, Irsai Olivér, Ottonel muskotály, Sárga muskotály, Sauvignon, Szürkebarát, Pinot blanc, Tramini, Rizlingszilváni, Rózsakő, Zenit, Zeus, Zöld veltelíni;

rozé:

Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Kékfrankos, Merlot, Pinot noir, Kékoportó, Kadarka, Zweigelt, Syrah;

vörös:

Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Kékfrankos, Merlot, Pinot noir, Kékoportó, Kadarka, Zweigelt, Syrah;

KÁLI KIRÁLYI BOR:

fehér:

Chardonnay, Furmint, Juhfark, Kéknyelű, Olasz rizling, Sárga muskotály, Szürkebarát, Tramini, Zenit, Zeus, Zöld veltelíni

rozé:

Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Kékfrankos, Merlot, Pinot noir, Zweigelt, Syrah;

vörös:

Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Kékfrankos, Merlot, Pinot noir, Zweigelt, Syrah;

KÁLI KIRÁLYI FŐBOR:

Chardonnay, Furmint, Juhfark, Kéknyelű, Olasz rizling, Sárga muskotály, Szürkebarát, Tramini, Zenit, Zeus, Zöld veltelíni.

 

VII. KAPCSOLAT A FÖLDRAJZI TERÜLETTEL

 

A „Káli Királyi bor” és „főbor” egy kiváló természeti adottságú, nagy történelmi múltú bortermő tájékhoz szorosan kötődő magyar bortörténeti kategória: „… virágzó bortermelése volt a vidéknek az Árpádkori királyok alatt, midőn azon a tájékon lévő hét Kál községek minden adótól fölmentettek, de a királyi asztalra ők voltak kötelesek bort szolgáltatni…” (1888 Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, III. kötet 451. oldal).

Az innen származó borok több évszázados szünet után kerültek most újra bevezetésre, azzal a céllal, hogy e sajátos tájhoz és még élő hagyományaihoz kötődő borok – melyek korábban is már bizonyították értékeiket és helyüket a magyar borkultúrában – ezáltal újra a garantált eredettel kerüljenek forgalomba és minőségük feltételeit jogilag is rögzített előírások őrizzék.

 

1. A körülhatárolt terület bemutatása

Természeti tényezők

A Káli Bor eredetvédett Körzetet (röviden: Káli medencét) a hozzá szorosan kapcsolódó azonos természeti adottságú, történelmi múltú, hagyományú Monostorapátii, Henyei, Monoszlai, Salföldi medencét), külső körben északról a Magas Bakony, ezen belül keleti, északi, nyugati és – kevésbé összefüggően – déli irányból egymással szorosan érintkező dombok és kiemelkedések határolják, amelyek szélesebb völgyekkel csak déli irányból, a Balaton fele nyitottak.

E dombsor révén, a környező tájtól élesen elválasztottan, egy sajátos, az egykori bazalt vulkáni tevékenység által kialakított, geológiailag, geomorfológiailag egységes, kiváló bortermő tájék keletkezett.

A dombok északi oldala erdő, délies kitettségű lejtői szőlőhegyek.

A dombsor: (zárójelben geológiai eredetük és tengerszint feletti magasságuk): Hegyestű (vulkanikus, 336 m), Bálint-hegy (mészkő és vöröshomokkő, 290 m), Kishegyestű (vulkanikus, 238 m), Fülöpi-hegy (vöröshomokkő, 276 m), Küszöborra (vöröshomokkő, 321 m), Tepécs (vöröshomokkő, 237 m), Örsi-hegy (vöröshomokkő, 311 m), Tóti-hegy (vulkanikus, homokos, 346 m), Csobánc-várhegy (vulkanikus, homokos, 375 m), Sátormál (vulkanikus, 366 m), Ágó (vulkanikus, homokos, 198 m), Bondoró (vulkanikus, 382 m), Áldozó-tető (vulkanikus, 378m), Apáti-hegy (vulkanikus, 448 m), Táltos (vulkanikus, 302 m), Fekete-hegy (vulkanikus, dolomit, 369 m), Magyal-tető (vulkanikus 322 m), Belsőhorka (vulkanikus, mészkő, 305 m), Tó-hegy (mészkő, 362 m), és Hangyás-tető (mészkő, 339 m), amely zárja a határoló dombok sorát a Hegyestű felé.

A dombok, emelkedések alapkőzetét a triász korban feltört bazalt, bazanit, a permi korú vöröshomokkő, mészkő és a pannon-pontusi időszaki homok- és agyagmárgás sorozat alkotja.

Ezt fedi be a legnagyobb kiterjedésű vulkáni komplexum.

A földtani felépítés ugyan alapvetően vulkáni, de e mellett eléggé változatos is: Ezért kalciumban, káliumban, magnéziumban, vasban, foszforban, mezo- és mikroelemekben viszonylag gazdag bazaltos, bazanitos alapkőzet málladékával az ásványi tápelemekben nagyon gazdag, magas fajhőjű – geolóiailag úgy nevezett – „meleg” kőzethatású – és váztalajféleségeket hozott létre.

A bazalt és bazanitos alapkőzeten kialakult talajokon főleg fehér és rozé borokat termő szőlőfajták termelése hagyományos.

Az előbbieknél sokkal kisebb területű meszesebb (változatos mészköveken, domborzaton képződött) talajokon első sorban a vörösborokat termő szőlőfajták telepítése hagyományos.

A Káli-medencét a bortermelésnek különösen kedvező mezoklíma jellemzi.

A magyar borvidékek átlagát meghaladó napsütés és hőösszeg mellett a domborzati elemek, ebben a meredek délies kitettségű lejtők, dél felé nyitott, észak felé zárt völgyek, melyekben napközben megreked a meleg, így segítve elő a cukrosodást, gyorsítva a kései szüretnél a töppedés.

A nedves rétekről, legelőkről, a vízfolyásokról, a Balatonról felszálló pára pedig az aszúsodást segíti. Sajátos adottsága e terroir klímájának, hogy nyáron, majd a zsendülés végéig a nappalok magas hőmérsékletű állományklímája éjszakára érezhetően lehűl.

Ez a területet körülvevő kiterjedt, összefüggő erdőségekből a Balaton felé áramló hűvösebb levegő következménye.

Ezáltal, még a magasabb cukortartalmú, túlérett szőlőbogyók esetében is szembetűnően intenzív az illat és viszonylag magas a titrálható savtartalom.

 

Emberi tényezők

A magas minőségi igényességű bortermelés mélyen gyökerező, felettébb gazdag, folyamatosan megújuló, eleven hagyományai részben a Káli medence gazdag történelmének, részben a középkorban kialakuló helyi és megyei társadalmi szerkezetnek is a következménye:

Egyrészt a keltákat meghódító fél évezredes római uralom kulturális hatását a IX. századig, régészeti leletekben is kimutatták.

A kelták, rómaiak, hunok, gótok, longobárdok, avarok, frankok békésen adták át egymásnak a hatalmat, hiszen közös vonásuk, hogy kedvelték a bort, így szükségük volt a táj bortermelő lakóira is.

Másrészt a IX. század végétől a magyar honfoglalással kezdődően mind a megyében, mind főleg a Káli medencében kialakuló sajátos társadalmi szerkezet védte, segítette a bortermelés eredetvédelmi és minőségi szemléletét és gyakorlatát.

Továbbá a XIX. század közepétől részben 1945-ig, részben 1948-ig kialakult magas igényű borkereskedelme elsősorban a helyi adottságokat hasznosító magas minőségű borok belföldi és külföldi értékesítéseit tűzte ki célul, ezért erősen preferálta a hagyományosan magas minőségű borok termelését.

Mindezekhez megfelelő alapokat teremtett a szőlőbirtokosok és a borkereskedők által is támogatott keszthelyi-, tapolcai szakmai oktatás - ebben a vincellérképzés magas - színvonala is.

Jelentős hatással volt a minőségre, hogy az illetékes megyei hatóság rendelete alapján már 1752-től az itteni bortermelő települések hegyközségei egységes és szigorú szőlőhegyi rend alapján működtek, valamint 1835-ben a termőhely minőségi potenciálja és a borok fajlagos ára alapján osztályba sorolta a dűlőket.

Ebben a Káli- és a Tapolcai-medencék vulkáni eredetű, délies lejtői, így a VIII/1 pontban felsorolt valamennyi dűlő, első kataszteri osztályba került.

A XIX. század közepéig a legnagyobb területű fajták a fehérborban: a Furmint (szinonim neve itt, Sziget szőlő volt), a Szagos sárfehér, a Juhfark, a Bakator voltak; a sillerhez: a Blauer wildbacher (szinonimja: Ködszőlő); a vörösben: a Csóka szőlő és a Kékburgundinak nevezett Pinot noir.

Már 1870-től erősen terjedt az Olaszrizling, a Zöldveltelini, a Szürkebarát, a Kereklevelű (szinonimája: Chardonnay, Morillon blanc), főleg a stájeri, morvaországi és nyugat magyarországi (ma Burgenland) kereskedők hatására. Figyelemre méltó, hogy a hagyományos fajtáknál a convar. pontika fajtakörök, a convar occidentalis fajtakörökkel pedig a burgundiai (Pinot és Chardonnay) és tiroli (Olaszrizling, Zöldveltelini) fajták mennyire kedvelik a Káli medencei adottságokat.

 

2. A borok leírása

Az itt termelt borok íz-képét a természeti adottságok által a nagy test, a tüzesség (legalább 12,50 vol% alkohol), a magas glicerin tartalom és a maradék cukor tartalom, a lekerekedett, finom, de gerinces titrálható savtartalom, továbbá a vulkáni alapkőzet és talaj, a hatására folyamatosan jelentkező finom mineralítás alakítja ki.

A komplexitás, a kifinomultság, a báj és a finesz, a harmónia lehetőségeit padig az előbbi természeti adottságokra épülő hagyományok teremtik meg.

Ezek a borok még a meleg évjáratokban is gyümölcsösek, intenzív illattal, aromákkal, melyek a sajátos terroir hatására további kedvező helyi sajátosságokkal egészül ki.

 

3. Az okszerű kapcsolat bemutatása és bizonyítása

A vulkáni tevékenység által keletkezett dombokkal, emelkedésekkel keleti, északi, nyugati irányból zárt Káli medence és hozzá elválaszthatatlanul kapcsolódó 4 „oldal”-medence (Monostorapátii, Henyei, Monoszlói, Salföldi) különleges mezoklímáját erősen befolyásolja, hogy ez a Dunántúl közepén emelkedő tájék Európa 3 fő klímazónájának – a kontinentális, atlanti, mediterrán – találkozásánál fekszik. Kedvező hatásúak a szőlőtermelésre a medencék geomorfológiai jellemzői is. Ezt fokozza – a ritka évjáratok kivételével – az őszi meleg, száraz időszakokat kialakító mediterrán anticiklon hatása is.

A szőlő vegetációjára kedvező mezoklíma és a hagyományos technológiai elemekben gazdag borkultúra mellett tovább fokozza a terroir jelleg kialakulását a vulkáni kőzetmálladékban gazdag talaj.

Különösen jelentős ebben a magas magnézium és vas tartalmú olivin kristály, amely a Káli medence és a Somlói bazanit kőzet sajátossága.

A szőlőnövény helyi vegetációját a zsendülés végéig éjszaka jelentősen hűti a környező erdőkből a Káli szőlőhegyeken át a Balaton felé áramló hűvös erdei levegő. Emiatt a legmelegebb évjáratokban is kellő titrálható savtartalommal, határozott gyümölcsösséggel, intenzív íz-zamat világgal jellemezhetők a Káli medencei borok.

A hosszan napsütéses, úgynevezett ”arany őszben” jól beérett szőlőtermés, a Káli királyi és főborok esetében részben vagy egészben (évjárati igény szerint) lezajló malolaktikus erjedés, hosszú érlelés (ebben seprőn tartás), tökéletes harmóniát teremt.

Összességében megállapítható, hogy a Káli medence bortermelési természeti potenciálja és hagyományai kivételesek.

 

 

VIII. TOVÁBBI FELTÉTELEK

 

VIII/1. Jelölési szabályok

a) Az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” helyett használható a „védett eredetű bor” hagyományos kifejezés.

b) A címkén az eredetmegjelölés a leghangsúlyosabb információ, minden más alárendelt ennek, így a fajtanév, a hagyományos, a korlátozottan használható és a színre vonatkozó jelölés.

c) A szőlőfajták neve a címkén a földrajzi név után (vagy alatt) tüntethető fel.

d) A bortípus neve a fajta vagy a földrajzi név alatt tüntethető fel.

e) A borok címkéin feltüntethető jogszabályban szabályozott használatú kifejezések:

jégbor:

túléretten, megfagyottan szüretelt és préselt szőlőbogyók felhasználásával előállított bor:

amelynek természetes alkoholtartalma legalább 16,66 % vol

amelyet igazoltan legfeljebb -7°C-os hőmérsékleten szüreteltek.

A jégbor készítésére vonatkozó szándékot legalább 48 órával a tervezett szüreti időpont előtt be kell jelenteni az ültetvény területe szerint illetékes hegybíró részére.

töppedt szőlőből készült bor:

olyan szőlőbogyók felhasználásával előállított bor, amelynek élettanilag a teljes érésen túljutott, a vízvesztés következtében az értékes alkotórészek betöményedésével jellemezhető szőlőtermés, amelyet a Botrytis cinerea még nem támadott meg és amelyek természetes alkoholtartalma legalább 12,83% vol.;

barrique-ban/*fa fajtája+hordóban:

olyan bor, amelynek legalább egyharmadát 350 liternél nem nagyobb térfogatú, új tölgyfahordóban tárolták, amely esetében tölgyfadarabokat a bor érlelése és készítése során nem alkalmaztak, valamint a bor a forgalomba hozatali engedély megszerzéséhez szükséges minősítés során az érlelésre jellemző érzékszervi tulajdonságokkal rendelkezik.

Használható egyéb kifejezések:

barrique-ban erjesztett;

hordóban erjesztett (fa fajtájának feltüntetésével);

barrique-ban érlelt;

hordóban érlelt (fa fajtájának feltüntetésével);

barrel aged;

késői szüretelésű bor:

olyan bor, amelyet az általános szüreti időszak után szüretelt, érett szőlőből állítottak elő, és amelynek természetes alkoholtartalma legalább 12,08% vol. 

A must cukortartalma legalább 204,50 g/l;

válogatott szüretelésű bor:

olyan bor, amelyet a tőkén teljesen beérett szőlőből kiválogatott, egészséges, részben túlérett bogyóiból állítottak elő, és amelynek természetes alkoholtartalma legalább 12,08% vol.

A must cukortartalma legalább 204,5 g/l;

siller:

A rövid áztatási időnek köszönhetően nagyon világos színű vörösbor;

 

f) A feltüntethető kisebb földrajzi egységek neve, körülhatárolásuk és feltüntetésük szabályai:

 

i) Feltüntethető településnevek:

Balatonhenye, Köveskál, Kővágóörs, Mindszentkálla, Monostorapáti, Monoszló, Salföld, Szentbékkálla

 

ii) Feltüntethető dűlőnevek (minden bortípus):

- Balatonhenye: Kötye, Pirkanc, Szarkó;

- Köveskál: Csák-oldal, Horog, Mező-mál, Pellengér, Csere-kút, Fekete-hegyalja, Töltés, Vaskapu;

- Kővágóörs: Ecsér, Kamonya, Kishegyestű, Tepécs;

- Mindszentkálla: Benda-oldal, Harasztos, Garan, Körtéles, Köves-hegy;

- Monostorapáti: Áldozó, Bene-hegy, Macska-domb, Öreghegy, Sátorma (Sátormál), Táltoshegy;

- Monoszló: Hegyestű, Pangyér;

- Szentbékkálla: Farkas-tető, Tőttös, Veléte.

 

- Az Áldozó és Táltoshegy (Monostorapáti) dűlőnevek csak max. 45 hl/ha-os hozam mellett készült borokon jelölhetőek

 

iii) Eredetazonosság: 100%

 

g) A Káli védett eredetű borok köremblémája (használata fakultatív):

Omissis………………………….

i) A körembléma megnevezései Monotype Corsiva betűtípus 12-es betűméretével írandók az emblémára.

ii) Az embléma színe fekete, „Káli Királyi” bor és „Káli Királyi Főbor” esetén arany.

 

VIII/2. A kiszerelésre vonatkozó szabályok:

A bor tulajdonosának írásbeli kérésére, a hegybíró által engedélyezhető az eredetvédett területen kívüli más helységekben történő palackozás is, az ellenőrizhetőség feltételeinek biztosításával.

 

VIII/3. Az illetékes helyi borbíráló bizottság kijelölése:

Balaton-felvidéki Hegyközségi Tanács Minősítő és Eredetvédelmi Bizottsága

 

VIII/4. Nyilvántartások, adatszolgáltatások, bejelentések:

a) Bejelentések

i) Termelési szándék bejelentése: az a termelő, aki Káli védett eredetű bort kíván előállítani, e szándékát minden év július 31-ig köteles írásban bejelenteni a hegybírónak.

A bejelentés új hegyközségi tag esetén a tevékenység megkezdésekor kötelező.

A bejelentésben fel kell tüntetni az érintett szőlőültetvény: helyét (település, dűlő és helyrajzi szám), nagyságát, fajtáját, valamint a termelni kívánt bortípus nevét.

ii) A Káli védett eredetű bor termőhelyen kívüli palackozására irányuló szándékot a palackozást megelőzően 5 munkanappal írásban be kell jelenteni a hegybírónak.

A bejelentésnek tartalmaznia kell a palackozandó bor: típusát, mennyiségét (hektoliterben) és a palackozás helyét.

 

b) Nyilvántartások

i) jegyzőkönyv a szüreti helyszíni szemléről, benne a termelő, a szőlőterület azonosító adatai, a tőkeszám, a becsült termés mennyisége, a refraktométerrel vagy próbaszürettel megállapítható cukortartalom, az egészségi állapot, a szemle időpontja, a hegybíró aláírása,

ii) jegyzőkönyv a palackozásról, benne a termelő adatai, a bor kategóriájának megnevezése, a palackozott mennyiség, a szemle időpontja, a hegybíró aláírása,

iii) igazolás a Balaton-felvidéki Hegyközségi Tanács Minősítő és Eredetvédelmi Bizottsága szüreti minősítésének eredményéről, amely a szüreti jegyzőkönyv alapján tartalmazza a védett eredetű bor típusának megnevezését és annak mennyiségét literben,

iv) igazolás a Balaton-felvidéki Hegyközségi Tanács Minősítő és Eredetvédelmi Bizottsága palackozás előtti minősítésének eredményéről, amely tartalmazza a védett eredetű bor kategóriájának megnevezését és annak palackozható mennyiségét.

 

c) Adatszolgáltatás:

a nyilvántartásokat a termelő köteles megőrizni, azokat külön kérésre a hegybíró, valamint a Balaton-felvidéki Hegyközségi Tanács Minősítő és Eredetvédelmi Bizottsága számára bemutatni.

 

VIII/5. Termék előállítása a lehatárolt termőterületen kívül:

Andocs, Ábrahámhegy, Alsóörs, Aszófő, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Bak, Balatonakali, Balatonalmádi, Balatonberény, Balatonboglár, Balatoncsicsó, Balatonederics, Balatonendréd, Balatonfőkajár, Balatonfüred, Balatongyörök, Balatonkenese, Balatonkeresztúr, Balatonlelle, Balatonőszöd, Balatonrendes, Balatonszabadi, Bérbaltavár, Balatonszemes, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Balatonvilágos, Becsehely, Borgáta, Borszörcsök, Böhönye, Celldömölk, Csabrendek, Csáford, Cserszegtomaj, Csoma, Csopak, Csörnyeföld, Csurgó, Dióskál, Doba, Dobri, Dörgicse, Egeraracsa, Eszteregnye, Felsőörs, Galambok, Garabonc, Gyenesdiás, Gyugy, Gyulakeszi, Hegyesd, Hegymagas, Hévíz-Egregy, Hollád, Homokkomárom, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Káptalantóti, Karád, Kemeneskápolna, Kercseliget, Kerkateskánd, Kéthely, Kisapáti, Kissomlyó, Kőröshegy, Kötcse, Látrány, Lengyeltóti, Lenti, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Letenye, Lovas, Magyarszerdahely, Marcali, Mencshely, Mesteri, Miháld, Mosdós, Murarátka, Muraszemenye, Nagyberki, Nagykanizsa, Nagyrada, Nemesgulács, Nemesvita, Óbudavár, Ordacsehi, Orosztony, Örvényes, Pakod, Paloznak, Pécsely, Raposka, Révfülöp, Rezi, Rigyác, Sármellék, Sáska, Somlójenő, Somlószőlős, Somlóvásárhely, Somogysámson, Somogytúr, Somogyzsitfa, Söjtör, Sümeg, Sümegprága, Szabadi, Szécsisziget, Szentantalfa, Szentgyörgyvár, Szentjakabfa, Szigliget, Szólád, Szőlősgyörök, Tagyon, Tapolca, Tekenye, Tihany, Tormafölde, Uzsa, Valkonya, Várvölgy, Vászoly, Vindornyalak, Vindornyaszőlős, Visz, Vonyarcvashegy, Zajk, Zalabér, Zalahaláp, Zalakaros, Zalaszabar, Zalaszántó, Zalaszentgrót, Zamárdi, Zánka

települések területén, a Balaton-felvidéki Hegyközségi Tanács előzetes engedélyével.

 

VIII/6. Mintavétel:

A borok forgalomba hozatali engedélyének kiadásához szükséges mintát a Káli-medencei hegyközségi hegybírója veszi.

 

 

 

 

IX. ELLENŐRZÉS

 

1. A termékleírás ellenőrzésére kijelölt szervezetek:

A termékleírás betartásának hatósági ellenőrzését a hatályos jogszabály által kijelölt hatóságok végzik el.

Jelenleg hatályos jogszabályok szerinti hatóság:

(1) Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Központ Borászati Igazgatóság

1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.

Tel: +36 1 346-09-30 , Fax: +36 1 212 49 78

e-mail: bmi@mgszh.gov.hu

Web.: http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/obi

 

(2) Kormányhivatalok

Omissis…………………………..

 

2. Az ellenőrzések köre és módja:

- A borászati termékek analitikai tulajdonságainak vizsgálata forgalomba hozatal előtt;

- A borászati terméket előállító üzem adminisztratív ellenőrzése a gazdasági akta alapján, illetve helyszíni vizsgálata kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján;

- Kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján érzékszervi és analitikai vizsgálat a forgalomba hozott borászati termékek esetén;

- származási bizonyítványok valóságtartalmának ellenőrzése.

 

X. A HEGYKÖZSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE

 

Omissis…………………

 

 

 

 


 

NAGY-SOMLÓ

Nagy-Somlói Borvidék

O.E.M. (Minőségi Bor)

 Nagy Somló termékleírás

Legge n. XVIII 2004

Modificata dalla Legge n. XXXIX 2009

Modificato dal Decreto n. 178 IX 4 2009

Decreto FVM n. 97 VI 3 2004

Decreto FVM n. 99 VI 3 2004

Modificato dal Decreto FVM n. 9 II 3 2006

Modificato dal Decreto FVM n. 35 V 4 2007

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 16 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 99 VII 30 2009

Decreto FVM n.127 IX 29 2009

Modificato dal decreto VFM n. 134 X 14 2009

Modificato dal Decreto FVM n. 64 V 12 2010

Modificato dal Decreto FVM n. 3 I 14 2011

Modificato dal Decreto VM n. 1 I 11 2011

Modificato dal Decreto VM 128/2012 n. XII 14

Modificato dal Decreto VM 29/2103 n. IV 30

Decreto specifico FVM 12/2006. n. II 3

(fonte Kormany.hu)

 

I. NÉV

 

Nagy-Somló

Nagy-Somlói

Oltalom alatt álló eredetmegjelölés

 

II. A BOROK LEÍRÁSA

 

II/1. Szőlőből készült termékek kategóriái: bor

Fehér;

Rozé;

Vörös;

dűlős bor.

 

II/1A. Analitikai előírások:

Fehér:

Minimális összes alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Tényleges alkohol-tartalom: 9,00 – 15,00% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,60 - 11,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l *;

Maximális összes kénessav tartalom: **;

Összes cukor-tartalom: **;

 

Rozé :

Minimális összes alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Tényleges alkohol-tartalom: 9,00 – 15,00% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,60 - 11,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l *;

Maximális összes kénessav tartalom: **;

Összes cukor-tartalom: **;

 

Vörös :

Minimális összes alkohol-tartalom: 9,00% vol.;

Tényleges alkohol-tartalom: 9,00 – 15,00% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,60 - 11,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,20 g/l *;

Maximális összes kénessav tartalom: **;

Összes cukor-tartalom: **;

 

Dűlős bor:

Minimális összes alkohol-tartalom: 12,08% vol.;

Tényleges alkohol-tartalom: 9,00 – 15,00% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,60 - 11,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l *;

Maximális összes kénessav tartalom: **;

Összes cukor-tartalom: **;

 

*Válogatott szüretelésű bor,

késői szüretelésű bor hagyományos kifejezés,

valamint töppedt szőlőből készült bor,

főbor

és jégbor

korlátozottan használható egyéb kifejezések feltüntetése esetén a megengedett maximális illósav-tartalom 2,00 g/liter.

**a vonatkozó jogszabályokban meghatározott érték

 

II/1B. Érzékszervi jellemzők

Fehér :

A Nagy-Somlói fehérbor színe a halvány szalmasárgától a szalmasárga színig változik.

Illatában karakteresen a rezeda és ásványi illatjegyek jelennek meg, melyek mellett enyhe florális illatokat fedezhetünk fel. Ízükben a magas glicerintartalomból adódó édeskés ízérzet egészül ki a bazalt alapkőzetből levezethető enyhén sós ízjegyekkel és a helyi fajtákra jellemző kesernyés íz világgal.

 

Rozé:

A halványpiros színű Nagy-Somlói rozéborokban a piros húsú bogyós gyümölcsök (áfonya, málna) illatai közepes intenzitással jelennek meg.

Ízében e gyümölcsök mellett a lekerekedett savak üdesége jellemzi.

 

Vörös :

A Nagy-Somlói vörösbor színére a rubinvörös színárnyalatok jellemzőek, melyek enyhe mélyvörös tónussal párosulnak. A domináns fűszeres (fűszerpaprika, zöldpaprika, szegfűbors) illatok mellett a piros bogyójú gyümölcsök illatai (szeder, málna) és animális jegyek enyhe intenzitással jelenhet meg.

A lekerekedett savak mellett a közepes tannintartalom, gyümölcsös ízvilág (meggy, málna) és testesség jellemző a Nagy-Somlói vörösborokra.

 

Dűlős bor:

A Nagy-Somlói dűlőnév feltüntetéssel megkülönböztetett fehérborok színében az aranysárga színárnyalat csillogása meghatározó.

Illatában a citrusos (citrom, grapefruit) és rezeda illatjegyek egészülnek ki a túlérett és aszalt gyümölcsök (aszalt barack, aszalt szilva) illatjegyeivel, valamint az érlelésből adódó pörkölt mogyoróra, és dióra jellemző illatokkal. Ízében a tüzesség meghatározó.

E fehérborok komplexitását a lekerekedett savak, a testes ízérzet és az aszalt gyümölcsök ízének harmóniája, valamint a bor kóstolása végén érezhető sós valamint keserű ízjegyek adják.

 

II/2. Szőlőből készült termékek kategóriái: minőségi pezsgő

Fehér;

Rozé.

 

II/2A. Analitikai előírások

Fehér;

Minimális összes alkohol-tartalom: 10,00% vol.;

Tényleges alkohol-tartalom: 10,00 – 15,00% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,60 - 11,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l *;

Maximális összes kénessav tartalom: 185 mg/l;

Összes cukor-tartalom: *;

Minimális túlnyomás a palackban: 3,50 bar**;

 

Rozé:

Minimális összes alkohol-tartalom: 10,00% vol.;

Tényleges alkohol-tartalom: 10,00 – 15,00% vol.;

Összes sav-tartalom: 4,60 - 11,00 g/l;

Maximális illósav-tartalom: 1,08 g/l *;

Maximális összes kénessav tartalom: 185 mg/l;

Maximális Összes cukor-tartalom: *;

Minimális túlnyomás a palackban: 3,50 bar**;

 

* a 607/2009/EK bizottsági rendelet XIV. melléklet „A” részének táblázata szerint

** 25 cl-nél nem nagyobb palack esetén a minimális túlnyomás 3,00 bar

 

II/2B. Érzékszervi jellemzők

Fehér :

Halványsárga színű, visszafogott illat- és ízintenzitású gyümölcsös – minerális illataromákkal, élénk savtartalmú, gyakran sós – minerális, rendkívül karakteres ízekkel, esetenként enyhe kesernyés utóízzel rendelkezik.

Gyöngyözésük közepesen intenzív és tartós.

 

Rozé:

Halványrózsaszín - rózsaszín színű, visszafogott illat- és ízintenzitású, ugyanakkor gyümölcsös – minerális illataromákkal, élénk savtartalmú, gyakran sós – minerális, rendkívül karakteres ízekkel, esetenként enyhe kesernyés utóízzel rendelkezik.

Gyöngyözésük közepesen intenzív és tartós.

 

III. KÜLÖNÖS BORÁSZATI ELJÁRÁSOK

 

1.Borok:

a szőlő feldolgozása során csak szakaszos üzemű prés használata megengedett;

 

2. Késői szüretelésű bor,

válogatott szüretelésű bor,

Muzeális bor hagyományos kifejezések,

valamint töppedt szőlőből készült bor

és jégbor

korlátozottan használható kifejezések Nagy-Somlói boron való feltüntetése esetén a bor édesítése tilos;

 

3. Dűlős bor esetén:

a. a bort legalább 6 hónapig kell fahordóban érlelni,

b. tilos a bor savtartalmának növelése és csökkentése,

c. tilos a bor édesítése.

 

A szőlőművelés szabályai:

1. Művelésmód:

a. A 2010. augusztus 1. előtt telepített szőlőültetvények esetében bármilyen, korábban engedélyezett művelésmódú szőlőültetvényről származó szőlőből készülhet Nagy-Somlói oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borászati termék az ültetvény termesztésben tartásáig.

b. A 2010. augusztus 1-e után telepített ültetvények esetében:

i. bakművelés

ii. alacsony kordon

iii. középmagas kordon

iv. ernyőművelés

v. Lenz Moser

vi. Guyot

vii. lyra

 

2. Telepítési sűrűség:

a. A 2010. augusztus 1. előtt telepített szőlőültetvények esetében bármilyen, korábban engedélyezett telepítési sűrűségű szőlőültetvényről származó szőlőből készülhet Nagy-Somlói oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borászati termék az ültetvény termesztésben tartásáig.

b. A 2010. augusztus 1-e után telepített ültetvények esetében: minimum 3.300 tő / hektár.

 

3. A szüret módja:

kézi és gépi szüret, kivéve a dűlős borokat, amelyek esetében csak kézi szüret engedélyezett.

 

4. A szőlő minősége (minimális cukortartalma összes alkoholtartalomban kifejezve):

a. borok:

i. fehér: 9,00% vol. (14,9° MM);

ii. rozé: 9,00% vol. (14,9° MM);

iii. vörös: 9,00% vol. (14,9° MM);

iv. dűlős: 12,08% vol. (19° MM);

b. minőségi pezsgő:

i. fehér: 9,00% vol. (14,9° MM);

ii. rozé: 9,00% vol. (14,9° MM).

 

5. a szüret időpontjának meghatározása:

A szüret időpontját a hegyközség választmánya határozza meg.

 

IV. KÖRÜLHATÁROLT TERÜLET

 

A körülhatárolt terület meghatározása:

Vas  Megye: (provincia):

Ság-hegy Körzet (circondario):

telepűlések (insediamenti): Celldömölk, Kemeneskápolna, Mesteri,;

Kis-Somlyó Hegy Körzet (circondario):

telepűlések (insediamenti): Borgáta, Kissomlyó;

Vesprém Megye (provincia):

Somló-hegyi Körzet (circondario):

telepűlések (insediamenti): Borszörcsök, Doba, Somlójenő, Somlószőlős, Somlóvásárhely.

településeknek a szőlő termőhelyi kataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

 

V. MAXIMÁLIS HOZAM

 

BOR:

fehér: 14 t/ha szőlő vagy 100 hl/ha seprős újbor;

rozé: 14 t/ha szőlő vagy 100 hl/ha seprős újbor;

vörös: 14 t/ha szőlő vagy 100 hl/ha seprős újbor;

dűlős: 7,70 t/ha szőlő vagy 50 hl/ha seprős újbor;

 

MINŐSÉGI PEZSGŐ:

fehér: 14 t/ha szőlő vagy 100 hl/ha seprős újbor;

rozé: 14 t/ha szőlő vagy 100 hl/ha seprős újbor;

 

VI. ENGEDÉLYEZETT SZŐLŐFAJTÁK

 

VI/1. BOR

fehér:

Furmint, Hárslevelű, Juhfark, Olasz rizling, Tramini, Piros bakator, Budai, Csomorika, Chardonnay, Ezerjó, Irsai Olivér, Kövérszőlő, Ottonel muskotály, Pinot blanc, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sárfehér, Sárga muskotály, Szürkebarát, Zenit, Királyleányka, Zöld veltelíni, Cserszegi fűszeres, Sauvignon, Semillon, Pátria, Rozália, Korona, Zengő, Zeus, Zéta, Kabar, Pozsonyi fehér, Bánáti rizling;

 

rozé:

Kékoportó, Zweigelt, Kékfrankos, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Merlot, Syrah, Kék bakator, Pinot noir, Kadarka;

 

vörös;

Kékoportó, Zweigelt, Kékfrankos, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Merlot, Syrah, Kék bakator, Pinot noir, Kadarka;

 

dűlős:

Juhfark, Tramini, Olasz rizling, Hárslevelű, Furmint.

 

VI/2. MINŐSÉGI PEZSGŐ:

fehér:

Furmint, Hárslevelű, Juhfark, Olasz rizling, Tramini, Piros bakator, Budai, Csomorika, Chardonnay, Ezerjó, Irsai Olivér, Kövérszőlő, Ottonel muskotály, Pinot blanc, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sárfehér, Sárga muskotály, Szürkebarát, Zenit, Királyleányka, Zöld veltelíni, Cserszegi fűszeres, Sauvignon blanc, Semillon, Pátria, Rozália, Korona, Zengő, Zeus, Zéta, Kabar, Pozsonyi fehér, Bánáti rizling, Kékoportó, Zweigelt, Kékfrankos, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Merlot, Syrah, Kék bakator, Pinot noir, Kadarka;

 

rozé:

Furmint, Hárslevelű, Juhfark, Olasz rizling, Tramini, Piros bakator, Budai, Csomorika, Chardonnay, Ezerjó, Irsai Olivér, Kövérszőlő, Ottonel muskotály, Pinot blanc, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sárfehér, Sárga muskotály, Szürkebarát, Zenit, Királyleányka, Zöld veltelíni, Cserszegi fűszeres, Sauvignon blanc, Semillon, Pátria, Rozália, Korona, Zengő, Zeus, Zéta, Kabar, Pozsonyi fehér, Bánáti rizling, Kékoportó, Zweigelt, Kékfrankos, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Merlot, Syrah, Kék bakator, Pinot noir, Kadarka;

 

VII. KAPCSOLAT A FÖLDRAJZI TERÜLETTEL

 

1. BOR

1. A körülhatárolt terület bemutatása

Természeti tényezők

A Kisalföld és a Bakony találkozásánál, a Marcal-medence keleti határán kitüremkedő vulkanikus tanúhegyek: a Somló, a Ság-hegy és a Kis-Somlyó. Az ültetvények jelentős része a 170 és 350 m tengerszint feletti magasságokban találhatók.

A tanúhegyeket a földtörténet harmad- és negyedidőszakából származó pannon üledék (homok, kavics, agyag) borítja, ami a bazalttal és a bazalttufával, valamint mésztufával keveredve együtt alkotja a termesztési körzetek alapkőzetét. Ezen a málladékon alakult ki a borvidék jellemző talajtípusa, a jó vízháztartású barna erdőtalaj.

A borvidék klímáját a közelben húzódó domb- és hegyvonulatok, valamint a Marcal-folyó befolyásolja.

Ezek együttes hatásaként a Nagy-Somló lehatárolt termőterület éghajlata kiegyenlített, szélsőségektől mentes, korai tavaszodás és inkább enyhe, mint zord tél jellemzi.

A nyarak rendszerint mérsékelten melegek, a szőlő számára kedvezőtlen 25° C feletti középhőmérsékletű napok száma rendkívül alacsony.

Az ősz folyamán egy mediterrán anticiklon hatására hosszú, napfényes napokat eredményez, mely a szőlő érése szempontjából meghatározó.

A Nagy-Somló klímájára különös hatást gyakorolnak a tanú hegyek bazaltsapkái, melyek felmelegedve a nyári és a kora őszi hűvös napokon kályhaként melegítik a borvidék területét.

Az évi napfénytartam 1950-2000 óra között változik.

A sokéves átlagban lehulló csapadék 650-700 mm.

A szél jellemző iránya az északnyugati, de gyakoriak a déli, délnyugati szelek is.

Mivel a terület a légmozgásoknak kitett, a páratartalom alacsony, ennél fogva a ködképződés nem túl gyakori.

 

Emberi tényezők

A több évezredes szőlő- és bortermesztés hagyományával rendelkező Nagy-Somlón feltételezhetőleg a rómaiak honosították meg a szőlőművelést Nagy-Somlón, akik elsősorban az occidentalis fajtakörbe tartozó szőlőket művelték.

A IX-X. században a vidéken letelepedő honfoglaló magyarok magukkal hoztak számos úgynevezett pontusi fajtakörbe tartozó szőlőfajtát.

Ezeknek a fajtáknak a helyi termelők által történő válogatásával alakultak ki azok a mai szőlőfajtáink, mint például a helyi jelentőségű Furmint és Hárslevelű, amelyek a borvidéken ma is termesztett fajták.

A honfoglaló magyarok által behozott pontusi fajtákat keresztezték a helyi ligeti szőlőkkel a Nagy-Somlói szőlőtermelők az évszázadok folyamán, és válogatták ki közülük a Nagy-Somlón őshonos, autochton Juhfark fajtát.

A történelmi feljegyzések is mutatják, hogy a borvidéken mindig sok szőlőfajtát termesztettek a helyiek.

Egy 1822-es feljegyzésből kitűnik, hogy ekkor mintegy 38 különböző fajta (pl.: Furmint, Juhfark, Piros Bakator) volt nagyobb felületen termesztésben.

A feljegyzett fajták többsége fehérborszőlő volt, de több vörös-borszőlő fajtát (pl.: Kék Bakator) is találunk a felsorolásban, ami a vörösbortermelés hagyományát mutatja.

Az occidentalis, tehát a nyugati fajták elterjedése Nagy-Somlón a filoxéra vészt követő időkre tehető.

Az ekkor termesztésbe vont fajták (pl.: Olasz rizling, Chardonnay, Tramini és Szürkebarát) mára Nagy-Somló nevével szorosan összekapcsolódtak, hiszen a belőlük készült bor karakteresen adja vissza a nagy-somlói táj ízeit.

A Nagy-Somlón termelő gazdák az elmúlt harminc év folyamán számos, a helyi igényeknek megfelelően kialakított, új nemesítésű fajtát (pl.: Korona, Pátria, Zeus) vontak nagy odafigyeléssel termesztésbe.

A Nagy-Somlói borok hírnevét mutatja a középkortól napjainkig, hogy az adott kor világi és egyházi vezetőinek nagy rangot jelentett nagy-somlói szőlőbirtokkal rendelkezni.

A rendszerváltozást követően újraéledő Nagy-Somlón végbemenő minőségi átalakulás eredményeként újra termesztésbe vonták az egykor híres, szinte teljesen elfelejtett őshonos fajtákat (pl.: Juhfark, Járdovány, Kék Bakator).

A szőlőültetvények felújítása során ismét az alacsony tőkeformákat és magas telepítési sűrűségeket engedélyezték, és a terméshozamokat is jelentősen csökkentették (maximum 100 hl/ha).

 

2. A borok leírása

A Nagy-Somlói borok – ide értve a fehér-, vörös-, és rozé borokat is - gerincét a lekerekedett savak adják. Ízükben a magas glicerintartalomból adódó édeskés ízérzet, a bazalt hatásra visszavezethető enyhén sós ízjegyekkel és a helyi fajtákra jellemző kesernyés íz világgal egészül ki.

A Nagy-Somlói borokra jellemző, hogy komplex aromastruktúrájuk ellenére illatintenzitásuk közepes.

 

3. Az okszerű kapcsolat bemutatása és bizonyítása

A Nagy-Somlót körülölelő hegyvonulatok és a Marcal-folyó hatására a medence és a hegyoldalak klímája kiegyensúlyozottabb, szubmediterrán hatásokat hordoz magán.

A „tanú hegyek” bazaltsapkájának pótlólagos hőtárolása, a hegyoldalra nagyobb beesési szögben érkező napsugarak együttesen garantálják a páratlanul magas mustfokot, a borok testes jellegét, íz- és zamatgazdagságát.

Ezt fokozza az őszi eleji napos, meleg időszakot kialakító mediterrán anticiklon, ami szintén pozitívan hat a szőlő cukrosodására, túlérésére és nemes rothadására.

Ezt fokozzák a környező hegyek felől érkező esti hűvös légáramlatok, amik lehűtik a szőlőnövényt. A hűvös esték alatt a szőlő a szokásosnál gyorsabban a fotoszintézis sötét szakaszába lép. Ezzel a páratlan természeti adottsággal a szőlő nagy mennyiségben tud szénhidrátokat felhalmozni.

Ezek a természeti hatások, valamint a Nagy-Somlói termelők által szelektált, helyi jelentőségű, alacsony tőkeformákon nevelt, közepes és késői érésű szőlőfajtákat a szokásosnál később, magasabb cukorfokkal tudják szüretelni.

Az északi, hűvös szelek másik hatása, hogy Nagy-Somlón komplex aromájú, savkarakteres borokat kóstolhatunk. A talajokra jellemző bazalthatás is alapvető szerepet játszik a borminőség kialakulásában.

A bázikus jellegű, tehát könnyen málló vulkanikus kőzetből, a bazaltból felszabaduló K, Mg, Ca, és főleg a mikroelemeknek köszönhetően a borok minerális jellegűek és az ásványi anyagok magas koncentrációja a borok sós ízérzetében köszön vissza A homokos, agyagos altalajnak köszönhetően a Nagy-Somlói borok savai lekerekedettek, simák, elegánsak.

A Marcal-folyó és árterének vízborítottsága következtében a medencében kialakult párás levegő növény egészségügyi károkat nem okoz, ugyanis az évszázadok óta használt alacsony művelésmódok és a nyári és őszi esték folyamán megjelenő enyhe északi szellők a kórokozók megtelepedéséhez kedvezőtlen feltételeket biztosítanak: a hűs szellők leszárítják a reggeli párát.

A Nagy-Somlói talajok jó vízháztartásának és annak a vegetációs időszakban nagy mennyiségben lehulló csapadéknak köszönhetően a szőlő növény kiegyensúlyozott, stressz hatásoktól mentes növekedését teszi lehetővé.

Ennek következtében nem alakulnak ki a vízhiányra visszavezethető éretlen savak, illetve zöld almára emlékeztető fülledt illatok a Nagy-Somlói borokban.

A borvidék előbb felsorolt pozitív tulajdonságait már a korai századokban felismerték, és magas szintű szőlőtermelést folytattak a borvidék jelenlegi területén.

 

2. MINŐSÉGI PEZSGŐ

1. A körülhatárolt terület bemutatása

Természeti tényezők

A Kisalföld és a Bakony találkozásánál, a Marcal-medence keleti határán kitüremkedő vulkanikus tanúhegyek: a Somló, a Ság-hegy és a Kis-Somlyó.

Az ültetvények jelentős része a 170 és 350 m tengerszint feletti magasságokban találhatók.

A tanúhegyeket a földtörténet harmad- és negyedidőszakából származó pannon üledék (homok, kavics, agyag) borítja, ami a bazalttal és a bazalttufával, valamint mésztufával keveredve együtt alkotja a termesztési körzetek alapkőzetét. Ezen a málladékon alakult ki a borvidék jellemző talajtípusa, a jó vízháztartású barna erdőtalaja.

A borvidék klímáját a közelben húzódó domb- és hegyvonulatok, valamint a Marcal-folyó befolyásolja.

Ezek együttes hatásaként a Nagy-Somló lehatárolt termőterület éghajlata kiegyenlített, szélsőségektől mentes, korai tavaszodás és inkább